Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2001 (III.6.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati tulajdonú bérlakások lakbérének megállapításáról

Hatályos: 2013. 05. 01 - 2013. 06. 30

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2001 (III.6.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati tulajdonú bérlakások lakbérének megállapításáról

2013.05.01.

DMJV Közgyűlése az 1993. évi LXXVIII. törvény 34. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az önkormányzati tulajdonú bérlakások lakbéreinek megállapításáról az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed DMJV Önkormányzata tulajdonában lévő lakásokra.

II. Fejezet

Lakbérfizetési kötelezettség

2. § (1) A lakásbérleti jog fennállása alatt a lakás és hozzátartozó helyiségek használatáért, továbbá az e jogviszony keretében a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatásokért a bérlő lakbért köteles fizetni.

(2) A külön szolgáltatások mértékére az egyéb jogszabályok, illetőleg a bérleti szerződés rendelkezései az irányadóak.

(3) A bérbeadó külön szolgáltatási díjként megtérítteti a közszolgáltatást nyújtó, illetve a társasházak által a bérbeadóra terhelt háztartási hulladékszállítási díjat. A tovább-terhelés vetítési alapja - amennyiben a költség több bérleményt is érint - a bérlemény bérleti szerződésben meghatározott alapterülete. A bérlő a szemétszállítási díjat a lakbérrel együtt köteles megfizetni.

(4) A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó területeket és helyiségeket, továbbá a közös használatra szolgáló területeket és helyiségeket térítés nélkül jogosult használni.

III. Fejezet

Az önkormányzati tulajdonú lakások lakbére

3. § (1) A lakbér összegét a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni, mégpedig úgy, hogy kerekített alapterületet kell alapul venni.

(2) Az önkormányzati tulajdonú lakások bérlői az e rendelet szerint megállapított lakbért az 1993. évi LXXVIII. törvény 12. §-ának (a továbbiakban: Lakástörvény) megfelelően kötelesek a bérbeadó részére megfizetni.

4. § (1) A lakbért a lakás komfortfokozata, építési módja, városon belül elfoglalt helye és alapterülete határozza meg. A lakbér megállapításánál ezen túl korrekciós tényezőként figyelembe kell venni az épület, illetve a lakás műszaki állapotát.

(2) Debrecen városban alkalmazott lakbérövezetek:

Kiemelt városközpont,
Nagyerdő és környéke,
Városközpont,
Belváros,
Újkert,
Tócóvölgy,
Tócóskert,
Vénkert,
Dobozi lakótelep,
Egyéb övezetek.
(3) A lakbér övezetek besorolását a rendelet 1. sz. melléklete, az építési módokat a 2. sz. melléklete tartalmazza.
(4) Az egyes lakbér övezetek és építési módok, komfortfokozat szerinti fajlagos lakbérét, valamint a műszaki állapot szerinti korrekciós tényezőket a rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.
(5) A lakás lakbérét a 4. sz. melléklet a./ pontjában szereplő fajlagos lakbér, a 4. sz. melléklet b./ pontjában szereplő korrekciós tényező, valamint a lakás négyzetméterben számított alapterületének szorzata adja.
(6)
(7) Az egy lakásra számított minimális lakbér összege a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 18 %-ával egyezik meg, mely összegből semmilyen jogcímen kedvezmény nem adható.
IV. Fejezet

Lakbérkedvezmény

5. § A lakbérből minden bérlő legfeljebb 40 %-os mértékű önkormányzati lakbérkedvezményt igényelhet.

Szociális lakbértámogatás

6. § (1) Az arra rászoruló bérlők szociális, jövedelmi és vagyoni helyzetük figyelembe vételével támogatásban részesülhetnek.

(2) A bérlőt megillető maximális szociális lakbértámogatást az együtt költözők 1 főre jutó nettó jövedelmének és az együtt költözők létszámának figyelembe vételével kell meghatározni. A szociális lakbértámogatást a mindenkori öregségi nyugdíjminimum %-ában kifejezve a rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza.

(3) Nem jogosult szociális lakbértámogatásra a bérlő - kivéve, ha az általa használt lakás leadása kapcsán a bérbeadóval megállapodik - ha ő vagy a vele együtt költöző személy.

a) bármilyen lakható ingatlan tulajdonjogával, haszonélvezeti, bérleti jogával rendelkezik, kivéve ha az szükség-, vagy komfort nélküli önkormányzati lakás, feltéve ha önkormányzati lakását a bérbeadónak leadja, vagy

b) az általa bérelt önkormányzati bérlakás alapterülete meghaladja

1 fő esetén: 45 m2-t
2 fő esetén: 55 m2-t
3 fő esetén: 65 m2-t
4 fő esetén: 75 m2-t
5 fő esetén: 80 m2-t
6 fő esetén: 85 m2-t
azzal, hogy minden további személy esetén az alapterület 6 m2-rel nő.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró okok nem vonatkoznak a 2010. évtől kezdődően kiírt bérlakás-pályázatok alapján bérleti jogot szerző azon személyekre, akiknek lakáscélú kölcsönszerződését az abból eredő fizetési kötelezettségük nem teljesítése miatt a pénzintézet felmondta, a végrehajtási eljárás folyamatban van, és ennek következtében lakhatásuk veszélybe került.

Önrész

6/A. § A bérlő által vállalható maximális önrész meghatározásánál a család összes havi nettó jövedelmét és az együtt költözők számát kell figyelembe venni oly módon, hogy az egyedül költöző esetén az önrész az összjövedelem 30 %-a, 2 fő esetén 26 %-a, 3 fő esetén 24 %-a, 4 fő esetén 20 %-a, 5 fő esetén 18 %-a, 6 és ettől több fő esetén 16 %-a.

A lakbérre vonatkozó általános szabályok

6/B. § (1) A bérlő által fizetendő lakbér összegét az általa vállalt önrész, a szociális lakbértámogatás, valamint az igényelt önkormányzati lakbérkedvezmény adja. Amennyiben a bérlő nettó jövedelme alapján számított önrész és a részére megállapított szociális lakbértámogatás összegénél kisebb bérű lakást vesz bérbe, úgy a fizetendő önrész és a megállapított szociális lakbértámogatás mértéke együttesen és arányosan csökkentendő.

(2) Az önrész és a szociális lakbértámogatás mértékének kiszámítása - a jövedelem és a vagyoni helyzet igazolása után - DMJV Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályának feladata, melyet az Egészségügyi és Szociális Bizottság határozattal hagy jóvá. Az Egészségügyi és Szociális Bizottság megbízásának lejárata és az újonnan megválasztott Egészségügyi és Szociális Bizottság megalakulása közötti időszakban, illetve ha működése szünetel, a Bizottság e rendeletben meghatározott hatásköreit a polgármester gyakorolja. A határozat ellen DMJV Önkormányzat Közgyűléséhez lehet fellebbezéssel élni.

(3) Az önrészről és a szociális lakbér támogatásról szóló igazolás 6 hónapig érvényes, annak szükség szerinti megújításáról az igénylő köteles gondoskodni. Amennyiben az igénylő az igazolás érvényességi idején belül önkormányzati lakásra bérleti szerződést köt, úgy az igazolás a szerződés teljes időtartamára, de legfeljebb 5 évig érvényes. A bérbeadó köteles a szerződés fennállta alatt ezt az igazolást figyelembe venni. A rendelet 4. sz. mellékletében rögzített fajlagos lakbérek emelése esetén a bérlő részére megállapított szociális lakbértámogatás arányosan növekszik.

(4) A súlyos mozgáskorlátozottak, a tagsági igazolvánnyal rendelkező vakok és gyengénlátók, valamint siketek a részükre megállapított szociális lakbértámogatás mértékén felül további 25 % támogatásban részesülnek. Ezen támogatás szakorvosi igazolás benyújtása esetén igényelhető.

(5) A 2010. évtől kezdődően kiírt bérlakás-pályázatok eredményeképpen bérlővé vált személy által fizetendő önrészt a szerződés létrejöttétől számított 12 hónap időtartamra 30%-os mértékben csökkenteni kell.

6/C. § (1) A rendelet hatályba lépésekor fennálló bérleti szerződések esetén a 6. § (3) bekezdés b/ pontjában meghatározott alapterülettől 20 %-os pozitív irányú eltérés alkalmazandó. Nyugdíjas bérlő esetén az eltérés 50 %-os.

(2) Ha a bérlő a rá irányadó kedvezményekkel növelt alapterületű lakásnál nagyobbat használ, a többlet terület után az e rendelet 4. sz. melléklete alapján köteles a lakbért megfizetni, abban az esetben, ha nem fogadja el a bérbeadó által részére felajánlott maximálisan méltányolható méretűnél 20%-kal kisebb cserelakást.

(3) Önkormányzati bérlakás cseréjénél az (1) bekezdésben szabályozott kedvezmény nem alkalmazható, de az önkormányzati lakásba csere útján beköltöző bérlő szociális és jövedelmi helyzete alapján szociális lakbér támogatást igényelhet.

(4) Az Önkormányzat által kezdeményezett bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő az új bérleti szerződés megkötésével hátrányosabb helyzetbe nem kerülhet.

(5) A méltányolhatónál nagyobb alapterületű lakást használó bérlő részére - 2001. április 1-ig keletkezett bérleti jogviszony esetén - a 6. sz. melléklet alapján számított lakbérből a bérbeadó kérelemre 25 % kedvezményt ad. A bérlő ezen kedvezményt elveszíti, amennyiben a számára - igénybejelentésének megfelelő - a bérbeadó által felajánlott cserelakást nem fogadja el.

6/D. § Jelen rendelet 6. sz. mellékletében meghatározott lakbérek az alkalmazandóak a volt állami gondozottak otthonára, kríziselhelyezésére, valamint az intézményi szolgálati lakásból elhelyezett bérlők esetében. A 7/2001. (III. 6.) Kr. rendelet 3. § s) pontja alapján bérbeadott lakások esetében jelen rendelet 3-6/B. §-ai alapján számított lakbért kell megfizetni.

6/E. § Az önkormányzati tulajdonú bérlakások bérbeadásáról és a lakhatással kapcsolatos szociális feladatokról szóló 7/2001. (III. 6.) Kr. rendelet 33/A. §-a szerint bérlővé vált személyt az e rendelet 3.-6/C. §-ai alapján megállapított lakbérből további 30%-os kedvezmény illeti meg.

V. Fejezet

Társbérleti lakások

7. § (1) Társbérleti lakások esetében a lakbért az egyes társbérlők között megosztva a (2) bekezdés szerint kiszámított terület alapján kell megállapítani.

(2) A társbérleti lakásrészek területének megállapításánál

a) az egyes bérlők által kizárólagosan használt helyiségek hasznos alapterületét, továbbá

b) a közösen használt helyiségek területét az egyes társbérlők között egyenlő arányban kell figyelembe venni.

8. § (1) A társbérleti lakrészt az egyes lakásra megállapítható komfortfokozatnál eggyel alacsonyabb komfortfokozatúnak, legalább azonban komfortnélkülinek kell tekinteni.

(2) Ha a lakás társbérleti jellege megszűnik, a lakbért az egész lakás komfortfokozatának megfelelő mértékben kell megállapítani.

VI. Fejezet

Intézményi szolgálati lakások lakbére

9. § (1) Intézményi szolgálati lakás és műteremlakás tekintetében a havi lakbér mértéke

a) összkomfortos és komfortos lakás esetén 250.-Ft/m2/hó,

b) félkomfortos lakás esetén 90.-Ft/m2/hó,

c) komfort nélküli lakás esetén 55.-Ft/m 2 /hó.

(2) Az intézményi szolgálati lakás, a műteremlakás, városi érdekből történő bérlőkijelölés, valamint a bérlőkijelölési jog alapján biztosított lakásokra a rendelet 2. § és 10. §-aiban foglaltakat is alkalmazni kell.

(3) Városi érdekből történő bérlőkijelölés, valamint bérlőkijelölési jog alapján biztosított lakások esetében a bérlő a 6. sz. melléklet I/b. pontja szerinti, új építésű vagy felújított lakás bérbeadása esetén e rendelet 4-6. §-ai szerint számított bérleti díjat köteles megfizetni.

VII. Fejezet

Lakbér módosítása

10. § (1) A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében, vagy komfortfokozatában, illetőleg a lakbér mértékét növelő, vagy csökkentő tényezőkben változás következik be.

(2) Ha a bérlő a bérbeadóval külön jogszabály alapján kötött megállapodásában a bérbeadót terhelő kötelezettségeket a lakbér mérséklése ellenében egészben, vagy részben magára vállalta, a bérfizetési kötelezettsége a megállapodásnak megfelelően alakul. Ilyen esetben a fizetendő lakbér maximum 50%-kal mérsékelhető, ennek módja az önrész megfelelő csökkentése.

(3) A megállapodásban rögzíteni kell a bérleti jogviszony megszűnésének esetére a még vissza nem térített beruházások értéke megfizetésének módját is.

(4) Ha a bérlő a lakást saját költségén beszámítási igény nélkül úgy alakítja át, vagy korszerűsíti, hogy a lakás alapterülete, vagy komfortfokozata megváltozik, e címen a lakbér a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig nem módosítható.

VIII. Fejezet

Jogcímnélküli lakáshasználat díjának megállapítása

11. § (1) A lakbér nem fizetése vagy egyéb ok miatt jogcímnélkülivé vált lakáshasználónak

a) A 2001. március 31. nap előtt keletkezett jogviszonyok esetében a 6. számú melléklet

b) A 2001. március 31. nap után keletkezett jogviszonyok esetén e rendelet 3. §-6. §-a

alapján megállapított lakbéreknek megfelelő használati díjat kell fizetnie, melynek nem fizetése esetén a Ptk.-ban meghatározott késedelmi kamatot köteles fizetni. Jogcím nélküli lakáshasználóvá vált volt bérlő esetén a lakáshasználati díj megegyezik a jogcím nélkülivé válást megelőzően fizetett bérleti díjjal.

(2) Az önkényes lakásfoglaló köteles használati díjként megfizetni a jelen rendelet 3. §.- 4. §-ban megállapított bérleti díjakat.

(3) Ha a lakáshasználó bérleti joga lakbér nem fizetése miatt szűnt meg és lakáskiürítési kötelezettségének önként eleget tesz, úgy fennálló lakbér és használati díj hátralékát el lehet engedni.

IX. Fejezet

Költségelven megállapított lakbérek

12. § (1) A központi költségvetési előirányzat felhasználásával létesített önkormányzati bérlakások lakbéreit az alábbi szempontok figyelembe vételével kell meghatározni:

a) Az előirányzat felhasználásával létesített önkormányzati bérlakás lakbére az első évben - éves szinten - a bruttó beruházási költségek legalább 3%-a, de legfeljebb 800.- Ft/m2/hó.

b) A lakbérnek bérlakás üzemeltetésének, fenntartásának, felújításának költségeit meghaladó része a Lakástörvény 62. §-ában meghatározott célokra fordítható.

(2) A lakbérek értékállóságát minden évben biztosítani kell.

X. Fejezet

Értelmező rendelkezések

13. § (1) Hasznos alapterület: a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 31) pontja szerinti alapterület azon része, amelyben a belmagasság 1,90 m (a fogalom nem vonatkozik a terek használhatóságára).

(2) Intézményi szolgálati lakás: az Önkormányzat tulajdonában álló, feladatai ellátásához biztosított, a helyi önkormányzati költségvetési szerv (intézmény) vagyonkezelésében lévő, az Ltv. hatályba lépése előtt szolgálatinak, illetve vállalatinak minősített, továbbá az Ltv. hatályba lépését követően ilyen célra épített lakás.

(3) Lakbér: Az önkormányzati bérlakás használatának ellenértéke.

(4) Fajlagos lakbér: a lakás 1 m2-ére számított lakbér.

(5) Önkormányzati lakbérkedvezmény: azon kedvezmény, melyet az Önkormányzat a bérlők részére a lakás fajlagos lakbéréből elenged. Mértéke: maximum 40 %.

(6) Alaplakbér: A lakbérnek az önkormányzati lakbérkedvezménnyel csökkentett része.

(7) Szociális lakbértámogatás: Olyan támogatás, melyet rászorultsági alapon ad az Önkormányzat.

(8) Önrész: A lakbér azon része, amelyet a bérlő köteles a bérbeadó részére megfizetni.

(9) Bérbeadó: Az önkormányzati tulajdonú bérlakások vagyonkezelésével és bérbeadási feladatainak ellátásával megbízott gazdasági társaság.

(10) Minimális lakbér: A mindenkori öregségi nyugdíjminimum 18%-ával egyezik meg.

(11) Lakható ingatlan: az ingatlan nyilvántartási bejegyzés, vagy hatósági határozat, illetve az 1993. évi LXXVIII. törvény alapján rendeltetésénél fogva emberi lakhatásra alkalmas ingatlan (pl. lakás, üdülő, hétvégi ház, stb.), amely

a) az együttköltözők valamelyikének tulajdonában van - kivéve az együtt költözőkön kívüli személy haszonélvezeti jogával terhelt ingatlant -, vagy

b) amelyre az együttköltözők valamelyike haszonélvezeti joggal rendelkezik.

(12) Vagyoni helyzet igazolása: E rendelet alkalmazása során a vagyoni helyzet igazolása a (11) bekezdés szerinti lakható ingatlan igazolására terjed ki.

XI. Fejezet

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet 2001. április 1-jén lép hatályba és ezzel egyidejűleg az önkormányzati bérlakások béreinek megállapításáról szóló 59/1993. (XII. 20.) Kr. rendelet, valamint az azt módosító 17/1995. (V. 2.) Kr., a 6/1996. (II. 19.) Kr., a 27/1997. (VI. 27.) Kr., a 48/1997. (XII. 20.) Kr., a 29/1998. (IX. 10.) Kr., a 31/2000. (IX. 15.) Kr. valamint a 38/2000. (XI. 29.) Kr. rendeletek hatályukat vesztik.

(2) A 2001. március 31. napjáig keletkezett bérleti jogviszonyok esetében a bérlők jelen rendeletben megállapított lakbérből olyan mértékű kedvezményt kapnak, hogy 2001. augusztus 31. napjáig a jelen rendelet 6. sz. mellékletének a/ pontjában megállapított lakbéreket kell fizetniük.

(3) A bérbeadó köteles 2001. augusztus 31. napjáig a (2) bekezdés szerinti bérlőkkel a jelen rendelet alapján számított lakbért közölni. A 2001. március 31-ig keletkezett jogviszonyok esetében a bérlők választhatnak, hogy 2001. szeptember 1. napjától vagy a jelen rendelet 4. §.- 6. §. alapján számított lakbért, vagy a 6. sz. melléklet b/ pontjában megállapított lakbéreket fizetik meg.

(4) A 6. sz. melléklet alapján az adott lakásra számított lakbér meghatározásánál figyelemmel kell lenni a jelen rendelet 4. § (7) bekezdésében rögzítettekre.

(5) Garzonházak esetében a 6. számú melléklet I/b. és II. pontjában meghatározott lakbért kell megfizetni a bérlőnek azzal, hogy a lakbérből kedvezmény nem adható.

(6) A 2001. március 31.-ig keletkezett jogviszonyok esetében a bérlő 2012. június 1. napját követően egy alkalommal választhat, hogy a rendelet 4-6. §-ai alapján számított, vagy a 6. számú melléklete alapján megállapított lakbért fizeti meg.

1. melléklet

LAKBÉRÖVEZETEK

I. KIEMELT VÁROSKÖZPONT:

A Piac u., Barna u. 1-5, Holló J. u. (Vármegyeházáig tartó szakasza), Vásári u. 1., ill. 2., Miklós u. 1., ill. 2., Szent A. u. páros és páratlan oldala (a Batthyány u.- Varga u. kereszteződésig), Jászai M. tér, Arany J. 1., ill. 2-8., Széchenyi u. 1., Gambrinusz köz, a Kossuth utcának Batthyány u.-Liszt F. utcáig tartó szakasza, Simonffy u. 1. és 2., Bajcsy Zs. 1-5, ill. 2., a Csapó u-nak a Liszt F. u.- Vár utcáig tartó szakasza, Kálvin tér, a Hatvan u. a Bethlen u.- Pásti u. kereszteződéséig, Petőfi tér a Piac utcától a Wesselényi utcáig.

II. NAGYERDŐ ÉS KÖRNYÉKE:

4-es főút, Kassai u., Árpád tér, Nyíl u., Hadházi u. (Bem tér és Nyíl u. között), Füredi út, (Nádor utcáig), Nádor u., Thomas Mann u., Mikszáth K. u., Békessy B. (Mikszáth K. és a Dóczy J. u. közötti szakaszon), Kartács u. (Doberdó u-ig), Doberdó u., Böszörményi u. és a Nagyerdő által határolt terület.

III. VÁROSKÖZPONT:

Wesselényi u., Sumen u., Klaipeda u., Burgundia u., Rákóczi u., Hunyadi u., Mester u. a Cserepes utcáig, tervezett Nyugati elkerülő út, és az Erzsébet u. Petőfi térig terjedő szakasza által határolt terület (1-2 városrendezési körzetek), kivéve a kiemelt városközpontba eső terület.

IV. BELVÁROS:

Wesselényi u., Hajnal u., Rakovszky u., Nyíl u., Hadházi u. (Bem tér és Nyíl u. között), Füredi u., Dózsa Gy. u., Hortobágy u., Károli G. tér, Pesti u., Segner tér, Nyugati u., Külső vásártér, Erzsébet u. (a Boldogfalva utig) által határozt terült (3-12. számú városrendezési körzetek), kivéve a kiemelt városközpont és városközpont által érintett területek.

V. ÚJKERT:

Böszörményi u. (a Füredi úttól a Doberdó u-ig), Doberdó u., Kartács u., Békessy B. u. (a Dóczy J. u. és a Mikszáth K. u. közötti szakaszon), Mikszáth K. u., Thomas M. u., Nádor u., Füredi u. (a Böszörményi utig) által határolt terület.

VI. TÓCÓVÖLGYI LAKÓTELEP:

Kishegyesi u. (a Derék u-tól a vasútig) a vasútvonal (a 4-es sz. főútig), 4-es sz. főút az István u-ig, István u. (a Vincellér u-ig), Vincellér u. és a Derék u. által határolt terület.

VII. TÓCÓSKERT:

Kishegyesi u. (István u-tól a Derék u-ig), Derék u., Vincellér u., István u. (a Kishegyesi u. irányába) által határolt terület.

VIII. VÉNKERT:

Füredi u. (a Dózsa Gy. u-tól a Böszörményi u-ig), Böszörményi u. (a Károli G. térig), Hortobágy u., Dózsa Gyu. u. határolt terület.

IX. DOBOZI LAKÓTELEP:

Hajnal u. (a Faraktár u.- Dobozi u. szakaszon), Benedek tér, Rakovszky u. (a Benedek tér - Ótemető u. szakaszon), Ótemető u. (a vasútig), a vasútvonal, és a Faraktár u. által határolt terület.

X. EGYÉB ÖVEZETEK: Debrecen azon területei, melyen nem sorolhatók az I-IX. övezetekbe.

2. melléklet

ÉPÍTÉSI MÓDOK

1. Korszerű, falazott, szilárd födém

Legalább B30-as kézi falazóblokkból, vagy azzal egyenértékű hőszigetelésű más korszerű anyagból épült falazott, vagy pillérvázas kitöltő falazatú egy-, vagy többszintes épületek, melyek szilárd (vasbeton, vázkerámia, stb.) közbenső és zárófödémmel épültek.
Jellemző építési idejük 1970 után és napjaink.
Ebbe az építési módba sorolandók a napjainkban épülő korszerű vasbeton pillérvázzal és öntöttfallal kombinált monolit szerkezetű, korszerű hőtechnikai jellemzőkkel épülő kitöltő falazatú épületek is.

2. Öntöttfalas

Jellemzően többszintes monolit vasbeton falazatú un. alagútzsalus teherhordó szerkezetű épületek, előregyártott vasbeton panel vagy falazott külső térelhatárolással, illetve könnyűbeton öntöttfalas teherhordó szerkezetű „pontházak”, szilárd (vasbeton, vázkerámia stb.) közbenső és zárófödémmel.
Jellemző építési idő az előbbinél 1980-as és '90-es évek, míg az utóbbinál 1960-as és '70-es évek.

3. Hagyományos falazott, vegyes vagy szilárd födém

Hagyományos falazott technológiával épült, jellemzően többszintes épületek, még a „korszerű falazóblokkok” (B30) megjelenése előtt, elsősorban kis- és nagyméretű téglából, szilárd (vasbeton, vázkerámia, és acélgerendás) közbenső födémmel, fa vagy szilárd zárófödémmel.
Jellemző építési idejük a századfordulótól a '60-as és '70-es évekig terjed.

4. Blokkos

Jellemzően könnyűbeton közép- és nagyblokkos építési móddal épült többszintes épületek előregyártott vasbeton födémmel.
Jellemző építési idő az 1960-as és '70-es évek.

5. Panel

Iparosított technológiával, zömében előregyártott hőszigetelt vasbeton panelekből vagy „építőelemekből” (pillérvázas) épített többlakásos, főleg többszintes épületek. Ebbe a csoportba sorolandók az egyedi tervek alapján készült monolit és előregyártott technológiát ötvöző épületek is. (pl.: Petőfi tér 10. sz. alatti „toronyház”).

6. Hagyományos falazott, fa födém

Hagyományos falazott technológiával épült, jellemzően egy lakószintes épületek, még a „korszerű falazóblokkok” (B30) megjelenése előtt, elsősorban kis- és nagyméretű téglából, fa zárófödémmel.
Jellemző építési idejük a századforduló előtti évtizedektől az '50-es és '60-as évekig terjed.
Azon épületek, amelyek egyértelműen nem sorolhatók a fenti építési módok közé, a hozzájuk legközelebb álló kategóriába sorolandók.

3. melléklet

4. melléklet

a)

1.
Összkomfortos Ft/m2/hó

1.
korszerű falazott, szilárd födém

2.
Öntött-falas

3.
hagyományos falazott, vegyes vagy szilárd födém

4.
blokkos

5.
panel

6.
hagyományos falazott, fa födém

I. kiemelt városközpont

1731

1651

1558

1304

1131

1107

II. Nagyerdő és környéke

1685

1558

1512

1212

1107

1097

III. városközpont

1625

1476

1465

1164

1097

1074

IV. belváros

1580

1419

1361

1131

1074

1061

V. Újkert

1523

1385

1328

1119

1061

1049

VI. Tócóvölgy

1476

1349

1292

1097

1037

1028

VII. Tócóskert

1419

1314

1258

1074

1028

1016

VIII. Vénkert

1373

1282

1225

1049

1016

1004

IX. Dobozi

1340

1246

1189

1028

1004

980

X. egyéb övezetek

1304

1212

1164

1004

970

957






2.
Komfortos Ft/m2/hó

1.
korszerű falazott, szilárd födém

4.
blokkos

3.
hagyományos falazott, vegyes vagy szilárd födém

2.
Öntött-falas

6.
hagyományos falazott, fa födém

I. kiemelt városközpont

1651

1568

1523

1385

1304

II. Nagyerdő és környéke

1616

1558

1476

1340

1212

III. városközpont

1558

1512

1385

1269

1164

IV. belváros

1476

1385

1269

1212

1131

V. Újkert

1385

1349

1234

1177

1097

VI. Tócóvölgy

1373

1314

1189

1143

1074

VII. Tócóskert

1349

1282

1143

1107

1037

VIII. Vénkert

1314

1246

1097

1074

1004

IX. Dobozi

1304

1212

1061

1037

957

X. egyéb övezetek

1246

1164

1037

1004

935

3.
Félkomfortos Ft/m2/hó

1.
korszerű falazott, szilárd födém

3.
hagyományos falazott, vegyes vagy szilárd födém

6.
hagyományos falazott, fa födém

I. kiemelt városközpont

1314

1037

865

II. Nagyerdő és környéke

1246

935

831

III. városközpont

1143

865

794

IV. belváros

1097

794

761

V. Újkert

1037

785

737

VI. Tócóvölgy

970

773

727

VII. Tócóskert

935

750

716

VIII. Vénkert

865

737

692

IX. Dobozi

831

727

669

X. egyéb övezetek

794

692

645

4.
Komfort nélküli
Ft/m2/hó

1.
korszerű falazott, szilárd födém

3.
hagyományos falazott, vegyes vagy szilárd födém

6.
hagyományos falazott, fa födém

I. kiemelt városközpont

318

286

263

II. Nagyerdő és környéke

296

263

253

III. városközpont

286

253

231

IV. belváros

275

231

219

V. Újkert

263

231

209

VI. Tócóvölgy

263

231

209

VII. Tócóskert

253

231

209

VIII. Vénkert

253

231

198

IX. Dobozi

242

219

198

X. egyéb övezetek

231

198

186

5.
Szükséglakás Ft/m2/hó

1.
korszerű falazott, szilárd födém

3.
hagyományos falazott, vegyes vagy szilárd födém

6.
hagyományos falazott, fa födém

I. kiemelt városközpont

185

173

149

II. Nagyerdő és környéke

173

162

140

III. városközpont

162

149

127

IV. belváros

162

149

127

V. Újkert

149

140

115

VI. Tócóvölgy

149

140

115

VII. Tócóskert

149

140

115

VIII. Vénkert

149

140

115

IX. Dobozi

140

127

104

X. egyéb övezetek

127

115

104

b) Az a) pontban rögzített fajlagos lakbérek a lakás és az épület műszaki állapotára tekintettel az alábbi szorzókkal kerülnek korrigálásra:

- kitűnő műszaki állapot - 1,05 szorzó,
- jó, közepes műszaki állapot - 1,00 szorzó,
- gyenge műszaki állapot - 0,80 szorzó.

5. melléklet

Szociális lakbértámogatás és önrész

maximális támogatás a nyugdíjminimum %-ában

család (együtt költözõk) száma

1

2

3

4

5

6

egy fõre esõ nettó jöve-delem a nyug-díjmi-nimum %-ában

0-10%

6%

6%

6%

6%

7%

8%

11-20%

6%

7%

10%

11%

12%

13%

21-30%

7%

11%

15%

17%

19%

20%

31-40%

9%

17%

20%

23%

25%

27%

41-50%

12%

23%

30%

34%

38%

39%

51-60%

15%

29%

40%

45%

51%

54%

61-70%

18%

35%

50%

57%

63%

69%

71-80%

21%

42%

60%

67%

75%

83%

81-90%

25%

49%

70%

77%

85%

96%

91-100%

29%

56%

80%

85%

95%

106%

101-110%

33%

63%

84%

93%

102%

114%

111-120%

37%

66%

85%

92%

100%

112%

121-130%

40%

65%

84%

91%

98%

109%

131-140%

43%

64%

82%

89%

96%

105%

141-150%

46%

63%

80%

86%

93%

100%

151-160%

49%

62%

78%

82%

89%

95%

161-170%

52%

60%

75%

78%

85%

90%

171-180%

54%

58%

72%

74%

81%

85%

181-190%

55%

56%

69%

70%

76%

80%

191-200%

54%

54%

65%

66%

70%

75%

201-210%

53%

51%

61%

62%

65%

70%

211-220%

52%

48%

57%

58%

59%

64%

221-230%

51%

44%

53%

54%

54%

58%

231-240%

50%

41%

49%

49%

49%

52%

241-250%

49%

38%

44%

44%

44%

45%

251-260%

48%

35%

40%

40%

39%

39%

261-270%

47%

31%

35%

34%

33%

33%

271-280%

46%

28%

30%

27%

26%

26%

281-290%

45%

25%

25%

21%

21%

21%

291-300%

44%

21%

20%

14%

14%

13%

301-310%

43%

19%

15%

9%

6%

7%

311-320%

41%

16%

10%

5%

0%

0%

321-330%

39%

13%

5%

0%

0%

0%

331-340%

37%

10%

0%

0%

0%

0%

341-350%

35%

6%

0%

0%

0%

0%

351-360%

33%

3%

0%

0%

0%

0%

361-370%

31%

0%

0%

0%

0%

0%

371-380%

29%

0%

0%

0%

0%

0%

381-390%

27%

0%

0%

0%

0%

0%

391-400%

25%

0%

0%

0%

0%

0%

401-410%

23%

0%

0%

0%

0%

0%

411-420%

21%

0%

0%

0%

0%

0%

421-430%

19%

0%

0%

0%

0%

0%

431-440%

17%

0%

0%

0%

0%

0%

441-450%

15%

0%

0%

0%

0%

0%

451-460%

13%

0%

0%

0%

0%

0%

461-470%

11%

0%

0%

0%

0%

0%

471-480%

10%

0%

0%

0%

0%

0%

481-490%

8%

0%

0%

0%

0%

0%

491-500%

6%

0%

0%

0%

0%

0%

501-510%

5%

0%

0%

0%

0%

0%

511-520%

3%

0%

0%

0%

0%

0%

521-530%

2%

0%

0%

0%

0%

0%

530%-

0%

0%

0%

0%

0%

0%

maximálisan vállalható önrész a családi jövedelem %-ában

30%

26%

24%

20%

18%

16%

6. melléklet

A 2001. március 31-ig keletkezett bérleti jogviszonyok esetében alkalmazandó lakbérek

I. Lakbérek (Ft/m2/hó)

I./a övezet

I./b övezet

II. övezet

III. övezet

Összkomfortos és komfortos lakás

445

880

410

370

Félkomfortos lakás

150

300

140

130

Komfortnélküli lakás

90

180

85

70

Szükséglakás

50

90

40

40

II. Lakbérövezetek:

I. övezet:

I/a) Belváros, vagyis a Rakovszky D. u., Benedek Elek tér, Hajnal u., Wesselényi u., Erzsébet u., Nyugati u., Pesti u., Mester u., Honvéd u., Egyetem sgt., valamint az ezen utcák és a Hadházi u., Kassai út, Árpád tér által határolt terület.
I/b) A Nagyerdei körút mindkét oldala és a körút által határolt terület.

II. övezet:

Vénkert, Újkert, Dobozi és a Tócóskerti lakótelep.
Böszörményi út, Doberdó u., Kartács u., Dóczi J. u. mindkét oldala, valamint az ezen utcák és az Egyetem sgt., Honvéd u., Mester u. által határolt terület.
Ótemető u., Keresszegi u., Munkácsy M. u. mindkét oldala, valamint az ezen utcák és a Rakovszky D. u. által határolt terület.
A Kishegyesi út, István út, Vincellér u., Derék u. mindkét oldala és az ezen utcák által határolt terület, valamint a Tócóvölgyi lakótelep.

III. övezet:

A város I-es és II-es lakóövezetén kívüli területek.

III. Lakbérkedvezmények:

A bérbeadó a bérlő kérelmére a fenti a), valamint b) pontjában megállapított lakbérekből az alábbi kedvezményeket adja:

1. A bérlő személyében rejlő körülmény miatt:

a) A hadirokkantak, rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban, munkanélküliek jövedelempótló támogatásában, illetve időkorú járadékban részesülő bérlőt a lakbér 50 %-ának megfelelő mértékű kedvezmény illeti meg.

b) Nyugdíjas, illetve nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő bérlőt a lakbér

35%-ának megfelelő mértékű kedvezmény illeti meg.
c) A kiskorú gyermekét egyedül, vagy a családban több kiskorú gyermeket nevelő bérlőt gyermekenként a lakbér 10%-ának, de legfeljebb 40%-ának megfelelő mértékű kedvezmény illeti meg.

2. a) Kedvezményt több jogcímen is igénybe lehet venni, de annak mértéke a lakbér 50%-át nem haladhatja meg.

b) A bérlő a kedvezményt a bérbeadó által kiadott formanyomtatványon jogosultságának igazolásával igényelheti.

A bérlőt a kedvezmény a kérelem benyújtását követő második hónap 1-jétől illeti meg.
c) A bérlő az igényjogosultság megállapításával kapcsolatos körülményében bekövetkezett változást köteles a bérbeadónak 15 napon belül írásban bejelenteni.
d) A bejelentés elmulasztása esetén a jogalap nélkül igénybe vett kedvezmény a Ptk.-ban szabályozott késedelmi kamattal együtt visszakövetelhető.
e) A hadirokkantak, rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban, munkanélküliek jövedelempótló támogatásában, illetve idős korú járulékban részesülő bérlőknek az igényjogosultság fennállását 12 havonta igazolniuk kell. Ennek elmulasztása esetén a kedvezmény megszűnik.

3. A lakás adottságai miatt:

A havi bér összegét a bérlő kérésére csökkenti kell
a) 25%-os mértékben, ha a lakás az alagsorban (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm-rel, de a belmagasság 2/3-át meg nem haladó mértékben) a terepszint alatt van.
b) 20%-os mértékben, ha a lakás az országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától mért 50 m távolságon belül fekvő épületben van és legalább egy lakószobának ablaka a vasútvonalra néz.
c) 10%-os mértékben, ha a lakás felvonó nélküli lakóépület IV. emeletén van.
d) 10%-os mértékben, ha a lakás összkomfortos vagy komfortos, de közlekedő helyiség nincs.
e) 10%-os mértékben, ha a lakás összkomfortos, de a fűtése szilárd tüzelésű etázs kazánnal biztosított.
f) legfeljebb 30%-os mértékben, ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen (aládúcolt, nedves, penészes, gombás stb.)

4. A csökkentés mértéke több feltétel együttes fennállása esetén sem haladhatja meg a 40%-ot.

5. Az 1. és 3. pontokban részletezett kedvezmények összege a lakbér 50%-át nem haladhatják meg.