C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2011. (V. 27.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról és azok igénybevételéről (egységes szerkezetben)

C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2011. (V. 27.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról és azok igénybevételéről (egységes szerkezetben)

Hatályos: 2014. 01. 31 - 2015. 02. 28

Csanádpalota Város Önkormányzatának Képviselő-testülete – az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-a szerinti szociális ellátásról történő gondoskodás feladatkörében eljárva – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:




  1. F E J E Z E T


Általános rendelkezések


[1]1. §


 (1) Az önkormányzati segély iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell        benyújtani.

 (2) A rendeletben szabályozott szociális ellátások  iránti kérelmet a Csanádpalotai Közös    Önkormányzati Hivatalnál kell benyújtani.



  1. F E J E Z E T


Az ellátások formái


[2]2. §


(1) Az Önkormányzat által nyújtott, szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások:


a) Pénzbeli ellátások:

aa) önkormányzati segély,


b) Természetben nyújtott szociális ellátások:

ba) köztemetés,

bb) közgyógyellátás.


Rendszeres szociális segély


3. §


(1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az önkormányzat által szervezett munkavégzésbe a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat alapján nem vonható be, rendszeres szociális segélyre jogosult.


(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultság megállapításához a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat megállapítását tartalmazó igazolást csatolni kell.


[3](3) Az Önkormányzattal való együttműködésre kijelölt szerv a Csanádpalota, Kálmány Lajos utca 9. szám alatti székhelyen működő Csanádpalota Térségi Alapszolgáltatási Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekjóléti és Szociális Alapellátási Szolgáltatási Egysége.



(4) A beilleszkedést segítő programban való részvétel az alábbiakra terjed ki:

            a) kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel: a szerv által megjelölt      időpontban és helyen történő megjelenés, a megjelenés regisztráltatása,

b) az együttműködésre kijelölt szerv által az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvétel,

c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.


(5) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jogosult

            a) az együttműködésre kijelölt szervnél nem veteti nyilvántartásba magát,

b) megjelenési kötelezettségét elmulasztja és annak okát elfogadható indokkal nem menti ki,

c) felhívásra a megadott határidőn belül nem jelentkezik,

d) nem köt írásbeli megállapodást a beilleszkedést segítő programról az együttműködésre kijelölt szervvel,

e) nem teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.


Helyi lakásfenntartási támogatás


[4] [5]4. §




[6]5. §



[7]6. §


Önkormányzati segély




(1) Önkormányzati segély azoknak a személyeknek nyújtható, aki(k)

  1. létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek,
  2. időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek,
  3. önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni,    
  4. betegség, vagy elemi kár miatt segítségre szorulnak,                 
  5. az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, illetve tartásra köteles hozzátartozó esetén akkor, ha a költségek viselése a saját,  illetve a családja létfenntartását veszélyezteti,
  6. gyermeket nevelnek és időszakosan létfenntartási gondokkal küzdenek, vagy létfenntartást   veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek.


(2) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek    minősül:

  1. a várandós anya válságos helyzete miatt a gyermek megtartása veszélybe kerül,
  2. a gyermek fogadásának előkészítéséhez szükséges kiadásokat a család nem tudja fedezni,
  3. a nevelésbe vett gyermekkel családja anyagi gondok miatt nem tudja a kapcsolatot tartani,
  4. a gyermek családba való visszakerülése a család anyagi helyzete miatt meghiúsulna,

a gyermek betegségének kezelése vagy iskoláztatása anyagi segítség nélkül nem lehetséges.


[8]7. §


(1)  Önkormányzati segély a (2) bekezdésben foglaltak kivételével annak a kérelmezőnek       állapítható meg, akinek saját, illetve családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg.

  (2)   A (1) bekezdéstől eltérően a önkormányzati segélyre való jogosultág megállapítható akkor is, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem

  1. az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, ha a kérelmező egyedül él, illetve
  2. az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg az 6.§ (1) bekezdés e) pontja esetében.”


[9]8. §


 (1)   A nyújtható önkormányzati segély mértéke a (2) bekezdésben foglaltak kivételével legfeljebb          4.000,-Ft.

(2)   A nyújtható önkormányzati segély mértéke

  1. a 6.§ (1) bekezdés d) pontja esetén legfeljebb 10.000,- Ft,
  2. a 6.§ (1) bekezdés e) pontja estén legalább a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-a, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

(3)    A helyben szokásos, legolcsóbb temetési költség összegét a Képviselő-testület állapítja meg, a csanádpalotai köztemetőben temetkezési szolgáltatást végzőktől kért árajánlatok alapján.

(4)  A helyben szokásos, legolcsóbb temetési költség összegét a Képviselő-testület kétévente felülvizsgálja, a felülvizsgálat esedékessége évének január 31. napjáig.

(5)   A helyben szokásos, legolcsóbb temetési költség (3) bekezdés szerinti összege 80.000,- Ft.

(6)  A temetési költségek fedezése céljára önkormányzati segély iránti kérelem a halálesettől számított 3 hónapon belül nyújtható be.



[10]9. §


Önkormányzati segély alkalmanként adható.


[11]10. §


[12]11. §


Temetési segély


[13]12. §


Köztemetés


13. §


Az Önkormányzat a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett egyedülálló, valamint egyedülélő személyt kérelmére a köztemetés költségeinek megtérítése alól teljes egészében mentesíti, amennyiben havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.


Közgyógyellátás


14. §


Méltányossági jogcímen közgyógyellátásban részesíthető az a szociálisan rászorult személy, akinek esetében

            a) az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg

aa) egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,

ab) egyéb esetben pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át,

            b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke pedig eléri, vagy          meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.



  1. F E J E Z E T


Záró rendelkezések


15. §


(1) Ez a rendelet 2011. június hó 1. napjával lép hatályba.


(2) Hatályát veszti Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról és azok igénybevételéről szóló 1/2011. (I. 27.) önkormányzati rendelete.



Kovács Sándor                                                          Erdélyi Sándorné dr.

  polgármester                                                                        jegyző






[14]1. melléklet a 10/2011. (V. 27.) önkormányzati rendelethez


K É R E L EM

ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNT


Kérem, részemre önkormányzati segélyt szíveskedjenek megállapítani.

Kérelmem indoka: …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….

…………………………………..…………………………………………………………………………………………………………………………………….....


A) Személyi adatok

Az ellátást igénylő neve (születési név is):…………………………………..………………………………………………………………………..

Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe:……………………………….………………………………………………………………

Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe:……………………………………………………………………………………………………

Az ellátást igénylő TAJ száma:………………………………………………………………………………………………………………………………


B) A közeli hozzátartozókra és jövedelmükre vonatkozó adatok

a) A kérelmező családi körülménye:

□ egyedülélő   □ nem egyedül élő

b) A kérelmező családjában élő közeli hozzátartozók száma: ......... fő.


 Közeli hozzátartozó neve
(születési neve)

 Családi kapcsolat megnevezése

 Születési helye, év, hónap, nap

 Megjegyzés*


























 * Ebben az oszlopban kell feltüntetni, ha

 - a 16-20 év közötti gyermek nem jár oktatási intézménybe, de önálló keresettel még nem rendelkezik,

 - életkortól függetlenül a gyermek tartós betegségének vagy fogyatékosságának fennállását, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt.



c) Jövedelmi adatok

 A jövedelem típusa

 Kérelmező

 A családban élő közeli hozzátartozók

 1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó







 2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó







 3. Alkalmi munkavégzésből származó







 4. Táppénz, gyermekgondozási támogatások







 5. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások







 6. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások







 7. Egyéb jövedelem







 8. Összes jövedelem







Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt adatok valódiságát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §-ának (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv - az állami adóhatóság illetékes igazgatósága útján - ellenőrizheti.


Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatok a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához.



Dátum: ..............................................................................


 ..........................................................................
kérelmező aláírása






TÁJÉKOZTATÓ A KÉRELEM KITÖLTÉSÉHEZ

Egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik.


Család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.


Közeli hozzátartozónak számít:

- a házastárs, az élettárs;

- a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa;

- az a vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, aki

= húszévesnél fiatalabb, és önálló keresettel nem rendelkezik,

= huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik, és nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat,

= huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik, és felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat,

= korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt. A tanulói, hallgatói jogviszonyra és az egészségi állapotra vonatkozó igazolásokat a kérelemhez csatolni kell.


Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.


Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott pénzbeli támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a tizenharmadik havi nyugdíjat, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel, ha havi ellenértéke a minimálbér 50%-át nem haladja meg.

A családtagok jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.


A havi jövedelem kiszámításakor

- rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap,

- nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap

alatt kapott összeg egyhavi átlagát kell együttesen figyelembe venni.

-  2  -



Jövedelem típusai:

1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem: különösen a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenységből, továbbá szövetkezet tagjaként folytatott - személyes közreműködést igénylő - tevékenységből származó jövedelem.

2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem: itt kell feltüntetni a jogdíjat, továbbá a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységéből származó jövedelmet, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatást.

3. Alkalmi munkavégzésből származó jövedelem: alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel, ha havi ellenértéke a minimálbér 50%-át nem haladja meg.

4. Táppénz, gyermekgondozási támogatások: táppénz, terhességi- gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj.

5. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás és baleseti hozzátartozói nyugellátások; rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, rehabilitációs járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék.

6. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, az adósságcsökkentési támogatás; munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás.

7. Egyéb jövedelem: például az ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, életjáradékból, föld és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző sorokban nem került feltüntetésre.

A jövedelemről a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni szükséges.



[1] Módosította a 26/2013. (XII. 19.) ÖR. rendelet 1. §-a. Hatályos 2014.  január 1-től

[2] Módosította a 26/2013. (XII. 19.) ÖR. rendelet 11. §-a. Hatályos 2014.  január 1-től

[3] Módosította a 26/2013. (XII. 19.) ÖR. rendelet 3. §-a. Hatályos 2014.  január 1-től

[4] Hatályon kívül helyezte a 26/2013. (XII. 19.) ÖR. rendelet 10. §-a. Hatályon kívül  helyezve 2014.  január 1-től

[5] Módosította a 16/2011. (IX. 1.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2011. szeptember 1-től

[6] Hatályon kívül helyezte a 26/2013. (XII. 19.) ÖR. rendelet 10. §-a. Hatályon kívül  helyezve 2014.  január 1-től

[7] Módosította a 26/2013. (XII. 19.) ÖR. rendelet 4. §-a. Hatályos 2014.  január 1-től

[8] Módosította a 26/2013. (XII. 19.) ÖR. rendelet 5. §-a. Hatályos 2014.  január 1-től

[9] Módosította a 26/2013. (XII. 19.) ÖR. rendelet 6. §-a. Hatályos 2014.  január 1-től

[10] Módosította a 26/2013. (XII. 19.) ÖR. rendelet 7. §-a. Hatályos 2014.  január 1-től

[11] Hatályon kívül helyezte a 26/2013. (XII. 19.) ÖR. rendelet 10. §-a. Hatályon kívül  helyezve 2014.  január 1-től

[12] Hatályon kívül helyezte a 26/2013. (XII. 19.) ÖR. rendelet 10. §-a. Hatályon kívül  helyezve 2014.  január 1-től

[13] Hatályon kívül helyezte a 26/2013. (XII. 19.) ÖR. rendelet 10. §-a. Hatályon kívül  helyezve 2014.  január 1-től

[14] Módosította a 26/2013. (XII. 19.) ÖR. rendelet 8. §-a. Hatályos 2014.  január 1-től

Csanádpalota Város Önkormányzatának Képviselő-testülete – az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-a szerinti szociális ellátásról történő gondoskodás feladatkörében eljárva – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:




  1. F E J E Z E T


Általános rendelkezések


[1]1. §


 (1) Az önkormányzati segély iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell        benyújtani.

 (2) A rendeletben szabályozott szociális ellátások  iránti kérelmet a Csanádpalotai Közös    Önkormányzati Hivatalnál kell benyújtani.



  1. F E J E Z E T


Az ellátások formái


[2]2. §


(1) Az Önkormányzat által nyújtott, szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások:


a) Pénzbeli ellátások:

aa) önkormányzati segély,


b) Természetben nyújtott szociális ellátások:

ba) köztemetés,

bb) közgyógyellátás.


Rendszeres szociális segély


3. §


(1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az önkormányzat által szervezett munkavégzésbe a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat alapján nem vonható be, rendszeres szociális segélyre jogosult.


(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultság megállapításához a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat megállapítását tartalmazó igazolást csatolni kell.


[3](3) Az Önkormányzattal való együttműködésre kijelölt szerv a Csanádpalota, Kálmány Lajos utca 9. szám alatti székhelyen működő Csanádpalota Térségi Alapszolgáltatási Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekjóléti és Szociális Alapellátási Szolgáltatási Egysége.



(4) A beilleszkedést segítő programban való részvétel az alábbiakra terjed ki:

            a) kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel: a szerv által megjelölt      időpontban és helyen történő megjelenés, a megjelenés regisztráltatása,

b) az együttműködésre kijelölt szerv által az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvétel,

c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.


(5) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jogosult

            a) az együttműködésre kijelölt szervnél nem veteti nyilvántartásba magát,

b) megjelenési kötelezettségét elmulasztja és annak okát elfogadható indokkal nem menti ki,

c) felhívásra a megadott határidőn belül nem jelentkezik,

d) nem köt írásbeli megállapodást a beilleszkedést segítő programról az együttműködésre kijelölt szervvel,

e) nem teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.


Helyi lakásfenntartási támogatás


[4] [5]4. §




[6]5. §



[7]6. §


Önkormányzati segély




(1) Önkormányzati segély azoknak a személyeknek nyújtható, aki(k)

  1. létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek,
  2. időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek,
  3. önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni,    
  4. betegség, vagy elemi kár miatt segítségre szorulnak,                 
  5. az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, illetve tartásra köteles hozzátartozó esetén akkor, ha a költségek viselése a saját,  illetve a családja létfenntartását veszélyezteti,
  6. gyermeket nevelnek és időszakosan létfenntartási gondokkal küzdenek, vagy létfenntartást   veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek.


(2) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek    minősül:

  1. a várandós anya válságos helyzete miatt a gyermek megtartása veszélybe kerül,
  2. a gyermek fogadásának előkészítéséhez szükséges kiadásokat a család nem tudja fedezni,
  3. a nevelésbe vett gyermekkel családja anyagi gondok miatt nem tudja a kapcsolatot tartani,
  4. a gyermek családba való visszakerülése a család anyagi helyzete miatt meghiúsulna,

a gyermek betegségének kezelése vagy iskoláztatása anyagi segítség nélkül nem lehetséges.


 [8](3)    A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli   élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 30 napon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra önkormányzati segély nem állapítható meg.


[9]7. §


(1)  Önkormányzati segély a (2) bekezdésben foglaltak kivételével annak a kérelmezőnek       állapítható meg, akinek saját, illetve családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg.

  (2)   A (1) bekezdéstől eltérően a önkormányzati segélyre való jogosultág megállapítható akkor is, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem

  1. az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, ha a kérelmező egyedül él, illetve
  2. az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg az 6.§ (1) bekezdés e) pontja esetében.

[10](3)    A Polgármester különös méltánylást érdemlő esetben - különösen elemi csalás (pl. tűzkár), természeti csapás (pl. árvíz), betegség - jövedelemre tekintet nélkül is megállapíthat segélyt, melynek összege legfeljebb 16.000,- Ft.



[11]8. §


 (1)   A nyújtható önkormányzati segély mértéke a (2) bekezdésben foglaltak kivételével legfeljebb          4.000,-Ft.

(2)   A nyújtható önkormányzati segély mértéke

  1. a 6.§ (1) bekezdés d) pontja esetén legfeljebb 10.000,- Ft,
  2. a 6.§ (1) bekezdés e) pontja estén legalább a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-a, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

(3)    A helyben szokásos, legolcsóbb temetési költség összegét a Képviselő-testület állapítja meg, a csanádpalotai köztemetőben temetkezési szolgáltatást végzőktől kért árajánlatok alapján.

(4)  A helyben szokásos, legolcsóbb temetési költség összegét a Képviselő-testület kétévente felülvizsgálja, a felülvizsgálat esedékessége évének január 31. napjáig.

(5)   A helyben szokásos, legolcsóbb temetési költség (3) bekezdés szerinti összege 80.000,- Ft.

(6)  A temetési költségek fedezése céljára önkormányzati segély iránti kérelem a halálesettől számított 3 hónapon belül nyújtható be.



[12]9. §


Önkormányzati segély alkalmanként adható.


[13]10. §


[14]11. §


Temetési segély


[15]12. §


Köztemetés


13. §


Az Önkormányzat a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett egyedülálló, valamint egyedülélő személyt kérelmére a köztemetés költségeinek megtérítése alól teljes egészében mentesíti, amennyiben havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.


Közgyógyellátás


14. §


Méltányossági jogcímen közgyógyellátásban részesíthető az a szociálisan rászorult személy, akinek esetében

            a) az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg

aa) egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,

ab) egyéb esetben pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át,

            b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke pedig eléri, vagy          meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.



  1. F E J E Z E T


Záró rendelkezések


15. §


(1) Ez a rendelet 2011. június hó 1. napjával lép hatályba.


(2) Hatályát veszti Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról és azok igénybevételéről szóló 1/2011. (I. 27.) önkormányzati rendelete.



Kovács Sándor                                                          Erdélyi Sándorné dr.

  polgármester                                                                        jegyző







































[16]1. melléklet a 10/2011. (V. 27.) önkormányzati rendelethez


K É R E L EM

ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNT


Kérem, részemre önkormányzati segélyt szíveskedjenek megállapítani.

Kérelmem indoka: …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….

…………………………………..…………………………………………………………………………………………………………………………………….....


A) Személyi adatok

Az ellátást igénylő neve (születési név is):…………………………………..………………………………………………………………………..

Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe:……………………………….………………………………………………………………

Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe:……………………………………………………………………………………………………

Az ellátást igénylő TAJ száma:………………………………………………………………………………………………………………………………


B) A közeli hozzátartozókra és jövedelmükre vonatkozó adatok

a) A kérelmező családi körülménye:

□ egyedülélő   □ nem egyedül élő

b) A kérelmező családjában élő közeli hozzátartozók száma: ......... fő.


 Közeli hozzátartozó neve
(születési neve)

 Családi kapcsolat megnevezése

 Születési helye, év, hónap, nap

 Megjegyzés*


























 * Ebben az oszlopban kell feltüntetni, ha

 - a 16-20 év közötti gyermek nem jár oktatási intézménybe, de önálló keresettel még nem rendelkezik,

 - életkortól függetlenül a gyermek tartós betegségének vagy fogyatékosságának fennállását, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt.



c) Jövedelmi adatok

 A jövedelem típusa

 Kérelmező

 A családban élő közeli hozzátartozók

 1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó







 2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó







 3. Alkalmi munkavégzésből származó







 4. Táppénz, gyermekgondozási támogatások







 5. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások







 6. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások







 7. Egyéb jövedelem







 8. Összes jövedelem







Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt adatok valódiságát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §-ának (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv - az állami adóhatóság illetékes igazgatósága útján - ellenőrizheti.


Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatok a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához.



Dátum: ..............................................................................


 ..........................................................................
kérelmező aláírása






TÁJÉKOZTATÓ A KÉRELEM KITÖLTÉSÉHEZ

Egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik.


Család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.


Közeli hozzátartozónak számít:

- a házastárs, az élettárs;

- a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa;

- az a vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, aki

= húszévesnél fiatalabb, és önálló keresettel nem rendelkezik,

= huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik, és nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat,

= huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik, és felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat,

= korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt. A tanulói, hallgatói jogviszonyra és az egészségi állapotra vonatkozó igazolásokat a kérelemhez csatolni kell.


Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.


Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott pénzbeli támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a tizenharmadik havi nyugdíjat, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel, ha havi ellenértéke a minimálbér 50%-át nem haladja meg.

A családtagok jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.


A havi jövedelem kiszámításakor

- rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap,

- nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap

alatt kapott összeg egyhavi átlagát kell együttesen figyelembe venni.

-  2  -



Jövedelem típusai:

1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem: különösen a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenységből, továbbá szövetkezet tagjaként folytatott - személyes közreműködést igénylő - tevékenységből származó jövedelem.

2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem: itt kell feltüntetni a jogdíjat, továbbá a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységéből származó jövedelmet, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatást.

3. Alkalmi munkavégzésből származó jövedelem: alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel, ha havi ellenértéke a minimálbér 50%-át nem haladja meg.

4. Táppénz, gyermekgondozási támogatások: táppénz, terhességi- gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj.

5. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás és baleseti hozzátartozói nyugellátások; rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, rehabilitációs járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék.

6. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, az adósságcsökkentési támogatás; munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás.

7. Egyéb jövedelem: például az ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, életjáradékból, föld és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző sorokban nem került feltüntetésre.

A jövedelemről a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni szükséges.



[1] Módosította a 26/2013. (XII. 19.) ÖR. rendelet 1. §-a. Hatályos 2014.  január 1-től

[2] Módosította a 26/2013. (XII. 19.) ÖR. rendelet 11. §-a. Hatályos 2014.  január 1-től

[3] Módosította a 26/2013. (XII. 19.) ÖR. rendelet 3. §-a. Hatályos 2014.  január 1-től

[4] Hatályon kívül helyezte a 26/2013. (XII. 19.) ÖR. rendelet 10. §-a. Hatályon kívül  helyezve 2014.  január 1-től

[5] Módosította a 16/2011. (IX. 1.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2011. szeptember 1-től

[6] Hatályon kívül helyezte a 26/2013. (XII. 19.) ÖR. rendelet 10. §-a. Hatályon kívül  helyezve 2014.  január 1-től

[7] Módosította a 26/2013. (XII. 19.) ÖR. rendelet 4. §-a. Hatályos 2014.  január 1-től

[8]  Beiktatta a 3/2014. (I. 30.) ÖR. rendelet 1. §-a. Hatályos 2014.  január 31-től.

[9]  Módosította a 26/2013. (XII. 19.) ÖR. rendelet 5. §-a. Hatályos 2014.  január 1-től

[10] Beiktatta a 3/2014. (I. 30.) ÖR. rendelet 2. §-a. Hatályos 2014.  január 31-től.

[11] Módosította a 26/2013. (XII. 19.) ÖR. rendelet 6. §-a. Hatályos 2014.  január 1-től

[12] Módosította a 26/2013. (XII. 19.) ÖR. rendelet 7. §-a. Hatályos 2014.  január 1-től

[13] Hatályon kívül helyezte a 26/2013. (XII. 19.) ÖR. rendelet 10. §-a. Hatályon kívül  helyezve 2014.  január 1-től

[14] Hatályon kívül helyezte a 26/2013. (XII. 19.) ÖR. rendelet 10. §-a. Hatályon kívül  helyezve 2014.  január 1-től

[15] Hatályon kívül helyezte a 26/2013. (XII. 19.) ÖR. rendelet 10. §-a. Hatályon kívül  helyezve 2014.  január 1-től

[16] Módosította a 26/2013. (XII. 19.) ÖR. rendelet 8. §-a. Hatályos 2014.  január 1-től