Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott eredeti jogalkotási hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontban meghatározott feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletéről, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény helyi végrehajtására vonatkozóan az alábbiakat rendeli el:

1. A rendelet célja, hatálya

1. §
   

(1) A rendelet célja Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakásokkal és nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel (a továbbiakban együtt: ingatlan) kapcsolatos gazdálkodás szabályszerű és hatékony elősegítése az elidegenítésre vonatkozó szabályok rendszerezésével, összhangba hozva az egyéb önkormányzati vagyon gazdálkodására vonatkozó szabályokkal.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló minden lakásra és nem lakás céljáró szolgáló helyiségre abban az esetben is, ha az ingatlan Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közigazgatási területén kívül helyezkedik el.

2. Az elidegenítésre vonatkozó általános szabályok

2. §

(1) Az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlan értékesítésre történő kijelöléséről, illetve értékesítéséről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) dönt.

(2) Bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási joggal érintett lakást, életvédelem céljait szolgáló helyiséget, illetve műemléképületben lévő lakást vagy helyiséget, csak a lakások és helyiségek bérletéről, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 55. §-ban foglaltak betartásával lehet elidegeníteni.

(3) Az Önkormányzat lakásállományából a szociális elhelyezést szolgáló Dobó Katalin, Bibó Lajos és Janáky István utcai lakások (összesen 118 db), a Dr. Rapcsák András út 52. sz. alatti ingatlanban lévő lakások (összesen 21 db), valamint a Pető Ferenc u. 4. sz. alatti Nyugdíjas Lakóparkban található lakások (107 db) nem értékesíthetőek.

3. §

(1) Értékesítésre kizárólag értékbecslés alapján van lehetőség. Az értékesítésre kijelölt ingatlan forgalmi értékének megállapítására az Önkormányzat független szakértőt bíz meg, aki a vonatkozó előírásoknak megfelelő módon és formában értékbecslést köteles készíteni. Az értékbecslésben leírtakért mindenkor az elkészítésével megbízott szakértő a felelős. Az értékbecslés 6 hónapig érvényes.

(2) Amennyiben az ingatlan értékbecslő által megállapított forgalmi értéke meghaladja a hatályos központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értéket, az értékesítés versenyeztetési eljárással történik, egyéb esetben pályázat útján.

(3) A versenyeztetési eljárással történő értékesítés során a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény vonatkozó rendelkezései alapján kell eljárni.

3. Elővásárlással érintett ingatlanokra vonatkozó rendelkezések

4. §

Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került ingatlanok esetében az Ltv. 49. § (1), illetve 58. § (1) bekezdése szerinti elővásárlásra jogosultakon túl elővásárlási jog illeti meg a nem rosszhiszemű bentlakót, illetve bérlőt – amennyiben nincs lakás-, vagy helyiséghasználattal kapcsolatos tartozása – az általa lakott lakás, illetve az általa bérelt helyiség vonatkozásában.

5. §

Önkormányzati tulajdonú nem lakás célú helyiség eladásakor, ha a 4. § szerint elővásárlásra jogosult bérlő érvényes pályázatot nyújt be, az ingatlan vételára a forgalmi érték, árverés nem tartható. 

4. A pályázati eljárás szabályai

6. §

(1) A pályázatot a helyben szokásos módon 15 napra kell meghirdetni, az önkormányzat hivatalos honlapján, vagy a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján. Szükség esetén egyéb hirdetési forma is alkalmazható.

(2) A hirdetésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

- az ingatlan címe, az ingatlannal kapcsolatos lényeges információk (alapterület, rendeltetés, műszaki állapot, lakott vagy azonnal beköltözhető stb.)

- forgalmi értéke

- az ingatlan megtekinthetőségre vonatkozó információk

- tájékoztatás arra vonatkozóan, miszerint több pályázó esetén árverés kerül lefolytatásra, melynek idejéről, helyéről a pályázók külön értesítést kapnak

- árverés esetén a bánatpénz mértéke, mely legalább a forgalmi érték 10%-a

- a pályázat benyújtásának határideje, helye, módja

- pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölése

(3) Amennyiben az ingatlannak a 4. §-ban foglaltak szerint elővásárlásra jogosultja van, a hirdetményt részére külön meg kell küldeni.

(4) A pályázati felhívás az esetleges árverés kezdetéig visszavonható.

7. §

(1) Önkormányzati tulajdonú ingatlant csak olyan szerv, vagy személy részére lehet értékesíteni, akinek adók módjára behajtható köztartozása, bérlő esetében lakbértartozása, közüzemi díj hátraléka, továbbá az Önkormányzat, illetve a Polgármesteri Hivatal felé bármely jogcímen fennálló vevői tartozása – így különösen: közterület-használati díj, bírság, szerződésből eredő követelés - nem áll fenn.

(2) A vételi szándékot tartalmazó pályázatnak tartalmaznia kell:

a) pályázó neve, címe, telefonszáma

b) megpályázni kívánt ingatlan címe

c) nyilatkozat a forgalmi érték elfogadására vonatkozóan

d) jogi személy pályázó esetén előző évi mérlegét, aktuális főkönyvi kivonatot

e) nyilatkozat arra vonatkozóan, miszerint a pályázó tudomásul veszi, hogy több pályázó esetén árverés megtartására kerül sor

f) nyilatkozat árverés esetén a bánatpénz megfizetésének kötelezettségére

g) nyilatkozat arról, miszerint nem áll fenn az (1) bekezdés szerint tartozása

h) nyilatkozat arról, hogy nyertes pályázat esetén a vételárat milyen módon kívánja megfizetni (egyösszegben, részletfizetéssel, banki hitel igénybevételével stb.)

8. §

(1) A pályázatok elbírálásáról a Lakásügyi Tanácsadó Testület dönt, és 8 napon belül értesíti a pályázókat a pályázat eredményéről.

(2) Érvényes pályázatnak az minősül, ami határidőben benyújtásra került, és megfelel a hirdetésben kiírt formai és tartalmi követelményeknek.

9. §

(1) Amennyiben több pályázat érkezik, árverés kerül lefolytatásra.

(2) Az árverést árverési bizottság folytatja le. Az árverési bizottság tagjai:

- Lakásügyi Tanácsadó Testület elnöke

- Pénzügyi-Gazdasági, Városfejlesztési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke

- Jegyző vagy az általa megbízott köztisztviselő

(3) Az árverési bizottság munkáját két köztisztviselő segíti, akik adminisztratív feladatokat látnak el, a döntéshozatalban nem vehetnek részt. A köztisztviselőket a Jegyző a Polgármester egyetértésével jelöli ki.

(4) Az árverési bizottság tagjai közül Árverésvezetőt választ, aki az árverés során a licitküszöböt, az elhangzott ajánlatokat, valamint a nyertes licitet kikiáltja.

(5) Az árverési bizottság akkor határozatképes, ha legalább két tagja jelen van.

(6) Az árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni csak személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. Az árverésen részt vevő pályázó köteles az árverés megkezdésekor személyazonosságát és a bánatpénz megfizetését igazolni.

(7) A bánatpénzt az árverést megelőző munkanap 12 óráig kell megfizetni a Polgármesteri Hivatal pénztárában. A bánatpénz a nyertes pályázó esetében a vételárba beszámításra kerül, míg a vesztes pályázó részére visszajár. Amennyiben a nyertes pályázó visszalép, vagy a szerződéskötés saját érdekkörében felmerült okból meghiúsul, részére a bánatpénz nem jár vissza.

(8) Az árverésen jegyzőkönyv készül, melyet valamennyi jelenlévő aláírásával lát el. Az árverési jegyzőkönyvben rögzíteni kell:

a) az árverés helyét, idejét

b) a pályázat tárgyát képező ingatlan címét, helyrajzi számát

c) a megjelentek nevét

d) a bánatpénz megfizetésének tényét

e) az ingatlan kikiáltási árát

f) az árverés során alkalmazandó licitküszöböt

g) az ingatlan tekintetében fennálló elővásárlási jogról történő tájékoztatást

h) a licitáláson kialakult végső sorrendet és a nyertes pályázó nevét

i) a nyertes ajánlat összegét

(9) Az árverés ingatlanonként zajlik és jegyzőkönyv minden ingatlan vonatkozásában külön-külön készül.

 (10) Az árverés során alkalmazandó licitküszöb mértéke:

            - 0-5.000.000 Ft. kikiáltási ár esetén                                       10.000 Ft.

            - 5.000.001 Ft.-10.000.000 Ft. kikiáltási ár esetén                 20.000 Ft.

            - 10.000.001 Ft.-50.000.000 Ft. kikiáltási ár esetén               30.000 Ft.

            - 50.000.001 Ft. kikiáltási ár felett                                        100.000 Ft.

(11) Az árverésen részt vevő pályázó a licitálás befejezéséig bármely licitlépcsőnél tehet érvényes ajánlatot. Az a vételi ajánlat érvényes, amelynek összege – a licitküszöb összegével – meghaladja az előzőleg tett érvényes vételi ajánlat összegét. Az árverező a vételi ajánlatot nem vonhatja vissza. A licitálást addig kell folytatni, amíg az árverezők ajánlatot tesznek. Az árverés nyertese a licitálás útján legmagasabb vételárat felajánló pályázó.

(12) Az árverés addig tart, amíg azt az árverés vezetője – az árverési bizottság tagjainak egyetértésével – le nem zárja az egyetlen és legmagasabb ajánlat háromszori kikiáltását követően.

(13) Az árverés eredménytelen, ha nem tettek érvényes ajánlatot, vagy a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat.

10. §

(1) Eredménytelen pályázati eljárás esetén, illetve amennyiben a nyertes pályázó visszalépett, vagy a szerződéskötés bármely más okból a nyertes pályázóval meghiúsult, az Önkormányzat jogosult:

a) a következő legmagasabb vételárat ajánló árverezővel szerződést kötni

b) ismételt árverést kitűzni

c) ismételt pályázati eljárást kiírni

(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetén az Önkormányzat a kikiáltási árat, a forgalmi érték legfeljebb 80 %-ában is megállapíthatja.

11. §

A megismételt pályázati eljárás, illetve árverés sikertelensége esetén az ingatlan hasznosításáról a Közgyűlés dönt.

5. Az adásvételi szerződés megkötése

12. §

(1) A pályázat nyertese a pályázat elfogadása, illetve az eredményes árverést követő 30 napon belül köteles az adásvételi szerződést megkötni. Az adásvételi szerződést a Polgármesteri Hivatal készíti el.

(2) Ha a nyertes pályázón kívül az ingatlannak a 4. §-ban foglaltak szerint elővásárlásra jogosultja van, az adásvételi szerződést annak aláírását követően haladéktalanul a jogosult részére meg kell küldeni azzal, hogy nyilatkozatát a kézhezvételt követő 15 napon belül tegye meg, ellenkező esetben a szerződés a nyertes pályázóval jön létre.

(3) Az adásvételi szerződés hatályba lépésének feltétele, hogy az elővásárlásra jogosult nem él elővásárlási jogával.

(4) Az adásvételi szerződéssel kapcsolatos egyéb költségek (energetikai tanúsítvány elkészítése, ingatlan-nyilvántartási eljárás költségei, illetékek) a vevőt terhelik.

6. Vételárra, vételár-engedményre és részletfizetésre és vonatkozó szabályok

13. §

Ha a pályázat nyertese egyben a 4. §-ban foglaltak szerint elővásárlásra jogosult, a vételár megállapításakor figyelembe kell venni az Ltv. 52. (2) bekezdésében foglaltakat.

14. §

(1) Ha a pályázat nyertese egyben a 4. §-ban foglaltak szerint elővásárlásra jogosult, és a vételárat a szerződés aláírásakor, vagy azt követő 30 napon belül egy összegben fizeti meg - lakás megvásárlása esetén - vételár-engedmény illeti meg, melynek mértéke 5 %.

(2) Ha a pályázat nyertese egyben a 4. §-ban foglaltak szerint elővásárlásra jogosult – lakás megvásárlása esetén - az adásvételi szerződésben kérelmére részletfizetési kedvezmény köthető ki.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak a nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésekor nem alkalmazhatóak, a vevő a vételárat egy összegben, az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg köteles megfizetni.

15. §

(1) Ha az adásvétel – a vevő kérelmére - részletfizetéssel történik, akkor az első vételárrészlet összege a vételár 20%-a, a részletfizetés időtartama - amennyiben a bérlő rövidebb időt nem vállal - 15 év.

(2) A fennmaradó vételárra az adásvételi szerződésben a Ptk. 6:48. § (1) bekezdésében rögzített, + 5%-os kamatot kell kikötni.

(3) A teljes kamatokkal növelt fennmaradó vételár erejéig az Önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot, valamint a vételár teljes megfizetésének időtartamára elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

(4) A vételár teljes kiegyenlítéséig az elidegenítéshez csak akkor lehet hozzájárulni, ha a lakás elidegenítésének a célja másik - legalább azonos forgalmi értékű - beköltözhető lakóingatlan megszerzése, és a hozzájárulást kérő vállalja, hogy a vételárhátralék kiegyenlítéséig a másik ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalom, a vételárhátralék és járulékai erejéig jelzálogjog illesse meg az Önkormányzatot.

(5) Részletvétel esetén a vevő a vételárrészletre csoportos beszedési megbízást köteles adni. A vevő bankszámlájának, bankszámla-vezető pénzintézetének változását az Önkormányzatnak a változást követő 15 munkanapon belül bejelenteni.

 (6) Ha az adásvétel részletvétellel történik, a szerződés megkötése során a vevő két készfizető kezest köteles állítani a vételár hátralék megfizetésének biztosítékául, valamint a szerződésben ki kell kötni, hogy a vevő a vételárhátralék fennállásának időtartamára vállalja az ingatlanra vonatkozó biztosítási szerződés kötését.

(7) Az Önkormányzat a részletfizetési kedvezményt megvonja és a hátralékos vételár, illetve kamata egyösszegben esedékessé válik, ha a vevő egy naptári éven belül összesen négy havi törlesztő részlet tartozást halmozott fel. Az Önkormányzat a szerződéstől elállhat, ha a végrehajtás nem vezetett eredményre, vagy a körülményekből az következik, hogy nem vezetne eredményre. A felbontott szerződés kölcsönös elszámolás mellett az adásvételi szerződés időpontjára visszamenőleg megszűnik.

(8) Ha a vevő az adásvételtől számított 5 éven belül a teljes fennmaradó vételárat megfizeti, 0,5 % vételár-engedmény illeti meg.

7. Visszavásárlási jog

16. §

(1) Ha a vevő a jelen rendelet hatályba lépését megelőzően vásárolt lakást az adásvételt követő 5 éven belül elidegeníti, az eladó jogosult egyoldalú nyilatkozattal az eredeti vételáron azt visszavásárolni. A visszavásárlási árra a Ptk. szabályai az irányadóak. A visszavásárlási jogot az Önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(2) Ha a vevő a jelen rendelet hatályba lépését megelőzően vásárolt lakást az adásvételt követő 5 éven belül elidegeníti, a vevő a lakás teljes forgalmi értékéből a vásárlás során kapott árengedményt a mindenkor esedékes késedelmi kamattal együtt köteles egyösszegben az Önkormányzat részére megfizetni. Az árengedmény - a vonatkozó jogszabályban rögzített mindenkori késedelmi kamattal növelt összegének megfizetése - a tilalom ellenére történt értékesítés napjától esedékes.

8. Záró rendelkezések

17. §

Jelen rendelet 2020. július 1. napján lép hatályba.