Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2019 (XI.14.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2020. 01. 17- 2022. 05. 21 14:35Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2019 (XI.14.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Csanádpalota Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. (továbbiakban: Mötv.) törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Csanádpalota Városi Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az Önkormányzat székhelye: 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10.
(3) Az Önkormányzat illetékességi területe: Csanádpalota város közigazgatási területe
(4) Közös Önkormányzati hivatal neve, székhelye: Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatal, 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10.
(5) Az önkormányzat szervei: Csanádpalota Városi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület), a polgármester, a Képviselő-testület Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottsága, a Szociális, Oktatási és Kulturális Bizottsága, Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatal, a jegyző, a Csanádpalota Térségi Köznevelési Önkormányzati Társulás, a Makói Kistérség Többcélú Társulása, a Makó- és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás, a Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás.
(6) Az önkormányzat hivatalos kiadványa a PALOTAI KRÓNIKA, amely időszakonként, szükség szerint jelenik meg, évfolyam szám/különszám megjelölésével.
(7) Az önkormányzat jelképei a városi címer és zászló, melyek leírását és használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
(8) A Képviselő-testület helyi kitüntetés alapítására, adományozására vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.
Az önkormányzat feladat- és hatásköre
2. § (1) Az önkormányzat kötelező és önként vállalható feladat- és hatásköreit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, más jogszabályok rögzítik. Ellátásukról a Szervezeti és Működési Szabályzat által meghatározott módon a Képviselő-testület saját, vagy átruházott hatáskörben gondoskodik.
(2) Az önkormányzat képviselő-testülete átruházott hatásköreit az 1. sz. melléklet tartalmazza.
(3) Az önkormányzat kötelező- és önként vállalt feladatait a ciklus időtartamára szóló gazdasági programban határozza meg és az éves költségvetési rendeletében foglaltak szerint látja el.
(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:
a) Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, Naplemente Idősek Gondozóháza fenntartása,
b) Az önszerveződő közösségek támogatása. Ennek keretében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel, részükre anyagi lehetősége függvényében a költségvetésében pénzügyi támogatást biztosít.
c) mezőőri őrszolgálat létrehozása és működtetése,
d) piac működtetése,
e) egyes kommunális feladatok ellátása:Nonprofit Kft. működtetése
f) nemzetközi kapcsolatok kiépítése
g) a fiatalok lakáshoz jutásának támogatása
(5) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait kormányzati funkciók szerint a 4. melléklet tartalmazza.
(6) A Képviselő-testület a nemzetiségek jogainak érvényesülése érdekében a településen működő roma és román nemzetiségi önkormányzat munkáját a Nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény rendelkezései szerint – az együttműködési megállapodásban részletezettek szerint - biztosítja. Az önkormányzat és a Csanádpalotai Román Nemzetiségi Önkormányzattal, valamint a Csanádpalotai Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásokat a 3-4. sz. függelékek tartalmazzák.
(7) Csanádpalota Városi Önkormányzat az együttműködés keretében biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok működésének személyi és tárgyi feltételeit az alábbiak szerint:
a) A testületi ülések, egyéb rendezvények, megbeszélések, fogadóórák időpontjához és a résztvevők számához igazodóan használatra alkalmas állapotban, alapvető ingóságokkal (irodabútor, felszerelés) ingyenes helyiséghasználatot biztosít a Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatal épületében
b) . A nemzetiségi önkormányzatok pénzügyi, ügyviteli, ügyintézési és egyéb alapvető feladatai egységes szabályok szerinti elvégzése, átláthatósága érdekében kapcsolódik a helyi önkormányzat által működtetett informatikai rendszerhez, amely a folyamatos pénzügyi ellenőrzés eszközeként is szolgál.
c) Az önkormányzat jegyzője a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal történő kapcsolattartás és munkájuk segítése érdekében a hivatal köztisztviselői köréből mindkét önkormányzathoz egy-egy munkatársat jelöl ki, akinek a feladat ellátása munkaköri kötelessége. Ezen kijelölt dolgozó feladata a testületi ülések meghívóinak, előterjesztéseinek előkészítése, sokszorosítása és kiadása, valamint a jegyzőkönyvek elkészítése, a hozott határozatok végrehajtásának figyelemmel kísérése.
d) Az önkormányzat a Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Csoportján keresztül biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátását és viseli a feldatok ellátásához kapcsolódó költségeket, a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével.
e) A nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásával összefüggő sajátos feladatokat a számviteli politika, a beszerzési, leltározási és leltárkészítése szabályzat, az eszközök és források értékelési szabályzata, a pénzkezelési szabályzat, továbbá a felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata, a gazdálkodási szabályzat és a számlarend tartalmazza. A szabályzatok hatálya a nemzetiségi önkormányzatokra is kiterjednek.
f) A jegyző, vagy az általa megbízott köztisztviselő részt vesz a nemzetiségi önkormányzatok testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
A Képviselő-testület működése
3. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A képviselők nevét és lakcímét az 1. sz. függelék tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(3) A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti. A képviselő-testület az alakuló ülésén vagy az azt követő ülésen az Mötv. szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert (alpolgármestereket), dönt illetményükről és tiszteletdíjukról.
1. § (1) A Képviselő-testület munkaterve szerint 10 ülést tart. Üléseit az elfogadott munkaterv szerint a hónap első szerdai napján tartja. A Képviselő-testület július és augusztus hónapban munkaterv szerint nem ülésezik.
(2) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztésekkel együtt (továbbiakban: testületi anyag) olyan időpontban kell megküldeni, hogy a meghívottak azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(2a) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés napját, kezdési időpontját,
b) azt, hogy az ülés soros, vagy rendkívüli ülés, nyílt ülés, vagy zárt ülés,
c) az ülés helyét,
d) javasolt napirendi pontok tárgyát és azok előadóit
(1) A testületi anyagok kézbesítési módja a képviselő és polgármester által megadott e-mail címre, és ezzel egyidejűleg
a) a településen lakó képviselő, polgármester részére kézbesítő útján, vagy
b) a képviselő, polgármester távollétében az általa írásban megadott címre postai úton, vagy
c) nem a településen lakó képviselő részére postai úton az általa megadott címre.
(2) A Képviselő-testület rendkívüli ülést tarthat, amennyiben a polgármester megítélése szerint olyan jellegű kérdésben kell állást foglalni, dönteni, amelyben a késedelem az önkormányzatot hátrányos helyzetbe hozná. Rendkívüli ülés összehívása esetén – ha az írásban történik – a (2) bekezdésben megállapított határidőt nem kell betartani.
(3) Rendkívüli ülés írásbeli meghívó és írásos anyag nélkül is összehívható, az alábbi módon:
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) egyéb szóbeli meghívással.
c) e-mail útján.
(4) A Képviselő-testület üléseinek helye: Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatal Kistanácskozó terme.
(5) A Képviselő-testület esetenként a polgármester döntése alapján kihelyezett ülést is tarthat.
5. § (1) Az ülés nyilvánosságát a meghívónak az ülést megelőzően legalább 5 nappal az önkormányzat hivatalos honlapján, hirdetőtábláján történő közzétételével kell biztosítani, illetve indokolt esetben az ülés időpontjáról és a fontosabb napirendekről szóló rövid hírben is közölhető.
Az ülések tervezése, előkészítése
6. § (1) A képviselő-testület a gazdasági programmal összhangban éves munkatervet készít.
(2) A munkaterv tervezetét a tárgyévet megelőző év december havi testületi ülése elé a polgármester terjeszti be.
(3) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülés tervezett időpontját,
b) a tervezett napirendi pontokat,
c) a napirendi pontok előadójának nevét.
(4) Az elfogadott munkatervet a lakosság tájékoztatása érdekében az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.
Az előterjesztések
7. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, továbbá az új, munkaterven felüli anyagok, a képviselő-testület, vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet és határozat-tervezet, beszámoló, amelyben a képviselő-testület döntése szükséges.
(2) Tájékoztatónak minősül minden olyan a képviselő-testület részére benyújtott írásos anyag, melyben nem szükséges képviselő-testületi döntés. A tájékoztató tudomásul vétele határozattal történik.
(3) A munkatervbe nem tervezett előterjesztés napirendre tűzésének kezdeményezésére
a) polgármester, alpolgármester,
b) témakör szerint illetékes bizottság,
c) bármely képviselő,
d) jegyző jogosult.
(1) A javasolt előterjesztés napirendre tűzéséről és tárgyalásának időpontjáról a képviselő-testület – vita nélkül – dönt.
(2) Az alakuló ülés kivételével csak írásban nyújtható be előterjesztés:
a) önkormányzati rendelet-tervezet,
b) intézmény alapítása, átszervezés, megszüntetés,
c) helyi népszavazás kiírása,
d) költségvetést érintő előterjesztés,
e) munkaterv.
(6) Az előterjesztés előkészítésének szabályai:
a) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozásáért, egyeztetésekért a munkatervben meghatározottak szerint a napirend előadói a felelősek.
b) A költségvetést érintő, anyagi fedezetet igénylő javaslatokat a pénzügyi csoportvezetővel előzetesen egyeztetni kell. Az egyeztetés tényét az előterjesztés végén aláírással dokumentálni kell.
c) Az előterjesztéseket törvényességi szempontból a jegyző ellenőrzi. Amennyiben a jegyző a törvényességre vonatkozóan módosítást javasol, az előterjesztő azt - a javaslat megtételét követő 3 napon belül - az előterjesztésben módosítani köteles. A törvényességi ellenőrzés megtörténtét a jegyző az előterjesztésen aláírásával dokumentálja.
d) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések tartalmi és formai követelményei:
da) Az előterjesztés tartalmazza a napirendet tárgyaló képviselő-testületi ülés időpontját, azt a tényt, hogy az ülés munkaterv szerint tervezett, vagy rendkívüli ülés. Tartalmazza a tárgy megjelölését, a tényállás ismertetését, a döntési javaslat indokolását, az alternatív döntési lehetőség esetén az egyes változatok mellett és ellen felhozható érvéket. Pénzügyi kihatással járó döntés esetén a kiadások fedezetének meghatározását.
db) Az előterjesztés tartalmi eleme a határozati (döntési) javaslat. Alternatív döntési lehetőség esetén valamennyi alternatív javaslatot konkrétan meg kell szövegezni. A határozati javaslatnak – indokolt esetben – tartalmaznia kell a végrehajtási határidőt és a végrehajtásért felelős nevét, valamint azok felsorolását, akik a határozatról értesítést kapnak.
dc) Határozati javaslat csak akkor mellőzhető, ha az ügy ismeretében – az elfogadáson, vagy tudomásul vételen kívül – döntési igény nem keletkezik.
(8) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző 12. munkanapon kell a jegyzőhöz eljuttatni.
Képviselő-testület összehívása, vezetése
8. § (1) A polgármester és az alpolgármester egyidejű és tartós akadályoztatása esetén a testületi ülést a Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság elnöke, annak is akadályoztatása esetén a Szociális, Oktatási és Kulturális Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(2) Határozatképtelenség miatt elmaradt ülést az előzetesen kitűzött napirendekkel 8 napon belül meg kell tartani.
9. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni
a) a képviselő testület tagjait,
b) nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert
c) bizottságok nem képviselő tagjait,
d) a napirend előadóját,
e) jegyzőt, pénzügyi csoportvezetőt,
f) a napirend szerint érintett köztisztviselőt
g) a napirend szerint érintett intézmény, tagintézmény vezetőjét
h) költségvetés, költségvetés-módosítás, zárszámadás tárgyalásánál a könyvvizsgálót,
i) a tárgy szerint érintett civil szervezetek képviselőit,
j) a Csongrád Megyei Kormányhivatal Makói Járási Hivatalának vezetőjét,
k) román nemzetiségi önkormányzat elnökét,
l) roma nemzetiségi önkormányzat elnökét,
m) az országgyűlési képviselőt,
n) a könyvvizsgálót.
(2) Az ülés napirendi pontjaihoz kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület tagjain felül a meghívottak közül:
a) nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert,
b) az érintett napirendnél Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselőjét,
c) az érintett napirendnél az önkormányzat intézményének, tagintézményének vezetőjét,
d) a napirend előadóját,
e) az önkormányzat könyvvizsgálóját,
f) román nemzetiségi önkormányzat elnökét,
g) roma nemzetiségi önkormányzat elnökét,
h) a tárgy szerint érintett civil szervezetek képviselőit.
(3) Az önkormányzati feladat- és hatáskörben a meghívottak részére, valamint a jelenlévő érdeklődő polgároknak – amennyiben a napirendhez kapcsolódóan hozzá kívánnak szólni - az ülés vezetője szót adhat. Erről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.
10. § (1) A Képviselő-testület a napirend elfogadását megelőzően 1 fő jegyzőkönyv hitelesítőt választ.
(2) Az előterjesztett napirendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő javaslatot tehet. Az elhalasztásra tett javaslatot meg kell indokolni. A javaslat és az indoklás elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
(4) A képviselő-testület az általa elfogadott napirendi pontokat az elfogadás sorrendje szerint tárgyalja meg.
(5) A polgármester minden ülésen első napirendként köteles a Képviselő-testületet a két ülés közötti fontosabb eseményekről, pályázatokról és az aktuális pénzügyi helyzetről tájékoztatni, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról pedig beszámolni.
10/A. § (1) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – írásban, legkésőbb az ülést megelőző napon délelőtt 10 óráig nyújtható be a polgármesternél.
(2) Sürgősségi indítvány kezdeményezésére jogosult:
a) polgármester,
b) bizottság,
c) települési képviselők egynegyede,
d) jegyző
(3) A sürgősségi indítványt a polgármester ismerteti és szükség esetén alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid szóbeli indokolására. A sürgősségi indítványról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
11. § (1) Az ülést levezető jogosítványai:
a) megállapítja és figyelemmel kíséri a határozatképességet,
b) megnyitja és berekeszti az ülést,
c) előterjeszti a napirendi javaslatokat, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról.
d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
e) indokolatlanul hosszúra nyúlt vita esetén indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárást,
f) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a témától,
g) tárgyalási szünetet rendelhet el,
h) bonyolultabb indítvány előterjesztéséről, valamint szóban tett javaslatról hozandó döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére az ülést felfüggesztheti.
(2) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) Ügyrendi kérdésnek minősülnek a tanácskozás rendjére, az ülés vezetésére, a vita lezárására, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslatok.
(4) Az ülésvezető elsőbbséggel adja meg a szót az ügyrendi javaslat előterjesztőjének.
(5) Amennyiben az ülésvezető megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben vitának helye nincs.
(6) A napirendi pont tárgyalását maximum 5 perces szóbeli ismertetés előzheti meg.
(7) A szóbeli ismertetést úgy kell összeállítani, hogy az megfelelő tájékoztatást adjon az érdeklődő választópolgároknak a tárgyalt napirendről.
(8) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak előbb kérdést intézhetnek, majd a kérdések megválaszolása után következnek a hozzászólások.
(9) Ha az előterjesztő és az ülésvezető személye nem esik egybe, az előterjesztőnek reagálnia kell az elhangzott észrevételekre.
11/A. § (1) A tanácskozás rendje:
a) A napirendek tárgyalására az elfogadott sorrendben kerül sor. Indokolt esetben – a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel – dönthet a tárgyalási sorrend módosításáról.
b) Az ülésvezető minden napirendi pontról külön vitát nyit.
c) Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönthet egymáshoz szorosan kapcsolódó napirendek összevont tárgyalásáról.
d) A napirend előadójának rövid összefoglalója, a kérdések elhangzása és az azokra adott válaszok után a bizottsági elnökök, valamint a témakörben érintett tanácsnok legfeljebb 15 percben mondhatják el a bizottsági illetve tanácsnoki véleményt. A bizottság által elfogadott módosító javaslatokat a bizottság elnöke ismerteti.
e) A képviselő-testületi tagok és tanácskozási joggal rendelkezők hozzászólási szándékukat kézfelnyújtással jelzik. Az ülésvezető a szót a jelentkezés sorrendjében adja meg.
f) Egy hozzászóló a napirendhez legfeljebb két alkalommal, legfeljebb 10 percben szólhat.
g) A képviselő-testület egyszerű többséggel dönt a tanácskozási joggal nem rendelkező jelenlévő számára történő hozzászólási jog megadásáról.
h) A vita lezárására bármelyik képviselő javaslatot tehet az ülésvezető részére. A Képviselő-testület erről vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. A vita lezárását követően csak az a képviselő kaphat szót, aki hozzászólásra már a vita lezárásáról szóló döntés meghozatala előtt jelentkezett. A vita lezárását követően az előterjesztő válaszol a hozzászólásokra és nyilatkozik az elhangzott kiegészítésekkel, módosító javaslatokkal kapcsolatos álláspontjáról.
(2) A képviselő, ha a személyét érintő korábbi felszólalásra kíván észrevételt tenni, legfeljebb 2 perces személyes megjegyzésre kérhet szót. A felszólalást az ülésvezető engedélyezi, viszontválasznak, további vitának nincs helye.
12. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében az ülés vezetője:
(1) Figyelmezteti a hozzászólót, ha az a tárgytól eltér, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
(2) Rendre utasítja azt, aki a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít, a tanácskozás rendjét zavarja, vagy egyéb módon akadályozza a képviselő-testület munkáját.
(3) Megvonja a szót attól a felszólalótól, akit hozzászólása során harmadszor szólít fel arra, hogy térjen a tárgyra, vagy másodszor utasít rendre. Ezen jogkövetkezményre a hozzászólót minden felszólítás, rendre utasítás alkalmával figyelmeztetni kell. Amennyiben a figyelmeztetés nem történik meg a szót az ülésvezető nem vonhatja meg.
(4) Települési képviselő kivételével a rendzavarót ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására szólíthatja fel.
A döntéshozatali eljárás
13. § (2) Az ülésvezető elsőként a módosító, kiegészítő, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.
(3) Amennyiben a javaslat nem kapja meg a döntéshozatalhoz szükséges többséget, a napirend tovább nem tárgyalható. A napirend a soron következő ülésen tárgyalható újra.
(4) A megválasztott képviselők több mint felének igenlő szavazata szükséges az Mötv.-ben előírtakon túlmenően:
a) helyi közügy megoldásában való részvételhez, annak vállalásához, arról történő lemondáshoz,
b) önkormányzat rendeletében meghatározott esetekben.
14. § (1) A képviselők a szavazásban igen vagy nem szavazattal vesznek részt, illetőleg tartózkodhatnak a szavazástól. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik, a számszaki eredményt az ülés vezetője hangosan ismerteti.
(2) A képviselő-testület bármely képviselő indítványára név szerinti szavazást rendelhet el. A név szerinti szavazásról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. A polgármester utoljára szavaz.
(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ „igen, nem, tartózkodom” a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
(4) A titkos szavazás külön erre a célra készített szavazólapon, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról egy példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a testületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(5) A titkos szavazást a Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság bonyolítja le és állapítja meg a titkos szavazás eredményét.
(6) Zárt ülés tartására az Mötv. szabályait kell alkalmazni.
15. § Amennyiben a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, a képviselő-testület a mulasztás tudomására jutását követő első ülésén felülvizsgálja döntését, továbbá ezzel egyidejűleg – amennyiben kár keletkezett – az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.
Képviselő-testület döntései
16. § (1) A képviselő-testület határozata tartalmazza
a) a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban,
b) a végrehajtás határidejét – szükség esetén,
c) a végrehajtásért felelős személy nevét,
d) a határozatról értesítendők körét.
(2) A képviselő-testület határozatait külön-külön,- a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos arab sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: …../20…(….hó …nap) képviselő-testületi határozat
(3) A határozatokat – kivonat formájában – meg kell küldeni a végrehajtásban érintett személyeknek és szerveknek.
(4) Az önkormányzat normatív határozatainak kihirdetési módja az önkormányzat hivatalában – annak hirdetőtábláján – való közzététel. A határozatot legkésőbb a meghozatalát követő 15 napon belül 15 napra kell kifüggeszteni.
A rendelet-alkotás
18. § (1) Rendelet alkotását a képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.
(1a) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell, hogy milyen tények, körülmények teszik indokolttá a rendelet megalkotását, mi a rendelet-alkotással elérni kívánt cél. A rendelet-tervezetet – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – szakmailag a Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatal illetékes csoportja készíti elő a képviselő-testület illetékes bizottságának közreműködésével. A kezdeményezést a rendelet-tervezet javasolt napirendre tűzésének időpontját 2 hónappal megelőzően kell benyújtani.
(2) Amennyiben a rendelet tervezetet tárgyalásra alkalmas módon, - indokolással és előzetes hatástanulmánnyal együtt – nyújtják be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.
(3) A képviselő-testület – amennyiben azt szükségesnek látja – elhatározhatja adott tárgyú rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását.
(4) A rendelet-tervezet tárgyalása során a képviselő-testület általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó polgármesteri vagy bizottsági indítványról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja az önkormányzat hivatalában – annak hirdetőtábláján – való közzététel. Az önkormányzati rendeletet megalkotását követően legkésőbb 5 munkanapon belül kell 60 napra közzétenni.
A képviselő-testület dokumentumai
19. § (1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, melyet öt évig az erre alkalmas technikai módon meg kell őrizni. A hangfelvétel alapján jegyzőkönyv készül, mely az elhangzottakat tartalmazza. Szó szerint kell rögzíteni annak és azt a hozzászólását, aki ezt az ülésen az adott hozzászólásánál kifejezetten kéri.
(2) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.
(3) Az önkormányzat rendeleteiről és a képviselő-testület határozatairól külön-külön nyilvántartást kell vezetni.
A képviselő jogállása, kérdezési jog és interpelláció
20. § (1) A képviselő a testületi ülésen gyakorolhatja kérdezési és interpellációs jogát.
(2) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(3) Interpelláció: olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia.
(4) A kérdezés, illetve interpellációs jog a képviselőket csak képviselő-testületi üléseken, a napirend tárgyalása előtt szóban vagy írásban illeti meg.
(5) Amennyiben a települési képviselő akadályoztatása miatt nem tud részt venni a képviselő-testület ülésén, azt köteles a testületi ülést megelőzően, legkésőbb az ülés megkezdéséig írásban vagy szóban (telefonon) jelezni.
(6) Amennyiben a képviselő távolmaradását az ülés megkezdésének időpontjáig nem jelenti be és hiányzásának nincs menthető indoka, úgy távolmaradását igazolatlannak kell tekinteni.
Képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok
21. § (1) A képviselő köteles:
a) a tanácskozáshoz illő, másokat nem sértő módon megfogalmazni hozzászólásait,
b) tanácskozáshoz illő, másokat nem sértő magatartás tanúsítására,
c) a testületi ülés során felesleges hozzászólásokat mellőzni,
d) a testületi ülést követően a testületi döntést közvetíteni a lakosság felé.
Bizottságok
22. § (1) Az Önkormányzat által létrehozott bizottságok:
a) Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság 5 fő
aa) 3 fő képviselő-testületi tag,
ab) 2 fő nem képviselő-testületi tag,
b) Szociális, Oktatási és Kulturális Bizottság 5 fő
ba) 3 fő képviselő-testületi tag,
bb) 2 fő nem képviselő-testületi tag.
(2) A bizottságok feladatait, hatáskörét, ülésezésének rendjét, az ülés dokumentumait a 2. melléklet tartalmazza. A bizottságok tagjainak nevét és lakcímét a 2. sz. függelék tartalmazza.
(3) A bizottságok elnökei megállapodhatnak egymással abban, hogy összefüggő témákat együttes ülésen tárgyalnak.
(4) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság által esetenként megválasztott bizottsági tag írja alá.
23. § (1) A Képviselő-testület elé kizárólag a Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával nyújthatók be az alábbi előterjesztések:
a) gazdasági program,
b) éves költségvetési rendelet és módosító rendeletei,
c) éves zárszámadási rendelet,
d) hitelfelvétel,
e) helyi adórendelet.
(2) A Képviselő-testület elé kizárólag a Szociális, Oktatási és Kulturális Bizottság állásfoglalásával nyújthatók be az alábbi előterjesztések:
a) Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati ösztöndíj pályázat elbírálása
b) szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi, kulturális vagy sport tárgyú rendeletek
24. § (1) A bizottság tagjai a bizottság ülésein kötelesek részt venni. Indokolt távollétüket a bizottság elnökének előzetesen jelezniük kell.
(2) A bizottsági ülésre a polgármestert, alpolgármestereket, a jegyzőt és a tanácsnokot meg kell hívni.
A polgármester
25. § (1) A polgármester főállásban látja el tevékenységét.
(2) A polgármester illetményét a 2011. évi CLXXXIX. törvény állapítja meg.
(3) A polgármester fogadóórája: Hétfő 8.00 óra – 12.00 óra 12,30 óra – 16.00 óra, Kedd 8.00 óra – 12.00 óra, Szerda 8.00 óra – 12.00 óra 12.30 óra – 16.00 óra, Csütörtök ------------------------, Péntek 8.00 óra – 12.00 óra
Az alpolgármester
26. § A képviselő-testület két alpolgármestert választ, egy alpolgármestert a képviselő-testület, egy alpolgármestert nem a képviselő-testület tagjai közül, akik feladatukat társadalmi megbízatásban látják el.
Tanácsnok
27. § (1) A képviselő-testület a képviselők közül egy tanácsnokot választ.
(2) Feladatai:
a) a bizottsági üléseken való részvétel,
b) felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását,
c) polgármester akadályoztatása esetén képviseli az önkormányzatot:
ca) Makói Kistérség Többcélú Társulásában,
cb) Makói Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulásban
cc) Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulásban,
d) polgármester által meghatározott egyéb feladatok.
A jegyző
28. § (1) A jegyző a Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője, feladatait és hatáskörét Csanádpalota város, Királyhegyes és Kövegy községek közigazgatási területére kiterjedő hatállyal látja el.
(2) A jegyző a Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén az alábbi időpontokban tart fogadóórát:Hétfő 8.00 órától 12.00 óráig, Szerda 8.00 órától 12.00 óráig
(3) A jegyző akadályoztatása, tartós távolléte, illetve a jegyzői tisztség betöltetlensége esetén a polgármester a Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatal állományában lévő köztisztviselők közül – legfeljebb 6 hónap időtartamra – kijelöli a jegyzői feladatokat ideiglenesen ellátó köztisztviselőt.
(4) A jegyzőnek jelzési kötelezettsége van, ha a képviselő-testület működése vagy döntése jogszabálysértő. Ezen kötelezettségének teljesítése érdekében, - amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni – a jegyzőnek a szavazás előtt szót kell adni.
Közös Önkormányzati Hivatal
29. § A Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatal egységes hivatal, a belső tagozódását és a működésének rendjére vonatkozó szabályokat a Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti. A Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó polgármesterekkel a Szervezeti és Működési szabályzat tervezetét a jegyző egyezteti, majd ezt követően a polgármesterek terjesztik a Képviselő-testület elé jóváhagyásra.
A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok
30. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok:
a) közmeghallgatás,
b) lakossági fórum.
(3) A képviselő-testület évente legalább 4 közmeghallgatást, egy alkalommal lakossági fórumot tart. A közmeghallgatást, ennek időpontját legalább tíz nappal előbb, a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik. A közmeghallgatás időpontját az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján és honlapján közzé kell tenni.
(3a) A közmeghallgatás megtartásának részletes szabálya:
a) Kötelező közmeghallgatást tartani:
aa) a költségvetési rendelet megalkotásakor, zárszámadási rendelet elfogadásakor, helyi adóról, városrendezéssel kapcsolatos meghatározó rendeletek megalkotása előtt,
ab) ha a testület valamely napirend tárgyalása során a döntés meghozatala előtt szükségesnek tartja.
b) A közmeghallgatáson a jelenlévő választópolgárokat a kérdezés és hozzászólás joga a képviselő-testületi tagok ezen jogával azonos szabályok szerint illetik meg.
c) A közmeghallgatáson meg nem válaszolt közérdekű kérdésre a kérdezőt 15 napon belül írásban tájékoztatni kell.
d) A közmeghallgatásos testületi ülés vezetésére, a jegyzőkönyv készítésére, és egyéb kérdésekben a rendes ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.
(3b) A lakossági fórum megtartásának részletes szabályai:
a) Lakossági fórum a téma figyelembevételével – a képviselő-testület döntése alapján – a város lakossága, vagy a lakosság egy meghatározott (érintett) köre részére a kötelezően előírt egy fórumon felül is tartható.
b) A (3) bekezdés szerinti, kötelezően előírt lakossági fórumon a polgármester tájékoztatja a lakosságot az éves költségvetési terv végrehajtásáról, az önkormányzati vagyonba bekövetkezett változásokról, a Képviselő-testület fontosabb döntéseiről és rendeleteiről, a következő év fő célkitűzéseiről.
c) A fórum megszervezése, előkészítése és levezetése a polgármester feladata. A polgármester ezen feladattal az alpolgármestert is megbízhatja.
d) A lakossági fórumon a képviselő-testület tagjai kötelesek részt venni.
(4) A lakosság tájékoztatása érdekében a képviselő-testület nyílt ülésének napirendjén szereplő előterjesztéseket a testületi ülést megelőzően legalább 5 nappal, nyílt ülések jegyzőkönyveit annak elkészültét követő 5 napon belül, az önkormányzati rendeleteket a kihirdetést követő 5 napon belül az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.
Önkormányzati társulások
31. § Az önkormányzati társulások megnevezését, jogállását, feladatköreit a 3. sz. melléklet tartalmazza. A képviselő-testület a jogszabály által előírt belső ellenőrzési feladataira vonatkozó kötelezettségének a Makói Többcélú Társulással kötött belső ellenőrzési megállapodás szerint tesz eleget.
32. § Az együttes ülést a társulás székhely településének polgármestere vezeti.
Záró rendelkezések
33. § (1) Ezen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)1
1. függelék a 4. melléklethez
|
|
|---|---|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. függelék a 4. melléklethez
Név |
|
|---|---|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Név |
|
|---|---|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3. függelék a 4. melléklethez
I. Fejezet
II. Fejezet
a) tárgyhót követő minden hónap 20. munkanapjáig költségvetési jelentést,
b) tárgynegyedévet követő negyedév 20. munkanapjáig mérlegjelentést,
c) a jogszabályi előírásoknak megfelelően éves beszámolót készít az államkincstár adatszolgáltatási rendszerében.
III. Fejezet
4. függelék a 4. melléklethez
I. Fejezet
II. Fejezet
1. tárgyhót követő minden hónap 20. munkanapjáig költségvetési jelentést,
2. tárgynegyedévet követő negyedév 20. munkanapjáig mérlegjelentést,
3. a jogszabályi előírásoknak megfelelően éves beszámolót készít az államkincstár adatszolgáltatási rendszerében.
III. Fejezet
A 33. § (2) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdés alapján hatályát vesztette.