MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

21/2012 (X.19.) önkormányzati rendelete Mátészalka Város Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról

Hatályos: 2021. 02. 26

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK


21/2012 (X.19.) önkormányzati rendelete


Mátészalka Város Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti

tulajdonosi jogok gyakorlásáról


(egységes szerkezetben a 3/2013.(II.1.), a 8/2013.(III.29.), a 3/2014.(III.31.), a 8/2015.(IV.29.), a 16/2015.(V.28.), a 28/2015.(X.29.), a 10/2016.(V.5.), a 24/2016.(XII.29.), a 10/2017.(III.30.) a 11/2017.(IV.26.), a 23/2017.(XI.30.), a 13/2018. (V.30.), a 17/2018. (XI.27.)  a 21/2020. (XI.05.) és az 5/2021.(II.25.) önkormányzati rendelettel)


   Mátészalka Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében, 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében; a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:   


A RENDELET HATÁLYA

1.§


[1](1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Mátészalka Város Önkormányzata (továbbiakban Önkormányzat) tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő

  1. ingatlanokra és ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokra,
  2. ingó vagyontárgyakra,
  3. immateriális javakra,
  4. értékpapírokra,
  5. tagsági részesedésekre.


  1. Vagyongazdálkodás szempontjából nem terjed ki a rendelet hatálya:
    1. az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és lakás céljára nem szolgáló helyiségek bérletére
    2. a közterületek hasznosítására. 


(3)        A rendelet személyi hatálya kiterjed:

  1. az Önkormányzatra,
  2. az Önkormányzat szerveire,
  3. az Önkormányzat által fenntartott valamennyi költségvetési szervre,
  4. az Önkormányzat által alapított kizárólagos vagy többségi tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetre.


(4)   Nem terjed ki a rendelet hatálya a kisebbségi önkormányzatok vagyon-juttatására vagyon-gazdálkodására.


(5)    Ezen rendelet szabályait minden olyan esetben alkalmazni kell, ha egyéb önkormányzati rendelet speciális szabályai eltérően nem rendelkeznek.


AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA


2.§

Az önkormányzati vagyon


  1. Az Önkormányzat vagyonát a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény – (a továbbiakban: Mötv) törvény - 106. § (2) bekezdése határozza meg.   


  1. Az Önkormányzat vagyona a nemzeti vagyon részét képezi.


  1. Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.


  1. Törzsvagyonná a - törvény előírásán túl - az Önkormányzat vagyonából azok a vagyonelemek minősíthetők, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, a közhatalom gyakorlását szolgálja vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű.


  1. A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes lehet.


  1. A törzsvagyon részei:
  1. a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló,
  2. a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű és
  3. a korlátozottan forgalomképes vagyonelemek.


(7) Az üzleti vagyon - ha jogszabály másként nem rendelkezik - mindazon forgalomképes vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.   Az üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanvagyon jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.


3.§

A törzsvagyonra vonatkozó rendelkezések


  1.       Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgynak minősülnek a rendelet 1. mellékletében felsorolt vagyonelemek.


  1.       Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartoznak és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülnek a rendelet 2. mellékletében felsorolt vagyonelemek.


  1.       A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek jegyzékét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.


  1.        A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.


  1.         Az (5) bekezdésben meghatározott tényállás megállapítása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.


  1.         A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények, illetve gazdasági társaságok vezetői felelnek.

                                                         

4.§

A vagyon nyilvántartása, számbavétele, vagyonkimutatás


[2](1) Az önkormányzat vagyonát a számviteli törvény és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően tartják nyilván.


          A számviteli nyilvántartást úgy kell megszervezni – a főkönyvi számlák további bontásával, vagy részletező, analitikus nyilvántartás vezetésével –, hogy abból kitűnjön

  • a törzsvagyon,
  • a forgalomképtelen, ezen belül
    • a kizárólagos,
    • a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű,
  • a korlátozottan forgalomképes,
  • az üzleti vagyon részét képező eszközök értéke.





  1. Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról ingatlan-katasztert kell vezetni. Az önkormányzati ingatlanvagyon nyilvántartása a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken történik. A kataszterben szereplő adatoknak meg kell egyezniük a földhivatal ingatlan-nyilvántartásának azonos adataival, illetve a vagyon üzemeltetőjének számviteli nyilvántartásával. A kataszter elkülönítetten tartalmazza – törzsvagyon (forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes) és üzleti vagyon szerinti bontásban – az ingatlanra vonatkozó főbb adatokat, továbbá, ha rendelkezésre áll, az ingatlan számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékét, értékbecslés esetén a becsült értéket.


  1. A kataszter ellenőrizhetőségét biztosítja az ingatlanokról vezetett kataszteri napló. Az ingatlanvagyon kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről a Jegyző gondoskodik.


  1. Az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a Polgármester gondoskodik.


  1.  Ha az Önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik a szerzéssel egyidejűleg a képviselő-testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy valamely típusba történő besorolására vonatkozóan.


  1.    Ha az ingatlan forgalomképességében változás történik – a Képviselő-testület döntésének megfelelően – az ingatlan új besorolását a vagyonkimutatásban és az ingatlanvagyon kataszterben át kell vezetni a kialakuló ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően.


  1. Az önkormányzat a kataszterről adatokat szolgáltat – a Magyar Államkincstáron keresztül – a Központi Statisztikai Hivatal részére.


  1. Az önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonmérlegben kell kimutatni.


  1.  A vagyonkimutatás a költségvetési év zárónapján az Önkormányzat tulajdonában meglévő – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 91. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott – vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben.


  1. A vagyonkimutatás a könyvviteli mérleg alapján, a tárgyi eszközök és a befektetett pénzügyi eszközök esetében arab számmal, az egyéb eszköz- és forráscsoportok esetében római számmal jelzett tételek szerinti tagolásban tartalmazza az önkormányzat vagyonát törzsvagyon (forgalomképtelen – a kizárólagos, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű –, korlátozottan forgalomképes), illetve üzleti vagyon bontásban.


  1. Az önkormányzati intézmények vezetői a vagyonkimutatás összeállításához, valamint a vagyonkimutatásban nyilvántartott ingatlanok adatainak az önkormányzati tulajdonú ingatlanok ingatlanvagyon kataszterében szereplő ingatlanok adataival való egyezősége érdekében kötelesek adatot szolgáltatni, az éves költségvetési beszámoló számszaki adatainak leadására megadott határidőig.



A vagyongazdálkodás elvei


Az önkormányzat vagyongazdálkodásának közép- és hosszú távú célkitűzéseit az önkormányzat vagyongazdálkodási tervében köteles meghatározni.


AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON FELETTI TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI


6.§

A vagyonnal való rendelkezés


A rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezésnek minősül az Önkormányzat tulajdonában álló dolog, vagy az Önkormányzatot illető vagyonelem tekintetében fennálló jog vagy kötelezettség megváltozása, illetve megszüntetése, így különösen:


  1. az elidegenítés,
  2. a vagyon gazdasági társaságokba és közhasznú társaságokba, közalapítványokba történő bevitele,
  3. a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyon használatba, bérbe, haszonbérbe adását, koncesszióba adását, illetve onnan való kivonását,
  4. a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, illetve szolgalmi és egyéb használati jog alapítását, használat jogának biztosítását, valamint kezesség vállalását, az Önkormányzat tulajdonában fennálló vagyonértékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulást,
  5. az Önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása,
  6. gazdasági és nonprofit társaságokban üzletrész, részvény alapján az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása,
  7. vagyonszerzés,
  8. értékpapírral, pénzeszközökkel a költségvetési, államháztartási törvény és önkormányzati rendelet alapján való gazdálkodás,
  9. önkormányzati vagyont érintő hatósági, polgári jogi eljárásban az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása.



7.§

A tulajdonosi jogok gyakorlása


(1) Az Önkormányzatot a törvényben meghatározott eltérésekkel megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.


(2) A tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket e rendelet előírásai szerint:

a) a Képviselő-testület

b) átruházott hatáskörben a Polgármester és a Képviselő-testület Pénzügyi Bizottsága gyakorolja.


 (3) Az önkormányzati tulajdon feletti tulajdonost megillető rendelkezési jog gyakorlására 1 millió Forintot el nem érő értékű vagyonelem esetén a Polgármester, 1-3 millió Ft értékhatár közötti vagyonelem esetén a Pénzügyi Bizottság jogosult. 3 millió forint értékhatár fölött a rendelkezési jogok gyakorlására a Képviselő-testület jogosult, amennyiben e rendelet ettől eltérően nem rendelkezik.


(4)  Egyes, tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerült feladatokat a Képviselő-testület rendelkezései szerint a Képviselő-testület hivatala, vagy a Képviselő-testület által megbízott természetes vagy jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli szervezetei is elláthatnak. Ez azonban nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.


(5) A Képviselő-testület képviseletében a Polgármester jár el, aki e jogát törvényben meghatározottak alapján, a polgári jog szabályainak megfelelően átruházhatja. A Pénzügyi Bizottság nevében a Bizottság elnöke jár el.


8.§

A vagyontárgy forgalomképességének változása


(1)   A Képviselő-testület – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – indokolt esetben dönthet a vagyontárgy forgalomképességének megváltoztatásáról.


(2)   A funkcióját vesztett vagyont a funkcióvesztéssel egyidejűleg, vagy az Önkormányzat tulajdonába kerülő vagyont a megszerzéssel egyidejűleg minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az Önkormányzat törzsvagyonába, vagy forgalomképes üzleti vagyoni körébe kerül besorolásra.


(3)   Az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő, a költségvetési szerv alaptevékenysége ellátásához nem szükséges, vagy feleslegessé váló ingatlanvagyon tekintetében a Képviselő-testület dönt az ingatlan további hasznosításáról.



9.§

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása


(1)    Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, egyéb módon történő hasznosítására (kivéve a bérbe vagy használatba adást) és megterhelésére, valamint bármilyen idegen vagyontárgy megszerzésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét

  1. ingatlanvagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslés,
  2. tagsági jogokat megtestesítő értékpapír esetén, ha az a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott kategóriában szerepel, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon,
  3. tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír esetén az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyamon,
  4. [3]egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékbecslés, vagy független könyvvizsgálói jelentés alapján kell meghatározni.


(2)   Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll - az (1) bekezdésben foglaltaknál - régebben készült forgalmi értékbecslés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.


(3)    A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, illetve - ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.


(4)    Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra - és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására - vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.


10.§

Behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos eljárási szabályok, valamint lemondás az önkormányzat követeléseiről


  1. [4]Követelésekről lemondani a jelen fejezetben foglalt eljárási szabályok betartásával az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Kormányrendelet 1. § (1) bekezdésében meghatározott behajthatatlannak minősülő követelés esetén, valamint méltányosságból, továbbá abban az esetben lehet, ha lemondás a követeléssel összevethető mértékű előnyökkel jár.


  1. Behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos eljárás:
  1. a behajthatatlan követelések felülvizsgálatát évente egyszer a zárszámadást megelőzően kell elvégezni,
  2. az a.) pontban írt felülvizsgálat során a tárgy évi költségvetési törvényben kötelezettenként megállapított értékhatárt el nem érő, kis összegű, be nem hajtható követelések törléséről a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljárva a Polgármester dönt
  3. a b.) pontban jelzett értékhatár felett a behajthatatlan követelések törléséről a Képviselő-testület dönt.


  1. Behajthatatlan követelésnek nem minősülő követelésről lemondani méltányosságból egyedi elbírálás alapján, a költségvetési törvényben megállapított kis összegű követelés értékének figyelembe vételével lehet.


  1. Az önkormányzat követeléseiről való lemondásról a Polgármester határoz méltányosságból, ha a követelés egyedi értéke a költségvetési törvényben megállapított kis összegű követelés értékét nem haladja meg.


  1. Az önkormányzat követeléseiről való lemondásról a Képviselő-testület határoz méltányosságból, ha a követelés egyedi értéke a költségvetési törvényben megállapított kis összegű követelés értékét meghaladja. Méltányosság gyakorlására a költségvetési törvényben megállapított kis összegű követelés értékének ötszörösét meghaladó követelés elengedése esetén nincs lehetőség.


  1. A képviselő-testület jogosult a követelésről való lemondásról szóló döntés meghozatalára, ha lemondás a követeléssel összevethető mértékű egyéb előnyökkel jár a költségvetési törvényben megállapított kis összegű követelés értékének ötszörösét meghaladó követelés elengedése esetén. 


  1. Az (1)-(5) bekezdésekben rögzítettek nem terjednek ki az adók módjára behajtandó követelésekre. A behajthatatlan követelésnek minősülő adótartozásokat az adóhatóság „az adózás rendjéről” szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározottak szerint törli.


11. §


Az önkormányzati vagyon visszterhes átruházásának szabályai


  1. [5]A 25 millió Ft egyedi bruttó forgalmi értéket meghaladó önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba- vagy bérbe adása főszabályként nyilvános versenyeztetési eljárás eredményeként, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával történhet.

            

(2)       A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket értékhatártól függően a tulajdonosi jogok gyakorlója jelöli ki értékesítésre vagy egyéb módon történő hasznosításra az alábbi tartalommal:

- a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése

- forgalmi érték megjelölése

- a hasznosítás módja

- a (3) bekezdésben meghatározott értékhatárt meghaladó vagyonelem hasznosítása esetén a pályázati feltételek meghatározása


(3)       A versenyeztetési eljárás szabályait külön jogszabályban nem szabályozott esetekben a Képviselő-testület által jóváhagyott, e rendelet 5. mellékletét képező Versenyeztetési Szabályzat tartalmazza.


(4)[6]     Az (1) bekezdésben megjelölt értékhatár alatt a versenyeztetés nem kötelező.


(5)[7]    


(6)[8]     A versenytárgyalást a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Iroda folytatja le. Amennyiben a pályázó a kiírt feltételeknek megfelel, a nyertes pályázóval a versenytárgyalás lebonyolítása után a vagyon hasznosítására, elidegenítésére kötött szerződést a Polgármester jogosult aláírni.      


  1.  Az önkormányzati ingatlan értékesítése esetén a vevőtől kapott ajánlatot, vagy szerződést a versenytárgyalás lefolytatását követő 10 munkanapon belül az elővásárlási jog gyakorlása céljából megküldésre kerül a Magyar Állam képviselőjének.      



[9]12. §


[10]13.§





14.§

A felajánlott vagyon elfogadása


(1)       Bármely vagyontárgy ingyenes vagy kedvezményes megszerzésére vonatkozó nyilatkozat megtételére a 7. § (3) bekezdése szerinti értékhatároknak megfelelően a Polgármester, a Pénzügyi Bizottság, illetve a Képviselő-testület jogosult. 


(2)       Ha az ingatlanvagyon tulajdonjogáról az Önkormányzat, vagy intézménye javára lemondtak, a vagyon csak abban az esetben fogadható el, ha az Önkormányzat, illetve az intézmény a vagyon elfogadásával együtt járó tulajdonosi kötelezettségek teljesítésére képes.


(3)       Ha az Önkormányzat el kívánja idegeníteni az elfogadott és az intézmény vagyonkezelésébe adott ingatlant, a befolyó bevétel az intézmény költségvetésén kívüli bevételét képezi.


(4)       Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás, amelynek ismert terhei elérhetik, vagy meghaladhatják a felajánlott vagyon forgalmi értékét.



RENDELKEZÉS AZ EGYES ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ

VAGYONTÁRGYAKKAL


15.§

A törzsvagyonra vonatkozó speciális szabályok


(1)    A forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát az Önkormányzat - a Polgármesteri Hivatal, az Önkormányzat intézményei, gazdasági társaságai - rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas állapotban köteles megőrizni, fenntartásáról, pótlásáról, működéséről gondoskodni.


(2)      A törzsvagyon használati jogát, illetve üzemeltetési feladatait azok az önkormányzati gazdálkodó szervek gyakorolják, melyek a rendelet hatályba lépésekor közszolgáltatást teljesítettek, illetve azok a jogi és természetes személyek, akiket a Képviselő-testület a használatra az Nvt. alapján vagyonkezelői vagy egyéb szerződéssel feljogosít (továbbiakban: jogszerű használók).


(3)    Az önkormányzati költségvetési szervek és egyéb jogszerű használók a rájuk bízott forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyont határozott idejű bérbeadás útján az alapfeladataik sérelme nélkül e rendeletben foglaltak szerint hasznosíthatják.


16.§

Az önkormányzati törzsvagyon hasznosítása


(1) Az önkormányzati törzsvagyonába tartozó vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosításról:

  1. amennyiben a vagyontárgyak hasznosítására irányuló szerződések időtartama az egy évet nem haladja meg a Polgármester,
  2. egy évet meghaladó időtartamra történő szerződés megkötéséről a Képviselő-testület dönt.

                                                                                                             

(2) A törzs vagyon hasznosítására vonatkozó döntés meghozatalára azokban az esetekben amelyben az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak a 7. § (3) bekezdésének szabályai az irányadóak.


(3) A hasznosítás bevétele a törzsvagyon megtartására, gyarapítására, állagának megóvására fordítandó.




17.§

Az Önkormányzat intézményeire bízott vagyon


(1)       Az önkormányzati intézmények annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatják, amely adott intézmény Alapító Okiratában vagy vagyonnyilvántartásában szerepel.


(2)       Az Önkormányzat intézményei részére a Képviselő-testület a működéshez szükséges vagyon használatát a feladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja.


(3)       Az Önkormányzat intézményei a jó gazda gondosságával jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére és a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartásra.


(4)       Az Önkormányzat intézményeitől a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a Képviselő-testület megvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.


(5)       Az intézmény vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és a gazdaságos működtetéséért.



(6)       Az intézmény a használatában lévő feleslegessé váló ingó vagyontárgyait a selejtezési szabályzatában megfogalmazottak szerint hasznosíthatja.


(7)       Az intézmény a használatában lévő, átmenetileg feleslegessé vált vagy kihasználatlan vagyontárgyait határozott időre történő bérbeadás útján hasznosíthatja.


(8)       Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön belül, az alaptevékenység sérelme nélkül önállóan dönt ingatlan, ingatlanrész ellenérték fejében legfeljebb egyévi időtartamra történő bérbe-, illetve használatba adásáról.


(9)       Ingatlan, ingatlanrész ismételt, azonos szervezettel történő, vagy egy évnél hosszabb, de legfeljebb ötévi időtartamra történő bérbe-, illetve használatba adásához a Képviselő-testület előzetes jóváhagyása szükséges.


(10)     A Képviselő-testület dönt az önkormányzati intézmény és használó szervezet között kötendő önkormányzati vagyont érintő olyan megállapodás jóváhagyásáról, mely egyidejűleg tartalmazza a használó szervezetnek az önkormányzati intézmény címére történő székhely, valamint telephely bejegyzéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulást is.

                                          

18.§

 Üzleti vagyon hasznosítása


(1)       A törzsvagyonon kívüli egyéb vagyon körébe tartozó vagyontárgyak természetes személyek és átlátható szervezetek részére egyaránt elidegeníthetők, használatba adhatók, vagy egyéb módon hasznosíthatók, illetve tőlük megszerezhetők.


(2)       Az üzleti vagyon hasznosítására a 7. § (3) bekezdése szerinti értékhatároknak megfelelően a Polgármester, Pénzügyi Bizottság és a Képviselő-testület jogosult.


(3)          A vagyon egyedi forgalmi értékének meghatározását szakértői véleménnyel kell alátámasztani.


(4)       Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatásköre az Önkormányzat feladat és hatáskörének változásával összefüggésben a használat jogának más Önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, illetve e szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása, továbbá az önkormányzati vagyon bármely módon történő megterhelése.                                                             





19. §

Vagyonkezelői jog megszerzése, gyakorlása, ellenőrzése, megszűnése


  1. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása:
  1. az egészséges ivóvízellátással és a csatornaszolgáltatással kapcsolatos önkormányzati közfeladatok ellátásával
  2. köztemető fenntartásával
  3. a helyi közutak, és közterületek fenntartásával
  4. az óvodai neveléssel, az általános és középfokú iskolai oktatásról és neveléssel
  5. az egészségügyi a szociális ellátással
  6. közművelődési, tudományos, művészeti tevékenységgel és a sport támogatásával
  7. egészséges életmód közösségi feltételeinek megteremtésével kapcsolatos vagyonelemek esetén lehetséges.


(2)       A Képviselő-testület, mint az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlója közfeladat ellátásához kapcsolódva az Önkormányzat vagyontárgyait, azok hasznosítását – vagyonkezelési szerződéssel –  az Nvtv és e rendelet keretei között másra bízhatja. A vagyonkezelő – törvény keretei között -  a tulajdonos nevében, a szerződés szerint gyakorolja a tulajdonosi jogokat és teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit.


20. §


(1)    A vagyonkezelési szerződésben az önkormányzati döntést figyelembe véve meg kell határozni:

  1. a vagyonkezelési jog gyakorlásának terjedelmét, mértékét és korlátait, az esetleges korlátozások pontos megjelölésével,
  1. a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
  2. az ellenőrzéssel kapcsolatos eljárást, teljesítésének biztosítékait,
  3. a vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolási kötelezettség módját, az elszámolási kötelezettség tartalmát. A vagyonkezelési szerződés melléklete - a vonatkozó jogszabályi lehetőségekkel összhangban - az elkészített elszámolási rend, amely biztosítja, hogy a vagyonkezelő saját vagyonától elkülönítetten, analitikus nyilvántartások útján tételesen kimutassa a vagyonkezeléssel kapcsolatos bevételeit, költségeit, számláit, vagyon- és pénzmozgásokat, a vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolót a vagyonkezelőnek a tárgyévet követő év február 28-ig kell elkészíteni.
  4. a felmondási lehetőségeket és feltételeket, felmondási időt. Ezzel összefüggésben ki kell kötni, hogy a vagyonkezelő súlyos szerződésszegése esetén, vagy ha az ellenőrzésre feljogosított tevékenységét akadályozza, a szerződés azonnali hatállyal felmondható.
  5. a vagyonkezelési szerződésben az is kiköthető, hogy a kezelőt csak a szerződésben meghatározott eredmény elérése esetén illeti meg díjazás, mely azonban nem érinti a vagyonkezeléssel kapcsolatban felmerült költségek megtérítését,
  6. az átvevő a vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az átadó írásos hozzájárulását is,
  7. a vagyonkezelő a beruházást, felújítást, ha annak fedezete önkormányzati forrásból származik csak az önkormányzat költségvetési rendeletében, vagy egyéb testületi határozatokban szabályozott módon és keretek között végezheti, az egyéb forrásból megvalósuló beruházások és felújítások esetében a feltételeket a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni,
  8. a vagyonkezelési szerződés szerződésszerű teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket (letét, engedményezés, stb.) és egyéb biztosítékokat,
  9. a vagyoni, személyi és szakmai jellegű feltételek igazolásának módját,
  10. a vagyon megterhelésével kapcsolatos tiltást,
    • a vagyonkezelési szerződés megszűnésének eseteit, 
    • felmondási időt:
  1. rendes felmondás esetén legalább 6 hónap,
  2. rendkívüli felmondás esetén legalább 1 hónap,
  3. a felmondás azonnali hatállyal történhet, ha a vagyonkezelő a vagyonban kárt okoz, vagy magatartása közvetlenül károkozással fenyeget.

A szerződés tartalmára egyebekben az Mötv. 109. §-ában foglaltak az irányadóak, valamint e törvényekben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.


(2)       Ingatlanvagyon esetében a vagyonkezelői jog létrejöttéhez annak az ingatlan nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. A vagyonkezelési szerződés megkötésének időpontjáig a vagyonkezelői jog az ingatlan nyilvántartásba nem jegyeztethető be, és a vagyonkezelői jogot a kijelölt személy nem gyakorolhatja.




21. §


  1. A vagyonkezelő a rábízott vagyont – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – e rendelet és a hatályos jogszabályok szerint, illetve a vagyonkezelési szerződésében foglaltak szerint a jó gazda gondosságával kezeli.


  1. A vagyonkezelő jogosult a vagyon birtoklására, használatára és hasznosítására.


  1. A vagyonkezelő a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályi kötelezettségien túl köteles

a)  a rábízott vagyon biztosítására,

  1. fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására,
  2. önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni,
  3. a vagyonkezelői jog ellenértékeként meghatározott pénzösszeg vagy más ellenszolgáltatás szerződés szerinti megfizetésére illetve teljesítésére.


(4)          A vagyonkezelői jog ellenértékeként figyelembe vehető ellenszolgáltatás különösen: a vagyontárgy értéknövelő felújítása, illetve ilyen beruházás. Az ellenszolgáltatás vagyonkezelési szerződésben rögzített ellenértékének ÁFA fizetési kötelezettségét a vagyonkezelőre kell hárítani.


(5)          A vagyonkezelő az átvállalt feladatok ellátását saját szervezete útján, vagy a szerződésében foglalt felhatalmazással – más személyek közreműködésével látja el. A közreműködő eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el.



22. §


(1)          A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a Polgármester - a Polgármesteri Hivatal Belső Ellenőrzési irodájának közreműködésével - ellenőrzi.


(2)          A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.



 (3)         A Polgármester, illetve a Polgármester felhatalmazásával a Polgármesteri Hivatal a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) az ellenőrzött szerv az önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni,

c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.


(4)          A Polgármester, illetve a polgármester felhatalmazásával a Polgármesteri Hivatal a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:

a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 nappal tájékoztatni,

c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.


(5)          Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.


(6)          Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:

a)  az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket

     megteremteni,

e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot tájékoztatni.


(7) A Polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben - a zárszámadással egyidejűleg - tájékoztatja a Képviselő-testületet.






23. §


(1)          A vagyonkezelői jog megszűnik:

  1. határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,
  2. határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződés esetén a szerződés felmondásával,
  3. a Mötv 109. § (10) (12) bekezdésben foglaltak bekövetkeztével
  4. az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisülésével,
  5. a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével,
  6. a szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén.


(2) A felmondási idő jogszabály, vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában:

  1. rendes felmondás esetén hat hónap,
  2. rendkívüli felmondás esetén két hónap, ide nem értve a Mötv 109. § (10) (12) bekezdéseiben foglaltakat ahol felmondás hatálya azonnali.


(3) A vagyonkezelői jog megszűnésekor gondoskodni kell a kezelői jog ingatlan-nyilvántartásból való törléséről.


(4) A vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgyak körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított 8 napon  belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.


24.§


Tulajdonosi jogok gyakorlása társaságokban


(1) Gazdasági társaság alapítására és megszüntetésére- az önkormányzati tulajdonrész mértékétől függetlenül - kizárólagosan a Képviselő-testület jogosult.


(2) Azon gazdasági társaságokban, amelyekben az Önkormányzat legalább többségi befolyással rendelkezik, valamint azon többszemélyes, de nem többségi befolyású önkormányzati tulajdonú társaságokban, amelyekkel az Önkormányzat közszolgáltatási szerződést kötött, a legfőbb szerv hatáskörébe tartozó, tulajdonost megillető alábbi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja:

a) az alapító okirat (társasági szerződés, alapszabály) megállapítása (jóváhagyása) és módosítása,

b)    az alaptőke (törzstőke) felemelése és leszállítása,

c)    az egyes üzletrészekhez fűződő jogok megváltoztatása,

d) a társaság ügyvezetőjének, felügyelő bizottság tagjainak és a   könyvvizsgálójának- a jelölésre vonatkozó törvényi előírások figyelembe vételével történő - kinevezése (megválasztása), felmentése, visszahívása, kivéve, ha a gazdasági társaság alapító okirata (társasági szerződése, alapszabálya) ettől eltérő rendelkezést tartalmaz,

e) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, valamint átalakulásának    elhatározása,

f)    a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat érvényesítése,

g) a társaság alapszabályának rendelkezése szerint alapítói döntést igénylő    kérdésben.


(3) Az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok legfőbb szervének hatáskörébe tartozó, a (2) bekezdésben nem szabályozott eseteiben a tulajdonosi jogokat a Polgármester gyakorolja.


(4) A (2) bekezdésekben felsorolt hatáskörökben gyakorolt döntések meghozatalát megelőzően - a (2) bekezdés d) pontjában foglaltak kivételével - a vezető tisztségviselők, valamint Felügyelő Bizottság véleményét írásban kell megkérni, a társaságok alapító okiratában (társasági szerződés, alapszabály) foglaltaknak megfelelően.


(5) Az egyéb Önkormányzati részvétellel működő gazdasági társaságokban az Önkormányzatot, mint tulajdonost megillető jogokat a Polgármester gyakorolja.



25.§


Az Önkormányzat vagyonához kapcsolódó egyéb rendelkezések


Kizárólagos képviselő-testületi döntést igénylő vagyoni kötelezettségek:

a)    kötvénykibocsátás,

b)   kezességvállalás,

c)    társadalmi szervezetekhez (kivéve politikai pártok, érdekképviseleti szervezetek) való csatlakozás,

d)   nonprofit szervezethez való csatlakozás, ha a létrehozásáról szóló törvény azt

       lehetővé teszi

e)    alapítványok támogatása, (kivéve a Polgármesteri Alap terhére történő támogatást)

f)    önkormányzati vagyon társulásba vitele,

g)    önkormányzati költségvetéssel intézmény alapítása, megszüntetése, összevonása.


26.§


A rendelet kihirdetésének szabályai


  1. Ezen rendelet 2012. október 31. napján lép hatályba.


(2) Hatályát veszti:

 Mátészalka Város Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet, és annak módosításáról szóló rendeletek, melyek az alábbiak:

  • 20/2006. (VIII. 08.)
  • 15/2007. (V. 30.)
  • 22/2007. (IX. 04.)
  • 28/2007. (XII. 11.)
  • 13/2008. (IV. 25.)
  • 25/2008. (VIII. 11.)
  • 32/2008. (XII. 19.)
  • 16/2009. (XI. 2.)
  • 21/2009. (XII. 04.)
  • 12/2010. (V. 27.)
  • 17/2010. ( IX. 7.)



                   Szabó István sk.                                            Dr. Takács Csaba sk.

                     polgármester                                                           jegyző

                               














[1]

Az 1.§ (1) bekezdését módosította a 28/2015.(X.29.) önkormányzati rendelet. Hatályba lépett 2015. november 1. napján.

[2]

Az 4.§ (1) bekezdését módosította a 28/2015.(X.29.) önkormányzati rendelet. Hatályba lépett 2015. november 1. napján.

[3]

Az 9.§ (1) bekezdés d, pontját módosította a 28/2015.(X.29.) önkormányzati rendelet. Hatályba lépett 2015. november 1. napján.

[4]

Az 10.§ (1) bekezdést módosította a 28/2015.(X.29.) önkormányzati rendelet. Hatályba lépett 2015. november 1. napján.

[5]

A 11.§ (1) bekezdését módosította a 11/2017.(IV.26.) önkormányzati rendelet, hatályba lépett 2017. április 26. napján 15.00 órakor.

[6]

A 11.§ (4) bekezdését módosította a 11/2017.(IV.26.) önkormányzati rendelet, hatályba lépett 2017. április 26. napján 15.00 órakor.

[7]

A 11.§ (5) bekezdését hatályon kívül helyezte a 11/2017.(IV.26.) önkormányzati rendelet, hatályba lépett 2017. április 26. napján 15.00 órakor.

[8]

A 11.§ (6) bekezdését módosította a 11/2017.(IV.26.) önkormányzati rendelet, hatályba lépett 2017. április 26. napján 15.00 órakor.

[9]

A 12.§-t hatályon kívül helyezte a 16/2015.(V.28.) önkormányzati rendelet. Hatályba lépett 2015. június 1. napján.

[10]

A 13.§-t hatályon kívül helyezte a 16/2015.(V.28.) önkormányzati rendelet. Hatályba lépett 2015. június 1. napján.

Mellékletek