Szigliget Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2007. (XII.14.) önkormányzati rendelete

a közterületek használatáról

Hatályos: 2012. 07. 02

Szigliget Község Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a közterületek használatának szabályozására a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.


 A rendelet hatálya


1. §


(1)    A rendelet területi hatálya kiterjed Szigliget község közigazgatási területének valamennyi közterületére.


(2) E rendelet alkalmazása szempontjából közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.


2. §


(1) E rendelet alkalmazása szempontjából közterület-használatnak minősül a közterület űrszelvényébe nyúló bármilyen, a közterület rendeltetésétől eltérő célú használat.


(2) E rendelet személyi hatálya kiterjed a (1) bekezdés szerinti közterületek tulajdonosaira és kezelőire, valamint a közterületek használóira.


A közterület használata


3. §


(1) A közterületet rendeltetésének megfelelően, állagának sérelme, forgalmának     veszélyeztetése nélkül az általános magatartási szabályok betartásával mindenki szabadon használhatja. 


(2) A közterületet rendeltetésétől eltérő célra használó bármely magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet lehet, aki az e rendeletben foglaltak szerint bérbeadóval szerződést köt, vagy a nyomvonalas létesítmények építésére, rekonstrukciójára, hibaelhárításra hatósági engedélyt kap.


4. §


(1) A rendelet hatálya alá tartozó közterületeket rendeltetésüktől eltérő célra csak az egyéb vonatkozó jogszabályok előírásainak teljesülése esetén, közterület-bérleti szerződés, vagy közterület-használati engedély alapján szabad használni.


(2) A rendeltetéstől eltérő célú használatra bérleti szerződés ideiglenes jelleggel, határozott időtartamra – legfeljebb 1 évre –, ettől hosszabb időtartamra pedig csak előzetes képviselő-testületi döntés alapján köthető.


5. §


Közterület-bérleti szerződés és hatósági engedély nélkül használható a közterület a közterületbe a járdaszinttől mért 3,0 m magasságig legfeljebb 10 cm-re benyúló építmény,  szerkezeti elem – reklám és hirdető berendezés kivételével – (pl. kirakat szekrény, levélgyűjtő szekrény, ablakrács, cég és címtábla, reklámnak nem minősülő és az üzletprofillal összefüggő közérdekű tájékoztatás, stb.) elhelyezéséhez.


6. §


Közterület bontása (útpálya, zöldterület, járda) kizárólag az útkezelő-, közterület kezelő hozzájárulása és a tulajdonos engedélyével végezhető.


Közterületek rendeltetéstől eltérő használata bérleti szerződéssel


7. §


(1) A Közterület-bérleti szerződést a polgármester (továbbiakban: bérbeadó) köti meg.


(2) A bérbeadó csak azzal köthet közterület-bérleti szerződést, aki :

- a közterületen folytatandó tevékenység végzéséhez szükséges hatósági és szakhatósági engedélyekkel, hozzájárulásokkal (kereskedelmi, szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedéllyel stb.) rendelkezik és azokat a bérbeadónak bemutatta;

- a tüzelőanyag és építőanyag tárolás kivételével minden esetben elkészítteti és a bérbeadó rendelkezésére bocsátja a közterület tervezett használatát és berendezését bemutató helyszínrajzot (1:200 méretarányban), valamint műszaki leírást;

- üzleti előkert létesítése esetén elkészítteti és a bérbeadó rendelkezésére bocsátja azelőkertet és annak berendezéseit, valamint a környezetét is ábrázoló nézetrajzokat (1:100 méretarányban);

- közterületi épületek, pavilonok, hirdető- reklám és információs berendezések esetében elkészítteti és a bérbeadó rendelkezésére bocsátja ezek – külön jogszabályok által meghatározott tartalmú és formájú – tervdokumentációját.


8. §


(1) A bérleti szerződés nem mentesíti a bérlőt a közterület-használathoz kapcsolódó egyéb hatósági engedélyek és hozzájárulások beszerzése alól.


(2) Közterület-bérleti szerződés a bérbeadó illetve a bérlő szerződési ajánlata alapján köthető.


9. §


(1) A bérbeadó a szerződésben kikötheti, hogy a bérlő a közterületen milyen anyagú, színű, formájú és méretű tárgyakat (árusító pavilon, korlát, asztal, pad, szék, napernyő, védőtető, padozat, stb.) helyezhet el.


(2) A közterületek bérlőinek a közterületet úgy kell használnia, hogy az ne zavarja sem a közterület más részeinek, sem a szomszédos ingatlanoknak a rendeltetésszerű használatát. A bérlő felel az általa használt közterület és az azon elhelyezett építmény, eszköz, tárgy, (fapavilon, mobil padozat, asztal, szék, napernyő, virágláda, virág kaspó, stb.) folyamatos karbantartásáért, azok mindenkori műszaki megfelelőségéért, különös tekintettel a baleseti források kiküszöbölésére.


(3) A közterületen elhelyezett építményt, eszközt, tárgyakat, valamint a használt közterületet és környékét a bérlő köteles rendben és tisztán tartani. A közterület-használati tevékenysége során keletkezett hulladék elszállítása a bérlő kötelessége.


(4) A közterület-bérleti szerződésben a bérlőnek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a bérlet megszűnésével a közterületet eredeti állapotába visszaállítja.


(5) Építési törmelék tárolására csak azzal köthető közterület-bérleti szerződés, aki vállalja, hogy konténerbe helyezi el a törmeléket.


10. §


A bérbeadó nem köthet közterület-bérleti szerződést, kivéve önkormányzati érdekből:


a) a vízből kiemelt vizijárművek, sporteszközök, viziállások, elhelyezésére;

b) hatósági jelzés (rendszám) nélküli vagy műszaki érvényességgel (forgalmi engedély) nem rendelkező jármű tárolására;

c) autóbusz, tehergépkocsi, pótkocsi, utánfutó, lakókocsi, büfékocsi tárolására;

d) építésből és bontásból származó anyagok tárolására június 1-től augusztus 31-ig a kivéve az élet- és balesetveszély, valamint a hibaelhárítás miatt halaszthatatlan munkákat ;

e) szállás-, üdülés céljára szolgáló eszköz, tárgy (utánfutó, lakókocsi, camping-sátor, stb.) felállítására, elhelyezésére;


11. §

              

(1) A bérbeadó azzal köt közterület-bérleti szerződést, aki vállalja a bérleti díj megfizetését és a díjfizetés módját.


(2) A bérbeadott területek esetében a díjak mértékét az 1. sz. melléklet, a díjfizetés módját a (3)-(7) bekezdés tartalmazza.


(3) A 6 hónapnál rövidebb időtartamra kötött bérleti szerződés esetén a bérleti díjat a szerződéskötéskor egyösszegben, ennél hosszabb időtartalmú bérleti jogviszony esetén a megállapodásban foglaltak szerint kell megfizetni.


 (4) A bérbeadó az e rendelet mellékletében szereplő bérleti díjaknál alacsonyabb összegű bérleti díjra is szerződést köthet, illetve a bérleti díj fizetésétől eltekinthet, ha

a) a közterület-használat különösen fontos önkormányzati érdeket szolgál;

b) önkormányzati intézmény a közterület-használó;

c) a bérlő a szerződésben olyan módon ellentételezi a bérleti díjat, amellyel az önkormányzat tulajdonában vagyonnövekedést eredményez, vagy önkormányzati feladatot vállal át.


(5) Nem kell közterület-bérleti díjat fizetni építőanyag, -állvány, tüzelőanyag tárolásáért az első öt napban. Ezt meghaladó időtartamú használat esetén a teljes időszakra kell használati díjat fizetni.


(6) A közterület-bérleti díj meghatározásakor minden töredék m2 egésznek számít.


(7) Az 1 évet meghaladó közterület-bérleti szerződések esetén éves bérleti díjemelést lehet kikötni a megállapodásban foglalt bérleti díjon felül.


12. §


(1) A bérbeadó a bérlő veszélyére, kárára és költségére elszállíttatja azokat a tárgyakat, eszközöket, amelyeket a bérlő közterület-bérleti szerződés nélkül, vagy  a szerződés idejének lejárta után, vagy a közterület-bérleti szerződés rendkívüli felmondása ellenére helyez el, illetőleg tart közterületen.


(2) Amennyiben a bérlő a bérleti szerződésben, vagy a rendkívüli felmondásban megállapított határidőre nem állítja vissza az eredeti állapotába a közterületet, akkor a bérbeadó a határidő lejártától számított 15 nap elteltével a bérlő kárára és költségére elvégezteti az eredeti állapot visszaállítását.


13. §


(1) Közterület-bérleti szerződés a szerződésben meghatározott idő lejártával megszűnik.


(2) A határozott időtartam lejárta előtt azonnali hatályú rendkívüli felmondással élhet a bérbeadó, ha a bérlő

a) a közterületet nem a szerződésben foglalt célra használja;

b) nem vagy nem csak azt a közterületet használja, amelyre a szerződés alapján jogosultságot szerzett;

c) a közterület-bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeit súlyosan megszegi, különösen, ha a megállapodásban rögzített közterület-használati díjat, illetve az esedékessé váló díjrészletet a megállapodott határidőre, vagy késedelem esetén az egyszeri felhívás határidejére sem fizeti meg.

A rendkívüli felmondással egyidejűleg a bérlő tárgyait, eszközeit a közterületről köteles elszállítani, ellenkező esetben a bérbeadó e rendelet 12. §-ában biztosított jogkörben jár el.


(3) A bérlőt is megilleti a határozott időtartam lejárta előtt a rendkívüli, azonnali hatályú felmondás joga, ha a bérbeadónak felróható okból a közterületet a szerződésben meghatározott célra nem tudja használni.


(4) Ha a bérlő érdekkörében felmerülő bármely okból (pl. betegség, kereskedelmi jogosultság elvesztése, stb.) a bérelt közterületen a határozott időtartam lejárta előtt tevékenységét megszünteti, egyoldalú felmondással nem élhet, de kezdeményezheti a bérbeadónál a közterület-bérleti szerződés megszüntetését.


Közterületek rendeltetéstől eltérő használata hatósági engedéllyel


14. §


(1) Útterületek nem közlekedési célú igénybevétele esetén a közúti közlekedésről szóló törvény előírásai alapján kell eljárni.


(2) Utak, járdák esetén a bontás és helyreállítás teljes időtartama alatt az engedélyes gondoskodni köteles a gyalogos és járműforgalom biztonságos lebonyolításának   feltételeiről.


(3) Új út, járda és évelőnövényzettel beültetett zöldfelületek esetén az építés befejezését követő ötödik naptári év december 31-ig azok bontásához hozzájárulás nem adható. Ez a tilalom nem vonatkozik a halasztást nem tűrő (veszélyt elhárító) bontásokra, valamint a csak fűvel beültetett zöldfelületekre és játszóterekre.


(4) Amennyiben a közterület igénybevétele során az érintett útszakasz 70 %-át, illetve járdaszakasz 50 %-át felbontják, az építtető köteles az utat vagy járdaszakaszt teljes szélességben és az eredeti burkolattal azonos módon újjáépíteni.


(5) Útburkolat helyreállítását csak az arra jogosult szervezet végezheti.


(6) Közművezetékek építésekor (bővítés, felújítás, csere) a gerincvezeték építésével egyidejűleg valamennyi ingatlan bekötővezetékét meg kell építeni legalább az útburkolaton túl mért 1,0 m hosszúságig, útcsatlakozásnál a szabályozási szélességig.


A közterület-bontási kérelem tartalma


15. §


(1) A közterület felbontása iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kivitelező megnevezését,

b) a munkakezdés időpontját, helyét

c) a munkavégzés időtartamát,

d) a kivitelező építésvezetőjének és a felbontott terület helyreállításáért felelős személynek a nevét, elérhetőségét.


(2) A kérelemhez csatolni kell a létesítmény helyszínrajzát, közműépítés esetén csatolni kell a közmű üzemeltetők által elfogadott műszaki terveket is.


Járművek közterületen történő tárolásának szabályai


16.§


(1) Kamion, autóbusz, vontató, traktor, munkagép, 3,5 tonna összsúlyt meghaladó tehergépkocsi, valamint pótkocsi és lakókocsi közterületen nem tárolható. Tárolásnak minősül, ha a jármű 22-06 óra között folyamatosan közterületen áll. Pótkocsi, kamion munkagép 06-22 óra között sem tartható közterülten.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott járművek tárolása történhet

a) saját vagy bérelt telephelyen,

b) az önkormányzat által kijelölt önkormányzati területen,

c) méretei alapján alkalmas építési telken, ha azt egyéb szabályozás nem tiltja


(3) Saját tulajdonú vagy bérlet ingatlanon is tilos sérült, üzemképtelen jármű tárolása, ha a jármű közterületről látható és rontja a településképet.


(4) Üzemképtelen, a közúti közlekedésben való részvételre alkalmatlan járművet közterületen tilos tárolni. A tiltott helyen tárolt jármű elszállításáról saját költségén a tulajdonos köteles gondoskodni.


17. §[1]



18. §


(1) Ez a rendelet 2007. december 15-én lép hatályba.


(2) A már meglévő reklámtáblákra, hirdetőberendezésekre a rendelet szabályait 2008. május 1-től kell alkalmazni.



                           Balassa Balázs sk.                                                                 Lutár Mária sk.

                               polgármester                                                                          körjegyző



[1]

Hatályon kívül helyezte a 8/2012. (VI. 1.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2012. június 2. napjától.

Mellékletek