Martonvásár Város Önkormányzata

Képviselő-testületének

24/2015. (X. 28.) önkormányzati rendelete

a település rendjének szabályairól és közterület-felügyelet létrehozásáról

Martonvásár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 37. § (1) bekezdésében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdés b) pontjában, a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében, valamint a nemdohányzók védelméről és dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 5. és 17. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1)            A rendelet hatálya nem terjed ki

a) a közút nem közlekedési célú igénybevételének magasabb szintű jogszabályok által szabályozott kérdéseire,

b) a választási eljárásról szóló törvényben szabályozott plakát, hirdetmény kihelyezésre,

c) a környezeti zajvédelem szabályaira.

(2)     A rendeletben foglaltakat, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény szerinti filmalkotás forgatása céljából történő igénybevétel esetén, a közterület filmforgatási célú használatáról szóló önkormányzati rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

1. Alkalmi vásár: legfeljebb 30 napos árusítás.
2. Cég- és címtábla: olyan tábla, amely

ba) a kereskedelmi egység, iroda bejelentésben szereplő elnevezését, alapvető tevékenységére utaló feliratot, a cég jelképét, nyitvatartási idejét, valamint eltérő helyen lévő székhelyének címét tartalmazza,

bb) összfelülete az egy m²-t nem haladja meg és

bc) a tevékenység végzésére szolgáló helyiség bejáratánál helyezik el.

3. Engedélyes: a közterület használatára határozatban feljogosított személy.
4. Építési munkaterület: építkezés céljára ideiglenesen átadott, bekerített terület.
5. Helyi közút: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 32. § (1) bekezdésében meghatározott tulajdonlású utak.
6. Hirdető berendezés: minden olyan tárgy (pl. épület, építmény, berendezés, jármű) és a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben, illetve ágazati szabványban nem szereplő tábla, amelynek elsődleges funkciójánál fogva az a célja, hogy a közterületen tartózkodók figyelmét valamilyen szolgáltatásra, gyártmányra, termékre, eseményre, létesítményre, vállalkozásra stb. felhívja, anyagától, megvalósítási módjától, elhelyezésétől függetlenül reklám vagy hirdetés közzétételére alkalmas. Nem minősül hirdető berendezésnek az olyan tábla, amely csak az építési adatokról, határidőkről, kivitelezőkről, felelős vezetőkről tájékoztat.
7. Hulladék: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Htv.) 2. § (1) bekezdésének 23. pontjában meghatározott tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles.
8. Közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 13. pontjában meghatározott földterület.
9. Közterület rendeltetése: az Étv. 54. § (4) bekezdésében meghatározottak biztosítása.
10. Közterület rendeltetéstől eltérő célú használata: ha a használat a közterület vagy annak egy meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét az e rendeletben megfogalmazott módon akadályozza.
11. Magánterület: a g) pontban meghatározottak közé nem tartozó terület.
12. Mozgóbolt: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 17. pontjában meghatározott jármű, illetve eszköz.
13. Pavilon: egyszerűen eltávolítható, szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, 2 m²-t meghaladó alapterületű építmény.
14. Út: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. § 7. pontjában meghatározott közterület vagy magánterület.
15. Üzlet: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 27. pontjában meghatározott épület, épületrész, helyiség.
16. Üzlet elé kitelepülés (árusítás): üzlettel rendelkező kereskedő közterületi árusítása az üzlete előtt.
17. Transzparens: hirdetés céljára szolgáló, nem merev anyagú kifeszített anyag.

2. Fejezet

A közterületek használatának egyes szabályai

3. A közterület rendeltetéstől eltérő használat

3. § (1)            A képviselő-testület a közrend, a környezet és a fogyasztók védelme érdekében a közterületek rendeltetéstől eltérő célú használatát (a továbbiakban: közterület-használat) közterület-használati engedélyhez (a továbbiakban: engedély) köti. A jelen rendeletben foglaltak alapján kiadott engedély nem pótolja a külön jogszabályban előírt bejelentési, engedélyezési, hozzájárulási kötelezettséget.

(2)     A közterület rendeltetésének megfelelő használata díjmentes.

(3)     Engedélyt kell beszerezni:

1. a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), fényreklám, cég- és címtábla elhelyezéséhez,
2. hirdető berendezés, figyelmeztető- és tájékoztató táblák, transzparens elhelyezéséhez,
3. mobil elárusító fülke, egyéb fülke, pavilon ideiglenes elhelyezéséhez,
4. építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezéséhez, ha a tárolás a 48 órát meghaladja,
5. alkalmi és mozgóbolti árusításhoz, javító-szolgáltató tevékenységhez,
6. kiállítás, sport- kulturális rendezvények, alkalmi vásár tartásához,
7. cirkusz és mutatványos tevékenységhez,
8. vendéglátó-ipari előkert létesítéséhez, kitelepüléshez, üzleti szállítás, illetve rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezéséhez,
9. települési szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedény, valamint zöldhulladék komposztálására szolgáló, továbbá 300 literesnél nagyobb gyűjtőedény szállítási napokon kívüli időpontban történő elhelyezéséhez,
10. tüzelőanyag tárolásához, ha a tárolás a 48 órát meghaladja,
11. lakodalmi- és rendezvénysátor elhelyezéséhez,
12. bontási munkálatokhoz.

(4) Nem kell engedélyt kérni, azonban a közterület-használat megkezdését megelőzően legalább 5 nappal előbb be kell jelenteni a közterületnek

1. a helyi önkormányzati alapítású költségvetési szervek,
2. az állami szervek,
3. a helyi civil szervezetek,
4. a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi törvény által meghatározott egyházak

által történő igénybevételét.

(5) Nem kell közterület-használati engedély:

1. a közterületen, illetőleg az alatt vagy felett elhelyezett közművek hiba-, illetve üzemzavarának elhárítása érdekében végzett munkához azzal, hogy a közterület bontását útólagosan, legkésőbb egy munkanapon belül be kell jelenteni.
2. üzlethomlokzat, kirakatszekrény, hirdető berendezés, cég és címtábla elhelyezéséhez, ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be;
3. építési engedéllyel épült szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd, közvilágítási lámpák és köztárgyak elhelyezésére;
4. magánszemélyek számára építőanyagok, építéshez szükséges szerkezetek, továbbá költözködés alkalmával bútorok és egyéb háztartási felszerelések, vagy tüzelőanyag 48 óránál rövidebb időtartamra való elhelyezéséhez, feltéve, ha az a tevékenység a közterület rendeltetésszerű használatát nem zavarja és a közlekedés rendjét nem akadályozza;
5. közvetlen élet- és balesetveszély elhárítása érdekében igénybevett közterület-használatért.

4. Az engedély iránti kérelem

4. § (1)            Az engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.

(2)     Ha a közterület használata építési (létesítési) engedélyhez kötött épület vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építtetőnek kell kérnie.

(3)     Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek kell kérnie.

(4) Ha a közterületet kiállítás, sport- kulturális rendezvények, alkalmi vásár tartása céljából kívánják használni, az engedélyt a rendezvény szervezőjének kell kérnie.

(5)     Az engedély iránti kérelmet a rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell a közterület használatát megelőzően legalább 15 nappal benyújtani.

(6)     Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell:

1. a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl. vállalkozói igazolvány, működési engedély, cégkivonat) másolatát;
2. hirdető berendezés elhelyezésére vonatkozó kérelem esetén a reklámhordozó műszaki dokumentációját, esztétikai tervét, látványtervét;
3. mutatványos tevékenység esetén a jogszabályban meghatározott eszközök és berendezések érvényes műszaki vizsgáját bizonyító okirat másolatát;
4. kiállítás, vásár, egyéb rendezvény esetében a kérelmező terület takarítására vonatkozó nyilatkozatát;
5. zöldterület, közpark használata esetén a kérelmező terület helyreállítására vonatkozó nyilatkozatát.

5. Az engedélyezési eljárás

5.§ A közterület-használatot a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester engedélyezi. Az engedélyezési eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

6.§ (1) A közterület-használat határozatlan vagy határozott időre engedélyezhető.

(2)     A határozott időre szóló közterület-használat legrövidebb időtartama 1 nap, leghosszabb időtartama 2 év, mely kérelemre többször meghosszabbítható.

(3)     Az engedély meghosszabbítását 30 nappal az engedélyben megállapított határidő lejártát megelőzően, írásban kell kezdeményezni. Az engedély szüneteltetésére nincs lehetőség.

7.§ (1) Közérdekből – különösen a közrend, a közbiztonság, a közegészség megőrzése, a fogyasztók, a szolgáltatások igénybevevőinek védelme, a csalás elleni küzdelem, a környezet és a városi környezet védelme, a nemzeti történelmi és művészeti örökség megőrzése – az engedély megadása feltételekhez köthető vagy megtagadható.

(2)     Elutasítható a közterület-használat iránti kérelem, amennyiben

a) a közterület korlátozott nagysága, befogadóképessége indokolja vagy;

b) a tevékenység végzéséhez szükséges feltételek korlátozottsága indokolja vagy;

c) a már kiadott közterület-használati engedélyhez kötött tevékenységek mellett további tevékenység végzése nem biztosítható.

(3)     Amennyiben a közterületen folytatni kívánt tevékenységet jogszabály valamely hatóság vagy más szerv engedélyéhez, hozzájárulásához köti, a közterület-használati engedély csak az engedély, hozzájárulás megléte esetén adható ki.

8. § (1)            Az engedélynek tartalmaznia kell:

1. a kérelmező (a továbbiakban: engedélyes) nevét, lakóhelyének vagy székhelyének (telephelyének) címét,
2. az engedélyes közterület-használatot érintő tevékenységében részt vevő bejelentett családtagjainak, alkalmazottainak, illetve megbízottjának nevét és lakcímét,
3. a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,
4. a közterület-használat célját, időtartamát,
5. a közterületen elhelyezendő tárgyak (asztal, napernyő, hirdetőtábla stb.) megjelenésére (anyag, szín, forma stb.) és elhelyezésének módjára vonatkozó előírásokat,
6. a közterület-használati díj mértékét, fizetésének módját és határidejét,
7. a közterület-használattal járó járulékos költségek (közműdíjak) viselésének és megfizetésének módját,
8. a településképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírások betartására vonatkozó kikötéseket,
9. az engedélytől eltérő közterület-használat követelményeire való figyelmeztetést,
10. a közterület-használat közérdekből történő megszüntetésének lehetőségéről szóló tájékoztatást, valamint az engedély visszavonására való figyelmeztetést,
11. a közterület-használat időtartama alatt szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását,
12. a közterület-használat során okozott kár megtérítésére vonatkozó előírást,
13. az engedély megszűnése esetén az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását.

(2)     A polgármester által kiadott engedélyekről a polgármesteri hivatal (a továbbiakban: hivatal) nyilvántartást vezet.

6. A közterület-használat szabályai

9. § (1) Mozgóbolt útján történő árusítás – az emberi erővel meghajtott eszközökről szezonális jelleggel történő árusítás kivételével – munkanapokon 8.00 és 18.00 óra között, valamint szombati napon 9.00 és 13.00 óra között történhet.

(2) Közterületről látható módon magánterületeken tilos hulladékot felhalmozni.

10. § (1) Hirdető berendezés, figyelmeztető- és tájékoztató tábla, valamint transzparens csak olyan módon helyezhető el, hogy az károkozás nélkül eltávolítható legyen.

2. Gondoskodni kell a hirdető berendezés, figyelmeztető- és tájékoztató tábla, valamint transzparens műszaki és esztétikai karbantartásáról, valamint elavult tartalom esetén eltávolításáról.
3. Tilos hirdető berendezést, figyelmeztető- és tájékoztató táblát, valamint transzparenst

1. élő növényzetre;
2. utcabútorra
3. középületre, annak kerítésre
4. közműoszlopra és –építményre
5. közösségi közlekedés céljára szolgáló épületekre, építményekre

elhelyezni.

11. § Tilos a közterületen dohányozni

1. játszótereken és azok külső határvonalától számított 50 m-es távolságon belül,
2. temető területén,
3. közösségi közlekedési eszköz igénybevételének céljából létesített, illetve erre kijelölt megállóban, várakozó helyen, illetőleg helyiségben, valamint nyílt légterű megálló, várakozó hely esetén annak külső határvonalától számított 10 méteres távolságon belül, azzal, hogy ha a dohányzási korlátozás alá tartozó terület külső határvonala nem állapítható meg egyértelműen, akkor a dohányzás a megállót vagy várakozó helyet kijelölő táblától vagy más jelzéstől számított 10 méteres sugarú körnek megfelelő körzetben,
4. közintézmények területén és azok 50 m-es körzetében, a dohányzásra kijelölt területek kivételével.

12. § Az engedélyes köteles

1. a közterületet kizárólag az engedélyben megadott célra és módon használni,
2. az igénybe vett közterületet és közvetlen környezetét tisztántartani,
3. a használat befejezését követően az eredeti állapotot helyreállítani,
4. a használatért az e rendeletben előírtak szerint díjat fizetni.

7. A közterület-használati díj

13. § (1)        A közterület használatáért az engedélyes

a) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), fényreklám, cég és címtábla esetében 1000,- Ft/ m²/hó;

b) hirdető berendezések, figyelmezető- és tájékoztató táblák esetében 800,- Ft/ m²/hó

c)  transzparensek esetében 135,- Ft/m²/nap;

d)  árusítófülke, egyéb fülke, pavilon, alkalmi árusítás, javító-szolgáltató tevékenység esetében 95,- Ft/ m²/nap

e)  építési munkával kapcsolatos építőanyag és törmelék elhelyezése esetén, ha a tárolás a 48 órát meghaladja 1100,- Ft/ m²/nap;

f)  mozgóbolti árusítás esetén 1735,- Ft/jármű/nap

g)  kiállítás, sport, kulturális rendezvény, alkalmi vásár esetében 15,- Ft/m²/nap

h)  cirkusz és mutatványos tevékenység esetében 50 m² foglalásáig  280,-Ft/m²/nap

i)   cirkusz és mutatványos tevékenység esetében 50 m² foglalása felett 30,- Ft/m²/nap

j)   vendéglátó-ipari előkert esetében 1100,- Ft/m²/hó

k)  üzleti szállítás, rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezése, árukirakodás esetében 200,- Ft/m²/nap

l)   hulladék gyűjtőedény elhelyezése esetében 700,- Ft/m²/hó;

m) tüzelőanyag tárolása 1155,- Ft/m²/nap

n)  lakodalmi- és rendezvénysátor elhelyezése 15,- Ft/m²/nap

o)  közterület bontása 400.- Ft/m²/nap

p)  jármű közterületi tárolása esetén 1500,- Ft/jármű/nap

q) építési munkával kapcsolatos állvány elhelyezése esetén, ha a tárolás a 48 órát meghaladja:

  qa) és az előírt közúti űrszelvény minimális méretét – a vonatkozó balesetvédelmi-, közlekedési jogszabályok figyelembevételével – nem lehet biztosítani: 1-7 napig 1000,- Ft/ m²/nap, 8 naptól 1500, - Ft/ m²/nap;

qb) és az előírt közúti űrszelvény minimális méretét – a vonatkozó balesetvédelmi-, közlekedési jogszabályok figyelembevételével –biztosítani lehet:  1-7 napig 100,- Ft/ m²/nap; 8 naptól 1000, - Ft/ m²/nap;

díjat köteles fizetni.

(2)     Aki ugyanazon tevékenysége miatt többféle kategóriában lenne díjfizetésre kötelezett, a legmagasabb díjtételt eredményező kategória szerint kell megfizetnie a közterület-használati díjat.

(3)     A díjat az engedélyes a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül az engedélyben rögzített időtartamra és módon köteles megfizetni.

(4)     A létesítményekkel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterekben számított alapterületét és a hozzá tartozó – alapterületen túlnyúló – szerkezet (ponyva, tető stb.) területét együttesen kell számításba venni.

(5)     Hirdető berendezés, figyelmezető- és tájékoztató táblák, valamint transzparensek esetén azok hirdető- illetve tájékoztató felületét kell figyelembe venni.

(6)     A díjszámítás szempontjából minden megkezdett négyzetméter, nap, hónap egésznek számít.

(7) Nem kell a közterület-használatért díjat fizetni az országos, vagy helyi védelem alatt álló műemlék épületek felújításával kapcsolatos közterület-használatért.

(8) A polgármester a közterület-használtért fizetendő díj  100 %-át az engedélyes kérelmére elengedheti:

a) a társadalmilag hasznos, karitatív, jótékony rendezvény szervezésére, illetve adomány gyűjtésére irányuló közterület-használat;

b) Martonvásár kulturális és turisztikai vonzerejének növelését szolgáló rendezvény tartása

esetén.

(9) A polgármester közterület-használatért fizetendő díj megfizetését az engedélyes kérelmére elengedheti, annak a természetes személy engedélyesnek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

14. § A megállapított közterület-használati díjat az engedélyes:

1. az egy évet meghaladó vagy határozatlan idejű közterület-használat esetén a tárgyévi díjat az engedély kézbesítését követő 8 napon belül, a közterület-használat megkezdése előtt, azt követően pedig az éves díjat január 31-ig egy összegben köteles megfizetni, az engedélyben meghatározott számlaszámra;
2. havi vagy napi használat esetén az engedély kézbesítését követő 8 napon belül, a közterület-használat megkezdése előtt, majd azt követően minden hó 10. napjáig egy összegben köteles megfizetni, az engedélyben meghatározott számlaszámra.

8. A közterület-használat megszűnése, az engedély megvonása

15. § (1) Megszűnik a közterület-használat:

1. az engedélyben meghatározott idő elteltével;
2. az engedélyes kérelmére;
3. az engedélyes halálával, jogutód nélküli megszűnésével;
4. az engedély megvonásával.

(2)     Ha a közterület-használatot az engedélyes meg kívánja szüntetni, köteles az engedély visszavonását a használat megszüntetésének tervezett időpontját megelőző 30 nappal írásban kérni. Ebben az esetben a megfizetett közterület-használati díj időarányos részét az engedélyes részére vissza kell téríteni.

(3)     A közterület-használati engedély közérdekből, kártalanítási és elhelyezési kötelezettség nélkül bármikor megvonható.

(4)     Amennyiben a közterület-használati engedély megvonására az engedélyesnek nem felróható okból kerül sor, részére a megfizetett közterület-használati díj időarányos részét vissza kell téríteni.

(5)     Meg kell vonni a közterület-használati engedélyt, ha az engedélyes:

1. a közterületet az engedélyben meghatározottaktól eltérően használja;
2. a használatot másnak átengedi;
3. a közterület-használati díjat az engedélyben meghatározott időpontig nem fizeti meg.

9. Ellenőrzés, a közterület engedély nélküli használatának következményei

16. § (1)          A közterületek rendjét, rendeltetésszerű használatát, állapotát, a közterület-használati engedélyek meglétét a polgármester a hivatal és a közterület felügyelő(k) útján folyamatosan ellenőrizteti.

(2)     Az engedélyhez kötött, de engedély nélküli közterület-használata esetén a használót, az engedélytől eltérő használat esetén az engedélyest a közterület felügyelő ( a státusz betöltetlensége, tartós akadályoztatása, illetve szabadsága idején a polgármester), határidő tűzésével felhívja a közterület-használat megszüntetésére, a közterület-használati engedély beszerzésére, az engedély szerinti használatra, és a közterületnek – saját költségen, bárminemű kártalanítási igény nélküli – az eredeti állapotának megfelelő helyreállítására.

17. § (1) E rendeletben foglaltak megsértése esetén a jogsértővel szemben 50 000 forintig terjedő helyszíni bírság, illetve 200 000 forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

2. A közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskört:
   1. helyszíni bírság esetén a közterület felügyelő;
   2. közigazgatási bírság esetén a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester

 gyakorolja. Az engedélyezési eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Nem állapítható meg e rendeletben foglaltak megsértése, ha a tevékenységgel, mulasztással, jogellenes állapot fenntartásával szabálysértés vagy bűncselekmény valósul meg, vagy a tevékenység, mulasztás, jogellenes állapot fenntartása esetére más jogszabály közigazgatási bírság alkalmazását írja elő.

(4) Fiatalkorúval szemben helyszíni bírságot kiszabni nem lehet. Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírság kiszabásának akkor van helye, ha a fiatalkorú önként vállalja a közigazgatási bírság megfizetését.

(5) A kiszabott helyszíni, illetve közigazgatási bírságot Martonvásár Város Önkormányzata pénzforgalmi számlájára kell befizetni a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül.

10. A közterület felügyelő jogállása, feladatai, feladatellátási eszközei

18. § (1) A közterület felügyelő ellátja az országos jogszabályokban, valamint az e rendeletben előírt feladatokat, különösen tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása, megszakítása, megszüntetése, illetve szankcionálása. Feladatellátása során különösen:

a) ellenőrzi és jogsértés esetén szankcionálja:

1. a közterületek és helyi közutak jogszerű használatát;
2. a közterület-használati engedélyhez kötött közterület-használati tevékenységek szabályszerűségét;
3. a köztisztaságra vonatkozó jogszabályok végrehajtását;
4. a közterületek rendjére, tisztaságára, felújítására, rendeltetésszerű használatára vonatkozó szabályok betartását;
5. a helyi közútkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségét,
6. a tűzgyújtási szabályok betartását;
7. a dohányzási tilalomra vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartását;
   2. közreműködik:
      1. a közlekedésrendészeti;
      2. az állategészségügyi;
      3. a társadalmi bűnmegelőzési;
      4. a közbiztonsági és a közrendi;
      5. a katasztrófavédelmi;
      6. az épített és természeti környezet védelmi;
      7. az önkormányzati vagyon védelmi;
      8. az állategészségügyi és ebrendészeti (az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 48/A. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével);

feladatok ellátásában,

3. intézkedik:
   1. jogszabályba ütköző cselekmények elkövetésének megelőzése, meggátlása érdekében,
   2. kezdeményezi – hatáskör hiányában - az ilyen cselekmények elkövetőinek - jogszabályok keretei között való - szankcionálását,
   3. üzemképtelen és a közterületen szabálytalanul elhelyezett gépjárművek közterületről történő eltávolításában,
4. Ha az eljárás más hatóság (szerv) hatáskörébe tartozik, akkor jelenti és kezdeményezi a jogellenes jelenség észlelését, a szükséges intézkedések megtételét;

19. § (1) A hivatalba érkező közérdekű bejelentés, javaslat, panasz ügyében a felügyelő szükség szerint haladéktalanul, de legkésőbb 1 munkanapon belül helyszíni szemlét tart, illetve intézkedik, intézkedést kezdeményez.

(2) Amennyiben a bejelentés tárgya nem tartozik hatáskörébe, azt haladéktalanul, de legkésöbb 3 munkanapon belül megküldi a hatáskörrel rendelkező hatósághoz, szervhez.

11.A feladat végrehajtásának eszközei

20. § A Felügyelet feladatainak ellátásához az Önkormányzat járművet, digitális kép és hang felvételére alkalmas eszközt, kényszerítő eszközt (rendőrbotot, vegyi eszközt) biztosít.

21. § A Felügyelő feladatát a jogszabálynak megfelelő egyenruhában végzi. a település jelképét karjelzésként viseli.

22. § (1) A Felügyelőt fényképes szolgálati igazolvánnyal, jelvénnyel kell ellátni, mely igazolja, hogy annak jogos birtokosa a közterületfelügyelő, aki hivatalos személy és jogosult a közterület-felügyeletről szóló törvényben meghatározott intézkedés megtételére.

2. A Felügyelő az igazolványt munkavégzése során köteles magánál tartani.
3. A Felügyelő közterületen, közbiztonsági, illetve bűnmegelőzési célból, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el, és felvételt készíthet. A képfelvevő elhelyezéséről, valamint a képfelvevővel megfigyelt közterület kijelöléséről a Felügyelő előterjesztésére a képviselő-testület dönt.

23. § (1) A Felügyelő feladatkörében eljárva jogosult, illetve köteles:

a.) hatósági ellenőrzést végezni;

b) a jogszabályba ütköző cselekmények elkövetőit figyelmeztetni, a magatartás megszüntetésére felszólítani, helyszíni bírsággal sújtani, feljelentés vagy a hatáskörébe tartozó egyéb intézkedés céljából igazoltatni;

c) azt a személyt, aki a jogszabályba ütköző cselekményt követ el és személyazonosságát nem igazolja, személyazonosságának megállapítása érdekében a legközelebbi rendőri szervhez - ellenszegülés esetén a rendőrség közreműködésével – előállítani;

d) azt a személyt, aki jogszabály megsértésével szabálysértést követ el, tettenérés esetén az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatósághoz a szabálysértési eljárás azonnali lefolytatása érdekében - ellenszegülés esetén a rendőrség közreműködésével – előállítani;

e) azt a dolgot, amelynek elkobzását a szabálysértésről szóló jogszabály kötelezővé, illetőleg lehetővé teszi, átvételi elismervény ellenében visszatartani és a szabálysértési hatóságnak átadni.

3. Fejezet

A helyi közutak nem közlekedési célú igénybevétele esetén fizetendő díjakról

24. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó helyi közút nem közlekedési célú igénybevétele esetén – külön jogszabályokban meghatározottak szerint – hozzájárulást kell kérni a helyi közút kezelőjétől.

(2) A helyi közút területének nem közlekedési célú, a 100 m² területnagyságot meghaladó igénybevételéért – külön jogszabályban meghatározott eseteket kivéve – igénybevételi díjat (továbbiakban: díj) kell fizetni.

(3) A helyi közút nem közlekedési célú igénybevétele során

a) helyi gyűjtő utak esetében         135 Ft/m²/nap;

b) kiszolgáló utak (lakó utak) esetében      65 Ft/m²/nap;

c) kerékpárutak, gyalogutak járdák esetében         65 Ft/m²/nap

díjat kell fizetni..

4. Közút teljes lezárása esetén a (3) bekezdésben meghatározott díjat 2-szeres szorzóval kell megfizetni.

(5) A díjat a közútkezelői hozzájárulásban meghatározott módon kell fizetni.

IV. Fejezet

Avar és kerti hulladékok nyílt téri égetésének szabályai

25. § (1) Az ingatlanon keletkezett avart és kerti hulladékot csak megfelelően kialakított tűzrakó helyen és az ingatlanon belül (kert, udvar) szabad égetni úgy, hogy az, az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.

(2) Közterületen avart és kerti hulladékot égetni tilos.

(3) Az égetés csak szélcsendes időben végezhető. Amennyiben az égetéssel járó hatásokat (füst, bűz, pernye, hőtermelés) felerősítő időjárási körülmény alakul ki, az égetést azonnal be kell fejezni.

(4) Tilos a kerti hulladék égetése párás, ködös, esős időben.

(5) Az égés folyamatának gyorsítására légszennyező vagy bűzös segédanyag nem alkalmazható.

(6) Tüzet rakni csak a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon, lakó és gazdasági épülettől kellő távolságra, nagykorú, cselekvőképes személy folyamatos felügyelete, a lakókörnyezet lehető legkisebb zavarása mellett szabad.

(7) Az avar és kerti hulladék égetése csak úgy végezhető, hogy az a környezetre tűz- és robbanás veszélyt ne jelentsen.

(8) Az avar és kerti hulladékkal együtt kommunális és ipari eredetű hulladék, veszélyes anyag, illetve nagy mennyiségű papír égetése tilos.

(9) A tüzet őrizetlenül hagyni tilos, és veszély esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani.

26. § (1) A lakosság egészségének és a levegő tisztaságának védelme érdekében az avar és kerti hulladék nyílt téri égetése csak szeptember 1. és április 30. közötti időszakban, kivéve étel készítésére szolgáló tűz rakása – mely csak fa vagy faszén égetésével – , engedélyezett.

(2) Szombaton, vasárnap és ünnepnapokon, valamint az (1) bekezdésben meghatározott időszakon kívüli időpontban a kerti hulladék égetése tilos, kivéve étel készítésére szolgáló tűz rakása, mely csak fa vagy faszén égetésével engedélyezett.

5. Fejezet

Növények telepítése

27. § (1)          A legkisebb ültetési, telepítési távolság az ingatlan határától belterületen és kertes mezőgazdasági területen:

1. szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor, élő sövény esetében 0,50 méter;
2. 3 m-nél magasabbra nem növő fa esetében 1,00 méter;
3. 3 méternél magasabbra növő fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor, élő sövény esetében 2,00 méter.

2. A legkisebb ültetési, telepítési távolság az ingatlan határától külterületen:
   1. gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, gyümölcstermőbokor esetében 1,00 méter;
   2. minden egyéb gyümölcstermőbokor esetében 2,00 méter;
   3. birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 méter;
   4. törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,00 méter;
   5. vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszi esetében 3,00 méter;
   6. cseresznyefa esetében 4,00 méter;
   7. dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 6,00 méter.
3. Egyéb bokor vagy fa esetében, illetve amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy kertes mezőgazdasági területen, az alábbi ültetési távolságok érvényesek:
   1. 1 méternél magasabbra nem növő bokor, élő sövény esetében 0,80 méter;
   2. 2 méternél magasabbra nem növő bokor, élő sövény esetében 1,20 méter;
   3. 2 méternél magasabbra növő bokor, élő sövény esetében 2,00 méter;
   4. fa esetében 8,00 méter.

6. Fejezet

Záró rendelkezések

28. § (1) Ez a rendelet 2016. január 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a település rendjének szabályairól szóló 23/2012. (IX.26.) önkormányzati rendelete.

            Dr. Szabó Tibor                                                                    Miklósné Pető Rita

              polgármester                                                                                aljegyző

Kihirdetve:  2015. október 28.

             Miklósné Pető Rita

aljegyző