Szigliget Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014. (XII.1.) önkormányzati rendelete

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2020. 03. 24 - 2022. 03. 18

Szigliget Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014. (XII.1.) önkormányzati rendelete

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2020.03.24.

Szigliget Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szigliget Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 8264 Szigliget, Kossuth u. 54.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Szigliget Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.

2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának rendjét külön rendeletben szabályozza.

4. § (1) Az önkormányzat hivatalos lappal rendelkezik, címe: Szigligeti Harsona

(2) Az önkormányzat honlappal rendelkezik, elérhetősége www.szigliget.hu

5. § [1] A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 5 fő.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

6. § Szigliget Község Önkormányzata - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott, kötelezően ellátandó feladatait a lakosság igényeinek és az Önkormányzat anyagi lehetőségeinek függvényében – biztosítja:

a) a kötelező közszolgáltatások ellátását, fenntartását,

b) intézményi társulás keretében gondoskodik a szociális és gyermekjóléti feladatokról, az orvosi ügyeleti ellátásról,

c) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, velük együttműködik,

d) közös önkormányzati hivatalt tart fenn.

7. § (1) Az aktuális időszak önként vállalt feladatainak konkrét felsorolását az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladati ellátása, koordinálása, valamint fejlesztése érdekében együttműködik

a) Veszprém Megyei Kormányhivatallal,

b) Tapolcai Járási Hivatallal,

c) Tapolca Környéki Önkormányzati Társulással

d) Veszprém Megyei Önkormányzattal

e) Szigliget, Badacsonytördemic, Nemesgulács, Hegymagas, Kisapáti, Balatonederics, Nemesvita, Lesencefalu, Lesenceistvánd és Uzsa Önkormányzataival.

8. § A képviselő-testület egyes hatásköreinek polgármesterre történő átruházását külön rendeletben szabályozza. A jogosított az átruházott hatáskörben hozott döntésről a soron következő ülésen tájékoztatni köteles a Képviselő-testületet. Az átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

9. § Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,

b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetés.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület üléseinek száma

10. § A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

11. § (1) A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal testületi ülést tart.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámnál több ülést is elő lehet írni.

(3) A testületi ülések időpontját az éves munkatervben állapítja meg a Képviselő-testület, melyet minden év december 31-éig a polgármester terjeszt elő.

12. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott eseteken túl:

a) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

b) ha a testületi ülés összehívását más hivatalos szervek kezdeményezik.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

2. A képviselő-testületi ülések összehívása

13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni (Szigliget, Kossuth u. 54.)

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshova is össze lehet hívni.

14. § A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

15. § A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

16. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) aláírást.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester legfeljebb 20 gépelt oldalra korlátozza.

(5) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes ügyintézőit, valamint külső szakértőt.

(6) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 4 nappal ki kell küldeni. A jegyző az önkormányzati hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.

(7) A képviselő-testület nyilvános ülésére meg kell hívni a képviselőket, valamint tanácskozási joggal:

a) a jegyzőt,

b) az aljegyzőt,

c) az előterjesztőt,

d) akiknek jelenlétét a napirend kapcsán a polgármester indokoltnak tartja.

(8) A képviselő-testület zárt ülésre meg kell hívni a képviselőket, valamint tanácskozási joggal:

a) a jegyzőt,

b) az aljegyzőt,

c) az ügyben érdekelt személyt, szervezet képviselőjét,

d) személyi ügy tárgyalásakor az érintett személyt.

(9) A meghívót a polgármester írja alá.

17. § (1) Rendkívüli ülés összehívása esetén a meghívást, az ülést megelőzően 24 órával előbb kell a képviselők tudomására hozni. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető, az írásbeliségtől is el lehet tekinteni, azonban a sürgősség okát közölni kell.

(2) Katasztrófa esetén az ülés azonnal is összehívható.

18. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái

a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,

b) a meghívó honlapon történő közzététele,

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egyidejűleg meg kell tenni.

3. A képviselő-testület ülésének vezetése

19. § (1) A Képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

(2) A Képviselő-testületi ülést a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy a tisztségviselők tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

20. § A Képviselő-testületi ülésről hangfelvétel készül, melyet meg kell őrizni. A hangfelvétel őrzése és selejtezése kapcsán az ügyiratkezelés és –selejtezés szabályai szerint kell eljárni.

21. § (1) A polgármester feladata a Képviselő-testület ülésének vezetésével kapcsolatosan:

a) megállapítja, hogy az ülés határozatképes-e,

b) határozatképesség esetén megnyitja az ülést,

c) tájékoztatja a jelenlévőket, hogy az ülésről hangfelvétel készül,

d) napirend előtt ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, tájékoztatja a testületet az előző rendes ülés óta eltelt időszak eseményeiről, valamint a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról, közérdekű bejelentések nyomán tett intézkedésekről

e) ismerteti a sürgősségi indítványt,

f) előterjeszti a napirendi javaslatot, elfogadtatja a napirendet,

g) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és összefoglalja a vitát (képviselői indítványok szavazásra való feltevése, ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése), figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét, szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét, kihirdeti a napirend tárgyában hozott döntést vagy döntéseket,

h) biztosítja a képviselők bejelentési és kérdésfeltevési jogának gyakorlását,

i) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

j) bezárja az ülést.

(2) A Képviselő-testület az ülés zavartalan rendjének fenntartása érdekében felhatalmazza a polgármestert a következő intézkedések megtételére:

a) felhívja a hozzászólót, hogy csak a tárggyal kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát, attól ne térjen el,

b) figyelmezteti a hozzászólót az üléshez nem illő, másokat sértő kijelentésektől való tartózkodásra,

c) rendre utasíthatja azt, aki a Képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít,

d) lezárja a vitát.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azzal vitába szállni nem lehet.

22. § A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

23. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést nyolc napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

24. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

25. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) Zárt ülés elrendeléséről az érdekelt írásbeli nyilatkozata alapján dönt a Képviselő-testület. Egyéb esetekben a zárt ülés megtartására az Mötv. rendelkezései az irányadók.

(3) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólás számáról akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.

(4) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(5) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

26. § (1) Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(3) A képviselő-testület rendes ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(4) Kivételes esetben – sürgősség okán – a polgármester szóbeli előterjesztéssel élhet.

27. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei:

a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

c) a téma ismertetése,

d) a jogszabályi háttér bemutatása,

e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,

g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,

j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása,

k) rendelet tervezetnél a hatástanulmány.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.

28. § (1) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 25. §-ában, valamint a 26. § (2) bekezdésében előírt követelményeknek. Sürgősségi indítvány nem vonatkozhat önkormányzati rendelet megalkotására, módosítására.

(2) Sürgősségi indítványt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a Képviselő-testület Bizottsága és a képviselő terjeszthet elő. A sürgősségi indítvány a sürgősség tényének rövid indokolásával legkésőbb az ülést megelőző napon 12.00 óráig nyújtható be a polgármesternél. A polgármester a sürgősségi indítványát szóban is előterjesztheti.

(3) A sürgősség kérdésében a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt a napirend meghatározása előtt. A polgármester alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid ismertetésére.

(4) A sürgősségi indítványt - elfogadása esetén - a Képviselő-testület a vegyes ügyek között, az írásban már kiadott napirendi pontok megtárgyalását követően, utolsóként tárgyalja meg.

29. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

30. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

31. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.

32. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei:

a) a határozat szövege,

b) a végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

(3) A rendelet megalkotására vonatkozó javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.

33. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

34. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

35. § (1) Minősített többség a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata.

(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

36. § (1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 3 nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 30 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

37. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

(4) A hozzászólást a 29. § (2) bekezdés szerint korlátozni lehet.

(5) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására.

38. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.

(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.

(3) A (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

39. § (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.

(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.

40. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy ha az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá ha a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

4. A képviselő - testület döntései

41. § (1) A képviselő-testület döntései

a) a határozat,

b) a rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

a) a napirend elfogadásáról,

b) tájékoztatók tudomásul vételéről, döntés elnapolásának elfogadásáról,

c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.

(3) A képviselő-testület döntéseiről a jegyző naprakész nyilvántartást vezet.

42. § (1) A képviselő-testület a 41. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit nyílt szavazással, név szerinti nyílt szavazással, titkos szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az igen szerinti válaszra kell megtartani a szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

(5) A név szerinti szavazás alkalmával az ülésvezető a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti.

43. § (1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik, borítékba helyezett szavazólapok alkalmazásával.

(3) A titkos szavazás során a képviselők az önkormányzat pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg. A szavazólapot a képviselők borítékba teszik és az Ügyrendi Bizottság által kijelölt urnába dobják.

(4) A titkos szavazás eredményét az Ügyrendi Bizottság állapítja meg. Összeszámolja a szavazatok számát, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazás eredményét. A szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvvezetői feladatokat a jegyző látja el.

(5) A szavazás eredményéről az Ügyrendi Bizottság elnöke a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz a Képviselő-testületnek. A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.

(6) A szavazólapokat a szavazást követően az Ügyrendi Bizottság megsemmisíti. A titkos szavazásról készültjegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

44. § Az ülés vezetője a 42-43. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.

45. § (1) A képviselő-testület - a 44. § szerinti elfogadott - határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel,)

(2) A határozatok jelölése, a következő formában történik:

Szigliget Község Önkormányzata Képviselő-testülete ............. (szavazati arány megjelölése) szavazattal meghozza az alábbi határozatot:
1/2014. (I. 1) Kt. határozat

46. § A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

5. Önkormányzati rendeletalkotás

47. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:

a)polgármester
b)képviselő,
c)Képviselő-testület bizottsága,
d)jegyző.
A kezdeményezést a polgármesterhez írásban kell benyújtani, melyet legfeljebb az előkészítést követő soron következő Képviselő-testületi ülés napirendjére kell tűzni.
(2)A képviselő-testület határozattal dönt arról, hogy a rendelettervezet megtárgyalása egyfordulós vagy kétfordulós.

48. § (1) A rendeletalkotás előkészítése a jegyző feladata.

(2) A rendelet-tervezetet indokolásával és a hatásvizsgálattal együtt a Képviselő-testület elé kell terjeszteni. A polgármester és a jegyző a Képviselő-testületet tájékoztatja az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is. A polgármester a rendelet-tervezet előkészítéséhez szakértőt is felkérhet. Az önkormányzati rendelet-tervezet véleményezése során a jogalkotásról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(3) A rendelet módosítása esetén az egységes szerkezetbe foglalást el kell végezni. Az önkormányzati rendelet egységes szerkezetű szövegét a kihirdetéssel azonos módon kell közzétenni.

(4) [2] A rendeletet ki kell hirdetni az Önkormányzat hirdetőtábláján, és fel kell tölteni a Nemzeti Jogszabálytárba.

49. § [3] A jegyző köteles gondoskodni:

a) a rendeletek folyamatos felülvizsgálatáról,

b) a rendeletek hatályosságáról,

c) szükség esetén a rendelet-módosítás kezdeményezéséről,

d) a rendeletek nyilvántartásáról.

50. § (1) A képviselő-testület – a 44. § szerint elfogadott – rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

(2) A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Szigliget Község Önkormányzata Képviselő-testülete ……. (szavazati arány megjelölése) szavazattal megalkotja az alábbi rendeletet:
1/2014. (I. 1.) rendelet a …………….-ról/ről.

51. § (1) Az önkormányzati rendeleteket 5 eredeti példányban kell elkészíteni.

(2) A rendeletek egy-egy eredeti példányát át kell adni a jegyző és az irattár részére, egy példányát csatolni kell az elfogadásról szóló jegyzőkönyvzhöz. A rendelet egy eredeti példányát az Önkormányzat hirdetőtábláján kell kifüggeszteni. A rendeletek egy eredeti példányának évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A rendeletek elektronikus változatban történő archiválásáért a jegyző felelős.

6. A jegyzőkönyv

52. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni egy eredeti példányban, melynek elkészítéséért, valamint a Kormányhivatal részére a Nemzeti Jogszabálytáron keresztül történő megküldéséért, elektronikus változatban történő archiválásáért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

53. § (1) A tárgyalt napirendeknél a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvben rögzíteni.

(2) A jegyzőkönyvben a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. Rendeletek estében a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a rendelet számát és megnevezését valamint a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(4) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(5) A jegyzőkönyv minden oldalát folyamatos sorszámozással kell ellátni és a lapokat olyan módon kell összefűzni, hogy az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható. A jegyzőkönyv minden oldalát szignálni kell. Az összefűzött jegyzőkönyvet hátoldalán önkormányzati bélyegzővel ellátott záró címkével kell ellátni. A jegyzőkönyvek eredeti példányának évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(6) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a rendeletet,

e) a képviselői indítványokat,

f) a képviselői hozzászólásokat,

g) a képviselői interpellációkat,

h) esküokmányokat,

i) szükség esetén a titkos szavazás jegyzőkönyvét.

54. § Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

IV. Fejezet

A képviselő-testület tisztségviselői, szervei

55. § A képviselő-testület tisztségviselői, szervei:

a) polgármester, alpolgármester,

b) települési képviselő,

c) képviselő-testület bizottsága,

d) jegyző, aljegyző

e) a közös önkormányzati hivatal,

f) a társulás.

1. A polgármester, alpolgármester

56. § (1) A polgármester feladatait főállásban látja el.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70. §-a tartalmazza.

57. § (1) A polgármester lemondására az Mötv.-ben meghatározottakat kell alkalmazni.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 13. § (2) bekezdésben meghatározott személynek.

58. § A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

d) nyilatkozik a sajtónak.

59. § A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

60. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:

a) szociális ügyek,

b) gyermekvédelmi ügyek.

(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az Mötv.-ben foglaltak kivételével - a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,

b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadási megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,

c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

61. § (1) A Képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A helyettesítés módját, mértékét és feladataikat a polgármester a megválasztásától számított egy hónapon belül írásban (polgármesteri utasításban) határozza meg a Képviselő-testület és az Önkormányzati Hivatal egyidejű tájékoztatása mellett.

(3) Az alpolgármesterre képviselő-testületi hatáskör nem ruházható át.

(4) A polgármester távollétében, a polgármester által meghatározott mértékben, a polgármesteri tisztség megüresedésekor, valamint a polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesítési jogkörében ellátja a polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit.

(5) Tartós akadályoztatásnak minősül a polgármester három héten túli távolléte.

2. A települési képviselő

62. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-j) pontjában meghatározottakon túl – köteles

a) tájékoztatni a választópolgárokat a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni,

(2) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés k) pontja értelmében köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal. A települési képviselő a képviselői tevékenységéről szóló tájékoztatást a közmeghallgatás keretében teszi meg.

(3) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,

b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,

c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

63. § (1) A települési képviselők járandóságairól az önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint külön rendeletben dönt.

(2) Az Mötv.-ben, illetve e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület határozattal 1 hónap időtartamra megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a megvonás újra alkalmazható.

(3) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. §-ban meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját egy hónapra 50 %- kal csökkenti.

(4) A hozzászólási rend be nem tartása esetén a 37. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint kell eljárni.

(5) Az (1) - (3) bekezdés szerinti csökkentésről illetve megvonásról a képviselő-testület határozatot hoz.

64. § (1) A települési képviselő képviselői munkájához az Önkormányzati Hivatal helyiségeit használhatja, eszközeit díjmenetesen igénybe veheti.

(2) A települési képviselőt a polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző, az Önkormányzati Hivatal köztisztviselője köteles soron kívül fogadni.

3. A képviselő-testület bizottsága

65. § (1) A képviselő-testület bizottsági szervezetének alakítására az Mötv. rendelkezései az irányadók.

(2) [4] A képviselő-testület állandó bizottságként Ügyrendi Bizottságot hoz létre.

(3) Az Ügyrendi Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az Ügyrendi Bizottság elnöke és egy tagja írják alá.

(4) Az ügyrendi bizottság tagjainak száma 3 fő.

66. § Az Ügyrendi Bizottság feladat és hatásköre:

a) az Mötv. 37. §-ban meghatározott a képviselő vagy a polgármester összeférhetetlenségre irányuló kezdeményezés kivizsgálása,

b) az Mötv. 39. § (3) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat nyilvántartás,

c) az Mötv. 39. § (3)-(4) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat ellenőrzése, ha az ellenőrzésre kezdeményezés érkezik,

d) a c) pontban leírt eljárás lefolytatását követően az Mötv. 39. § (4) bekezdése szerint az eedményről a képviselő-testület tájékoztatása.

e) a titkos szavazások lebonyolítása,

f) A polgármester illetményével és egyéb juttatásával kapcsolatos előterjesztések előkészítése és képviselő-testület elé terjesztése;

67. § (1) A bizottságok működésének szabályaira a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait az Önkormányzati Hivatal látja el.

4. A jegyző, aljegyző

68. § A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről a közös hivatal költségvetésében biztosított költségvetési előirányzat figyelembevételével,

d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.

e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,

g) rendszeresen áttekinti a képviselő-testületi rendeletek magasabb szintű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,

h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

69. § (1) A jegyző kinevezése az Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja a Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásában részt vevő önkormányzatok polgármestereinek egyetértésével.

(2) [5][6] A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a Közös Önkormányzati Hivatal Badacsonytördemici Kirendeltségének igazgatási ügyintézője látja el

70. § Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.

5. A Közös Önkormányzati Hivatal

71. § (1) A képviselő-testület Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre Szigligeti Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, melyet Badacsonytördemic, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti és Nemesgulács Község Önkormányzatával közösen tart fenn.

(2) [7] Az Önkormányzati Hivatal működésének részletes szabályait a jegyző által előkészített és a polgármester által a Képviselő-testületek elé beterjesztett Szigligeti Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

6. Társulások

72. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében más települések Képviselő-testületével, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel működik együtt, alakít társulásokat.

(2) Az Önkormányzat az alábbi társulások tagja:

a) Tapolca Környéki Önkormányzati Társulás

b) „Lesencéktől a Balatonig” Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatásokat Ellátó Intézményi Társulás

(3) Az önkormányzatok a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozzák meg.

(4) A Képviselő-testület a társulási megállapodásban rögzített szabályok figyelembevételével szükség szerint együttes ülést tart, amelynek megszervezése és vezetése során a társulásban részt vevő önkormányzatokkal együttműködésre köteles.

73. § A Képviselő-testület feladatai ellátása érdekében további megállapodásos kapcsolatok létesítésére, együttműködésre törekszik. Együttműködési megállapodás megkötésére kizárólag a Képviselő-testület jogosult. A megállapodást a polgármester írja alá.

V. Fejezet

A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek

74. § (1) A képviselő-testület évente előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás állandó napirendi pontja:

a) a polgármester beszámolója,

b) a települési képviselő beszámolója képviselői tevékenységéről

c) az önkormányzat vagyoni helyzete.

(3) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

(4) A közmeghallgatás helyét és idejét, legalább 7 nappal az ülés előtt az Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti és hozzászólási lehetőséget biztosít közérdekű felvetések ügyében a közmeghallgatáson résztvevők részére. A polgármester akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(7) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

(8) A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

75. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel lakossági fórumot, falugyűlést (a továbbiakban: fórum) tarthat.

(2) [8] A fórum összehívására és levezetésére a következőket kell alkalmazni:

a) A lakossági fórum előkészítése, összehívása, vezetése a polgármester feladata.

b) A lakossági fórum helyét, időpontját, témáját a fórum előtt legalább 5 nappal a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

c) A fórumon elhangzottakról hangfelvételt kell készíteni, melyről a jegyző feljegyzést készíthet.

VI. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása

1. Az önkormányzat azonosító adatai

76. § Az Önkormányzat azonosító adatai:

a) KSH azonosítója: 1924891

b) Statisztikai számjele: 15427621-8411-321-19

c) Adószáma: 15427621-2-19

d) Számlavezető pénzintézet megnevezése: OTP Bank Nyrt. É-Dunántúli Régió Tapolcai Fiók

e) Költségvetési elszámolási számla száma: 11748052-15427621

f) Törzsszám: 427625

g) Levelezési címe: 8264 Szigliget, Kossuth u. 54.

h) Honlap címe: www.szigliget.hu

i) E-mail címe: onkszigliget@t-online.hu

j) Telefonszáma: +36/87/461-355,

2. Az önkormányzat vagyona

77. § Az Önkormányzat tulajdonára, vagyonára és gazdálkodására vonatkozó rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet szabályozza.

3. Az önkormányzat költségvetése, gazdálkodása

78. § (1) Az Önkormányzat a költségvetését, és annak végrehajtására vonatkozó szabályait évente külön önkormányzati rendeletben állapítja meg.

(2) A kormányzati funkció kódokat a 2. melléklet tartalmazza.

4. Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

79. § Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv. rendelkezései az irányadók.

80. § Szigliget Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a belső ellenőrzési tevékenység teljes körű ellátását a Biztonságot Adó Gazdasági Tanácsadó Kft.-vel látja el a jóváhagyott belső ellenőrzési tervben foglaltak alapján.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

81. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(3) A szervezeti és működési szabályzat mellékletei:

a) 1. melléklet: a Képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzéke

b) 2. melléklet: Kormányzati funkció kódok

(4) [9]

(5) [10] E rendeletnek Szigliget Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2014.(XII.1.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 6/2020.(III.23.) önkormányzati rendelet 1. §-ával megállapított 75. § (2) bekezdését a 6/2020.(III.23.) önkormányzati rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

1. melléklet

1.melléklet

2. melléklet

2. melléklet