Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 7/2021. (II.15.) önkormányzati rendelete

a 2021. évi költségvetés végrehajtásáról

Hatályos: 2021. 02. 16

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi költségvetési rendelet végrehajtására az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011 (XII.31.) Korm. rendelet, Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV törvény, valamint a Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény rendelkezéseinek figyelembevételével a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya


1. §


A rendelet hatálya Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatára és költségvetési szerveire, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésére és szerveire, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalára, Hódmezővásárhely-Szikáncs Településrész Önkormányzatára, a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulásra és költségvetési szerveire, a Hódmezővásárhely-Mártély-Székkutas Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulásra, a  nemzetiségi önkormányzatokra valamint költségvetési szerveire (együttesen a továbbiakban: költségvetési szervek), továbbá a támogatásban részesített természetes személyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki.


Az önkormányzat és a költségvetési szervek gazdálkodása


2. §


(1) Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal gazdálkodása elkülönül a pénzforgalmat is ideértve, továbbá elkülönült önálló költségvetéssel rendelkeznek a helyi nemzetiségi önkormányzatok, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ, a Németh László Városi Könyvtár és Pósa Lajos Gyermekkönyvtár, a Hódmezővásárhelyi Egyesített Óvoda, Hódmezővásárhelyi Közétkeztetési Intézmény továbbá a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás, a Hódmezővásárhely-Mártély-Székkutas Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás.

(2) Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.

(3) A bevételek beérkezésének és a kiadások teljesítésének ütemezéséről a költségvetési szervek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény (továbbiakban: Áht.) 78. § (2)-(3) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011 (XII.31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr.) 122. § (2) foglaltakra tekintettel likviditási tervet készítenek, amely havi ütemezéssel tartalmazza a teljesíthető kiadásokat.

(4) A Közgyűlés felhatalmazza a költségvetési szerveit a költségvetési rendeletben előírt bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére.

(5) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, a jegyzőt valamint az egyes költségvetési szervek képviseletére jogosult személyeket, hogy a (3) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében szerződéseket kössön és módosítson - ideértve a vagyonhasznosításhoz kötődőeket is - valamint intézkedjen a jóváhagyott kiadási előirányzat célirányos felhasználásáról.

(6) A költségvetési szerveknél a tervezett bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás növekedését. A kiadási előirányzatok, amennyiben a tervezett bevételek nem folynak be, nem teljesíthetők.

(7) Az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek a tárgyévet megelőző év december 31. napján fennálló, 100.000,- Ft-ot meg nem haladó követeléseiket az önkéntes teljesítésre történő felhívástól számított 1 év elteltével saját hatáskörben törölhetik, ha a behajtásuk eleve eredménytelennek látszik és a végrehajtási eljárás indokolatlan többletköltséget jelentene, egyebekben behajtásra előírni nem kell őket.

(8) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza, és egyben felkéri a polgármestert, hogy az Önkormányzat tulajdonát képező, a Közgyűlés által értékesítésre és megterhelésre kijelölt, forgalomképes lakások és nem lakáscélú helyiségek értékesítése érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg, az ingatlanok forgalmi értékének megállapítása érdekében az értékbecslések megrendeléséről, majd ezt követően azok meghirdetéséről gondoskodjon és az így lefolytatott pályázati eljárás eredményét jóváhagyásra terjessze a Közgyűlés elé.


3. §


(1) A költségvetési szervek a jóváhagyott előirányzatokon belül kötelesek gazdálkodni.

(2) Az intézmények saját bevételeiből képződő nettó összeget az önkormányzat elvonhatja.

4. §


(1) Az Önkormányzat a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV törvény (továbbiakban: Stabilitási törvény) 10. § (2) bekezdésében meghatározott kivételektől eltekintve adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen kizárólag a Kormány előzetes engedélyével köthet, ugyanakkor az intézmények adósságot keletkeztető ügyletet nem köthetnek.

(2) Az Önkormányzat a működésének finanszírozására kizárólag likvidhitelt, azaz éven belül visszafizetendő, akár a pénzforgalmi számlához is kapcsolódóan nyújtott hitelt vehet fel. Az adósságot keletkeztető ügylet csak annyiban köthető, amennyiben ezen ügyletből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettség az ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladja meg az Önkormányzat Stabilitási törvényben meghatározottak szerinti, adott évi saját bevételeinek 50 %-át.

A Közgyűlés adósságot keletkeztető ügyletekhez kapcsolódóan a Stabilitási törvényben meghatározott korlátozások érvényesülése mellett

a) saját hatáskörében dönt a hosszú lejáratú hitel felvételéről, kötvény kibocsátásáráról, egyéb adósságot keletkeztető ügyletről, amelyhez a pénzügyi, gazdasági bizottság előzetes döntése szükséges;

b) saját hatáskörében dönt a rövid lejáratú hitel felvételéről egyéb adósságot keletkeztető ügyletről, amelyhez a pénzügyi, gazdasági bizottság előzetes döntése szükséges;

c) felhatalmazza a polgármestert, hogy a fennálló adósságállomány részét képező hiteleket, ha a pénzpiaci helyzet ezt indokolttá teszi, lejárat előtti visszafizetéssel kedvezőbb kamatozású hitelekkel (kötvényekkel) váltsa ki, illetve a kamatterhek mérséklése érdekében az adósságállomány egy részét előtörlessze, ha ezt az önkormányzat likviditási helyzete megengedi.

Ennek biztosítása érdekében a Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert hitelfeltételekre vonatkozó tárgyalások kezdeményezésére, illetve folytatására.

(3) Az önkormányzati intézmények eltérő rendelkezés hiányában:

- kezességet nem vállalhatnak,

- értékpapírt nem vásárolhatnak,

- váltót nem bocsáthatnak ki,

- a költségvetési támogatást betételhelyezésre nem fordíthatják,

- egyéb, átmenetileg szabad pénzeszközeiket betétként a számlavezető pénzintézetnél abban az esetben köthetik le, ha ez az esedékes fizetési kötelezettségeik határidőben történő teljesítését nem veszélyezteti,

- hitelt, kölcsönt - az elkülönített számlán kezelt munkáltatói lakásépítési és vásárlási kölcsönök kivételével - nem nyújthatnak.

(4) Az önkormányzat érvényesen kezességet kizárólag hitel, kölcsön vagy kötvény visszafizetésére vállalhat az Áht. 96. §-ában és a Stabilitási törvényben foglalt rendelkezések figyelembe vételével.

(5) A 100%-os önkormányzati tulajdonban álló olyan gazdasági társaság, amely nem minősül a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek – a Stabilitási törvényben meghatározott kivételektől eltekintve – érvényesen kizárólag a Kormány előzetes hozzájárulásával vállalhat a Polgári Törvénykönyv szerinti kezességet és garanciát, valamint köthet adósságot keletkeztető ügyletet.

5. §


(1) A jelen rendelet 2. § (1) bekezdése alapján az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal, valamint az önkormányzat irányítása alá tartozó további költségvetési szervek, társulások illetve a helyi nemzetiségi önkormányzatok kötelesek önálló fizetési számlát nyitni és önálló adószámot igényelni.

(2) Az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek, társulások illetve a helyi nemzetiségi önkormányzatok esetében az (1) bekezdésben meghatározott számlákat a Polgármesteri Hivatal kezeli azzal, hogy az irányítása alá tartozó intézmények számláikat az alábbi pénzintézeteknél vezetik:

  • Hódmezővásárhely MJV. Önkormányzata, Hódmezővásárhely MJV. Polgármesteri Hivatala, Tornyai János Múzeum, Németh László Könyvtár és Pósa Lajos Gyermekkönyvtár, Hódmezővásárhelyi Közétkeztetési Intézmény K&H Bank Zrt.
  • Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás, Hódmezővásárhely-Mártély-Székkutas Ivóvízminőség Javító Önkormányzati Társulás, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Cigány Nemzetiségi Önkormányzata, Takarékbank Zrt.
  • Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Román Nemzetiségi Önkormányzata, Erste Bank Zrt.
  • Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Német Önkormányzata, Budapest Bank Zrt.

(3) Az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek átmenetileg szabad pénzeszközeiket - a polgármester előzetes engedélyével - csak a K&H Bank Zrt. pénzintézetnél helyezhetik el tartós betétként.


6. §


Az intézmények

a) kizárólag a Közgyűlés előzetes jóváhagyásával nyújthatnak be szakmai pályázatokat abban az esetben, ha a pályázott feladat ellátása költségvetési többlettámogatást igényel,

b) a Közgyűlés előzetes jóváhagyása nélkül csak abban az esetben nyújthatnak be szakmai programokra pályázatot, ha a pályázott feladat ellátása miatt az intézmény többlettámogatási igénnyel nem jelentkezik a fenntartó önkormányzatnál. Ez esetben is szükséges azonban a pályázatról a Polgármesteri Hivatal egyidejű tájékoztatása.


7. §


Az önkormányzat, továbbá a Polgármesteri Hivatal a vagyontárgyaira teljes körű biztosításokat, illetve egyes tevékenységeikre felelősségbiztosításokat kötnek. Az intézmények ezen felül csak a fenntartó engedélyével köthetnek biztosítási szerződést.


8. §


Az önkormányzati intézmények költségvetése elkészítéséhez szükséges elemi adatok biztosítása érdekében az intézmények az információszolgáltatás rendjére vonatkozó szabályok szerint kötelesek adatot szolgáltatni.


9. §


(1) A Közgyűlés költségvetésének megfelelően biztosítja a gazdálkodás feltételeit, a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével.

(2) A Közgyűlés az intézmények kötelező feladatellátását finanszírozza, a vállalkozási jellegű feladatokat az intézmények saját bevételeikből kötelesek ellátni. Nem tekinthető saját bevételnek a működésre biztosított költségvetési támogatás.

(3) Az intézményeknél a tárgyévi költségvetésben jóváhagyott keretszámokat szigorúan be kell tartani. Sem a meghatározott létszám, sem a létszám alapján megállapított költségkeret törvény vagy Kormány rendelet eltérő rendelkezése nélkül nem léphető át.

(4) A Közgyűlés a költségvetésnek megfelelően a pénzellátás függvényében folyamatosan megteremti a gazdálkodás feltételeit.

(5) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az általános és céltartalékra elkülönített kiadási előirányzatok felett rendelkezzen. A céltartalékon lévő kiadási előirányzatra kötelezettséget vállalni kizárólag a kiadási előirányzatnak megfelelő mértékű - az éves költségvetésben eredetileg nem tervezett - bevétel teljesülése esetén lehetséges.

(6) A költségvetésben új kiadási előirányzat megnevezésére, valamint az eredeti költségvetésben jóváhagyott előirányzatok megemelésére csak az ezt fedező források egyidejű megjelölésével, illetve megemelésével van mód.

(7) A város költségvetési egyensúlyának megteremtése érdekében a kötelező feladatok ellátásának finanszírozása prioritást élvez, ennek keretében a Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a kifizetések e célból történő rangsorolására.

(8) Az önkormányzat tulajdonában álló, valamint ezt követően tulajdonába kerülő portfoliók értékesíthetők, lehetőleg névértéken. Az értékpapír portfoliók értékesítéséből származó bevétel a működés biztonságosabbá tétele, illetve a felhalmozási célú bevételek növelése érdekében használható fel.

Az értékesíthető és megterhelhető ingatlanokat, portfoliókat a tárgyévi költségvetés mellékletében, valamint egyéb eseti határozatokban felsorolt közgyűlési döntések tartalmazzák.

(9) A Közgyűlés a számlavezető pénzintézet által folyósított folyószámlahitel, mint likvid hitel maximális összegét 1.000.000 ezer Ft-ban határozza meg. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a likvid hitelhez szükséges fedezetet a pénzintézet rendelkezésére bocsássa. Fedezetként felhasználható a közgyűlés által e célra kijelölt vagyon a Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény (továbbiakban: Nvtv.) rendelkezéseinek figyelembe vétele mellett illetve az adóbevételek.


Előirányzat módosítás az intézményeknél


10. §


(1) A helyi feladatok ellátása érdekében és a fizetőképesség megtartása céljából a Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a portfoliók, illetve az ingatlanok értékesítését az Nvtv. rendelkezéseinek figyelembevételével továbbra is folytassa, az ebből befolyt bevételek felhasználásával a város zökkenőmentes működését segítse elő, illetve a felhalmozási célú bevételeket növelje, továbbá felhatalmazza ennek érdekében, hogy 100 millió forint összeghatárig szükség esetén előirányzat-módosítást, illetve átcsoportosítást hajtson végre. A 100 millió Ft-os összegre vonatkozó felhatalmazás az adott költségvetési éven belül, az előirányzat-módosításnak a költségvetési rendeleten történő átvezetését követően, a felhatalmazás szerinti teljes összegre ismét nyitva áll.

(2) Az intézmények saját hatáskörben kezdeményezhetik jóváhagyott bevételi és kiadási előirányzataik módosítását:

a) A tárgyév november 30. napjáig ténylegesen realizált bevételi többletnek megfelelő összeg erejéig. Az ezt követően elért többletbevétel miatt tárgyévben előirányzat-módosítás nem hajtható végre, csak a Közgyűlés által.

A tervezett előirányzatot meghaladó többletbevételből az éves személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata legfeljebb

- a többletbevétellel összefüggő feladat elvégzéséhez szükséges (nem a személyi kiadások körébe tartozó közvetlen és közvetett) kiadásoknak az adott bevételből történő teljesítése után fennmaradó összeg erejéig,

- szerződés esetén az abban meghatározott összeggel emelhető;

b.) A külön jogszabályban szabályozott felülvizsgálat után jóváhagyott előző évi pénzmaradványukkal és vállalkozási tartalékaikkal a Közgyűlés jóváhagyását követően, a Közgyűlés döntésének megfelelően rendelkezhetnek.

(3) Az önálló bér- és létszám-gazdálkodási jogkörében az intézmény vezetőjének:

            a) az intézmény részére engedélyezett létszámirányszámot a tényleges foglalkoztatás során éves átlagban be kell tartania,

            b) a feladatváltozás, illetve egyéb okból megüresedett álláshelyeket nem töltheti be, a kapcsolódóan jelentkező megtakarításokat még átmenetileg sem használhatja fel, csak a polgármester külön engedélyével.

(4) Az önkormányzati intézmények a személyi juttatások körében keletkező megtakarításokat - önálló bérgazdálkodási jogkörükben- az Ávr. 36.§-ában foglaltak figyelembevételével használhatják fel.

Az önálló bérgazdálkodást folytató intézmények vezetői e jogkörük gyakorlása során a közalkalmazotti jogviszonyban lévők jutalmazása esetén egyeztetni kötelesek a polgármesterrel, engedélye nélkül kifizetés e címen nem teljesíthető.

(5) Az önkormányzati költségvetési szervek vonatkozásában a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításra eltérő rendelkezés hiányában kizárólag a közgyűlés jogosult.

(6) Amennyiben a tervezett felhalmozási feladatok üzemeltetési többletkiadásokkal, kötelezettségekkel terhelik az önkormányzatot, a Közgyűlés jóváhagyását előzetesen ki kell kérni.


Pénzellátás, pénzkezelés


11. §


(1) Az intézmények pénzellátása a központi pénzkezelés keretein belül történik.

A Jegyző az Ávr. 122.§ (2) bekezdésben meghatározottak szerint likviditási tervet készít a várható bevételek alapulvételével, mely havi ütemezéssel tartalmazza a teljesíthető kiadásokat, mely alapját képezi az intézmények finanszírozásának. A Jegyző a Polgármesteri Hivatal útján a Polgármester jóváhagyását követően az intézmény igénye alapján a pénzügyi forrásoknak megfelelően gondoskodik a pénzellátásról, figyelembe véve az intézmény rendelkezésére álló pénzkészletet.

(2) A pályázatokon elnyert és az önkormányzati forrásból megvalósuló fejlesztéseket (beszerzések, szolgáltatások igénybevétele, stb.) a zavartalan pénzellátás érdekében előzetesen kell bejelenteni a Polgármester felé, aki a likviditási ütemterv alapján engedélyezi a feladat megvalósítását. A jóváhagyás után biztosítható az ütemterv figyelembevételével a zavartalan pénzellátás.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak megfelelő eltéréssel alkalmazandóak az önkormányzati tulajdonú, vagy az önkormányzat többségi befolyásával működő gazdasági társaságok, illetve egyéb, támogatásban részesítendők pénzellátására is.

(4) Az intézmények, illetve egyéb, az önkormányzat tulajdonában álló vagy az önkormányzat többségi befolyásával működő gazdasági társaságok kötelesek gondoskodni saját bevételeik beszedéséről, valamint a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodáján keresztül a kintlévőségeik behajtásáról.

(5) A támogatás kiutalásának feltétele, hogy a támogatott szerv, illetve személy a támogatás tervezett felhasználásáról költségvetést nyújt be. Pályázat alapján megítélt támogatások esetében a beadott pályázat költségvetésnek minősül.

(6) A támogatásban részesítettek a támogatási szerződésben rögzített időpontig ennek hiányában legkésőbb a tárgyévet követő év január 31-ig kötelesek elszámolni a támogatás felhasználásáról. Az elszámolási határidőt indokolt esetben a Polgármester meghosszabbíthatja.

(7) A folyósított támogatások nyilvántartása és a támogatásban részesítettek elszámoltatása az adott támogatási előirányzat felett rendelkezni jogosult Iroda kötelezettsége.

(8) Az elszámolási kötelezettséget nem teljesítő személyek, szervek részére újabb támogatás az elszámolási kötelezettség teljesítését követő 3 évig nem folyósítható.

(9) Az Önkormányzat tulajdonban álló gazdasági társaságok a polgármester által elrendelt gyakorisággal információt szolgáltatnak tartozásállományuk és elismert kötelezettségük alakulásáról. A jelentésnek tartalmaznia kell valamennyi leigazolatlan, illetve leigazolt, kifizetetlen számlát összegszerűen, fizetés esedékessége szerinti sorrendben.

(10) A költségvetési szervek - figyelembe véve a saját bevételeiket is - a tárgyhóra és a tárgyhót követő két hónapra likviditási tervet kötelesek készíteni, amelyet a tárgyhót megelőző hó 20-áig a Közgazdasági Irodára kötelesek megküldeni.

(11) A költségvetési szervek likviditására, szállítói kötelezettség állományára, valamint egyéb kérdésre vonatkozó a Közgazdasági Iroda vezető által kért eseti adatszolgáltatásokat 3 munkanapon belül kötelesek elkészíteni és a Közgazdasági Iroda vezető részére megküldeni.

(12) A költségvetési szerv a lejárt szállítói tartozásállományáról tárgyhót követő hó 22-éig köteles tájékoztatni a Közgazdasági Irodát.


(13) A Közgyűlés az alábbiak szerint határozza meg a kiadások készpénzben történő teljesítésének eseteit:

            a) karbantartással, működtetéssel kapcsolatos kiadások,

            b) reprezentációs költségek,

            c) segélyekkel kapcsolatos kifizetések,

d) készletbeszerzéssel kapcsolatos kiadások,

e) bérjellegű kifizetések,

            f) könyv, folyóirat beszerzése,

            g) kis értékű tárgyi eszköz beszerzése,

            h) szakmai anyagok beszerzése,

            i) postai kézbesítés költségei.

(14) A 11. § (13) bekezdésében foglalt eseteken felül a Jegyzőnek indokolt esetben adott egyedi engedélye alapján lehetséges a kiadások készpénzben történő teljesítése.       



Önkormányzati biztos kirendelése


12. §


(1) A Közgyűlés amennyiben a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. §-a szerinti adósságrendezési eljárást az önkormányzat vagy hitelezői nem kezdeményezték, önkormányzati biztost rendel ki a felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez, ha annak elismert tartozásállománya a (2) bekezdésben meghatározott időt és mértéket eléri.

(2) Önkormányzati biztos kinevezése kötelező, ha az egyes, önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szervnél nyilvántartott 30 napon túli elismert tartozásállomány mértéke eléri a költségvetési szerv éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy százötven millió forintot és e tartozását nem képes 30 nap alatt sem 10% alá szorítani.

(3) Az önkormányzati biztos kirendelését a (2) bekezdésben foglalt elismert tartozásállomány elérése esetén a polgármester, amennyiben e kötelezettségének nem tesz eleget, abban az esetben:

a) a Közgyűlés pénzügyi, gazdasági bizottsága,

b) a helyi önkormányzat jegyzője,

c) a Közgyűlés által megbízott könyvvizsgáló,

d) a költségvetési szerv vezetője kezdeményezi.

(4) Az önkormányzati biztos lehet az Ávr. 116.§ (2) kezdésében meghatározott magyar állampolgár vagy gazdasági társaság.

(5) Az önkormányzati biztost a jelölhető személyek közül a pénzügyi, gazdasági bizottság döntése alapján a polgármester bízza meg.

(6) Az önkormányzati biztos kirendelésével kapcsolatos költségek fedezetéről a polgármester előterjesztése alapján a Közgyűlés dönt.


13. §


(1) Az önkormányzati biztos a megbízását követő 15 napon belül köteles tájékoztatást adni az adott költségvetési intézmény általános gazdasági helyzetéről, kiemelve a pénzügyi állapotot, a lejárt határidejű követelések pénzügyi rendezésének lehetőségét. A jelentést a polgármester és a pénzügyi, gazdasági bizottság részére kell benyújtani.

(2) Az önkormányzati biztos köteles a költségvetési szerv ellen kezdeményezett adósságrendezési eljárás megindításáról a polgármestert haladéktalanul értesíteni.

(3) Megszűnik az önkormányzati biztos megbízatása az adósságrendezési eljárás megindítása esetén a pénzügyi gondnok kinevezésének időpontjával egyidejűleg, amennyiben a jelen rendelet 12. § (2) bekezdésére figyelemmel a költségvetési szerv 30 napon túli tartozásai az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-a alá csökken.


Közbeszerzés


14. §


(1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 15. § (2) bekezdése alapján az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatára, mint a Kbt. 5. § (1) c) pontja szerinti ajánlatkérőre vonatkozó közösségi értékhatárok az alábbiak szerint kerültek meghatározásra:

Árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén:

A Kbt. 5. §-a szerinti egyéb ajánlatkérő esetében, valamint a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha védelem terén a be-szerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében (2014/24/EU irányelv III. mellékletében) nem szerepel, 214 000 euró, azaz 68 171 840 forint;

A Kbt. 5. §-a szerint valamennyi ajánlatkérő esetében, ha a beszerzés tárgya a Kbt. 3. mellékletkében (2014/24/EU irányelv XIV. mellékletében) szereplő szociális és egyéb szolgáltatás, 750 000 euró, azaz 238 920 000 forint

Építési beruházás esetén: 5 350 000 euró, azaz 1 704 296 000 forint. 

Tervpályázati eljárás lefolytatása esetén, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére került sor, továbbá a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege esetén a Kbt. 5. § szerint egyéb ajánlatkérő esetében 214 000 euró, azaz 68 171 840 forint.

Építési koncesszió esetén: 5 350 000 euró, azaz 1 704 296 000 forint.

Szolgáltatási koncesszió esetén: 5 350 000 euró, azaz 1 704 296 000 forint. 


(2) A Kbt. 15. § (3) bekezdése szerint az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó nemzeti értékhatárokat a központi költségvetésről szóló törvényben évente kell meg-határozni. Leírtaknak megfelelően a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény a 74. §-ában állapítja meg a 2021. január 1-jétől 2021. dec-ember 31-éig tartó időszakra a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat. A 2020. évben meghatározott értékhatárokhoz viszonyítva nemzeti értékhatárok megváltoztak:


- árubeszerzés esetében: 15 millió forint;


- építési beruházás esetében: 50 millió forint;


- szolgáltatás megrendelése esetében: 15 millió forint;


- építési koncesszió esetében: 100 millió forint;


- szolgáltatási koncesszió esetében: 30 millió forint;


Vegyes és záró rendelkezések


15. §


(1) A Polgármesteri Hivatalban és az Önkormányzathoz tartozó intézményekben, támogatásban részesülő gazdasági társaságokban a bérfizetés napja legkésőbb a tárgyhót követő hónap 5. napja. A bérek számlára utalása miatt a béreket olyan időpontban kell feladni, hogy a bérfizetés napján az a dolgozó számlájára megérkezzen.

(2) Az Önkormányzat által fizetendő segélyek kifizetését elsősorban az Önkormányzat számlavezető pénzintézeténél nyitott számlára utalással kell teljesíteni. A számlára utalás alól kivétel az azonnali kifizetést igénylő krízishelyzet kezelésére megállapított és 48 órán belül kifizetésre kerülő segély azzal, hogy annak kifizetésére az Önkormányzat pénztárában kerül sor.

(3) Az Önkormányzat Adóhatósága részére teljesítendő befizetések a belföldi befizetési számlával rendelkező és pénzforgalmi számlával rendelkező adózónak átutalással, az ezzel nem rendelkező adózónak a Polgármesteri Hivatal pénztárába történő készpénz befizetéssel is teljesíthető. A Polgármesteri Hivatal házi pénztárába történő adó befizetéseket a pénztáros köteles még ugyanazon a banki napon a megfelelő adószámlákra befizetni.


16.§


(1) Az intézmények átszervezése és az ésszerűsítés megkövetelte esetleges létszámcsökkentés esetén a leépítés során kifizetendő végkielégítés, felmentés idejére járó illetmény összegét lehetőség szerint az állami költségvetésből vissza kell igényelni.

(2) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti illetményalap 2021. évben 38 650 forint, a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény 61. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Közgyűlés az illetményalapot az elmúlt évivel egyezően 49.000,-Ft-ban állapítja meg.

(3) A köztisztviselők cafetéria-juttatásának éves összegét a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 151. § (1) bekezdésében és a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény 61. § (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel 200.000,- Ft-ban állapítja meg a Közgyűlés, azzal, hogy a cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.

17.§


(1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, de rendelkezéseit 2021. január 1. naptól kell alkalmazni.


(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 2020. évi költségvetés végrehajtásáról szóló 3/2020. (II.14.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.