Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselőtestületének 2/2020 (I.15.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól és azok megsértésének jogkövetkezményeiről

Hatályos: 2020. 01. 30 - 2020. 03. 17

I. Fejezet

Általános rendelkezések


1. A rendelet hatálya


1. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed a közösségi együttélés alapvető szabályait megsértő

a) természetes személyekre,

b) jogi személyekre,

c) jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.

(2) A rendelet tárgyi hatálya nem terjed ki azokra a tevékenységgel, mulasztással, vagy jogellenes állapot fenntartásával megvalósuló magatartásokra, melyekre más jogszabály közigazgatási bírság kiszabását írja elő vagy teszi lehetővé.


2. Értelmező rendelkezések


2. § E rendelet alkalmazásában a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás:az a szándékos vagy gondatlan tevékenység, mulasztás, vagy jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló magatartás, amely társadalomra veszélyessége fokában nem minősül bűncselekménynek vagy szabálysértésnek, de a közösségi együttélés társadalmilag elfogadott szabályaival ellentétes, azokat sérti, vagy veszélyezteti.


II. Fejezet


Eljárási szabályok, eljáró hatóság, eljárási határidő és szankciók


3. Eljárási szabályok


3. § A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatt indult eljárásokban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.


4. Eljáró hatóság


4. § A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatt a hatósági eljárás lefolytatására és az e rendelet szerinti szankciók alkalmazására a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a jegyző jogosult.


5. Eljárási határidők és szankciók


5. § ( 1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatt közigazgatási hatósági eljárás legfeljebb

a) cselekményben megnyilvánuló, tevőleges magatartás esetén az elkövetéstől számított 30 napon belül,

b) mulasztásban megnyilvánuló magatartás esetén a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártát követő 30 napon belül,

c) jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló magatartás esetén a jogellenes állapot megszüntetésére nyitva álló határidő lejártát követő 30 napon belül indítható meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidők jogvesztők.


6. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás tanúsítójával szemben esetenként

a) természetes személy esetében kétszázezer forintig,

b) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.

(2) A közigazgatási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint.

(3) A közigazgatási bírság mértékének, összegének megállapításánál figyelembe kell venni a) az elkövető személyi, jövedelmi, vagyoni viszonyait, amennyiben azokat az eljárás alá vont személy az erre vonatkozó felhívás alapján igazolja,

b) a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás súlyát, veszélyességét, gyakoriságát, és a felróhatóság mértékét,

c) a közrend védelmének és a közterületek rendje biztosításának érdekét.

(4) Amennyiben a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás folyamatos mulasztás formájában valósul meg, a közigazgatási bírság ugyanazon magatartás miatt több alkalommal is kiszabható.

(5) A közigazgatási bírság kiszabása mellőzhető és figyelmeztetés alkalmazható, ha az elkövető személyére és az elkövetés körülményeire tekintettel, azokat mérlegelve a kívánt visszatartó hatás várhatóan figyelmeztetéssel is elérhető.

(6) 14 életévét betöltött,de a nagykorúságot el nem ért személlyel szemben közigazgatási bírságot kizárólag akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete, jövedelme, vagyona van.

(7) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt kiszabott közigazgatási bírságot az elsőfokú határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül készpénz átutalási megbízáson, vagy átutalással kell megfizetni Csanádpalota Város Önkormányzata 57400293-11137816 számú pénzforgalmi számlájára kell befizetni.

(8) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő, a 9. § (2) bekezdés e)-f) pontjaiban szabályozott magatartások esetén a felelősség a gépjármű üzembentartóját terheli. Az üzembentartó mentesül a közigazgatási bírság alól, ha:

a) a jármű a szabályszegés időpontját megelőzően jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben szabályszegésre vonatkozó eljárást megelőzően kezdeményezte e tárgyban a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság eljárását;

b) a járművet más személy használatába adta, és ezt teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt adatokkal (gépjármű hatósági jelzése, üzembentartó és a használatba vevő neve, születési helye, ideje, lakcím, nem természetes személy esetében megnevezése, székhelye) bizonyítja, vagy-azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabályalapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt-olyan menetlevéllel, vagy fuvarlevéllel igazolja, amelyek a fent meghatározott adatokat tartalmazzák. E pont fennállása esetén az eljárási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni.


III. Fejezet


A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások


6. A települési jelképek használatával kapcsolatos rendelkezések megsértése


7. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsít az, aki a település címerének használatára, a használat korlátaira és ábrázolására vonatkozó szabályokat megszegi, és:

a) Csanádpalota város címerét engedély nélkül vagy attól eltérően használja fel;

b) Csanádpalota város címerét közerkölcsöt sértő kiadványokon, tárgyakon, politikai szervezet és jelöltet állító civil szervezet tevékenysége során, valamint szimbólumrendszerében, kiadványain, szórólapjain, más reklámhordozóin használja;

c) Csanádpalota város címerét nem hiteles alakban ábrázolja;


(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsít az, aki a település zászlajának előállítására, használatára, a használat korlátaira vonatkozó szabályokat megszegi, és Csanádpalota város zászlaját engedély nélkül vagy attól eltérően használja.



7. A közterületek rendjét sértő vagy veszélyeztető magatartások


8. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg az, aki:

a) a közterületet hatósági engedély vagy területbérleti szerződés nélkül, vagy nem az engedélyezett időtartamra, vagy a rendeltetéstől eltérő célra vesz igénybe, vagy a közterület-használati engedélyben, területbérleti szerződésben foglaltaktól eltérően használ,

b) közterület-használat megszűnésekor a közterület eredeti állapotát nem állítja helyre,

c) közterület használati engedélyhez vagy területbérleti szerződéshez kötött, de engedély nélküli közterület használat esetén a használatot az engedélyező hatóság felhívása ellenére nem szünteti meg és az eredeti állapotot saját költségén nem állítja helyre.


9. § (1) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatára vonatkozó szabályok be nem tartásával a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsít az, aki közterületen közterület használati engedély vagy területbérleti szerződés nélkül, vagy azoktól eltérően:

a) a közterület fölé 50 cm-en túl benyúló légkondicionáló berendezést, ernyőszerkezetet,

b) mobil el árusítófülkét, ideiglenes pavilont,

c) szobrot, emlékművet és köztárgyat,

d) építési munkával kapcsolatos állványt, építőanyagot, építési törmeléket,

e) felvonulási épületet vagy közterületbe benyúló árusító automatát,

f) a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezéseket, tárgyakat helyez el,

g) sátorgarázst létesít.

(2) A közösségi élet alapvető szabályait sértő magatartást tanúsít az, aki közterületet közterület-használati engedély vagy területbérleti szerződés nélkül, vagy azoktól eltérően:

a) alkalmi és mozgóárusításra,

b) kiállítás, alkalmi vásár céljára,

c) vendéglátó-ipari előkert, kitelepülés céljára, üzleti szállítás, vagy rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukirakodásra,

d) 72 órát maghaladó időtartamban tüzelőanyag tárolására,

e) üzemképtelen vagy hatósági jelzéssel nem rendelkező jármű tárolására,

f) 12 órát meghaladó időtartamban teher, vagy áruszállításra szolgáló gépjármű, mezőgazdasági vontató, lassú jármű, munkagép, pótkocsi, autóbusz, járműszerelvény tárolására használja.

(3) A közösségi élet alapvető szabályait sértő magatartást tanúsít az, aki közterületet közterület-használati engedély vagy területbérleti szerződés nélkül, vagy azoktól eltérően szervez kiállítást, vásárt, sport-és kulturális rendezvényt, továbbá folytat mutatványos tevékenységet.


10. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsít, aki engedély nélkül, vagy attól eltérően közterületen átereszt létesít.


8. A közterületek tisztaságát sértő magatartások


11. § (1)Közösségellenes magatartást követ el, aki:

a) ingatlanhasználóként az ingatlan tisztán tartásáról nem gondoskodik vagy az ingatlanra ráhordott vagy felhalmozott hulladékot a kijelölt hulladéklerakó-helyre nem

szállítja el vagy szállítatja el,

b) az erre rendszeresített sárga színű szelektív hulladékgyűjtő edénybe nem a meghatározott újrahasznosítható hulladékot helyezi el elszállításra vagy juttat ki a hulladéklerakó állomásra,

c) aki az ingatlana rovar-és rágcsáló irtásáról, az emberi egészséget bármilyen módon veszélyeztető gyomnövények irtásáról nem gondoskodik,

d) a közterületre nyúló fák, más növények, élő sövények gallyazásáról, a járda járhatóvá tételéről nem gondoskodik,

e) az ingatlan előtti, saroktelek esetén az ingatlan minden oldalán (járda hiányában 1 m széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van az úttestig terjedő teljes terület) a zöldsáv, nyílt árok és ennek műtárgyainak tisztántartásáról, a járda hó-és síkosság mentesítéséről nem gondoskodik,

f) ingatlanhasználó aki az ingatlan állagmegóvásáról nem, illetve nem megfelelően gondoskodik, ezáltal az ingatlan állagának oly szintű romlását idézi elő, amely emberi életet veszélyeztet, továbbá a szomszédos ingatlan rendeltetésszerű használatát lényegesen

akadályozza.

g) szórakozó-, vendéglátó-, és árusító helyek üzemeltetője, aki nem gondoskodik az üzlet előtti járdaszakasz  sztántartásáról, a keletkezett hulladék eltávolításáról, a járda hó-és síkosság mentesítéséről nem gondoskodik,

h) a közterület rendeltetéstől eltérő célra (árusítás, építési, szerelési munka stb.) történő használata esetén a használattal érintett terület közvetlen környezetét nem tartja tisztán,

i) a közcsatornát, nyílt csapadékvíz elvezető árkot beszennyezni, a csapadékvíz zavartalan elfolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról felszólítás ellenére nem gondoskodik,

j) a csapadék-, és szennyvízelvezető rendszert megszünteti, megrongálja, állagát megváltoztatja, a rendszer gyomtalanítását (gyomirtását) vegyszerrel végzi,

k) aki a település belterületén állatot legeltet.


9. Az ingatlanok rendben-és tisztántartására vonatkozó szabályok megsértése


12. § A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértését valósítja meg az ingatlanhasználó, ha az ingatlan rendben-és tisztántartásáról, gyomnövényektől való mentesítéséről nem gondoskodik,


10. A közkifolyók használatára vonatkozó szabályok megsértése


13. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás, ha:

a) az ingatlanhasználó, fogyasztó a közkifolyók vizét nem háztartási szükséglet kielégítése céljára veszi rendszeresen igénybe, a közkifolyók vizét saját célú öntözésre, mezőgazdasági célokra használ azzal, hogy a közkifolyók építkezés céljára történő igénybevételét a polgármester előzetes bejelentés alapján engedélyezheti;

b) az ingatlanhasználó, fogyasztó a közkifolyó használatát annak megkezdését követő 15 napon belül az Csanádpalota Polgármesteri Hivatalba nem jelenti be.


11. A temető használatára és a temetkezési tevékenységre vonatkozó szabályok megsértése


14. § A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértését jelenti:

a) a temető nyitvatartási rendjének be nem tartása;

b) a temető fenntartójának, üzemeltetőjének sírhely kialakításra vonatkozó előírásainak be nem tartása,

c) a temetőben történő munkavégzés a temető üzemeltetője részére történő bejelentésének elmulasztása, és szombaton, vasárnapon, munkaszüneti napokon, jogszabály által a pihenőnappá nyilvánított napon a temetőben -a hozzátartozók részéről történő sírgondozás, a temetési hely növénnyel való beültetése, díszítése kivételével -történő munkavégzés;

d) a síremlék és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervének (vázrajzának) a temető üzemeltetője részére az elhelyezés előtti bemutatásának elmulasztása, vagy az vázrajztól eltérő módon történő kivitelezésre;

e) temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjel elhelyezése, a temető létesítményeinek, tartozékainak, sírok, síremlékek, a növényzet rongálása és beszennyezése, minden olyan magatartás, amely a kegyeleti érzést sérti és a látogatókat megbotránkoztatja;

f) síremlék, sírjel, urnasírbolt, sírbolt karbantartásának, helyreállításának elmulasztása;

g) a temetőüzemeltető által elrendelt növényzeteltávolítás elmulasztása;

h) a temető területén tűzrakás, hulladékégetés, szeszes italt fogyasztása és megvendégelések folytatása;

i) a sírok gondozásával kapcsolatban keletkező hulladéknak a kihelyezett gyűjtőedényen kívül történő elhelyezése;

j) mozgáskorlátozott igazolvánnyal rendelkező kivételével -a temető területén gépkocsival, motorkerékpárral, kerékpárral történő közlekedés;

k) vakvezető eb kivételével -a temető területére eb vagy más állat bevitele.

l) az építési munka befejeztével a fennmaradó anyag, törmelék elszállításáról, valamint az okozott kár helyreállításáról 10 napon belül nem gondoskodik.


12. Környezet-és zajvédelem


15. § A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértését valósítja meg, aki:

a) a szabadtéren meggyújtott tüzet felügyelet nélkül hagyja,

b) az égetés befejezésével nem gondoskodik a tűz biztonságos eloltásáról.

16. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg, aki:

a) este 22.00 óra és másnap reggel 4.00 óra között zajt keltő munkát végez kivéve, ha a tevékenység elemi kár elhárításával vagy műszaki meghibásodásból eredő javítással függ össze;

b) a közterülettel érintkező felületre, építmény udvarába, ablakba zajhatással járó hangosító berendezést helyez el és üzemeltet és ezzel indokolatlanul zavarja mások nyugalmát.


13. Kereskedelmi-és vendéglátási tevékenység


17. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a kereskedelmi és vendéglátási tevékenység körében, aki:

a) közterület-használati engedély nélkül,vagy attól eltérő módon alkalmi vagy mozgóárusítást, jogosulatlan kereskedelmi tevékenységet végez;

b) az üzletek nyitvatartási rendjével kapcsolatos előírásokat és kötelezettségeket megszegi;

c) vendéglátó helyiséghez tartozó teraszt, előkertet közterület használati engedély nélkül vagy attól eltérő módon létesít, működtet;

d) közterületen nem árusítható terméket értékesít, közterületen állatot forgalmaz;

e) közterületen zajkeltésre alkalmas hangosító berendezést elhelyez és működtet, vagy közterületen olyan helyhez kötött hangosító berendezést üzemeltet, amely nincs összefüggésben jogszerűen folytatott ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységgel -az engedélyezett közterületi rendezvény keretében történő zeneszolgáltatás kivételével -és amely indokolatlanul zavarja mások nyugalmát.


14. Állattartás


18. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki közterületen állatot legeltet vagy ingatlanáról felügyelet nélkül kienged.


15. A közterületnév-és házszámtáblára, lakcímbejelentésre vonatkozó rendelkezések megsértése


19. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

a) a közterület elnevezését tartalmazó táblát megrongálja, beszennyezi, szövegét megváltoztatja vagy olvashatatlanná teszi, engedély nélküli eltávolítja;

b) a házszámtáblák elkészíttetéséről és kihelyezéséről, szükséges karbantartásáról, pótlásáról nem gondoskodik.

20. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki a polgárok személyiadat-és lakcímnyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. § (1) bekezdésébe foglalt lakcím bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.


16. Közterületi szeszesital fogyasztás


21. § ( 1) Csanádpalota város közterületein tilos a szeszesital fogyasztása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közterületi szeszesital fogyasztási tilalom nem vonatkozik az engedélyezett rendezvények helyszínén és annak ideje alatt történő szeszesital fogyasztásra.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás jogkövetkezményeit a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény határozza meg.


IV. Fejezet


17. Záró rendelkezések


22. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.





Dr. Debreczeni István                                                                            Kakuja-Simon Helga

 polgármester                                                                                      jegyző jogkörében eljárva



A rendelet 2020.január 15.  napján kihirdetésre került.

                 Kakuja-Simon Helga

                                                         jegyző jogkörében eljárva