Szigliget Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2010. (IX.1.) önkormányzati rendelete

Szigliget Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

Hatályos: 2018. 11. 23- 2021. 08. 21

Szigliget Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2010. (IX.1.) önkormányzati rendelete

Szigliget Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről[1]

Szigliget község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása, a település területfelhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme érdekében, az épített környezethez fűződő helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan – az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló, többször módosított 253/1997. (XII.20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban: OTÉK), illetve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló, többször módosított 2000. évi CXII. számú törvényre (továbbiakban: BTSZ) és a Balaton vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII. 21.) Kormányrendeletre, valamint Szigliget vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról szóló 24/2004. (XI.12.) Tárca Nélküli Miniszteri rendeletre figyelemmel – a következőket rendeli el.

I. FEJEZET Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya és értelmezése

1. § (1) [1] E rendelet csak az SZT-1; SZT-2; SZT-3; SZT-4; SZT-5; SZT-6 jelű és M=1:2000 léptékű szabályozási tervlapokkal, és azok módosításával együtt érvényes, azzal együtt értelmezendő és alkalmazandó.

(2) A település területének szabályozása az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom meghatározásai, illetve az OTÉK 2.sz. mellékletében található jelkulcs alapján nyugszik és eszerint értelmezendő.

(3) A település területén telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest megépíteni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, illetve használatba venni, rendeltetését megváltoztatni, továbbá sajátos építményfajtákat elhelyezni, illetve ilyen célokra építésügyi hatósági engedélyt adni, - az általános érvényű hatályos jogszabályok betartása mellett – csak jelen rendelet és szabályozási terv rendelkezéseinek betartásával lehetséges. Az itt nem szabályozott kérdésekben az Étv., a BTSZ, illetve az OTÉK alapján, valamint a Balaton vízpart-rehabilitációs szabályozásáról szóló kormányrendelet, és a TNM rendelet alapján kell eljárni.

(4) A település területén bármely beépítésre szánt övezetben közműterület céljára telek az övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.

(5) [2]

(6) A vízpart menti 30 méteres területsávon belül új épület nem építhető, kivéve kikötő üzemeltetéséhez szükséges létesítményeket.

1/A. § [3]

„1/A. § E rendelet alkalmazásában:

1. Beépítettség: a bruttó földszinti alapterület és a telekterület hányadosa

2. Beépítési vonalak: az építési határvonal és az építési helyet határoló vonalak, melyek az OTÉK értelmezésében a telek felszínén értelmezendő

3. Eltérő jellegű épület: műemléki jelentőségű területen, a meglévő környezettől megjelenésében, beépítési módjában, építménymagasságában jelentősen eltérő épület. Az épület esetleges bontása esetén az új épület nem feltétlenül a régi helyére építendő vissza, a beépítés módja az övezet előírásai határozandó meg.

4. Épületszélesség: az épület utcai homlokvonalának a homlokzattal párhuzamosan mért szélessége. Az utcai homlokvonal szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyeket az utcai homlokvonal síkjára állított 45 fokos egyenes érint. Az oldalirányú épületkiugrások utcai homlokvonalra vetített összege lakó és üdülő övezetekben nem haladhatja meg a 7,0 m-t.

5. Főépület: a telek fő rendeltetés szerinti funkciójú épülete.

6. Homlokzatmagasság (H): az építmény terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni

a) a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát.

b) a vizsgált homlokzatfelülettől 12 m-nél távolabbi (hátrább álló)

építményrészeket,

c) a vizsgálat homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem

haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságú tetőfelépítmény,

építményrész, attika, álló tetőablak stb.,

d) terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát, továbbá

e) a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét. A gömb,

félgömb, donga vagy sátortető alakú építmények („tetőépítmények”)

homlokzatmagasságát, ha az a

f) 12 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében,

g) 12 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6 m-rel csökkentett értékében

kell meghatározni

7. Műemléki terület: gyűjtőfogalom az egyedileg védett műemlék területére, a műemléki jelentőségű területre és a műemléki környezetre.

8. Nyúlványos (nyeles telek): olyan telek, mely telekmegosztás során jön létre, úgy hogy a megosztást követően kialakul egy, a közterülettel továbbra is homlokvonalával kapcsolódó telek (visszamaradó telek) és egy „hátsó” telek (nyeles telek), mely a közterülethez mindössze egy, min. 3 m széles teleknyúlvánnyal kapcsolódik.

9. [4] Rendezett telek: rendezettnek tekinthető egy telek, ha a Szabályozási Tervekben előírt telekalakítási eljárást maradéktalanul elvégezték, s azt végrehajtották (kerítésáthelyezés, épületbontás), valamint az ingatlanon található építmények / épületek az ingatlan nyilvántartásban is szerepelnek.

10. Támfalgarázs: Olyan szerkezetileg önálló építmény, amely földdel fedett, de így is legfeljebb 1,0 m-t emelkedik ki a környező terepszintből, és mindössze az utcai homlokvonalon van homlokzati felülete.

11. [5]

12. [6] Terepszint alatti beépítés: olyan, szerkezetileg önálló építmény, amely földdel és növényzettel fedve is – a bejárat felöli oldal kivételével, – legfeljebb 1,0 m-rel emelkedik ki a környező (szomszédos) és a csatlakozó terepszintből, és legfeljebb bejárati vagy tereplejtő felőli homlokzatfelülete van, és legfeljebb a tereplejtő felőli és az olyan oldalhomlokzati felületrésze kerül a terepszint fölé, amelyhez a terepbevágásban közvetlenül kerti szabadlépcső vagy lejtő csatlakozik (pl. pince, támfalgarázs). A bejárat felöli oldal legfeljebb 5,60 m széles tereplejtő felöli látható homlokzatszélességgel alakítható ki.

13. [7] Telekszélesség: az építési hely előkerti határvonalánál mért telekszélesség.

2. Szabályozási elemek

2. § (1) A rendelet kötelező és egyéb szabályozási elemeket tartalmaz, melyek a rendelet és a mellékletét képző szabályozási terv szerint alkalmazandók.

  • a) kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szerkezeti terv és a Szabályozási terv együttes módosítása esetén lehetséges [8] :
    • aa) belterületi határvonal
    • ab) szabályozási vonal
    • ac) területfelhasználási egység határa
    • ad) területfelhasználási egység besorolása
    • ae) védett területek
    • af) védőtávolságok
  • b) kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges:
    • ba) övezetek és építési övezetek határa és paraméterei
    • bb) helyi építészeti értékvédelem
    • bc) építési hely, építési határvonal
    • bd) beültetési kötelezettség
  • c) az a) és b) pontban nem említett egyéb szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési tevékenység során irányadóként veendők figyelembe.

(2) [9]

(3) [10] A beépítésre szánt területeken az építési telkek legkisebb kialakítható területei esetében a “K”-val jelölt övezetekben a kialakult telkek tovább nem oszthatók, telekhatár-korrekció során egy telek területe az övezeti minimális telekterületig (a zárójelben jelölt mértékig) csökkenthető. Kivéve az Ó-falut (Lf- M, Vt-M).

(4) [11] Ahol az övezeti előírásban az építési telek legkisebb beépíthető területe K kialakult jellel van meghatározva, ott az alábbi szabályt kell figyelembe venni: Amennyiben egy meglévő telek nagyobb, mint 550 m2 és telekszélessége eléri az övezeti előírásban az épület elhelyezésére vonatkozó szélességi követelményt, úgy beépíthető.

(5) [12] Ha egy telek területe és szélességi mérete az övezeti előírásban az épület elhelyezésére vonatkozó követelményeket nem elégíti ki, úgy

  • a) a meglévő épület felújítható, tetőtere beépíthető, alapterülete maximum 10%-kal bővíthető, ha az övezet egyéb előírásait kielégíti (pl. beépítettség, építmény-magasság)
  • b) új épület a telekre nem építhető, kivéve a c) pontban szereplő ingatlanok
  • c) kialakult saroktelkek esetében, amennyiben a telek területe eléri az 500 m2-t, és a telek szélessége eléri oldalhatáron álló beépítés esetén az övezeti előírásban az épület elhelyezésére vonatkozó szélességi követelményt, szabadonálló beépítés esetén a 15 métert, úgy a telek beépíthető az övezetre meghatározott egyéb paraméterek betartásával.

3. Telekalakítás és építés engedélyezése

3. § (1) Telekalakításra engedély csak abban az esetben adható ki, ha az eljárás eredményeként

  • a) nem alakul ki nyúlványos (nyeles) telek [13] (Lásd: Értelmező rendelkezések)
  • b) nem alakul ki olyan telek, amely közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott, magánútról gépjárművel nem közelíthető meg.

(2) [14] Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület szélesítése céljából kerül sor

  • a) [15] a telekalakítás akkor is elvégezhető, ha a kialakuló telek – megengedett legkisebb telekméretre, megengedett legnagyobb beépítettségre és megengedett legkisebb zöldfelületre vonatkozó - paraméterei az övezet előírásaitól eltérnek. Az így létrejött telek beépíthető, ha a telek mérete alapján a telekalakítást megelőzően beépíthető lett volna, és alapterülete meghaladja a 360 m2-t, és a telek beépítése a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
  • b) kialakultként szabályozott telekméret esetén kizárólag a szabályozási terven javasolt telekalakítások hajthatók végre.

(3) Építmények elhelyezésének általános feltételei:

  • a) Építmények elhelyezése, ha jelen szabályzat területfelhasználási egységekre és azokon belül az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó előírásai szigorúbb szabályokat nem állapít meg, az OTÉK vonatkozó előírásai szerint történhet.
  • b) A beépítésre szánt terület minden területfelhasználási egységén új épület csak részlegesen közművesített, szennyvízcsatornával ellátott, rendezett telken az építési helyen belül engedélyezhető [16] (Lásd: Értelmező rendelkezések).
  • c) [17] Beépítésre nem szánt területen épületet elhelyezni, amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára való csatlakozásra, csak zárt szennyvíztároló illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény megléte esetén lehet.
  • d) Az épületek elő-, oldal- és hátsókertjeinek minimális méreteit illetően a külön nem szabályozott területeken, az OTÉK elő-, oldal- és hátsókert előírásairól szóló 35. §-ban foglaltak a mérvadóak.
  • e) Az előkert méretének meghatározásánál - kialakult beépítés esetén – ha a SZT külön nem jelöli – az utcában jellemző méretekhez, illetőleg a szomszédos telkeken kialakult állapothoz kell alkalmazkodni.
  • f) [18] Kialakult beépítés, de jellemzően nem meghatározható előkert méret esetén az előkert mérete min. 5,0 m. A Réhelyi út nyugati oldalán nyíló telkeken, a Rókarántói útról nyíló telkeken és a Külsőhegyi útról nyíló telkeken az 5 méteres előkerti építési határvonal egyben kötelező építési vonal is.
  • g) Lakóövezetekben és hétvégi házas üdülőterületen az épületszélesség [19] (Lásd Értelmező rendelkezések) nem lehet több, mint a telekszélesség 2/3-a, illetve 7,0 m.
  • h) Az előkertben kizárólag

a közmű becsatlakozás építménye és a kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály, tároló helyezhető el.

i) A település területén az egyes építési övezetekben a telkek beépítési módja az alábbi:

O oldalhatáron álló,

SZ szabadon álló.

j) Saroktelek beépítési módja:

a) szabadon álló beépítési mód esetén: szabadon álló,

b) oldalhatáron álló beépítés esetén, a csatlakozó szomszédos építési helyek alapján – az utcakép egységessége, a településszerkezet megőrzése érdekében – a telket szabadon állóként is be lehet építeni.

(4) A település területén:

a) Az építési engedélyezés során kizárólag az anyaghasználatában, megjelenésében és színezésében a helyi népi építészeti hagyományokhoz illeszkedő épület építésére adható ki engedély.

b) A település területén nem alkalmazhatóak az alábbi építőanyagok:

mesterséges pala, hullámpala, műanyag hullámlemez, alu. trapézlemez,

betoncserép, bitumenes lemez.

c) Szigliget teljes területén kétszintes tetőterű épület nem létesíthető.

d) Az építési telek utcai kerítését – ahol jelen jogszabály másképp nem rendelkezik (műemléki jelentőségű terület, helyi védett terület) - áttört szerkezetűként, hézagosan kell kialakítani, úgy hogy a tömör felületek és a mezők aránya nem haladhatja meg a 50-50 %-ot, a kerítés magassága legfeljebb 1,80 m lehet. Kerítés építésnél természetes anyagokat kell használni – szerkezeti elemként egyéb (acél, beton stb.) anyag is használható.

e) [20] A látványvédelem - a kilátás és rálátás védelme – érdekében a tájba való illeszkedést a 312/2012 (XI.8.) kormányrendelet 8. mellékletében szereplő környezeti állapotadatok közt felsorolt látványterv által kell igazolni.

f) Az épületek egyik homlokzatmagassága [21] (Lásd: Értelmező rendelkezések) sem haladhatja meg az építménymagasság + 1,50 m-t.

g) Önálló építményként mobiltelefon- és átjátszó állomás nem helyezhető el. Amennyiben ezen funkció létesítése elkerülhetetlen, úgy azt a meglévő építményekre, vagy épülő új építményekre szerelve, álcázva, takarva helyezhető el, az Lf és az Lke, valamint az üdülőterületi övezetek kivételével.

h) Ideiglenes, szerelt jellegű építmény (faház, bódé, lakókocsi...) nem helyezhető el, kivéve ahol azt jelen rendelet másként szabályozza.

(5) Település beépítésre szánt területén a kialakítandó zöldfelületek 40%-án honos szőlő/gyümölcsfajtákat [22] kell telepíteni. A termesztett növényeken kívüli növény-telepítés esetén a település területen kizárólag a Balaton-felvidéki Nemzeti Park által összeállított lista szerinti növények alkalmazhatók.

(6) A település területén terepszint megváltoztatását eredményező terep átalakítás csak az építkezéssel járó földmunkák, vízelvezetés, kerti lépcső, tereplépcső, a gépkocsival történő megközelítés valamint szőlőművelés érdekében lehetséges.

II. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁS

1. Területfelhasználás elemei

4. § (1) A tervezési terület az alábbi területfelhasználási elemeket tartalmazza:

  • a) Beépítésre szánt területek, elsődleges építési használatuk általános jellege szerint:
    • aa) Lakóterületek:

    Lf Falusias lakóterület,

Lf-M Műemléki jelentőségű falusias lakóterület,

Lke Kertvárosias lakóterület

ab) Vegyes területek

Vt Településközpont vegyes terület

ac) Gazdasági területek

Gksz Kereskedelmi, szolgáltató terület,

Gksz-M Meglévő, kialakult kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

ad) Üdülőterületek

Üü Üdülőházas üdülőterület,

Üü-M Meglévő, kialakult üdülőházas terület,

Üh Hétvégi házas üdülőterület

ae) Különleges területek

K-sp Sportterület,

K-str Strandterület,

K-ki Kikötőterület,

K-k Kiállítási (műemléki) terület,

K-Arb Arborétum,

K-tur Turisztikai terület,

K-o Oktatási terület

b) [23] Beépítésre nem szánt terület, ezen belül építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint:

ba) Zöldterületek

Z-kp Közpark,

Z-kk Közkert

bb) Erdőterületek

Ev-N Védelmi erdőterület

Ev-N-P Védelmi erdőterület - parkolók elhelyezésére szolgáló alövezete

bc) Mezőgazdasági terület

Má Általános mezőgazdasági terület,

Mk Kertes mezőgazdasági terület

bd) Vízgazdálkodási területek

Vg-N Vízgazdálkodási terület

be) Közlekedési és közmű területek

Kö-u Közút,

Kö-k Kötöttpályás,

Kö-mű Közműterület

bf) Különleges beépítésre nem szánt terület

Kk-t Temető

(2) A beépítésre szánt övezetek területén a tömbre vonatkozóan a beépítés módját, a megengedett beépítés mértékét, a megengedett legnagyobb építmény magasságot és a megengedett legkisebb kialakítható telek területet a szabályozási tervben az övezeti jel melletti szabályozási jel tünteti fel.

Beépítés módja

Beépítési %

Max. építmény magasság

Min. teleknagyság

(3) A területfelhasználási egységeket és övezeteket valamint azok határvonalait és a szabályozási vonalakat a szabályozási terv tartalmazza.

A szabályozási vonal jellemzően közhasználatú területeket választ el a saját rendeltetésű területfelhasználási egységektől.

A tömbön belüli eltérő területfelhasználási egységeket, illetve azonos területfelhasználási egységen belül az eltérő övezeteket a Szabályozási Tervben feltűntetett területfelhasználási, illetve övezeti határvonalak jelölik.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

2. Lakóterületek (L)

5. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Szigliget beépítésre szánt lakóterületén falusias (Lf és Lf-M) és kertvárosias (Lke) lakóterületet tartalmaz a szabályozási terv.

(3) Lakóterületen belül az alapellátást szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó és sportlétesítmények is elhelyezhetők az övezeti előírásnak megfelelő módon.

(4) Lakóterületen belül a már vegyesen beépült övezetekben üdülőépületek is elhelyezhetők a lakóövezeti előírások betartásával az OTÉK 31. § (2)-ben foglaltak teljesülése esetén.

3. Kertvárosias lakóterület (Lke)

6. § (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási Terven Lke jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13. §. (2) és (3) bekezdése szerinti épületek helyezhetők el a következő módosítással, szabályozással

  • a) Üzemanyagtöltő állomás, 2-nél több lakóegység, és egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény kivételesen sem helyezhető el.
  • b) Kereskedelmi szálláshely max.6 egységig elhelyezhető.
  • c) Az építési övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként:
    • ca) a járműtároló, (a főépülettel egy építészeti egységben, de nem feltétlenül egy tömegben)
    • cb) háztartással kapcsolatos tárolóépület,
    • cc) barkács műhely,
    • cd) műterem,
    • ce) a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye,
    • cf) a telken folyó mezőgazdasági tevékenység gazdasági épületei,
    • cg) kereskedelmi, szolgáltató épület

    helyezhetők el, melytől használati mód változtatása esetén sem lehet eltérni.

  • d) A kertvárosias lakóterületen a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
    • da) trágyatároló, komposztáló,
    • db) siló, ömlesztett anyag-, folyadék és gáztároló,
    • dc) 6 méternél magasabb szélkerék
  • e) Az övezet területén állattartást szolgáló épületek, építmények és melléképületek csak akkor helyezhetők el, ha a területen a helyi önkormányzati rendelet az állattartást lehetővé teszi.

Az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épület csak a megengedett beépítési mérték 5 %-át meg nem haladó méretű lehet.

(3) Az építési övezetre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, építési telek legkisebb területe, legnagyobb beépítettség, építhető legnagyobb építmény-magasság (amelyet a szabályozási terv is tartalmaz), valamint az építési telek legkisebb zöldfelületi mértékét a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti
jele

beépítés
módja

legkisebb
területe
m2

legnagyobb
beépítettsége %

építmények
legnagyobb építmény-magassága (m)

legkisebb
zöldfelületi
aránya %

terepszint
alatti max.
beépítés %

kialakítható

beépíthető

Lke1

O

2500

2500

8

4,0

75

5%,

de maximum 50 m2

Lke2

O

1100

900

25

4,5

50

Lke3

O

1100

900

20

4,0

55

Lke4

O

950

900

25

4,5

50

Lke5

sz

800

700

25

4,5

50

Lke6

SZ

(550)

550

25

4,5

50

Lke7

O

(700)

550

25

4,5

50

Lke8

O

1100

900

20

4,5

55

Lke9

O

550

550

30

4,5

50

Lke10

O

650

650

20

4,0

55

Lke11

K(O)

K

K

K(30)

K(3,5)

50

(4) Az építési övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést, kivéve az egyedi tájértéket képező meglévő pince mellé kerülő új épület.

(5) Az Lke1 övezetben kizárólag 30 m szélességű telek építhető be, előkert 40 m, az Lke9 övezetben a 222/2 hrsz-ú út mentén (Kossuth utca déli része) kialakítandó új telkeknél 10 méter előkertet kell kialakítani.

(6) Ha az övezetben a teleknagyság legalább 100 %-kal meghaladja az övezetben kialakítható legkisebb telekterület méretét, abban az esetben a kialakítható legkisebb telekméret kétszeresen felüli területrésze az övezetben előírt beépítettség 50 %-a engedélyezhető.

(7) [24] Az Lke2, Lke3, Lke4, Lke7, Lke8, Lke11 építési övezetben 13 méternél keskenyebb telken épület nem helyezhető el.

(8) [25] Az Lke5 építési övezetben a legkisebb kialakítható telekszélesség 20 méter, ennél keskenyebb telken épület nem helyezhető el.

(9) [26] Az Lke6 építési övezetben 16 méter telekszélességnél keskenyebb telken épület nem helyezhető el.

(10) [27] Az Lke10 építési övezetben a legkisebb kialakítható telekszélesség 16 méter, ennél keskenyebb telken épület nem helyezhető el.

4. Műemléki jelentőségű falusias lakóterület (Lf-M)

7. § (1) Műemléki jelentőségű falusias lakóterület a Szabályozási Terven Lf-M jellel szabályozott és Lf-M láncvonallal körbehatárolt területfelhasználási egység, mely műemléki jelentőségű területen, jellemzően kialakult beépítésű, falusias, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, meglévő, 3,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó műemlék és helyi jelentőségű lakóépületek védelmére, megőrzésére, és a meglévő épületekkel összhangban új épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A műemléki jelentőségű falusias lakóterületen

  • a) kizárólag 1 lakásos lakóépület a meglévő épület rendeltetése e szerint változtatható meg.
  • b) Műemléki jelentőségű falusias lakóterületen egyéb kereskedelmi szálláshely (pl. panzió) max. 6 egységig helyezhető el, amennyiben a telken belül - a min. zöldfelületi arány megtartásával - a parkolás biztosított.
  • c) Az övezet építési telkein az OTÉK 14. §.(3) szerinti egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmények kivételesen sem helyezhetők el, illetve meglévő épület rendeltetése e célra nem változtatható meg.
  • d) Az övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú meglévő önálló épületben kizárólag:
    • da) járműtároló,
    • db) háztartással kapcsolatos tárolóépület,
    • dc) barkács műhely,
    • dd) műterem,
    • de) a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye,
    • df) kereskedelmi, szolgáltató

    funkció engedélyezhető, melytől használati mód változtatása esetén sem lehet eltérni.

  • e) A műemléki jelentőségű falusias lakóterületen a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
    • ea) komposztáló 2m3 felett,
    • eb) siló, ömlesztett anyag-, folyadék és gáztároló,
    • ec) szélkerék, antenna oszlop, 6 méternél magasabb zászlótartó oszlop,
    • ed) parabolaantenna (amennyiben nem zárt térben van),
    • ee) épített, illetve műanyag kerti víz- és fürdőmedence,
    • ef) fedett- nyitott autóbeálló,
    • eg) 15 m2-nél nagyobb kerti építmény kerti, tető.
  • f) [28] Az övezet területén új épület - az eltérő jellegű épületek kivételével – kizárólag a meglévő épület, helyére, - illetve a telektömbben kialakult beépítéshez igazodva - annak kontúrjait, magasságát megtartva, megjelenésében a korábbi épület jellegéhez igazodva és a 38. §-ban foglalt egyedi építési előírásokat betartva építhető csak.

(3) a) [29] Az építési övezetre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, építési

telek legkisebb területe, legnagyobb beépítettség, építhető legnagyobb építmény-magasság, építési telek legkisebb zöldfelületi mértékét a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK [30]

övezeti
jele

beépítés
módja

legkisebb
területe
m2

legnagyobb
beépítettsége %

építmények
legnagyobb építmény-magassága (m)

legkisebb
zöldfelületi
aránya %

terepszint alatti max. beépítés %

kialakítható

beépíthető

Lf-M

k(o)

K

lásd: 4. melléklet

K (20)

K (2,6)

55

300 m2-nél kisebb telken max 30 m2; 300 m2-nél nagyobb telken 10%
de
max. 80 m2

b) Műemléki jelentőségű falusias lakóterületeken álló épületek a legnagyobb beépítettség mértékéig (20%), de maximum bruttó 135 m2 alapterületű beépítésig bővíthetők.

(4) [31] Műemléki jelentőségű falusias lakóterület telekszerkezete védett, az övezet területén telekalakítás nem végezhető, kivéve, ha az összevonás földhivatali kataszteri térképekkel igazoltan korábbi állapotokat jobban tükröző állapot eredményez. Üres, be nem építhető telkek a 4. melléklet szerint részben, vagy egészben a szomszédos telkekhez csatolhatók.

Az övezet területén a jelenlegi beépítési vonalak [32] , az eltérő jellegű épületek kivételével (Lásd: Értelmező rendelkezések) a településkép megőrzése érdekében szigorúan megtartandók.

(5) Az övezet területén az eltérő jellegű épületek [33] kivételével - épület bontására kizárólag az épület életveszélyességét megállapító statikai szakvélemény alapján adható engedély.

(6) Az övezet területén

a) Klíma kültéri egység közterületről látható módon nem létesíthető.

b) Napenergia-kollektor sem az épületek tetőzetén, sem a kertbe nem telepíthető!

c) Szerelt égéstermék elvezető az épületeken nem létesíthető.

5. Falusias lakóterület (Lf)

8. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási Terven Lf jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A Lf jelű falusias lakóterületen az OTÉK 14. § (2) és (3) bekezdése szerinti épületek helyezhetők el. Az építési övezetben

  • a) sportépítmény,
  • b) üzemanyagtöltő,

kivételesen sem helyezhető el.

(3) Az építési övezetre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, építési telek legkisebb területe, legnagyobb beépítettség, építhető legnagyobb építmény-magasság, amelyet a szabályozási terv is tartalmaz, valamint az építési telek legkisebb zöldfelületi mértékét a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti
jele

beépítés
módja

legkisebb
területe
m2

legnagyobb
beépítettsége %

építmények
legnagyobb építmény-magassága (m)

legkisebb
zöldfelületi
aránya %

terepszint alatti max. beépítés %

kialakítható

beépíthető

Lf-1

o

1100

900

25

4,0

50

5%
de max. 80 m2.

Lf-2

o

820

820

25

4,0

50

Lf-3

o

1100

950

30

4,5

40

(4) Az építési övezet területén melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

a) trágyatároló, komposztáló,

b) siló, ömlesztett anyag-, folyadék és gáztároló,

c) 6 méternél magasabb szélkerék, antenna oszlop, 6 méternél magasabb zászlótartó oszlop,

d) műanyag kerti víz- és fürdőmedence,

e) 30 m2-nél nagyobb fedett- nyitott autóbeálló,

f) önálló – épülettől különálló – kirakatszekrény

(5) Iharos u. melletti területen az Lf-1 és Lf-2 építési övezetekben max. 3 méter szélségig építhető keresztszárny.

(6) [34] Az Lf1, Lf2 és Lf3 építési övezetben 14 méter telekszélességnél keskenyebb telken épület nem helyezhető el.

6. Vegyes terület (V)

9. § (1) A vegyes terület a település igazgatási, kulturális, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi, vendéglátási, szolgáltató, lakó- és gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

(2) Szigliget beépítésre szánt területén településközponti vegyes területet tartalmaz a szabályozási terv.

(3) Vegyes területen új épület építésekor, vagy meglévő építmények bővítésekor, átalakításakor, rendeltetésük módosításakor a gépjárművek elhelyezését telken belül kell megoldani, az OTÉK 42. § előírásainak betartásával.

7. Településközpont vegyes terület (Vt)

10. § (1) [35] A településközpont vegyes terület a Szabályozási Terveken Vt jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális és kulturális célú épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen, a (3) bekezdésben foglaltak kivételével az OTÉK 16. § (2) és (3) bekezdése szerinti épületek helyezhetők el a következő szabályozási módosításokkal:

  • a) az övezet építési telkein nem helyezhető el:
    • aa) üzemanyagtöltő állomás,
    • ab) parkolóház,
    • ac) önálló főépületként [36] egyéb gazdasági tevékenység célját szolgáló építmény,
  • b) A településközpont vegyes területen a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
    • ba) trágyatároló, komposztáló,
    • bb) siló, ömlesztett anyag-, folyadék és gáztároló,
    • bc) 6 méternél magasabb szélkerék, antenna oszlop, 6 méternél magasabb zászlótartó oszlop,
    • bd) parabolaantenna (amennyiben nem zárt térben van),
    • be) műanyag kerti víz- és fürdőmedence.

(3) Az építési övezetre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, építési telek legkisebb területe, legnagyobb beépítettség, építhető legnagyobb építmény-magasság, amelyet a szabályozási terv is tartalmaz, valamint az építési telek legkisebb zöldfelületi mértékét a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti
jele

beépítés
módja

legkisebb
területe
m2

legnagyobb
beépítettsége %

építmények
legnagyobb építmény-magassága (m)

legkisebb
zöldfelületi
aránya %

Terepszint alatti max.
beépítés %

kialakítható

beépíthető

Vt1

SZ

2000

1000

30

6,8

50

-

Vt2

SZ

K(1000)

700

30

4,5

50

-

Vt3

O

4500

K

K(25)

3,5

50

10

Vt4

K

-

K

K(70)

K

K

-

Vt5

O

-

K

(50)

3,5

30

-

Vt6

K

K

K

K

-

-

Vt7

O

740

740

50

4,5

40

-

Vt-M

K(O)

2500

K

K(30)

K(3,5)

65

-

Vt8 [37]

SZ

2000

2000

20

4,5

65

-

(4) Egyedi előírások az egyes településközpont vegyes övezetre:

a) Vt1 építési övezetben a 217/4 hrsz óvoda területén álló épület építménymagassága nem haladhatja meg a 4,5 métert.

b) Vt4 építési övezetben – Kossuth Lajos utcai cselédházak - a 8 önállóan hrsz-on álló épületet egy egységként kell kezelni. Bővítés, átalakítás során egységes tetőformát kell kialakítani, egységes héjazatot, azonos nyílászárókat és homlokzatképzést kell alkalmazni.

c) [38] Vt-M építési övezetben a telkek korábbi, igazolható történeti beépítését az új hasznosításnál figyelembe kell venni.

d) [39]

e) A volt iskola (Hrsz.: 38, 39) maximális homlokzatmagassága 4,0 méter lehet.

8. Gazdasági területek (G)

11. § (1) A gazdasági területek első sorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) Gazdasági terület Szigliget közigazgatási területén kereskedelmi-, szolgáltató terület (Gksz) lehet, ahol környezetet nem zavaró gazdasági tevékenység folytatható.

(3) Gazdasági területen új épület építésekor, vagy meglévő építmények bővítésekor, átalakításakor, rendeltetésük módosításakor a gépjárművek elhelyezését telken belül kell megoldani, az OTÉK 42. § előírásainak betartásával.

9. Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)

12. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület, a Szabályozási Terveken Gksz jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban nem jelentős zavaró hatású – a jogszabályban előírt környezetterhelési határértéket meg nem haladó - gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen - parkolóház és üzemanyagtöltő állomás kivételével - OTÉK 19. § (2) és (3) bekezdése szerinti épületek helyezhetők el, amennyiben az a tájat és a környezetet nem zavarja.

(3) Az építési övezetre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, építési telek legkisebb területe, legnagyobb beépítettség, építhető legnagyobb építmény-magasság, amelyet a szabályozási terv is tartalmaz, valamint az építési telek legkisebb zöldfelületi mértékét a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti
jele

beépítés
módja

legkisebb
területe
m2

legnagyobb
beépítettsége %

építmények
legnagyobb építmény-magassága (m)

legkisebb
zöldfelületi
aránya %

Terepszint alatti max.
beépítés %

kialakítható

beépíthető

Gksz1

SZ

3000

1500

30

6,0

40

-

Gksz2

SZ

3000

3000

30

4,5

50

-

Gksz3

SZ

650

400

30

4,0

50

-

Gksz4

SZ

1500

700

20

4,5

50

10

Gksz5

SZ

K

K

30

4,5

20

-

Gksz6

O

K

K

30

4,5

50

-

Gksz7

SZ

3000

3000

35

4,5

50

-

(4) Egyedi előírások az egyes kereskedelmi, szolgáltató övezetre:

a) Gksz1 területen legalább kétszintes növényzetet kell telepíteni a lakóövezet felé 30 méteres sávban. Épületek és építmények oldalankénti homlokzat-magassága az épület tényleges építménymagasságától +/- 1,5 m térhet el. A Ciframajor területén telekalakításra vonatkozóan a beépítésre szánt területre vonatkozó előírások érvényesek. Az övezet területére egységes arculatú beépítés alakítható ki.

b) A Gksz2 övezetű Nádüzem területén (hrsz.: 0162/3) kizárólag vízgazdálkodással, a hal- és nádgazdálkodással kapcsolatos építmények helyezhetők el. Az övezetben lakóépület nem építhető, lakások nem alakíthatók ki.

c) A Gksz7 övezetű Eszterházy pince felújítása során azt 38˚- 45˚-os nyeregtetővel kell kialakítani.

d) A Gksz3 övezetű területen (hrsz.: 0155/2) kizárólag a meglévővel épület építészeti megjelenésével egyező bővítés építhető (Nádfedés, fehérre festett vakolt homlokzat stb.)

e) A Gksz6 övezetű területen (hrsz.: 373) kizárólag helyi népi építészeti hagyományokhoz illeszkedő épület építhető. (Magastetős, nád vagy cserépfedéses épület; vakolt festett homlokzattal; fa, bazaltkő stb. megjelenésével. Nyílászáró szerkezetek fából készüljenek.)

10. Meglévő, kialakult kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz-M)

13. § (1) A meglévő, kialakult kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, a Szabályozási Terveken Gksz–M jellel szabályozott területfelhasználási egység, melyek földszinti beépített alapterülete tovább nem növelhető.

(2) A Meglévő kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen üzemanyagtöltő állomás kivételével – az OTÉK 19. § (2) és (3) bekezdése szerinti rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál, ezért meglévő épületek használatát kizárólag e célra lehet megváltoztatni.

(3) Az építési övezetre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, építési telek legkisebb területe, legnagyobb beépítettség, építhető legnagyobb építménymagasság, építési telek legkisebb zöldfelületi mértékét a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti
jele

beépítés
módja

legkisebb
területe
m2

legnagyobb
beépítettsége %

építmények
legnagyobb építmény-magassága (m)

legkisebb
zöldfelületi
aránya %

Terepszint alatti max.
beépítés %

Gksz-M

K

K

K

K

K

10%

(4) Új épület az építési övezetben nem építhető, meglévő épület alapterület bővítés nélkül felújítható, átalakítható, tetőtere beépíthető.

(5) Az övezetbe az alábbi épületek/épületegyüttesek tartoznak:

a) A hrsz.: 0176, 0173/10, 0173/16 jelű Horgásztanya,

b) A hrsz.: 0101 jelű Szent Antal pince (helyi védett épület),

c) A hrsz.: 0130/1, 0130/2 volt Malom-épület,

d) A hrsz.: 092/47 Vendéglő.

(6) Az építési övezetben található épületek földszinti bruttó beépített területe tovább nem növelhető, tetőterük beépíthető. A tetőtér beépítés csak az eredeti tetőidom megtartásával engedélyezhető. Tetőtér beépítés vagy héjazatcsere esetén hagyományos cserépfedést vagy nádfedést kell alkalmazni. A terepfelszín alatt a beépítés a telekterület 10 %-ig építhető, bővíthető.

11. Üdülőterület (Ü)

14. § (1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Szigliget beépítésre szánt területén üdülőházas és hétvégi házas területet tartalmaz a szabályozási terv.

(3) Üdülőterületen új épület építésekor, vagy meglévő építmények bővítésekor, átalakításakor, rendeltetésük módosításakor a gépjárművek elhelyezését telken belül kell megoldani, az OTÉK 42. § előírásainak betartásával.

(4) Üdülőterületen a terület rendeltetésével összhangban lévő, az alapellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és sportlétesítmények is elhelyezhetők az üdülőterületi övezeti előírások betartásával.

12. Üdülőházas üdülőterület (Üü)

15. § (1) Üdülőházas üdülőterület a Szabályozási Terveken Üü jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely olyan üdülőépületek elhelyezésére szolgál, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

(2) A területen kizárólag

  • a) üdülőépület
  • b) szálláshely - szolgáltató épületek közül a kereskedelmi szálláshelyek épületei
  • c) üdülőtábor (nem kemping)
  • d) sportlétesítmény
  • e) és olyan üdülőterület ellátását szolgáló kereskedelmi és szolgáltató funkciójú épület, melynek összes szintterülete max. az összes más funkciójú bruttó szintterület 25 %-a helyezhető el.

(3) Az építési övezet területén kemping kivételes esetben sem helyezhető el.Az építési övezet területén meglévő épület használati módját az (2) bekezdésben felsoroltaktól eltérő célokra megváltoztatni nem lehet.

(4) Az építési övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építmény-magasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:



AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti
jele

beépítés
módja

legkisebb
területe
m2

legnagyobb
beépítettsége %

építmények
legnagyobb építmény-magassága (m)

legkisebb
zöldfelületi
aránya %

Terepszint alatti max.
beépítés %

kialakítható

beépíthető

Üü1

SZ

3000

850

15

4,5

50

-

(5) Az övezet építési telkein telekalakítás kizárólag telekhatár korrekció illetve telekegyesítés lehet.

(6) Új épület a telekhatártól legalább 5 m távolságban létesíthető.

13. Meglévő, kialakult üdülőházas üdülőterület (Üü-M)

16. § (1) Üdülőházas üdülőterület a Szabályozási Terveken Üü-M jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely olyan jelenleg is meglévő üdülőépületek találhatók, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

(2) A területen a meglévő épületek funkcióját kizárólag

  • a) üdülőépület
  • b) szálláshely - szolgáltató épületek közül a kereskedelmi szálláshelyek épületei
  • c) üdülőtábor (nem kemping)
  • d) sportlétesítmény

célra lehet megváltoztatni.

(3) Az építési övezet építési telkein telekalakítás kizárólag telekhatár korrekció illetve telekegyesítés lehet. Az építési övezet területén, egyes egységeken kizárólag a (5) - (6) szerint folytatható építési tevékenység.

(4) Az építési övezet építési telkein több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető az övezetben előírt beépítési % betartásával.



AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti
jele

beépítés
módja

legkisebb
területe
m2

legnagyobb
beépítettsége %

építmények
legnagyobb építmény-magassága (m)

legkisebb
zöldfelületi
aránya %

Terepszint alatti max.
beépítés %

kialakítható

beépíthető

Üü-M

K

K

K

K

50

-

(5) Az OTÉK szerint minimálisan szükséges számú járművek elhelyezését telken belül:

fásított parkolóban (de ez nem számít bele a zöldfelületbe)

vagy a (2) bekezdésben felsorolt épületeken belül kell megoldani.

(6) Egyedi előírások egyes üdülőterületi telkekre

a) A hrsz.: 789 jelű Farkas-villa, helyi védett épület átalakítása kizárólag belső átalakítás lehet, minőségi fejlesztéssel, homlokzat felújítással, de tetőtere a meglévő tömegben, tetőidomon belül beépíthető, tetőablak elhelyezhető. A kert további beépítése tilos.

b) A hrsz.: 0144/2 Majális-domb Ifjúsági tábor, a tábor területén kizárólag minőségi felújítás végezhető és az épületeket összekötő fedett nyitott közlekedő építhető a hasznos alapterület növelése nélkül, max. csak a telekbeépítettség 30%-áig!

c) A hrsz.: 0103 Medosz üdülő: a Főépület helyi védett épület Az épület földszinti alapterülete nem növelhető, nem bővíthető, de tetőtere a meglévő tömegben, tetőidomon belül beépíthető, tetőablak elhelyezhető. A telken található vityillók bonthatók, helyettük egy darab, az összes elbontottal egyező alapterületű, földszintes szállásépület építhető – telek max. beépíthetősége így 15%. Terepszint alatti beépítés maximum 20%.

14. Hétvégi házas üdülőterület (Üh)

17. § (1) Hétvégi házas üdülőterület a Szabályozási Terveken Üh jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely legfeljebb egy egységes üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A hétvégi házas övezetben kivételesen elhelyezhető :

  • a) az üdülőnépesség ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
  • b) szállásépület max. 12 fő befogadóképességig (6 egység),
  • c) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró sportlétesítmény,
  • d) lakóépület (amennyiben ez az építési övezetben külön meghatározásra kerül).

(3) A hétvégi házas övezetben kivételesen sem helyezhető el:

  • a) a terület rendeltetésszerű használatát zavaró egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény, ipari, kézműipari létesítmény.
  • b) közösségi szórakoztató, kulturális épület,
  • c) üzemanyagtöltő állomás,
  • d) önálló autómosó,

és meglévő épület használati módját e célra megváltoztatni nem lehet.

(4) [40] Az építési övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építmény-magasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

Sor-szám

Övezeti jele

Beépítés módja

Legkisebb területe m2

Leg-nagyobb beépített-sége %

Építmények legnagyobb építmény magassága (m)

Minimális zöld-felületi aránya %

Terepszint alatti max. beépítés %

kialakítható

beépíthető

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Üh1(-L)

SZ

1400

1000

10(15)

4,5

65

5 %
de max.
80 m2

2

Üh2(-L)

SZ

1000

700

15

4,5

60

3

Üh3

SZ

1000

700

10

3,5

65

4

Üh4(-L)

SZ

1400

1000

15

4,5

60

5

Üh5(-L)

SZ

1000

700 [41]

15

4,5

65

6

Üh6(-L)

SZ

700

550

15

4,5

60

7

Üh7

SZ

550

550

15

4,5

60

(5) Egyedi előírások a hétvégi házas üdülőterület egyes övezeteire

a) A Üh(-L) jelű építési övezetekben lakóépület is elhelyezhető, a vonatkozó övezeti előírások betartásával. Lakóépület építése esetén a maximális beépíthetőség mértéke 15%.

b) [42] Üh területeken az olyan telken, amelynek a megengedett beépítettsége

ba) nem haladja meg a 300 m2-t, ott a telken egy épülettömeg helyezhető el.

bb) meghaladja a 300 m2-t, ott több épület elhelyezhető, de egy épület beépített alapterülete nem haladhatja meg a 300 m2-t, és az épületek között legalább a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékének megfelelő távolságot kell tartani.

c) Ha az építési övezetben a teleknagyság legalább 100%-kal meghaladja a minimálisan kialakítható telekterület nagyságát, abban az esetben az ezen felüli területrészre az övezetben előírt beépítettség 50 %-a engedélyezhető, de a kialakuló beépítés így sem haladhatja meg a minimális teleknagyság esetében engedélyezhető beépítettség kétszeresét.

d) [43] Az Üh3 építési övezetben a helyi értékvédelem alatt álló Güns pince telkével szomszédos telkek nem megoszthatók és a helyi értékvédelem alatt álló épület nyugati falától 14 méteren belül, keleti falától 28 méteren belül épületet elhelyezni nem szabad.

e) Az Üh3 építési övezetben Balaton-felvidék, Szigliget népi építészetére jellemző karakterű épületek építhetők.

f) [44] Az Üh4-L jelű építési övezetben a Rózsahegyi út, Ederc utca, Fakavölgyi út és Vadrózsa utca által határolt tömbben az övezetre egyébként előírt legkisebb kialakítható telekterülettől eltérően, a legkisebb kialakítható telekterület 1000 m2, de 1400 m2-t elérő telek esetében a c) pont szerint megengedett beépítettség is az 1400 m2 legkisebb alakítható teleknagysága alapján számítható.

(6) [45] A hétvégi házas üdülőterület építési övezeteiben a 12 méter telekszélességnél keskenyebb telken épület nem helyezhető el.

15. Különleges területek (K)

18. § (1) Különleges területek használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők:

  • a) sportterület (K-sp),
  • b) strand (K-str),
  • c) kikötő (K-ki),
  • d) kiállítási (műemléki) terület (K-K),
  • e) arborétum (K-Arb),
  • f) turisztikai (K-tur),
  • g) oktatási (K-O)

(2) Különleges területen új épület építésekor, vagy meglévő építmények bővítésekor, átalakításakor, rendeltetésük módosításakor a gépjárművek elhelyezését telken belül kell megoldani, az OTÉK 42. § előírásainak betartásával.

(3) A különleges területen önálló gépkocsi tároló épület elhelyezése nem lehetséges.

16. Sportterületek (K-sp)

19. § (1) A terület főként sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A sportlétesítmények területén

  • a) sport építmények,
  • b) sport építmények kiszolgáló létesítményei,
  • c) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben max. P+F+T szintszámú épület helyezhető el.

(4) Az építési övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építmény-magasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti
jele

beépítés
módja

legkisebb
területe
m2

legnagyobb
beépítettsége %

építmények
legnagyobb építmény-magassága (m)

minimális
zöldfelületi
aránya %

Terepszint alatti max.
beépítés %

Kialakítható

Beépíthető

K-sp1

SZ

4000

4000

20

6,0*

60

-

K-sp2

SZ

8500

8500

10

4,5

60

-

SZ szabadon álló beépítés

* Sportcsarnok építés esetén az építménymagasság 12,0 m–ig megemelhető

17. Strandterület (K-str)

20. § (1) A terület strand kialakítására és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál.

(2) A strand területen

  • a) a strand kiszolgáló épületei (zuhanyzók, WC-k, kabinok, öltözők )
  • b) a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó, kereskedelmi, sportolási és szolgáltató létesítmények helyezhetők el.

(3) A meglévő strand átépítése, felújítása esetén a tervezett funkciónak megfelelően az OTÉK 42. §. alapján a parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell.

(4) A területen új épület csak részleges közművesítettség és szennyvízcsatornára történő rákötés esetén helyezhető el.

(5) Az övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti
jele

beépítés
módja

legkisebb
területe
m2

legnagyobb
beépítettsége %

építmények
legnagyobb építmény-magassága (m)

minimális
zöldfelületi
aránya %

Terepszint alatti max.
beépítés %

Kialakítható

Beépíthető

K-str1

SZ

1,5 ha

1,5 ha

10

4,5

80

-

18. Kikötőterület (K-ki)

21. § (1) A terület hajóállomás és vitorláskikötő kialakítására és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál.

(2) A kikötőterületen

  • a) a kikötő kiszolgáló épületei,
  • b) a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények helyezhetők el.

(3) Az övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti
jele

beépítés
módja

legkisebb
területe
m2

legnagyobb
beépítettsége %

építmények
legnagyobb építmény-magassága (m)

minimális
zöldfelületi
aránya %

Terepszint alatti max.
beépítés %

Kialakítható

Beépíthető

K-ki

SZ

4000

4000

10

4,5

80

-

19. Kiállítási (Műemléki) terület (K-K)

22. § (1) A területen a vár történeti jellegét, látványát, hangulati hitelességét, bemutathatóságát, funkcionális működését (várjáték, turizmus, vendéglátás, kulturális rendezvények) biztosító valamint az ide látogatók szociális kiszolgálását lehetővé tévő épületek építhetők.

(2) A területen végzendő bármilyen építési munka az illetékes Örökségvédelmi Hivatal engedélye alapján végezhető. A hiteles rekonstrukció kiépítésére a szabályozás lehetőséget ad.

(3) A területen ideiglenes/szezonális épület építhető, de elhelyezéséhez az illetékes Örökségvédelmi Hivatal engedélyét meg kell kérni.

20. Arborétum (K-Arb)

23. § (1) A terület a műemléki védettség alatt álló Esterházy kastély védelmére és megőrzésére szolgál.

(2) A területen a meglévő kastély épület felújítható, korszerűsíthető a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyével, de a területen új épület nem építhető.

(3) A kastély parkja történeti kertként védendő, s növényállománya megőrzendő.

(4) Az építési övezetre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, építési telek legkisebb területe, legnagyobb beépítettség, építhető legnagyobb építmény-magasság, építési telek legkisebb zöldfelületi mértékét a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti
jele

beépítés
módja

legkisebb
területe
m²

legnagyobb
beépítettsége %

építmények
legnagyobb építmény-magassága (m)

minimális
zöldfelületi aránya %

Terepszint alatti beépítés
%

K-Arb

SZ

K

K

K

K

1%

21. Turisztikai területe (K-tur)

24. § (1) A K-tur területek a település idegenforgalmi, turisztikai fejlesztésére kijelölt építési övezetei. Az építési övezeten belül a turizmust, idegenforgalmat szolgáló épületek helyezhetők el.

(2) Az építési övezetre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, építési telek legkisebb területe, legnagyobb beépítettség, építhető legnagyobb építmény-magasság, építési telek legkisebb zöldfelületi mértékét a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti
jele

beépítés
módja

legkisebb
területe
m2

legnagyobb
beépítettsége %

építmények
legnagyobb építmény-magassága (m)

minimális
zöldfelületi
aránya %

Terepszint alatti max.
beépítés %

Kialakítható

Beépíthető

K-tur1

SZ

4 500

4 500

30

3,0

50

20

K-tur2

SZ

4 000

4 000

20

3,5

60

10

K-tur3

SZ

10 000

10000

20

3,5

60

10

(3) K-tur2 és K-tur3 építési övezet funkciója művész-apartman telep. Az építési övezetben csak a tájkarakterhez illeszkedő, a várból való látványt nem zavaró kisléptékű épületek építhetők, melyek bruttó beépített alapterülete egyenként nem haladhatja meg a 100 m2-t, beépítése P+F+T lehet. K-tur2 területen maximum 8, K-tur3 területen maximum 23 egység helyezhető el.

Megengedett héjazat nádfedés vagy natúr színű hódfarkú cserépfedés, homlokzatburkolat csak vakolt, vagy falazott bazaltkő, vagy a homlokzat egy kisebb részén deszkaburkolat, illetve ezek kombinálása lehet.

(4) K-tur építési övezetekben övezetenként 1 közös felszíni parkoló létesíthető. Épületekhez garázs nem csatlakozhat, csak azzal egy tömegben lehet a gépkocsi tárolót kialakítani.

(5) K-tur1 építési övezetben a telek korábbi, igazolható történeti beépítését az új hasznosításnál figyelembe kell venni. Terepszint alatti beépítés csak egyetértő geológiai szakvélemény alapján lehetséges.

22. Oktatási területe (K-O)

25. § (1) A K-O területek a település oktatási fejlesztésére kijelölt építési övezete. Az építési övezeten belül oktatási és a konferenciaturizmust szolgáló szállás és egyéb kiszolgáló épületek helyezhetők el.

(2) Az építési övezetre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, építési telek legkisebb területe, legnagyobb beépítettség, építhető legnagyobb építmény-magasság, építési telek legkisebb zöldfelületi mértékét a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti
jele

beépítés
módja

legkisebb
területe
m2

legnagyobb
beépítettsége %

építmények
legnagyobb építmény-magassága (m)

minimális
zöldfelületi
aránya %

Terepszint alatti beépítés
%

Kialakítható

Beépíthető

K-O

SZ

8000

8000

25

4,5

40

-

(3) Az építési övezetben csak a tájkarakterhez illeszkedő épület építhető. Megengedett héjazat nádfedés vagy natúr színű hódfarkú cserépfedés, homlokzatburkolat csak vakolt, vagy falazott bazaltkő, vagy a homlokzat egy kisebb részén deszkaburkolat, illetve ezek kombinálása lehet.

A területen egy tagolt tömegű épület építhető P+F+T beépítéssel.

A főtömegű épület max. 600 m2 bruttó beépített alapterületű, a további épületrészek max. 300-300 m2 bruttó beépített alapterületűek lehetnek.

23. Zöldterület

26. § (1) Zöldterület (közpark, közkert) a szabályozási terven Z-kp, Z-kk, Z-kk* szabályozási jellel jelölt növényzettel fedett közterület, területfelhasználási egység.

(2) A zöldterületen

  • a) pihenést, szabadidő eltöltést, testedzést szolgáló építmény, vendéglátó épület, sport és kulturális célú épület, valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el, legfeljebb 2%-os beépíthetőséggel és legfeljebb 4,5 m építménymagassággal.
  • b) 1000 m2-nél kisebb és 20 méternél keskenyebb zöldterületen épület nem helyezhető el.
  • c) Az övezetben meglévő épületek kizárólag tájba illő nyeregtetős kialakítással felújíthatók, függetlenül a meglévő alapterület nagyságától.
  • d) A zöldterület területének legalább 80%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, vagy fenntartani, 20%-án fásított parkoló kialakítható.
  • e) Zöldterületen a településre jellemző, egységes útburkolatok készítendők és egységes eligazító (tájékoztató) táblák helyezendők el. Nagyméretű – 2 m2-nél nagyobb – táblák azonban nem helyezhetők el és a táblákat egymástól min. 10 méterre lehet elhelyezni.

(3) [46] A tájkarakter megőrzése érdekében a zöldterületek kialakítása, felújítása során honos növényfajok telepítendők. (A 3. melléklet szerinti Balaton-felvidéki Nemzeti Park által javasolt növénylista felhasználásával)

(4) A település zöldfelületeinek védelme érdekében zöldterületen fák kivágása, a növényzet károsítása csak közérdekből, abban az esetben engedélyezhető, ha azt a

  • a) fák egészségi állapota,
  • b) balesetveszély elhárítása,
  • c) közegészségügyi szempontok

indokolják és az eltávolított növényzet pótlásáról gondoskodnak.

(5) 217/6 hrsz-ú közpark déli, 70 m mély védett telekrészén található erdős területen a meglévő természeti állapotot fenn kell tartani, fát kivágni csak a Nemzeti Park engedélyével lehet. Épületet, építményt sem terepfelszín alatt, sem terepfelszín felett elhelyezni nem lehet, szilárd burkolat nem építhető.

(6) A Zkk* jelű övezetben gépkocsi forgalom is engedélyezhető.

24. Erdőterület (E)

27. § (1) Erdőterület a szabályozási terven „E” jellel szabályozott, erdőművelési ágú, illetve a településrendezési terv által erdőnek javasolt fásodott területek.

(2) A szabályozási terv Szigliget területén csak védelmi rendeltetésű EV-N jelű erdőt jelöl.

(3) A védelmi rendeltetésű erdőterületen az OTÉK 32. §-ban felsorolt építmények elhelyezhetők, elsősorban faszerkezetű és/vagy bazaltkő szerkezetekkel, tájba illeszkedő megjelenéssel.

(4) A (3) pont alapján a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szigorúan védett területei közé nem tartozó Óvár (0151/19 hrsz.), illetve Antal-hegy (Akasztó-domb 0108/1 hrsz.) legmegfelelőbb pontján – az OTÉK 32. § 3. pontja szerinti „ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmény, műtárgy” – azaz, egy-egy fa és/vagy bazaltkő szerkezetű kilátó építhető.

(5) A védett erdőterületeken természetszerű, az erdők rendeltetését (természetvédelem, tájképvédelem, turisztikai funkció stb.) messzemenően figyelembevevő, kíméletes erdőgazdálkodást kell folytatni.

Az erdők szabad látogathatóságát – tulajdoni állapottól függetlenül – biztosítani kell, de csak a természeti és erdészeti érdekeket messzemenően figyelembe vevő használat engedélyezhető.

A terepmotorozás és terepautózás nem engedélyezhető.

(6) Az erdősítésre javasolt területen épület, egyéb mezőgazdasági építmény, távközlési magas építmény, adótorony nem létesíthető.

(7) [47] Védett erdőterületen parkoló csak az Ev-N-P jelű alövezetben alakítható ki.

25. Mezőgazdasági területek

28. § (1) A mezőgazdasági területet a tájkarakter, a természeti értékek, a termőtalaj, a termőföld védelme, a termelési adottságok hasznosítása érdekében, valamint mezőgazdasági és településrendezési szempontok következtében a szabályozási terv az alábbi területfelhasználási egységekre osztja:

  • a) általános mezőgazdasági terület Má,
  • b) kertes mezőgazdasági terület Mk

(2) A mezőgazdasági területeken építmény igénnyel nem járó sportolási célú gyep, illetve erdő is létesíthető, amennyiben a terület természeti értékei nem sérülnek. A mezőgazdasági területen terepfelszínt, a természetes vízháztartást, az ökológiai adottságokat megőrző természetkímélő gazdálkodás folytatható.

(3) A meglévő művelési ágak megváltoztatása csak a természetes állapothoz közelítően, természetvédelmi engedély birtokában lehetséges.

(4) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő ingatlanok esetén a meglévő épületek felújítása – az életveszély elhárítás kivételével - csak az ingatlan tényleges művelése esetén végezhető, az épület bővítése nélkül. Bővítés csak az övezeti feltételek teljesülése esetén lehetséges.

Utólagos telekhatár rendezéssel a már beépített ingatlan mérete a szabályozásban szereplő övezeti értékek alá (telekméret, beépítettség) nem csökkenthető.

(5) Sajátos előírások a mezőgazdasági terület övezeteire

a) 14 méternél keskenyebb mezőgazdasági terület, telek nem építhető be.

b) Mezőgazdasági területen építeni - a védett tájkarakter megőrzése érdekében - csak művelt, gondozott ingatlanokon lehetséges az egyes övezetekre megállapított szabályok alapján.

c) Mezőgazdasági területen csak honos növények telepíthetők. Tájidegen növények telepítése tilos.

d) Mezőgazdasági területen kerítésként csak szőlőkordon, illetve az erdővel határos ingatlanok szélén vadvédő háló alkalmazható.

e) A külterületi ingatlanok terepfelszíne 3 méternél nagyobb mértékű beavatkozással (bevágással, feltöltéssel) nem változtatható meg. A szőlőterületeken kizárólag mikroteraszok létesíthetők.

f) Mezőgazdasági területen ideiglenes, szerelt jellegű építmények, fürdőmedence nem létesíthető, a különféle közműlétesítmények csak növényzettel takartan helyezhetők el.

g) Terepszint alatti beépítés csak ott létesíthető, ahol a HÉSZ azt külön nevesíti.

(6) Mezőgazdasági ingatlanok terepfelszíne csak a szőlőművelés érdekében, változtatható meg, max. 1,4 méteres tereplépcsőkkel, szükség esetén bazaltkő támfallal, illetve a megengedett beépítés helyén az épülethez csatlakozóan készíthető bevágás max. 3,0 méteres mélységig.

Az épület földszinti padlóvonala a csatlakozó eredeti legmélyebb terepszint fölé max. 50 cm-rel emelhető ki.

Más művelési ág esetén a terep megbontása nem indokolt.

26. Általános mezőgazdasági terület (Má)

29. § (1) Az általános mezőgazdasági területbe Szigligeten az árutermelő mezőgazdasági termelésre alkalmas, illetve a nagykiterjedésű, elsődlegesen természetvédelmi rendeltetésű gyep, nádas területek tartoznak.

(2) [48] Az általános mezőgazdasági terület övezeteinek tájhasználati építési feltételei:

  • a) Má1 jelű mezőgazdasági területen elsődlegesen gyep, esetenként erdő művelési ág javasolt.
    • aa) Az „Má1” jelű övezetben épület nem építhető.
    • ab) Terepszint alatti építmény nem építhető.
  • b) Má2 jelű mezőgazdasági területen – szőlőkataszter – szőlőműveléssel, szőlőfeldolgozással, borkészítéssel és bortárolással, borturizmussal kapcsolatos, tájba illő, épület építhető az alábbi feltételek szerint:
    • ba) a beépíthető telek legkisebb mérete 2 ha,
    • bb) a beépíthető telek legkisebb szélessége az építés helyén mért utca felöli homlokzat vonalán 50 m,
    • bc) az övezetben csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telekre lehet építeni borfeldolgozás, borkóstolás, borturizmus vendéglátó épülete létesíthető. Szállásférőhely nem létesíthető. A borászat épületei egységes megjelenésű, tagolt és nem csarnokjellegű épülettömeggel készülhetnek, kizárólag lapostetővel és a borászat épületét takaró növényzettel, fásítással együtt. Az építmények legmagasabb pontja az északkeleti telekhatáron, egyben övezeti határon lévő kialakult, meglévő támfal [49] tartószerkezeti magassága fölé nem emelkedhet.
    • bd) a telek max. 2%-a építhető be,
    • be) az épület bruttó földszinti alapterülete a 300 m2-t,
    • bf) a terepszint alatti beépítés a 3%-ot nem haladhatja meg,
    • bg) hagyományos anyagokból építendő (tégla, kő)
    • bh) kizárólag náddal, cseréppel vagy zöldtetővel fedhető
    • bi) épület- és építménymagasság a 4 métert nem haladhatja meg,
    • bj) A látványvédelem kiemelt kezelése és az épület látványterven, fotomontázson történő bemutatása szükséges.
    • bk) A tájban megjelenő kültéri tárolás, feldolgozás, épületen kívüli tartály nem létesíthető.
    • bl) A közművek csak terepszint alatti vezetéssel és takart műtárgyakkal építhetők ki.
    • bm) Tájidegen építmények és növénytakarás nélküli parkoló nem létesíthető.
  • c) Má3 jelű mezőgazdasági területen elsődlegesen szántó, esetleg gyepművelés ajánlott.
    • ca) Épület nem építhető.
    • cb) Terepszint alatti építmény nem építhető.
  • d) Má4 jelű mezőgazdasági területen elsődlegesen szántó, gyümölcsös ültetvény esetleg gyepművelés ajánlott. Építeni kizárólag gyep, illetve gyümölcsművelés esetén hagyományos, tájba illő a gazdálkodáshoz szükséges, valamint a lovas turizmust szolgáló épületet lehet az alábbi feltételek szerint:
    • da) a telek nagysága minimálisan 10 ha,
    • db) a beépítettség mértéke max. 1%,
    • dc) a beépített alapterület max. 1000 m2 lehet,
    • dd) építménymagasság max. 4,0 méter
    • de) terepszint alatti építmény max. 0,5%-ig építhető.
    • df) övezetben lévő meglévő erdőterületek megőrzésére törekedni kell.
  • e) Má5 jelű mezőgazdasági területen elsődlegesen kert, esetenként szőlő, gyümölcs, szántó hasznosítás javasolt.
    • ea) Épület nem építhető.
    • eb) Terepszint alatti építmény nem építhető.
  • f) Má6 jelű mezőgazdasági területen elsődlegesen gyep, nádas művelési ág, illetve vegyszermentes kerthasználat javasolt.
    • fa) Épület nem építhető (de meglévő engedéllyel épített épület alapterületi bővítés illetve az ingatlanon lévő szintterület sűrűség növelése nélkül átalakítható).
    • fb) Terepszint alatti építmény létesítése gyep és nádas művelési ág esetén tilos, szőlő művelési ág esetén 2 ha telekmérettől (3) bekezdés c) szerint építhető.
  • g) Má7 jelű mezőgazdasági területen szőlő művelési ág javasolt.
    • ga) Épület nem építhető, de meglévő épület felújítható, alapterületi bővítés nélkül átalakítható.
    • gb) Terepszint alatti építmény kizárólag szőlőművelés esetén engedélyezhető legkevesebb 2 hektár területnagyság esetén max. 1%-os beépítéssel.
  • h) Má8 jelű mezőgazdasági területen a szabályozási terv mezőgazdasági területet jelöl azokon a területeken, ahol szőlő művelés javasolt.
    • ha) Az övezet területén épület nem építhető,
    • hb) kizárólag szőlőművelés esetén, 2 ha-t meghaladó ingatlanon terepszint alatti építmény (3) bekezdés c) szerint építhető.
    • hc) Az övezetbe tartozó területek:

    Füzeskert 0143/1-1083 hrsz., Antal-hegy 0109/6., 7., 8., 9., 10., 11., 21., 22. , 098/16-25, 099, 0102/27 hrsz., Városalja 02/1., 2., 7., 8., 9., 12., 13., 30. hrsz.

(3) [50] Az általános mezőgazdasági területen a tájképi és helyi építészeti hagyományokat figyelembevevő, a táj jellegét erősítő és gazdagító épületek és építmények létesíthetők.

  • a) az építménymagasság a 4,0 métert, a oldalankénti homlokzatmagasság az 5,0 métert nem haladhatja meg,
  • b) az épületek a telekhatártól legalább 10 méterre helyezhetők el,
  • c) terepszint alatti építmény, amely nem számít be a beépítettségbe, legfeljebb 1%, de max. 300 m2 lehet,
  • d) az elhelyezhető épületek utcai homlokzatának szélessége legfeljebb 6, 0 m lehet, hosszúsága egy irányban 40 méter, kivétel az istállóépület, mely 10 méter szélességgel és egy irányban legfeljebb 60 méter hosszúsággal helyezhető el.
  • e) a tető hajlásszöge 37- 45 fok között lehetséges.

27. Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

30. § (1) Szigligeten a kertes mezőgazdasági terület a kisüzemi jellegű termelés, a saját ellátást szolgáló kertészkedés, az aktív szabadidő eltöltését biztosító kertészeti (szőlő-, gyümölcsművelés) tevékenységének helyszíne.

(2) [51] A kertes mezőgazdasági területen tájba illő, anyaghasználatában és formaképzésében a szigligeti népi építészet értékeit felmutató, a kertészeti termelést (szőlőművelés, szőlőfeldolgozás, borkészítés, bortárolás, borturizmus) szolgáló kizárólag náddal fedett épületek építhetők az övezeti paramétereknek megfelelően.

Lakóépület, kereskedelmi szállásférőhely (panzió, szálloda) egyik övezetben sem helyezhető el.

a) Mk1 jelű kertes mezőgazdasági területen - szőlőkataszteri terület - csak a szőlőműveléssel, szőlőfeldolgozással, borkészítéssel, bortárolással, borturizmussal kapcsolatos hagyományos szőlőhegyi jellegű épületek építhetők az alábbi feltételek szerint:

aa) az övezetben beépíthető telek legkisebb nagysága 3000 m2,

ab) a beépíthető telek legkisebb szélessége az építés helyén mért utca felöli homlokzat vonalán 20 m,

ac) az övezetben csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telekre lehet építeni,

ad) a telek maximum 1,5%-a építhető be, de az épület bruttó földszinti alapterülete a 45 m2-t, a terepszint alatti építmény a 80 m2-t nem haladhatja meg.

ae) Max. építménymagasság 3,5 méter

b) Mk2 jelű kertes mezőgazdasági terület. A Várhegy oldalában lévő történeti szőlőhegyi területen kizárólag a szőlőműveléssel, szőlőfeldolgozással, borkészítéssel, bortárolással, borturizmussal kapcsolatos épületek helyezhetők el az alábbi feltételek szerint:

ba) az övezetben beépíthető telek legkisebb mérete 5000 m2,

bb) a beépíthető telek legkisebb szélessége az építés helyén mért utca felöli homlokzat vonalán legalább 40 m,

bc) az övezetben csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telekre lehet építeni,

bd) a telek maximum 1,5%-a építhető be, de az épület bruttó földszinti alapterülete a 90 m2-t nem haladhatja meg,

be) a terepszint alatti beépíthetőség a 2%-ot nem haladhatja meg,

bf) az épületek építménymagassága a 3,0 métert nem haladhatja meg. A tetőtér csak a térdfal emelése nélkül építhető be.

c) Mk3 jelű kertgazdasági területen csak a szőlőműveléssel, szőlőfeldolgozással, borkészítéssel, bortárolással, borturizmussal kapcsolatos épületek helyezhetők el az alábbi feltételek szerint:

ca) az övezetben beépíthető telek legkisebb mérete 5000 m2,

cb) a beépíthető telek legkisebb szélessége legalább az építés helyén mért utca felöli homlokzat vonalán 30 m,

cc) az övezetben legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telekre lehet építeni,

cd) a telek maximum 2%-a építhető be, maximum 150 m2-ig

ce) a terepszint alatti beépíthetőség a 3%-ot nem haladhatja meg.

cf) az épületek építménymagassága a 3,5 métert nem haladhatja meg. A tetőtér csak a térdfal emelése nélkül építhető be.

d) Mk4 jelű kertgazdasági terület. Az Iharos-Antalhegy lejtőjén fekvő szőlőkataszter I. osztályba tartozó kertgazdasági övezetben a szőlőműveléssel, szőlőfeldolgozással, borkészítéssel, bortárolással és borturizmussal kapcsolatos épületek helyezhetők el az alábbi feltételek szerint:

da) az övezetben beépíthető telek legkisebb mérete 5000 m2 ,

db) a beépíthető telek legkisebb szélessége legalább az építés helyén mért utca felöli homlokzat vonalán 20 m,

dc) az övezetben csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telekre lehet építeni,

dd) a telek maximum 1,2 %-a építhető be, az épület bruttó földszinti alapterülete a 90 m2-t,

de) a terepszint alatti beépíthetőség a 2%-ot nem haladhatja meg,

df) a hagyományos anyagokból készült épületek építménymagassága a 3,0 m-t, szélességük a 6,0 m-t nem haladhatja meg.

dg) [52] az Mk4** jelű övezetben a da)-df) pontok betartása mellett az épületet az utcától mért 40 méteren belül kell elhelyezni.

e) Az Mk4* jelű kertgazdasági területen – 0109/19-35 hrsz-ú telkek – az Mk4 övezet szabályozta építési lehetőségeken túl, amennyiben az építő a Badacsonyi borvidéken legalább 5 ha nagyságú művelt szőlőültetvénnyel rendelkezik a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, borkészítést, bortárolást, borturizmust szolgáló családi pincészetet létesíthet. A családi pincészet helyét, méretét, formáját, egyéb jellemzőit a természetvédelmi kezelővel is egyeztetni kell. A szabályozás irányadó paraméterei:

ea) az övezetben beépíthető telek legkisebb mérete 5000 m2,

eb) az épület bruttó földszinti alapterülete legfeljebb: 150 m2,

ec) a terepszint alatti beépítés legfeljebb: 200 m2.

ed) Max. építménymagasság 4,0 méter

f) Az Mk5 jelű be nem építhető kertgazdasági területen az övezetben új épület nem építhető, meglévő épületek felújíthatóak, tetőterük beépíthető, de további bővítés nem lehetséges. A 0106 hrsz helyi védett épület esztétikai, építészeti és történeti értéke a felújítással nem sérülhet.

g) Mk6 jelű mezőgazdasági területen – szőlőkataszter – szőlőműveléssel, szőlőfeldolgozással, borkészítéssel és bortárolással, borturizmussal kapcsolatos, kifejezetten tájba illő, a szigligeti népi építészeti hagyományokat és értékeket formájában és anyagában is őrző épület építhető az alábbi feltételek szerint:

ga) a beépíthető telek legkisebb mérete 1 ha,

gb) a beépíthető telek legkisebb szélessége az építés helyén mért utca felöli homlokzat vonalán 30 m,

gc) az övezetben csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telekre lehet építeni,

gd) a telek max. 1,5%-a építhető be,

ge) az épület bruttó földszinti alapterülete a 150 m2-t,

gf) a terepszint alatti beépítés a 300 m2-t nem haladhatja meg,

gg) hagyományos anyagokból építendő (tégla, kő),

gh) kizárólag náddal vagy cseréppel fedhető

gi) épületek építménymagassága a 4 métert,

gj) utcai homlokzatának szélessége a 6,0 métert nem haladhatja meg.

h) Mk7 jelű kertgazdasági területen csak a szőlőműveléssel, szőlőfeldolgozással, borkészítéssel, bortárolással, borturizmussal kapcsolatos épületek helyezhetők el az alábbi feltételek szerint:

ha) az övezetben beépíthető telek legkisebb mérete 2700 m2,

hb) a beépíthető telek legkisebb szélessége legalább az építés helyén mért utca felöli homlokzat vonalán 20 m,

hc) az övezetben legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telekre lehet építeni,

hd) a telek maximum 2%-a építhető be, maximum 150 m2-ig

he) a terepszint alatti beépítés csak az övezetben előírt telekméret és szőlőművelés megléte esetén létesíthető és a 3%-ot nem haladhatja meg.

hf) az épületek építménymagassága a 3,5 métert, homlokzatmagassága az 5,0 métert nem haladhatja meg. A tetőtér csak a térdfal emelése nélkül építhető be.

(3) A külterületi utak mentén – ahol azt a szabályozási terv jelöli - a közlekedésbiztonság szempontjait figyelembe véve, valamint a jelentősebb vízfolyások (Eger-patak, Tapolca-patak) mentén is legalább az egyik oldalon a tájat, élővilágot gazdagító fasor, galérianövényzet telepítéséről kell a tulajdonosnak gondoskodnia.

(4) 15 m2 alapterületig csak terepszint alatti építmény (pince) létesíthető, a természeteses terepszint fölé földtakarással együtt max. 1,0 m magasságig kiemelkedő, csak egy oromfali homlokzat megjelenésével.

28. Vízgazdálkodási terület (VgN) [53]

31. § [54]

(1) A vízgazdálkodással összefüggő terület a Balaton vízmedre és parti sávja, valamint a patakok, felszíni vizek medre és parti sávja.

(2) A vízgazdálkodási területen építmények nem helyezhetők el, kivételt képeznek kizárólag a nád sérelme nélkül a természetvédelmi előírások betartásával

  • a) az engedéllyel létesült csónakkikötők vagyonvédelme céljából a szárazulaton létesített, élősövénnyel takart drótfonatos kerítések,
  • b) a vízügyi és természetvédelmi kezelést szolgáló műtárgyak,
  • c) a vízpartrehabilitációs jogszabályban jelölt strandok létesítményei,
  • d) az engedéllyel létesített csónakkikötők vízi állásai és szennyvízcsatornára kötött vizesblokkjai.

(3) Az engedély nélküli viziállások elbontandók. Jogszabállyal ellentétes, valamint a nádast megbontó viziállás, bejáró nem létesíthető.

29.Közlekedési és közmű területek (KÖ)

32. § (1) Közlekedési terület az országos közutak, a vasút és a helyi közutak területe, valamint a közterületekből elkülönített, hálózatszerűen kialakított közlekedés és a kapcsolódó létesítményeinek, - kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, illetve mindezek csomópontjainak elhelyezésére szolgáló terület.

  • a) Szigliget közigazgatási területén közúti (KÖ-u) és kötöttpályás (KÖ-k)területeket különböztet meg a szabályozási terv.
  • b) A közműterületeket, amelyek közművek és hírközlési építmények elhelyezésére szolgálnak, a szabályozási terv KÖ-mű övezeti jellel jelöli.

(2) Tervezett közlekedési területek szabályozási tervben biztosított építési területén az OTÉK 26. §. (3) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.

(3) [55] a) Az utak védőtávolságán belül kizárólag olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek a közlekedési létesítmények megvalósítását nem lehetetlenítik el, illetve nem akadályozzák.

b)A belterületen a 6 méternél kisebb szabályozási szélességű közutak menti telkek gépkocsibehajtásra szolgáló kapuit a telekhatártól hátrahúzva kell kialakítani. A hátrahúzást legalább 6 méter hosszban, a szemközti telekhatártól mért legalább 6 méter távolságra kell kialakítani.

c) A 10 méternél kisebb szélességű helyi külterületi utak mentén építmény az úttengelytől mért 5-5 méteren kívül helyezhető el.

(4) [56]

(5) [57]

(6) Sajátos előírások közlekedési területekre

a) A lakó utak szabályozási szélessége új utca esetén min. 12 m, a kialakult beépítés esetén a szabályozási terven szereplő szélesség, illetve a kialakult, meglévő szélesség.

b) Közterületen a parkolóhelyeket 8 parkolóhely fölött fásítani kell, 4 ph-ként min. 1 db. nagy lombot növelő fát kell ültetni.

c) [58]

d) A koncentrált parkolási igények kielégítésére jelentős szintbeli gépjármű tárolókat kell fenntartani, illetve létesíteni a közlekedési célú közterületen és/vagy a parkolási igényt teremtő beépítésre szánt területeken:

da) a Ciframajorral szemben lévő közpark területén,

db) a település központjában, az Ófaluban

dc) a vár tövében, a Lengyel kúriával szemben lévő területen

dd) a Tapolca patak és a település központ között az Arborétum kerítése mellett, a meglévő parkolóterület folytatásaként

de) Királyné szoknyája tövében, külterületen

df) a strand melletti jelenlegi parkoló területen

dg) a kikötő melletti jelenlegi parkoló területen

dh) az Eszterházy pince térségében

e) A tűzoltóság vonulása és működése céljára az építményekhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.

f) Az utak burkolatának kialakításakor, új utak tervezésekor, a tűzcsapok, a vízvételi helyek mellett a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egynyomsávú közlekedési út (egy forgalmi sáv) szabadon maradjon.

30. Különleges beépítésre nem szánt terület - temetők területe (Kk-t)

33. § (1) A különleges beépítésre nem szánt terület – temető a szabályozási terven Kk-t jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti
jele

beépítés
módja

legkisebb
területe
m²

legnagyobb
beépítettsége %

építmények
legnagyobb építmény-magassága (m)

minimális
zöldfelület
aránya
%

legnagyobb szintterületi mutató
%

Kk-t

SZ

K

2

4,5

70

0,02

(3) Az övezetben legalább részleges közművesítettség esetén építhető épület.

(4) Az övezet területén legfeljebb földszint+tetőtér kialakítású épület helyezhető.

(5) A temető telekhatára mentén telken belül minimum 5m széles, háromszintű növénytakarás biztosítandó, amely 5 méter széles területen belül csak urnasíros temetkezés végezhető.

(6) Temető telke tovább nem osztható, terepszint alatti építmény nem építhető, a halottak elhelyezésére szolgáló kripta kivételével.

III. FEJEZET KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE

1. Országos védelem

34. § (1) [59] Szigliget országos művi értékvédelem alá eső épületeit, a műemléki jelentőségű terület valamint az ezekhez tartozó műemléki környezetek lehatárolását a HÉSZ 1. melléklete, valamint az SZT-jelű szabályozási tervlap tartalmazza.

(2) Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelésére, megőrzésére vonatkozóan a hatályos országos rendelkezéseket, valamint ezen rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. Helyi védelem

35. § (1) A helyi művi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza.

(2) A helyi védett épületeken bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység bővítés, átépítés (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró-csere, tető felújítás, tetőtér beépítés...) csak az épület feltételezhető vagy igazolható eredeti történeti állapotához közelítő módon, annak stílusjegyeit visszaállítva lehetséges.

3. Régészeti területek

36. § (1) [60] Szigliget régészeti területeit a 2. melléklet tartalmazza, az egyes területek az SZT- jelű szabályozási terven pontosan lehatároltak.

(2) A régészeti érdekeltségű területen, a szabályozási terven jelölt kiterjedésben a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(3) [61]

4. Táji és természeti értékek védelme

37. § (1) Szigliget kül- és belterülete országos jelentőségű védett természeti terület. Szigliget területén a tájhasználat gyakorlása valamint az ingatlanok kezelése során a természetvédelmi kezelési terv előírásait be kell tartani.

Az illetékes nemzeti park igazgatósága által készített egyedi tájértékek jegyzéke a településrendezési terv függelékét képezi, egyedi tájértéket képező épület, építmény nem bontható el, de átalakítható: a jellegzetes tájkarakter megőrzésével végezhető.

(2) Külterületen az utak, kerékpárutak kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítendő.

(3) A Várhegy déli oldalán lévő, az egykori szőlőművelésre emlékeztető kőbástyák és mikroteraszok, mint történelmi tájelem, védendők.

(4) Szigliget Balaton-parti külterületén a vízgazdálkodási övezetbe sorolt területen a vízpart-rehabilitációs tervben szereplő övezetek és építményeken kívül kizárólag nádas, gyep, valamint erdő művelési ágú területhasználat engedélyezhető.

(5) [62] A település tájképi megjelenése szempontjából

a) a külterületen helyi tájképvédelmi területek kerültek kijelölésre (Mk1, Mk2, Mk3, Mk4, Mk7) amely tájképvédelmi területeken a létesítendő építmények engedélyezésekor szükséges a tájban való megjelenés, a tágabb környezetre gyakorolt hatás, az esztétikai értékben, látványban bekövetkező változás értékelése, minősítése.

b) [63] A belterületen a tájképvédelmi területek (a Külső- hegy, Belső-hegy, Óvár-hegy környékén) telken belüli védőterületként kerültek kijelölésre, e területeken építményt nem lehet elhelyezni. Ez alól kivétel a közösségi kilátó építése.

c) [64] A telken belüli védőterületen teljes egészében benn álló meglévő épület felújítható, de nem bővíthető, kubatúrája nem növekedhet.

d) [65] A telken belüli védőterületbe részben benyúló meglévő épület felújítható, de a védőterületen belül nem bővíthető, kubatúrája nem növekedhet.

(6) A település üzemeltetéséhez szükséges telephelyek (pl.: kertészeti, településtisztaság: pl. hulladékudvar), szolgáltató, termelő jellegű tevékenységek a Cifra-majornál kijelölt kereskedelmi-szolgáltató területen helyezhetők el. E területen a szabályozási terven feltűntetett helyen többszintű növényzetből álló, min.10 méter széles takarófásítás szükséges.

5. Egyedi építészeti előírások a műemléki területre vonatkozóan

38. § (1) A műemléki területen [66] (Lásd: Értelmező rendelkezések) épület vagy építmény építése, illetve felújítása az alább felsorolt helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával engedélyezhető:

  • a) Látszó szerkezet: hagyományos, természetes építőanyagok (bazaltkő, bazalttufa vagy szerkezetében és színében hasonló terméskő, tégla, vályog, fa)
  • b) Tető: magastető kialakítása a főtömegben: 38-45 fokos tető,

zöldtető alkalmazható földpincék és tárolok esetében.

c) Tetőhéjalás: Ófalu területén (Lf-M) új építés esetén:

Nád

Műemléki környezetben (Mk) natúr cserép vagy nád.

Meglévő épület héjazatának felújítása, vagy épület tetőtömegének változása esetében:

Meglévő nádfedés esetében: nád

Meglévő cserépfedés esetében: cserép vagy nád

d) Nyílászárók: faszerkezetűek

e) Homlokzat: simított, vagy tapasztott, fehérre meszelt, vagy festett, kézi felhordású színezés nélküli vagy anyagában színezett höbörcsös, szürke, törtfehér színben.

f) Lábazat: simított vakolat, vagy tapasztott, színe fehér, vagy szürke.

Látszó terméskő lábazat nem lehet.

g) Kerítés: Az Ófalu területén (Lf-M) lábazat nélküli bazaltkő, fa, fonott rőzse, sövény, drótfonatos kerítés növényzettel befuttatva (4. sz. melléklet szerinti növényjegyzékben jegyzett növények felhasználásával)

Műemléki környezetben (Mk) a kerítés lehet, mint fent, de kiegészítve a helyi terméskőből hagyományosan falazott, lábazattal, pillérekkel és falmezőkkel kialakított típussal.

(2) A területen kizárólag magastetős épület helyezhető el, 38-45o tetőhajlásszöggel, főtömegben jellemzően utcára merőleges tetőidommal. Elő, oldal, mellék és toronytetőkön illetve az utcára nem merőleges tetőidomokon (pl. nyaktagokon) az előírt tetőhajlásszögtől eltérő meredekség is alkalmazható. Az utóbbi zöldtetővel is létesülhet.

A területen maximum tetőtér beépítésű épület helyezhető el.

(3) A műemléki jelentőségű területen beton látható felületként nem jelenhet meg, beton alkalmazása kizárólag az épület jó állapotát biztosító szerkezeti megoldásoknál engedélyezhető. Ragasztott kőburkolat nem alkalmazható sem az épületeken, sem a kerítéseken.

(4) A területen utcai főépület tetőtér-beépítése esetén kizárólag az épület udvar felőli tetősíkja nyitható meg. A tetőablak kialakításánál a hagyományos formák (szénafeldobó, harcsaszáj…) alkalmazhatók csak. Térdfal csak a közbenső födém süllyesztésével építhető.

(5) [67] A területen támfal építése, vagy meglévő támfal felújítása, úgy végezhető, hogy a támfal a magasabb terepszinttől mért magassága (kerítés) nem lehet több 1,20 m-nél. Az építési telek utcai kerítésének magassága legfeljebb 1,50 m, oldal és hátsó kerítése max. 1,80 m lehet a kerítéshez csatlakozó magasabb terepszinttől számítva.

(6) Egyéb előírások

a) Szelektív hulladékgyűjtő sziget, árusító automata a védett területek közterületein nem helyezhető el.

b) [68]

c) [69] A közterületeken árusító pavilon csak ideiglenes jelleggel, rendezvények alkalmával helyezhető el.

6. Egyedi építészeti előírások a műemlékileg védett területre vonatkozóan

39. § [70]

7. Reklám, hirdetőtábla

40. § (1) A település reklám- és hirdetőtáblait az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

(2) Szigliget területén óriásplakát, vagy 2 m2-nél nagyobb reklámhordozó nem létesíthető.

(3) Védett területeken fényreklám nem létesíthető.

8. Közterületek, közterek kialakítása

41. § (1) Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen, köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű és gyalogos közlekedést.

(2) Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben helyezhető el, ha

  • a) a közterületen kívüli építmények előírásosan megközelíthetők,
  • b) a gyalogossáv minimum 1,2 méter szélességét nem csökkenti,
  • c) a felszíni vizek lefolyását, elvezetését nem akadályozza,
  • d) a közműlétesítmények építését, karbantartását nem akadályozza,
  • e) a járművezetők kilátását és a közutak forgalmát nem veszélyezteti.

(3) Közterületen a közterület jellegének megfelelő, az övezeti besorolásánál (Z, Kö) hivatkozott építmények helyezhetők el.

Környezetvédelem

9. Felszíni és felszín alatti vizek védelme

42. § (1) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A Balaton és a felszíni vízfolyások körzetében nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, illetve a felszín alatti vizek, illetve a talaj állapotát szennyezik.

(2) Állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet - a lovasturizmus céljait szolgáló épület kivételével - tómedertől legkevesebb 1000 méter, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni.

(3) Káros és veszélyes anyagok a közcsatornába nem vezethetők. Az összegyűjtött csapadékvizek élővízbe, illetve befogadóba abban az esetben vezethetők, ha a vonatkozó jogszabály [71] előírásait teljesítik.

(4) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízpart-rehabilitációs tervben jelölt természetközeli nádas, ligetes, fás társulások, illetve a mély-fekvésű berek-területeken a természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

(5) Nem burkolt felületen a talajt, vagy a talajvizet szennyező anyagok nem tárolhatók. A területen keletkező kommunális szilárd hulladékok csak zárt térben, illetve zárt gyűjtőedényben átmeneti jelleggel tárolhatók.

(6) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres tisztításáról az üzemeltető köteles gondoskodni.

10. A levegő védelme

43. § (1) Szigliget, mint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területe, levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny területként kezelendő.

(2) Szigliget területén a levegő védelmével kapcsolatos szabályokról szóló vonatkozó Kormányrendelet szerint védelmi övezetet igénylő tevékenység nem engedélyezhető.

(3) Új létesítmény, technológia létesítése, telepítése kizárólag akkor engedélyezhető, ha a vonatkozó Kormányrendeletnek megfelelő kibocsátási határértéket teljesíti.

11. A termőföld védelme

44. § (1) Mezőgazdasági rendeltetésű terület szennyvízzel történő öntözése a közigazgatási területen nem engedélyezhető.

(2) A föld mozgatásával járó tevékenység során (alapozás, tereprendezés, terület előkészítés) a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.

(3) A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható.

(4) A tájkarakter védelme érdekében Szigliget közigazgatási területén az engedélyezett építmények elhelyezéséhez és a szőlőtermelés érdekében indokolt szabályozott tereprendezésen túl a természetes terepfelszín megbontása tilos. Szigliget területén – kivéve a felhagyott bányaseb (079/2 hrsz.) területét – 3,0 m-nél nagyobb feltöltések, illetve bevágások nem engedélyezhetők.

(5) A termőföldön tervezett és megvalósított beruházások esetén gondoskodni kell a szomszédos mezőgazdasági földterületek további megközelíthetőségének, művelhetőségének biztosításáról.

(6) A talajlemosódást az eróziónak kitett területeken a földhasznosítás talajt megtartó megválasztásával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával és egyes helyeken meliorációs talajvédelmi beavatkozásokkal kell megakadályozni.

12. A zaj elleni védelem

45. § (1) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a hatályos és vonatkozó jogszabály szerint [72] az üdülőterületre meghatározott határértéket nem haladhatja meg.

(2) Zajt, rezgést okozó létesítmény Szigliget 71. sz. úttól délre eső területrészén kizárólag akkor üzemeltethető, ha az okozott környezeti zaj, rezgés a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a hatályos és vonatkozó jogszabály szerint [73] előírt, üdülőterületre érvényes határértékeket nem haladja meg.

13. Közműellátás

46. § (1) A település bel- és külterületén lévő, illetve azt érintő közművezeték hálózatok, azok műtárgyai és létesítményei a nyomvonaltengelytől mindkét irányban értendő - a törvényerejű rendeletekben és a vonatkozó szabványokban rögzített - biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesek.

A közmű létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni.

(2) A közműhálózatot közterületen vagy közműterületen kell megépíteni és a közműépítmények védőtávolságát közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha a vezeték és a védőtávolság magánterületre esik – a közművezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni.

(3) A közművesítésre kerülő telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni.

(4) Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen a közvilágítás megépítéséről, teljes útrekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról gondoskodni kell.

(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését szakszerűen meg kell oldani.

(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani, és a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét biztosítani kell. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban fasor telepítését ne akadályozzák meg. Új közműellátás kiépítését, meglevő bővítését a település teljes közigazgatási területén terepszint alatt kell kialakítani.

14. Vízellátás - tűzvédelem

47. § (1) A meglévő helyi vízbázisok belső védőterületét körbe kell keríteni a szennyeződés és a megrongálódás elkerülése érdekében.

(2) A beépített, illetve beépítésre szánt területen építési engedély/építési munka csak a vezetékes vízellátás ingatlanra történő bekötését követően adható/kezdhető.

(3) A mértékadó külső tűzivíz szükségletet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSz) szerint a hálózaton biztosítani kell. Az ivóvízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni egymástól min. 50 m távolságban.

(4) A szükséges oltóvizet az egyes létesítmények használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani. A tűzcsapokat a védeni kívánt létesítménytől max. 100 m megközelítési távolságra kell elhelyezni.

(5) A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében körvezetékként kell kiépíteni.

(6) Védőtávolságok az alábbiak szerint biztosítandók:

  • a) Ivóvízvezeték (épület alapjától)

D 300 mm-ig 3,0 m

b) Víztározó medence a műtárgy szélétől mért 10,0 m és nyomásfokozó vagy a földfeltöltés rézsűtalpától mért 5,0 m területsáv. Jelenleg belső védőtávolságként elkerítve.

15. Szennyvízelvezetés

48. § (1) A területen a szennyvizek szikkasztása szigorúan tilos!

(2) A meglévő szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő ingatlanokat kötelezni kell a rákötésre és ezzel egyidejűleg a meglévő közműpótló berendezéseket el kell bontani!

Házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna-hálózatra történő rákötést követően engedélyezhető!

(3) [74] A település beépítésre nem szánt területén, amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna-hálózathoz történő csatlakozásra, új épületet elhelyezni csak vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvízkezelő berendezés megléte esetén lehet.

(4) A Kétöles-patak bal partján lévő horgásztanyák szennyvizét a csatorna kiépítéséig zárt tározóban kell gyűjteni és szippantással kell eltávolítani. A felhasznált vízmennyiségnek megfelelő szennyvíz szállítási gyakoriságot számlával kell igazolni, melyet az Önkormányzatnak ellenőrizni kell.

(5) Védőtávolságok az alábbiak szerint biztosítandók:

a) Gravitációs csatorna (épület alapjától) 3,0 m

b) Szennyvíz nyomócső

D 300 mm-ig 3,0 m

c) Szennyvíz átemelő a műtárgy szélétől mért 10,0 m

vagy a földfeltöltés rézsűtalpától mért 5,0 m

területsáv. Jelenleg belső védőtávolságként elkerítve.

(6) Az átemelők környékén esetlegesen jelentkező szaghatás megszűntetéséről az üzemeltetőnek gondoskodni kell.

16. Csapadékvíz elvezetés

49. § (1) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető!

(2) A fejlesztési területek csapadékvíz-elvezetését nyílt csapadékvíz-elvezető árok, illetve folyóka kombinációjával kell megoldani.

(3) A kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak környezetvédelmi műtárgyon (olaj-iszapfogó) keresztül vezethető a befogadóba.

(4) A lakó- és üdülőtelkek fölötti domboldalakról levonuló külvizek elleni védekezés érdekében az épületek és építmények elhelyezésekor az övárok-hálózat kiépítéséhez helyet kell biztosítani. Az övároknak a települési vízelvezető rendszerbe, illetve nyílt ároknak zárt csatornába való bekötése, a Balatonba torkolló vízfolyások, árkok Balatonba való bevezetése előtt hordalékfogó (uszadék-iszapfogó) műtárgyat kell építeni.

(5) A belterületi keskeny utcákat a vízelvezető hálózat részeként zárt csatorna hiányában egyoldali folyókával és völgyoldali kiemelt szegéllyel kell ellátni, vagy csésze szelvényként kell kialakítani. A nagyobb szélességű utcákon lefolyó csapadékvizet egyoldali, burkolt vízelvezető árokrendszerrel kell elvezetni.

(6) A Balatonba torkolló VIZIG kezelésű vízfolyások mentén a partéltől 6-6 m fenntartási sávot szabadon kell hagyni.

Védőtávolságok:

a) Csapadékcsatorna (épület alapjától) 3,0 m

b) Felszíni vízfolyás partéltől 6,0 m

széles szabadon hagyandó sáv.

17. Gázvezeték hálózatok

50. § (1) A település vezetékes földgázellátását szolgáló nagy-középnyomású – 20 bar-os – gáztápvezeték nyomvonala mentén, a vezetékek mindkét oldalán biztonsági övezetet kell kijelölni és az érvényes ágazati előírás szerint eljárni.

(2) A biztonsági övezetek [m-ben]:

  • a) Külterületen:

Raposka – Hegymagas – Tördemic-i elágazásig

NA 200 mm vezeték esetén: 2x9 m

a Tördemic-i elágazástól a Eger patak mentén Szigliget irányában

NA 80 mm vezeték esetén: 2x9 m

b) Belterületen:

a szigligeti gázfogadó állomásig 2x9 m

18. Villamosenergia-hálózatok

51. § (1) A település vezetékes villamosenergia-ellátását szolgáló 20 kV-os középfeszültségű villamoshálózatok mentén szabadvezetékes rendszer esetén biztonsági övezetet kell kijelölni és tartani, azaz:

  • a) Külterületen:

a szélső fázisvezetőktől számított 5-5 m szükséges,

b) Belterületen:

a szélső fázisvezetőktől számított 2,5–2,5 m szükséges,

illetve az vonatkozó előírásokat kell betartani belterületen.

(2) Szigliget épített környezeti értékei, arculata védelme érdekében a kisfeszültségű, légkábeles elosztóhálózat felújításakor azt földkábelre kell cserélni.

(3) Újonnan ellátásra kerülő szakaszon, valamint korszerűsítés esetén kizárólag földkábel alkalmazható, újonnan villamos légvezeték nem létesíthető.

(4) A Szigligeti váregyüttes, villamos táp-, elosztó-, köz- és díszvilágítás berendezésének villamosenergia-ellátása közterületi kábelhálózatról kell történjen.

19. Távközlési hálózatok

52. § (1) A távközlési hálózatok, föld alatti kábelek és alépítmények a vonatkozó törvény értelmében, valamint az egyéb vonatkozó előírások szerint rögzített biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán, arra merőlegesen max. 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed.

(2) Hálózatbővítést a területfejlesztés igényeihez igazított adottságoknak megfelelően a közterületeken a meglévő távközlési alépítmények felhasználásával, és/vagy új csőhálózat kiépítésével és megszakító létesítmények telepítésével kell megoldani. A tervezett alépítményi csőszámnak és megszakító létesítményeknek a terület 100%-os ellátását kell szolgálnia, ide kell elhelyezni az alközpontokat összekötő törzs- és átkérő kábelhálózatokat is. A távbeszélő állomásokhoz csatlakozó elosztóhálózat a gyalogos közlekedés területsávjában építendő.

(3) A meglévő légvezetékes hálózatot felújítása, átépítése rekonstrukciója során azt földalatti hálózatként kell megépíteni.

(4) Lakó és üdülőövezetben magas építmény, adótorony, antenna nem építhető.

IV. FEJEZET

1. A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló

sajátos jogintézmények

53. § (1) A település területének rendezése során a következő sajátos jogintézmények alkalmazandók:

  • a) elővásárlási jog
  • b) változtatási tilalom
  • c) helyi közút céljára történő lejegyzés

(2) [75] A település területén elővásárlási jog érvényesíthető az Önkormányzat számára a 6. melléklet szerinti és a Szabályozási terven jelölt ingatlanok vonatkozásában, a 6. sz. mellékletben megjelölt közösségi cél érdekében, valamint minden olyan egyéb településrendezési cél érdekében, mely a helyi építési szabályzatban biztosított.

(3) Védett természeti területen (Szigliget teljes területe) a Balaton Felvidéki Nemzeti Park elővásárlási joggal rendelkezik.

2. Egyéb rendelkezések

54. § (1) Közterületen sátor és lakókocsi elhelyezése, szálláshely létesítése, nyaralás, pihenés, munkavégzés céljából tilos!

(2) Az ingatlan-nyilvántartásban felvett ingatlanok számozási kötelezettség alá esnek. Az ingatlanok tulajdonosai (haszonélvezői) kötelesek az ingatlanaikat az utcáról jól látható helyen házszámtáblával ellátni.

(3) Nem létesíthető, nem állítható fel még ideiglenes jelleggel sem az ingatlanokon: fémlemez, műanyaglemez, műpala, nádszövet, vagy más igénytelen homlokzatú és héjalású építmény vagy épületszerkezet, továbbá szállító vagy tároló konténer, üzemképtelen jármű karosszéria, forgalomból kivont, műszaki vizsgával nem rendelkező lakókocsi.

Ezen rendelkezések nem vonatkoznak a jogerős építési engedély birtokában, az építkezés időtartamára – max. 2 év - felállított, elhelyezett felvonulási létesítményekre.

(4) Büfé-kocsi, vagy egyéb vendéglátó és kereskedelmi tevékenység céljára átalakított lakókocsi sem közterületen, sem bármilyen más ingatlanon nem állítható fel, kivéve önkormányzati engedéllyel alkalmi rendezvényeken.

3. Záró rendelkezések

55. § (1) E rendelet elfogadását követő 60. napon lép hatályba

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Szigliget Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2005 (V. 25) Kt. sz. rendelete a község általános rendezési tervéről, Helyi Építési Szabályzatáról és az annak mellékletét képező szabályozási tervről hatályát veszti.

(3) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

Balassa Balázs sk. Lutár Mária sk.

polgármester körjegyző

Kihirdetés napja: 2010. szeptember 1.

Lutár Mária

körjegyző sk.

Záradék:

A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva: 2014. október 18.

Lutár Mária sk.

jegyző

Záradék:

A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva: 2018. november 8.

Lutár Mária

jegyző

Mellékletek

Szigliget Község Önkormányzata Képviselő-testületének

1. Védett épített örökség listája – Országos védelem

2. Régészeti lelőhelyek

3. Telepítésre javasolt növénylista

4. Ófalu telkeinek beépíthetősége

5. Natura 2000 területek

1. melléklet

Szigliget Község Önkormányzata Képviselő-testületének

VÉDETT ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG - ORSZÁGOS VÉDELEM

1.1 MJT terület érintett helyrajzi számai (MJT 8709)

2, 3 (út), 4, 5, 6 (Kisfaludy utca), (7, 8, 9 a Vár MK-ének is részei), 10, (11, 12 a Vár MK-ének is részei), 13, 14 (út), 15, 16, 17/1, 17/2, 17/3, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25 (Ady E. utca), 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33/1, 33/2, 34/1, 34/2, 35, 36 (Kisfaludy utca), 37, 38, 39, 40, 41, 42 (utca), 43, 44/1, 44/2, 45 (utca), 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 56, 57, 58, 59/1, 59/2, 60, 61, 62, 63 (utca), 64, 65, 66, 67, 68, 69, 70, 71, 72, 73 (utca), 74, 75, 76, 77, 78, 79, 80, 81 (Petőfi utca), 82, 83, 84, 85, 86, 87, 88, 89, 90, 91, 92 (utca), 93, 94, 95, 96, 97, 98, 99, 100, 101, 102, 103, 104, 105/1 (Széchenyi utca), 105/2, 105/3, 105/4, 106, 107, 108, 109 (utca), 110, 111, 112, 113, 114, 115, 116, 117, 118 (Kossuth u.), 164 (út), 165, 166, 167 (út), 168, 169, 170, 171, 172, 173, 174, 175, 176, 177, 178, 179, 180, 181, 182, 183 (út), 184, 185/1, 185/2, 186/12 (út), 186/24, 198/2 (út), 199/2, 200, 201, 204/2, 206/2, 208/2, 210/2, 212/1, 212/2, 212/3, 212/4, 212/5, 212/6, 212/7, 212/8, 212/9, 230 (Dózsa Gy. u.), 231, 232, 233, 234, 235, 236, 237, 238, 239/1, 239/2, 240 (Rákóczi u.), 241, 242, 243, 244, 245, 246, 247, 253 (Szabadság u. vége), 258 (út).

1.2 Egyedi védelem:

A

B

C

D

E

F

Sor-szám

Műemlék védelmi szám

Cím

Ház-szám

Hrsz

Funkció

Megjegyzés

1.

9061

Ady Endre u.

2

23

Lakóház

Lakóház és gazdasági épület

2.

8325

Ady Endre u.

4

20

Lakóház

Lakóház, népi

32.

5327

Ady Endre u.

5

19

Lakóház

Lakóház, népi, 19.sz. közepe

4.

8326

Ady Endre u.

6

18

Lakóház

Lakóház, népi

5.

8327

Ady Endre u.

7

17/1

Lakóház

Lakóház, népi

6.

5326

Ady Endre u.

8

17/2

Lakóház

Lakóház, népi, 19.sz. közepe

7.

10065

Fakavölgyi u.

40

0150/3

Présház-pince

Présház-pince, népi, 19.sz.

8.

8349

Kisfaludy u.

4/a.

29

Lakóház

Lakóház, népi

9.

8328

Kisfaludy u. , Ady E.u.

4/b.

28

Lakóház

Lakóház, népi

10.

10112

Kisfaludy u.

7

58

Lakóház

Lakóház, népi

11.

8329

Kisfaludy u.

10/a,b

31

Lakóházak, népi és gazdasági épületek (istálló, pince)

12.

8330

Kisfaludy u.

11

55

Lakóház

Lakóház, népi

13.

8908

Kisfaludy u.

12

32

Lakóház

Lakóház, népi

14.

8331

Kisfaludy u.

13

54

Lakóház

Lakóház, népi

15.

8332

Kisfaludy u.

17

49

Lakóház

Lakóház, népi

16.

8333

Kisfaludy u.

19

48

Lakóház

Lakóház, népi

17.

8350

Kisfaludy u.

20/a.

16

Lakóház

Lakóház, népi

18.

8351

Kisfaludy u.

20/b.

16

Lakóház

Lakóház, népi

19.

8344

Kisfaludy u.

22-26.

15

Iskola és lakóház

Iskola és lakóház, népi; Kézműves udvar és galéria

20.

9690

Kisfaludy u.

28

11

Templom

R. k. templom (romantikus)

21.

5329

Kisfaludy u.

30

9

Várvenéglő

Üdülő és vendéglő, volt Lengyel-Puthenay-kúria és kapuzata, barokk, 1787. Átalakítva.

22.

8881

Kossuth Lajos u.

9 (7?)

106

Lakóház

Lakóház, népi

23.

5330

Kossuth Lajos u.

11 (9?)

107

Lakóház

Lakóház, ún. Móricz-ház, népi, 1831.

24.

5331

Kossuth Lajos u.

19

2

Alkotóház

Volt Esterházy-kastély, klasszicista, 19.sz. eleje. Jelentős 20.sz.-i bővítésekkel. Parkja védett.

25.

8338

Kossuth Lajos u.

34

117

Lakóház

Lakóház, népi

26.

8339

Kossuth Lajos u.

30-34

117

Istálló

Istálló, népi

27.

8396

Kossuth Lajos u.

36

116

Lakóház és gazdasági épület

28.

8399

Kossuth Lajos u.

38

115

Lakóház

Lakóház, népi

29.

9087

Kossuth Lajos u.

56

177

Lakóház

Lakóház, népi

30.

8340

Kossuth Lajos u.

60

182

Pajta

Pajta, népi

31.

8341

Kossuth Lajos u.

60

182

Lakóház

Lakóház, népi

32.

8342

Kossuth Lajos u.

64

232

Lakóház

Lakóház, népi

33.

8343

Kossuth Lajos u.

66

233

Lakóház

Lakóház, népi

34.

9217

Kossuth Lajos u.

68

241

Istálló

Istálló

35.

8293

Kossuth Lajos u.

70

243

Lakóház

Lakóház, népi

36.

8296

Kossuth Lajos u.

72

244

Lakóház

Lakóház, népi

37.

8295

Kossuth Lajos u.

74

245

Lakóház

Lakóház, népi

38.

8294

Kossuth Lajos u.

76

246

Lakóház

Lakóház, népi

39.

8335

Petőfi Sándor u.

2

67

Lakóház

Lakóház, népi

40.

8334

Petőfi Sándor u.

3

99

Lakóház

Lakóház, népi

41.

8336

Petőfi Sándor u.

7

87

Lakóház

Lakóház, népi

42.

8844

Petőfi Sándor u.

30

78

Lakóház

Lakóház, népi

43.

5338

Petőfi Sándor u.

34

80

Lakóház

Lakóház, népi, 19.sz. közepe

44.

8647

Petőfi Sándor u.

38

43

Lakóház

Lakóház, népi

45.

5339

Petőfi Sándor u.

44

4

Lakóház

Lakóház, népi, 19.sz. közepe

46.

5340

Rákóczi u.

2

236

Lakóház

Lakóház, népi

47.

8931

Széchenyi u.

1

102

Lakóház

Lakóház

48.

8395

Széchenyi u.

4

96

Lakóház, gazdasági ép. és verem, népi

49.

8397

Széchenyi u.

5

97

Lakóház és gazdasági épülete, népi.

50.

5341

Várhegy

7

Románkori várrom, 1260-1262, többször átalakítva és bőv52.ítve a 17.sz-ig.

belsőhegy

51.

8458

Belsőhegy, Aranykagyló u.

55

812

Lakóház

Lakóház, népi

52.

9115

Belsőhegy, Kamonkői u.

6

808

Présház, pince

Présház, pince

külsőhegy

53.

5335

Külsőhegy, Rókarántó u.

5

1041

Présház

Külsőhegy, népi, 18.sz.

54.

9130

Rókarántó u.

7

1040

Lakóház

Lakóház

55.

5332

Rókarántó u.

19

1033

Présház

Présház, népi, 1837.

56.

5334

Külsőhegy, Külsőhegyi u.

101

1044

Lakóház

Lakóház, népi, 1859.

57.

9129

Külsőhegy, Külsőhegyi u.

107/B

1048/2

Présház-pince

Présház-pince

58.

5336

Külsőhegy, Aranykagyló u.

1-3.

0153/14,
0153/15,
0153/16

Almáspince

Esterházy-almáspince, népi, 1805

ÓVÁRHEGY

59.

5337

Óvárhegy

0151/9

Fotó van, száma nem ismert, óvári romok, valószínűleg várfal romjai

RÓKARÁNTÓ DOMB

60.

8346

Rókarántó domb

0139/38

Kápolna

R.k. kápolna, népi (szentháromság)

61.

5328

Réhely

1168

Csonkatorony, avasi templomrom. Római kori épület felhasználásával román stílusú, 13.sz.

1.3. Műemléki környezetek:

1.3.1. Az Ófalu műemléki környezete (MJT Mk-ja)

Műemléki törzsszáma:

Érintett hrsz.-ok:

5, 6, 02/1, 02/2, 02/7, 02/8, 02/9, 02/12, 06, 07, 08/1, 08/2, 08/3, 08/4, 010/10, 010/17, 010/18, 017/2, 017/3, 017/4, 017/5, 017/6, 017/7, 017/8, 017/10, 017/11, 017/12, 017/13, 118, 141, 142, 143, 144, 145, 146/1, 146/2, 147, 148/1, 148/2, 149, 150, 152, 153, 154, 155, 156, 157, 158, 159/2, 160, 161, 162, 163, 183, 186/1, 186/8, 186/9, 186/10, 186/12, 186/13, 186/14, 186/18, 186/21, 186/22, 186/23, 187, 199/18, 199/19, 199/20, 199/21, 199/22, 199/23, 199/24, 202/1, 202/2, 203/2, 215, 220/1, 229, 248, 249, 250, 251, 252, 253, 255, 256, 257, 260, 259, 261, 0163/1, 262, 263, 264, 265, 266, 258.

1.3.2. A várrom műemléki környezete (MK)

Műemléki törzsszáma: 6624

Érintett hrsz.-ok:

(7, 8, 9, 11, 12 az Ófalu MJT-jének is részei) 017/2, 017/3, 017/4, 017/5, 017/6, 017/7, 017/8, 017/10, 017/11, 017/12, 017/13, 06.

Leírás:
A várrom műemléki környezetének határát a KÖH-től átvetett műemlékjegyzék tartalmazza. Ezt vezettük fel a tervlapokra.

Megjegyzés:
Az Ófalu MJT területének Mk-ja és a Vár, mint egyedileg védett műemlék jogszabályban rögzített Mk-ja (lásd: következő pont) átfed, ezt a mellékelt rajzon egyesítettük.

1.3.3. Az avasi templomrom műemléki környezete (MK)

Műemléki törzsszáma: 6638

Érintett hrsz.-ok:

Hivatalos Mk: 1162, 1163, 1164, 1165, 1169, 1170, 1171, 1172, 1173. 0133, 0133/7, 0133/8, 0133/9, 0133/10, 0133/11, 0133/12, 0133/13

Leírás:
A várrom műemléki környezetének határát a KÖH-től átvetett műemlékjegyzék tartalmazza. Ezt vezettük fel a tervlapokra.

1.3.4. Külsőhegyi pincék ( 1048/2, 1044, 1041, 1040, 1033) műemléki környezete (MK)

Műemléki törzsszáma: -

Érintett hrsz.-ok:

1048/2 Mk-ja: 1049, 1138/2, 1138/1, 1048/1
1044, 1041 és 1040 Mk-ja: 1045, 1043, 1120/2, 1042, 1081/1-3, 1037/2
1033 Mk-ja: 1034, 1032, 1078

Leírás:
Az egyedileg védett műemlékek telkeit vettük körül a szokásos MK kialakítás módszerével: szomszédos ingatlanok, illetve közterületi kapcsolat esetén a közterületről nyíló szembe szomszédos ingatlanok kijelölése. Ezeket egy csoportban egyesítettük.

1.3.5. Óvár (hrsz.: 0151/19) műemléki környezete (MK)

Műemléki törzsszáma: -

Érintett hrsz.-ok:

0151/1-12, , 0151/18, 0151/25-28

Leírás:
Az egyedileg védett műemlék telkét vettük körül a szokásos MK kialakítás módszerével: szomszédos ingatlanok, illetve közterületi kapcsolat esetén a közterületről nyíló szembe szomszédos ingatlanok kijelölése.

1.3.6. Almáspince (hrsz.: 0153/14, 0153/16) műemléki környezete (MK)

Műemléki törzsszáma: -

Érintett hrsz.-ok:

0153/15, 0151/15, 876, 878, 882/11, 0155/10, 0155/9

Leírás:
Az egyedileg védett műemlék telkét vettük körül a szokásos MK kialakítás módszerével: szomszédos ingatlanok, illetve közterületi kapcsolat esetén a közterületről nyíló szembe szomszédos ingatlanok kijelölése.

1.3.7. Fakavölgyi présház (hrsz.: 0150/3) műemléki környezete (MK) (lásd: 4. sz. melléklet)

Műemléki törzsszáma: -

Érintett hrsz.-ok:

0150/32, 0150/39, 0150/40, 0150/4, 0148/12

Leírás:
Az egyedileg védett műemlék telkét vettük körül a szokásos MK kialakítás módszerével: szomszédos ingatlanok, illetve közterületi kapcsolat esetén a közterületről nyíló szembe szomszédos ingatlanok kijelölése.

1.3.8. Belsőhegyi pincék (hrsz.: 808, 812) műemléki környezete (MK)

Műemléki törzsszáma: -

Érintett hrsz.-ok:

808 Mk-ja: 0139/49, 768, 769, 770, 807
812 Mk-ja: 0139/44, 811,813,835

Leírás:
Az egyedileg védett műemlék telkét vettük körül a szokásos MK kialakítás módszerével: szomszédos ingatlanok, illetve közterületi kapcsolat esetén a közterületről nyíló szembe szomszédos ingatlanok kijelölése.

1.3.9. Szentháromság kápolna (hrsz.: 0139/38) műemléki környezete (MK)

Műemléki törzsszáma: -

Érintett hrsz.-ok:

0139/51, 0139/55

Leírás:
Az egyedileg védett műemlék telkét vettük körül a szokásos MK kialakítás módszerével: szomszédos ingatlanok, illetve közterületi kapcsolat esetén a közterületről nyíló szembe szomszédos ingatlanok kijelölése.

2. MELLÉKLET [76]

Szigliget Község Önkormányzata Képviselő-testületének

RÉGÉSZETI LELŐHELYEK

azonosító

lelőhely-szám

név

érintett hrsz

9341

1

Ciframajor

023/25, 023/26

9342

2

Ciframajor

016/38, 016/41, 017/9, 05, 016/40

9343

3

Vár

06, 07

9344

4

Réhely - Avasi templomrom

1163, 1165, 1168, 1164

9345

5

Antal-hegy - Állami Gazdaság

0109/8, 0109/9, 0109/10, 0109/11, 0109/17, 0109/6, 0109/7, 0109/23, 0109/27, 0109/28, 0109/22

9346

6

Szőlőhegy

0153/7, 0154, 0155/7, 0155/6, 0153/17, 0153/6

9347

7

Várhegy - Frisch László szőlője

08/11, 08/7, 08/10, 08/5, 08/3, 08/4, 23, 22, 21, 24, 08/2, 08/8, 14

9348

8

Külső-hegy

450, 444/1, 447, 449, 448, 444/2

9349

9

Antal-hegy

0101, 098/16, 0102/24, 098/17, 0102/27, 0100

9350

10

Óvár (Királyné szoknyája)

0151/19

9351

11

Rózsa-hegy

679, 664, 662/2, 662/1, 663, 678/2, 678/1, 680, 675

9352

12

Puttheány-féle birtok

079/3, 079/4

9353

13

Római katolikus templom

12, 10, 9, 06, 13, 11, 6

2018.04.11-én azonosított új lh.

14

településnyom

0137/22-31; 0137/50; 956-959; 1161

3. MELLÉKLET

Szigliget Község Önkormányzata Képviselő-testületének

TELEPÍTÉSRE JAVASOLT NÖVÉNYLISTA

A lakóterület kertje:

Javasolt kialakításának előzménye és mintája a parasztkertek hagyománya, melynek számos vonása ma is megtalálható Szigligeten. Ezt kiegészíti a klimatikus adottságokból következő sajátos tájkarakter.

Gyepterületek:

A szűk telkeken a legnagyobb helyet a gyepterület foglalja el. Kialakításánál az egyetlen fűből álló, fajszegény gyepek helyett a területen előforduló fűfajok és más alacsony növényzet használatával virágos gyep létesítése javasolt. Kialakítása történhet fűmag keverék vetésével. (Pl. Sport keverékkel megerősödő gyepre Margitsziget keverékkel és apró díszítő lágyszárúakkal fajgazdag, természetes hatású pázsit telepítése.) A gyep széleinél, vagy kevésbé taposott foltokban a környék szép vadvirágait lehet ültetni.

Többféle fűmag használatával a természeteshez közelebb álló gyep kialakítása, célszerűen a természetes gyepterületen gyűjtött szaporító anyaggal (szakmai ismeretet kíván). Javasolt alkotók:

francia perje (Arrhenatherum elatius) karcsú fényperje (Koeleria cristata)

prémes gyöngyperje (Melica ciliate) sziklai csenkesz (Festuca pseudodalmatica)

kései perje (Cleistogenes serotina) vékony csenkesz (Festuca valesiaca)

A fű felületét apró növésű lágyszárúak díszíthetik, pl:

százszorszép (Bellis perennis) vajszínű ördögszem (Scabiosa ocroleuca)

kakukkfű (Thymus serpyllum) veronika fajok (Veronica sp)

hasznos földitömjén (Pimpinella saxifraga) fehér here (Trifolium repens)

A gyep széleinél, vagy kevésbé taposott foltokban a környék szép vadvirágai telepíthetők:

hóvirág (Galanthus nivalis) télizöld meténg (Vinca minor)

illatos ibolya (Viola odorata) gyöngyvirág (Convallaria majalis)

széles levelű salamonpecsét (Polygonatum latifolium)

A kertet szegélyezhetik alacsony növésű kerti virágok, illetve helyenként magasabb virágos növények. Kedvező a fűszer és gyógynövények használata is. A kerítések, támfalak felületét díszcserjék sora élénkítheti. Nagyobb felület esetén feltétlenül szükséges a kőbástyára, kerítésre felkúszó, vagy lecsüngő növényzet telepítése – mindezekre találhatók szép példák az Öregfaluban.

Alacsony növésű szegélyvirágok:

pocsinrózsa (Portulaca grandiflora) árvácska (Viola wittrockiana)

jácintok (Hyacinthus sp) fehér nárcisz Narcissus poeticus) csupros nárcisz (Narcissus pseudonarcissus) tazetta nárcisz (Narcissus tazetta) törökszegfű (Dianthus barbatus) kerti szegfű (Dianthus) carvophyllus) lenvirágú habszekfű (D. plumaris) petúnia (Petunia hybrida)

körömvirág (Calendula officinalis) lila sáfrány (Crocus vernus)

aranysáfrány (Crocus aureus) kék nőszirom (Iris germanica)

pompás nárcisz(Narcissus Incomparabilis) törpe bársonyvirág (Tagetes patula) búzavirág (Centaurea cyanus) szikla-bőrlevél (Bergenia crassifolia)

Magasabb kerti virágok:

nefelejcs (Myosotis silvestris) őszirózsa fajok (Aster sp)

kerti margaréta (Chrysanthhemum maximum) mezei margaréta (C. leucantheum)

kerti szarkaláb (Consolida ajacis) fehér liliom (Lilium candidum)

tornyos harangvirág (Campanula pyramidalis) ezüstös pipitér(Anthemis hiebersteiniaia) estike (Hesperis matronalis) erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris)

japán árnyliliom (Hosta lancifolia) tűzliliom (Lilium bulbiferuni)

pálmaliliom (Yucca filamentosa) tulipánfélék (Tulipa sp.)

bugás lángvirág (Phlox paniculata) oroszlánszáj (Antirrhinum majus)

kerti fátyolvirág (Gypsophila elegans) bárányfarok (Amaranthus hypochondriacus)

Kerti díszként is használható fűszer- és gyógynövények:

üröm fajok (Artemisia sp.) izsóp (Hypossus officinalis)

levendula (Lavandula angustifolia) rozmaring (Rosmarinus officinalis)

kerti ruta (Ruta graveolens) orvosi zsálya (Salvia officinalis)

kakukkfű fajok (Thymus serpyllum, TT sp.) bazsalikom (Ocimum basalicum)

Kerítést kísérő díszcsejék:
kerti madárbirs (Cotoneaster horizontalis) tűztövis (Pyracantha coccinea)

egybibés galagonya (Craetegus monogyna) szederfajták (Rubus sp.)

nyári orgona (Buddleia davídii) mályva (Hibiscus siriacus)

közönséges orgona (Syringa vulgaris)

Felkúszó és lecsüngő növényzet (támfalra, kerítéshez, kőfal elé):

trombita folyondár (Campsis radicans) sarkantyúka (Tropaeolum majus)

tatár lonc (Lonicera tatarica) magyar lonc (Lonicera tellmaniana)

borostyán (Hedera helix) kék hajnalka (Ipomoea tricolor)

ligeti szőlő (Vitis silvestris) bíboros hajnalka (Pomoea purpurea)

Kőfalakat, támfalakat élénkító növényzet (a kúszónövényekkel együtt alkalmazva)

sziklai ternye (Alyssum saxatile) fehér varjúháj (Sedum album)

rózsás kövirózsa (Sempervivum marmoreum)

borsos varjúháj (Sedum acre )

A lakótelek fái:

A régi falusi kertekben jellemzőek a haszonfák voltak, főleg a kevés permetezést igénylő gyümölcsfák. Más fákat csak megtűrtek - nem vágtak ki -, ha kivételesen szép volt. pl:

kislevelű hárs (Tilia cordata) berkenye (Sorbus sp.)

vadkörte (Pyrus pyraster) tölgy (Quercus sp.)

Javasolt gyümölcsfák és cserjék

dió (Juglans regia) őszibarack (Prunus persica)

szilva (Prunus domestica) cseresznye (Cerasus sp.)

körte (Pyrus communis) kajszibarack (Prunus armeniaca)

mandula (Prunus dulcis) meggy (Prunus cerasus)

alma (Malus domestica) eperfa (Morus alba)

szőlő (Vitis vinifera) málna (Rubus ideaus)

egres (Ribes uva-crispa) füge (Ficus carica)

piros ribizli (Ribes spicatum) mogyoró (Corylus avellana).

Sajátos hangulatot adhat:

a különféle dísztökök (Cucurbita pepo),

a kúszó bab (Phaseolus sp.),

napraforgó (Helianthus) mértéktartó alkalmazása.

A lakótelken a felsorolt növényfajokból ízléssel összeválogatva alakítható ki a virágos gyep, néhány árnyékot adó (gyümölcs)fa, a széleken cserjék, virágok, a kerítést kísérő magasabb virágok vagy cserjesor, a nagyobb függőleges felületeket vagy kőfalat derítő kúszónövények, sziklai növényzet.

A lakóházat, tornácot, falmélyedéseket cserepes dísznövények gazdagíthatják, legjellemzőbb a muskátli (Pelargonium zonale).

Közterületek, parkok növényzete:

Alapvető szempont, hogy a területen honos növényfajok, fák és cserjék használatával alakítsák ki. A lágyszárúak, virágok a kezelt parkok jellegét - a fák, bokrok nagyszámú alkalmazása esetén - kevésbé határozzák meg, a nemesítésekkel távoli területeken honos virágok mindennapi alkalmazása elterjedt. Itt kevésbé elvárt a honos fajok alkalmazása, inkább a zöldfelületek karaktere határozza meg a kiválasztásukat.

· Fák a templom körül és a jelentősebb középületeknél:

kislevelű hárs (Tilia cordata) vadgesztenye vagy bokrétafa (Aesculus

molyhos tölgy (Quercus pubescens) hippocastanum) kocsánytalan tölgy (Quercus petrae)

További honos fafajok:

mezei juhar (Acer campestre) mezei szil (Ulmus minor)

magas kőris (Fraxinus excelsior) virágos v. mannakőris (Fraxinus ornus) madárberkenye (Sorbus aucuparia)

Színezheti az összetételt egy-egy rezgő nyár (Populus tremula), nyír (Betula pendula), eperfa (Morus alba).

Cserjék

madárbirs (Cotoneaster sp.) cserszömörce (Cotinus coggygria)

egybibés galagonya (Crataegus monogyna) kecskerágó (Euonymus sp.)

veresgyűrű som (Cornus sanguinea) kökény (Prunus spionosa)

Díszcserjék

közönséges fagyal (Ligustrum vulgare) mogyoró (Corylus avellana) orgona (Syringa vulgaris).

A lakókerteknél felsorolt gyümölcsfák, cserjék, kúszónövények is alkalmazhatók a hely függvényében.

Kerülni kell a tájidegen fajok használatát, az adventív fajok betelepedését pedig minden áron megakadályozni !

Tájidegen fajok p1. a fenyők (Picea sp), vagy a tuják (Thuja occidentalis).

Különösen az adventív fajok betelepítését kell megakadályozni, mert ellenőrizhetetlen mértékű szaporodásukkal a növényzet összetételében, a települési és természetes zöldfelületekben óriási károkat okoznak, terjeszkedésük meg nem állítható. Ide sorolható p1. a bálványfa (Ailanthus altissima), gyalogakác (Amorpha fruticosa), akác (Robinia pseudo-acacia), aranyvessző (Solidago canadensis, S. gigartea).

(A javasolt növényzetek listáját a Balaton-felvidéki Nemzeti Park állította össze)

4. MELLÉKLET

Szigliget Község Önkormányzata Képviselő-testületének

ÓFALU TELKEINEK BEÉPÍTHETŐSÉGE

Ófaluban az épületeket a telekterület 20%-ig lehet bővíteni, de max. 135 m2 lehet beépítve.

A

B

C

D

E

Sor-szám

HRSZ

TELEKMÉRET
Tájékoztató jellegű!!! (M2)

ÉPÜLETEK ALAPTERÜLETE Tájékoztató jellegű!!! (M2)

2009. V..
JELENLEGI BEÉPÍTETTSÉG (%)
Tájékoztató jellegű!!!

20%-OS BEÉPÍTETTSÉG (m2)

1.

4

666

70

10,51

133

2.

9

4984

665

13,34

-

3.

11

1123

186

16,56

-

4.

15

1738

446

25,66

-

5.

16

842

243

28,86

-

6.

17/1

202

77

38,12

-

7.

17/2

332

84

25,30

-

8.

18

507

117

23,08

-

9.

19

610

81

13,28

122

10.

20

124

64

51,61

-

11.

21

918

168

18,30

183

12. [77]

22

396

48

12,12


A 21 hrsz-ú telekkel történő telekhatár rendezés után beépíthető.

13.

23

466

70

15,02

93

14.

24

655

106

16,18

131

15.

27

470

128

27,23

-

16.

28

143

62

43,36

-

17.

29

194

87

44,85

-

18.

30

254

97

38,19

-

19.

31

439

161

36,67

-

20.

32

408

103

25,25

-

21.

33/2

451

151

33,48

-

22.

34/2

588

90

15,31

117

23.

35

460

109

23,70

-

24.

38

1639

484

29,53

-

25.

39

1289

0,00

-

26.

40

1228

97

7,90

245

27.

41

1022

224

21,92

-

28.

43

644

128

19,88

-

29.

44/1

1021

74

7,25

204

30.

44/2

449

Nem beépíthető üres telek. 44/1-gyel összevonható.

31.

46

910

81

8,90

182

32.

47

732

64

8,74

146

33.

48

729

139

19,07

145

34.

49

912

137

15,02

182

35.

50

511

55

10,76

102

36.

51

185

76

41,08

-

37.

52

216

79

36,57

-

38.

53

376

94

25,00

-

39.

54

506

110

21,74

-

40.

55

291

59

20,27

-

41.

56

232

49

21,12

-

42.

57

933

205

21,97

-

43.

58

492

156

31,71

-

44.

59/1

408

81

19,85

-

45.

59/2

361

Nem beépíthető. Egyben, vagy részekben a szomszédos telkekhez csatolható.

46.

60

384

158

41,15

-

47.

61

538

112

20,82

-

48.

62

311

92

29,58

-

49.

64

542

140

25,83

-

50.

65

337

119

35,31

-

51.

66

244

97

39,75

-

52.

67

359

84

23,40

-

53.

68

449

138

30,73

-

54.

69

461

177

38,39

-

55.

70

617

113

18,31

123

56.

71

487

132

27,10

-

57.

72

453

107

23,62

-

58.

74

40

0,00

-

59.

75

286

140

48,95

-

59a [78]

75 és 77 hrsz között kialakuló telek

45

Nem beépíthető. Egyben, vagy részekben a szomszédos telkekhez csatolható.

60.

76

57

0,00

-

61.

77

372

216

58,06

-

62.

78

489

87

17,79

97

63.

79

800

83

10,38

160

64.

80

545

75

13,76

109

65.

86

926

148

15,98

185

66.

87

689

105

15,24

137

67.

88

651

185

28,42

-

68.

89

214

62

28,97

-

69.

90

310

46

14,84

62

70.

91

306

72

23,53

Elvileg üres telek, bódé-sorral. Beépíthető: 61 m2

71.

93

238

123

51,68

-

72.

94

479

86

17,95

95

73.

95

527

0

0

Üres telek, beépíthető: 105

74.

96

241

80

33,20

-

75.

97

193

77

39,90

-

76.

98

369

117

31,71

-

77.

99

353

83

23,51

-

78.

100

422

156

36,97

-

79.

102

498

108

21,69

-

80.

103

691

172

24,89

-

81.

104

480

70

14,58

96

82.

106

439

177

40,32

-

83.

107

408

150

36,76

-

84.

108

364

136

37,36

-

85.

110

886

271

30,59

-

86.

111

362

207

57,18

-

87.

112

271

96

35,42

-

88.

113

685

248

36,20

-

89.

114

376

106

28,19

-

90.

115

516

70

13,57

103

91.

116

773

175

22,64

-

92.

117

417

182

43,65

-

5. MELLÉKLET

Szigliget Község Önkormányzata Képviselő-testületének

NATURA 2000-ES TERÜLETEK JEGYZÉKE

/1/ Különleges madárvédelmi terület: Balaton (HUBF 30002)

0112, 0113/1, 0113/2, 0113/3, 0113/4, 0113/5, 0113/6, 0113/7, 0113/8, 0113/9, 0113/10, 0113/11, 0113/12, 0113/13, 0113/14, 0113/17, 0113/18, 0113/19, 0113/21, 0113/22, 0113/23, 0113/24, 0113/25, 0113/26, 0113/27, 0113/28, 0113/29, 0113/30, 0113/31, 0113/32, 0113/33, 0113/34, 0113/35, 0113/36, 0113/37, 0117/2, 0117/3, 0117/4, 0117/5, 0117/6, 0117/7, 0117/8, 0117/9, 0117/10, 0117/11, 0117/12, 0117/13, 0117/14, 0117/15, 0117/16, 0117/17, 0117/18, 0117/19, 0117/20, 0117/21, 0117/22, 0117/23, 0117/27, 0117/28, 0117/29, 0117/30, 0117/31, 0117/32, 0117/33, 0117/34, 0117/35, 0117/36, 0117/37, 0117/38, 0117/39, 0117/40, 0117/41, 0117/42, 0117/43, 0117/44, 0117/45, 0117/46, 0117/47, 0117/48, 0117/49, 0117/50, 0117/51, 0117/52, 0117/53, 0117/54, 0117/55, 0117/56, 0117/57, 0117/58, 0117/59, 0117/60, 0118, 0119/1, 0119/2, 0119/3, 0119/4, 0119/5, 0120/2, 0120/3, 0120/4, 0120/5, 0120/6, 0120/7, 0120/8, 0120/9, 0120/10, 0120/11, 0120/12, 0120/15, 0120/16, 0120/17, 0120/18, 0120/19, 0120/20, 0120/21, 0120/22, 0120/23, 0120/24, 0120/25, 0120/26, 0120/27, 0120/28, 0120/29, 0120/30, 0120/31, 0120/32, 0120/33, 0120/34, 0120/35, 0120/36, 0120/37, 0120/38, 0120/39, 0120/40, 0120/41, 0120/42, 0120/43, 0120/44, 0120/45, 0120/46, 0120/47, 0120/49, 0120/50, 0120/51, 0120/52, 0120/53, 0120/54, 0120/55, 0120/56, 0120/57, 0120/58, 0120/59, 0120/60, 0120/61, 0120/73, 0120/74, 0120/75, 0120/76, 0120/77, 0120/78, 0120/79, 0120/80, 0120/81, 0120/82, 0120/83, 0120/84, 0120/85, 0120/86, 0120/87, 0120/88, 0120/89, 0120/90, 0120/91, 0120/93, 0120/94, 0120/95, 0120/96, 0120/97, 0120/98, 0120/101, 0120/102, 0120/103, 0120/104, 0120/105, 0120/106, 0120/107, 0120/108, 0120/109, 0120/110, 0120/111, 0120/112, 0120/113, 0120/114, 0120/115, 0120/116, 0120/117, 0120/118, 0120/119, 0120/120, 0120/121, 0120/122, 0120/123, 0120/124, 0120/126, 0121/1, 0121/2, 0121/3, 0122, 0123/2, 0123/3, 0123/4, 0123/5, 0123/6, 0123/7, 0123/8, 0123/9, 0123/10, 0123/11, 0123/12, 0123/13, 0123/14, 0123/15, 0123/16, 0123/17, 0123/18, 0123/19, 0123/20, 0123/21, 0123/22, 0123/23, 0123/24, 0123/25, 0123/26, 0123/27, 0123/28, 0123/29, 0123/30, 0123/31, 0123/32, 0123/33, 0123/34, 0123/35, 0123/36, 0123/37, 0123/38, 0123/39, 0123/40, 0123/41, 0123/42, 0123/43, 0123/44, 0123/45, 0123/46, 0123/47, 0123/48, 0123/49, 0123/50, 0123/51, 0123/52, 0123/53, 0123/54, 0123/55, 0123/56, 0123/57, 0123/58, 0123/59, 0123/60, 0123/61, 0123/62, 0123/63, 0123/64, 0123/65, 0123/66, 0123/67, 0123/68, 0123/69, 0123/70, 0123/71, 0124, 0125/1, 0125/2, 0125/3, 0125/4, 0125/5, 0125/6, 0125/7, 0125/8, 0125/9, 0125/10, 0125/11, 0125/12, 0125/13, 0125/15, 0125/16, 0125/17, 0125/18, 0125/19, 0125/20, 0125/21, 0125/22, 0125/23, 0125/24, 0125/25, 0125/26, 0125/27, 0125/28, 0125/29, 0125/30, 0125/31, 0125/32, 0125/33, 0125/34, 0125/35, 0125/36, 0125/37, 0125/38, 0125/39, 0125/40, 0125/41, 0125/42, 0125/43, 0125/44, 0125/45, 0125/46, 0125/47, 0125/48, 0125/49, 0125/50, 0125/51, 0125/52, 0125/53, 0125/54, 0125/55, 0125/56, 0125/57, 0125/58, 0125/59, 0125/60, 0126/19, 0126/21, 0126/22, 0126/24, 0126/26, 0126/28, 0126/30, 0126/32, 0126/34, 0126/36, 0126/38, 0126/40, 0126/42, 0126/44, 0126/46, 0126/48, 0126/49, 0126/51, 0127, 0128/1, 0128/2, 0128/3, 0128/4, 0128/5, 0128/6, 0129/1, 0129/2, 0130/30, 0130/31, 0130/32, 0130/34, 0130/36, 0130/38, 0156/2, 0184/2 hrsz.

/2/ Kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület: Tapolcai-medence (HUBF 20028)

0163/1, 0163/2, 0164/4, 0164/5, 0164/6, 0164/7, 0164/10, 0164/11, 0165, 0166/1, 0166/2, 0166/3, 0166/4, 0166/5, 0166/6, 0166/7, 0166/8, 0166/9, 0166/10, 0166/11, 0166/12, 0167/1, 0167/2, 0167/3, 0167/4, 0167/5, 0167/6, 0167/7, 0167/8, 0167/9, 0167/10, 0167/11, 0167/12, 0167/13, 0167/14, 0167/15, 0167/16, 0167/17, 0167/18, 0167/19, 0167/20, 0167/21, 0167/22, 0167/23, 0167/24, 0167/25, 0167/27, 0167/28, 0167/29, 0167/30, 0167/31, 0167/32, 0167/33, 0167/34, 0167/35, 0167/36, 0167/37, 0168, 0169/5, 0169/6, 0169/7, 0169/10, 0169/11, 0169/12, 0169/13, 0169/14, 0169/15, 0169/17, 0169/18, 0169/19, 0169/21, 0169/22, 0169/23, 0169/24, 0169/25, 0169/26, 0169/27, 0169/28, 0169/29, 0169/30, 0169/31, 0170/1, 0170/2, 0170/3, 0170/4, 0170/5, 0170/6, 0170/7, 0170/8, 0170/9, 0171, 0172/1, 0172/2, 0173/9, 0173/10, 0173/11, 0173/12, 0173/14, 0173/16, 0173/18, 0173/20, 0173/22, 0173/25, 0174, 0175/1, 0175/2, 0175/3, 0175/7, 0175/8, 0175/9, 0175/10, 0175/11, 0175/12, 0175/13, 0175/14, 0175/15, 0175/16, 0175/17, 0175/18, 0175/19, 0175/20, 0175/21, 0175/22, 0175/23, 0175/24, 0175/28, 0175/29, 0175/30, 0175/34, 0175/35, 0175/36, 0175/37, 0175/38, 0175/39, 0175/41, 0175/42, 0175/43, 0175/44, 0175/45, 0175/46, 0175/47, 0175/48, 0175/49, 0176, 0177/1, 0177/2, 0178/1, 0178/3, 0178/4, 0178/5, 0178/6, 0178/7, 0178/8, 0178/9, 0178/10, 0178/11, 0178/12, 0178/13, 0178/14, 0178/15, 0178/16, 0178/17, 0178/18, 0178/19, 0178/20, 0178/21, 0178/22, 0178/23, 0178/24, 0178/25, 0178/26, 0178/28, 0178/30, 0178/33, 0178/35, 0178/36, 0178/37, 0179/1, 0179/2, 0180/1, 0180/2, 0180/3, 0180/4, 0180/5, 0180/6, 0180/7, 0180/8, 0180/9, 0180/10, 0180/11, 0180/12, 0180/13, 0180/14, 0180/15, 0180/16, 0180/17, 0180/19, 0180/20, 0180/21, 0180/22, 0180/23, 0180/24, 0180/26, 0180/28, 0180/29, 0180/30, 0180/34, 0181/1, 0181/2, 0182/1, 0182/2, 0182/3, 0182/4, 0182/5, 0182/6, 0182/7, 0182/8, 0182/9, 0182/10, 0182/15, 0182/17, 0182/18, 0183/1, 0183/2, 0184/4, 0184/5, 0184/6, 0184/7, 0184/8, 0184/9, 0184/10, 0184/11, 0184/12, 0184/13, 0184/14, 0184/15, 0184/16, 0184/17, 0184/18, 0184/19, 0184/20, 0184/21, 0184/22, 0184/23, 0184/24, 0184/25, 0184/26, 0184/27, 0184/28, 0184/29, 0184/31, 0185/1, 0185/2, 0186, 0187/2, 0188/4, 0188/5, 0188/6, 0188/8, 0188/9, 0188/11, 0188/12, 0188/13, 0188/14, 0189, 0190/3, 0190/4, 0190/6, 0190/7, 0190/8, 0190/9, 0190/10, 0190/11, 0190/12, 0191, 0192/5, 0192/6, 0192/8, 0193/2, 0194/3, 0195, 0196, 0197, 0198, 0199, 0200, 0201, 0202, 0203, 0204, 0205, 0206, 0207, 0208, 0209, 0210, 0211, 0212, 0213, 0214, 0215, 0216, 0217, 0218, 0219, 0220/1, 0220/2, 0221, 0222, 0223, 0224, 0225, 0226, 0227, 0228, 0229/2 hrsz.

6. MELLÉKLET [79]

Elővásárlási jog

Helyrajzi szám

Fekvés

Településrendezési cél

1.

241

Kossuth u 68.

kulturális, idegenforgalmi funkciójú épület kialakítása

2.

888/7

a kikötő mellett

parti sétány és parkoló

3.

891/3

a kikötő mellett

parti sétány

4.

0157/9, 0157/6

a Soponyai út part felőli oldalán

parti sétány

5.

0157/13, 064/11

parti sétány

6.

0137/52

a kikötőtől keletre

parti sétány

1. SZ. FÜGGELÉK

VÉDETT ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG – HELYI VÉDELEM

(1) H1 védelem alatt álló épületek

Sorszám

Utca

Hrsz.

Rendeltetése

1.

Fakavölgyi út

0148/15

Pince/présház

2.

Fakavölgyi út

0150/4

Pince/présház

4.

Hegyaljai utca

730/1

Heinz ház

5.

Kossuth L. utca

212/1-8

Volt cselédházak

6.

Kamonkői utca

789

Farkas villa

7.

Aranykagyló utca

811

Lakóház és istálló

8.

Iharos utca

0106

Lakóház

9.

Iharos utca

0109/19

Pince/présház

10.

Antal-hegy

0103

Medosz üdülő

11.

Aranykagyló utca

814

Pince/présház

12.

Iharos utca

0109/20

Pince/présház

13.

Kossuth L. utca

010/13

Eszterházy pince

14.

Külsőhegyi utca

1012

Pince/présház

15.

Külsőhegyi utca

093/1

Pince/présház

16.

Külsőhegyi utca

093/9

Pince/présház

17.

Külsőhegyi utca

1059

Pince/présház

18.

Majális utca

516

Pince

(2) H2 védelem alatt álló épületek

Sorszám

Utca

Hrsz.

Rendeltetése

19.

Antal pince

0101

Pince

(3) H3 védelem alatt álló objektumok

Sorszám

Utca

Hrsz.

Rendeltetése

20.

Kossuth L. utca

183

Kőszobor

21.

Kossuth L. utca

0105

Kőkereszt

22.

71-es út

018

Kőkereszt

23.

Kisfaludy utca

11

Kőkereszt

24.

Rókarántói utca

1060

Kőkereszt

25.

Rókarántói utca

0139/38

Kőkereszt

26.

Kossuth L. utca

092/47

Kőkereszt

(4) Helyi értékvédelmi terület

Sorszám

Területlehatárolás

a.)

Külsőhegyi út – Iharos – Réhelyi út – 1083/2 hrsz árok – 1070/2, 1050 hrsz út – Hálás tető felőli belterülethatár által határolt terület

2. SZ. FÜGGELÉK [80]

3. SZ. FÜGGELÉK [81]

Egyedi tájértékek

Név

Helyszín

Hrsz

Megjegyzés

1

Avasi templomrom

Réhelyi út

1168

műemlék

2

Régi síremlékek

Réhelyi út

1168

3

Réhelyi utca képe

Réhelyi út északi vége

4

Lakóház

Réhelyi út

1151

5

Lakóház és melléképület

Réhelyi út

1147

6

Lakóház

Réhelyi út

1142

7

Lakóház

Réhelyi út

1136/2

8

Nádtetős lakóház

Réhelyi út

1122

9

Lakóház

Réhelyi út

1117

10

Öregfalu, történeti településrész

A Várhegy oldalán települt öregfalu, Ady, Petőfi, Kisfaludy, Széchenyi utcák területe és a Kossuth utca Várhegy alatti szakasza.

műemlék

11

Vár épületeinek és falainak romjai

Várhegy tetején

07

12

Történeti támfalak

Várhegy felső részén, a déli oldalán.

08/2

13

Római katolikus templom

Öregfaluban, Kisfaludy utca

11

14

Eszterházy kastély és parkja

Öregfalu szélén, Kossuth utcában

125

műemlék

15

Park és véderdő

Sportpálya és Tapolca-patak között

220/2

16

Tapolca-patak természetes szakasza

Település nyugati széle

0163/1

17

Várhegy és Antalhegy alatti szőlők

Várhegy keleti, délkeleti lejtői és Antal-hegy déli lejtője

18

MEDOSZ üdülő

Antal-hegy déli oldalán

0103

19

Ravatalozó

Községi temetőben

0104/71

20

Temetői síremlékek

Községi temetőben

0104/71

21

Temetői kereszt

Községi temetőben

0104/71

22

Szentháromság kápolna

Rókarántó tetején

0139/38

23

Wass Albert emlékhely

Réhelyi út mellett, az Avasi templomromnál.

1165

24

Egervíz-patak kettős nyárfasorral

Badacsonytördemic felőli bejáróút és Egervíz patak találkozásánál

071

25

Kerékpárutat kísérő nyárfasor

Régi közút nyomvonalán kiépített kerékpárút mellett

078

26

Lakóház

Aranykagyló utca déli széle

908

27

Hársfák csoportja

Aranykagyló utca déli részén, 828 hrsz ingatlan előtt

823

28

Ikerház

Aranykagyló utca déli részén

827

29

Lakóház

Aranykagyló utcadéli részén

818

30

Lakóház

Aranykagyló utca 63.

816

31

Présház

Aranykagyló utca 59.

814

32

Lakóház

Aranykagyló utca 55.

812

műemlék

33

Lakóház

Aranykagyló utca 53.

811

34

Présház

Kamonkői út 4.

808

műemlék

35

Présház

Kamonkői út 6.

807

36

Kilátás a Királyné szoknyája felé

Kamonkői út 6. sz. elől

792

37

Utcakép

Kamonkői út 6. elől, a Kamonkő felé

792

38

Felújított présház

Kamonkői u. 20.

801

39

Felújított présház

Kamonkői u. 22.

799

40

Lakóház

Belsőhegyi u. 8.

785

41

Lakóház

Belsőhegyi u. 6.

786

42

Lakóház

Aranykagyló u.

747/2

43

Volt hegyközségi pince

Hegyalja u.

730/1

44

Lakóház

Hegyalja u. 13.

709

45

Lakóház

Hegyalja u.

732

46

Lakóház

Hegyalja u. 12.

734/1

47

Lakóház

Aranykagyló u.

719

48

Lakóház

Antal-hegy keleti oldalánál

0109/20

49

Lakóház és kis melléképület

Soponyai út 1.

421

50

Kilátópont

Soponyai út 1. elől a vár felé

420

51

Kis gazdasági épület szőlővel

Soponyai út 5.

430

52

Utcakép

Soponyai út elejéről a vár felé

420

53

Lakóház

Soponyai út 18.

444/1

54

Régi pince

Soponyai út 25.

451

55

Lakóház, udvarban kúttal

Soponyai út 28.

454

56

Nyárfasor

Soponyai úttal párhuzamosan.

0158

57

Kis lakóház

Majális utca

516

58

Kis lakóház

Majális utca

507/1

59

Nádtetős lakóház

Balaton u. 7.

596

60

Nádtetős lakóház, bazaltkő támfallal

Fakavölgyi út

703

61

Présház

Fakavölgyi út 12.

705

62

Lakóház, melléképület és udvar

Fakavölgyi út 18.

707/3

63

Csapadékvíz elvezető árok és műtárgyak

Réhelyi úton, több helyen

1161

64

Nyárfasor

Királyné szoknyája és a strand - kikötő közötti út mellett

886

65

Lakóház

Külsőhegyi úton

1047

66

Kőkereszt

Rókarántó úton, 1043 hrsz ingatlan előtt

1060

67

Régi kis pince

Rókarántó úton.

1041

műemlék

68

Nyaraló épület

Külsőhegyi úton

1104

69

Szőlőhegyi pince

Külsőhegyi úton

1012

[1] A 11/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2014. január 30.

[2] Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (XI. 8.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. november 23. napjától.

[3] A 9/2012. (VI.11.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2012. július 12.

[4] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[5] Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (XI. 8.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. november 23. napjától.

[6] A 11/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2014. január 30.

[7] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[8] Étv. 12. § (5)

[9] Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (XI. 8.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. november 23. napjától.

[10] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[11] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[12] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[13] A 9/2012. (VI.11.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2012. július 12.

[14] A 11/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2014. január 30.

[15] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[16] A 9/2012. (VI.11.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2012. július 12.

[17] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[18] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[19] A 9/2012. (VI.11.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2012. július 12.

[20] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[21] A 9/2012. (VI.11.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2012. július 12.

[22] Javasolt növényeket lásd HÉSZ. 3. melléklet

[23] A 9/2014. (X.18.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2014. november 2.

[24] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[25] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[26] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[27] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[28] A 9/2012. (VI 11.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2012. július 12.

[29] A 9/2012. (VI 11.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2012. július 12.

[30] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[31] A 9/2012. (VI 11.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2012. július 12.

[32] Lásd: Értelmező rendelkezések

[33] Lásd: Értelmező rendelkezések

[34] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[35] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[36] Lásd: Értelmező rendelkezések

[37] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[38] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[39] Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. november 23. napjától.

[40] A 9/2012. (VI 11.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2012. július 12.

[41] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[42] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[43] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[44] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[45] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[46] A 9/2012. (VI 11.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2012. július 12.

[47] A 9/2014. (X. 18.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2014. november 2.

[48] A 11/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2014. január 30.

[49] 11/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet hatályba lépésekor meglévő állapot szerinti magasság.

[50] A 11/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2014. január 30.

[51] A 11/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2014. január 30.

[52] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[53] A 11/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2014. január 30.

[54] A 11/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2014. január 30.

[55] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[56] Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. november 23. napjától.

[57] Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. november 23. napjától.

[58] Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. november 23. napjától.

[59] A 9/2012. (VI 11.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2012. július 12.

[60] A 9/2012. (VI 11.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2012. július 12.

[61] Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. november 23. napjától.

[62] A 11/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2014. január 30.

[63] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[64] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[65] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[66] A 9/2012. (VI.11.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2012. július 12.

[67] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[68] Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. november 23. napjától.

[69] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[70] Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. november 23. napjától.

[71] 220/2004. (VII.21) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályozásairól

[72] 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet

[73] 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet

[74] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[75] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[76] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[77] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[78] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[79] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

[80] Hatályon kívül helyezte a 9/2012. (VI. 11.) önkormányzati rendelet. Hatályon kívül helyezés napja 2012. július 12.

[81] A 8/2018. (XI.8.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés ideje 2018. november 23.

1. melléklet

SZT-1 szab terv 2014

SZT-1 szab terv 2014.PDF

2. melléklet

SZT-2 szab terv mód 2018

SZT-2 szab terv mód 2018.PDF

3. melléklet

SZT-3 szab terv 2014

SZT-3 szab terv 2014.PDF

4. melléklet

SZT-4 szab terv mód 2018

SZT-4 szab terv mód 2018.PDF

5. melléklet

SZT-5 szab terv mód 2018

SZT-5 szab terv mód 2018.PDF

6. melléklet

SZT-6 szab terv mód 2018

SZT-6 szab terv mód 2018.PDF

[1] Az önkormányzati rendeletet a Szigliget Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (VII. 23.) önkormányzati rendelete 71. §-a hatályon kívül helyezte 2021. augusztus 22. napjával.