Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2015 (IX.30.) önkormányzati rendelete

Szociális rászorultság esetén nyújtandó települési támogatásokról, valamint a szociális szolgáltatásokról

Hatályos: 2015. 10. 11- 2015. 12. 30

Martonvásár Város Önkormányzata

Képviselő-testületének

21/2015. (IX. 30.) önkormányzati rendelete

a szociális rászorultság esetén nyújtandó települési támogatásokról,

valamint a szociális szolgáltatásokról



Martonvásár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. §(1) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés d) és g) pontjaiban, továbbá a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében és a 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:



I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1. A rendelet hatálya, hatásköri szabályok


1. § E rendelet hatálya kiterjed

a) az önkormányzat közigazgatási területén a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) meghatározott személyekre,

b) az önkormányzat együttműködési megállapodás keretében más önkormányzattal, társadalmi szervezettel kötött ellátási szerződése alapján az ellátásban részesülő személyekre.


2. § (1) Az Szt-ben, valamint e rendeletben meghatározott feltételek szerint átruházott hatáskörben a polgármester dönt

a) települési támogatás megállapításáról, a pályázat útján igényelhető támogatások kivételével,

b) rendkívüli települési támogatás megállapításáról,

c) köztemetés elrendeléséről.

(2) Az Szt-ben, valamint e rendeletben meghatározott feltételek szerint átruházott hatáskörben Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Bizottsága (a továbbiakban: Humán Bizottság) dönt

a) a pályázat útján igényelhető települési támogatásokról a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret terhére:

b) a szociális ellátásokról és ezek térítési díjáról szóló intézményvezetői döntések elleni méltányossági kérelmek elbírálásáról.

(3) Az intézményvezető a rendeletben meghatározott feltételek szerint

a) dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti ellátások iránti kérelemről,

b) az Szt. 59/A. § (3) bekezdése szerint vizsgálja az igénybevevő szociális rászorultságát.


2. Eljárási szabályok


3. § (1) A szociális, gyermekjóléti ellátások igénylésére irányuló eljárás kérelemre indul.

(2) Kérelmet egész évben folyamatosan lehet benyújtani a hatáskör gyakorlójának címezve levélben vagy személyesen a Martonvásári Polgármesteri Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal).

(3) A személyes gondoskodás keretében nyújtott szociális és gyermekjóléti ellátások iránti kérelmet az önkormányzati szociális intézmény intézményvezetőnél kell benyújtani.

(4) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az önkormányzat, annak intézményei, valamint a településen működő köznevelési, egészségügyi szervezetek egymással és a civil szervezetekkel együttműködnek és a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kezdeményezhetik.

(5) A kérelmet az e rendeletben az egyes ellátási formára meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani a rendelet melléklete szerinti kérelemnyomtatványon.

(6) A kérelmezőnek, jogosultnak (a továbbiakban: kérelmező) a kérelemben, illetőleg annak mellékleteként benyújtott dokumentumban feltüntetett jövedelem-adatait az Szt. 10. §-ában foglaltak figyelembevételével, a tartalmuk tekintetében jelen rendeletben meghatározott nyilatkozatokkal és igazolásokkal kell igazolni.

(7) A jövedelem az alábbi dokumentumokkal igazolható:

a) a kérelem beadását megelőző havi munkabérből származó jövedelem és táppénz a munkáltató által kiállított igazolás,mely részletezze a pénzbeli és természetbeni juttatások havi összegét is,

b) vállalkozásból származó jövedelem esetén a lezárt adóévről az állami adóhatóság által kiadott igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan pedig könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata,

c) nyugdíj, egyéb nyugdíjszerű ellátásokat a kifizető által kiállított nyugdíjközlő lap,

d) gyermektartásdíj tekintetében a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegére vonatkozóan teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt átvételi elismervény vagy egyéb hitelt érdemlő módon történő igazolás, a tartásdíjat jogerősen megállapító bírói ítélet, és a kötelezett jövedelemigazolása vagy nyilatkozata,

e) munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzellátás megállapításáról szóló határozat,

f) bérbeadásból származó jövedelem esetén a bérleti szerződés,

g) alkalmi munkavállaló esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata és mellé az illetékes Munkaügyi Központ kirendeltségével történő együttműködésről szóló – 30 napnál nem régebbi – igazolás.

h) az a)-g) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.

(8) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a hatáskör gyakorlója ellenőrizheti, ennek körében

a) megkeresheti az illetékes adóhatóságot,

b) megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

c) megkeresheti a közlekedési igazgatási hatóságot,

d) megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót,

e) elrendelheti környezettanulmány készítését.

(9) A jelen rendeletben szabályozott ellátások tekintetében az elektronikus ügyintézés nem lehetséges.

(10) A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszűntetése céljából az Szt. 18-19. §-ában foglaltaknak megfelelően országos és helyi nyilvántartást vezet, a szükséges adatokat kezeli.


4. § (1) A támogatás folyósítása készpénzben, vásárlási utalvány formájában vagy a jogosult közvetlen költségeinek átvállalásával történhet.

 (2) A megállapított támogatás folyósítása

a) elsősorban az ügyfél folyószámlájára történő átutalással, vagy

b) folyószámla hiányában az ügyfél lakóhelyére/tartózkodási helyére postai úton történő kifizetéssel, vagy

c) amennyiben a kérelem jellegéből és sürgősségéből adódóan indokolt, házipénztárból való készpénzben, illetőleg utalványként történő kifizetés esetén a Szent László Völgye Segítő Szolgálatnál

történik a jogosultságot megállapító határozatban megjelölt módon és időpontban.

(2) A természetbeni települési támogatások átadásában, kérelmezőhöz történő eljuttatásában az önkormányzati szociális intézmény közreműködik.


3. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése


5. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell

a) a pénzbeli települési támogatás visszafizetésére;

b) természetben nyújtott települési támogatás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést az elrendelése napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben kell visszafizetni.

(3) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszatérítése az igénybevételről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül rendelhető el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.

(4) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás utáni megtérítés összege - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – kérelemre méltányosságból

a) elengedhető,

b) csökkenthető,

c) megtérítésére részletfizetés állapítható meg.


II. SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK


4. Ellátási formák


6. § (1) Az önkormányzat szociális rászorultság esetén

a) települési támogatást nyújt

aa) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,

ab) a lakhatáshoz kapcsolódó hátralékok csökkentéséhez,

ac) közép- és felsőfokú tanulmányok folytatásához,

ad) a gyermek táboroztatásához;

b) rendkívüli települési támogatást nyújt

ba) azok részére, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tudnak,

bb) az alkalmanként jelentkező többletkiadások fedezésére,

bc) azok részére, akik a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak; továbbá

c) köztemetést nyújt.

(2) A települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban kell rendelkezni.


5. Települési támogatás


7. § Eseti vagy rendszeres jelleggel nyújtható a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás.


8. § A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás különösen az alábbi lakásfenntartással kapcsolatos díjak kiegyenlítésére igényelhető: a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a közös költséghez.


9. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás havi összege

a) a lakás fenntartásához elismert havi költség 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakás fenntartásához elismert havi költség és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(2) Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás elsősorban természetben nyújtható, és azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. A természetben folyósított támogatás a szolgáltató részére történik közvetlen átutalással a szolgáltató hivatalos pénzforgalmi számlájára, vagy postai csekkbefizetés formájában az önkormányzati szociális intézmény közreműködésével.

(3) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatást legfeljebb egy évre lehet megállapítani.


10. § (1) Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(2) Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(3) Ha a háztartás

a) (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (2) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(4) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.


11. § (1) Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 2015. évben 450,- Ft, ezt követő években az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott összeg.

(2) Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(3) A 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:


TM = 0,3-

 J-0,5 NYM
─────


x 0,15,


 NYM


ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.


12. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatásra jogosult köteles lakókörnyezetének rendezettségét biztosítani, már a kérelem benyújtásának időpontjában, valamint a jogosultság fennállása alatt.

(2) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha kérelmező az általa életvitelszerűen lakott lakást vagy házat

a) tisztán, rendezetten, higiénikus állapotban tartja,

b) az ingatlan állagát folyamatosan karbantartja, rendeltetésszerű használhatóságát biztosítja,

c) lakókörnyezetében hulladékot nem halmoz fel,

d) a házhoz tartozó udvart és kertet rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, a füvet lenyírja,

e) az állattartásra vonatkozó helyi szabályokat betartja,  továbbá

f) a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztántartásáról, télen a hó eltakarításról és a jégmentesítésről megfelelően gondoskodik.

(3) A támogatás iránti kérelem elbírálásához be kell szerezni az önkormányzati szociális intézmény által készített környezettanulmányt a lakókörnyezet rendezettségéről. Az (1) bekezdésben foglaltak betartása a jogosultság fennállása alatt bármikor ellenőrizhető előzetes bejelentés nélkül is.

(4) Ha a lakókörnyezet az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, öt napos határidő kitűzésével fel kell hívni a kérelmezőt - az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével - a kifogásolt hiányosságok felszámolására.

(5) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti feltételek hiánya miatt a támogatás iránti kérelem elutasításra vagy a már megállapított támogatás megszüntetésre kerül, ugyanazon lakóingatlanra vonatkozóan

a) a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatást iránti kérelmet, valamint

b) a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül benyújtott kérelem esetén a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás kizárólag természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható.


13. § (1) Az igénylő csak az általa lakott, lakhatására szolgáló lakóingatlanra vonatkozóan igényelheti a jelen támogatási formát.

(2) Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. E bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.


14. § A kérelem mellékleteként benyújtandó dokumentumok, igazolások:

a) a kérelmezőnek és büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata vagyonáról,

b) bérlet, albérlet esetén eredeti bérleti szerződés bemutatása,

c) társasházi lakás - akár saját tulajdonú, akár bérelt – esetén a közös képviselő igazolása, nyilatkozata a közös költségekről,

d) az elismert lakásnagyság hitelt érdemlő módon való igazolása, különösen adásvételi szerződés, bérleti szerződés útján,

e) közüzemi szerződések vagy azokhoz tartozó számla másolata.


15. § (1) Eseti vagy rendszeres jelleggel nyújtható a szociálisan rászorult személyek részére lakhatáshoz kapcsolódó hátralékcsökkentéshez települési támogatás.


16. § (1) A települési önkormányzat határozatában megjelölt időponttól hátralékcsökkentő támogatásban részesíti azt a családot vagy személyt,

a) akinek a hátraléka közüzemi szolgáltatásonként meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek a 19. § (1) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy

b) akinél közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták vagy bizonyítottan ki fogják kapcsolni.

(2) Nem nyújtható hátralékcsökkentő támogatás

a) banki lakáskölcsön,

b) áruhitel,

c) autóvásárlásra fordított kölcsön

d) egyéb személyi hitel

törlesztéséhez.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás megítélésének feltétele, hogy a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg jelen rendelet 21. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárt.

(4) Hátralékcsökkentő támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.


17. § A hátralékcsökkentő támogatás időtartama, megállapított részletfizetési kedvezmény esetén, legfeljebb 6 hónap.


18. § (1) A hátralékcsökkentő támogatás mértéke nem haladhatja meg a hátralék 75%-át, és összege egy naptári évben a mindenkori öregségi nyugdíj 400 %-át.

(2) Hátralékcsökkentő támogatás esetén a támogatás jogosultja javára megállapított összeget a követelés jogosultjának kell közvetlenül folyósítani.

(3) A hátralékcsökkentés címén nyújtott támogatás vissza nem térítendő települési támogatásnak minősül.

(4) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja a rendszeres jelleggel nyújtott hátralékcsökkentő támogatás lezárásától - ide nem értve a (10) bekezdés szerinti megszüntetést - számított 24 hónapon belül nem részesülhet ismételten hátralékcsökkentő támogatásban.

(5) A 12. § (1)-(4) bekezdéseit jelen támogatási formára is alkalmazni kell azzal, hogy amennyiben az ott leírtak nem teljesülnek, ennek megállapításától számított 36 hónapon belül hátralékcsökkentő támogatás ismételten nem állapítható meg.


19. § (1) A 16. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazása során adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó

a) közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás),

b) közösköltség-hátralék, valamint az épület- és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátralék,

c) a lakbérhátralék.

(2) A 16. § (4) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.


20. § (1) Pályázat útján a középfokú vagy általános iskolai tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke után, évente legfeljebb kettő alkalommal támogatásban részesíthető az a törvényes képviselő,

a) aki a településen bejelentett állandó lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él,

b) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át,

c) amennyiben tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke készségtantárgyak nélkül számított tanulmányi átlaga legalább 4,00, illetve szöveges értékelés esetén legalább jól megfelelt és a tantárgy követelményeket legalább 75 %-os szinten teljesítette.

(2) A pályázatok elbírálásánál előnyben részesül az a pályázó,

a) akinek gyermeke tanulmányai során egy szaktárgyból kiemelkedő teljesítményt nyújtott (országos versenyen elért 1-25. helyezés),

b) aki családjában legalább két 25 év alatti gyermeket taníttatnak (alap-, középfokú vagy felsőoktatás nappali tagozatán),

c) aki gyermekét, gyermekeit egyedül neveli.

(3) A támogatás összege gyermekenként évente legfeljebb 100.000.-Ft.

(4) A pályázatot a rendelet 3. melléklete szerinti pályázati adatlapon kell benyújtani.


21. § (1) Pályázat útján évente legfeljebb kettő alkalommal támogatásban részesíthető az a felsőoktatásban tanulmányokat folytató nappali tagozatos hallgató,

a) aki a településen bejelentett állandó lakóhellyel rendelkezik,

b) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át, továbbá

c) igazolt tanulmányi átlaga legalább 4,00.

(2) A pályázatok elbírálásánál előnyben részesül az a pályázó,

a) aki tanulmányai során kiemelkedő teljesítményt nyújtott (országos versenyen elért 1-25. helyezés),

b) akinek családjában legalább két 25 év alatti gyermeket taníttatnak (alap-, középfokú vagy felsőoktatás nappali tagozatán),

c) aki egyszülős családban él.

(3) A támogatás összege évente legfeljebb 100.000.-Ft/fő.

(4) A pályázatot a rendelet 4. melléklete szerinti pályázati adatlapon kell benyújtani.


22. § (1) Pályázat útján, 14 éven aluli gyermeke után, évente egy alkalommal támogatásban részesíthető a gyermek táboroztatásának költségeihez való hozzájárulás céljából a meghatározott feltételek együttes fennállása esetén az a törvényes képviselő,

a) aki a településen bejelentett állandó lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él,

b) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át.

(2) A pályázatok elbírálásánál előnyben részesül az a pályázó,

a) aki családjában legalább két 25 év alatti gyermeket taníttatnak (alap-, középfokú vagy felsőoktatás nappali tagozatán),

c) aki gyermekét, gyermekeit egyedül neveli.

(3) A támogatás összege gyermekenként évente legfeljebb 50.000.-Ft.

(4) A pályázatot a rendelet 5. melléklete szerinti pályázati adatlapon kell benyújtani.


23. § (1) A 20-22. §-okban meghatározott támogatások iránti pályázatokat a Humán Bizottság írja ki a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keretösszeg mértékéig, tárgyév március 31. napjáig, valamint második alkalommal október 15. napjáig Martonvásár város honlapján és önkormányzati lapjában.

(2) A pályázatokról a Humán Bizottság a beadási határidőt követő soros ülésén dönt.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell

a) a pályázat célját,

b) a pályázaton való részvétel feltételeit, a benyújtás módját, határidejét, feltételeit,

c) a pályázat elbírálásának feltételeit,

d) a támogatás mértékét.

(4) A pályázat elbírálásáról a pályázókat a bírálatot követő 15 napon belül értesíteni kell. 


24. § A 6. § (1) bekezdés a) pont aa) alpont és ab) alpont szerinti jogcímen nyújtott települési támogatási formák egyidejű, egymással párhuzamos megállapítása kizárt.


6. Rendkívüli települési támogatás


25. § Eseti jelleggel nyújtható rendkívüli települési támogatás azoknak, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, alkalmanként jelentkező többletkiadásokhoz, így különösen

a) betegséghez,

b) halálesethez,

c) elemi kár elhárításához,

d) gyógyszerkiadások csökkentéséhez,

e) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,

f) iskoláztatáshoz,

g) a gyermek fogadásának előkészítéséhez,

h) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz,

valamint azok részére, akik a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.


26. § (1) Rendkívüli települési támogatásban az a személy részesíthető, ahol a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelemhatár nem haladja meg

a) az egy háztartásban élők esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, 

b) gyermekét (gyermekeit) egyedül nevelő szülő, továbbá olyan család esetén, ahol fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,

c) egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(2) Rendkívüli települési támogatásban részesíthető eseti jelleggel az is, aki a 25. § b) pontja szerinti többletkiadás bekövetkezése folytán a haláleset bekövetkezésétől számított 3 hónapon belül közeli hozzátartozója eltemettetéséről maga gondoskodik és

a) a temetés költségei nem haladják meg a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségek 150 %-át, valamint

b) az egy háztartásban élők egy főre jutó havi jövedelemhatára nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(3) Rendkívüli települési támogatásban részesíthető eseti jelleggel a 25. § a), c) pontja szerinti többletkiadás bekövetkezése esetén az is, ahol az egy háztartásban élők egy főre jutó havi jövedelemhatára nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át

(4) A 25. § c) pontja szempontjából nem minősül elemi kárnak, ha annak bekövetkezése a kérelmezőnek vagy vele egy háztartásban élő hozzátartozójának felróható okból, súlyosan gondatlan magatartása miatt következett be, vagy rendszeres karbantartással megelőzhető lett volna.

(5) Nem részesülhet eseti támogatásban a 25. § f) pontja szerinti jogcímen a személy, gyermeke jogán, akinek tekintetében a Magyar Államkincstár az iskoláztatási támogatást szüneteltetését jogerősen elrendelte.

(6) Nem állapítható meg a 25. § b) pontja szerinti támogatás a korábban elhunyt személy újratemetésének költségeire.


27. § Életét, testi épségét veszélyeztető, rendkívüli méltánylást érdemlő esetben rendkívüli települési támogatásban részesülhet az is, aki jelen rendelet 28. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pontja szerinti feltételeket adott évre vonatkozóan kimerítette.


28. § (1) Rendkívüli települési támogatás évente háztartásonként legfeljebb 6 alkalommal állapítható meg.

(2) A támogatás maximális összege

a) évente nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj 500 %-át,

b) a 25. § b) pontja szerint megállapított támogatás esetén a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 20 %-a.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 2015. évben 150.000,- Ft, azt követően az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott összeg.

(4) A kérelmező személy a részére kifizetett pénzbeli rendkívüli települési támogatás összegével köteles elszámolni a határozatban foglalt határidőig és módon.


29. § (1) Rendkívüli települési támogatás iránti igénylés esetén jelen rendelet 3. § (7) bekezdésben foglalt dokumentumokon kívül a kérelemhez minden esetben, céltól függően, csatolni kell

a) betegség esetén: 30 napnál nem régebbi eredeti háziorvosi igazolást vagy kórházi zárójelentést;

b) halálesethez kapcsolódóan: a temetés költségeiről a kérelmező nevére kiállított, 3 hónapnál nem régebbi eredeti számlát, valamint az eltemetett személy halotti anyakönyvi kivonatának fénymásolt példányát, a temettető és vele közös háztartásban élők jövedelemigazolását;

c) elemi kár elhárításához: a rendőrség vagy a katasztrófavédelem által felvett jegyzőkönyvet, igazolást;

d) gyógyszerkiadások csökkentéséhez: 30 napnál nem régebbi háziorvosi igazolást, miszerint a kérelmező az adott gyógyszereket szedi, valamint gyógyászati segédeszközök esetén szakorvosi igazolást;

e) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához: terhesgondozási könyv másolatát az eredeti bemutatása mellett és 30 napnál nem régebbi védőnői igazolást;

f) iskoláztatáshoz kapcsolódó költségek támogatása esetén: 30 napnál nem régebbi iskolalátogatási igazolást,

g) a gyermek fogadásának előkészítéséhez: az e) pont szerinti dokumentumokat;

h) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások esetén: jogerős gyámhatósági határozatot a nevelésbe vétel elrendeléséről, vagy fenntartásáról vagy a nevelésbe vétel megszüntetéséről;

i) az a)-h) pontokba nem tartozó célokra igényelt támogatás esetén a cél típusának megfelelő igazolást.

(2) Hivatalból kell beszerezni, céltól függően, az alábbi dokumentumokat, igazolásokat a kérelem elbírálásához:

a) az önkormányzati szociális intézmény által készített környezettanulmányt, véleményt;

b) az illetékes gyámhatóság vagy Magyar Államkincstár igazolását iskoláztatási támogatás szünetelése tárgyában.

7. Természetbeni ellátások

30. § (1) Az Szt. 48. § (1) bekezdésében foglaltak szerint köztemetésnek van helye.

(2) A köztemetés költségét nem lehet a 28. § (3) bekezdés szerinti helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani.

(3) A köztemetés helye: Martonvásár köztemető.

(4) Nem rendelhető el köztemetés, ha tartási, életjáradéki szerződés alapján az eltartott eltemettetéséről az eltartó köteles gondoskodni, vagy ha az öröklési szerződés alapján az örökhagyó eltemettetéséről a szerződéses örökös köteles gondoskodni.

(5) A települési önkormányzat az Szt. 48. § (3) és (5) bekezdéseiben foglaltak szerint követelheti vissza a köztemetésből eredő költségeit.

(6) A polgármester az eltemettetésre köteles személyt az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti.

(7) A köztemetés költségeiről szóló, az önkormányzat nevére és címére kiállított tételes számlát a temetkezési szolgáltató köteles a temetést követő 3 napon belül benyújtani az önkormányzathoz, melynek kiegyenlítésére legkésőbb 15 napon belül kerül sor.


31. § Települési támogatás természetbeni támogatásként nyújtható különösen

a) élelmiszer támogatásként,

b) tüzelő segélyként,

c) Erzsébet-utalványként,

d) gyógyszer támogatásként,

e) a közüzemi szolgáltatást nyújtó szolgáltató pénzforgalmi számlájára történő közvetlen átutalással.


III. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK


8. Szociális alapszolgáltatások


32. § (1)Az önkormányzat a szociálisan rászorultak részére az alábbi személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátásokat biztosítja:

a) étkeztetés,

b) nappali ellátás,

c) házi segítségnyújtás,

d) családsegítés,

e) közösségi ellátás,

f) támogató szolgáltatás.

(2) A jelen fejezetben ellátások igénybevételére irányuló kérelmek esetében a szociális rászorultságot vizsgálni kell.

(3) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális alapellátások közül

a) az étkeztetésért,

b) a nappali ellátásért,

c) a házi segítségnyújtásért,

d) a támogató szolgálat keretében biztosított ellátások közül a szállítási  szolgáltatásért és a személyes segítésért

térítési díjat kell fizetni. A fenntartó által megállapított intézményi térítési díjat és a biztosított díjkedvezményeket külön rendelet tartalmazza.

(4) A személyi térítési díj megállapításakor az Szt. 116.–117. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(5) Az alapellátás keretében biztosított szolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál a kötelezett rendszeres havi jövedelme vehető figyelembe.

(6) A személyi térítési díj méltányossági alapon elengedhető, ha az ellátást igénybevevő a térítési díjat önhibáján kívül megfizetni nem képes, létfenntartása veszélyeztetve van.

(7) Az (1) bekezdés szerinti jogosultság időtartama a veszélyeztetettség fennállásának időtartama, de legfeljebb egy év. Ezt követően ismételten kérelmet kell az igénylőnek előterjeszteni.


9. Étkeztetés


33. § (1) Az étkeztetés keretében, térítési díj ellenében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek a jelen rendeletben foglalt alábbi feltételeknek legalább egyikének:

a) 70. életévét betöltötte,

b) egészségi állapota miatt, - amennyiben a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt - az érintett nem képes biztosítani a maga számára a napi egyszeri meleg étkeztetést,

c) a fogyatékossága vagy pszichiátriai betegsége miatt - ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt - az érintett nem képes biztosítani a maga számára a napi egyszeri meleg étkeztetést,

d) a szenvedélybetegsége miatt, - ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt - az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést,

e) a hajléktalansága miatt, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, és a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.

(2) Az étkeztetés megállapítható határozott és határozatlan időre. A határozatlan időre megállapított étkeztetést évente felül kell vizsgálni.

(3) A kérelmező jövedelmének igazolására szolgáló iratokra az Szt. 10. §-ában foglaltak az irányadók.

(4) A települési önkormányzat az étkeztetést ellátási szerződés útján biztosítja.

(5) Az önkormányzat az étkeztetést az (1) bekezdésben meghatározott

a) intézményben igénybe vehető étkezéssel – ide értve a helyben fogyasztást vagy étel elvitelét – vagy

b)  intézményből az étel házhozszállításával

biztosítja.

(6) Az étkeztetés nyújtásának (5) bekezdésben foglalt módjáról és a jogosultság megállapításáról, annak időtartamáról, felülvizsgálatáról a szolgáltató a jogosulttal kötött megállapodásban köteles rendelkezni.


10. Házi segítségnyújtás


34. § (1) Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot a Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulás keretében látja el.

(2) A házi segítségnyújtást igénybe vevőkről úgy kell gondoskodni, hogy az igénybe vevő önálló életvitelének fenntartását – szükségleteinek megfelelően – lakásán, lakókörnyezetében kell biztosítani.

(3) A házi segítségnyújtás keretébe tartozó gondozási tevékenység kiemelten:

a) a gondozottal segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása,

b) a háziorvos előírása szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása,

c) a higiénia megtartásában történő segítségnyújtás,

d) közreműködés az igénylő háztartásának vitelében,

e) segítségnyújtás a gondozottnak a környezetével való kapcsolattartásban,

f) segítségnyújtás veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében, illetve annak elhárításában,

g) az ellátást igénybe vevő segítése a számukra szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutásban,

h) közreműködés szabadidős, foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében.

(4) A házi segítségnyújtás vonatkozásában a szociális rászorultság igazolására és a gondozási szükséglet megállapítására a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007.(XII.02.) SzMM rendelet az irányadó.

(5) A térítési díj meghatározásának alapjául szolgáló jövedelmet bizonyító igazolásokkal kapcsolatos eljárásra az Szt. 10.§-a az irányadó.


11. Nappali ellátást nyújtó intézmény


35. § (1) Az önkormányzat a szolgáltatás teljesítését a Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulás keretében látja el.

(2) A nappali ellátást nyújtó intézményben (a továbbiakban: Idősek Klubja) a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozását lehet biztosítani.

(3) A nappali ellátást nyújtó Idősek Klubjába felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki egészségügyi állapotára tekintettel (különösen a pszichiátriai gondozott személyek) a (2) bekezdésben meghatározott ellátásra szorul.


12.Családsegítés


36. § (1) Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait

a) családsegítő szolgálat működtetésével,

b) a személyes gondoskodást nyújtó intézmény keretében,

c) külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával a Segítő Szolgálat közreműködésével látja el.

(2) A Segítő Szolgálat által – az egyén és család számára – nyújtott szolgáltatás igénybevétele önkéntes.


13. Közösségi ellátás


37. § Az önkormányzat a közösségi ellátás feladatainak ellátásáról a Segítő Szolgálat útján gondoskodik.


14. Támogató szolgáltatás


38. § (1) Az önkormányzat a támogató szolgáltatás feladatainak ellátásáról a Segítő Szolgálat útján gondoskodik.

(2) A támogató szolgáltatás szempontjából szociálisan rászorultnak kell tekinteni az Szt. 65/C. § (4)-(5) bekezdéseiben meghatározott személyeket.

(3) A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátások közös szabályai:

a) a szolgáltatás iránti kérelmet az ellátást biztosító intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, ezt követően az ellátások igénybevételének módjáról és feltételeiről a vonatkozó jogszabályok betartása mellett az intézményvezető 15 napon belül dönt, melyről az ellátást igénylőt – a fizetendő térítési díj megjelölésével - írásban értesíti,

b) ha az igénylő a szükséges adatokat nem közli, a jogosultságot megállapító szerv 8 napos határidő kitűzésével felszólítja az igénylőt a hiánypótlásra,

c) ha az ellátást igénylő a térítési díj csökkentését vagy elengedését kéri, a döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a Humán Bizottsághoz fordulhat, mely határozattal dönt a beadványról.


15. Szociálpolitikai kerekasztal


39. § Az Szt. 58/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulás szociálpolitikai kerekasztalt működtet.



IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


40. § (1) E rendelet 2015. október 1. napján lép hatályba.

(2) Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2014. (II.12.) önkormányzati rendelete

a) 4. melléklet 2.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.2. Dönt a szociális ellátásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott ügyekben:

2.2.1. a pályázat útján igényelhető települési támogatásokról a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret terhére:

2.2.2. a szociális ellátásokról és ezek térítési díjáról szóló intézményvezetői döntések elleni méltányossági kérelmek elbírálásáról.”

b) 4. melléklet 3.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.1. Dönt a szociális ellátásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott ügyekben:

3.1.1. a települési támogatás megállapításáról, a pályázat útján igényelhető támogatások kivételével,

3.1.2. a rendkívüli települési támogatás megállapításáról,

3.1.3. köztemetés elrendeléséről;”

(3) Hatályát veszti Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015. (II.11.) önkormányzati rendelete a szociális rászorultság esetén nyújtandó települési támogatásokról, valamint a szociális szolgáltatásokról.

.


                        Dr. Szabó Tibor                                           Miklósné Pető Rita

                           polgármester                                                       aljegyző




Kihirdetve: 2015. szeptember 30.                                        Miklósné Pető Rita

                                                                                                        aljegyző