Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2020 (XI.25.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2021. 01. 01 - 2021. 12. 31

Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének feladat- és hatáskörében eljáró Martonvásár Város Polgármestere, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése értelmében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i)-j) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában, valamint 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


1. A rendelet hatálya


1. § (1) E rendelet hatálya a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) szerinti és Martonvásár Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő nemzeti vagyonnal, önkormányzati követelésekkel (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) való gazdálkodásra, valamint az önkormányzati gazdasági társaságok működésével kapcsolatos egyes kérdésekre terjed ki.

(2) E rendelet hatálya az önkormányzat költségvetési szerveinek (a továbbiakban: önkormányzati költségvetési szerv) költségvetési gazdálkodási rendjét nem érinti.

(3) E rendelet alkalmazása során az Nvtv. fogalom-meghatározásai az irányadóak.


2. Az önkormányzati vagyon forgalomképessége, nyilvántartása


2. § (1) Az önkormányzati vagyon körét a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (1)-(5) bekezdései határozzák meg.

(2) Az Nvtv.-ben meghatározottakon túl nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülnek jelen rendelet 1. mellékletben meghatározott, az Önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek.

(3) Az Nvtv.-ben meghatározottakon túl forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak minősülnek jelen rendelet 2. mellékletben meghatározott, az Önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek.

3. § (1) A forgalomképtelen, illetve a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyoni elem üzemeltetéséről, állagának megóvásáról az önkormányzat költségvetési szervei, kizárólagos tulajdonú gazdasági társaságai, valamint üzemeltetési, közszolgáltatási, koncessziós, illetve egyéb szerződések útján gondoskodik.

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnal az Nvtv. 5. § (6)-(7) bekezdésében foglalt korlátozásokkal lehet rendelkezni.

4. § Az önkormányzat üzleti vagyona a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és az Nvtv. szabályai szerint forgalomképes (a továbbiakban: forgalomképes vagyon).

5. § (1) Az önkormányzati vagyonhoz tartozó ingatlant az Nvtv., a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és egyéb központi jogszabály előírásai szerint kell nyilvántartani.

(2) A vagyonkataszter és a kataszternapló folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzati vagyonhoz tartozó ingóságot az Nvtv., a Mötv. és a számvitelről szóló jogszabályok alapján kell nyilvántartani.


3. A vagyongazdálkodás, vagyonhasznosítás elvei


6. § (1) A Képviselő-testület megválasztását követő év költségvetési rendeletének elfogadásával egyidejűleg meghatározza vagy szükség szerint felülvizsgálja az önkormányzati vagyon hasznosítására, gyarapítására vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket, az önkormányzati ciklus idejére szóló vagyonhasznosítási koncepciót.

(2) A vagyonhasznosítási koncepció

a)    tartalmazza a vagyontárgyak azon körét, melyek átminősítése várható, illetve a stratégiai célkitűzések eléréséhez felhasználhatók,

b)    javaslatot tesz az üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgyakra, melyek értékesítése, hasznosítása az adott időszakban megvalósítható,

c)    tartalmazza azon rendelkezéseket, amelyek meghatározzák az Önkormányzat és szervei, valamint a vagyon hasznosításával, üzemeltetésével megbízott szervezetek önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodásának főbb célkitűzéseit.

(3) Az önkormányzati vagyon elidegenítését megelőzően az elidegenítés okait a döntéshozó számára be kell mutatni.


4. A tulajdonosi jogok gyakorlása


7. § (1) Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint

  1. a Képviselő-testület,
  2. átruházott hatáskörben a 9. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 11. § (1), (4) bekezdésében foglalt korlátozásokkal a polgármester
  3. átruházott hatáskörben a 10. § (1) bekezdésében, 11. § (1), (4) bekezdésében foglalt korlátozásokkal a Gazdasági Bizottság
  4. átruházott hatáskörben a 10. § (1) bekezdésében foglalt korlátozásokkal a Humán Bizottság

gyakorolja.

(2) Az önkormányzat a tulajdonjog gyakorlásával összefüggő feladatait az önkormányzat Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) útján látja el.

(3) Korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon, valamint – az Nvtv. 13. § (1) bekezdése szerinti értékhatár vonatkozásában – a 20 millió forint forgalmi értéket meghaladó önkormányzati vagyon elidegenítését, gazdasági társaságba való bevitelét, megszerzését és megterhelését illetően a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat, a Gazdasági Bizottság véleményezése és – jogszabályi kötelezettség esetén – az illetékes állami szerv jóváhagyása mellett. Az elidegenítés kizárólag a rendelet függelékét képező Pályázati Versenyeztetési Szabályzat alapján történhet.

(4) Az önkormányzati vagyon elidegenítéséről, megterheléséről és hasznosításáról szóló szerződéseket a jegyző tartja nyilván.

(5) Amennyiben az ingatlant annak adottságai miatt (pld.: ingatlanhányadok cseréje, nyesedéktelek, közös tulajdon) más részére nem lehet értékesíteni, a döntésre jogosult az ingatlan meghatározott vevő részére történő (kötöttvevős) értékesítésről dönt.

8. § A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgy hasznosításáról – az Nvtv-ben foglalt korlátozások figyelembevételével – a Képviselő-testület dönt, ide nem értve a 14-16. §-okban foglaltakat.

9. § (1) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon, az alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül, bérbe- vagy használatbaadás, vagyonkezelői jog létesítése útján hasznosítható.

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyontárgy hasznosításáról – a 14-16. §-okban foglalt kivétellel:

a) amennyiben öt évet nem meghaladó időtartamra történik a polgármester,

b) amennyiben öt év vagy azt meghaladó időtartamra történik, a Képviselő-testület dönt.

(3) Önkormányzati rendelet a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyontárgy hasznosítására eltérő hatásköri és egyéb szabályokat állapíthat meg.

10. § (1) A forgalomképes vagyonba tartozó vagyontárgy hasznosításáról – kivéve a 14-16. §-okban foglalt eseteket – amennyiben az elidegenítésre szánt vagyontárgy vagy vagyoni értékű jog forgalmi értéke, hasznosítás esetén – a (3) bekezdésben meghatározott módon – a versenykiírásban vagy a szerződésben foglalt összeg:

a) 4 millió forintot nem éri el, a polgármester,

b) 4 millió forintot eléri vagy azt meghaladja, de a 8 millió forintot nem éri el a képviselő-testület Gazdasági Bizottsága (a továbbiakban: Gazdasági Bizottság),

c) 8 millió forintot eléri vagy azt meghaladja, a Képviselő-testület,

dönt.

(2) Az önkormányzati vagyon hasznosításáról hozott döntésekről évente tájékoztatni kell a Képviselő-testületet.

(3) A hasznosítási összeget határozott idejű hasznosítás esetén a versenykiírásban meghatározott hasznosítási időtartamra, határozatlan idejű hasznosítás esetén öt évre kell egybeszámítani.

(4) E §-ban foglalt általános hatásköri szabálytól eltérő külön hatásköri szabály megléte esetén a külön hatásköri szabály irányadó.

11. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok szolgalmi és vezetékjoggal, valamint használati joggal való megterheléséről, valamint az ezzel összefüggő tulajdonosi hozzájárulás megadásáról, amennyiben a terhelt ingatlan forgalmi értéke:

a) 4 millió forintot nem éri el, a polgármester,

b) 4 millió forintot eléri vagy azt meghaladja, de a 8 millió forintot nem éri el a képviselő-testület Gazdasági Bizottsága (a továbbiakban: Gazdasági Bizottság),

c) 8 millió forintot eléri vagy azt meghaladja, a Képviselő-testület dönt.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően közterületet érintő esetben az (1) bekezdés szerinti megterhelésről vagy tulajdonosi hozzájárulásról a polgármester dönt.

(3) Ellenszolgáltatás nélkül lehet szolgalmi jogot alapítani olyan közművezeték lefektetése céljából, amelynek során a szolgáltató önkormányzati közfeladatot valósít meg, továbbá a közművek csatlakozó vezetékének kialakítására (egyedi bekötések).

(4) Az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogról történő lemondásról, illetve a velük való rendelkezésről szóló döntésre az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.

12. § A versenyeztetés eredménytelensége esetén a forgalomképes ingatlan legfeljebb hat havi átmeneti hasznosításáról a polgármester dönt értékhatártól függetlenül. Az ideiglenes hasznosítás időtartama a versenykiírás ismételt eredménytelensége után egy alkalommal, legfeljebb további hat hónappal meghosszabbítható.

13. § (1) A Képviselő-testület dönt önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság alapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről, valamint gazdasági társasági részesedés megszerzéséről vagy átruházásáról, önkormányzati vagyon gazdasági társaságba apportálásáról. Az önkormányzati tulajdonrésszel működő gazdasági társaságban a tulajdonosi képviseletet a polgármester vagy az általa megbízott személy a hatáskör gyakorlójának döntése szerint látja el.

(2) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság esetében a Képviselő-testület dönt:

a) a vezető tisztségviselő és felügyelő-bizottsági tag kinevezéséről és visszahívásáról,

b) a polgári törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott, a szavazatok legalább háromnegyedes többségét igénylő kérdésekben,

c) a gazdasági társaság általi gazdálkodó szervezet alapításának vagy megszüntetésének engedélyezéséről,

d) más gazdálkodó szervezetben történő részesedés megszerzésének vagy meglévő részesedés átruházásának engedélyezéséről,

e) egyéb a polgári törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó, a tulajdonos kizárólagos hatáskörébe utalt kérdésekről.

(3) Az önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság legfőbb szervében az (1) bekezdés szerinti képviselő a (2) bekezdés szerinti döntésnek megfelelően szavaz.

(4) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaság felügyelő-bizottsági tagjának kinevezésére és visszahívására a Képviselő-testület tesz javaslatot.

(5)  Az (1) – (4) bekezdésben nem szabályozott esetekben az önkormányzati tulajdonrésszel működő gazdasági társasággal kapcsolatos tulajdonosi kérdésekben a polgármester dönt.

(6) Az éves ellenőrzési terv alapján vagy a polgármester kezdeményezésére a polgármesteri hivatal végzi el belső ellenőrzése keretében az önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, vagy ilyen gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaság külön ellenőrzését. Az eljáró belső ellenőr jogosult az eljárására vonatkozó jogszabályok szerinti adatok megismerésére, cselekmények elvégzésére. Az ellenőrzés módját a gazdasági társaságok társasági szerződésében vagy alapító okiratában rögzíteni kell.


5. Önkormányzati költségvetési szerv, gazdasági társaság használatába adott vagyon


14. § Az önkormányzati vagyont használó, üzemeltető szervek (a továbbiakban: vagyonhasználó) az Önkormányzat

a) Polgármesteri Hivatala,

b) intézményei, költségvetési szervei,

c) a gazdasági társaságok,

d) társulása, ahol az önkormányzat a székhely település szerinti önkormányzat, és ezek fenntartásában lévő költségvetési szervek.

15. § (1) Az önkormányzat a működéséhez szükséges önkormányzati vagyont biztosítja az önkormányzati költségvetési szerv, és a gazdasági társaságok részére.

(2) Az önkormányzati költségvetési szerv, gazdasági társaságok a használati jogukat az elvárható gondossággal, e rendelet és az Nvtv. szabályaira figyelemmel gyakorolják és kötelesek a használatukban lévő vagyontárgy e rendelet szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.

(3) Az önkormányzati költségvetési szervtől, gazdasági társaságoktól az önkormányzati vagyon hasznosításának jogát a Képviselő-testület magához vonhatja.

(4) Az önkormányzati költségvetési szerv, gazdasági társaságok használatában levő korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba vagy forgalomképes vagyonba tartozó vagyontárgy tulajdonjogot nem érintő hasznosításáról – amennyiben a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés időtartama az egy évet és nettó összege a négymillió forintot nem haladja meg, figyelemmel a 10. § (3) bekezdésében foglaltakra – a költségvetési szerv, gazdasági társaságok vezetői döntenek. A hasznosítás a közfeladatok ellátását nem veszélyeztetheti. Amennyiben a költségvetési szerv, illetve gazdasági társaságok vezetője nem jogosult a hasznosításról dönteni, a 9. § -10. §-okban foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(5) A (4) bekezdésben foglalt hasznosítás során jelen rendelet 3. mellékletében foglalt díjakat alkalmazhatja a költségvetési szerv, illetve gazdasági társaságok.

16. § Az önkormányzati költségvetési szerv, gazdasági társaságok a használatukban, illetve működtetésükben lévő vagyontárgyat, esetenként, a közfeladat ellátásának sérelme nélkül, szabad kapacitásainak kihasználása érdekében a 15. § (4)-(5) bekezdésben szereplő módon hasznosíthatják.

(2) Az önkormányzati költségvetési szervek, gazdasági társaságok használatában lévő, de az alaptevékenységük ellátásához nem szükséges ingatlanvagyon tekintetében a Képviselő-testület a költségvetési szerv alapító okiratának módosításával, a gazdasági társaságokkal kötött közszolgáltatási szerződések módosításával dönt arról, hogy a vagyontárgyat kivonja a költségvetési szerv, gazdasági társaságok használatából és kezeléséből és azt az üzleti vagyonhoz sorolja át.

(3) Az önkormányzati vagyon (1) bekezdés és 15. § (4)-(5) bekezdésében szerinti hasznosításából származó bevétel teljes összege megilleti a vagyonhasznosítót.


6. Állami szerv használatába adott vagyon


17. § (1) Az önkormányzat állami közfeladat ellátásához a központi jogszabályban előírt körben és módon biztosítja az önkormányzati vagyon használatát állami költségvetési- és egyéb szervezet (a továbbiakban: állami szerv) részére.

(2) Az állami szerv közfeladatának ellátásához adott időszakban nem használt – a központi jogszabályban és a használatról szóló szerződésben meghatározott módon a tulajdonos rendelkezésére álló – önkormányzati vagyont nem jogosult továbbhasznosítani.

(3) Az önkormányzati vagyon használatának ellenőrzése – a központi jogszabályban és a használatról szóló szerződésben biztosított módon – a polgármesteri hivatal belső ellenőrzésének keretei között történik.


7. A vagyonkezelői jog gyakorlásának helyi szabályai


18. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyonra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint az önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelői jog ellenértékét az egyes vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak vonatkozásában a jelen rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(3) Az önkormányzati vagyonkezelő a kezelésében lévő önkormányzati vagyonnal a hatályos jogszabályok és a vagyonkezelési szerződés keretei között gazdálkodik.

(4) Az önkormányzati vagyonkezelő köteles:

  1. a rábízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint a jó gazda gondosságával kezelni és hasznosítani;
  2. a kezelésében lévő vagyontárgyakat fenntartani, karbantartani, üzemeltetésével és védelmével kapcsolatos feladatokat ellátni;
  3. a használatba adott önkormányzati vagyont önkormányzati tulajdonként nyilvántartani a könyvvezetésről szóló jogszabályok előírásainak megfelelően;
  4. az általa kezelt vagyonról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely részletesen tartalmazza a vagyonkezelt eszköz könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt amortizáció összegét, az értékben bekövetkezett egyéb változásokat és az elszámolt költségeket;

e) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, vagy jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket;

f) tűrni az Önkormányzat ellenőrzését a vagyonkezelés jogszabályoknak és a vagyonkezelési szerződésnek megfelelő folytatására vonatkozóan,

g) vagyonkezelő vezetője a vagyonkimutatás összeállításához a költségvetési beszámoló számszaki adatainak leadására megadott határidőig leltári adatot szolgáltat.

(5) A vagyonkezelőt megilletik, illetve terhelik az Nvtv. 11. § (8) bekezdésében és a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek.

19. § (1) A vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzésére a Képviselő-testület jogosult, melynek keretében

a) ellenőrzi a nyilvántartások hitelességét, teljességét és hitelességét;

b) feltárja a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő vagyonkezelői intézkedéseket;

c) intézkedéseket határoz meg a jogszerű állapot helyreállítása érdekében.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében köteles számot adni.

(3) A vagyonkezelés ellenőrzésére egyebekben a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok az irányadók.

(4) A vagyonkezelői jog megszűnik:

a) határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével;

b) határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződés esetén a szerződés felmondásával;

c) rendkívüli felmondással;

d) vagyontárgy megsemmisülésével;

e) vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével, valamint

f) a szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén.

(5) A vagyonkezelő az önkormányzati vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az önkormányzat írásos hozzájárulását.

(6) A Képviselő-testület dönt a határozatlan, illetve határozott idejű vagyonkezelési szerződés rendkívüli felmondással történő megszüntetéséről.

20. § (1) A vagyonkezelői jog létesítésével ingyenesen átadott önkormányzati vagyontárgyak körét a vagyonkezelő által ellátott közfeladathoz szükséges mértékben kell meghatározni. Az ingyenes átengedés feltétele, hogy a vagyonkezelő a közfeladatot az önkormányzatnál kisebb anyagi ráfordítás mellett látja el.

(2) A vagyonkezelői jog ellenérték fejében történő megszerzése esetén az ellenértéket a vagyonhasznosításból származó várható bevétellel arányos éves összegben vagy a vagyonhasznosítás adózott eredményének százalékában kell meghatározni.

(3) A vagyonkezelő kijelölése esetén az előterjesztésben be kell mutatni a vagyonkezelő közfeladat ellátására történő felkészültségét.

(4) Versenyeztetés esetén az ajánlattevő a kiírás szerint igazolja az önkormányzati közfeladat ellátására vonatkozó jogszabályi előírások szerinti gazdasági, műszaki, személyi és szakmai alkalmasságát.

(5) A vagyonkezelő a vállalt kötelezettségek, különösen a közfeladat ellátására megfelelő biztosítékot ad. A vagyonkezelési szerződés azonnali hatállyal felmondható, ha a vagyonkezelő lényeges kötelezettségét nem teljesíti, különösen, ha közfeladat ellátása nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek vagy a feladatellátás színvonala elégtelen.


9. Az önkormányzati vagyon forgalmi értékének meghatározása


21. § (1) A vagyontárgy értékének meghatározására a vagyontárgy értékesítése illetve, egyéb módon történő hasznosítása és megterhelése esetén, a döntést megelőzően kerül sor.

(2) A vagyontárgy értékesítése, megterhelése esetén annak forgalmi (piaci) értékét

  1. ingatlan vagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,
  2. egyéb társasági részesedés esetén az utolsó lezárt üzleti év értékelése alapján,
  3. új ingó vagyontárgy esetén a vagyontárggyal azonos, kereskedelemben kapható azonos vagy hasonló paraméterekkel rendelkező dolog ára, használt ingóság esetén könyv szerinti érték alapján
  4. ingyenes ügylet esetén a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeg szerint

kell meghatározni.

(3) Vagyontárgy részletekben történő hasznosítása esetén a vagyontárgy egészének értéke szerint történik a vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlójának a megállapítása.

(4) Ha a pályázat tárgya több, egy jogügyletben értékesítendő vagyontárgy (vagyontömeg), a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározásánál a vagyontárgyak értékének összessége képezi az alkalmazandó értékhatárt.

(5) A döntésre jogosult szerv meghatározása során a szerződésben szereplő önkormányzati vagyoni elemek együttes értéke az irányadó.

(6) E rendelet alkalmazásában a forgalmi érték ÁFA nélkül értendő.


10. Önkormányzati vagyon ingyenes elidegenítése, hasznosítása


22. § (1) Az önkormányzati vagyont részben vagy egészben ingyenesen elidegeníteni, hasznosítani az Nvtv-ben és Mötv.-ben megfogalmazott feltételek szerint lehet, amelyről a Képviselő-testület dönt.

(2) Az önkormányzati vagyon részben vagy egészben történő ingyenes elidegenítése, hasznosítása nem lehet ellentétes hazai és közösségi jogszabály előírásaival, a gazdasági versenyt nem torzíthatja, vagy annak torzításával nem fenyegethet, az Európai Unió tagállamai közötti kereskedelmet nem befolyásolhatja.


11. Követelés mérséklése, illetve elengedése


23. § (1) Az Önkormányzatot megillető követelés vagy vagyoni várományát érintő perbeli, peren kívüli egyezség megkötésére

  1. 20 millió forint perértéket, illetve egyedi forgalmi értéket el nem érően a polgármester jogosult a Gazdaság Bizottság egyetértésével,
  2. 20 millió forint perértéket, illetve egyedi forgalmi értéket elérően, vagy azt meghaladóan a Képviselő-testület jogosult.

(2) Az önkormányzati vagyon tekintetében fennálló elővásárlási jogról történő lemondás megtételére

  1. 10 millió forint forgalmi értéket el nem érően a polgármester jogosult a Gazdasági Bizottság egyetértésével,
  2. 10 millió forint forgalmi értéket elérően, vagy azt meghaladóan a Képviselő-testület jogosult.

(3) Az Önkormányzatot megillető követelésekről

  1. 10 millió forint egyedi értéket el nem érően a Polgármester a Gazdasági Bizottság egyetértésével jogosult dönteni,
  2. 10 millió forint egyedi értéket elérően, vagy azt meghaladóan a Képviselő-testület jogosult dönteni.


12. Vegyes rendelkezések


24. § (1) A mezőgazdasági célra alkalmas ingatlan haszonbérbe adás útján is hasznosítható.

(2) A haszonbérleti szerződés időtartama legfeljebb tíz év, melynek meghatározása során a helyi építési szabályzat és szabályozási terv előírásait figyelembe kell venni.

(3) A haszonbérlő a bérelt föld művelési ágát csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával változtathatja meg, és csak ideiglenes jellegű gazdasági épületet létesíthet az építésre vonatkozó jogszabályok szerint, melyet a haszonbérlet megszűnésekor kártalanítási igény nélkül köteles elbontani.

(4) A haszonbérleti díj legkisebb mértékét a Képviselő-testület egyedileg határozza meg.

(5) Az Önkormányzat kizárólag korlátolt felelősségű társaság tagja, illetve részvénytulajdonos lehet.

(6) Az e rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő, a nettó 5 millió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon, vagy vagyonértékű jog átadására vonatkozó szerződések megnevezését, tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre szóló szerződések esetén annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait, a szerződés létrejöttét követő 60 napon belül az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.


13. Záró rendelkezések


25. § (1) Ez a rendelet 2021. január 1-jén napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendeletben hivatkozott Pályázati Versenyeztetési Szabályzatot a Gazdasági Bizottság hagyja jóvá. Jóváhagyást követően a szabályzat e rendelet függelékét képezi.

(4) Hatályát veszti Martonvásár Város Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 8/2016. (IV.27.) önkormányzati rendelete.



                         Dr. Szabó Tibor                                         Dr. Szabó-Schmidt Katalin

                           polgármester                                                            jegyző



Kihirdetve: 2020. november 25.

                                                                                            Dr. Szabó-Schmidt Katalin

                                                                                                            jegyző