„3. az építési telek megengedett legnagyobb beépítettsége 40%, a minimális zöldfelületi fedettsége 40%, az oldalkert mérete minimum 3 méter, a megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 méter lehet, „

(2) A R. 6. § (3) bekezdés c) pontjának 4. alpontja az alábbiak szerint módosul:

„4. a megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 méter lehet,”

(3) A R. 7. § (1) bekezdés e) pontja az alábbiak szerint módosul:

„e) A temető területén épület, építmény csak a temető működése érdekében helyezhető el, legfeljebb 6 méter épületmagassággal.”

(4) A R. 11. § (1) bekezdés b) pontjának 4. alpontja az alábbiak szerint módosul:

„4. A telken újonnan elhelyezett építmény oldalhatáron állóan, 10m-es előkerttel, legfeljebb 3 méter épületmagassággal és magas-tetővel telepíthető.”

(5) A R. 11. § (2) bekezdés e) pontja az alábbiak szerint módosul:

„e) Önálló lakóépületet 35-45°-os hajlású magas-tetővel kell fedni, épületmagassága legfeljebb 4,5 m lehet.”

(6) A R. 11. § (3) bekezdés b) pontja az alábbiak szerint módosul:

„b) A területen nyomvonal jellegű építményeken és műtárgyakon, a külön jogszabályok keretei között a köztárgyakon, a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építményeken, a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyakon , a nyilvános illemhelyeken, hulladékgyűjtőkön túl csak a természetvédelmi fenntartást, kutatást és bemutatást, illetve a legeltetéses állattartást szolgáló legfeljebb 3 méter épületmagasságú épület létesíthető, minimum 5 hektár nagyságú telken, telkenként egy db. legfeljebb 200 m²-es épület elhelyezésével.”

(7) A R. 13. § (1) bekezdés az alábbiak szerint módosul:

„(1) A még nem, vagy jellemzően nem beépített, illetőleg átalakításra szánt, nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt (a továbbiakban: nem kialakult) területeken az új építési telkek kialakításának előírásait, a beépítettség és a zöldfelületi fedettség mértékét, a beépítési módot és az épületmagasságot az 1-3. táblázatok határozzák meg.”

(8) A R. 13. § (1) bekezdésének 1-3. számú táblázatai az alábbiak szerint módosulnak:

„A választható beépítési módok és telekméretek (X = választható)

A saroktelek legkisebb szélességi mérete 20 méter alatti telekszélesség esetén + az előkert mérete. Oldalhatáron álló beépítési mód esetén olyan építési telek esetben kell alkalmazni, amikor az építési határvonal nem az oldalhatáron van.

Beépítési százalék és a zöldfelületi fedettség 2. táblázat

Épületmagasság 3. táblázat

A sarok telek beépítettsége szabadon álló és oldalhatáron álló beépítési mód esetén 10 %-kal növelhető az előírt zöldfelületi fedettség terhére. A zöldfelületi fedettségbe a fásított parkolók területe 20 %-ban beszámíthatók”

(10) A R. 13. § (3) bekezdés d) pontja az alábbiak szerint módosul:

„d) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények épületmagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmények lebontására kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekintetni és a vonatkozó épületmagassági előírásokat kell érvényesíteni.”

(11) A R. 14. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(1) Az átalakításra nem szánt, kialakult szabályozási kategóriába sorolt (a továbbiakban: kialakult) területeken a beépítési módot, az előkert szükségességét és mértékét, az építési hely területét, a hátsókert mértékét és a telek alakításának, beépítésének feltételeit a szomszédos telkeken vagy a tömboldalon kialakult adottságok, jellemzők, és az egyéb országos érvényű előírások alapján, valamint az 1. számú táblázatban meghatározott keretek között az építési hatóság határozza meg, esetenként a főépítész, vagy az Építészeti Tervtanács állásfoglalásának figyelembe vételével. A szabályozási tervben a legnagyobb megengedett beépítettséget és az épületmagasságot minden esetben számszerűen meg kell határozni a 2. és a 3. táblázat keretei között.”

(12) A R. 14. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(3) Beépítési módnak az OTÉK 34. és 35. §-ban foglaltak által kijelölhető építési hely területén elhelyezkedő épületek együttesét lehet csak figyelembe venni. Az előírásoktól eltérő beépítés (pl. a jelen előírások szerint el nem helyezhető rendeltetés, építési helyen kívüli épületek, közterületet részben elfoglaló garázslehajtók, rámpák, a beépítettség túlzott mértéke, nagyobb épületmagasság, a hagyományoktól eltérő tetőhajlásszög, rikító színezés stb.) nem tekinthető kialakult beépítésnek. „

(13) A R. 15. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(3) Az előírt legnagyobb épületmagasság az épület utcai homlokzatánál nem léphető túl.”

(14) A R. 23. § (12) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(12) Nem kialakult szabályozási kategóriájú terület: Olyan építési övezet, amely vagy beépítetlen, vagy a kialakult építészeti karakter jobbítására, illetve változtatására szorul. Az utóbbi általában a beépítési mód, a beépítési % és/vagy épületmagasság változtatásával jár. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás több elemet tartalmaz, mint a kialakult területen.”

A R. 11. § (2) bekezdésének c) pontja az alábbiak szerint módosul:

„c) A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3 %-ot. Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5 %-a, de legfeljebb 300 m2 építhető be. „

(1) E rendelet 2016. december 09-én lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a R. 4. § (2) bekezdésének f) pont 5. alpontja, 4. § (3) bekezdésének f) pont 7. alpontja, 5. § (1) bekezdésének f) pont 8. alpontja, 11. § (2) bekezdés d) pontja, 14. § (2) bekezdése, 14. § (4) bekezdésének 2. pontja, 15. § (8), (16) bekezdése, 16. §-a, 17. §-a, 18. §-a, 18/B. §-a, valamint 22. §-a.