Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 4/2017. (II.8.) önkormányzati rendelete

A lakbérek megállapításáról

Hatályos: 2017. 04. 02- 2017. 08. 31

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 4/2017. (II.8.) önkormányzati rendelete

A lakbérek megállapításáról

2017.04.02.

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában kapott eredeti jogalkotási hatáskörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §. (1) bekezdés 9. pontban meghatározott feladatkörében eljárva, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. 138. § (1) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) illetékességi területén lévő

a) önkormányzati bérlakásokra,

b) az önkormányzat költségvetési szerveihez (intézményeihez) tartozó szolgálati lakásokra,

c) az 1989. január 01. előtt keletkezett, és az Ártörvény hatálybalépésekor fennálló bérleti jogviszony keretében hasznosított, egyéb tulajdonban lévő lakásokra,

d) a nem fegyveres testület kezelésében lévő ingatlanokban létesített fegyveres testületi szolgálati lakásokra terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat által bérbeadott átmeneti szállásokra.

Lakbérfizetési kötelezettség

2. § (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a lakás, a lakás helyiségei használatáért, továbbá az e jogviszony keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásokért a bérlő lakbért köteles fizetni.

(2) A lakbérfizetési kötelezettség a bérlőt lakásbérleti jogviszonya kezdetétől a lakásnak a bérbeadó részére – rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban – történő visszaadásáig terheli.

(3) Társbérleti lakások lakbérét a társbérlők között megosztva kell megállapítani az alapterület arányában.

3. § (1) Lakás társbérleti jellegének megszűnése esetén a lakbért az egész lakás alapterületének és komfortfokozatának megfelelő mértékben kell megállapítani. A megállapított lakbérfizetési kötelezettség a megüresedett társbérleti lakrész használatbavételének napjával kezdődik.

4. § (1) Aki lakást jogcím nélkül használ, lakáshasználati díjat köteles fizetni. Ennek mértéke megegyezik a lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott díj mértékével.

A lakbér megállapítása

5. § (1) A lakás lakbérét a lakás alapterületének és komfortfokozatának figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A lakbér összege e rendeletben meghatározottak szerint csökkenthető, illetőleg növelhető.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított lakbér összegét - a kerekítés szabályai szerint - forintra kerekítve kell megállapítani.

A lakbér kiszámításának módja

6. § (1) A lakás lakbérének kiszámításakor a lakás helyiségeinek alapterületét, komfortfokozatát kell számításba venni.

(2) Az alapterület megállapításánál figyelembe kell venni az alábbiakat:

a) a lakás összes (lakó, főző, egészségügyi, közlekedő stb. helyiségei) területének a vakolt falsíkok közötti, a padlószint felett 1 m magasságban mért teljes területének az 1,9 m szabad belmagasságot elérő részét, továbbá

b) a loggia és a zárt (fedett) és oldalról átlátásgátló módon kialakított erkély területének a felét, illetve

c) a beépített bútorok által elfoglalt területet.

(3) Az alapterület megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a lakás belső lépcsője felső szintjének alapterületét.

(4) A számított alapterületet 0,5 m2-ig lefelé, 0,5 m2 felett felfelé kell kerekíteni.

(5) A társbérleti lakásrészek alapterületének megállapításánál:

a) az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek teljes területét, továbbá

b) a közösen használt helyiségek területét az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek területének a lakás teljes területéhez viszonyított arányában kell számításba venni.

A lakbér mértéke

7. § (1) A lakbér mértékét a rendelet 1. mellékletében meghatározottak alapulvételével kell megállapítani.

(2) A lakás havi lakbérének összege a lakás-alapterület számításba vehető területének és a rendelet alapján alkalmazható módosító tényezők figyelembevételével megállapított havi lakbér mértékének a szorzata (m2 x Ft/m2).

(3) A társbérleti lakrészre az egész lakás fűtési módja, melegvíz ellátása és közművesítettsége, valamint a társbérlő által kizárólagosan és más társbérlővel közösen használt helyiségek figyelembevételével megállapított komfortfokozatnak megfelelő lakbért kell megállapítani.

(4) A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében, vagy komfortfokozatában, illetve a lakbér növelő, vagy csökkentő tényezőkben változás következik be.

A lakbér mértékét csökkentő tényezők

8. § (1) A havi lakbér mértékét - a lakás épületen belüli fekvése, helyiségekkel való ellátottsága, illetve fűtésmódja alapján - csökkenteni kell:

a) 20 %-kal, ha a lakás alagsorban (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm-rel, de a belmagasság 2/3-át meg nem haladó mértékben a terepszint alatt) van,

b) 15 %-kal, ha a lakás a felvonó nélküli lakóépület IV. vagy ennél magasabb emeletén van,

c) 10 %-kal, ha a lakás

- három vagy ennél többszintes lakóépület földszintjén, vagy első emeletén van és valamennyi lakószoba ablaka az épület zárt udvarára néz,
- komfortfokozata a megállapított feltételeknek megfelel, de a lakásban konyha (főzőfülke) helyet főzőszekrény vagy fürdőszoba helyett zuhanyzó- (mosdó) fülke van,
- összkomfortos vagy komfortos, de közlekedő helyisége nincs,
(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban alkalmazható csökkentés mértéke együttesen a 20 %-ot nem haladhatja meg.
(3) Ha a bérlő a bérbeadóval kötött külön megállapodásban a bérbeadót terhelő kötelezettségeket a lakbér elengedése vagy mérséklése ellenében egészben vagy részben magára vállalja, a lakbérfizetési kötelezettsége a megállapodásnak megfelelően alakul.
(4) A (2) bekezdés szerint a bérlő és a bérbeadó közt létrejött megállapodás alapján a bérlő számára biztosított lakbér-mérséklés nagysága nem haladhatja meg a bérleti szerződésben meghatározott lakbér mértékét.

A lakbér mértékét növelő tényezők

9. § (1) A lakás lakbérét az alábbiakban meghatározott mértékben növelni kell:

a) 10 %-kal, ha a lakás olyan lakóépületben van, melyhez legalább 150 m2 nagyságú zárt udvar vagy kert tartozik;

b) 100 %-kal, ha a lakás alapterületének 50 %-át albérletbe adták, az albérletbe adás időtartamáig;

(2) Amennyiben a bérbeadó tudomást szerez a lakás teljes területének albérletbe adásáról, köteles a jogszabályban meghatározott eljárást megindítani.

A lakbér mérséklése, illetve elengedése

10. § (1) A lakbért a bérlő kérelmére 20-50 %-kal mérsékelni kell, ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen (pl. aládúcolt, egészségre ártalmas, nedves), e helyzet fennállásának időtartamára.

(2) A lakbér mérséklésénél a 7. §. alapján megállapított lakbért kell figyelembe venni.

(3) A lakbért a bérlő kérelmére – a lakás rendeltetésszerű használatának akadályozása, illetve korlátozása mértékének megfelelően – el kell engedni:

a) ha a lakás, vagy egyes helyiségei a bérbeadó kötelezettségeinek elmulasztása miatt 30 napot meghaladóan rendeltetésszerűen nem használható, vagy

b) a bérbeadó a bérlőt a lakás rendeltetésszerű használatában más módon akadályozza, illetve jelentős mértékben korlátozza.

Vegyes- és értelmező rendelkezések

11. § A bérlő a lakás használatáért fizetett bérleti díjon túl a bérbeadó által biztosított szolgáltatásokért:

- vízellátás és csatornahasználati díj
- felvonó-használati díj
- központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatás
- gáz- és elektromos áram szolgáltatás
- házi szemét elszállítási díj
- kéményseprési díj
- rádió- és televízióadók vételéért a szolgáltatóval kötött külön megállapodásban rögzített díjat köteles fizetni.

12. § (1) A bérlő a lakbért havonta egyösszegben legkésőbb a hó 15. napjáig köteles megfizetni.

(2) A lakbérfizetési kötelezettség a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig tart, ha azonban a bérlő a lakást korábban visszaadja a bérbeadónak, az új bérlő beköltözésétől kezdődő időre már nem köteles lakbért fizetni.

13. § E rendelet alkalmazott fogalmakon a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben meghatározottakat kell érteni.

Záró rendelkezések

14. § (1) E rendelet 2017. április 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a rendelet hatályba lépésekor fennálló bérleti jogviszonyokra is alkalmazni kell.

(2)1

(3) Az önkormányzat a jelen rendelet alapján megállapított új lakbért legkésőbb a rendelet hatályba lépését követő 30 napon belül köteles a bérlővel közölni.

1. melléklet

A szociális alapon bérbe adott (Dobó Katalin - Bibó Lajos - Janáky István utcákban lévő) lakások lakbére:
komfortos 350 Ft/hó/m2
félkomfortos 200 Ft/hó/m2
A Szabadság téren és a Ferenc utcában lévő önkormányzati lakások bérleti díjának mértéke:
komfortos 500 Ft/hó/m2
félkomfortos 300 Ft/hó/m2
A piaci alapon bérbe adott lakások bérleti díja:
Lázár u. 10. szám alatti bérlakások: 700,- F/hó/m2
Andrássy út 28. szám alatti bérlakások 810,- F/hó/m2
Az értékesítésre kijelölt és bérbe adott, a fentiekben nem szereplő önkormányzati lakások bérleti díjának mértéke:
Összkomfortos 600,- Ft/hó/m2
Komfortos 550,- Ft/hó/m2
Félkomfortos 300,- Ft/hó/m2
Komfort nélküli 200,- Ft/hó/m2

2. melléklet

Külön szolgáltatások díja:
- Felvonó használati díja: 40,- Ft/fő/hó, maximum: 160,- Ft/fő/hó
- A felvonó használati díjat külön jogszabályban meghatározott személyeknek (súlyos mozgáskorlátozott, stb.) nem kell fizetniük.
- Egyéb szolgáltatás esetén a bérbeadóval kötött megállapodás, illetőleg külön jogszabály irányadó.

1

A 14. § (2) bekezdése a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján hatályát vesztette 2017. április 2-án.