Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2020 (XII.28.) önkormányzati rendelete

Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2021. 03. 02- 2021. 04. 26

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2020 (XII.28.) önkormányzati rendelete

Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése feladat- és hatáskörében eljárva, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése és a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletalapján Debrecen Megyei Jogú Város Polgármestere az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9/B. § (2) bekezdés b) pontjában és a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében és 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljáróállami főépítészi, népegészségügyi, ingatlanügyi hatáskörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi, agrárügyi, környezetvédelmi és természetvédelmi, közlekedési és fogyasztóvédelmi hatáskörében eljáró Debreceni Járási Hivatala, bányafelügyeleti hatáskörében eljáró Borsod-Abaúj - Zemplén Megyei Kormányhivatal, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, légiközlekedési hatóság, katonai légügyi hatóság, közlekedésért felelős miniszter, közlekedési és a természetes gyógytényezők hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, honvédelemért felelős miniszter, Hajdú-Bihar Megyei - tűzvédelmi, polgári védelmi, valamint területi vízvédelmi és területi vízügyi hatóságként is eljáró - Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében az állami főépítészi hatáskörben eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ Általános rendelkezések

I. FEJEZET A rendelet hatálya és értelmező rendelkezései

1. A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) E rendelet területi hatálya Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet(a továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltéréssekkel, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelete előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(3) E rendelet mellékletei:

  • a) 1. melléklet – Szabályozási terv – áttekintő nézet,
  • b) 2. melléklet: Építési övezetek szabályozási határértékei,
  • c) 3. melléklet: Övezetek szabályozási határértékei,
  • d) 4. melléklet: Személygépkocsik elhelyezése,
  • e) 5. melléklet: Szentlászlófalva, Nagyerdőalja, Burgundia és Mesterfalva területén elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma,
  • f) 6. melléklet: Széchényikert, Postakert és Vargakert területén elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma,
  • g) 7. melléklet: Hatvan utcai kert területén elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma,
  • h) 8. melléklet: Liget lakópark területén elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma,
  • i) 9. melléklet: Nyulas területén elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

  • 1. Alapellátás: a lakosság átlagos életviteléhez szükséges, intézményes formában működő oktatási, nevelési, kulturális, egészségügyi és szociális, a köz- és vagyonbiztonságot szolgáló intézmény. Az egészségügyi alapellátásról szóló törvényben, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvényben és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározottakon túl a mentőszolgálati, a rendőrségi és a tűzoltósági telephelyek is ideértendők.
  • 2. Állatkifutó: 4 m2–nél nagyobb területű, állatoknak mozgási lehetőséget biztosító, bekerített fedetlen terület.
  • 3. Átmenő telek: két ellentétes oldalával közterülethez vagy magánúthoz csatlakozó telek.
  • 4. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés: olyan létesítmény (építmény), amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére, tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyezőanyagok lebontását energiabevitel segítségével végző egyedi szennyvíztisztító kisberendezésnek biztosítania kell a szennyvizek szennyezőanyag-tartalmának külön jogszabályban előírt mértékű eltávolítását, akár felszíni víz, akár a földtani közeg a befogadó.
  • 5. Egyedi szennyvíztisztító kislétesítmény: olyan létesítmény (építmény), amely a környezeti elemek terhelését csökkentve a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére, tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással egyenértékű környezetvédelmet és életminőséget biztosít. A szennyezőanyagok lebontását energiabevitel nélkül végzi.
  • 6. Építési telek kiegészítésére szolgáló szabályozási vonal: olyan szabályozási vonal, amely a közterület alakítását úgy érinti, hogy annak korrekciója - a telekalakítás kötelmével - az építési telek kiegészítésére szolgál.
  • 7. Fa élettere: a fa egészséges fejlődéséhez szükséges, a faegyed növekedésével fokozatosan bővülő, felszín alatt és felett elhelyezkedő, a fa lombkoronájával és gyökérzetével lehatárolt térrész.
  • 8. Gépjármű közlekedési kapcsolat: közvetlen útkapcsolattal nem rendelkező, egy vagy több rendeltetés rendszeres járműforgalmának folyamatos biztosítására szolgáló, közterület terepszintjén a forgalmi igényeknek megfelelően kiépített szilárd burkolat.
  • 9. Jelentős gyalogos kapcsolat: a közlekedési rendszer és a beépítés sajátosságaiból adódó, a gyalogos és kerékpáros forgalom folyamatos biztosítására szolgáló, közterület és építési telek terepszintjén a forgalmi igényeknek megfelelően kiépített szilárd burkolat.
  • 10. Kerti tető: legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel rendelkező, lábon állóan kialakított, helyiséget nem tartalmazó, pihenést szolgáló épület, amelynek legmagasabb pontja legfeljebb 4,5 méter.
  • 11. Kézműipari építmény: olyan ipari vagy üzemi rendeltetésű építmény, amelyben a főhelyiségek összes alapterülete nem haladja meg a 100 m2-t, a foglalkoztatottak száma legfeljebb 5 fő és az üzem működése során kielégíti a lakóterületre megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelményeket.
  • 12. Kialakult érték (KÉ): az a hiányos építési övezeti szabályozás, amely esetén a 2. és 3. mellékletben feltűntetett KÉ jelű övezeti paraméterek az illeszkedés építésjogi követelménye érvényesítésével alkalmazandók.
  • 13. Koncentrált rakodóhely: a közúti közlekedésre vonatkozó szabályok szerinti közúti területen kijelölt rakodóhely.
  • 14. Közforgalmú áthajtó: két közlekedési célú közterület vagy közforgalom számára megnyitott magánút összekötésére, vagy építési telek belső részének megközelítésére szolgáló, terepszinten a közlekedés rendszeres forgalma számára kiépített szilárd burkolattal és a közterületre vonatkozó közlekedési szabályokkal rendelkező terület.
  • 15. Lakótelepi egység: a nagyvárosias és kisvárosias lakóterületen, valamint a településközpont területen elhelyezkedő, építési övezetként lehatárolt, jellemzően lakóépületekkel beépített telepszerű beépítésű területi egység, függetlenül a telekszerkezettől.
  • 16. Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal (Mev): az építési övezetek esetén alkalmazott olyan szabályozási elem, amely meghatározza, hogy az épülethomlokzatnak milyen arányban kell ezen a vonalon állnia.
  • 17. Nagy- és kishaszonállat: sertés, juh, kecske, szarvasmarha, ló, szamár, öszvér és egyéb, a kifejlett pulykánál nagyobb testű haszonállat.
  • 18. Nem önálló üzemanyagtöltő állomás: olyan közforgalmú üzemanyagtöltő állomás rendeltetést tartalmazó épület, amely legalább 2000 m2 egyéb, az építési övezet területén megengedett rendeltetést is tartalmaz.
  • 19. Nem zavaró hatású rendeltetés: olyan rendeltetés, amely az adott építési övezetben és övezetben meghatározott rendeltetés szerinti építményekre és telekhasználatra korlátozó hatást a vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott környezetterhelési határértékeket meghaladó mértékben nem fejt ki, és az övezeti előírásoknak teljes mértékben megfelel.
  • 20. Önálló mélygarázs: teljes egészében parkolást szolgáló létesítmény, amelynek a működéséhez szükséges helyiségek a földszinten is elhelyezhetők.
  • 21. Önálló parkolóház: a földszint kivételével teljes egészében és legalább a beépített bruttó szintterület 75%-ában parkolást szolgáló létesítmény, amely egy vagy több garázsszinttel is rendelkezhet.
  • 22. Önálló pince: olyan földdel fedett önálló építmény, amely földdel fedve is legfeljebb egy méterrel emelkedik a környező és csatlakozó terepszint fölé és egy bejárata van.
  • 23. P+R parkoló számára fenntartott terület és minimális férőhelyszáma: ahol a szabályozási tervlapon lehatárolt területen belül legalább a minimálisan meghatározott férőhelyszámú parkoló, annak közúti kapcsolata és az átszállási lehetőség egyidejű megteremtése biztosított.
  • 24. Saroktelek: az a telek, amely a közterülettel, vagy már kialakított magánúttal egynél több, egymással szöget bezáró utcai határvonallal érintkezik.
  • 25. Telek be nem építhető része (terven jelölt): az a telekrész, ahol építmény – a tömör lábazat nélküli drótfonásos kerítés kivételével – nem építhető, továbbá gyümölcsfa kivételével fa nem ültethető.
  • 26. Telekmélység: a telek szabályozott homlokvonalától merőlegesen mért legtávolabbi telekpont.
  • 27. Telepszerű beépítés: olyan épület elhelyezés, ahol egy tömbtelken belül több úszótelek van, melyen önálló épület áll.
  • 28. Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó: a 2. mellékletben rögzített érték, amellyel a telekméretet szorozva meghatározottá válik a terepszint felett építhető, legnagyobb bruttó szintterület.
  • 29. Tömbtelek: az Országos Építésügyi Szabályzat előírásai alapján kialakított, több főépület elhelyezésére szolgáló meglévő telek.
  • 30. Utcai párkánymagasság: az 1.3. melléklet szerinti tervlapon rögzített, a kialakult közterület irányába néző utcai homlokzaton alkalmazott magassági szabály.
  • 31. Útsorfa: 220 centiméter törzsmagasságot és 18 centiméter törzskörméretet meghaladó méretű, legalább kétszer iskolázott fa.
  • 32. Várostűrő fa: a káros környezeti hatásoknak (különösen levegőszennyezés, talaj-, talajvíz szennyezettség, sózás) ellenálló fafajta.

II. FEJEZET A környezeti elemek védelme

3. A táj és természeti környezet védelme

3. § Az 1.4. melléklet szerinti tervlapon „Vízfolyások és állóvizek védőzónájaként” jelölt területen új épület nem helyezhető el.

4. Az építési övezetek zöldfelületei

4. § (1) Az építési telkek beépítettségével, beépítettségének növelésével egyidejűleg a telepített lombos fák számának el kell érnie az építési övezeti előírások szerint számított zöldfelület minden 150 m2-re után legalább 1 db-ot.

(2) A felszíni gépjármű várakozóhely felületek árnyékolása érdekében minden megkezdett 4 db felszíni gépjármű várakozóhely után, azokhoz kapcsolódóan 1 db, nagy lombkoronát növelő, várostűrő, legalább kétszer iskolázott lombos fát kell ültetni, faegyedenként legalább 4 m2 termőföldterület biztosításával.

(3) Az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon „Telek zöldfelületként fenntartandó részeként” jelölt területen

  • a) a zöldfelületek aránya közcélú rendeltetés elhelyezése esetén legalább 60%, egyéb esetben legalább 80%,
  • b) lakóterületi, valamint a K-Okt és K-Eü építési övezetekben 20 m2-nél kisebb kerti építmény elhelyezhető,
  • c) A Gip és építési övezetekben újonnan csak a terület rendeltetéséhez szükséges fedett kerékpártároló, porta- és kapuépület helyezhető el, amely nem haladhatja meg a jelölt terület 5%-át,
  • d) A Gip és építési övezetekben személygépkocsi és tehergépjármű várakozóhely nem helyezhető el,
  • e) A Gip, K-Hull és Kmü építési övezetekben, valamint a Kb-Hull övezetekben a telek minden megkezdett 50 m2-én egy db közepes, vagy nagy koronát növesztő, várostűrő fát, továbbá a telekhatár felől legalább egy sorban négyzetméterenként legalább 4 db cserjét kell telepíteni,
  • f) A építési övezetben a telek minden megkezdett 100 m2-én egy db közepes, vagy nagy koronát növesztő, várostűrő fát, továbbá a telekhatár felől legalább egy sorban négyzetméterenként legalább 6 db cserjét kell telepíteni,
  • g) A K-Ker/3, K-Ker/6 és Gá-Ny/2 építési övezetekben burkolt felület nem alakítható ki, deponálás és géptárolás nem folytatható.

5. Közterületi zöldfelületek

5. § (1) Az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon „Közterület zöldfelületként fenntartandó részeként” és „Lakótelep zöldfelületként fenntartandó részeként” jelölt

  • a) területen kizárólag játszóteret, bekerített kutyafuttatót, sportpályát, közkertet, nyilvános illemhelyet és kioszkot lehet létesíteni és
  • b) a terület legalább 60%-án zöldfelületet kell kialakítani és fenntartani.

(2) A tervezett épületeket és a kapubejárókat a meglévő közterületi faállomány megtartásával kell kialakítani.

(3) Az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon „Közterületi fásítás”-ként jelölt szakaszokon a közlekedés és a közműlétesítmények helyigényének és a fák életterének biztosítása mellett fasort kell telepíteni.

(4) A fa élettere földfelszín alatt a kis lombkoronát növelő fák esetében legalább 1,5 méter, míg a nagy lombkoronát növelő fák esetében legalább 2,5 méter a fa tövének közepe és a legközelebbi közművezeték között.

(5) Új közterületek kialakításakor, vagy a meglévő közterületek közműveket is érintő átépítésekor –közterület-alakítási tervvel érintett területek kivételével – a legalább 14 méter szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 14 méternél kisebb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali fasort kell telepíteni.

(6) Fasor telepítésénél és kiegészítésénél várostűrő, útsorfa minőségű fát kell ültetni. Az ültetéssel egy időben az öntözés lehetőségéről gondoskodni kell.

6. A környezeti elemek védelme és a terhelő hatások csökkentése

6. § (1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a hulladéklerakó kivételével az érvényes környezethasználati engedéllyel rendelkező ipari és hulladékgazdálkodási létesítmények ingatlanhatárától mért 300 méteren belül új lakóépület nem helyezhető el.

(2) Az Lk, Lke és Lf építési övezetekben a lakó rendeltetéstől eltérő rendeltetés esetén a lakó rendeltetésre meghatározott környezeti követelmények és határértékek vonatkoznak. Az eltérő rendeltetés a lakórendeltetés használatát nem korlátozhatja.

(3) Az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon „Bűzös, fertőzés-veszélyes telephely korlátozási zónájaként” jelölt területen lakórendeltetés, valamint szállás jellegű, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló rendeltetés nem helyezhető el.

(4) Hulladékgyűjtő udvar csak a Gip, Gá és K-Hull építési övezetek területén, valamint a Kb-Hull övezet területén helyezhető el.

(5) Az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon „Tervezett zajárnyékoló létesítmény nyomvonalaként” jelölt szakaszon biztosítani kell zajárnyékoló létesítmény helyét. A jelölt zajárnyékoló létesítmény hosszától a létesítménytervezés során legfeljebb 25%-kal lehet eltérni.

(6) Nagy- és kishaszonállat tartásával összefüggésben kialakított trágyatároló csak a bűzhatás és a szivárgás megakadályozására alkalmas zárt kialakításban, lakóépülettől legalább 15 méter, telekhatártól pedig legalább 3 méter távolságra helyezhető el.

III. FEJEZET Közművek

7. Közművek általános előírásai

7. § (1) A közművet közterületen, szabályozási terven jelölt magánúton, vagy a közműszolgáltatást igénybe vevő telkén belül kell elhelyezni.

(2) Út építésénél a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(3) Közművezeték létesítésekor, vagy meglévő felújításakor az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon a „Közterületi fásítással” jelölt helyen az 5. § (4) bekezdés szerinti közműmentes életteret kell biztosítani.

(4) Az építési övezetek területén teljes közművesítettséget kell biztosítani, amennyiben az építési övezeti előírások másképpen nem rendelkeznek.

(5) Minden övezet és építési övezet területén elhelyezhetőek a következő sajátos építményfajták:

  • a) záportározó,
  • b) vízműkút és
  • c) közművezetékek és kapcsolódó műtárgya.

(6) Az (5) bekezdésben felsorolt sajátos építményfajták elhelyezésének céljára, műszakilag indokolt esetben a funkciónak megfelelő, tetszőleges méretű, és a 2. és 3. mellékletben meghatározott építési paraméterektől eltérő telek kialakítható.

(7) A vízműkutak és közmű műtárgyak azok védelme érdekében lekeríthetőek.

(8) Építési telek és telek közműellátása csak önálló közműbekötésekkel valósítható meg.

(9) Közműbekötés csatlakozási pontja csak rendezett telek beépítettség szempontjából figyelembe vehető részén, elsősorban előkertben létesíthető, a (10) bekezdés figyelembevételével.

(10) Az Mk/1 övezet területén a közműbekötés csatlakozási pontja a telek megközelítését szolgáló út tengelyétől legalább 7 méterre lehet.

8. Víziközművek

8. § (1) Az épületeket a kiépült víziközművekre rá kell kötni.

(2) Új szennyvízelvezető-rendszer csak elválasztott rendszerben építhető.

(3) A szennyvízelvezető-rendszer kiépítését követően az ingatlanon keletkező szennyvíz elvezetését arra rá kell kötni és a meglévő szennyvíz közműpótló műtárgyat fel kell számolni.

(4) Szennyvízelvezető-rendszerbe csak kommunális jellegű szennyvíz vezethető, amennyiben ettől eltérő a szennyvíz minősége, úgy azt az ingatlanon belül elő kell kezelni és csak az előkezelést követően vezethető a szennyvízcsatornába.

(5) A szennyvizek szikkasztása tilos.

(6) Egyedi szennyvíztisztító kislétesítmény elhelyezése csak az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon meghatározott a K-Mü/1 és K-Mü/2 építési övezetekben lehetséges.

(7) A csapadékvíz elvezetése során biztosítani szükséges a csapadékvizek megtisztítását a befogadóba történő bevezetés előtt, amennyiben a befogadó nem zárt csatorna.

(8) Új építés esetén az ingatlanon keletkező csapadékvizeket közvetlenül burkolt közterületre kivezetni tilos.

(9) Újonnan épített 20, illetve annál több személygépkocsit befogadó parkoló esetében a parkoló felületén keletkező csapadékvizeket össze kell gyűjteni, és azok csak előtisztítást követően vezethetők befogadóba.

IV. FEJEZET A járművek elhelyezésére és a közlekedésre vonatkozó előírások

9. Személygépkocsik elhelyezése

9. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges személygépkocsi várakozóhelyeket az építési övezetek előírásai szerinti módon, legalább a 4. melléklet szerinti mennyiségben, telken belül kell biztosítani, a (2) bekezdés szerinti eltérő előírások figyelembevételével.

(2) Személygépkocsi elhelyezési kötelezettség nem keletkezik

  • a) gyalogos aluljáróban lévő kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésnél,
  • b) önálló parkolóház földszintjén lévő kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésnél,
  • c) közforgalmú személyközlekedés végállomásának utasforgalmat szolgáló épületében lévő kereskedelmi, szolgáltató létesítménynél,
  • d) a meglévő beépítés földszintjének vagy pinceszintjének kereskedelmi, szolgáltatási rendeltetésre történő módosulása esetén a 4. melléklet szerinti Kiskörút vonalán belüli területen és az azzal határos építési telkeken,
  • e) közkerteknél a 4. melléklet szerinti Belső, Középső és Külső zóna területén,
  • f) kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység árusítóterénél 100 m2 bruttó szintterületig a 4. melléklet szerinti Belső zóna területén,
  • g) vendéglátó önálló rendeltetési egység közterületi terasza esetén.

(3) Rendeltetésszerű használatot biztosító személygépkocsi tároló rendeltetése akkor módosítható, ha a személygépkocsi-elhelyezési igény saját építési telken belül továbbra is kielégíthető. Amennyiben egyéb előírás a személygépkocsi elhelyezését építményben teszi kötelezővé, akkor az előírt személygépkocsi-elhelyezési igényt továbbra is épületben, a meglévő személygépkocsi tárolókkal kell biztosítani.

(4) Személygépkocsi várakozóhely rendeltetésmódosításakor a megszűnő személygépkocsi várakozóhelyet a 4. melléklet szerinti Belső zóna területe esetében 150%-ban kell visszapótolni a megszűnő parkoló elhelyezési módjával azonosan.

(5) Új építés vagy bővítés esetén az építési telek határától mért 300 méter gyaloglási távolságon belüli más telken is biztosítható a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépkocsi elhelyezés a tulajdonszerzés kötelmével, amennyiben az alábbi korlátozások valamelyike fennáll az építési telek vonatkozásában:

  • a) forgalomtechnikai szempontból nem engedhető meg a személygépkocsi ingatlan-kiszolgálás,
  • b) meglévő védett épület vagy védett növényzet miatt nem alakítható ki közúti kapcsolat,
  • c) épületben biztosítandó parkolás esetében a telek szélessége nem éri el a 20 métert,
  • d) rámpa minimális területe meghaladná a telek területének 25%-át,
  • e) Az Ln-T/1, Ln-T/2, Ln-T/3, Lk-T és Vt-Vk-T építési övezetek területén kerül sor a bővítésre.

(6) Az egymással szomszédos sport, strand, kulturális és közösségi szórakoztató, jelentős zöldfelületet igénylő közösségi kulturális önálló rendeltetési egység rendeltetésszerű személygépkocsi elhelyezési kötelezettségének biztosításához meglévő létesítmény személygépkocsi várakozóhely kapacitásának és meglévő szomszédos P+R parkoló kapacitásának 50%-a beszámítható.

(7) Jármű emelőgépek alkalmazása csak a rendeltetésszerű használat biztosításához szükséges várakozóhely szám feletti várakozóhelyek számára alkalmazható.

(8) Beépítésre szánt területen lévő telken a felszíni parkolás önálló rendeltetésként nem megengedett.

10. Autóbusz várakozóhelyek létesítése

10. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek és területek rendeltetésszerű használatához a szükséges autóbusz várakozóhelyeket – 15 méter hosszúságú járművek részére – 200 férőhelyenként kell biztosítani

  • a) 50 vendégszobát meghaladó szállás jellegű önálló rendeltetési egység esetén,
  • b) 150 férőhelyet meghaladó kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység esetén és
  • c) 500 férőhelyet meghaladó lelátóval rendelkező sportlétesítmény esetén.

(2) Az egymással szomszédos sport, strand, kulturális és közösségi szórakoztató és jelentős zöldfelületet igénylő közösségi kulturális létesítmények rendeltetésszerű autóbusz elhelyezési kötelezettségének biztosításához a megvalósult létesítmény autóbusz parkoló kapacitásának 75%-a beszámítható.

(3) Autóbusz várakozóhely létesítési kötelezettség – eltérő jogszabályi rendelkezés, illetve hatósági előírás hiányában – az ingatlannal határos közútszakaszon is teljesíthető, amennyiben fennáll az alábbi korlátozások valamelyike:

  • a) az építési telek számára az autóbusz ki- és behajtás a közút forgalomtechnikai adottságai miatt nem lehetséges,
  • b) az építési telek meglévő beépítése miatt a telken belül létesítendő autóbusz várakozóhely számára közúti csatlakozás nem biztosítható,
  • c) az építési telken lévő, védett épület vagy növényzet miatt a telken belül létesítendő autóbusz várakozóhely nem helyezhető el.

11. Áru- rakodóhelyek elhelyezése

11. § Zártsorú beépítési mód esetén a rendszeres áruszállítást igénylő, 300 m2 bruttó szintterületnél kisebb kereskedelmi-szolgáltató létesítmények ellátása - eltérő jogszabályi rendelkezés, illetve hatósági előírás hiányában - olyan koncentrált rakodóhelyről is biztosítható, ahol a rakodás a közterület forgalmát és az épület rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, és amennyiben fennáll az alábbi korlátozások valamelyike:

  • a) az építési telek számára a tehergépjármű ki- és behajtás a közút forgalomtechnikai adottságai miatt nem lehetséges,
  • b) az építési telek meglévő beépítése miatt a telken belül létesítendő áru-rakodóhely számára közúti csatlakozás nem biztosítható,
  • c) az építési telken lévő, védett épület vagy növényzet miatt telken belül létesítendő áru-rakodóhely nem helyezhető el,
  • d) főútvonalról kiszolgált építési telek esetében telken belül a tehergépjármű megfordulása – útügyi előírással - nem biztosítható.

12. Kerékpárok elhelyezése

12. § A szerkezeti jelentőségű, önálló kerékpáros infrastruktúra kiépítése során az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon „Szerkezeti jelentőségű, önálló kerékpáros infrastruktúra nyomvonalak”-ként jelölt nyomvonaltól, annak előzetes módosítása nélkül, a hálózati kapcsolatok megtartása mellett el lehet térni.

13. Magánutak

13. § (1) Beépítésre szánt területek megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút a gazdasági terület ( és Gip) építési övezeteit kivéve csak közforgalom elől el nem zárt magánútként alakítható ki.

(2) Közforgalom elől el nem zárt magánút csak kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be, és meglévő közterülethez kell csatlakoznia.

(3) A közforgalom elől el nem zárt magánút minimális szélessége

  • a) kiszolgálóút esetén 12 méter, kivéve
    • aa) gazdasági területet kiszolgáló út esetén, ahol 16 méter, amennyiben az övezeti előírások másképpen nem rendelkeznek,
    • ab) legfeljebb 8 lakó rendeltetés elhelyezését biztosító, egyetlen telket kiszolgáló út esetén, ahol 6 méter,
  • b) kerékpárút esetén 4 méter,
  • c) gyalogút esetén 3 méter.

(4) A közforgalom elől el nem zárt, gépjárműforgalom számára alkalmas magánút 30 méternél hosszabb zsákutcaként történő kialakítása esetén a zsákutca végén tehergépjárművek számára (különösen hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében) megfelelő visszafordulási lehetőséget kell kialakítani. A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 250 méter.

(5) A közforgalom elől el nem zárt magánút felőli építési határvonal és a telek homlokvonala közötti területsáv előkertnek minősül, ezért az arra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6) Meglévő magánút akkor szüntethető meg, ha az arról kiszolgált telkek a vonatkozó építési szabályoknak továbbra is maradéktalanul megfeleltethetőek.

14. Ingatlanok gépjárművel történő kiszolgálása

14. § (1) Építési telek közúti vagy közforgalom számára megnyitott magánúti kapcsolatát – eltérő jogszabályi rendelkezés, illetve hatósági előírás hiányában – a forgalmi szempontból minimálisan szükséges ki- és bejárattal kell biztosítani az alábbiak szerint:

  • a) személygépkocsik esetén négyszáz férőhely parkoló kapacitásig egy közös ki- és bejárattal,
  • b) rendszeres teherforgalom esetén a személygépkocsik és a tehergépjárművek forgalma számára elkülönített kapcsolat

létesíthető.

(2) Ahol az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap a „Közlekedési célú közterületen” belül, annak közlekedési célra igénybe vehető része és az építési övezet között, a „Közterület zöldfelületként fenntartandó rész”-ét vagy „Iparvágány”-t jelölnek, ott az „Iparvágány” keresztezhető, és a „Közterület zöldfelületként fenntartandó része” a szükséges mértékben igénybe vehető a telek megközelítésére.

15. Légiközlekedéshez kapcsolódó létesítmények

15. § Rendszeres forgalom számára helikopter leszállóhely KÖl övezet területén, valamint egészségügyi, honvédelmi, rendőrségi, katasztrófavédelmi, államigazgatási rendeltetésű beépítés részeként létesíthető.

16. Közlekedési létesítmények védőtávolsága

16. § Az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon repülőtér védőtávolságával érintett területen új épületet elhelyezni és meglévő épületet bővíteni, továbbá területet felhasználni nem lehet.

V. FEJEZET Építés általános szabályai

17. A telekalakítás

17. § (1) Meglévő telektömbben az egyes telkeket érintő közterületi szabályozás végrehajtása érdekében a telekalakítás akkor is megengedett, ha a telekterület az építési övezetben, övezetben meghatározott érték alá csökken.

(2) Közterületek építési területe szakaszosan is kialakítható.

(3) Magánút és iparvasút céljára a telekalakítás akkor is megengedett, ha a magánút vagy iparvasút telekterülete és legkisebb telekszélessége az építési övezetben, övezetben meghatározott értéket nem éri el.

(4) Nyúlványos (nyeles) telek újonnan nem alakítható ki.

(5) A több építési övezetbe vagy övezetbe tartozó telkek kialakítása - nemzeti vagyon részét képező telkek kivételével - nem megengedett.

(6) Övezet és építési övezethatár mentén – nemzeti vagyon részét képező telkek kivételével - telekhatár alakítandó ki.

18. A telekalakítás sajátos jogintézménye

18. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti telekcsoport újraosztással érintett „Telekcsoport újraosztással érintett terület határa”-ként jelölt területeket az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap jelölik.

19. Beépítésre vonatkozó általános előírások

19. § (1) A terepszint alatti beépítés helye és mértéke – amennyiben építési övezeti előírás vagy az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap másképp nem rendelkeznek – megegyezik az adott építési övezetre vonatkozó terepszint feletti építési hellyel és beépítési mértékkel.

(2) Ha a telken meglévő épületek épületmagassága nagyobb, mint a 2. mellékletben az érintett területre meghatározott megengedett legnagyobb épületmagasság, az épület felújítható, bővíthető, de a bővítmény épületmagassága nem haladhatja meg a megengedett legnagyobb értéket.

(3) Ha a telek meglévő beépítettségi mértéke nagyobb, mint a 2. mellékletben az építési övezetre meghatározott megengedett legnagyobb beépítési mérték, a telken meglévő épület felújítható, de a meglévő beépítettség - a tetőtér beépítés kivételével - nem növelhető. A bruttó szintterület és az épületmagasság mértékének növelése az övezeti előírásoknak megfelelő mértékig és építési helyen belül megengedett.

(4) Ha a telek kialakult beépítése nem felel meg az érintett területen meghatározott beépítési módnak vagy az építési helyre, elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de bővíteni csak az előírások szerinti építési helyen belül lehet, és új rendeltetési egység nem alakítható ki.

(5) Tetőtér csak egy szintben építhető be.

(6) Az egy személygépkocsi tárolására szolgáló helyiség legalább 3,6x5,5 vagy 3,0x6,0 méter nagyságú, kivéve ha a lakásokhoz tartozóan önálló, legalább 4 m2 alapterületű tároló létesül.

(7) Új utcai kerítés csak a közterületi határvonalon, a (8) bekezdés figyelembevételével építhető.

(8) Meglévő telekhatáron, amennyiben az nem felel meg az 1.1. és 1.2. melléket szerinti tervlapon rögzített szabályozási vonalnak, kerítés nem létesíthető és nem építhető át.

(9) Hitéleti rendeltetést tartalmazó épület esetén szabályozott legnagyobb épületmagasság mértéke a harangtorony magassági értékével növelhető.

(10) Kerti tetőt az előkertben és az oldalkert legkisebb méretén belül elhelyezni nem lehet.

(11) Egy építési telken több kerti tető megvalósítása esetén azokat egymástól legalább 4 méter távolságra kell telepíteni.

(12) Oldalhatáron álló épület esetén annak eresze legfeljebb 0,5 méterre a szomszédos ingatlanra átnyúlhat a csapadékvíz saját telekre való visszavezetésével.

20. Beépítésre szánt területekre vonatkozó általános előírások

20. § (1) A kerítés legmagasabb pontja 1,8 méter lehet, melynek lábazati mérete nem haladhatja meg a magassági méret 1/3-át.

(2) Közterületi telekhatáron a kerítés részeként létesített hulladéktartály-tároló tömör falazatának szélessége legfeljebb 2 méter lehet.

21. § (1) A beépítésre szánt területek építési övezeteire vonatkozóan

  • a) a telek kialakítható legkisebb területét,
  • b) a beépítési módot,
  • c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét,
  • d) az épületmagasság megengedett legkisebb és legnagyobb értékét,
  • e) a zöldfelület legkisebb mértékét, és
  • f) a terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzót

a 2. melléklet határozza meg.

(2) Az Ln-T/1, Ln-T/2, Ln-T/3, Lk-T és Vt-Vk/T építési övezetekben a 2. mellékletben meghatározott szabályozási határértékek az építési telekre, azaz az építési övezeten belüli telkek (tömbtelek és az azt tartalmazó úszótelek) összességére alkalmazandók.

(3) Az építési övezetekre a 2. mellékletben meghatározott megengedett legnagyobb épületmagasság értékét az épületek közterületre néző homlokzatmagassága - amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek - nem lépheti túl, kivéve saroktelek esetében.

(4) Az előkert nélküli építési övezetek 25 méternél kisebb szélességű közterületek melletti telkein elhelyezett épület, építmény terepszint feletti része – kivéve az eresz – közterület fölé nem nyúlhat.

(5) Amennyiben az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap és az építési övezeti előírások másképp nem rendelkeznek, az előkert minimális 5 méteres méretén belül épületrész, építményrész - a szabadon- és oldalhatáron álló, az ikres, valamint az előkertes zártsorú beépítési mód esetén - 3 méter magasság felett legfeljebb 0,6 méterre nyúlhat be az előkertbe, ha a benyúló épületrészek összes szélessége nem nagyobb, mint az épület előkertre néző homlokzati hosszának 1/3-a.

(6) Az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon jelölt „Telek be nem építhető része” terület mellett 5-5 méter széles sávban épület nem építhető.

(7) Az előkert méretét, ha az más jogszabályban meghatározott értéktől eltérő, az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap, vagy az egyes építési övezet rendelkezései tartalmazzák.

(8) Az építési övezeti előírások szerint elhelyezhető rendeltetésű főépítmény rendeltetésszerű használatát, működését elősegítő, azt kiegészítő épület épületmagassága – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképp nem rendelkeznek – nem haladhatja meg 4,5 métert.

(9) Szállás és szállás jellegű rendeltetést tartalmazó épületek közül

  • a) lakóterületeken kollégium, szálloda és panzió,
  • b) vegyes területeken kollégium, szálloda, panzió és pihenőház,
  • c) különleges területeken kollégium, szálloda, panzió, kemping és üdülőház

helyezhető el.

(10) Nyárikonyha, mosókonyha, személygépkocsi tároló épület, valamint kézműipari építmény épülete kizárólag az Lk, Lke és Lf építési övezetekben az építési helyen belül helyezhető el.

(11) Eltérő rendelkezés hiányában az oldalkert előírt legkisebb méretén belül a melléképítmények közül kizárólag közmű-becsatlakozási műtárgy és kerti építmény létesíthető.

22. § (1) Az 1.1. és 1.2. melléklet tervlapján „Infrastruktúra fejlesztést követően igénybe vehető terület”-ként lehatárolt területegységen belül telket beépíteni csak akkor lehet, ha az építési övezetre előírt közművesítés mellett

  • a) a. az „Infrastruktúra fejlesztést követően igénybe vehető terület”-ként lehatárolt területegységet határoló „Közúti főhálózat (KÖu)” besorolású közlekedési elemeknek a „Közúti főhálózat” már meglévő elemeihez kapcsolódó közúti szakasza legalább 2x1 forgalmi sávos közúti keresztmetszettel a teljes területbiztosítás mellett kialakításra került,
  • b) b. az építési telek az építési övezet paramétereinek megfelelő, valamint az építési telekkel határos kiszolgálóút szerepkör ellátásához szükséges infrastruktúra elhelyezését biztosító terület legalább 12 méter szélességben magánútként vagy közútként rendelkezésre áll, és
  • c) c. az „Infrastruktúra fejlesztést követően igénybe vehető terület”-ként lehatárolt területegységen belül jelölt zöldterületek helybiztosítása megtörtént,

amennyiben településrendezési szerződésben foglaltaknak megfelelően módosított előírások erről másképpen nem rendelkeznek.

(2) Az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon „Infrastruktúra fejlesztést követően igénybe vehető terület”-ként lehatárolt területegységen belül az (1) bekezdésben előírt kötelezettségek teljesüléséig építeni csak a 124. § előírásainak megfelelően lehet.

21. Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó általános előírások

23. § (1) A beépítésre nem szánt területek övezeteire vonatkozóan

  • a) a telek kialakítható legkisebb területét, amennyiben azt az övezeti előírás a művelési ágtól függően nem rögzíti,
  • b) a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét,
  • c) az épületmagasság megengedett legnagyobb értékét, és
  • d) a zöldfelület legkisebb mértékét

a 3. melléklet határozza meg.

(2) Kerítés legmagasabb pontja - közcélú és védelmi rendeltetés kivételével - 2 méter lehet.

VI. FEJEZET Az egyes építményfajták elhelyezésének szabályai

22. Üzemanyagtöltő állomások elhelyezése

24. § (1) Új közforgalmú üzemanyagtöltő állomás csak a 4. melléklet szerinti Belső zóna területén kívül, gyorsforgalmi út, I. rendű főút és II. rendű főút hálózati szerepet betöltő közút mellett lévő építési telken helyezhető el.

(2) Önálló rendeltetésként új közforgalmú üzemanyagtöltő állomás csak a Gip, Gá és K-Ker építési övezetek területén létesíthető az (1) bekezdésben meghatározott közutak mellett.

(3) Új nem közforgalmú üzemanyagtöltő állomás csak a Gip és építési övezetek területén helyezhető el.

(4) Elektromos töltőállomás a KÖu övezet területén és az azok mellett lévő építési telkeken, valamint a Kt-Kk övezet területén is elhelyezhető.

23. Önálló parkolóházak, mélygarázsok elhelyezése, P+R parkolók kialakítása

25. § (1) Önálló parkolóház és mélygarázs kertvárosias és falusias lakóterületen nem helyezhető el.

(2) Ellenérték fejében igénybe vehető közhasználatú önálló parkolóház vagy mélygarázs a 4. melléklet szerinti Kiskörút vonalán belüli terület kivételével csak a KÖu övezetbe tartozó közterülettel határos építési telken létesíthető.

(3) Közterületen parkolóház és mélygarázs csak az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon „Jelentős önálló, terepszint feletti gépjárműtároló (parkolóház) és minimális férőhelyszáma” jelöléssel, valamint „Jelentős önálló, terepszint alatti gépjárműtároló (mélygarázs) és minimális férőhelyszáma” jelöléssel határolt területen belül létesíthető.

(4) Az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon jelölt „P+R parkoló számára fenntartott terület”-en belül kell legalább az ott meghatározott várakozóhely számot biztosítani, a más jogszabályban meghatározott feltételek betartásával. A beépítésre nem szánt területek övezeteiben a „P+R parkoló számára fenntartott területen” a parkoló megvalósításáig épület és közmű nem létesíthető, fa nem telepíthető.

(5) Önálló parkolóház elhelyezésénél az építési övezetekre a 2. mellékletben meghatározott „terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó” paraméter-értéket nem kell figyelembe venni.

24. Állattartó építmények elhelyezése

26. § (1) Nagy- és kishaszonállat tartására szolgáló építmény (állat ól, állatkifutó) csak mezőgazdasági, erdőgazdasági és természetközeli övezetekben, a különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi, valamint a falusias lakó építési övezetekben helyezhető el.

(2) Az Lf építési övezet területén állattartó építmény

  • a) csak a főrendeltetés megvalósítása után, vagy azzal egy időben helyezhető el,
  • b) területe nem haladhatja meg a főrendeltetés bruttó alapterületének 100%-át

(3) Nagy- és kishaszonállat tartására szolgáló építmény minimális telepítési távolsága

  • a) lakóépülettől 15 méter,
  • b) ásott kúttól 20 méter,
  • c) fúrt kúttól 10 méter,
  • d) közterülettől 15 méter,
  • e) időszakos és állandó természetes felszíni vízfolyás mindkét oldalától 50 méter,

egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, nevelési, oktatási intézmény, élelmiszeripari üzem, vagy vendéglátó egység, gyermekjátszótér, sportpálya telekhatárától 50 méter.

MÁSODIK RÉSZ Beépítésre szánt területek

VII. FEJEZET Lakóterületek

25. Lakóterületek általános előírásai

27. § (1) A beépítésre szánt területeken a beépítés módját (az építési helyet) a (2), (3) és (4) bekezdés szerint kell meghatározni.

(2) Ahol a 2. melléklet táblázatainak C oszlopa tartalmazza a beépítés módját, a területen annak megfelelő beépítési mód alkalmazandó.

(3) Ahol a 2. melléklet táblázatainak C oszlopában KÉ jelölés szerepel, ott a hiányos építési övezeti szabályozásnak megfelelően az építési övezeten belüli beépítési mód kialakult.

(4) Ahol a 2. melléklet táblázatainak C oszlopa nem tartalmaz beépítési módot, ott a zártsorú beépítési módnak megfelelő építési helyen belül

  • a) az építési vonalon mért 9 méter alatti szélességgel rendelkező telek nem beépíthető, kivéve ha a beépítéssel érintett telek mindkét szomszédos telke zártsorúan beépített, mely esetben kizárólag telekhatártól telekhatárig történő épületelhelyezés megengedett,
  • b) a legalább 9 méter széles telkek esetében, ahol a szomszédos telkek azonos helyzetű oldalhatárán áll épület, ott a szomszédos telkekkel azonos helyzetű oldalhatár mentén helyezhető el épület, legalább a szemközti oldalhatártól az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasság mértékének megfelelő épületelhelyezési távolság megtartásával,
  • c) azon telkek esetében, ahol a szomszédos telkeken az épület telekhatártól telekhatárig beépült, vagy egyik oldalhatár irányából sem biztosított a szomszédos telkeken az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasság mértékének fele, a telek szélességétől függetlenül a telepítési távolságok megtartásával beépíthető, ha az építési hely szélessége legalább 6 méter, mely esetben az oldalhatárok felé akár tűzfalas épület is létesíthető,
  • d) azon telkeknél, melyek nem tartoznak az a) - c) pontban meghatározott esetekbe,
    • da) ahol a telek szélessége meghaladja a 16 métert, új épületet szabadon állóan mindkét szomszédos telekhatártól legalább az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasság felének megfelelő épületelhelyezési távolságra kell elhelyezni,
    • db) ahol a telek szélessége 16 méter vagy ennél kisebb, új épület oldalhatáron is elhelyezhető, mely esetben az építési oldal amellett a telekhatár mellett van, amely szomszédos telek irányába a nagyobbik telepítési távolság biztosítható, az építési oldallal szemközti telekhatártól való legkisebb épületelhelyezési távolság pedig legalább az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasság mértéke,
  • e) meglévő épületet bővíteni az a) – d) pontban meghatározott épületelhelyezési követelmények megtartása mellett lehet.

(5) Ikres beépítési móddal beépített vagy szabályozott építési övezetekben lévő telekpárok telekösszevonásuk esetén szabadonálló beépítési módnak megfelelően fenntarthatók és beépíthetők.

26. Nagyvárosias lakóterületek (Ln) általános előírásai

28. § (1) A nagyvárosias lakóterület (a továbbiakban: Ln) sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 méteres beépítési magasságot meghaladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Ln építési övezetek területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – kizárólag

  • a) lakó,
  • b) kereskedelmi, szolgáltató,
  • c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
  • d) kulturális, közösségi szórakoztató,
  • e) szállás jellegű,
  • f) igazgatási, iroda és
  • g) sport

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(3) Az Ln építési övezetek területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – olyan önálló parkolóház is elhelyezhető, amely a terület sajátos használatát nem korlátozza.

(4) Az Ln építési övezetek területén a melléképítmények közül – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – kizárólag

  • a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
  • b) közműpótló műtárgy, kivéve egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, zárt szennyvíztároló és szélkerék,
  • c) hulladéktartály-tároló egyenként legfeljebb 8 m2 bruttó alapterülettel, és
  • d) zászlótartó oszlop

helyezhető el.

27. Nagyvárosias telepszerű lakóterületek (Ln-T) részletes előírásai

29. § (1) Az Ln-T építési övezetekbe az elsősorban lakóépületekkel beépült lakótelepi egységek, az azokat kiszolgáló alapintézmények és parkoló-építmények tartoznak.

(2) Az Ln-T/1, Ln-T/2 és Ln-T/3 építési övezetek területén az építési jog megszerzését megelőzően a szabályozásban rögzített telekalakításokat el kell végezni, az építési telek részét nem képező területet a tömbtelek területébe közterületként be kell vonni.

(3) Az Ln-T/AI1, Ln-T/AI2, Ln-T/AI3, Ln-T/AI4, Ln-T/AI5 és Ln-T/AI6 építési övezetek területén kizárólag a lakosság ellátását szolgáló

  • a) kereskedelmi, szolgáltató,
  • b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
  • c) kulturális, közösségi szórakoztató,
  • d) igazgatási, iroda és
  • e) sport

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(4) A rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépkocsi várakozóhelyeket

  • a) az Ln-T/AI1, Ln-T/AI2, Ln-T/AI3, Ln-T/AI4, Ln-T/AI5 és Ln-T/AI6 építési övezetek területén a telken,
  • b) az Ln-T/1, Ln-T/2 és Ln-T/3 építési övezetek területén a lakótelepi egységen

belül kell kialakítani.

(5) Az Ln-T építési övezetekben – az Ln-T/AI1, Ln-T/AI2, Ln-T/AI3, Ln-T/AI4, Ln-T/AI5 és Ln-T/AI6 építési övezetek kivételével – a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépkocsi várakozóhelyeket – a (6) bekezdés figyelembevételével – épületben kell biztosítani.

(6) Az Ln-T/1, Ln-T/2 és Ln-T/3 építési övezetek területén

  • a) önálló parkolóház nem helyezhető el,
  • b) önálló mélygarázst elhelyezni csak az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon „Jelentős önálló terepszint alatti gépjárműtároló (önálló mélygarázs) és minimális férőhelyszáma” jelöléssel ellátott helyeken lehet.

(7) Az Ln-T/P1, Ln-T/P2 és Ln-T/P3 építési övezetek területén kizárólag önálló parkolóház helyezhető el, amelynek földszintje kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést is tartalmazhat.

(8) Az Ln-T/P1, Ln-T/P2 és Ln-T/P3 építési övezetekben – amennyiben az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap másképpen nem jelöli – az elő-, oldal- és a hátsókert mérete 0 méter.

(9) Az Ln-T építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 1. pont 1.1. alpontja határozza meg.

28. Nagyvárosias szabadonálló lakóterületek (Ln-SZ) részletes előírásai

30. § (1) Az Ln-SZ építési övezetekbe az önálló telken, szabadonálló beépítési mód szerint beépített és beépíthető területek tartoznak.

(2) Az Ln-SZ építési övezetek területén a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépkocsi várakozóhelyeket telken belül – a (3) bekezdés figyelembevételével – úgy kell kialakítani, hogy

  • a) az első személygépkocsi tárolót épületben kell elhelyezni,
  • b) további személygépkocsi elhelyezés felszínen is biztosítható.

(3) Az Ln-SZ építési övezetek területén önálló parkolóház és önálló gépjármű tároló épület nem helyezhető el.

(4) Az Ln-SZ/7 építési övezet területén

  • a) kizárólag lakó és iroda rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el,
  • b) a Raktár utca mentén, a telekhatártól számított 25 méteres sávban lakó rendeltetés nem helyezhető el.

(5) Az Ln-SZ/8 építési övezet területén, a Déli sor mentén a közterület határától számított 25 méteres sávban új lakás nem helyezhető el.

(6) Az Ln-SZ építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 1. pont 1.2. alpontja határozza meg.

29. Nagyvárosias zártsorú lakóterületek (Ln-Z) részletes előírásai

31. § (1) Ln-Z építési övezetekbe önálló telken, zártsorú beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területek tartoznak.

(2) Az Ln-Z építési övezetek területén a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépkocsi várakozóhelyeket telken belül, és – a (3) bekezdés figyelembevételével – épületben kell kialakítani.

(3) Az Ln-Z építési övezetek területén önálló parkolóház nem helyezhető el.

(4) Az Ln-Z/3 építési övezet területén új épület elhelyezése esetén annak közterület felőli homlokzati határfalának legalább 75%-ban az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon jelölt „Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal”-on kell állnia.

(5) Az Ln-Z építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 1. pont 1.3. alpontja határozza meg.

30. Nagyvárosias vízkezelési és -tárolási területek (Ln-Vke) részletes előírásai

32. § (1) Az Ln-Vke építési övezet területén kizárólag az ivóvízszolgáltatási tevékenységgel közvetlenül összefüggő rendeltetést tartalmazó építmények helyezhetők el.

(2) Az Ln-Vke építési övezet paramétereit a 2. melléklet 1. pont 1.4. alpontja határozza meg.

31. Kisvárosias lakóterületek (Lk) általános előírásai

33. § (1) A kisvárosias lakóterület (a továbbiakban: Lk) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 méteres beépítési magasságot meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lk építési övezetek területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – lakó rendeltetésen kívül

  • a) kereskedelmi, szolgáltató,
  • b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
  • c) kulturális, közösségi szórakoztató,
  • d) szállás jellegű,
  • e) igazgatási, iroda és
  • f) sport

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(3) Az Lk építési övezetek területén - amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek - a lakó rendeltetést nem zavaró hatású gazdasági rendeltetést tartalmazó olyan épület is elhelyezhető, amely a terület sajátos használatát nem korlátozza.

(4) Az Lk építési övezetek területén a melléképítmények közül – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – kizárólag

  • a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
  • b) közműpótló műtárgy, kivéve egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, zárt szennyvíztároló és szélkerék,
  • c) hulladéktartály-tároló és
  • d) kerti építmény

helyezhető el.

(5) Az Lk építési övezetek területén saját használatú fürdőmedence építési helyen belül vagy hátsó kertben helyezhető el.

32. Belvárosi kisvárosias lakóterületek (Lk-B) részletes előírásai

34. § (1) Az Lk-B építési övezetekbe a 4. melléklet szerinti Nagykörút vonalán belüli, intenzív, zártsorú beépítési móddal rendelkező kisvárosias lakóterületek tartoznak.

(2) Az Lk-B építési övezet területén 5,5 méter és 12,5 méter közötti épületmagasságú épületek helyezhetők el az 1.3. melléklet szerinti tervlapon meghatározottaknak megfelelően.

(3) Az Lk-B építési övezetben sport rendeltetés csak épületben helyezhető el.

(4) Az Lk-B építési övezetben nem helyezhető el

  • a) elektromos töltőállomás kivételével üzemanyagtöltő állomás és
  • b) a közműpótló műtárgyak közül fúrt kút.

(5) Az Lk-B építési övezetben nem helyezhető el a főépítménytől különálló

  • a) személygépkocsi tároló,
  • b) mosókonyha és
  • c) nyárikonyha

épület.

(6) Az Lk-B építési övezetben telkenként legfeljebb 100 m² bruttó szintterületű kereskedelmi és vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

35. § (1) Telekösszevonás esetén az Lk-B építési övezetben megengedett legkisebb kialakítható telekméret legfeljebb háromszorosának megfelelő nagyságú telek alakítható ki, de ez nem haladhatja meg a 2000 m2-t.

(2) Az Lk-B építési övezetben újonnan kialakítható telek mélysége 25 méternél kisebb nem lehet.

(3) Az Lk-B építési övezetben zártsorú beépítési módban a 450 m2-nél kisebb telek esetén, a településkép előnyös alakítása érdekében a 2. melléklet 2. pont 2.1. alpontjában meghatározott „Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke” a telekterület alapján számított további 20%-kal, de legfeljebb 60% beépítési mértékig növelhető. Ezen paraméter növelése esetén a zöldfelület legkisebb mértéke a telek be nem épített részének legalább 50%-a.

(4) Az Lk-B építési övezet területén

  • a) zártsorú beépítési mód esetén átmenő telek mindkét közterület vagy magánúthoz csatlakozó telekhatár mentén fő rendeltetéssel történő egyidejű beépítésekor a településkép előnyös alakítása érdekében,
  • b) saroktelek, valamint három oldalról közterülettel vagy magánúttal határolt telek esetén,

a 2. melléklet 2. pont 2.1. alpontjában meghatározott a „Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke” és a „Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó” paraméter-értékek – legfeljebb 20%-kal növelhetők, de az így megnövelt beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 60%-ot, a bruttó szintterületet meghatározó szorzó pedig nem haladhatja meg a beépítettség mértékének növelésével arányos intenzitást. Ezen paraméterek növelése esetén a zöldfelület legkisebb mértéke a telek be nem épített részének legalább 50%-a.

(5) Az Lk-B építési övezetben amennyiben az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap másként nem jelöli, az építési vonal azonos a közterületi telekhatárral. A szomszédos épületek között hézag alakítható ki, ha az építési telek szabályozási vonalon mért szélessége legalább 12 méter. Épületek közötti hézagnak legalább 3 méter szélesnek kell lennie, de nem haladhatja meg a telek szabályozási vonalon mért szélességének 1/3-át. A hézagot legalább 2,5 méter magas, az épülethez igazodó, annak részeként megtervezett, zárt kapuzatot magába foglaló épített kerítéssel kell az utcai homlokzat síkjában lezárni.

(6) Az Lk-B építési övezetben az építési hely a telek homlokvonalától számított 15 méter mélységben az (5) bekezdés figyelembevételével, e telekmélységen túl a (7)–(9) bekezdés figyelembevételével építhető be.

(7) Az Lk-B építési övezetben 15 méternél nagyobb telekmélységben épület vagy épületrész

  • a) 20 méternél kisebb szélességű telken oldalhatárra telepítve, meglévő szomszédos tűzfalhoz csatlakozva, legalább az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasság felének megfelelő épületelhelyezési távolság biztosításával,
  • b) 20 méternél nagyobb telekszélességű telken meglévő szomszédos tűzfal esetén ahhoz csatlakozva oldalhatárra telepítve, vagy szabadonállóan, legalább az övezetre előírt legnagyobb épületmagasság felének megfelelő épületelhelyezési távolság biztosításával

helyezhető el.

(8) Az Lk-B építési övezetben a hátsókert legkisebb mélysége:

  • a) 25 méter, vagy annál kisebb telekmélység esetén 0 méter,
  • b) 25 méternél nagyobb és 50 méternél kisebb telekmélység esetén a megengedett épületmagassággal megegyező,
  • c) 50 méter vagy annál nagyobb telekmélység esetén a telekmélység 30%-a.

(9) Az Lk-B építési övezetben zártsorú beépítési mód esetén a telek oldalsó telekhatárán létesülő épület ereszpárkánya nem nyúlhat át a szomszédos telekre.

(10) Az Lk-B építési övezetben átmenő telek esetén a telek mindkét homlokvonala beépíthető, de először a magasabb rendű útvonalhoz csatlakozó telekhatárra, illetve egyenrangú útvonalak esetén a kialakult, nagyobb szélességű közterületi homlokvonalra eső épületet kell megépíteni.

(11) Az Lk-B építési övezetben, ha átmenő telken csak az egyik közterületi homlokvonalon létesül épület, akkor a másikon zárt, falazott és legalább 2,5 méter magas, épített kerítést kell létesíteni, melyben legfeljebb egy, gépjármű és gyalogos forgalom céljára alkalmas kapu létesíthető.

36. § (1) Az Lk-B építési övezetben terepszint alatti beépítés az építési hely határain nem nyúlhat túl, mértéke a 2. melléklet 2. pont 2.1. alpontjában meghatározott „Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke” értékénél legfeljebb a telekméret után számított 20%-kal lehet nagyobb.

(2) Az Lk-B építési övezetbe tartozó telkeken lakásonként, valamint egyéb rendeltetések esetén minden megkezdett 50 m² nettó szintterületre jutóan a telekhányad nem lehet kisebb 120 m²-nél, sarok- és átmenő telek esetén 100 m2-nél.

(3) Lk-B építési övezetben önálló mélygarázs egyedüli főépítményként nem létesíthető.

(4) Az Lk-B építési övezet területén a 200 m2 vagy annál kisebb telken a személygépkocsi tárolás felszínen is biztosítható.

(5) Az Lk-B építési övezet területén, a 37. § -ban foglalt eltéréssel összhangban, a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépkocsi várakozóhelyeket telken belül, épületben kell elhelyezni az Lk-B/18 építési övezet kivételével, ahol a szükséges várakozóhelyek telken belül felszínen, fásítottan is kialakíthatóak.

(6) Az Lk-B/3, Lk-B/5, Lk-B/7, Lk-B/8, Lk-B/9, Lk-B/10, Lk-B/11, Lk-B/12 és Lk-B/15 építési övezetekre a rendeltetési egységszámot korlátozó előírást a Szentlászlófalva, Nagyerdőalja, Burgundia és Mesterfalva területére vonatkozóan az 5. melléklet tartalmazza.

(7) Az Lk-B/3, Lk-B/4, Lk-B/6 és Lk-B/18 építési övezetek területén

  • a) a telkek KÖu övezetekkel határos homlokvonalától mért 10 méter távolságban a földszinten lakás nem létesíthető,
  • b) a telkek nem KÖu övezettel határos homlokvonalán lakás padlómagassága a járdaszint felett legalább 1 méter, de legfeljebb 1,5 méter magasságban alakítható ki.

(8) Az Lk-B/7, Lk-B/9 és Lk-B/19 építési övezetek területén új tűzfal legmagasabb pontja legfeljebb 8,5 méter lehet.

37. § Az Lk-B/19 építési övezetben

  • a) szolgáltató rendeltetések közül vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület nem helyezhető el,
  • b) szállás jellegű rendeltetés esetén a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépkocsi várakozóhelyek telken belül felszínen is biztosíthatók.

38. § (1) Az Lk-B/AI1, Lk-B/AI2, Lk-B/AI3 és Lk-B/AI4 építési övezetek a 4. melléklet szerinti Nagykörút vonalán belül található, alapellátást biztosító intézmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) Az Lk-B/AI1, Lk-B/AI2, Lk-B/AI3 és Lk-B/AI4 építési övezetek telkein kizárólag

  • a) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
  • b) kulturális és
  • c) igazgatási, iroda

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(3) Az Lk-B/AI1, Lk-B/AI2, Lk-B/AI3 és Lk-B/AI4 építési övezetek telkein a melléképítmények közül kizárólag

  • a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
  • b) közműpótló műtárgy, kivéve egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, zárt szennyvíztároló,
  • c) hulladéktartály-tároló és
  • d) kerti építmény

helyezhető el.

39. § Az Lk-B építési övezet paramétereit a 2. melléklet 2. pont 2.1. alpontja határozza meg.

33. Külső városi kisvárosias lakóterületek (Lk-K) részletes előírásai

40. § (1) Az Lk-K építési övezetek a 4. melléklet szerinti Nagykörút vonalán kívül található, közepes intenzitású kisvárosias lakó és alapellátást biztosító intézmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) Az Lk-K/19 és a Tócó menti Lk-K/10 építési övezetek területén lakó rendeltetésen kívül

  • a) kereskedelmi, szolgáltató,
  • b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
  • c) szállás jellegű,
  • d) igazgatási és
  • e) sport

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(3) Az Lk-K/26, Lk-K/29 és Lk-K/37 építési övezetek területén kizárólag

  • a) lakó,
  • b) kereskedelmi, szolgáltató és
  • c) hitéleti, egészségügyi

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(4) Az Lk-K/4 építési övezet területén

  • a) a Mikepércsi út úttengelyétől számított 80 méteres,
  • b) a Leiningen utca úttengelyétől számított 25 méteres és
  • c) a Monostorpályi út úttengelyétől számított 35 méteres

sávban lakó rendeltetést tartalmazó épület nem helyezhető el.

(5) Az Lk-K/AI1, Lk-K/AI2 és Lk-K/AI7 építési övezetek területén kizárólag

  • a) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
  • b) kulturális, közösségi szórakoztató és
  • c) igazgatási, iroda

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(6) Az Lk-K/AI3, Lk-K/AI4, Lk-K/AI5 és Lk-K/AI6 építési övezetek területén kizárólag

  • a) kereskedelmi, szolgáltató,
  • b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
  • c) kulturális, közösségi szórakoztató és
  • d) igazgatási, iroda

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(7) Az Lk-K építési övezetek területén hátsókertben melléképítmény és egyéb tároló épület nem helyezhető el.

(8) Előkertben hulladéktartály-tároló legfeljebb 4 m2 alapterülettel, a kerítés részeként létesíthető.

(9) A 4. melléklet szerinti „Középső zónában” lévő Lk-K építési övezetek területén a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépkocsi várakozóhelyeket telken belül, épületben kell elhelyezni.

(10) A 4. melléklet szerinti „Külső zónában” lévő Lk-K építési övezetek területén új lakó rendeltetési egység rendeltetésszerű használatához a szükséges várakozóhelyeket az alábbiak szerint kell biztosítani:

  • a) 65 m2-t el nem érő nettó alapterületű lakás esetén 100 lakó rendeltetési egységig minden lakás után egy várakozóhelyet épületen belül kell elhelyezni, 100 lakó rendeltetési egységet meghaladóan felszínen is el lehet helyezni,
  • b) 65 m2-t meghaladó lakásméret esetén az első várakozóhelyet saját telken épületben kell elhelyezni, a másodikat felszínen is lehet.

41. § (1) Az Lk-K építési övezetek területén – a (3)–(8) bekezdésben foglalt területek kivételével – legfeljebb egy önálló rendeltetési egység alakítható ki a telekterület minden 140 m2-e után.

(2) Az Lk-K építési övezetek területén saroktelek, valamint három oldalról közterülettel vagy magánúttal határolt telek esetén a 2. melléklet 2. pontjában meghatározott a „Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke” és a „Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó” paraméter-értékek legfeljebb 20%-kal növelhetők, de az így megnövelt beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 60%-ot a bruttó szintterületet meghatározó szorzó pedig nem haladhatja meg beépítettség mértékének növelésével arányos intenzitást. Ezen paraméterek növelése esetén a zöldfelület legkisebb mértéke a telek be nem épített részének legalább 50%-a.

(3) Az Lk-K/1, Lk-K/3, Lk-K/10, Lk-K/14, Lk-K/16, Lk-K/17, Lk-K/18, Lk-K/20, Lk-K/21, Lk-K/22, Lk-K/31, Lk-K/32 és Lk-K/38 építési övezetek Külsővásártér – Szoboszlói út – Keleti sor – Déli sor – István út – Kishegyesi út – Kürtös utca – Széchenyi utca –által határolt Széchenyikert, Postakert és Vargakert területén a 6. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységek helyezhetők el.

(4) A Nagyerdei körút – Hadházi út – Füredi út – Egyetem sugárút által határolt területen található Lk-K/10 és Lk-K/11 építési övezetek területén lakásonként legalább 350 m2 telekhányadot kell biztosítani.

(5) A Tócó menti Lk-K/10 és Lk-K/19 építési övezetek területén

  • a) lakásonként legalább 120 m2 telekhányadot kell biztosítani, de egy telken maximum 8 önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépület helyezhető el,
  • b) főépítményként új épület úgy helyezhető el, hogy annak közterület felőli homlokzati határfala legalább 25%-ának az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon jelölt „Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal”-on kell állnia,
  • c) átmenő telkek esetén elegendő a terven jelölt egyik építési vonalat figyelembevenni,
  • d) az épületek földszinti padlóvonalának a tervezett és rendezett közterület vagy magánút útkorona szintjéhez képest legalább 15 centiméterrel magasabbnak kell lennie.

(6) Az Lk-K/25 építési övezet Hatvan utcai kert területén a 7. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységek helyezhetők el.

(7) Az Lk-K/24, Lk-K/26, Lk-K/29 és Lk-K/37 építési övezetekben a Liget lakópark területén a 8. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységek helyezhetők el.

(8) A Balmazújvárosi út – Szabó Lőrinc utca – Gyires Béla utca által határolt területen található Lk-K/3 építési övezet területén a Balmazújvárosi út úttengelyétől számított 40 méter széles sávon belül lakó rendeltetést tartalmazó épület nem helyezhető el.

42. § (1) Az Lk-K építési övezetek területén – a (2)–(5) bekezdésben foglalt területek kivételével, vagy ha az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap másként nem jelöli

  • a) az előkert mérete 5 méter,
  • b) az oldalkert mérete nem lehet kisebb a 2. mellékletben meghatározott legnagyobb épületmagasság, illetve az adott oldalkert felé néző tényleges homlokzatmagasság felénél, sem pedig 3 méternél,
  • c) a hátsókert mérete nem lehet kisebb a 2. mellékletben meghatározott legnagyobb épületmagasság, illetve a hátsókert felé néző tényleges homlokzatmagasság méreténél, sem pedig 6 méternél,
  • d) zártsorú beépítési mód esetén 15 méter telekmélységben épület vagy épületrész
    • da) 20 méternél kisebb szélességű telken oldalhatárra telepítve, meglévő tűzfalhoz csatlakozva helyezhető el, legalább az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasság felének megfelelő épületelhelyezési távolság biztosításával,
    • db) 20 méternél nagyobb szélességű telken meglévő tűzfalhoz csatlakozva oldalhatárra telepítve, vagy szabadonállóan helyezhető el, legalább az övezetre előírt legnagyobb épületmagasság felének megfelelő épületelhelyezési távolság biztosításával.

(2) A Simonyi út menti Lk-K/4 és Lk-K/11 építési övezetek területén a kialakult előkert mérete nem csökkenthető.

(3) Az Lk-K/26 és Lk-K/37 építési övezetek területén a hátsókert mérete 10 méter.

(4) Az Lk-K/26 építési övezet területén az oldalkert mérete 3,5 méter.

(5) Az Lk-K/37 építési övezet területén az oldalkert mérete 12 méter.

(6) Az Lk-K/26, Lk-K/29 és Lk-K/37 építési övezetek területén a kerítés magassága

  • a) beépítésre nem szánt területtel határos hátsó telekhatáron legfeljebb 1,8 méter,
  • b) egyéb helyen legfeljebb 1,2 méter

lehet.

(7) Az Lk-K/33, Lk-K/34, Lk-K/35, Lk-K/36 és Lk-K/38 építési övezetek területén új tűzfal legmagasabb pontja legfeljebb 8,5 méter lehet.

43. § Az Lk-K/5 építési övezet területén a felszínen a gépjárművek közlekedése számára közlekedési út nem létesíthető, kivéve a pinceszintek megközelítését biztosító útfelületet. A terület felszínén csak sétautak és gyalogutak létesíthetők, mely felületeken a megkülönböztetett jelzésű járművek mozgásának lehetőségét annak geometriájával, méretezésével biztosítani kell.

44. § Az Lk-K építési övezet paramétereit a 2. melléklet 2. pont 2.2. alpontja határozza meg.

34. Kisvárosias telepszerű lakóterületek (Lk-T) részletes előírásai

45. § (1) Az Lk-T építési övezetei a 12,5 métert meg nem haladó épületmagasságú, elsődlegesen lakóépületekkel beépült lakótelepi egységek és az azokat kiszolgáló alapellátást biztosító intézmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) Az Lk-T építési övezet területén lakó rendeltetésen kívül

  • a) kereskedelmi, szolgáltató,
  • b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
  • c) kulturális, közösségi szórakoztató és
  • d) igazgatási, iroda

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(3) Az Lk-T építési övezet paramétereit a 2. melléklet 2. pont 2.3. alpontja határozza meg.

35. Kisvárosias energiaközmű területek (Lk-En) részletes előírásai

46. § (1) Az Lk-En építési övezet területén kizárólag az energiaszolgáltatási tevékenységgel közvetlenül összefüggő rendeltetést tartalmazó építmény helyezhető el.

(2) Az Lk-En építési övezet paramétereit a 2. melléklet 2. pont 2.4. alpontja határozza meg.

36. Kertvárosias lakóterületek (Lke) általános előírásai

47. § (1) A kertvárosias lakóterület (a továbbiakban: Lke) laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 méteres beépítési magasságot meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lke építési övezetek területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – lakó rendeltetésen kívül

  • a) kereskedelmi, szolgáltató,
  • b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
  • c) kulturális,
  • d) legfeljebb 2 vendégszobával rendelkező szállás jellegű és
  • e) sport

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(3) Az Lke építési övezetek területén a melléképítmények közül – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – kizárólag

  • a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
  • b) közműpótló műtárgy, kivéve egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, zárt szennyvíztároló,
  • c) hulladéktartály-tároló és
  • d) kerti építmény

helyezhető el.

(4) Az Lke-I/AI, Lke-L/AI, Lke-J/AI és Lke-Kb/AI építési övezetek területén a (3) bekezdésben felsorolt melléképítményeken túlmenően zászlótartó oszlop is elhelyezhető.

(5) Az Lke építési övezetek területén előkertben hulladéktartály-tároló legfeljebb 4 m2 alapterülettel, a kerítés részeként létesíthető.

(6) Az Lke építési övezetek területén lakásonként legfeljebb 1 db kerti tető helyezhető el.

(7) Az Lke építési övezetek területén saját használatú fürdőmedence csak építési helyen belül vagy hátsó kertben helyezhető el.

(8) Az Lke építési övezetek területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – legfeljebb két önálló rendeltetési egység alakítható ki.

(9) Az Lke építési övezetek területén legfeljebb egy lakás alakítható ki a telekterület minden 450 m2-e után, valamint a 900 m2-nél kisebb, de legalább 550 m2 telekterületű építési telkeken lakással egybeépítve további egy, maximum 30 m2 nettó alapterületű más, az építési övezet használati jellegéhez igazodó önálló rendeltetési egység is létesíthető.

(10) Az Lke építési övezetek területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek, vagy ha az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap másként nem jelöli – az előkert mérete 5 méter, és a hátsókert mérete 6 méter.

(11) Az Lke építési övezetek területén szabadonálló beépítési mód esetén az oldalkert mérete a 2. mellékletben meghatározott legnagyobb épületmagasság, illetve az adott oldalkert felé néző tényleges homlokzatmagasság fele, de legalább 3 méter.

(12) Az Lke építési övezetek területén oldalhatáron álló beépítési móddal szabályozott építési övezetek esetén

  • a) az építési hely egyik határvonalának az építési telek északi, északkeleti vagy északnyugati oldalhatárának kell lennie és
  • b) a már kialakult legalább 9 méter és legfeljebb 12 méter szélességű (rendezési tervnek megfelelően rögzített vagy kialakult telekhatáron mért) telkek 4 méteres oldalkert kialakítással is beépíthetők és bővíthetők, ha az épületmagasság legfeljebb 6 méter.

(13) Az Lke építési övezet területén a 4. melléklet szerinti

  • a) „Középső zónában” lakásonként 1 darab személygépkocsi várakozóhelyet kell kialakítani saját telken, épületben,
  • b) „Külső zónában” lakásonként 2 darab személygépkocsi várakozóhelyet kell kialakítani úgy, hogy
    • ba) az első személygépkocsi várakozóhelyet épületben kell elhelyezni,
    • bb) a második személygépkocsi várakozóhely telken belül felszínen is elhelyezhető.

(14) Az Lke építési övezet területén az Lke-I/AI, Lke-L/AI, Lke-J/AI és Lke-Kb/AI építési övezetek kivételével az építési hely mélysége az előkerti építési határvonalra merőlegesen mért 30 méter.

37. Intenzív kertvárosias lakóterületek (Lke-I) részletes előírásai

48. § (1) Az Lke-I építési övezetekbe a központi belterületen elhelyezkedő, kettőnél több rendeltetési egységet megengedő kertvárosias lakó- és alapellátást biztosító területek tartoznak.

(2) Az Lke-I/AI1 építési övezet területén kizárólag

  • a) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális és
  • b) igazgatási és iroda

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

49. § (1) Az Lke-I építési övezetek területén – amennyiben a 6. melléklet másképp nem rendelkezik – legfeljebb egy önálló rendeltetési egység alakítható ki a telekterület minden 140 m2-e után.

(2) A Bartók Béla út mentén Lke-I/6 és Lke-I/8 építési övezetek területén egy telek mélységig telkenként legfeljebb négy önálló rendeltetési egység helyezhető el, amelyekből legfeljebb kettő lehet lakás.

(3) A Böszörményi út – József Attila utca – Szabó Lőrinc utca – Akadémia utca által határolt területen lévő Lke-I/8 és Lke-I/9 építési övezetek területén lakásonként legalább 350 m2 telekhányadot kell biztosítani.

(4) Az Lke-I/1, Lke-I/2 és Lke-I/4 építési övezetekben a Tücsök utca - Böszörményi út – Doberdó utca – Kartács utca –telektömb északi részén 20 méter szélességben szabályozott út által határolt Nyulas területén elhelyezhető önálló rendeltetési egységek számát az 9. melléklet határozza meg.

50. § Az Lke-I építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 3. pont 3.1. alpontja határozza meg.

38. Laza kertvárosias lakóterületek (Lke-L) részletes előírásai

51. § (1) Az Lke-L építési övezetekbe a központi belterületen elhelyezkedő, legfeljebb két rendeltetési egységet megengedő kertvárosias lakó- és alapellátást biztosító területek tartoznak.

(2) Az Lke-L/1 építési övezet területén a megengedett két lakás mellett egy további kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazó épület is elhelyezhető.

(3) Az Lke-L/19 építési övezet területén telkenként

  • a) 1 db, legfeljebb kétlakásos lakóépület, vagy
  • b) két önálló rendeltetési egységet tartalmazó (kereskedelmi, szolgáltató és egészségügyi) épület

helyezhető el.

(4) Az Lke-L/20 építési övezet területén lakó rendeltetésen kívül

  • a) a.) kereskedelmi, szolgáltató,
  • b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
  • c) kulturális és
  • d) legfeljebb 2 vendégszobával rendelkező szállás jellegű

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(5) A Basahalom utca menti Lke-L/29 építési övezet területén telkenként

  • a) 1 db, legfeljebb kétlakásos lakóépület, vagy
  • b) két önálló rendeltetési egységet – kereskedelmi, szolgáltató, valamint egészségügyi, hitéleti, továbbá a lakó rendeltetést nem zavaró hatású gazdasági rendeltetést – tartalmazó épület

helyezhető el.

(6) Az Lke-L/7 és Lke-L/18 építési övezetek Balaton utca – Vadász utca – Kanális utca – Csoroszlya utca által határolt területén telkenként legfeljebb egy önálló rendeltetési egység helyezhető el.

(7) Az Lke-L/29 építési övezet területén a Vágóhíd utca Tengerész utca - Sipos utca közötti szakaszán egy telek mélységében nem helyezhető el lakó rendeltetést tartalmazó épület.

(8) Az Lke-L/AI1, Lke-L/AI2 és Lke-L/AI9 építési övezetek területén kizárólag

  • a) igazgatási, iroda,
  • b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális és
  • c) kulturális, közösségi szórakoztató

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(9) Az Lke-L/AI3, Lke-L/AI4, Lke-L/AI5, Lke-L/AI6, Lke-L/AI7 és Lke-L/AI8 építési övezetek területén kizárólag

  • a) igazgatási, iroda,
  • b) kereskedelmi, szolgáltató,
  • c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
  • d) kulturális, közösségi szórakoztató és
  • e) legfeljebb 2 vendégszobával rendelkező szállás jellegű

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

52. § (1) A Határ út mentén található Lke-L/5 és Lke-L/8 építési övezetek területén új épület elhelyezése, vagy meglévő épület bővítése esetén az előkert mérete 20 méter.

(2) Az Lke-L/19 építési övezet területén

  • a) az építési telkek legkisebb mélysége 40 méter, az oldalkert mérete 4 méter, a hátsókert mérete 12 méter,
  • b) főépítményként új épület úgy helyezhető el, hogy annak közterület felőli homlokzati határfalának legalább 25%-ban az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon jelölt „Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal”-on kell állnia.

(3) Az Lke-L/20 építési övezet területén

  • a) az előkert mérete 7,5 méter, az oldalkert mérete 5 méter azzal, hogy saroktelek esetében a telek hosszoldala felől az oldalkertre vonatkozó méret alkalmazható,
  • b) a földszinti padlóvonal a rendezett terephez képest nem lehet magasabb 55 centiméternél,
  • c) kerítés a telek homlokvonalától számított 10 méter mélységig nem építhető.

(4) Az Olajfa utca, Hattyú utca, Feketerét utca, Bükkfa utca és Jégvirág utca menti Lke-L/21 építési övezet területén

  • a) főépítményként új épület úgy helyezhető el, hogy annak közterület felőli homlokzati határfalának legalább 25%-ban az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon jelölt „Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal”-on kell állnia,
  • b) átmenő telkek esetén elegendő a terven jelölt egyik kötelező építési vonalat figyelembe venni,
  • c) gazdasági terület felé eső telekhatártól számított 10 méteren belül nem helyezhető el lakó rendeltetés.

(5) A Basahalom utca menti Lke-L/29 építési övezet területén az újonnan kialakítandó építési telek legkisebb utcafronti szélessége 16 méter.

53. § Az Lke-L építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 3. pont 3.2. alpontja határozza meg.

39. Józsai kertvárosias lakóterületek (Lke-J) részletes előírásai

54. § (1) Az Lke-J építési övezeteibe a Józsa területén található kertvárosias lakó- és alapellátást biztosító területek tartoznak.

(2) Az Lke-J/2, Lke-J/16 és Lke-J/18 építési övezetek területén lakó rendeltetésen kívül

  • a) kereskedelmi, szolgáltató,
  • b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
  • c) szállás jellegű,
  • d) a lakosság közbiztonságát szolgáló és
  • e) sport

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(3) Az Lke-J/4 építési övezetek területén lakó rendeltetésen kívül kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(4) Az Lke-J/7 építési övezet területén lakó rendeltetésen kívül

  • a) kereskedelmi, szolgáltató,
  • b) egészségügyi, és
  • c) szállás jellegű

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(5) Az Lke-J/AI1 és Lke-J/AI2 építési övezetek területén kizárólag

  • a) igazgatási, iroda,
  • b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális és
  • c) kulturális, közösségi szórakoztató

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(6) Az Lke-J/AI3 építési övezet területén kizárólag

  • a) igazgatási, iroda,
  • b) kereskedelmi, szolgáltató és
  • c) kulturális, közösségi szórakoztató

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(7) Az Lke-J/2 és Lke-J/18 építési övezetek területén melléképítményt úgy lehet elhelyezni, hogy

  • a) egyik oldalának a hátsó telekhatáron kell állnia, és
  • b) a hátsó telekhatáron lévő oldalhossza nem haladhatja meg ezen telekhatár szélességének 30%-át.

55. § (1) Az Lke-J/2, Lke-J/16 és Lke-J/18 építési övezetek területén egy telken legfeljebb négy lakás létesíthető, amelyeket egy épületben kell elhelyezni.

(2) Az Lke-J/2 és Lke-J/18 építési övezetek területén főépítményként új épület úgy helyezhető el, hogy annak közterület felőli homlokzati határfalának legalább 25%-ban az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon jelölt „Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal”-on kell állnia.

(3) Az Lke-J/4 építési övezet területén főépítményként új épület úgy helyezhető el, hogy annak közterület felőli homlokzati határfalának legalább 60%-ban az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon jelölt „Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal”-on kell állnia.

(4) Az Lke-J/4 építési övezet területén a 35. számú főút mellett az úttengelytől számított 50 méter széles sávon belül huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség a főút felé nem tájolható.

56. § Az Lke-J építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 3. pont 3.3. alpontja határozza meg.

40. Egyéb különálló belterületek kertvárosias lakóterület (Lke-Kb) részletes előírásai

57. § Az Lke-Kb építési övezetekbe a Bánk, Haláp, Nagycsere, Nagymacs és Pallag területén található kertvárosias lakó- és alapellátást biztosító területek tartoznak.

58. § (1) A Bánk területén található Lke-Kb/3, Lke-Kb/4 és Lke-Kb/10 építési övezetek telkein lakó rendeltetésen kívül

  • a) kereskedelmi, szolgáltató,
  • b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
  • c) szállás jellegű,
  • d) a lakosság közbiztonságát szolgáló és
  • e) sport

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(2) A Bánk területén a Fogoly utcától nyugatra található Lke-Kb/3 és Lke-Kb/10 építési övezetek területén közműpótló műtárgyként hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezés, különösen egyedi szennyvíztisztító kisberendezés is elhelyezhető.

(3) Lke-Kb építési övezetben Bánk és Pallag területén főépítményként új épület úgy helyezhető el, hogy annak közterület felőli homlokzati határfalának legalább 30%-ban az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon jelölt „Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal”-on kell állnia.

59. § (1) A Pallag területén található Lke-Kb/3 építési övezet területén lakó rendeltetésen kívül

  • a) kereskedelmi, szolgáltató és
  • b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(2) A Pallag területén található Lke-Kb/1, Lke-Kb/6, Lke-Kb/7, Lke-Kb/8, Lke-Kb/9 és Lke-Kb/10 építési övezetek területén

  • a) egy telken legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység alakítható ki, melyeket egy épületben kell megépíteni,
  • b) az előkert és a hátsókert mérete 10 méter, az Lke-Kb/9 építési övezet területén az oldalkert mérete 3 méter, egyéb esetben 6 méter.

(3) A Pallag területén található Lke-Kb/3 építési övezetek területén az oldalkert mérete 4 méter és a hátsókert nem lehet kisebb 10 méternél.

(4) A Pallag területén található Lke-Kb/AI1 építési övezet területén az oldalkert mérete 12 méter és a hátsókert mérete nem lehet kisebb 20 méternél.

60. § (1) A Nagycsere területén lévő Lke-Kb/2 építési övezetben az oldalkert mérete 6 méter, az előkerti építési határvonal egyben építési vonal is.

(2) A Nagycsere területén található Lke-Kb/2 építési övezetben az épület utcai homlokzatának hossza nem haladhatja meg az előkerti építési határvonalon mért telekszélesség felét.

61. § Az Lke-Kb/4 és Lke-Kb/11, a Nagycsere területén található Lke-Kb/AI1, a Haláp területén található Lke-Kb/2 és Lke-Kb/9, valamint Bánk területén a Fogoly utcától keletre található Lke-Kb/3 és Lke-Kb/10 építési övezetek területén közműpótló műtárgyként zárt szennyvíztároló és hatóság által engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezés, különösen egyedi szennyvíztisztító kisberendezés is elhelyezhető.

62. § (1) Az Lke-Kb/12 építési övezet területén – amennyiben a 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap másképp nem jelöli – az előkert mérete 6 méter, az oldalkert mérete az építési telek északi és keleti oldalán 3 méter, a déli és nyugati oldalán 9 méter, és a hátsókert mélysége 10 méter.

(2) Az Lke-Kb/12 építési övezet területén az előkerti építési határvonal egyben építési vonal is.

63. § Az Lke-Kb/AI1 és Lke-Kb/AI2 építési övezetek területén kizárólag

  • a) igazgatási, iroda,
  • b) kereskedelmi, szolgáltató,
  • c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális és
  • d) kulturális, közösségi szórakoztató

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

64. § Az Lke-Kb építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 3. pont 3.4. alpontja határozza meg.

41. Kertvárosias energiaközmű területek (Lke-En) részletes előírásai

65. § (1) Az Lke-En építési övezet területén kizárólag az energiaszolgáltatási tevékenységgel közvetlenül összefüggő rendeltetést tartalmazó építmény helyezhető el.

(2) Az Lke-En építési övezet paramétereit a 2. melléklet 3. pont 3.5. alpontja határozza meg.

42. Falusias lakóterületek (Lf) általános előírásai

66. § (1) A falusias lakóterület (a továbbiakban: Lf) legfeljebb 7,5 méteres beépítési magasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lf építési övezetek területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – lakó rendeltetésen kívül

  • a) mező- és erdőgazdaság, valamint a lakó rendeltetést nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú,
  • b) kereskedelmi, szolgáltató,
  • c) szállás jellegű,
  • d) igazgatási, iroda,
  • e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
  • f) kulturális, közösségi szórakoztató és
  • g) sport

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(3) Az Lf építési övezetek területén a melléképítmények közül – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – kizárólag

  • a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
  • b) közműpótló műtárgy,
  • c) hulladéktartály-tároló,
  • d) kerti építmény,
  • e) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
  • f) állat ól, állatkifutó,
  • g) komposztáló,

helyezhető el.

(4) Az Lf építési övezetek területén előkertben hulladéktartály-tároló legfeljebb 4 m2 alapterülettel a kerítés részeként létesíthető.

(5) Az Lf építési övezetek területén saját használatú fürdőmedence csak építési helyen belül vagy hátsókertben helyezhető el.

(6) Az Lf építési övezetek telkein egy lakás alakítható ki a telekterület minden 600 m2-e után, de legfeljebb két önálló rendeltetési egység a (7) bekezdés figyelembevételével.

(7) Az Lf építési övezetek területén a szennyvízelvezető-hálózat kiépítésig egy telken csak egy lakást tartalmazó épület helyezhető el.

(8) Az Lf építési övezet területén főépítményt kiszolgáló épület épületmagassága legfeljebb 3,5 méter lehet, a mezőgazdasági tevékenységhez tartozó épület épületmagasságának szabályozott legnagyobb értéke növelhető, a technológia igazolása mellett.

(9) Az Lf építési övezetek területén hátsókertben a melléképítmények közül kizárólag

  • a) kerti építmény és
  • b) komposztáló

helyezhető el.

(10) Az Lf építési övezetek területén – amennyiben az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapjai másként nem jelöli – az előkert mérete 5 méter.

(11) Az Lf építési övezetek területén a hátsókert mérete – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – 6 méter.

(12) Az Lf építési övezetek területén az építési hely mélysége az előkerti építési határvonalra merőlegesen mért 30 méter, amely építési hely mélysége állattartó épület létesítése esetén 15 méterrel növelhető.

(13) Az Lf építési övezet területén a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépkocsi várakozóhelyeket és mezőgazdasági járműtárolókat telken belül kell elhelyezni.

(14) Az Lf építési övezet területén lakásonként 2 darab személygépkocsi várakozóhelyet kell kialakítani úgy, hogy

  • a) az első személygépkocsi tárolót épületben kell elhelyezni,
  • b) a második személygépkocsi tároló telken belül felszínen is elhelyezhető.

(15) Az Lf építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 4. pontja határozza meg.

43. Falusias lakóterületek (Lf) részletes előírásai

67. § (1) Az Lf/AI1 építési övezet telkein kizárólag

  • a) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
  • b) kulturális, közösségi szórakoztató és
  • c) sport

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(2) Az Lf/1, Lf/4, Lf/5, Lf/10 és Lf/AI1 építési övezetek területén a közműpótló műtárgyak közül egyedi szennyvíztisztító kisberendezés és zárt szennyvíztároló nem helyezhető el.

(3) Az Lf/7 építési övezet területén csak részleges közművesítettséget szükséges biztosítani.

VIII. FEJEZET Vegyes területek

44. Településközpont területek (Vt-Vk, Vt-Hk) általános előírásai

68. § (1) A településközpont terület (a továbbiakban: Vt-Vk és Vt-Hk) elsősorban lakó és települési szintű, a lakó rendeltetésre nem zavaró hatású, egyéb rendeltetésű épület elhelyezésére szolgál.

(2) A Vt-Vk és Vt-Hk építési övezetek területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – a lakó rendeltetésen kívül

  • a) kereskedelmi, szolgáltató,
  • b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
  • c) kulturális, közösségi szórakoztató,
  • d) szállás,
  • e) igazgatási, iroda és
  • f) sport

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(3) A Vt-Vk és Vt-Hk építési övezetek területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – a (2) bekezdésben meghatározott rendeltetéseken kívül olyan önálló parkolóház és a lakó rendeltetést nem zavaró hatású gazdasági rendeltetést tartalmazó épület is elhelyezhető, amely a terület sajátos használatát nem korlátozza.

(4) A Vt-Vk és Vt-Hk építési övezetek területén a melléképítmények közül – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – kizárólag

  • a) közmű becsatlakozási műtárgy,
  • b) közműpótló műtárgy, kivéve szélkerék, zárt szennyvíztároló és hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezés, különösen egyedi szennyvíztisztító kisberendezés,
  • c) hulladéktartály-tároló,
  • d) kerti építmény és
  • e) zászlótartó oszlop

helyezhető el.

(5) A Vt-Vk és Vt-Hk építési övezetek területén sport rendeltetés csak épületen belül helyezhető el.

(6) A Vt-Vk és Vt-Hk építési övezetek területén nem helyezhető el elektromos töltőállomás kivételével üzemanyagtöltő állomás.

(7) A Vt-Vk és Vt-Hk építési övezetek területén nem helyezhető el a főépítménytől különálló

  • a) személygépkocsi tároló,
  • b) mosókonyha, és
  • c) nyárikonyha

épület.

45. Településközpont, városközpont (Vt-Vk/1-62, Vt-Vk/AI) területek részletes előírásai

69. § (1) A Vt-Vk építési övezetek területén újonnan kialakítható telekmélység 25 méternél kisebb nem lehet.

(2) A Vt-Vk építési övezetek területén

  • a) zártsorú beépítési mód esetén átmenő telek mindkét közterület vagy magánúthoz csatlakozó telekhatár mentén fő rendeltetéssel történő egyidejű beépítése esetén a településkép előnyös alakítása érdekében,
  • b) saroktelek, valamint a három oldalról közterülettel határolt telek esetén,

a 2. melléklet 5. pont 5.1. alpontjában meghatározott „Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke” és „Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó” paraméter-értékek legfeljebb 20%-kal növelhetők, de az így megnövelt beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot, a bruttó szintterületet meghatározó szorzó pedig nem haladhatja meg beépítettség mértékének növelésével arányos intenzitást. Ezen paraméterek növelése esetén a zöldfelület legkisebb mértéke a telek be nem épített részének legalább 50%-a, amely tetőkerten is biztosítható.

(3) A Vt-Vk/19 építési övezet területén a településképi illeszkedés érdekében az egyik utca felől már jogszerűen beépített, 2020. december 31. napja előtt már kialakult állapotú olyan átmenő telek esetén, amely már legalább 60% mértékig beépített, a maximum 80%-os beépíthetőség mértéke és a terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó értéke további 20%-kal növelhető. Ezen paraméterek növelése esetén a zöldfelület legkisebb mértéke a telek be nem épített részének legalább 50%-a, amely tetőkerten is biztosítható.

(4) A Vt-Vk építési övezetek területén – amennyiben az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap másként nem jelöli – zártsorú beépítési mód esetén az építési vonal azonos a közterületi telekhatárral, hézag alkalmazása megengedett.

(5) A Vt-Vk építési övezetek területén - amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek - új épület elhelyezése esetén annak közterület felőli homlokzati határfalának legalább 50%-ban az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon jelölt „Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal”-on kell állnia.

(6) Amennyiben a Vt-Vk építési övezetek területén az építési helyen belül több épület valósul meg, úgy a különálló épületek átfedő homlokzatai között legalább 6 méter épülettávolságot kell biztosítani a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok figyelembevétele mellett.

(7) A Vt-Vk építési övezetek területén zártsorú beépítési mód esetén a telek oldalsó telekhatárán létesülő épület párkánya és eresze nem nyúlhat át a szomszédos telekre.

(8) A Vt-Vk építési övezetek területén az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap jelölt „Közforgalmú áthajtó” területe terepszint alatt nem, terepszínt felett csak a közúti űrszelvény magassága felett építhető be.

(9) A Vt-Vk építési övezetek területén terepszint alatti beépítés az építési hely határain nem nyúlhat túl, mértéke a 2. melléklet 5. pont 5.1. alpontjában meghatározott „Beépítettség megengedett legnagyobb mértékénél” legfeljebb a telekméret után számított 20%-al lehet nagyobb, valamint legalább 80%-át a főépítmény alatt, azzal egybefüggően kell létesíteni.

(10) A Vt-Vk építési övezetekben közforgalmú parkolóház építése esetén a beépítettség legmagasabb mértéke elérheti a 100%-ot, a zöldfelület legkisebb mértéke pedig legalább 10%, amely tetőkertként is kialakítható.

70. § (1) A Vt-Vk/1-62 építési övezetek területén 5,5 méter és 18 méter közötti épületmagasságú épületek helyezhetők el az 1.3. melléklet szerinti tervlapon meghatározottaknak megfelelően.

(2) A Vt-Vk/1-62 építési övezetek területén

  • a) a KÖu, Kt-Kgy és Kt-Fk övezetekkel határos telkek homlokvonalától mért 10 méter mélységben a földszinten lakás nem létesíthető,
  • b) a telkek nem Köu övezettel határos homlokvonalán lakás padlómagassága a járdaszint felett legalább 1 méter, de legfeljebb 1,5 méter magasságban alakítható ki,
  • c) a Csók, Tisza István és Antall József utcák mentén a földszinten és az első emeleten lakás nem létesíthető.

(3) A Vt-Vk/1-62 építési övezetek területén KÖu, Kt-Fk és a Kt-Kgy övezetekkel határos telkeken a (4) bekezdés figyelembevételével az új épületek földszintjén a közterület felőli épületrészekben 4 méteres mélységben gépjármű tároló nem helyezhető el, azonban egyéb nem lakó rendeltetési egységek elhelyezhetőek.

(4) A Vt-Vk/1-62 építési övezetek területén KÖu határos övezetekkel határos telkeken az új önálló parkolóház létesítése esetén a közterület felőli épületrészekben 4 méteres mélységben gépjárműs tároló is létesíthető, amennyiben a földszint szintmagassága legalább 3 méter.

(5) A Vt-Vk/1-62 építési övezet területén

  • a) lakó rendeltetés esetén a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépkocsi tárolókat telken belül, épületben kell elhelyezni,
  • b) lakó rendeltetéstől eltérő, az építési övezetben elhelyezhető építmények rendeltetésszerű használatához előírt parkoló igénye 20%-ban épületen kívül, saját telken a felszínen (térszinten) is biztosítható.

71. § (1) A településkép előnyös alakítása érdekében a Vt- Vk/2, Vt-Vk/3, Vt-Vk/4, Vt- Vk/5, Vt- Vk/6, Vt-Vk/7, Vt-Vk/8, Vt-Vk/9, Vt-Vk/11, Vt-Vk/12, Vt-Vk/13, Vt-Vk/14, Vt-Vk/15, Vt-Vk/16, Vt-Vk/17, Vt-Vk/18, Vt-Vk/19, Vt-Vk/20, Vt-Vk/21, Vt-Vk/22, Vt-Vk/23, Vt-Vk/24 és Vt-Vk/25 (a továbbiakban: Vt-Vk/2-9, Vt-Vk/11-25) építési övezetekben zártsorú beépítési módban a 450 m2-nél kisebb telek esetén a 2. melléklet 5. pont 5.1. alpontjában meghatározott „Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke” a telekterület alapján számított további 20%-kal, de legfeljebb 80%-ig növelhető. Ezen paraméter növelése esetén a zöldfelület legkisebb mértéke a telek be nem épített részének legalább 50%-a.

(2) A Vt-Vk/2-9, Vt-Vk/11-25 építési övezetek területén telkenként összesen legfeljebb 100 m² bruttó szintterületű kereskedelmi és vendéglátó rendeltetés helyezhető el.

(3) A Vt-Vk/2-9, Vt-Vk/11-25 építési övezetek területén telek közterületi határvonalán álló épület elhelyezésnél a szomszédos épületek között hézag alakítható ki, ha az építési telek szabályozási vonalon mért szélessége legalább 12 méter. Épületek közötti hézagnak legalább 3 méter szélesnek kell lennie, de nem haladhatja meg a telek szabályozási vonalon mért szélességének 1/3-át. A hézagot legalább 2,5 méter magas, az épülethez igazodó, annak részeként megtervezett, zárt kapuzattal és falazott kerítéssel kell az utcai homlokzat síkjában lezárni.

(4) A Vt-Vk/2-9, Vt-Vk/11-25 építési övezetek területén telek homlokvonalán az építési hely a telek teljes szélességében, legfeljebb 15 méter mélységben vehető igénybe, a 15 méter telekmélységen felüli építési hely a (5)–(8) bekezdés figyelembevételével építhető be.

(5) A Vt-Vk/2-9, Vt-Vk/11-25 építési övezetek területén 15 méternél nagyobb telekmélységben épület vagy épületrész

  • a) 20 méternél kisebb szélességű telken oldalhatárra telepítve, meglévő szomszédos tűzfalhoz csatlakoztatva, legalább az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasság felének megfelelő épületelhelyezési távolság biztosításával,
  • b) 20 méternél nagyobb szélességű telken meglévő szomszédos tűzfal esetén ahhoz csatlakozva oldalhatárra telepítve vagy szabadonállóan, legalább az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasság felének megfelelő épületelhelyezési távolság biztosításával

helyezhető el.

(6) A Vt-Vk/5 építési övezet területén tűzfal legmagasabb pontja legfeljebb 8,5 méter lehet.

(7) A Vt-Vk/2-9, Vt-Vk/11-25 építési övezetek területén a 30 méternél kisebb telekmélységű telken egy főrendeltetésű épület helyezhető el.

(8) A Vt-Vk/2-9, Vt-Vk/11-25 építési övezetek területén a telek homlokvonalán az utcai telekhatártól számított 30 méter telekmélységben álló épület megépítését követően vagy annak építésével egy időben további főépítmény

  • a) 20 méter, vagy annál nagyobb telekszélesség esetén vagy a szomszédos tűzfalhoz csatlakozóan vagy a szabadon álló és oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasság felének megfelelő épületelhelyezési távolság, illetve a zártsorú beépítési mód esetén ezen értékeknek megfelelő épületelhelyezési távolság biztosításával helyezhető el,
  • b) 20 méternél kisebb telekszélesség esetén oldalhatárra telepítve, tűzfalas kialakítással, legalább az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasság felének megfelelő épületelhelyezési távolság biztosításával helyezhető el, amennyiben a szomszédos telken már van meglévő tűzfal, akkor az épületet ahhoz csatlakoztatva.

(9) A Vt-Vk/2-9, Vt-Vk/11-25 építési övezetek területén a hátsókert legkisebb mélysége

  • a) 25 méter, vagy annál kisebb telekmélység esetén 0 méter,
  • b) 25 méter vagy annál nagyobb és 50 méternél kisebb telekmélység esetén a megengedett épületmagassággal megegyező,
  • c) 50 méter vagy annál nagyobb telekmélység esetén a telekmélység 30%-a.

(10) A Vt-Vk/2-9, Vt-Vk/11-25 építési övezetek területén átmenő telek esetén

  • a) a telek mindkét homlokvonala beépíthető, de először a kialakult, nagyobb közterületi szélesség felőli homlokvonalra eső épületet kell megépíteni,
  • b) ha csak az egyik közterületi homlokvonalon létesül épület, a másik, nem beépített homlokvonalon zárt, falazott és legalább 2,5 méter magas kerítést kell létesíteni, melyben legfeljebb egy - gépjármű és gyalogos forgalom céljára alkalmas - kapu alakítható ki.

(11) A Vt-Vk/2-9, Vt-Vk/11-25 építési övezetekbe tartozó telkeken lakásonként, valamint egyéb rendeltetések esetén minden megkezdett 50 m² nettó alapterületére jutóan a telekhányad nem lehet kisebb 120 m²-nél, sarok és átmenő telek esetén 100 m2-nél.

72. § A Vt-Vk/AI építési övezetek területén kizárólag

  • a) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
  • b) kulturális, közösségi szórakoztató és
  • c) igazgatási, iroda

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

73. § A Vt-Vk/1-62 és a Vt-Vk/AI építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 5. pont 5.1. alpontja határozza meg.

46. Településközpont, városközponti telepszerű területek (Vt-Vk-T) részletes előírásai

74. § (1) A Vt-Vk-T építési övezetébe a 12,5 m-t meg nem haladó épületmagasságú lakótelepi egységek tartoznak.

(2) A Vt-Vk-T építési övezet területén – a (3) bekezdés figyelembevételével – kizárólag

  • a) lakó,
  • b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
  • c) igazgatási, iroda, és
  • d) kereskedelmi

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(3) A Vt-Vk-T építési övezet területén kereskedelmi rendeltetés csak a Petőfi térre nyílóan, épület földszintjén helyezhető el.

(4) A Vt-Vk-T építési övezet paramétereit a 2. melléklet 5. pont 5.2. alpontja határozza meg.

47. Településközpont, helyi központ terület (Vt-Hk) részletes előírásai

75. § (1) A Vt-Hk építési övezeteibe

  • a) Józsa (Vt-Hk-J),
  • b) Hőforrás (Vt-Hk-H),
  • c) Műhelytelep (Vt-Hk-M),
  • d) Aeropolisz (Vt-Hk-A) és
  • e) Tócóvölgy (Vt-Hk-T)

területén található, a településközpont, városközpont területet tehermentesítő vegyes területek tartoznak.

(2) A Vt-Hk-J/1, Vt-Hk-M/1, Vt-Hk-M/2, Vt-Hk-H/1, Vt-Hk-T/3, Vt-Hk-T/4, Vt-Hk-T/5 és Vt-Hk-A/1 és Vt-Hk-A/2 építési övezetek területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – kizárólag

  • a) kereskedelmi, szolgáltató,
  • b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
  • c) kulturális, közösségi szórakoztató,
  • d) szállás,
  • e) igazgatási, iroda,
  • f) sport és
  • g) lakó

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(3) A Vt-Hk-J/1, Vt-Hk-M/1, Vt-Hk-M2, Vt-Hk-T/3, Vt-Hk-T/4, Vt-Hk-T/5 és Vt-Hk-A/1 építési övezetek területén lakás az épületek földszintjén nem helyezhető el. Lakó rendeltetést tartalmazó épületrész a telekhatártól legalább 10 méter távolságra helyezhető el, valamint lakás huzamos tartózkodásra szolgáló helyisége nem tájolható I. és II. rendű főút felé.

(4) A Vt-Hk-H/1 építési övezet területén telkenként legfeljebb hat lakás alakítható ki.

(5) A Vt-Hk-J/2, Vt-Hk-M/3, Vt-Hk-H/2, Vt-Hk-H/3, Vt-Hk-T/1, Vt-Hk-T/2 és Vt-Hk-A/3 építési övezetek területén

  • a) lakó,
  • b) kereskedelmi, szolgáltató,
  • c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális és
  • d) sport

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(6) A Vt-Hk-J/2 építési övezet területén a lakó rendeltetést nem zavaró kézműipari építmény és a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény is elhelyezhető.

(7) A Vt-Hk-J/2 építési övezet területén az átmenő telkekből újabb építési telek nem alakítható ki, azokat elegendő a Szentgyörgyfalvi út felől lévő építési vonalon beépíteni.

(8) Vt-Hk-J/2 építési övezetek területén az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon jelölt „Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonalon” új épület utcai homlokzatának legalább 75%-ban ezen a vonalon kell állnia.

(9) A Vt-Hk-T/1, Vt-Hk-T/2, Vt-Hk-T/3, Vt-Hk-T/4, Vt-Hk-T/5 építési övezetek területén új, vagy rendeltetésmódosítással létrejövő lakás rendeltetésszerű használatához személygépkocsi várakozóhelyet épületben kell biztosítani.

(10) A Vt-Hk-A /1, Vt-Hk-A/2, Vt-Hk-A/3, Vt-Hk-J/1, Vt-Hk-J/2, Vt-Hk-M/1, Vt-Hk-M/2, Vt-Hk-M/3, Vt-Hk-H/1, Vt-Hk-H/2 és Vt-Hk-H/3 építési övezetek területén új, vagy rendeltetésmódosítással létrejövő lakás rendeltetésszerű használatához

  • a) 65 m2-t el nem érő nettó alapterületű lakás esetén minden lakás után 1 db, épületben elhelyezett,
  • b) 65 m2 és annál nagyobb nettó alapterületű lakás esetén minden lakás után 1 db, épületben elhelyezett és további 1 db, telken belül felszínen vagy épületben elhelyezett

személygépkocsi várakozóhelyet kell létesíteni.

(11) A Vt-Hk-T/1, Vt-Hk-T/2, Vt-Hk-T/3, Vt-Hk-T/4, Vt-Hk-T/5 és Vt-Hk-A /1, Vt-Hk-A/2 és Vt-Hk-A/3 építési övezetek területén iroda és szállás rendeltetést tartalmazó épület esetén a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépkocsi várakozóhelyek legalább 50 %-át épületben kell biztosítani.

(12) A Vt-Hk-J/1, Vt-Hk-J/2, Vt-Hk-M/1, Vt-Hk-M/2, Vt-Hk-M/3 , Vt-Hk-H/1, Vt-Hk-H/2 és Vt-Hk-H/3 építési övezetek területén szállás rendeltetés esetén a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépkocsi várakozóhelyek legalább 50 %-át épületben kell biztosítani.

(13) A Vt-Hk építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 5. pont 5.3. alpontja határozza meg.

48. Intézmény területek (Vi) általános előírásai

76. § (1) A Vi építési övezet területe elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi és szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Vi építési övezetek telkein – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – kizárólag

  • a) kereskedelmi, szolgáltató,
  • b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
  • c) kulturális, közösségi szórakoztató,
  • d) szállás,
  • e) igazgatási, iroda,
  • f) sport,
  • g) nem önálló üzemanyagtöltő és
  • h) közterülettel határos épületszárny földszintjének kivételével lakó

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(3) A Vi építési övezetek területén - amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek - a lakó rendeltetést nem zavaró hatású gazdasági rendeltetést tartalmazó olyan épület is elhelyezhető, amely a terület sajátos használatát nem korlátozza.

(4) A Vi építési övezetek területén a melléképítmények közül - amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek - kizárólag

  • a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
  • b) közműpótló műtárgy, kivéve szélkerék, zárt szennyvíztároló és hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezés, különösen egyedi szennyvíztisztító kisberendezés,
  • c) hulladéktartály-tároló,
  • d) kerti építmény és
  • e) zászlótartó oszlop

helyezhető el.

(5) A Vi-Z és Vi-Sz építési övezetek területén a 4. melléklet szerinti „Belső zóna” és „Középső zóna” területén a lakás rendeltetésszerű használatához személygépkocsi várakozóhelyet épületben kell biztosítani.

(6) A Vi-Z és Vi-Sz építési övezet területén a 4. melléklet szerinti „Külső zóna” területén a lakás rendeltetésszerű használatához

  • a) 65 m2-t el nem érő nettó alapterületű lakás esetén minden lakás után 1 db, épületben elhelyezett,
  • b) 65 m2 és annál nagyobb nettó alapterületű lakás esetén minden lakás után 1 db, épületben elhelyezett és további 1 db, telken belül felszínen, vagy épületben elhelyezett

személygépkocsi várakozóhelyet kell létesíteni.

(7) A Vi-Z/1, Vi-Z/2 és Vi-Z/3 építési övezetek területén iroda és szállás rendeltetést tartalmazó épület esetén a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépkocsi várakozóhelyek 50 %-át épületben kell biztosítani.

49. Vegyes, jellemzően zártsorú beépítésű intézmény területek (Vi-Z) részletes előírásai

77. § (1) A Vi-Z építési övezetekbe az intézményi területen belüli zártsorú beépítési mód szerint beépíthető területek tartoznak.

(2) A Vi-Z építési övezetekbe

  • a) zártsorú beépítési mód esetén átmenő telek mindkét közterület vagy magánúthoz csatlakozó telekhatár mentén fő rendeltetéssel történő egyidejű beépítése esetén a településkép előnyös alakítása érdekében,
  • b) saroktelek, valamint a három oldalról közterülettel határolt telek esetén,

a 2. melléklet 6. pont 6.1. alpontjában meghatározott „Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke” és „Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó” paraméter-értékek legfeljebb 20%-kal növelhetőek, de az így megnövelt beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot, a bruttó szintterületet meghatározó szorzó pedig nem haladhatja meg beépítettség mértékének növelésével arányos intenzitást. Ezen paraméterek növelése esetén a zöldfelület legkisebb mértéke a telek be nem épített részének legalább 50%-a, amely tetőkerten is biztosítható.

(3) A Vi-Z/1, Vi-Z /3 és Vi-Z/8 építési övezetek területén kizárólag

  • a) kereskedelmi, szolgáltató,
  • b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
  • c) kulturális, közösségi szórakoztató,
  • d) szállás,
  • e) igazgatási, iroda,
  • f) sport,
  • g) a lakó rendeltetést nem zavaró hatású gazdasági és
  • h) közterülettel határos épületszárny földszintjének kivételével lakó

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(4) A Vi-Z/1, Vi-Z/3 és Vi-Z/8 építési övezetek területén közterülettel határos épületrész 5 méteres sávjában lakás nem létesíthető. Lakó rendeltetést tartalmazó épületrész a telekhatártól legalább 10 méter távolságban helyezhető el, valamint lakás huzamos tartózkodásra szolgáló helyisége, lakószobája nem tájolható I. és II. rendű főút felé.

(5) A Vi-Z/1 és Vi-Z/3 építési övezetek területén parkolóház és üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

(6) A Vi-Z/2 és Vi-Z/5 építési övezetek területén kizárólag

  • a) kereskedelmi, szolgáltató,
  • b) szállás,
  • c) igazgatási, iroda és
  • d) üzemanyagtöltő

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(7) A Vi-Z/2 és Vi-Z/5 építési övezetek területén olyan önálló parkolóház is elhelyezhető, amely a terület sajátos használatát nem korlátozza.

(8) A Vi-Z/2 építési övezet területén közhasználat céljára szolgáló legalább 250 db személygépkocsi várakozóhelyet kell létesíteni. Új rendeltetési egység kizárólag a közhasználat céljára szolgáló személygépkocsi várakozóhelyek létesítését követően alakítható ki. Az önálló rendeltetési egység vagy terület rendeltetésszerű használatához előírt várakozóhely a közhasználat céljára szolgáló személygépkocsi várakozóhelyek számába nem számítható be.

(9) A Vi-Z/2 építési övezet területén telkenként legfeljebb 4000 m2 bruttó kereskedelmi szintterület létesíthető.

(10) A Vi-Z/2 építési övezet területén új épület elhelyezése esetén annak közterület felőli homlokzati határfalának legalább 50%-ban az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon jelölt „Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal”-on, a telekhatáron kell állnia.

(11) A Vi-Z/8 építési övezet területén az iroda rendeltetési egység bruttó szintterülete telkenként legfeljebb 1000 m2 nagyságban létesíthető.

(12) A Vi-Z építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 6. pont 6.1. alpontja határozza meg.

50. Vegyes, jellemzően szabadonálló beépítésű intézmény területek (Vi-Sz) részletes előírásai

78. § (1) A Vi-Sz építési övezetekbe az intézményi területen belüli szabadonálló beépítési mód szerint beépíthető területek tartoznak.

(2) A Vi-Sz/1, Vi-Sz/2, Vi-Sz/6, Vi-Sz/8, Vi-Sz/9, Vi-Sz/23, Vi-Sz/30 és Vi-Sz/31 építési övezetek területén kizárólag

  • a) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
  • b) kulturális, közösségi szórakoztató,
  • c) igazgatási, iroda és
  • d) sport

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(3) A Vi-Sz/4 építési övezet területén a telkek KÖu övezettel határos homlokvonalától mért 20 méter távolságban épület földszintjén és első emeletén lakó rendeltetés nem helyezhető el.

(4) A Vi-Sz/10 építési övezet területén kizárólag nevelési, oktatási és annak működéséhez szükséges egyéb kiszolgáló rendeltetést tartalmazó épületek helyezhetők el.

(5) A Vi-Sz/11 építési övezet területén kizárólag egészségügyi és annak működéséhez szükséges egyéb kiszolgáló rendeltetést tartalmazó épületek helyezhetők el.

(6) A Vi-Sz/15 építési övezet területén

  • a) lakó rendeltetés nem helyezhető el,
  • b) az előkert mérete 0 méter.

(7) A Vi-Sz/17 építési övezet területén

  • a) kizárólag egészségügyi és annak működéséhez szükséges egyéb kiszolgáló rendeltetést tartalmazó épületek helyezhetők el,
  • b) a terepszint alatt megengedett legnagyobb beépítettség 100%.

(8) A Vi-Sz/19 és a Vi-Sz/27 építési övezetek területén kizárólag meglévő és annak működéséhez szükséges kiszolgáló rendeltetést tartalmazó épületek helyezhetők el.

(9) A Vi-Sz/24 építési övezet területén kizárólag nevelési, oktatási és szállás és annak működéséhez szükséges egyéb kiszolgáló rendeltetést tartalmazó épületek helyezhetők el.

(10) A Vi-Sz/12, Vi-Sz/16, Vi-Sz/25 és Vi-Sz/35 építési övezetek területén kizárólag

  • a) kereskedelmi, szolgáltató,
  • b) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
  • c) kulturális, közösségi szórakoztató,
  • d) igazgatási, iroda,
  • e) sport és
  • f) szállás

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(11) A Vi-Sz/29 építési övezet területén a telkek KÖu övezettel határos homlokvonalától mért 20 méteres távolságban lakó rendeltetés nem helyezhető el.

(12) A Vi-Sz/34, Vi-Sz/36 és Vi-Sz/37 építési övezetek területén

  • a) kereskedelmi, szolgáltató,
  • b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
  • c) kulturális, közösségi szórakoztató,
  • d) szállás,
  • e) igazgatási, iroda,
  • f) sport,
  • g) a lakó rendeltetést nem zavaró hatású gazdasági és
  • h) közterülettel határos épületszárny földszintjének kivételével lakó

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(13) A Vi-Sz/39 építési övezet területén kizárólag nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális és sport rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(14) A Vi-Sz/3, Vi-Sz/5, Vi-Sz/7, Vi-Sz/14, Vi-Sz/18, Vi-Sz/19, Vi-Sz/20, Vi-Sz/21, Vi-Sz/22, Vi-Sz/26, Vi-Sz/28, Vi-Sz/32, Vi-Sz/33 és Vi-Sz/38 építési övezetek területén lakó rendeltetést tartalmazó épület nem helyezhető el.

(15) A Vi-Sz/16, Vi-Sz/25 és Vi-Sz/35, Vi-Sz/36 és Vi-Sz/37 építési övezetek területén telkenként legfeljebb 1500 m2 bruttó kereskedelmi szintterület létesíthető.

(16) A Vi-Sz/34 és Vi-Sz/36 építési övezetek telkén maximum 12 lakás vagy azzal megegyező vendégszoba számú szállás rendeltetési egység létesíthető.

(17) A Vi-Sz/6, Vi-Sz/8, Vi-Sz/9 és Vi-Sz/23 építési övezetek területén az iroda rendeltetési egység bruttó szintterülete telkenként legfeljebb 1000 m2 nagyságban létesíthető.

(18) A Vi-Sz építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 6. pont 6.2. alpontja határozza meg.

51. Vegyes, intermodális csomópont intézmény területek (Vi-IK) részletes előírásai

79. § (1) A Vi-IK építési övezet területén kizárólag

  • a) igazgatási, iroda,
  • b) kereskedelmi, szolgáltató és
  • c) közlekedési célú

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(2) A Vi-IK építési övezet területén a felszínen – kivéve a pinceszintek megközelítését szolgáló útfelületet – a személygépkocsik közlekedése számára közlekedési út nem létesíthető.

(3) A Vi-IK építési övezet paramétereit a 2. melléklet 6. pont 6.3. alpontja határozza meg.

IX. FEJEZET Gazdasági területek

52. Ipari területek (Gip)

80. § (1) A Gip építési övezet területe a környezetre jelentős hatást gyakorló, különlegesen veszélyes, bűzös, vagy nagy zajterhelést okozó rendeltetést tartalmazó épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Gip építési övezetek területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – kizárólag

  • a) különlegesen veszélyes rendeltetést tartalmazó épület,
  • b) bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmény

helyezhető el.

(3) A Gip építési övezetek területén a közműpótló műtárgyak közül zárt szennyvíztároló és nem a szennyvíz előtisztítására szolgáló egyedi szennyvíztisztító kisberendezés nem helyezhető el.

(4) A Gip/1 és a Gip/2 építési övezetek területén

  • a) a telek és a telken lévő főépítmény rendeltetésszerű használatát, működését elősegítő kiegészítő rendeltetésként olyan oktatási és sportolási célú épületek és építmények is elhelyezhetők, amelyek használatuk során az általános gazdasági terület sajátos használatát nem korlátozzák,
  • b) az előkert 0 méter,
  • c) a közterületi telekhatártól mért 10 méteres sávban kizárólag porta és fedett kerékpártároló építmények helyezhetők el,
  • d) támfal és a telkek határán kerítéssel egybeépített támfal létesíthető.

(5) A Gip építési övezetek területén az érintett területhez csatlakozó, lakó rendeltetés elhelyezését lehetővé tevő építési övezet mentén 100 méter széles sávban csak olyan rendeltetés és beépítés megengedett, amely nem növeli a jelenlegi zajterhelési állapotot a lakóterületen.

(6) A Gip/1 építési övezet határától 1000 m-es távolságon belül újonnan lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el és állattartó telep nem létesíthető.

(7) A Gip építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 7. pont 7.1. alpontja határozza meg.

53. Ipari energiaközmű területek (Gip-En) részletes előírásai

81. § (1) A Gip-En építési övezet területén kizárólag az energiaszolgáltatási tevékenységgel közvetlenül összefüggő rendeltetést tartalmazó építmények helyezhetők el.

(2) A Gip-En építési övezet paramétereit a 2. melléklet 7. pont 7.2. alpontja határozza meg.

54. Általános gazdasági területek (Gá) általános előírásai

82. § (1) A építési övezet területe a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági tevékenység célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál a (2) – (4) bekezdés figyelembevételével.

(2) A építési övezet területén főépítményben az (1) bekezdésben meghatározott rendeltetéseken túl – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek –

  • a) igazgatás, iroda,
  • b) hitéleti, oktatási, egészségügyi, szociális,
  • c) sport és
  • d) egyéb közösségi szórakoztató

rendeltetést tartalmazó olyan épület is elhelyezhető, amely a terület sajátos használatát nem korlátozza.

(3) A építési övezet területén kereskedelmi célú épület bruttó szintterülete legfeljebb 10000 m² lehet.

(4) A építési övezet területén csak olyan rendeltetés és beépítés megengedett, amely az érintett területhez csatlakozó, lakó rendeltetés elhelyezését lehetővé tevő építési övezet területén a zajterhelési állapotot nem növeli.

(5) A építési övezet területén ipari gazdasági rendeltetésű épület olyan ingatlan irányába, ahol a lakó rendeltetés megengedett, a közös telekhatár felőli 10 méteres sávon belül nem helyezhető el. Az előkert vonalától, valamint az oldal- és hátsókerti telekhatártól 10 méterre telepített, gazdasági főtevékenység végzésére szolgáló épület és a telekhatár között csak előlépcső és előtető épületrész, vagy a gazdasági tevékenységhez köthető zaj- és légszennyezéssel nem járó létesítmény helyezhető el.

(6) A építési övezet területén – amennyiben az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap nem határozza meg másképpen – a kialakítható legkisebb telekszélesség a 2. melléklet 8. pontja szerint meghatározott

  • a) 900 – 1100 m2 legkisebb telekméret esetén 25 méter,
  • b) 2000 – 2500 m2 legkisebb telekméret esetén 30 méter,
  • c) 4000 – 6000 m2 legkisebb telekméret esetén 50 méter.

(7) A építési övezet területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – a közműpótló műtárgyak közül zárt szennyvíztároló és nem a szennyvíz előtisztítására szolgáló egyedi szennyvíztisztító kisberendezés nem helyezhető el.

55. Ipari tevékenységhez köthető általános gazdasági területek (Gá-Ip) részletes előírásai

83. § (1) A Gá-Ip építési övezetek területen jellemzően gazdasági, valamint ipari tevékenységhez köthető raktározás és termelés, továbbá elsősorban nem a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(2) A Gá-Ip építési övezetek területén

  • a) az előkert mérete amennyiben az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap másképp nem jelöli KÖu övezet mentén 15 méter, Kt-Kk övezet mentén 10 méter, kivételt képez
    • aa) a Gá-Ip/1, Gá-Ip/2, Gá-Ip/3, Gá-Ip/4 és Gá-Ip/5, Gá-Ip/20 és a Gá-Ip/12 építési övezetek területe, ahol 0 méter,
    • ab) a Gá-Ip/2 építési övezet területe, ahol Kt-Kk övezet mentén 0 méter, és a közterületi telekhatártól mért 10 méteres sávban porta és fedett kerékpártároló helyezhető el,
    • ac) a Gá-Ip/8 és a Gá-Ip/10 építési övezetek területe, ahol a Kt-Kk övezet mentén a kialakult állapotnak megfelelő vagy 5 méter és
  • b) a közterületi és oldalsó telekhatár mentén a kerítés mellett legalább 1 méter széles sövényt kell telepíteni.

(3) A Gá-Ip/1, Gá-Ip/2, Gá-Ip/3, Gá-Ip/4 és Gá-Ip/5 építési övezetek területén nagy telekterületű ipari, logisztikai rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el, ahol

  • a) a nagy telekterületű ipari, logisztikai célú építményeket kiszolgáló és legfeljebb közepes tűzrendészeti kockázati osztályú épületek elhelyezése esetén az oldalkert legkisebb mérete 6 méter, azonban az oldalkertre néző homlokzatmagasság nem haladhatja meg a 7,5 métert,
  • b) a nagy telekterületű ipari, logisztikai célú építményeket kiszolgáló és magas tűzrendészeti kockázati osztályú épületek elhelyezése esetén az oldalkert legkisebb mérete 10 méter, azonban az oldalkertre néző homlokzatmagasság nem haladhatja meg a 12,5 métert,
  • c) az előírt legnagyobb épületmagasság értéke - a technológia igazolása mellett - 5 méterrel növelhető.

(3a) A Mikepércsi út mentén lévő Gá-Ip/5 építési övezet területén a közcélú feladatellátás céljára szolgáló légimentő bázis telephely is kialakítható.

(4) A Gá-Ip építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 8. pont 8.1. alpontja határozza meg.

56. Lakóterületek szomszédságában lévő általános gazdasági területek (Gá-É, Gá-Ny, Gá-D, Gá-K és Gá-Eb) részletes előírásai

84. § (1) A Gá-É, Gá-Ny, Gá-D, Gá-K és Gá-Eb építési övezetek területe jellemzően iroda, kereskedelem, szolgáltatás rendeltetést tartalmazó épület elhelyezésére szolgál, amely használata az általános gazdasági terület sajátos használatát nem korlátozza.

(2) A Gá-É/1 építési övezet területén olyan telek irányába, ahol a lakórendeltetést tartalmazó épület elhelyezése megengedett, a közös telekhatártól 30 méteren belül gazdasági célú építmény nem létesíthető.

(3) A Gá-É/2 építési övezet területén

  • a) az előkert mérete 0 méter,
  • b) a közterületi telekhatártól mért 10 méteres sávban porta és fedett kerékpártároló elhelyezhető.

(4) A Gá-É/5 építési övezet területén kizárólag köztemető rendeltetésszerű használatát, működését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű gazdasági építmények helyezhetők el.

(5) A Gá-D/2 építési övezet területén a 2. mellékletben meghatározott „Legnagyobb épületmagasság” legfeljebb 12,5 méterrel és a „Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó” 0,7-tel növelhető repülőtérhez kapcsolódó rendeltetést tartalmazó épület esetén.

(6) A Gá-D/12 építési övezet területén a Mikepércsi út - Somlyai utca kereszteződésénél a 2. mellékletben meghatározott „Legnagyobb épületmagasság” a településkép előnyös alakítása érdekében legfeljebb két méterrel növelhető új épület létesítése esetén.

(7) A Gá-K/1, Gá-Eb/1, Gá-Eb/6 és a Gá-Eb/8 építési övezetek területén közműpótló műtárgyként hatóságilag engedélyezett , korszerű és szakszerű közműpótló berendezés, különösen egyedi szennyvíztisztító kisberendezés is elhelyezhető.

85. § (1) A Gá-É építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 8. pont 8.2. alpontja határozza meg.

(2) A Gá-Ny építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 8. pont 8.3. alpontja határozza meg.

(3) A Gá-D építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 8. pont 8.4. alpontja határozza meg.

(4) A Gá-K építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 8. pont 8.5. alpontja határozza meg.

(5) A Gá-Eb építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 8. pont 8.6. alpontja határozza meg.

57. Üzemanyagtöltő állomások általános gazdasági területek (Gá-Ü) részletes előírásai

86. § (1) A Gá-Ü építési övezet területén kizárólag üzemanyagtöltő állomások és azokat kiszolgáló, kiegészítő rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(2) A Gá-Ü építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 8. pont 8.7. alpontja határozza meg.

58. Energiaszolgáltató általános gazdasági területek (Gá-En) részletes előírásai

87. § (1) A Gá-En építési övezet területén kizárólag az energiaszolgáltatási tevékenységgel közvetlenül összefüggő rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(2) A Gá-En építési övezet területén közműpótló műtárgyként zárt szennyvíztároló is elhelyezhető.

(3) A Gá-En építési övezet paramétereit a 2. melléklet 8. pont 8.8. alpontja határozza meg.

X. FEJEZET Különleges területek

59. Különleges nagykiterjedésű kereskedelmi célú területek (K-Ker)

88. § (1) A K-Ker építési övezetek elsősorban a 10000 m2 bruttó szintterületet meghaladó nagykiterjedésű kereskedelmi célú létesítmények és azok rendeltetésszerű használatát, működését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A K-Ker építési övezetek területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek –

  • a) kereskedelmi, szolgáltató és
  • b) közösségi szórakoztató

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(3) A K-Ker építési övezetek területén iroda rendeltetést tartalmazó olyan épület is elhelyezhető, amely a terület sajátos használatát nem korlátozza.

(4) A K-Ker építési övezetek területén a melléképítmények közül kizárólag

  • a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
  • b) közműpótló műtárgy, kivéve egyedi szennyvíztisztító kisberendezés és zárt szennyvíztároló,
  • c) hulladéktartály-tároló és
  • d) zászlótartó oszlop

helyezhető el.

(5) A K-Ker építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 9. pontja határozza meg.

60. Különleges oktatási központok területei (K-Okt)

89. § (1) A K-Okt építési övezet területe a környezetüktől eltérő sajátos jellemzőkkel vagy az alapellátáson túlmutató szereppel rendelkező közhasználatú oktatási rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A K-Okt építési övezetek területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – az oktatási és annak működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) A K-Okt építési övezetek területén a melléképítmények közül – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – kizárólag

  • a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
  • b) közműpótló műtárgy, kivéve egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, zárt szennyvíztároló és szélkerék,
  • c) hulladéktartály-tároló,
  • d) kerti építmény és
  • e) zászlótartó oszlop

helyezhető el.

90. § (1) A K-Okt/1 építési övezet területén

  • a) oktatási és kutatási épületek, valamint ezek működését biztosító kiszolgáló és kapcsolódó rendeltetésű építmények helyezhetők el,
  • b) önálló terepszint alatti építményként kizárólag sajátos építményfajták helyezhetők el,
  • c) épülethez csatlakozó terepszint alatti építmény építési helyen kívül is elhelyezhető,
  • d) a terepszint alatti beépítés mértéke legfeljebb 50% lehet és
  • e) sem a 2. mellékletben meghatározott paraméterek, sem az építési helyre vonatkozóan az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon feltüntetett „Építési hely és szöveges eleme” szerint meghatározott paraméterek nem léphetők túl.

(2) A K-Okt/2 építési övezet területén, ha az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap másként nem jelöli, az elő- és hátsókert mérete 10 méter, az oldalkert mérete 6 méter.

(3) A K-Okt/5 építési övezet területén közműpótló műtárgyként hatóság által engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezés, különösen egyedi szennyvíztisztító kisberendezés is elhelyezhető.

(4) A K-Okt/6 építési övezet területén sem a 2. mellékletben meghatározott paraméterek, sem az építési helyre vonatkozóan az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon feltüntetett „Építési hely és szöveges eleme” szerint meghatározott paraméterek nem léphetők túl.

(5) A K-Okt építési övezet paramétereit a 2. melléklet 10. pontja határozza meg.

61. Különleges egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló területek (K-Eü)

91. § (1) A K-Eü építési övezet területe az egészségügyi szakellátáshoz tartozó, nagy területigényű, az általános alapfokú ellátó szerepet meghaladó közhasználatú egészségügyi rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A K-Eü építési övezet területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – az egészségügy körébe tartozó rendeltetések és annak működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) A K-Eü építési övezet területén a melléképítmények közül kizárólag

  • a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
  • b) közműpótló műtárgy, kivéve egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, zárt szennyvíztároló és szélkerék,
  • c) hulladéktartály-tároló és
  • d) kerti építmény

helyezhető el.

92. § (1) A K-Eü/1 építési övezet területén

  • a) egészségügyi rendeltetés, oktatási és kutatási épületek, valamint ezek működését biztosító kiszolgáló és kapcsolódó rendeltetésű építmények helyezhetők el,
  • b) önálló terepszint alatti építményként kizárólag sajátos építményfajták helyezhetők el,
  • c) épülethez csatlakozó terepszint alatti építmény építési helyen kívül is elhelyezhető,
  • d) a terepszint alatti beépítés mértéke legfeljebb 50% lehet és
  • e) sem a 2. mellékletben meghatározott paraméterek, sem az építési helyre vonatkozóan az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon feltüntetett „Építési hely és szöveges eleme” szerint meghatározott paraméterek nem léphetők túl.

(2) A K-Eü/2 építési övezet területén sem a 2. mellékletben meghatározott paraméterek, sem az építési helyre vonatkozóan az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon feltüntetett „Építési hely és szöveges eleme” szerint meghatározott paraméterek nem léphetők túl.

(3) A K-Eü/3 építési övezet területén a Kt-Kk övezet mentén az előkert mérete 0 méter.

(4) A K-Eü építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 11. pontja határozza meg.

62. Különleges nagykiterjedésű sportolási célú területek (K-Sp)

93. § (1) A K-Sp építési övezet területe az elsődlegesen sport célú, időszakosan, vagy egy időben nagy forgalmat vonzó közhasználatú rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A K-Sp építési övezetek területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – a sport rendeltetések céljára szolgáló építmények és azok működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) A K-Sp építési övezetek területén a melléképítmények közül kizárólag

  • a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
  • b) közműpótló műtárgy, kivéve egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, zárt szennyvíztároló és szélkerék,
  • c) hulladéktartály-tároló,
  • d) kerti építmény és
  • e) zászlótartó oszlop

helyezhető el.

94. § (1) A K-Sp/3 építési övezet területén a Dóczy József utca mentén az előkert mérete 0 méter.

(2) A K-Sp/5 építési övezet területén sport, szállás, kulturális, nevelési, oktatási és ezeket kiszolgáló rendeltetést tartalmazó épületek helyezhetők el.

(3) A K-Sp építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 12. pontja határozza meg.

63. Különleges növénykert területek (K-Nk)

95. § (1) A K-Nk építési övezete területe növénykertek és az azt kiszolgáló rendeltetéseket tartalmazó építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A K-Nk/1 építési övezet területén a melléképítmények közül – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – kizárólag

  • a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
  • b) közműpótló műtárgy, kivéve egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, zárt szennyvíztároló és szélkerék,
  • c) hulladéktartály-tároló,
  • d) kerti építmény és
  • e) zászlótartó oszlop

helyezhető el.

(3) A K-Nk/1 építési övezet területén

  • a) az idegenforgalomhoz és a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó szálláshely szolgáltató-, vendéglátási- és sportépítmények, a lovas turizmust szolgáló állattartó építmények, a termálfürdőzés építményei, illetőleg oktatási-, művelődési- és kutatási építmények, valamint ezek kiszolgáló építményei, továbbá a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló 1 db, legfeljebb nettó 80 m2 alapterületű lakó rendeltetési egység helyezhető el,
  • b) a homlokzatmagasság a 2. mellékletben megengedett „Legnagyobb épületmagasságot” legfeljebb egy homlokzat hosszának a felén és legfeljebb 3 méterrel haladhatja meg,
  • c) egyes speciális funkciójú, jellegüknél fogva nagyobb magasságot igénylő építmények közül csak az idegenforgalomhoz, a sporthoz, az ismeretszerzéshez és a szabadidő eltöltéshez kapcsolódók helyezhetők el (különösen kilátó, csúszdatorony, strand csúszda, versenyirányító torony), amelyek legmagasabb pontja legfeljebb 30 méter lehet,
  • d) közműpótló műtárgyként hatóság által engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezés, különösen egyedi szennyvíztisztító kisberendezés is elhelyezhető.

(4) A K-Nk/2 építési övezet területén

  • a) kizárólag a magán növénykert létesítéséhez és fenntartásához szükséges rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el,
  • b) a közműpótló műtárgyak közül egyedi szennyvíztisztító kisberendezés és zárt szennyvíztároló nem helyezhető el.

(5) A K-Nk építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 13. pontja határozza meg.

64. Különleges honvédelmi, katonai belbiztonsági és nemzetbiztonsági célra szolgáló területek (K-Hon)

96. § (1) A K-Hon építési övezet területe kizárólag honvédelmi, illetve belbiztonsági célokat szolgáló és azt kiegészítő rendeltetést tartalmazó építmény elhelyezésére szolgál.

(2) A K-Hon építési övezet paramétereit a 2. melléklet 14. pontja határozza meg.

65. Különleges hulladékkezelő területek (K-Hull)

97. § (1) A K-Hull építési övezet területe a települési szilárd és folyékony hulladék tárolását, valamint a hulladék kezelését, feldolgozását, hasznosítását szolgáló és a tevékenységhez szorosan kötődő, rendeltetésszerű használatát, működését elősegítő, azt kiegészítő rendeltetést tartalmazó épület elhelyezésére szolgál.

(2) A K-Hull építési övezet területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – a közműpótló műtárgyak közül egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, zárt szennyvíztároló és szélkerék nem helyezhető el.

(3) A K-Hull/1 építési övezet esetében közműpótló műtárgyként zárt szennyvíztároló is elhelyezhető.

(4) A K-Hull építési övezet paramétereit a 2. melléklet 15. pontja határozza meg.

66. Különleges közlekedéshez kapcsolódó épület elhelyezésére szolgáló területek (K-Közl)

98. § (1) A K-Közl építési övezet területe a közösségi közlekedési hálózatok végállomásai és a járműpark tárolását, üzemi felkészítését, karbantartását szolgáló járműtárolók és mindezek működéséhez szükséges kiszolgáló rendeltetést tartalmazó épület elhelyezésére szolgál. A területen továbbá egyéb közlekedési létesítmények és P+R parkolók is létesíthetőek.

(2) A K-Közl/1 építési övezet területén a közműpótló műtárgyak közül szélkerék, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés és zárt szennyvíztároló nem helyezhető el.

(3) A K-Közl építési övezet paramétereit a 2. melléklet 16. pontja határozza meg.

67. Különleges mezőgazdasági üzem területek (K-Mü)

99. § (1) A K-Mü építési övezet területe a mezőgazdasági termelési (növénytermesztés, állattenyésztés), kutatási, valamint egyéb kiegészítő tevékenységek folytatására (különösen gépjármű állomány tárolása, fenntartása) szolgáló építmények, telephelyek elhelyezésére szolgál.

(2) A K-Mü építési övezet területén az (1) bekezdésben meghatározott rendeltetésű főépítményt kiszolgáló épületenként legfeljebb a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló 1 db, legfeljebb nettó 100 m2 alapterületű lakó rendeltetési egység elhelyezhető.

(3) A K-Mü építési övezet területén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagy használatbavételi, fennmaradási engedéllyel rendelkező lakó rendeltetés megtartható, azonban új nem alakítható ki.

(4) A K-Mü építési övezet területén csak a mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő és a használat jellegéhez igazodó raktár és legfeljebb nettó 100 m2 alapterülettel rendelkező kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés helyezhető el.

100. § (1) A K-Mü építési övezet területén a közművesítettség mértékét és az elhelyezhető szennyvíz közműpótló fajtáját az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap határozza meg a következők szerint:

  • a) közművesítettség meghatározása:
    • aa) teljes közművesítettség esetén: T,
    • ab) részleges közművesítettség esetén: R,
    • ac) hiányos közművesítettség esetén: H,
  • b) alkalmazható szennyvíz közműpótló meghatározása:
    • ba) szennyvíz közműpótló elhelyezése nem megengedett: 0,
    • bb) zárt szennyvíztároló elhelyezése megengedett: Z,
    • bc) hatóság által engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezés, különösen egyedi szennyvíztisztító kisberendezés elhelyezése megengedett: E,
    • bd) hatóság által engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezés, különösen egyedi szennyvíztisztító kislétesítmény elhelyezése megengedett: K.

(2) A K-Mü építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 17. pontja határozza meg.

68. Különleges egyéb, rekreációs tevékenységek céljára szolgáló területek (K-Rek)

101. § (1) A K-Rek építési övezet területe a lakosság és a turizmus számára pihenést, kikapcsolódást szolgáló közhasználatú rendeltetést tartalmazó épület elhelyezésére szolgál.

(2) A K-Rek építési övezetek területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – a rekreáció körébe tartozó és annak működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) A K-Rek építési övezetek területén a melléképítmények közül – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – kizárólag

  • a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
  • b) közműpótló műtárgy, kivéve egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, zárt szennyvíztároló és szélkerék,
  • c) hulladéktartály-tároló,
  • d) kerti építmény és
  • e) zászlótartó oszlop

helyezhető el.

102. § (1) A K-Rek/2 építési övezet területén a telek zöldfelületként fenntartandó részeként jelölt területen háromszintes növényállományt kell telepíteni.

(2) A K-Rek/1 és a K-Rek/5 építési övezet területén

  • a) szabadidő eltöltést, rekreációt szolgáló rendeltetések céljára szolgáló építmények, üdülő rendeltetés céljára szolgáló épület, üdülőtábor, kemping és ezt kiszolgáló építmények helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak,
  • b) nem helyezhetők el az üdülési rendeltetést zavaró szórakoztató, kulturális építmények,
  • c) állattartó épületek közül kizárólag lovasturizmust szolgáló lóistálló helyezhető el,
  • d) parkoló és garázs csak az 5. melléklet szerinti rendeltetésszerű használathoz szükséges, elhelyezendő személygépkocsi számára alakítható ki.

(3) A K-Rek/1 építési övezet területén közműpótló műtárgyként hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezés, különösen egyedi szennyvíztisztító kisberendezés elhelyezhető.

(4) A K-Rek/2 építési övezet területén szabadidő eltöltést és rekreációt szolgáló rendeltetések céljára szolgáló építmények helyezhetők el.

(5) A K-Rek/3 jelű építési övezet területén az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon jelölt „Jelentős gyalogos kapcsolat” kialakításához szükséges terület nem keríthető le.

(6) A K-Rek/7 építési övezet területén a lovas és horgász sporttal és turizmussal kapcsolatos rendeltetések céljára szolgáló építmények és azok működéséhez szükséges egyéb rendeltetések céljára szolgáló építmények helyezhetők el.

(7) A K-Rek építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 18. pontja határozza meg.

69. Különleges egyéb, városgazdálkodást és üzemeltetést szolgáló területek (K-Vü)

103. § (1) A K-Vü építési övezetek területe kizárólag városgazdálkodási, igazgatási, büntetés-végrehajtási és üzemeltetési rendeltetést tartalmazó épület elhelyezésére szolgál.

(2) A K-Vü építési övezetek területén az (1) bekezdésben meghatározott rendeltetést tartalmazó épületben a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló 1 db, legfeljebb nettó 80 m2 alapterületű lakó rendeltetési egység elhelyezhető.

(3) A K-Vü építési övezetek területén a közműpótló műtárgyak közül egyedi szennyvíztisztító kisberendezés és zárt szennyvíztároló nem helyezhető el.

(4) A K-Vü/2 építési övezet területén kizárólag igazgatási, büntetés-végrehajtási rendeltetések céljára szolgáló építmények helyezhetők el.

(5) A K-Vü/3 építési övezet területén kizárólag a vízellátást szolgáló gépházak, épített medencék és egyéb technológiai építmények, valamint a működéshez szükséges kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(6) A K-Vü/4 építési övezet területén kizárólag állatmenhely és a működéshez szükséges kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(7) A K-Vü építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 19. pont 19.1. alpontja határozza meg.

70. Különleges egyéb, városgazdálkodást és üzemeltetést szolgáló energiaközmű területek (K-Vü-En)

104. § (1) A K-Vü-En építési övezet területén kizárólag az energiaszolgáltatási tevékenységgel közvetlenül összefüggő rendeltetést tartalmazó építmények helyezhetők el.

(2) A K-Vü-En építési övezet paramétereit az 2. melléklet 19. pont 19.2. alpontja határozza meg.

71. Különleges megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területek (K-En)

105. § (1) A K-En építési övezet területe a megújuló energiaforrások hasznosításának sajátos építményfajtái és a funkcióhoz közvetlenül kapcsolódó építmények és a tevékenységhez szorosan kötődő, azt kiszolgáló rendeltetést tartalmazó építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A K-En építési övezet paramétereit az 2. melléklet 20. pontja határozza meg.

HARMADIK RÉSZ Beépítésre nem szánt területek

XI. FEJEZET Közlekedési területek

72. Közúti főhálózat területek (KÖu)

106. § (1) A KÖu övezet területe a gyorsforgalmú hálózat elemeinek, az I. rendű és II. rendű főútvonalak, az országos mellékutak és a városi gyűjtőutak, ezek kollektor pályáinak és szerviz útjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti-vasúti (villamos) pályák, keskeny nyomtávú vasútvonalak és iparvágányok, közmű és hírközlési építmények, továbbá üzemi létesítmények és zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) A KÖu övezet területén I. rendű és II. rendű főútvonalak területén szervizút nélküli közterületi parkoló csak az úttengellyel párhuzamosan alakítható ki.

(3) A KÖu övezet területén tervezett utak esetében önálló kerékpáros infrastruktúra (kétoldali irányhelyes kerékpár sáv, kerékpárút) elhelyezését biztosítani kell.

(4) A KÖu övezet területén épület és kioszk – P+R parkoló terület kivételével – nem helyezhető el.

(5) A KÖu övezet paramétereit a 3. melléklet 1. pont 1.1. alpontja határozza meg.

73. Mellékúthálózat területek (Kt-Kk)

107. § (1) A Kt-Kk övezet területe a kiszolgáló (lakó) utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti-vasúti (villamos) pályák, iparvágányok, közmű és hírközlési építmények, továbbá üzemi létesítmények és zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén a Kt-Kk-S övezet és az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon „P+R parkoló számára fenntartott terület és minimális férőhelyszáma”-ként meghatározott területek kivételével épület nem helyezhető el.

(3) A Kt-Kk-S övezet területe jelentősebb közösségi közlekedési végállomások, ahhoz kapcsolódó üzemi létesítmények és épületek elhelyezésére, valamint P+R parkolók kialakítására szolgáló terület.

(4) A Kt-Kk övezetek paramétereit a 3. melléklet 1. pont 1.2. alpontja határozza meg.

74. Önálló gyalogos utak területek (Kt-Kgy)

108. § (1) A Kt-Kgy övezet területe önálló gyalogos és kerékpáros infrastruktúra elemek elhelyezésére, közúti-vasúti (villamos) pályák, ezek műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint zöldfelületi, közmű és hírközlési építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A Kt-Kgy övezet területén épület nem helyezhető el.

(3) A Kt-Kgy övezet paramétereit a 3. melléklet 1. pont 1.3. alpontja határozza meg.

75. Kötöttpályás (vasúti) közlekedési létesítmények területe (KÖk)

109. § (1) A KÖk övezet területe kizárólag vasúti pálya, keskeny nyomtávú vasút, valamint azok megállóinak és állomásainak, műtárgyainak, üzemi épületeinek, csapadékvíz elvezető rendszerének, továbbá iparvágányok, a közúti közlekedés pályái, parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek és a (2) bekezdésben meghatározott funkciójú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A KÖk övezet területén a vasúti közlekedéshez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató (kivéve önálló szálláshely), valamint a személyzet számára szolgáló lakás építményei helyezhetők el.

(3) A KÖk övezet paramétereit a 3. melléklet 1. pont 1.4. alpontja határozza meg.

76. Légi közlekedési létesítmények területe (KÖl)

110. § (1) A KÖl övezet területe kizárólag repülőtér, valamint a működéséhez kapcsolódó egyéb közlekedési elemek, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A KÖl övezet területén a közlekedést kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, raktározási, szálláshely rendeltetésű és parkolási építmények épületei helyezhetőek el.

(3) A KÖl övezet paramétereit a 3. melléklet 1. pont 1.5. alpontja határozza meg.

XII. FEJEZET Zöldterületek és fásított közterek

77. Zöldterületek (Z) általános előírásai

111. § (1) A Z övezetben területet az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon jelölt „Épület elhelyezésére kijelölt hely beépítésre nem szánt területen” és a „Vízműkút belső védőterület”-ként jelölt területek kivételével csak közbiztonsági okból lehet közhasználat elől elzárni.

(2) A Z övezet területén

  • a) játszótér,
  • b) közkert,
  • c) díszkert,
  • d) kutyafuttató,
  • e) közösségi kert és
  • f) dísztó

alakítható ki.

(3) A Z övezet területén

  • a) vendéglátó rendeltetést tartalmazó épületek,
  • b) pihenést, testedzést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,
  • c) ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építményei,
  • d) terület fenntartásához szükséges építmények,
  • e) nyilvános illemhelyek,
  • f) a parkolás építményei és
  • g) épülethez kapcsolódó, akadálymentesítést szolgáló liftek, rámpák

helyezhetők el.

(4) A Z övezet területén

  • a) a környezeti terheléstől védendő rendeltetéseknek, különösen a pihenő- és játszóhelyeknek megfelelő védelmet nyújtó növényállományt kell kialakítani,
  • b) a telepített lombos fák számának el kell érnie az övezeti előírások szerint számított zöldfelület minden 100 m2-re után legalább 1 db-ot,
  • c) csak az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon „Jelentősebb önálló mélygarázs, parkolóház és befogadó képessége” jellel meghatározott területen belül helyezhető el mélygarázs, ha a terepszint alatti beépítés fölött legalább 60%-ban 80 centiméternél vastagabb termőföldrétegű tetőkert kerül kialakításra.

78. Városi jelentőségű közpark (Z-Vp) részletes előírásai

112. § (1) A Z-Vp övezetbe a 10 hektárnál nagyobb rekreációs jelentőségű zöldterületek tartoznak.

(2) A Z-Vp övezet területén

  • a) 1 db illemhely az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon „Épület elhelyezésére kijelölt hely beépítésre nem szánt területen”-ként jelölt területen kívül is elhelyezhető,
  • b) kulturális rendeltetésű építmény és a főépítmény rendeltetésszerű használatát, működését elősegítő kiegészítő rendeltetésként szálloda és panzió is elhelyezhető.

(3) A Z-Vp övezet területének minden megkezdett 5000 m²-e után 1 db kioszk helyezhető el, legfeljebb 20 m2 alapterülettel.

(4) A Z-Vp övezet területén az övezet paramétereit a 3. melléklet 2. pont 2.1. alpontja határozza meg.

79. Közparkok (Z-Kp) részletes előírásai

113. § (1) A Z-Kp övezetbe az 1 és 10 hektár közötti méretű rekreációs jelentőségű zöldterületek tartoznak.

(2) A Z-Kp övezet területén 1 db illemhely az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon „Épület elhelyezésére kijelölt hely beépítésre nem szánt területen”-ként meghatározott területen kívül is elhelyezhető.

(3) A Z-Kp övezet területének minden megkezdett 5000 m²-e után 1 db kioszk helyezhető el, legfeljebb 20 m2 alapterülettel.

(4) A Z-Kp övezetek területén az övezet paramétereit a 3. melléklet 2. pont 2.2. alpontja határozza meg.

80. Közkertek (Z-Kk, Kt-Zkk) részletes előírásai

114. § (1) A Z-Kk és Kt-Zkk övezetbe az 1 hektárnál kisebb területű rekreációs jelentőségű zöldterületek tartoznak.

(2) A Z-Kk és Kt-Zkk övezetek területén az övezetek paramétereit a 3. melléklet 2. pont 2.3. alpontja határozza meg.

81. Zöldterületi vízkezelési és -tárolási terület (Z-Vke) részletes előírásai

115. § (1) A Z-Vke övezet területén kizárólag az ivóvízszolgáltatási tevékenységgel közvetlenül összefüggő rendeltetést tartalmazó épület, valamint ezen belül vendéglátó rendeltetés helyezhető el.

(2) A Z-Vke övezet területén meglévő, ivóvíz-szolgáltatási tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó rendeltetésű építmény nem bővíthető.

(3) A Z-Vke övezet paramétereit a 3. melléklet 2. pont 2.4. alpontja határozza meg.

82. Fásított közterek (Kt-Fk) részletes előírásai

116. § (1) A Kt-Fk övezetbe a nagyarányú burkolt felülettel rendelkező közterek tartoznak.

(2) A Kt-Fk övezet területén

  • a) pihenést, testedzést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,
  • b) ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építményei,
  • c) nyilvános illemhelyek,
  • d) parkolás építményei és
  • e) épülethez kapcsolódó, akadálymentesítést szolgáló liftek, rámpák

helyezhetők el.

(3) A Kt-Fk övezet területének minden megkezdett 5000 m²-e után 1 db kioszk helyezhető el, legfeljebb 20 m2 alapterülettel.

(4) A Kt-Fk övezet területén a telepített lombos fák számának el kell érnie az övezeti előírások szerint számított zöldfelület minden 200 m2-e után legalább 1 db-ot.

(5) A Kt-Fk övezetek területén az övezet paramétereit a 3. melléklet 2. pont 2.5. alpontja határozza meg.

XIII. FEJEZET Erdő- és természetközeli területek

83. Erdőterületek (E) általános előírásai

117. § (1) Az E övezetbe tartozó, de még nem beerdősült területek mezőgazdasági célú hasznosítása, továbbá a megújuló energiaforrások hasznosítását célzó létesítmények telepítése ideiglenesen, a tényleges igénybevételig megengedett.

(2) Az E övezet területén új vasúti iparvágány nem alakítható ki.

(3) Az E övezet területén a 2003. július 1-ig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, vagy már jogerős és végrehajtható használatbavételi engedéllyel rendelkező, statikailag állékony lakó, illetve idegenforgalmi, vendéglátó, kiskereskedelmi, szolgáltató, valamint mező- és erdőgazdasági tevékenységgel összefüggő gazdasági rendeltetés megtartható és függetlenül a teleknagyságtól, ezen időpont után egy alkalommal, rendeltetésének megváltoztatása nélkül

  • a) lakó, idegenforgalmi, vendéglátó, kiskereskedelmi és szolgáltató rendeltetést tartalmazó épület esetén legfeljebb bruttó 50 m2,
  • b) mező- és erdőgazdasági tevékenységgel összefüggő gazdasági rendeltetést tartalmazó épület esetén legfeljebb bruttó 100 m2

szintterülettel bővíthető. A bővítéssel önálló, új rendeltetési egység nem jöhet létre.

(4) Az E övezet területén rendeltetésmódosítás kizárólag akkor megengedett, ha az a terület környezeti, közlekedési terhelését csökkenti a meglévő rendeltetéshez képest.

84. Védelmi erdőterületek (E-V) részletes előírásai

118. § (1) Az E-V övezetbe az elsődlegesen természetvédelmi és környezetvédelmi célokat szolgáló meglévő és tervezett erdőterületek tartoznak.

(2) Az E-V/1 övezet területén az épületnek nem minősülő építmények közül a közmű és közlekedési infrastruktúra hálózatok és azok építményei helyezhetők el.

(3) Az E-V/2 övezet területén az épületnek nem minősülő

  • a) közmű és közlekedési infrastruktúra hálózatok és azok építményei,
  • b) pihenést, testedzést szolgáló építmények és
  • c) ismeretterjesztést szolgáló építmények

helyezhetők el.

(4) Az E-V-En övezet területén kizárólag az energiaszolgáltatási tevékenységgel közvetlenül összefüggő rendeltetések helyezhetők el.

(5) Az E-V övezetek területén az övezet paramétereit a 3. melléklet 3. pont 3.1. alpontja határozza meg.

85. Gazdasági erdőterületek (E-G) részletes előírásai

119. § (1) Az E-G övezetbe elsődlegesen a meglévő és tervezett gazdasági rendeltetésű erdőterületek tartoznak, amelyeknél a gazdasági haszonvétel a meghatározó.

(2) Az E-G övezet területén az övezet paramétereit a 3. melléklet 3. pont 3.2. alpontja határozza meg.

86. Közjóléti erdőterületek (E-K) részletes előírásai

120. § (1) Az E-K övezetbe a rekreációs, turisztikai célokat szolgáló meglévő és tervezett erdőterületek tartoznak.

(2) Az E-K övezet területén a közjóléti funkcióhoz kapcsolódóan

  • a) vendéglátó rendeltetést szolgáló épületek,
  • b) szabadidő eltöltést, pihenést, testedzést szolgáló építmények,
  • c) sportcélú ló tartásához kapcsolódó építmények,
  • d) ismeretterjesztési célú építmények,
  • e) a terület fenntartásához szolgáló építmények és
  • f) közlekedési és közműépítmények

helyezhetők el.

(3) Az E-K övezet területén elhelyezett épületekhez legfeljebb azoknál kétszer nagyobb, közhasználat elől elzárt terület tartozhat. Az így igénybevett telekrészen kívüli területek tulajdoni állapottól függetlenül a közhasználat elől nem zárhatók el.

(4) Az E-K övezetben a megengedett legnagyobb parkolóterület legfeljebb 200 m2 lehet.

(5) Az E-K övezetek területén az övezet paramétereit a 3. melléklet 3. pont 3.3. alpontja határozza meg.

87. Természetközeli területek (Tk)

121. § (1) A Tk övezetbe az ex lege védett lápok, egyéb értékes vizes élőhelyek, valamint a természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy védelemre érdemes területek tartoznak, amelyeken erdőgazdálkodás vagy természetkímélő gyep- és nádgazdálkodás kivételével mezőgazdálkodási tevékenységet nem folytatnak.

(2) A Tk övezet területén

  • a) épületet elhelyezni nem lehet,
  • b) épületnek nem minősülő építmény kivételesen, csak a természetvédelmi szempontok figyelembevételével helyezhető el.

(3) A Tk övezet területén a közmű- és közlekedési létesítmények által el nem foglalt területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(4) A Tk övezet területén az Országos Erdőállomány Adattár által nyilvántartott erdőterületeken kívül erdőtelepítés nem végezhető.

XIV. FEJEZET Mezőgazdasági területek

88. Mezőgazdasági területek (Má és Mk) általános előírásai

122. § (1) Az és Mk övezetek területén

  • a) szabadidős, sportolási célú építmények csak legalább 5 ha telekterületen és
  • b) szállás, vendéglátó rendeltetésű épület legfeljebb 300 m2 nettó alapterülettel

helyezhető el.

(2) A birtoktest telkei Mk övezetben 720 m2, övezetben 1500 m2 területet elérő és a beépítés feltételeként a 123. § (3), (4), (5), (6) és a 126. § (3) bekezdésében előírt művelési ágú területtel rendelkező telkek lehetnek.

(3) Az és Mk övezetek területén az 1.4. melléklet tervlapján „Átlagosnál jobb minőségű termőföld”, „Ökológiai hálózat magterületének övezete”, „Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete” és „Ökológiai hálózat pufferterületének övezete”-ként jelölt területeken, továbbá kiváló termőhelyi adottságú szántó, országos természetvédelemmel érintett területen (művelésből már kivont ilyen státuszú területek kivételével) új birtokközpont nem létesíthető.

(4) Az és Mk övezetek területén birtokközpont telkének megközelítése Kt-Kk övezetbe tartozó közúton keresztül nem megengedett.

(5) Az és Mk övezetek területén a 2003. július 1-ig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, vagy már jogerős és végrehajtható használatbavételi engedéllyel rendelkező, statikailag állékony, lakó, illetve idegenforgalmi, vendéglátó, kiskereskedelmi, szolgáltató, valamint mező- és erdőgazdasági tevékenységgel összefüggő gazdasági rendeltetés megtartható és függetlenül a teleknagyságtól, ezen időpont után egy alkalommal, rendeltetésének megváltoztatása nélkül

  • a) lakó, idegenforgalmi, vendéglátó, kiskereskedelmi és szolgáltató rendeltetést tartalmazó épület esetén legfeljebb bruttó 50 m2,
  • b) mező- és erdőgazdasági tevékenységgel összefüggő gazdasági rendeltetést tartalmazó épület esetén legfeljebb bruttó 200 m2

szintterülettel bővíthető. A bővítéssel önálló, új rendeltetési egység nem jöhet létre.

(6) Az és Mk övezetek területén rendeltetésmódosítás kizárólag akkor megengedett, ha az a terület környezeti, közlekedési terhelését csökkenti a meglévő rendeltetéshez képest.

89. Általános mezőgazdasági területek (Má) részletes előírásai

123. § (1) Az övezetbe jellemzően a zöldség‐, gyümölcs‐ és dísznövény‐termesztési, illetve az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozási és ‐tárolási, valamint haszonállat‐tartási célú nagytelkes mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az övezet területén a növénytermesztés, állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el.

(3) Az Má/1 övezet területén gazdasági épület

  • a) szőlő, gyümölcsös, kert művelési ág esetén legalább 1 ha telekterületen,
  • b) szántó, rét, legelő művelési ág esetén legalább 3 ha telekterületen

helyezhető el.

(4) Az Má/1 övezet területén gazdasági épület nádas művelési ág esetén nem helyezhető el.

(5) Az Má/1 övezet területén lakóépület

  • a) szőlő, gyümölcsös, kert művelési ág esetén legalább 5 ha telekterületen,
  • b) szántó művelési ág esetén legalább 10 ha telekterületen

helyezhető el.

(6) Az Má/1 övezet területén lakóépület rét, legelő, nádas művelési ág esetén nem helyezhető el.

(7) Az Má/1 övezet területén

  • a) önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5%-a, de legfeljebb 300 m2 alapterülettel építhető be, amely legfeljebb egy lakó rendeltetést tartalmazhat,
  • b) új tanya nem létesíthető,
  • c) a telken épület az úttengelytől legalább 11 méterre helyezhető el és
  • d) üzemi épületek épületmagasságának szabályozott megengedett legnagyobb értéke növelhető a technológia igazolása mellett.

124. § (1) Az Má/2 övezetbe a környezeti, tájvédelmi, valamint ökológiai okból nem beépíthető általános mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az Má/2 övezet területén

  • a) nyomvonal jellegű építmény,
  • b) kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmény,
  • c) honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgy,
  • d) természetvédelmi fenntartást, kutatást és bemutatást szolgáló épület és
  • e) legeltetéses állattartást szolgáló épület

helyezhető el.

(3) Az Má/2 övezet területén telkenként egy, legfeljebb 100 m2 beépített alapterületű épület helyezhető el.

(4) Az Má/2 övezet területén birtokközpont kialakítása nem megengedett.

125. § (1) Az Má-En övezetbe az energiaközmű létesítményeinek elhelyezésére szolgáló területek tartoznak.

(2) Az Má-En övezet területén kizárólag az energiaszolgáltatási tevékenységgel közvetlenül összefüggő rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(3) Az övezet paramétereit a 3. melléklet 4. pontja határozza meg.

90. Kertes mezőgazdasági területek (Mk) részletes előírásai

126. § (1) Az Mk övezetbe a zöldség‐, gyümölcs‐ és dísznövény‐termesztési, illetve az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozási és ‐tárolási, valamint kishaszonállat‐tartási célú kistelkes mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az Mk/1 övezetbe a korlátozott használatú kertes mezőgazdasági területek tartoznak.

(3) Az Mk/1 övezet területén

  • a) szántó, rét, legelő, nádas művelési ágú telek nem építhető be,
  • b) 3000 m2 feletti telekterületen kizárólag szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágban nyilvántartott telken legfeljebb három, tárolás célját szolgáló gazdasági épület és egy önálló pince, továbbá kiegészítő rendeltetésként napi fogyasztási cikket értékesítő, legfeljebb 80 m2 nettó alapterületű kereskedelmi épület létesíthető,
  • c) lakóépület és hozzá tartozó gazdasági épületek csak 6000 m2 feletti telekterületen, csak szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágban nyilvántartott telken létesíthetők,
  • d) gazdasági rendeltetésű épület esetén az épületmagasság legfeljebb 3,5 méter lehet,
  • e) az épület alapterülete nem haladhatja meg a 600 m2-t,
  • f) önálló lakóépület legfeljebb 300 m2 alapterületen létesíthető, legfeljebb egy lakó rendeltetési egységgel,
  • g) a telken épület az úttengelytől legalább 11 méterre helyezhető el és
  • h) az úttengelytől számított 6 méteren belül rámpa nem helyezhető el és fa nem ültethető.

(4) Az Mk/1 övezetben állattartás céljára szolgáló építmény a teleknagyságtól függetlenül elhelyezhető. Az állattartás céljára szolgáló építmény által elfoglalt terület nem haladhatja meg a beépíthető nettó alapterület 30%-át. Állattartó telep az övezetben nem létesíthető.

(5) Az Mk övezet paramétereit a 3. melléklet 5. pontja határozza meg.

XV. FEJEZET Vízgazdálkodási területek

91. Vízgazdálkodási területek (V) általános előírásai

127. § (1) A V övezet területén

  • a) vonalas közmű- és közlekedési létesítmények,
  • b) árvízvédelmi, vízgazdálkodási, vízkárelhárítási műtárgyak, építmények,
  • c) közhasználatú, szabadidő eltöltést, pihenést, testedzést szolgáló építmények és
  • d) természetvédelemmel kapcsolatos építmények

helyezhetők el.

(2) A V övezet

  • a) területén épület nem helyezhető el,
  • b) területét közhasználat elől elzárni, lekeríteni nem lehet,
  • c) területén a közmű- és közlekedési létesítmények által el nem foglalt vízparti területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

92. Folyóvizek medre és parti sávja (V-F) részletes előírásai

128. § A V-F övezetbe az állandó vízáramlású, természetes vagy mesterséges vízfolyások és azok parti sávjai tartoznak.

93. Állóvizek medre és parti sávja (V-Á) részletes előírásai

129. § A V-Á övezetbe a településszerkezeti jelentőségű, természetes és mesterséges tavak, tározók, valamint a fenntartási területeik tartoznak.

94. Szikkasztóárkok medre és parti sávja (V-Szá) részletes előírásai

130. § A V-Szá övezetbe a belvízveszélyes területek csapadékvíz-mentesítését szolgáló szikkasztó árkok, valamint a fenntartási területeik tartoznak.

XVI. FEJEZET Különleges beépítésre nem szánt területek

95. Különleges, beépítésre nem szánt megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület (Kb-En)

131. § (1) A Kb-En övezet területén a megújuló energiaforrások hasznosításának sajátos építményfajtái és a funkcióhoz közvetlenül kapcsolódó építmények és a tevékenységhez szorosan kötődő, azt kiszolgáló rendeltetések helyezhetőek el.

(2) A Kb-En övezet területén elhelyezett létesítményt be kell keríteni.

(3) A Kb-En övezet paramétereit a 3. melléklet 6. pontja határozza meg.

96. Különleges, beépítésre nem szánt vadaspark, arborétum területe (Kb-Arb)

132. § (1) A Kb-Arb övezetbe a különleges, beépítésre nem szánt, közhasználatú gyűjteményes kertek tartoznak.

(2) A Kb-Arb övezet területén a melléképítmények közül kizárólag

  • a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
  • b) közműpótló műtárgy,
  • c) hulladéktartály-tároló,
  • d) kerti építmény,
  • e) komposztáló és
  • f) zászlótartó oszlop

helyezhető el.

(3) A Kb-Arb/2 övezet területén legfeljebb 1 db, a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el, legfeljebb nettó 80 m2 alapterülettel.

(4) A Kb-Arb övezetek paramétereit a 3. melléklet 7. pontja határozza meg.

97. Különleges, beépítésre nem szánt temetőterületek (Kb-T)

133. § (1) A Kb-T övezetbe a köztemetők és vallásfelekezeti temetők tartoznak.

(2) A Kb-T övezet területén

  • a) portaépület,
  • b) temetőiroda,
  • c) ravatalozó,
  • d) hamvasztómű,
  • e) kegyeleti-hitéleti épület,
  • f) üzemeltetői szociális épület,
  • g) üzemeltetői műhely és munkagép-, illetve járműtároló és
  • h) illemhely

helyezhető el.

(3) A Kb-T övezet területén a melléképítmények közül kizárólag

  • a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
  • b) hulladéktartály-tároló,
  • c) kerti építmény,
  • d) komposztáló és
  • e) zászlótartó oszlop

helyezhető el.

(4) A Kb-T övezet területén legfeljebb 1 db, a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el, legfeljebb nettó 80 m2 alapterülettel.

(5) A Kb-T övezet lezárt temetők területén kegyeleti park kialakításán kívül építési tevékenység nem végezhető.

(6) A Kb-T övezet területén

  • a) sírboltok alapterülete legfeljebb 30 m2, magassága legfeljebb 3,5 méter,
  • b) urnasírok, urnafalak magassága legfeljebb 2 méter

lehet.

(7) A Kb-T övezet paramétereit a 3. melléklet 8. pontja határozza meg.

98. Különleges, egyéb, beépítésre nem szánt, hulladékkezelő- és lerakó terület (Kb-Hull)

134. § (1) A Kb-Hull övezet területén kizárólag a települési szilárd és folyékony hulladék (szennyvíz és iszap) kezelését, feldolgozását, hasznosítását szolgáló és a veszélyes hulladékok kezelését szolgáló építmények és a tevékenységhez szorosan kötődő, azt kiszolgáló rendeltetések helyezhetők el.

(2) A Kb-Hull övezet területén a melléképítmények közül kizárólag

  • a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
  • b) közműpótló műtárgy,
  • c) hulladéktartály-tároló,
  • d) kerti építmény,
  • e) komposztáló és
  • f) gáz-, folyadék- és ömlesztett anyagtároló

helyezhető el.

(3) A Kb-Hull övezet paramétereit 3. melléklet 9. pontja határozza meg.

99. Különleges, egyéb, beépítésre nem szánt rekreációs célú területek (Kb-Rek)

135. § (1) A Kb-Rek övezetbe a rekreációs célú, jelentős zöldfelülettel rendelkező intézményterületek tartoznak.

(2) A Kb-Rek övezet területén

  • a) kulturális,
  • b) vendéglátó,
  • c) turisztikai,
  • d) sportolási, rekreációs és
  • e) ismeretterjesztő

rendeltetésű épületek helyezhetők el.

(3) A Kb-Rek övezet területén a melléképítmények közül kizárólag

  • a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
  • b) közműpótló műtárgy,
  • c) hulladéktartály-tároló,
  • d) kerti építmény és
  • e) zászlótartó oszlop

helyezhető el.

(4) A Kb-Rek övezet területén a meglévő és annak működéséhez szükséges kiszolgáló rendeltetést tartalmazó épületek fenntarthatók és elhelyezhetők, amennyiben az övezet előírásai arról másképp nem rendelkeznek.

(5) A Kb-Rek/6 jelű övezet területén kizárólag szállás, szolgáltató, vendéglátó-szabadidős, állatpark rendeltetést tartalmazó épületek és azok működéséhez szükséges egyéb kiszolgáló rendeltetések helyezhetők el.

(6) A Kb-Rek övezetek paramétereit az 3. melléklet 10. pontja határozza meg.

NEGYEDIK RÉSZ Záró rendelkezések

100. Hatályba léptető rendelkezés

136. § Ez a rendelet 2021. február 1. napján lép hatályba.

101. Hatályon kívül helyező rendelkezések

137. § (1) Hatályát veszti a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet.

(2) Hatályát veszti

  • 1. a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról a 43. számú városrendezési körzet (délkeleti iparterület) Borzán Gáspár u.- Diószegi út- 0586 hrsz-ú út (beépítésre szánt terület határa)- Monostorpályi út által határolt területére vonatkozóan szóló 16/2003. (VI. 30.) Kr. rendelet,
  • 2. a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról a Hatvan utcai kert Tiszalöki vasútvonal- Bartók Béla út- Kálmán u.- Karacs Ferenc u.- Szotyori u.- Tas u.- Építők u.- Fűrész u.- Köteles u.- Kishegyesi út által határolt területére vonatkozóan szóló 17/2003. (VI. 30.) Kr. rendelet,
  • 3. a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról szóló 24/2003. (IX. 18.) Kr. rendelet,
  • 4. a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról (az 51. számú városrendezési körzet Alma u.- Kisdobos u.- Pohl F. u.- Kaskötő u.- Korcsolyás u.- Szeged u. által határolt területére vonatkozóan) szóló 38/2003. (XII. 23.) Kr. rendelet,
  • 5. a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról a Piac utca - Arany János utca - Nyugati kiskörút - Széchenyi utca által határolt (Révész téri tömb) területre vonatkozóan szóló 12/2004. (IV. 5.) Kr. rendelet,
  • 6. a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról (a Debrecen-Bánk 76. számú városrendezési körzet belterületi határ - Fogoly utca és Szárcsa utcai tömbök - belterületi határ által határolt területére vonatkozóan) szóló 19/2004. (V. 28.) Kr. rendelet,
  • 7. a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003.(V. 23.) Kr. rendelet módosításáról (a Debrecen-Haláp 77. számú városrendezési körzet Sármány utca - 48.számú országos főút - belterületi határ által határolt területére vonatkozóan) szóló 20/2004. (V. 28.) Kr. rendelet,
  • 8. a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról szóló 27/2004. (VII. 12.) Kr. rendelet,
  • 9. a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról a Debrecen-Alsójózsa 28113 és 70113 hrsz-ú tömb területére, illetve a Debrecen Bercsényi u. 109. szám alatti 6577 hrsz-ú telket is magában foglaló tömb területére, valamint Debrecen-Pallag városrész észak-nyugati területére vonatkozóan szóló 50/2004. (XII. 23.) Kr. rendelet,
  • 10. a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról (a Debrecen 72. számú városrendezési körzet (Debrecen-Pallag) 70036 hrsz-ú út - 70033/114 hrsz-ú út - 70028/40 hrsz-ú út - 70023 hrsz-ú árok - Mezőgazdász út - 66017 hrsz-ú út - Fekete István utca, a Debrecen 40.1-2. számú városrendezési körzet Kishegyesi út - Tócó-csatorna mellett szabályozott zöldterület - 16690/4 hrsz-ú terület - nyugati külső körút (észak-déli forgalmi út), a Debrecen 71. számú városrendezési körzet (Debrecen-Józsa) 35.sz. főút - Hátszeg utca - Szilegyházi utca - Gönczy Pál utca, valamint Debrecen 29. számú városrendezési körzet (Kerekestelep) Alma utca - Szeged utca - Lázár utca - 70540 hrsz-ú út által határolt területeire vonatkozóan) szóló 3/2005. (II. 15.) Kr. rendelet,
  • 11. a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról (a Debrecen 54. számú városrendezési körzet Kondoros csatorna- Vámospércsi út- 72202 hrsz-ú út által határolt tömb területére vonatkozóan) szóló 13/2005. (IV. 29.) Kr. rendelet,
  • 12. a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról a Debrecen 41.2. számú városrendezési körzet Basahalom utca és környékére vonatkozóan szóló 26/2005. (VII. 15.) Kr. rendelet,
  • 13. a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról (Debrecen (Köntöskert városrész), Csigekert u. - Balmazújvárosi út - Köntösgátsor u. - Bartók Béla u. által határolt területekre vonatkozóan) szóló 32/2005. (IX. 16.) Kr. rendelet,
  • 14. a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról (a Debrecen-Józsa 71. számú városrendezési körzet Szentgyörgyfalvi út - Bocskai István út - Tócó csatorna - 27986/17 hrsz-ú, 27987/2 hrsz-ú terület - 27986/21 hrsz-ú út által határolt tömb területére, valamint a Debrecen-Józsa 71. számú városrendezési körzet Bocskai István út - Szentgyörgyfalvi út - belterületi határ - 27091/6 hrsz-ú út által határolt tömb területére vonatkozóan) szóló 38/2005. (X. 11.) Kr. rendelet,
  • 15. a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról (a Debrecen, Nyugati iparterület Balmazújvárosi út menti védelmi rendeltetésű erdőzóna terület-felhasználású 17191, 17192/1 és az 17192/2 hrsz-ú telkekre vonatkozóan) szóló 54/2005. (XII. 19.) Kr. rendelet,
  • 16. a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról (a Debrecen 51. számú városrendezési körzet -Lenc telep- Monostorpályi út- 30287/8 hrsz-ú út- Szeged u.- Ringló u.- Cseresznye u. által határolt tömb területére, valamint a 29. számú városrendezési körzet Monostorpályi út- Előd u.- Leiningen u.- Mikepércsi út által határolt tömb területére, továbbá a 47. számú városrendezési körzet - (Köztemető)- 4. számú országos főút- Benczúr utca- névtelen utca (meglévő temető kerítés mellett)- északi dűlőút (tervezett temető kerítés mellett) által határolt területére vonatkozóan) szóló 9/2006. (III. 24.) rendelet,
  • 17. a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról (a Debrecen 1. számú városrendezési körzet Csapó u. - Vár u. - Kálvin tér - Hunyadi u. - Rákóczi u. által határolt tömb területére vonatkozóan) szóló 16/2006. (V. 31.) rendelet,
  • 18. a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról (a Debrecen, Diószegi út - 70581 hrsz-ú Olajfa út - 11275 hrsz-ú csatorna - keleti külső körút által határolt területre vonatkozóan) szóló 28/2006. (X. 31.) rendelet,
  • 19. a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról (a Debrecen, Fancsikai Pihenőközpont (Létai út - Bodzás ér - Létavértesi út - Panoráma út által határolt) területre, valamint a Debrecen, 52.2 vk., Borzán Gáspár u.- 11275 ill. 70579 hrsz-ú csatorna - 70577 hrsz-ú út - Monostorpályi út - Vámraktár út - Wolafka utca által határolt területre vonatkozóan) szóló 22/2007. (V. 25.) rendelet,
  • 20. a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról szóló 26/2007. (VI. 21.) rendelet,
  • 21. a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23. ) Kr. rendelet módosításáról (a Debrecen, 35. vrk., Egyetemváros (DOTE) Móricz Zsigmond krt. - Pallagi út - Nagyerdei krt. - Dóczy J. u. által határolt területre vonatkozóan) szóló 33/2007. (VII. 6.) rendelet,
  • 22. a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról (a Debrecen, Határ úti Ipari Park, Kishegyesi út - Határ út - 17118/11 hrsz-ú út - belterületi határ - tervezett beépítésre szánt terület határa - belterületi határ - 17118/2 hrsz-ú út által határolt területre vonatkozóan) szóló 40/2007. (X. 1.) rendelet,
  • 23. a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról (a Debrecen, 33. számú főút - Szabó Lőrinc u. - 19378/1 hrsz-ú út - 19384/120 hrsz-ú út - Tiszalöki vasútvonal által határolt területre vonatkozóan) szóló 27/2008. (VI. 27.) rendelet,
  • 24. a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról (a Debrecen, Alma u. - Cseresznye u. - Pohl Ferenc u. - szabályozási terv készítendő határvonal által határolt területre vonatkozóan) szóló 18/2009. (VII. 10.) rendelet,
  • 25. a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról szóló 22/2009. (IX. 15.) rendelet,
  • 26. a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról (a Debrecen, 41. vrk., 0446/1 hrsz-ú út - 0438/1 hrsz-ú út - 0419/2 hrsz-ú út - Budapest - Záhony vasútvonal - 0450 hrsz-ú csatorna - 15003 hrsz-ú csatorna által határolt területre vonatkozóan) szóló 26/2009. (IX. 24.) rendelet,
  • 27. a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról (a Debrecen, Monostorpályi út - 0576/3 hrsz-ú út - 0576/100 hrsz-ú út és 0577 hrsz-ú út által határolt tömbre vonatkozóan) szóló 28/2009. (X. 22.) rendelet,
  • 28. a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról (a Debrecen-Pallag északnyugati tömb belterületi határa módosítására vonatkozóan) szóló 29/2009. (X. 22.) rendelet,
  • 29. a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról (a Debrecen, 46. vk., Budapest - Záhony vasútvonal - 4564/3 hrsz-ú út - Apafája utca - Tőr utca - Gyalog utca - Káka utca - Futó utca által határolt területre vonatkozóan) szóló 30/2009. (X. 22.) rendelet,
  • 30. a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról (a Debrecen-Haláp Fakopáncs utcától keletre lévő tömbre vonatkozóan) szóló 43/2009. (XI. 30.) rendelet,
  • 31. a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. számú rendeletet módosításáról (33. számú főút - 0205 hrsz-ú út - 0226/37 és 0226/5 hrsz-ú terület - 0226/12 hrsz-ú terület - 0228/93 hrsz-ú terület - 0228/9 hrsz-ú erdőterület - 0230/2 és 0229 hrsz-ú út által határolt területet és a 0205 hrsz-ú út területére vonatkozóan) szóló 5/2010. (II. 1.) rendelet,
  • 32. a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról szóló 9/2010. (II. 23.) rendelet.

….………………………………..

….………………………………..

Dr. Szekeres Antal
címzetes főjegyző

Dr. Papp László
polgármester

1.1. melléklet 1.

Jellemzően beépítésre szánt területek tervlapjai

11-jellemzoen-beepitesre-szant-teruletek.pdf

1.2. melléklet 1.

Jellemzően beépítésre nem szánt területek tervlapjai

12-jellemzoen-beepitesre-nem-szant-teruletek.pdf

1.3. melléklet 1.

Utcai párkánymagasság tervlapjai

13-utcai-parkanymagassag.pdf

1.4. melléklet 1.

Védelem, kötelezettség, korlátozás tervlapjai

14-vedelem-korlatozas-kotelezettseg_.pdf

2. melléklet a 47/2020. (XII. 28.) önkormányzati rendelethez

Építési övezetek szabályozási határértékei

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

1. Nagyvárosias lakóterület építési övezetei

1.1. Nagyvárosias telepszerű lakóterület

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

Ln-T/1

szabadonálló

-

50

3

Ln-T/2

szabadonálló

-

40

4

Ln-T/3

szabadonálló

-

20

5

Ln-T/AI1

szabadonálló

40

-

9,5

30

1,25

6

Ln-T/AI2

szabadonálló

40

-

9,5

15

1,25

7

Ln-T/AI3

14000

szabadonálló

40

-

9,5

30

1,25

8

Ln-T/AI4

szabadonálló

50

-

9,5

30

1,60

9

Ln-T/AI5

szabadonálló

50

7,0

9,5

30

1,60

10

Ln-T/AI6

1100

szabadonálló

40

-

13,0

30

1,60

11

Ln-T/P1

4000

szabadonálló

80

-

15,0

10

4,00

12

Ln-T/P2

5000

szabadonálló

80

-

9,5

10

2,40

13

Ln-T/P3

3000

szabadonálló

80

-

9,5

10

2,40

1.2. Nagyvárosias szabadonálló lakóterület

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

Ln-SZ/1

szabadonálló

-

30

3

Ln-SZ/2

1100

szabadonálló

30

-

14,0

30

1,40

4

Ln-SZ/3

4000

szabadonálló

20

-

15,0

30

1,00

5

Ln-SZ/4

szabadonálló

40

-

13,0

30

1,60

6

Ln-SZ/5

szabadonálló

-

30

7

Ln-SZ/6

9000

szabadonálló

30

-

15,0

50

1,50

8

Ln-SZ/7

5000

szabadonálló

30

-

15,0

30

1,50

9

Ln-SZ/8

1100

szabadonálló

30

7,0

9,5

30

1,00

1.3. Nagyvárosias zártsorú lakóterület

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

Ln-Z/1

zártsorú

-

30

3

Ln-Z/2

zártsorú

80

-

13,0

10

3,20

4

Ln-Z/3

1100

zártsorú

60

-

13,0

20

2,60

5

Ln-Z/4

900

zártsorú

40

-

13,0

30

1,80

1.4. Nagyvárosias vízkezelési és -tárolási terület

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

Ln-Vke

szabadonálló

-

2. Kisvárosias lakóterület építési övezetei

2.1. Belvárosi kisvárosias lakóterület

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

Lk-B/1

900

zártsorú

50

-

9,5

30

1,50

3

Lk-B/2

900

zártsorú

-

7,5

1,50

4

Lk-B/3

1000

zártsorú

50

-

10,0

40

1,25

5

Lk-B/4

900

zártsorú

60

-

9,5

20

1,75

6

Lk-B/5

1000

zártsorú

40

-

7,5

40

0,75

7

Lk-B/6

4000

40

-

9,5

20

1,25

8

Lk-B/7

1100

zártsorú

50

-

5,5

40

0,50

9

Lk-B/8

400

zártsorú

50

-

7,5

40

0,75

10

Lk-B/9

600

zártsorú

40

-

5,5

40

0,50

11

Lk-B/10

1100

zártsorú

50

-

9,5

30

2,00

12

Lk-B/11

1000

zártsorú

50

-

7,5

30

1,00

13

Lk-B/12

600

zártsorú

40

-

9,5

40

1,25

14

Lk-B/13

2500

zártsorú

50

-

9,5

40

1,50

15

Lk-B/14

720

zártsorú

50

-

9,5

30

1,50

16

Lk-B/15

800

zártsorú

40

-

7,5

40

0,75

17

Lk-B/16

800

zártsorú

60

-

9,5

20

1,75

18

Lk-B/17

900

zártsorú

50

-

12,5

30

2,00

19

Lk-B/18

-

19

Lk-B/19

1000

zártsorú

40

-

5,5

40

0,75

20

Lk-B/AI1

9000

zártsorú

40

-

12,5

30

1,75

21

Lk-B/AI2

4500

zártsorú

40

-

12,5

30

1,50

22

Lk-B/AI3

zártsorú

30

-

7,5

40

0,75

2.2. Külső városi kisvárosias lakóterület

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

Lk-K/1

900

zártsorú

40

8,5

12,5

40

1,50

3

Lk-K/2

2500

szabadonálló

40

8,5

12,5

40

1,25

4

Lk-K/3

900

szabadonálló

40

8,5

12,5

40

1,40

5

Lk-K/4

2500

szabadonálló

30

8,5

12,5

50

1,25

6

Lk-K/5

19000

szabadonálló

25

8,5

12,5

50

1,00

7

Lk-K/6

900

zártsorú

40

7,0

9,5

40

1,25

8

Lk-K/7

900

szabadonálló

40

7,0

9,5

40

1,00

9

Lk-K/8

4000

szabadonálló

30

7,0

9,5

50

1,00

10

Lk-K/9

2500

szabadonálló

30

7,0

9,5

50

1,00

11

Lk-K/10

900

szabadonálló

30

7,0

9,5

50

1,00

12

Lk-K/11

900

szabadonálló

25

7,0

9,5

50

0,75

13

Lk-K/12

4000

zártsorú

40

-

7,5

40

1,00

14

Lk-K/13

600

zártsorú

40

-

7,5

40

1,00

15

Lk-K/14

300

zártsorú

40

-

7,5

40

1,00

16

Lk-K/15

180

zártsorú

40

-

7,5

40

1,00

17

Lk-K/16

900

szabadonálló

30

-

7,5

50

0,75

18

Lk-K/17

720

szabadonálló

30

-

7,5

50

0,75

19

Lk-K/18

600

szabadonálló

30

-

7,5

50

0,75

20

Lk-K/19

600

szabadonálló

30

-

7,5

50

0,75

21

Lk-K/20

450

szabadonálló

30

-

7,5

50

0,75

22

Lk-K/21

720

-

40

-

7,5

40

1,00

23

Lk-K/22

720

-

30

-

7,5

50

0,75

24

Lk-K/23

180

zártsorú

50

-

6,0

30

0,75

25

Lk-K/24

300

zártsorú

40

-

6,0

40

0,80

26

Lk-K/25

900

szabadonálló

30

-

6,0

50

0,65

27

Lk-K/26

800

szabadonálló

30

-

6,0

50

0,65

28

Lk-K/27

720

szabadonálló

30

-

6,0

50

0,60

29

Lk-K/28

450

szabadonálló

30

-

6,0

50

0,65

30

Lk-K/29

800

szabadonálló

20

-

6,0

60

0,40

31

Lk-K/30

180

ikres

50

-

6,0

30

1,00

32

Lk-K/31

450

ikres

30

-

6,0

50

0,60

33

Lk-K/32

600

-

30

-

6,0

50

0,60

34

Lk-K/33

1100

szabadonálló

40

-

5,5

40

0,65

35

Lk-K/34

300

zártsorú

40

-

5,5

40

0,70

36

Lk-K/35

720

szabadonálló

30

-

5,5

50

0,65

37

Lk-K/36

1100

szabadonálló

20

-

5,5

60

0,70

38

Lk-K/37

360

zártsorú

40

-

5,0

40

0,60

39

Lk-K/38

720

szabadonálló

30

-

4,5

50

0,60

40

Lk-K/AI1

4000

szabadonálló

20

8,5

12,5

50

0,70

41

Lk-K/AI2

4000

szabadonálló

30

-

9,5

40

0,70

42

Lk-K/AI3

4000

szabadonálló

20

-

7,5

50

0,70

43

Lk-K/AI4

1100

szabadonálló

40

-

7,5

40

1,00

44

Lk-K/AI5

720

szabadonálló

40

-

7,5

40

1,00

45

Lk-K/AI6

4000

-

20

-

9,5

50

0,70

46

Lk-K/AI7

1100

-

50

8,5

12,5

20

1,25

2.3. Kisvárosias telepszerű lakóterület

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

Lk-T

szabadonálló

-

9,5

0,50

2.4. Kisvárosias energiaközmű terület

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

Lk-En

szabadonálló

-

3. Kertvárosias lakóterület építési övezetei

3.1. Intenzív kertvárosias lakóterület

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

Lke-I/1

720

szabadonálló

30

-

7,5

50

0,75

3

Lke-I/2

720

-

30

-

7,5

50

0,75

4

Lke-I/3

1100

szabadonálló

20

-

6,0

65

0,40

5

Lke-I/4

720

szabadonálló

30

-

6,0

50

0,60

6

Lke-I/5

600

szabadonálló

30

-

6,0

50

0,60

8

Lke-I/6

900

-

30

-

6,0

50

0,60

9

Lke-I/7

720

-

30

-

6,0

50

0,60

10

Lke-I/8

600

-

30

-

6,0

50

0,60

11

Lke-I/9

300

zártsorú

30

-

6,0

50

0,70

12

Lke-I/10

600

ikres

30

-

4,5

50

0,60

13

Lke-I/AI1

2500

-

30

-

4,5

50

0,70

3.2. Laza kertvárosias lakóterület

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

Lke-L/1

600

zártsorú

40

-

7,5

40

1,00

3

Lke-L/2

900

szabadonálló

30

-

7,5

50

0,50

4

Lke-L/3

720

szabadonálló

30

-

7,5

50

0,60

5

Lke-L/4

720

-

30

-

7,5

50

0,60

6

Lke-L/5

1100

szabadonálló

20

-

6,0

65

0,35

7

Lke-L/6

720

szabadonálló

30

-

6,0

50

0,50

8

Lke-L/7

600

szabadonálló

30

-

6,0

50

0,60

9

Lke-L/8

900

oldalhatáron álló

30

-

6,0

50

0,40

10

Lke-L/9

720

oldalhatáron álló

30

-

6,0

50

0,50

11

Lke-L/10

600

oldalhatáron álló

30

-

6,0

50

0,60

12

Lke-L/11

600

zártsorú

30

-

6,0

50

0,60

13

Lke-L/12

300

zártsorú

30

-

6,0

50

0,60

14

Lke-L/13

180

zártsorú

40

-

6,0

40

0,80

15

Lke-L/14

600

-

40

-

6,0

40

0,80

16

Lke-L/15

1100

-

30

-

6,0

50

0,40

17

Lke-L/16

900

-

30

-

6,0

50

0,40

18

Lke-L/17

720

-

30

-

6,0

50

0,60

19

Lke-L/18

600

-

30

-

6,0

50

0,60

20

Lke-L/19

900

szabadonálló

30

-

4,5

50

0,40

21

Lke-L/20

900

szabadonálló

25

-

4,5

60

0,40

22

Lke-L/21

720

szabadonálló

30

-

4,5

50

0,40

23

Lke-L/22

720

szabadonálló

25

-

4,5

60

0,45

24

Lke-L/23

600

szabadonálló

30

-

4,5

50

0,60

25

Lke-L/24

900

oldalhatáron álló

30

-

4,5

50

0,40

26

Lke-L/25

600

oldalhatáron álló

30

-

4,5

50

0,60

27

Lke-L/26

720

zártsorú

30

-

4,5

50

0,50

28

Lke-L/27

600

ikres

30

-

4,5

50

0,50

29

Lke-L/28

1100

-

30

-

4,5

50

0,45

30

Lke-L/29

900

-

30

-

4,5

50

0,45

31

Lke-L/30

720

-

30

-

4,5

50

0,45

32

Lke-L/31

600

-

30

-

4,5

50

0,45

33

Lke-L/32

720

szabadonálló

15

-

4,5

70

0,50

34

Lke-L/AI1

4000

szabadonálló

30

-

12,5

50

1,00

35

Lke-L/AI2

2500

-

30

-

9,5

50

0,80

36

Lke-L/AI3

1100

szabadonálló

40

-

7,5

40

0,80

37

Lke-L/AI4

2500

szabadonálló

30

-

7,5

50

0,70

38

Lke-L/AI5

4000

szabadonálló

20

-

7,5

65

0,50

39

Lke-L/AI6

900

-

40

-

6,0

40

0,80

40

Lke-L/AI7

2500

szabadonálló

30

-

6,0

50

0,60

41

Lke-L/AI8

4000

szabadonálló

30

-

4,5

50

0,40

42

Lke-L/AI9

2500

-

30

-

4,5

50

0,40

3.3. Józsai kertvárosias lakóterület

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

Lke-J/1

1100

szabadonálló

20

-

6,0

65

0,35

3

Lke-J/2

900

szabadonálló

30

-

6,0

50

0,60

4

Lke-J/3

900

szabadonálló

25

-

4,5

60

0,40

5

Lke-J/4

720

szabadonálló

30

-

6,0

50

0,50

6

Lke-J/5

720

szabadonálló

30

-

4,5

50

0,50

7

Lke-J/6

900

oldalhatáron álló

30

-

4,5

50

0,40

8

Lke-J/7

600

oldalhatáron álló

30

-

4,5

50

0,60

9

Lke-J/8

900

zártsorú

30

-

6,0

50

0,60

10

Lke-J/9

600

zártsorú

30

-

6,0

50

0,60

11

Lke-J/10

1100

-

30

-

4,5

50

0,35

12

Lke-J/11

900

-

30

-

4,5

50

0,40

13

Lke-J/12

900

-

25

-

4,5

60

0,40

14

Lke-J/13

720

-

30

-

4,5

50

0,50

15

Lke-J/14

600

-

30

-

4,5

50

0,50

16

Lke-J/15

600

-

30

-

6,0

50

0,60

17

Lke-J/16

600

-

30

-

6,0

50

0,60

18

Lke-J/17

600

oldalhatáron álló

30

-

4,5

50

0,50

19

Lke-J/18

450

zártsorú

30

-

6,0

50

0,60

20

Lke-J/AI1

4000

szabadonálló

20

-

9,5

65

0,60

21

Lke-J/AI2

2500

szabadonálló

30

-

7,5

50

0,70

22

Lke-J/AI3

2500

-

30

-

4,5

50

0,50

23

Lke-J/AI4

4000

szabadonálló

40

-

4,5

40

0,50

3.4. Egyéb különálló belterület, kertvárosias lakóterület

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

Lke-Kb/1

1100

szabadonálló

20

-

6,0

65

0,35

3

Lke-Kb/2

1100

szabadonálló

20

-

4,5

65

0,35

4

Lke-Kb/3

900

szabadonálló

25

-

4,5

60

0,40

5

Lke-Kb/4

900

oldalhatáron álló

25

-

4,5

60

0,40

6

Lke-Kb/5

900

szabadonálló

20

-

4,5

65

0,40

7

Lke-Kb/6

2500

szabadonálló

30

-

6,0

50

0,25

8

Lke-Kb/7

720

szabadonálló

30

-

6,0

50

0,50

9

Lke-Kb/8

720

-

30

-

6,0

50

0,50

10

Lke-Kb/9

720

szabadonálló

30

-

4,5

50

0,50

11

Lke-Kb/10

720

oldalhatáron álló

30

-

4,5

50

0,50

12

Lke-Kb/11

600

szabadonálló

30

-

4,5

50

0,60

13

Lke-Kb/12

900

szabadonálló

25

-

4,5

60

0,40

14

Lke-Kb/AI1

2000

szabadonálló

25

-

6,0

60

0,50

15

Lke-Kb/AI2

4000

szabadonálló

30

-

4,5

50

0,40

3.5. Kertvárosias energiaközmű terület

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

Lke-En

szabadonálló

-

4. Falusias lakóterület építési övezetei

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

Lf/1

720

szabadonálló

30

-

4,5

50

0,20

3

Lf/2

720

szabadonálló

20

-

4,5

65

0,20

4

Lf/3

900

szabadonálló

20

-

4,5

65

0,20

5

Lf/4

900

szabadonálló

30

-

5,5

50

0,20

6

Lf/5

1100

szabadonálló

30

-

4,5

50

0,20

7

Lf/6

1100

szabadonálló

20

-

4,5

65

0,20

8

Lf/7

1100

szabadonálló

30

-

4,5

50

0,20

9

Lf/8

1100

szabadonálló

20

-

5,5

65

0,20

10

Lf/9

900

szabadonálló

20

-

4,5

65

0,20

11

Lf/10

720

szabadonálló

30

-

5,5

50

0,20

12

Lf/AI1

3500

szabadonálló

30

-

4,5

50

0,30

13

Lf/AI2

1100

szabadonálló

20

-

5,5

65

0,20

5. Településközpont terület építési övezetei

5.1. Városközpont terület

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

Vt-Vk/1

900

szabadonálló

80

-

18,0

10

4,75

3

Vt-Vk/2

1100

zártsorú

50

-

7,5

40

0,75

4

Vt-Vk/3

900

zártsorú

50

-

7,5

30

1,00

5

Vt-Vk/4

900

zártsorú

60

-

7,5

20

1,00

6

Vt-Vk/5

900

zártsorú

50

-

5,5

30

0,50

7

Vt-Vk/6

1100

zártsorú

60

-

9,5

20

1,75

8

Vt-Vk/7

900

zártsorú

80

-

9,5

10

2,50

9

Vt-Vk/8

900

zártsorú

50

-

12,5

30

2,00

10

Vt-Vk/9

900

zártsorú

60

-

15,0

20

2,25

11

Vt-Vk/10

1000

szabadonálló

50

-

12,5

30

2,00

12

Vt-Vk/11

1000

zártsorú

70

-

7,5

10

1,50

13

Vt-Vk/12

1000

zártsorú

50

-

9,5

30

1,50

14

Vt-Vk/13

1100

zártsorú

60

-

9,5

20

1,75

15

Vt-Vk/14

1100

zártsorú

80

-

9,5

10

2,50

16

Vt-Vk/15

1100

zártsorú

40

-

12,5

30

1,50

17

Vt-Vk/16

1000

zártsorú

50

-

12,5

30

2,00

18

Vt-Vk/17

1100

zártsorú

60

-

12,5

20

2,00

19

Vt-Vk/18

1100

zártsorú

70

-

12,5

10

2,25

20

Vt-Vk/19

1000

zártsorú

80

-

12,5

10

3,25

21

Vt-Vk/20

-

22

Vt-Vk/21

1000

zártsorú

-

15,0

2,50

23

Vt-Vk/22

1000

zártsorú

60

-

16,0

20

3,00

24

Vt-Vk/23

1200

zártsorú

80

-

18,0

10

3,00

25

Vt-Vk/24

1500

zártsorú

60

-

12,5

20

2,50

26

Vt-Vk/25

1500

zártsorú

50

-

9,5

40

1,75

27

Vt-Vk/26

1500

zártsorú

60

-

12,5

20

2,50

28

Vt-Vk/27

3000

szabadonálló

60

-

12,5

20

2,50

29

Vt-Vk/28

1500

zártsorú

80

-

15,0

0

4,00

30

Vt-Vk/29

2500

zártsorú

50

-

9,5

30

1,25

31

Vt-Vk/30

2500

zártsorú

-

15,0

5,00

32

Vt-Vk/31

2500

zártsorú

-

12,5

3,50

33

Vt-Vk/32

3000

zártsorú

60

-

18,0

20

4,25

34

Vt-Vk/33

3000

zártsorú

70

-

18,0

20

3,50

35

Vt-Vk/34

3000

zártsorú

80

-

16,0

10

4,00

36

Vt-Vk/35

3500

zártsorú

50

-

12,5

30

2,00

37

Vt-Vk/36

4000

zártsorú

40

-

12,5

40

1,25

38

Vt-Vk/37

4000

zártsorú

80

-

16,0

10

3,50

39

Vt-Vk/38

400

zártsorú

-

12,5

3,50

40

Vt-Vk/39

4000

zártsorú

-

15,0

5,00

41

Vt-Vk/40

5000

szabadonálló

40

-

15,0

40

2,50

42

Vt-Vk/41

1100

zártsorú

80

-

12,5

10

2,50

43

Vt-Vk/42

6000

zártsorú

60

-

12,5

20

2,00

44

Vt-Vk/43

zártsorú

80

-

18,0

10

4,00

45

Vt-Vk/44

zártsorú

50

-

12,5

30

2,00

46

Vt-Vk/45

zártsorú

50

-

16,0

30

3,00

47

Vt-Vk/46

zártsorú

50

-

9,5

30

1,00

48

Vt-Vk/47

zártsorú

60

-

9,5

20

1,75

49

Vt-Vk/48

2000

zártsorú

60

-

12,5

10

2,50

50

Vt-Vk/49

3000

zártsorú

60

-

16,0

20

2,50

51

Vt-Vk/50

1100

zártsorú

90

-

18,0

10

4,25

52

Vt-Vk/51

zártsorú

60

-

15,0

20

2,25

53

Vt-Vk/52

zártsorú

70

-

22,0

10

3,50

54

Vt-Vk/53

zártsorú

80

-

10,0

10

2,50

55

Vt-Vk/54

zártsorú

80

-

12,5

10

3,25

56

Vt-Vk/55

zártsorú

80

-

22,0

5,50

57

Vt-Vk/56

zártsorú

80

-

15,0

10

4,00

58

Vt-Vk/57

zártsorú

-

9,5

3,00

59

Vt-Vk/58

zártsorú

-

22,0

60

Vt-Vk/59

zártsorú

-

25,0

61

Vt-Vk/60

szabadonálló

-

5,50

62

Vt-Vk/61

720

zártsorú

80

-

12,5

2,50

63

Vt-Vk/62

6000

zártsorú

-

15,0

4,25

64

Vt-Vk/AI1

5000

szabadonálló

40

-

7,5

40

0,75

65

Vt-Vk/AI2

900

zártsorú

40

-

7,5

40

0,75

5.2. Városközponti telepszerű terület

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

Vt-Vk-T

szabadonálló

-

5.3. Helyi központ terület

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

Vt-Hk-J/1

900

szabadonálló

50

-

12,5

30

2,00

3

Vt-Hk-J/2

900

zártsorú

40

-

12,5

50

1,60

4

Vt-Hk-M/1

2500

szabadonálló

30

-

9,5

50

1,00

5

Vt-Hk-M/2

1100

szabadonálló

50

7,0

12,5

30

1,75

6

Vt-Hk-M/3

1100

szabadonálló

50

-

7,5

30

1,25

7

Vt-Hk-H/1

600

szabadonálló

30

-

7,5

50

0,75

8

Vt-Hk-H/2

1100

szabadonálló

40

-

7,5

40

0,40

9

Vt-Hk-H/3

900

szabadonálló

50

-

9,5

30

0,75

10

Vt-Hk-T/1

900

szabadonálló

30

-

7,5

50

1,25

11

Vt-Hk-T/2

600

zártsorú

40

-

9,5

40

1,00

12

Vt-Hk-T/3

600

zártsorú

40

-

12,5

40

1,25

13

Vt-Hk-T/4

4000

szabadonálló

50

12,5

15,0

30

2,00

14

Vt-Hk-T/5

900

szabadonálló

30

-

7,5

50

1,00

15

Vt-Hk-A/1

4000

szabadonálló

40

8,5

15,0

40

2,25

16

Vt-Hk-A/2

4000

szabadonálló

40

8,5

12,5

40

2,00

17

Vt-Hk-A/3

900

zártsorú

50

-

9,5

30

1,50

6. Intézmény terület építési övezetei

6.1. Vegyes, jellemzően zártsorú beépítésű intézmény terület

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

Vi-Z/1

1100

zártsorú

60

7,0

12,5

40

2,50

3

Vi-Z/2

1100

zártsorú

60

7,0

15

40

3,50

4

Vi-Z/3

1100

zártsorú

60

8,5

12,5

40

2,00

5

Vi-Z/4

6000

zártsorú

40

-

12,5

40

1,50

6

Vi-Z/5

10000

zártsorú

80

-

15,0

5

4,00

7

Vi-Z/6

4000

zártsorú

100

-

9,5

0

3,00

8

Vi-Z/7

2500

zártsorú

80

-

15,0

5

4,00

9

Vi-Z/8

4000

zártsorú

30

-

25

50

2,50

6.2. Vegyes, jellemzően szabadonálló beépítésű intézmény terület

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

Vi-Sz/1

35000

szabadonálló

15

-

9,5

70

0,50

3

Vi-Sz/2

29000

szabadonálló

20

-

7,5

60

0,50

4

Vi-Sz/3

10000

szabadonálló

60

-

25,0

20

5,00

5

Vi-Sz/4

10000

szabadonálló

50

-

15,0

30

2,50

6

Vi-Sz/5

10000

szabadonálló

40

-

12,5

40

1,60

7

Vi-Sz/6

10000

szabadonálló

40

7,0

9,5

40

1,25

8

Vi-Sz/7

10000

szabadonálló

30

-

12,5

50

1,25

9

Vi-Sz/8

10000

szabadonálló

30

7,0

12,5

50

1,00

10

Vi-Sz/9

10000

szabadonálló

30

7,0

9,5

50

1,00

11

Vi-Sz/10

6000

szabadonálló

40

-

9,5

40

1,25

12

Vi-Sz/11

6000

szabadonálló

40

-

9,5

40

1,25

13

Vi-Sz/12

6000

szabadonálló

40

-

9,5

40

1,25

14

Vi-Sz/13

4000

szabadonálló

50

-

15,0

30

2,50

15

Vi-Sz/14

4000

szabadonálló

50

-

15,0

30

2,50

16

Vi-Sz/15

4000

szabadonálló

50

-

12,5

30

2,00

17

Vi-Sz/16

4000

szabadonálló

50

8,5

12,5

30

2,00

18

Vi-Sz/17

4000

szabadonálló

50

9,5

12,5

30

2,00

19

Vi-Sz/18

4000

szabadonálló

40

-

15,0

40

2,00

20

Vi-Sz/19

4000

szabadonálló

40

-

15,0

40

2,00

21

Vi-Sz/20

4000

szabadonálló

40

-

12,5

40

1,60

22

Vi-Sz/21

4000

szabadonálló

40

7,0

9,5

30

1,25

23

Vi-Sz/22

4000

szabadonálló

40

7,0

9,5

40

1,25

24

Vi-Sz/23

4000

szabadonálló

30

-

15

50

2,50

25

Vi-Sz/24

4000

szabadonálló

30

-

12,5

50

1,25

26

Vi-Sz/25

4000

szabadonálló

30

7,0

12,5

30

1,25

27

Vi-Sz/26

4000

szabadonálló

30

-

9,5

50

1,00

28

Vi-Sz/27

3500

szabadonálló

40

-

7,5

40

1,00

29

Vi-Sz/28

2500

szabadonálló

40

-

9,5

40

1,25

30

Vi-Sz/29

2000

szabadonálló

80

-

9,5

10

1,00

31

Vi-Sz/30

2500

szabadonálló

30

-

9,5

50

1,00

32

Vi-Sz/31

2500

szabadonálló

20

-

9,5

60

1,00

33

Vi-Sz/32

1500

szabadonálló

50

-

15,0

30

2,50

34

Vi-Sz/33

1500

szabadonálló

40

7,0

9,5

40

1,25

35

Vi-Sz/34

1100

szabadonálló

60

-

7,5

20

1,50

36

Vi-Sz/35

1100

szabadonálló

60

-

7,5

20

1,50

37

Vi-Sz/36

1100

szabadonálló

50

8,5

12,5

30

2,00

38

Vi-Sz/37

1100

szabadonálló

30

7,0

9,5

50

1,00

39

Vi-Sz/38

600

szabadonálló

100

-

25,0

0

8,00

40

Vi-Sz/39

180

szabadonálló

KÉ80

6.3. Vegyes, intermodális csomópont intézmény terület

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

Vi-IK

szabadonálló

80

15,0

20,0

10

5,00

7. Ipari terület építési övezetei

7.1. Általános ipari Gip jelű terület

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

Gip/1

1000000

szabadonálló

50

-

30

30

1,50

3

Gip/2

100000

szabadonálló

50

-

30

30

1,50

4

Gip/3

60000

szabadonálló

-

5

Gip/4

25000

szabadonálló

50

-

12,5

30

1,50

6

Gip/5

10000

szabadonálló

50

-

17,5

30

1,50

7

Gip/6

10000

szabadonálló

40

-

12,5

40

1,50

8

Gip/7

4000

szabadonálló

50

-

17,5

30

1,50

9

Gip/8

4000

szabadonálló

50

-

15,0

30

1,50

10

Gip/9

4000

szabadonálló

50

12,5

30

1,50

7.2. Általános ipari Gip-En jelű terület

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

Gip-En

szabadonálló

-

8. Általános gazdasági terület építési övezetei

8.1. Általános gazdasági Gá-Ip jelű terület

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

Gá-Ip/1

400000

szabadonálló

40

-

25

40

2,00

3

Gá-Ip/2

100000

szabadonálló

60

-

25

20

2,00

4

Gá-Ip/3

40000

szabadonálló

50

-

25

30

2,00

5

Gá-Ip/4

11000

szabadonálló

50

-

25

30

2,00

*[1]6

Gá-Ip/5

10000

szabadonálló

50

-

15

30

1,50

7

Gá-Ip/6

6000

szabadonálló

50

-

12,5

30

1,30

8

Gá-Ip/7

6000

szabadonálló

50

-

9,5

30

1,00

9

Gá-Ip/8

4000

szabadonálló

50

-

12,5

30

1,30

10

Gá-Ip/9

4000

szabadonálló

50

-

9,5

30

1,00

11

Gá-Ip/10

4000

szabadonálló

50

-

7,5

30

0,80

12

Gá-Ip/11

4000

szabadonálló

40

-

9,5

40

0,80

13

Gá-Ip/12

4000

szabadonálló

40

-

7,5

40

0,60

14

Gá-Ip/13

4000

szabadonálló

30

-

7,5

50

0,40

15

Gá-Ip/14

2500

szabadonálló

50

-

12,5

30

1,30

16

Gá-Ip/15

2500

szabadonálló

50

-

9,5

30

1,00

17

Gá-Ip/16

2500

szabadonálló

40

-

12,5

40

1,00

18

Gá-Ip/17

2500

szabadonálló

40

-

9,5

40

0,80

19

Gá-Ip/18

2500

szabadonálló

40

-

7,5

40

0,60

20

Gá-Ip/19

1100

szabadonálló

50

-

9,5

30

1,00

21

Gá-Ip/20

900

szabadonálló

60

-

4,5

20

0,60

8.2. Általános gazdasági -É jelű terület

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

-É/1

40000

szabadonálló

50

-

12,5

30

2,00

3

-É/2

4000

szabadonálló

50

-

15

30

1,50

4

-É/3

4000

szabadonálló

50

-

9,5

30

1,60

5

-É/4

2500

szabadonálló

40

-

9,5

40

0,80

6

-É/5

2500

szabadonálló0

40

6,0

40

0,50

8.3. Általános gazdasági -Ny jelű terület

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

-Ny/1

16000

szabadonálló

50

-

9,5

30

1,00

3

-Ny/2

4000

szabadonálló

50

-

9,5

30

1,00

4

-Ny/3

4000

szabadonálló

40

-

9,5

40

0,80

5

-Ny/4

4000

szabadonálló

50

-

7,5

30

1,00

6

-Ny/5

2500

szabadonálló

60

-

12,5

20

1,50

7

-Ny/6

2500

szabadonálló

60

-

9,5

20

1,00

8

-Ny/7

2500

szabadonálló

50

-

9,5

30

1,00

8.4. Általános gazdasági -D jelű terület

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

-D/1

6000

szabadonálló

30

-

9,5

50

0,60

3

-D/2

4000

szabadonálló

50

-

12,5

30

1,30

4

-D/3

4000

szabadonálló

50

-

9,5

30

1,60

5

-D/4

4000

szabadonálló

40

-

12,5

40

1,00

6

-D/5

4000

szabadonálló

40

-

9,5

40

0,80

7

-D/6

4000

szabadonálló

40

-

6,0

40

0,50

8

-D/7

4000

szabadonálló

20

-

9,5

65

0,60

9

-D/8

4000

szabadonálló

20

-

6,0

65

0,20

10

-D/9

2500

szabadonálló

50

-

9,5

30

1,00

11

-D/10

2500

szabadonálló

40

-

9,5

40

0,80

12

-D/11

2500

szabadonálló

30

-

6,0

50

0,40

13

-D/12

2000

szabadonálló

40

-

7,5

40

0,60

14

-D/13

1100

szabadonálló

40

-

9,5

40

0,80

15

-D/14

1100

szabadonálló

40

-

7,5

40

0,60

8.5. Általános gazdasági -K jelű terület

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

-K/1

10000

szabadonálló

40

-

7,5

40

0,60

3

-K/2

10000

szabadonálló

40

-

7,5

40

0,60

4

-K/3

4000

szabadonálló

60

-

9,5

20

1,00

5

-K/4

4000

szabadonálló

50

-

12,5

30

1,30

6

-K/5

4000

szabadonálló

40

-

12,5

40

1,60

7

-K/6

4000

szabadonálló

40

-

9,5

40

1,30

8

-K/7

2500

szabadonálló

60

-

9,5

20

1,00

9

-K/8

1000

szabadonálló

40

-

7,5

40

0,60

8.6. Általános gazdasági -Eb jelű terület

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

-Eb/1

10000

szabadonálló

15

-

6,0

70

0,20

3

-Eb/2

4000

szabadonálló

50

-

9,5

30

1,60

4

-Eb/3

10000

szabadonálló

40

-

6,0

40

0,50

5

-Eb/4

2500

szabadonálló

50

-

7,5

30

0,80

6

-Eb/5

2500

szabadonálló

50

-

6,0

30

0,60

7

-Eb/6

2500

szabadonálló

40

-

7,5

40

0,60

8

-Eb/7

1100

szabadonálló

40

-

9,5

40

0,80

9

-Eb/8

2500

szabadonálló

50

-

12,5

30

1,30

10

-Eb/9

10000

szabadonálló

40

-

7,5

40

0,60

8.7. Általános gazdasági -Ü jelű terület

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

2500

szabadonálló

40

-

9,5

20

0,80

8.8. Általános gazdasági -En jelű terület

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

-En

szabadonálló

-

9. Különleges nagykiterjedésű kereskedelmi célú terület építési övezetei

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

K-Ker/1

4000

szabadonálló

40

-

15

40

1,70

3

K-Ker/2

4000

szabadonálló

40

-

12,5

40

1,30

4

K-Ker/3

4000

szabadonálló

40

-

9,5

40

1,50

5

K-Ker/4

4000

szabadonálló

40

-

9,5

20

1,30

6

K-Ker/5

4000

szabadonálló

30

-

15

50

2,00

7

K-Ker/6

4000

szabadonálló

30

-

9,5

50

1,00

10. Különleges oktatási központok területének építési övezetei

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

K-Okt/1

100000

szabadonálló

40

-

40

2,00

3

K-Okt/2

50000

szabadonálló

30

-

12,5

50

1,30

4

K-Okt/3

12000

szabadonálló

15

-

7,5

70

0,40

5

K-Okt/4

6000

szabadonálló

30

-

25

50

2,50

6

K-Okt/5

5000

szabadonálló

30

-

9,5

50

0,40

7

K-Okt/6

4000

szabadonálló

40

-

12,5

30

1,70

8

K-Okt/7

4000

szabadonálló

30

-

15

50

1,50

11. Különleges egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület építési övezetei

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

K-/1

10000

szabadonálló

40

-

40

2,00

3

K-/2

50000

szabadonálló

25

-

15,5

40

1,00

4

K-/3

20000

szabadonálló

35

-

18,0

40

1,50

12. Különleges nagykiterjedésű sportolási célú terület építési övezetei

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

K-Sp/1

50000

szabadonálló

15

-

6,0

70

0,30

3

K-Sp/2

40000

szabadonálló

20

-

6,0

65

0,40

4

K-Sp/3

20000

szabadonálló

15

-

12,5

50

0,60

5

K-Sp/4

10000

szabadonálló

50

-

20,0

30

2,00

6

K-Sp/5

10000

szabadonálló

20

-

12,5

30

0,80

7

K-Sp/6

20000

szabadonálló

-

13. Különleges növénykert területének építési övezetei

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

K-Nk/1

200000

szabadonálló

15

-

7,5

70

0,30

3

K-Nk/2

4000

szabadonálló

15

-

5,0

70

0,25

14. Különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület építési övezetei

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

K-Hon/1

40000

szabadonálló

40

-

9,5

40

1,30

3

K-Hon/2

20000

szabadonálló

40

-

12,5

40

1,70

4

K-Hon/3

4000

szabadonálló

15

-

9,5

70

0,50

5

K-Hon/4

20000

szabadonálló

10

-

4,5

75

0,15

15. Különleges hulladékkezelő területének építési övezetei

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

K-Hull/1

10000

szabadonálló

40

8,5

12,5

40

-

3

K-Hull/2

10000

szabadonálló

40

-

6,0

40

-

4

K-Hull/3

4000

szabadonálló

40

-

7,5

40

-

5

K-Hull/4

4000

szabadonálló

-

7,5

50

-

16. Különleges közlekedéshez kapcsolódó épület elhelyezésére szolgáló terület építési övezetei

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

K-Közl/1

40000

szabadonálló

50

-

9,5

10

1,30

17. Különleges mezőgazdasági üzem terület építési övezetei

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

K-/1

4000

szabadonálló

10

-

7,5

40

-

3

K-/2

4000

szabadonálló

20

-

7,5

40

-

4

K-/3

4000

szabadonálló

40

-

7,5

40

-

18. Különleges egyéb, rekreációs célú terület építési övezetei

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

K-Rek/1

50000

szabadonálló

30

-

7,5

50

0,80

3

K-Rek/2

40000

szabadonálló

20

-

7,5

65

0,50

4

K-Rek/3

30000

szabadonálló

40

-

20

20

2,00

5

K-Rek/4

10000

szabadonálló

20

-

10,5

50

0,70

6

K-Rek/5

10000

szabadonálló

15

-

7,5

70

0,40

7

K-Rek/6

4000

szabadonálló

30

-

7,5

50

0,80

8

K-Rek/7

4000

szabadonálló

20

-

6,0

65

0,40

19. Különleges egyéb, városgazdálkodást és üzemeltetést szolgáló terület építési övezetei

19.1. Különleges egyéb, városgazdálkodást és üzemeltetést szolgáló K- jelű terület

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

K-/1

20000

szabadonálló

20

-

6,0

65

0,40

3

K-/2

20000

szabadonálló

40

-

7,5

40

1,00

4

K-/3

4000

szabadonálló

20

-

9,5

65

0,60

5

K-/4

4000

szabadonálló

15

-

4,5

50

0,25

19.2. Különleges egyéb, városgazdálkodást és üzemeltetést szolgáló energiaközmű K-/En jelű terület

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

K--En

10000

szabadonálló

-

20. Különleges megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület építési övezete

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési
övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítés
mód

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó

megengedett legkisebb mértéke (m)

megengedett legnagyobb mértéke (m)

2

K-En

4000

szabadonálló

30

-

20

40

1,50

3. melléklet a 47/2020. (XII. 28.) önkormányzati rendelethez

Övezetek szabályozási határértékei

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

1. Közlekedési terület övezetei

1.1. Közúti főhálózat terület

A

B

C

D

E

1

Övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

KÖu

-

2

-

-

1.2. Mellékúthálózat terület

A

B

C

D

E

1

Övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

Kt-Kk

-

2

-

-

3

Kt-Kk-S

-

10

-

7,5

1.3. Önálló gyalogos utak terület

A

B

C

D

E

1

Övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

Kt-Kgy

-

2

-

-

1.4. Kötöttpályás (vasúti) közlekedési létesítmények terület

A

B

C

D

E

1

Övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

KÖk

-

2°

12,5°°

-

° Konténerterminál esetén 5%

°° Konténerterminál esetén 30 méter

1.5 Légi közlekedési létesítmények terület

A

B

C

D

E

1

Övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

KÖl

-

2

-

15

2. Zöldterület és fásított köztér övezetei

2.1. Városi jelentőségű közpark területe

A

B

C

D

E

1

Övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

Z-Vp

150000

2

7,5

70

2.2. Közpark terület

A

B

C

D

E

1

Övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

Z-Kp/1

10000

2

4,5

70

3

Z-Kp/2

10000

3

7,5

60

4

Z-Kp/3

10000

0

-

50

2.3. Közkert terület

A

B

C

D

E

1

Övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

Z-Kk

1000

-

-

60

3

Kt-Zkk/1

1000

-

-

60

4

Kt-Zkk/2

1000

-

2.4. Zöldterületi vízkezelési és -tárolási terület

A

B

C

D

E

1

Övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

Z-Vke

2.5. Fásított köztér terület

A

B

C

D

E

1

Övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

Kt-Fk/1

1000

2

4,5

20

3

Kt-Fk/2

1000

2

4,5

40

3. Erdőterület övezetei

3.1. Védelmi erdőterület

A

B

C

D

E

1

Övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

E-V/1

50000

0

-

-

3

E-V/2

50000

0

-

-

4

E-V-En

3.2. Gazdasági erdőterület

A

B

C

D

E

1

Övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

E-G

100000

0,5

4,5

-

3.3. Közjóléti erdőterület

A

B

C

D

E

1

Övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

E-K/1

100000

0,5

4,5

-

3

E-K/2

100000

5

4,5

-

4. Általános mezőgazdasági terület övezetei

A

B

C

D

E

1

Övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

/1

-

3

4,5

-

3

/2

-

0,2

3,5sz

-

4

-En

-

sz szabadidős, sportolási célú épületek esetén 4,5 m

5. Kertes mezőgazdasági terület övezete

A

B

C

D

E

1

Övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

Mk/1

-

3

5,5

-

6. Megújuló energiaforrások hasznosítása céljára szolgáló különleges beépítésre nem szánt terület övezete

A

B

C

D

E

1

Övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

Kb-En

10000

10

-

-

7. Különleges, beépítésre nem szánt vadaspark, arborétum területének övezetei

A

B

C

D

E

1

Övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

Kb-Arb/1

200000

5

5

75

3

Kb-Arb/2

30000

5

6

75

4

Kb-Arb/3

10000

5

7,5

75

8. Különleges beépítésre nem szánt temetőterület övezete

A

B

C

D

E

1

Övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

Kb-T

5000

10

6,0

45

9. Különleges egyéb, beépítésre nem szánt hulladékkezelő és, -lerakó területének övezete

A

B

C

D

E

1

Övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

Kb-Hull

10000

5

12,5

-

10. Különleges egyéb, beépítésre nem szánt rekreációs célú terület övezete

A

B

C

D

E

1

Övezet
jele

A kialakítható telek legkisebb területe (m2)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

Kb-Rek/1

10000

5

6

60

3

Kb-Rek/2

20000

5

6

40

4

Kb-Rek/3

10000

10

7,5

70

5

Kb-Rek/4

10000

10

6

65

6

Kb-Rek/5

10000

5

7,5

75

7

Kb-Rek/6

10000

4,5

12,5

75

8

Kb-Rek/7

7000

10

7,5

70

9

Kb-Rek/8

5000

5

4,5

40

10

Kb-Rek/9

2000

10

7,5

70

11

Kb-Rek/10

10000

1

6

75

12

Kb-Rek/11

25000

5

6

85

13

Kb-Rek/12

50000

10

20

40

14

Kb-Rek/13

4000

4. melléklet a 47/2020. (XII. 28.) önkormányzati rendelethez

SZEMÉLYGÉPKOCSIK ELHELYEZÉSE

kép: /download/EJR_313507-image1.png

Belső zóna: a Nagykörút vonalán belüli területek és a Nagykörút külső oldalához kapcsolódó területek egy telek mélységig.

Középső zóna: a Tiszalök – Debrecen – Nyíregyháza vasútvonalak és a belterület határa, 052 hrsz-ú terület (Nagyerdő) nyugati határa, 056/3 , 056/4 és a 056/5 hrsz-ú területek nyugati telekhatára, 069 hrsz-ú iparvasút és a 058/14 hrsz-ú telek keleti és déli telekhatára által határolt területek.

Külső zóna: a Belső zóna és a Középső zóna területébe nem tartozó területek.

Egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani3):

A

B

C

D

1

rendeltetés

Belső
zóna

Középső zóna 1)

Külső
zóna 1)

2

1. lakás, és üdülő önálló rendeltetésminden egysége után az alábbi szorzóval

1

1

2

3

2.a. kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység árusítóterének 100 m2 bruttó szintterületig minden megkezdett … m2-e után

20

4

2.b.2) kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység árusítóterének 100 - 1000 m2 bruttó szintterület közötti területének minden megkezdett … m2-e után

40

20

20

5

2.c.2) kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység árusítóterének 1000 m2 bruttó szintterület feletti területének minden megkezdett … m2-e után

40

30

20

6

3. szállás jellegű önálló rendeltetési egység (kivéve 23 és 24 sorban foglaltak) … vendégszobája után

2

1

1

7

4.a. fő- és gyűjtőút melletti építmény vendéglátó önálló rendeltetési egység fogyasztó terének esetén minden megkezdett … m2 fogyasztótér után

20

10

10

8

4.b. kiszolgáló út melletti építmény vendéglátó önálló rendeltetési egység fogyasztó terének minden megkezdett … m2 fogyasztótér után

20

10

10

9

5. bölcsőde, alap- és középfokú nevelési, oktatási önálló rendeltetési egység minden foglalkoztatója és/vagy tanterme nettó alapterületének megkezdett … m2 után

40

30

20

10

6. felsőfokú nevelési, oktatási és kutatási önálló rendeltetési egység oktatási és kutatási helyiségeinek minden megkezdett
… m2 nettó alapterülete után

30

20

20

11

7.a. kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység esetén – ahol a férőhelyszám értelmezhető – minden megkezdett … férőhelye után

10

5

2,5

12

7.b. kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység – ahol a férőhelyszám nem értelmezhető minden megkezdett … m2 nettó alapterülete után

100

50

25

13

8.a. lelátóval nem rendelkező sportolás, strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egységek minden … férőhelye után

10

5

2,5

14

8.b. lelátóval rendelkező sportolás célját szolgáló önálló rendeltetési egységek minden … férőhelye után

30

15

7,5

15

9. igazgatási rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló-, nem fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egységek főhelyiségei (vizsgáló, kezelő, váró, iroda) minden megkezdett … m2 nettó alapterülete után

20

10

10

16

10. fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egység minden megkezdett … betegágya után

4

4

2

17

11. ipari (üzemi) önálló rendeltetési egység gyártó, szerelő helységeinek minden megkezdett … m2–e után

200

200

18

12. raktározási önálló rendeltetési egység raktárhelyiségeinek minden megkezdett … m2–e után

1.500

1.500

19

14. iroda és egyéb önálló rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett … m2 nettó alapterülete után

50

20

20

20

15. jelentős zöldfelületet igénylő közösségi kulturális önálló rendeltetési egység és közhasználatú park területének minden megkezdett … m2 –e után

1000

500

500

21

16. kollégium, diákotthon, diákszálló, munkásszálló, idősek otthona minden … férőhelye után

20

10

10

22

17. hajléktalanszálló, szállás jellegű önálló rendeltetési egység huzamos tartózkodásra szolgáló irodai helyiségeinek minden megkezdett 40 m2 nettó alapterülete után

40

40

40

1) azon építési telkekre, amelyek legalább 50%-a egy villamos megálló-pár elméleti középpontjától mért 350 m-es sugarú körön belül helyezkedik el, a középső zóna esetén a belső zóna, a külső zóna esetén a középső zóna normái alkalmazhatóak a kertvárosias és falusias lakóterületek kivételével

2) a napi fogyasztási cikkeket forgalmazó létesítményekre vonatkozó előírások figyelembevételével

3 9.§ (2) bekezdés eltérő rendelkezésének hiányában

5. melléklet a 47/2020. (XII. 28.) önkormányzati rendelethez

kép: /download/EJR_313516-image1.png

6. melléklet a 47/2020. (XII. 28.) önkormányzati rendelethez

kép: /download/EJR_313523-image1.png

7. melléklet a 47/2020. (XII. 28.) önkormányzati rendelethez

Hatvan utcai kert területén elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma

kép: /download/EJR_313524-image1.png

8. melléklet a 47/2020. (XII. 28.) önkormányzati rendelethez

Liget lakópark területén elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma

kép: /download/EJR_313526-image1.png

9. melléklet a 47/2020. (XII. 28.) önkormányzati rendelethez

Nyulas területén elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma

kép: /download/EJR_313528-image1.png


[1] * módosította DMJV 13/2021. (III. 1.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos 2021. március 2-től.