Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselőtestületének 24/2019 (XI.26.) önkormányzati rendelete
a telekadóról
Hatályos: 2020. 01. 01Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselőtestületének 24/2019 (XI.26.) önkormányzati rendelete
a telekadóról
Csanádpalota Város Önkormányzata Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) és h) pontja valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 13. pontjában meghatározott feladatkörben, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban Htv.) 1. § (1) bekezdésében szereplő felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
Értelmező rendelkezések
1. § (1) vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy, ideértve az egyéni vállalkozót, továbbá az egyes jogi személyiséggel felruházott gazdasági társaságokat
(2) vállalkozási tevékenység: profitorientált gazdasági tevékenység
(3) adóalany: az (1) bekezdésben meghatározott azon vállalkozó, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján a telek ingatlannyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.
(4) telek: olyan telek, mely beépítésre szánt területen fekszik, az építési szabályoknak megfelelően van kialakítva és egy köz- vagy magánútról közvetlenül megközelíthető. Telek az épülettel, épületrésszel be nem épített földterület, ingatlan-nyilvántartás adatai alapján művelési ág tekintetében kivett sertéstelepként-, géptárolóként-, trágyatárolóként-, kivett gépparkként, kivett udvarként, kivett szerűskertként, kivett géptárolóként nyilvántartott terület, ide nem értve a belterületen fekvő termőföldet, feltéve, ha az tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll, a külterületen fekvő termőföldet, a tanyát, a közút területét, a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet, a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet,a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény szerinti víztározó területét, az erdőt,az ingatlan-nyilvántartásban mocsárként nyilvántartott földterületet. Termőföldnek minősül az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, fásított terület, halastó művelési ágban nyilvántartott földrészlet.
(5) Belterület: a település közigazgatási területének – jellemzően a település történetileg kialakult, összefüggő, beépített, vagy beépítésre szánt területeket tartalmazó – a helyi építési szabályzatban kijelölt része
(6) Külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, vízgazdálkodási, vagy különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló, vagy művelés alatt nem álló természet közeli része
(7) Illetékességi terület: Csanádpalota földrajzilag meghatározott közigazgatási egysége
Az adó alanya
2. § (1) Az a vállalkozás, aki a naptári év első napján Csanádpalota város illetékességi területén található telek ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlan tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.
(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.
Az adó mértéke
3. § (1) Az adó alapja a telek m2-ben számított területe, differenciált adókulcsok alkalmazásával.
(2) A vállalkozás tulajdonában álló telek, valamint a magánszemély tulajdonában álló, vállalkozási tevékenység célját szolgáló
a) belterületi „kivett ipartelep” és „kivett géppark” nyilvántartás alatti telek után 45 Ft-, /m2/év
b) külterületi „kivett ipartelep” nyilvántartás alatti telek után 10 Ft-, /m2/év
c) belterületi „kivett udvar” és „kivett szérűskert” nyilvántartás alatti telek után 9 Ft-,/m2/év
d) belterületi „kivett géppark”, „kivett sertéstelep” „kivett szociális épület” „kivett trágyatároló” és „kivett géptároló” nyilvántartás alatti telek után 45 Ft-,/m2/év
Adómentesség
4. § (1) Mentes az adó megfizetése alól az, aki
a) az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész,
b) a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek,
c) az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a,
d) az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50%-ban saját előállítású termék értékesítéséből származik,
e) az Önkormányzat tulajdonában levő valamennyi művelési ágban levő telek mentes a telekadó alól.
Az adókötelezettség
5. § (1) Az adókötelezettség az alábbi nyilvántartás szerinti telektulajdonosokat terheli:
a) a belterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését vagy tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését követő év első napján,
b) a külterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján,
c) erdőnek minősülő telek esetében
ca) a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján, feltéve, ha az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nem tartják nyilván vagy
cb) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott földterületnek az Országos Erdőállomány Adattárból történő törlését követő év első napján,
d) a tanyaként nyilvántartott földterület esetében a tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlését követő év első napján,
e) az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján keletkezik.
(2) Az adókötelezettség
a) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése és tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének utolsó napján,
b) az a) pontban foglaltaktól eltérően a
ba) tényleges mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése évének,
bb) belterületen fekvő termőföld esetében annak tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének utolsó napján,
c) külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási feljegyzése évének utolsó napján,
d) az a)-c) pontban foglaltaktól eltérően teleknek minősülő földterület esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágra történő átvezetése vagy az Országos Erdőállomány Adattárba történő bejegyzése évének utolsó napján,
e) a telek építménnyel való beépítése félévének utolsó napján szűnik meg.
(3) Az adókötelezettségben bekövetkező - (1)-(2) bekezdésben nem említett - változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.
Záró Rendelkezések
6. § (1) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény rendelkezései az irányadóak.
(2) Ez a rendelet 2020. január 1. napján lép hatályba.