Csanádpalota Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 15/2007 (VI.27.) önkormányzati rendelete

Csanádpalota Nagyközség Helyi építési Szabályzatáról

Hatályos: 2016. 01. 01

Csanádpalota Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. § (1) bekezdés a), d) pontjában kapott át nem ruházható hatáskörében eljárva és a 16. § (1) bekezdése felhatalmazása birtokában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban Étv.) 13. §-ába és a végrehajtására kiadott Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. §-ába foglaltak alapján a következő rendeletet alkotja:


ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK


1. §

A rendelet hatálya és alkalmazása


(1) Jelen rendelet hatálya Csanádpalota teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdés alatti területen területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkát végezni), és ezekre hatósági engedélyt adni kizárólag jelen rendelet (továbbiakban: HÉSZ), valamint a rajzi mellékleteit képező alábbi mellékleteknek és szabályozási terveknek megfelelően lehet:

1. sz. melléklet:    Az igazgatási terület átnézeti térképe                                                                                                            m=1:10.000

2. sz. melléklet:    szabályozási terv (SzT-1)                            m=1:  4.000

3. sz. melléklet:    szabályozási terv (SzT-2)                            m=1:  2.000

4. sz. melléklet:   Lakóterület építési övezeteinek beépítési előírásai

5. sz. melléklet:   Helyileg védett objektumok

6. sz. melléklet:   régészeti lelőhelyek

A tervi mellékletek eredeti példányait Csanádpalota nagyközség Településrendezési Terve (továbbiakban: TERV) elnevezésű,
a Tér-Idő Bt. által 06-03/1 tervszámon kidolgozott tervdokumentáció tartalmazza.

(3) A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK és az országos érvényű rendelkezések (továbbiakban: általános szabályok) előírásait kell figyelembe venni.


2. §

Szabályozási elemek


(1) A kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából lényeginek tekintendők, megváltoztatásuk csak a Terv előzetes módosításával lehetséges.

Ezek az elemek a következők:

– szabályozási vonal,

– területfelhasználási egységek, építési övezetek és övezetek határa,

– területfelhasználási – övezeti besorolás és előírások,

– az építhető építménymagasságra és az egyes területi méretek minimumára, illetve maximumára vonatkozó határértékek,

– a beépítésre szánt területek építési használatának megengedhető határai,

– a településrendezési feladatok megvalósulását szolgáló sajátos jogintéz-ményekre vonatkozó előírások.

         (2) Az (1) bekezdés alatt fel nem sorolt elemeket irányadónak kell tekinteni. Az irányadó

         szabályozási elemek (pl.: telekhatár, anyaghasználat, stb.) érvényesítése ajánlott.

(3) A tervtől eltérő szabályozási vonal kizárólag a biztonság (belátási háromszög, közmű védősáv, stb.) miatt szükséges – az előirányzottnál nagyobb mértékű – útszélesítés érdekében engedélyezhető. Az így nyert teleksáv – a vonatkozó általános szabályok szerint – közterületként lejegyzendő.

(4) A kijelölt tartalékterületek átmeneti hasznosítása – a tervezett igénybevételig – Me jelű mezőgazdasági, „egyéb” övezet lehet. A terület ligetesen fásítandó.

(5) A gazdasági célú tartalékterületek igénybevételét megelőzően szabályozási terv, a lakóterületi célú területsávokra telekalakítási terv készítendő.

(6) A Tervet a fejlesztési célok, illetve lehetőségek módosulása esetén felül kell vizsgálni, és a szükséges módosításokat el kell végezni. A Terv bármely okból történő módosítása esetén – településtervezési jogosultsággal rendelkező tervező bevonásával – a mindenkori jogszerű egyeztetési eljárás szerint kell eljárni.


RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK


3. §

Közigazgatási és belterületi határ


(1) A község közigazgatási területe nem változik.

(2) A belterületi határ módosítását – szükség szerint, a beépítésre szánt területek fokozatos, ütemezett belterületbe vonásával – a vonatkozó általános szabályok alapján kell lefolytatni.


4. §

A területek rendeltetése


(1) Az 1. § (1) bekezdés szerinti tervezési terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket foglal magába. Ezen belül

a beépítésre szánt területek használatuk általános jellege szerint:

a.) lakóterület,

b.) vegyes,

c.) gazdasági (ezen belül kereskedelmi-szolgáltató, ipari és mezőgazdasági üzemi), továbbá

d.) különleges terület.

a beépítésre nem szánt területek használatuk általános jellege szerint:

a.) közlekedési és közműterület,

        b.) zöldterület,

        c.) erdőterület,

d.) mezőgazdasági és

e.) vízgazdálkodási terület.


5. §

Beépítésre szánt területek általános előírásai


(1) A beépített és beépítésre szánt területeket az 1. és 2. sz. mellékletek tüntetik fel.

(2) Beépítésre kijelölt (tartalék) területek beépítésének megkezdését megelőzően a szükséges előkészítő munkákat (előközművesítés, feltöltés, tereprendezés, talajmechanikai, mérnökgeológiai feltárás, felszín alatti, régészeti területek feltárása, művelés alóli kivonás, stb.) el kell végezni.

(3) Beépítésre szánt területeken legalább részleges közművesítettség (OTÉK 8.§ (2) b.) biztosítandó, amit a belterületen fokozatosan teljes közművesítettségre kell fejleszteni.

        Amennyiben a beépítésre szánt földrészlet jelenlegi rendeltetése termőföld, a beruházáshoz a földügyi és – a termőréteg megmentése érdekében – a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásának beszerzése szükséges.

 (4) A egyes építési övezetekben – az illeszkedés érdekében – a szomszédos épületeket, épületrészleteket (kerítés, kapu, stb.) meghatározó környezeti elemként kell figyelembe venni.

(5) Az új épület általában a jobb műszaki állapotú, várhatóan hosszabb ideig fennmaradó épülethez illeszkedjen, kivéve, ha annak tömegaránya, formavilága és anyaghasználata alacsony építészeti színvonalú, környezet-, vagy tájidegen.

        Műszaki állapotától függetlenül mindig a védett épület a meghatározó. Igénytelen megformálású, vagy tájidegen épület esetén választható az avultabb állagú, vagy a nem közvetlenül csatlakozó, községképi szempontból megfelelő következő szomszédos épület.

(6) Az egyes telektömbökön belül a besorolásnak megfelelő szabályozási előírások – egyéb pontosítás hiányában – az eltérő rendeltetésű létesítményekre is vonatkoznak (pl.: lakóterületen lévő intézmény, vagy kereskedelmi, szolgáltató, ipari, illetve mezőgazdasági üzemi építmény építési feltételei).

(7) Vízállásos, mélyfekvésű terület beépítésre kijelölt részén meg kell követelni a terven feltüntetett terepszint eléréséhez szükséges tereprendezés szakszerű megvalósítását. Ezen a területen építkezést engedélyezni, továbbá a település bármely részén pincét építeni csak talajmechanikai szakvélemény alapján lehet.

(8) A HÉSZ szerinti építménymagasság alsó határa kizárólag utcavonalon, továbbá a közterület felől látható helyen, max. 15 m telekmélységig érvényes. Ugyancsak itt érvényesek az utcaképi illeszkedés (pl.: a meghatározó építménymagasságtól lehetséges ± eltérés), továbbá az építhető tetőidomra vonatkozó előírások kötöttségei.

(9) A kerítésépítés általános szabályain túl – a helyi hagyományokra tekintettel – az utcavonalon a kialakult helyzethez mind anyagában, mind magasságában illeszkedő kerítés építendő, melynek magassága max. 2,5 m lehet.

        Ajánlott anyaghasználat: a kerítés tömör szakaszán fa, vakolt-, vagy nyerstégla, a hézagos szakaszokon: fa, fémpálca, drótháló, vagy fémrács, illetve a lábazat (max. 0,8 m magasságig) fagyálló tégla, műkő, vagy nyersbeton.

(10) Nem közterülettel határos telekhatár mentén a legkisebb növénytelepítési távolság az ingatlan határától:

– 3,0 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs-bokor és díszcserje: 1,0  m,

– 3,0 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb díszfa: 2,0  m,

– 3,0 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs-bokor és díszcserje (élősövény): 3,0 m,

– egyéb bokrosodó, futó konyhakerti növények: 0,5 m,

– fólia, vagy üvegház: 3,0 m

(11) Az egyes telkeken létesülő építmények rendeltetésszerű használatához szükséges gépjárművek számára az általános szabályok (OTÉK 42. §) szerinti elhelyezési lehetőséget kell biztosítani.

(13) A HÉSz előírásainak, ezen belül a területfelhasználási besorolásnak megfelelő telekalakítás, illetve telekhatárrendezés – igény jelentkezése esetén – a Terv módosítása nélkül végezhető.

(14) A tetőidom 30°-45° közötti hajlásszögű lehet. Ezen belül a tető vízszintes vetületi alapterületének max. 20 %-án ennél laposabb tető is engedélyezhető, megfelelő héjalás esetén.

        Gazdasági célú területeken, továbbá a (8) bekezdésben körülírt helyeken kívül a tetőidom kialakítása kötetlen.

(15) A Terv területén – a közterület felől látható helyen – hagyomány- és tájidegen tömegformálást (pl.: lapos-, vagy „alpesi” tetők), anyaghasználatot és színválasztást (pl.: fémlemez burkolatok és kerítések, harsány, ún. „neon”-színek, stb.) nem szabad engedélyezni.


6. §

Lakóterület


(1) A területfelhasználás általános jellege szerint lakó, míg sajátos építési használata alapján falusias lakóterületekre vonatkozó általános előírások (OTÉK 14. § (1)-(2) bek.) a következőkben részletezett eltérésekkel érvényesítendők.

(2) Övezeti besorolás:        a.) kialakult, kistelkes – jele Lfk,

b.) kialakult, általános – jele Lfa,

c.) kialakult, csoportos – jele Lfc

(3) A kialakult övezetekben elhelyezkedő lakótelkek a vonatkozó előírások (beépítési mód, -%, tűztávolság, stb.) betartásával méreteiktől függetlenül beépíthetők.

        Új tel(k)ek kialakítása (telekfelosztás) Lfk és Lfa jelű övezetekben akkor engedélyezhető, ha a kialakuló tel(k)ek területe, illetve homlokvonala legalább azonos a következő változatok valamelyikével:

a./ a változatlanul maradó szomszédos lakótelkek területeinek és utcai homlokvonalainak átlagával, vagy

b./ az adott tömbben a telkek legalább egyharmadára jellemző méretekkel, vagy

c./ területe:

Lfk övezetben min. 700 m2, átlagos szélessége min. 16 m.

Lfa övezetben min. 800 m2, átlagos szélessége min. 18 m.

Lfc övezetben új telek nem alakítható ki.

(4) Az egyes lakótelkeken egy lakóépület helyezhető el, amely – Lfk és Lfa övezet – legfeljebb 2 lakást tartalmazhat. Az Lfc övezetben a jelenlegi lakásszám (3-6 lakás/telek) a tetőtér beépítésével, telkenként max. 3 lakással növelhető.

(5) üzemanyag-töltő lakóterületen nem létesíthető!

(6) A lakóterületek építési használatának megengedhető határai – az 5. sz. mellékleten ábrázoltak szerint – a következők:

Beépítési mód: jellemzően előkert nélküli, oldalhatáron, vagy szabadon álló;

illetve kivételesen ikres, továbbá Lfc jelű övezetben csoportos, vagy ikres.

Legnagyobb beépítettség: max. 30 %

Építménymagasság: min. 3,0 m, max. 4,5 m, ezen belül a meghatározó környezeti elemként figyelembe veendő (HÉSZ 5. § (4) bek.) épület magassága ±1,0 m, illetve Lfc jelű övezetben: min. 4,5 m, max. 6,0 m

Legkisebb zöldfelület: min. 40,0 %

Telekterület: a (3) bek. szerint.

(7) A felsorolt határértékek – Lfk és Lfa jelű övezetekben – a következő kiegészítésekkel, illetve eltérésekkel érvényesítendők:

a./ A beépítési mód csak a szomszéd épület nyílás nélküli tűzfalának takarása érdekében lehet ikres.

b./ A lakótelek beépítési módja a telek méreteitől és elhelyezkedésétől függően választható, és szabadon álló, vagy oldalhatáron álló lehet.

c./ Oldalhatáros és ikres beépítés esetén az oldalkert min. 6,0 m. szabadon álló beépítési mód választása esetén – a szomszéd esetlegesen eltérő (oldalhatáros) beépítési szándéka érdekében – a kedvezőtlenebb tájolású oldalhatár mentén min. 3,0 m, a kedvezőbb tájolású telekhatár mentén, legalább 20 m-es mélységig min. 6,0 m széles oldalkert biztosítandó.

(8) Előkert a Terv szerint jelölt helyeken, továbbá a Páva, Muskátli és rózsa utcákban, illetve akkor engedélyezhető, ha az új beépítés melletti mindkét szomszédos telek előkertes. Az előkert mérete az adottságok és a vonatkozó illeszkedési előírások figyelembe vételével alakítható.


7. §

Vegyes terület


(1) A területfelhasználás általános jellege szerint vegyes, elhelyezkedése és sajátos építési használata alapján településközponti besorolású területek általános előírásain (OTÉK 15. és 16. §) túl a következő szabályok érvényesítendők.

(2) A terv szerint Vt jelű övezetbe sorolt területeken kizárólag lakást tartalmazó épület csak kivételesen, a meglévő beépítés kiegészítéseként, illetve a telek korlátozott méretei miatt engedélyezhető.

       Ha a bővítés során a földszinti alapterület legalább 50 %-án nem épül közellátási létesítmény (kereskedelmi és szolgáltató létesítmény, illetve közösségi intézmény), akkor a megengedhető határértékek a következők:

Beépítési mód: zártsorú, szabadon- vagy oldalhatáron álló, előkert nélküli vagy előkertes, a TERVen ábrázoltaknak megfelelően.

Legnagyobb beépítettség: max. 40 %

Építménymagasság: min. 4,5 m, max. 7,5 m

Legkisebb zöldfelület: min. 30,0 %

Telekterület: kialakult, illetve min. 1.000 m2

(3) Amennyiben a földszinti alapterület legalább 50 %-án a (2) pontban foglalt közellátási létesítmény épül, úgy a megengedhető határértékek a következők:

Beépítési mód: mint (2) pont esetében

Legnagyobb beépítettség: max. 50 %

Építménymagasság: min. 4,5 m, max. 9,0 m

Legkisebb zöldfelület: min. 20,0 %

Telekterület: kialakult, illetve min. 1.000 m2

(4) A Vt jelű területeken – az utcaképre kiható építési munka esetében, az illeszkedés igazolása érdekében – elvi építési engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges.

(5) A HÉSZ 14. § (19) bekezdésben körülírt közmű- és hírközlési létesítmények a területen nem létesíthetők.


8. §

gazdasági célú terület


(1) A területfelhasználás általános jellege szerint gazdasági, míg sajátos építési használata alapján kereskedelmi-szolgáltató; ipari, valamint mezőgazdasági üzemi besorolású.

(2) Az általános előírásokon (OTÉK 18. §) túl, sajátos építési használatuk alapján ide tartoznak a mezőgazdasági üzemi területek (egykori majorok, állattartó telepek, mezőgazdasági központok.).

(3) Az egyes létesítmények részére telek alakítandó, melyen több épület is elhelyezhető.

(4) A jelenleg kialakultnak tekinthető telkek – a működés feltételeinek biztosítása esetén – a vonatkozó előírások betartásával, méreteiktől függetlenül beépíthetők.

(5) A telkek megosztása akkor engedélyezhető, ha a kialakuló telkek mindegyike eléri a min. 20 m szélességet és az egyes övezetekben előírt minimális területet.

(6) Az övezetben építhető lakás/ok/ szintterülete nem haladhatja meg a gazdasági célú helyiség/ek/ szintterületét. Lakásonként egy gépjármű-tároló 18,0 m2 szintterülettel akkor is a lakórészhez számítandó, ha annak építése az engedélyezési tervben nem szerepel.


9. §

Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági célú terület


(1) A kereskedelmi, szolgáltató területekre vonatkozó általános előírásokon (OTÉK 19. §) túl a területen elhelyezhető a mező- és erdőgazdasági termelés védőtávolságot nem igénylő (üzemi) létesítményei, valamint az azokat üzemeltető személyzet számára szolgáló lakások.

(2) Övezeti besorolás jele: Gksz

(3) A Gksz jelű övezetbe tartozó létesítmények építése, bővítése, vagy funkcióváltása esetén a területek beépítési módját és építési használatának megengedhető határait a következők szerint kell biztosítani:

Beépítési mód: kialakult, illetve szabadon álló,

legalább 10,0 m elő-, 5,0 m oldal- és 10,0 m hátsókert biztosításával.

Legnagyobb beépítettség: 50,0 %

Építménymagasság min. 3,0 m, max. 7,5 m,

de 4,5 m-en felül az építendő szintterület függvénye, azaz a megengedhető

legnagyobb építménymagasság 200 m2 szintterületig max. 4,50 m,

400 m2 szintterületig max. 6,0 m, 400 m2 szintterület fölött max 7,5 m.

Telepítendő legkisebb zöldfelület: 20,0 %

Telekmegosztás esetén az egyes kialakítható telkek nagysága

min. 2.000 m2, szélessége min. 20 m.


10. §

Ipari terület


(1) Az ipari területekre vonatkozó általános előírások (OTÉK 20. §, a (2) bekezdés 1. pontja és (3) bekezdése kivételével) érvényesítendők. Azaz – a helyi szabályozás értelmében – jelentős mértékű zavaró hatású ipari övezet a Terv területén nem helyezhető el.

(2) A hivatkozott általános előírásban (OTÉK 20. § (5) bek.) foglaltakon túl a területen elhelyezhetők az OTÉK 19. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak, továbbá a mező- és erdőgazdasági termelés védőtávolságot nem igénylő (üzemi) létesítményei, valamint az azokat üzemeltető személyzet számára szolgáló lakások.

(3) Övezeti besorolás jele: Gip

(4) Gip jelű övezetbe tartozó létesítmények építése, bővítése, vagy funkcióváltása esetén a területek beépítési módját és építési használatának megengedhető határait a következők szerint kell biztosítani:

Beépítési mód: szabadon álló,

legalább 10,0 m elő-, 5,0 m oldal- és 10,0 m hátsókert biztosításával.

Legnagyobb beépítettség: 40,0 %

Építménymagasság min. 3,0 m, max. 7,5 m,

de 4,5 m-en felül az építendő szintterület függvénye, azaz a megengedhető

legnagyobb építménymagasság 200 m2 szintterületig max. 4,50 m,

400 m2 szintterületig max. 6,0 m, 400 m2 szintterület fölött max 7,5 m.

Telepítendő legkisebb zöldfelület: 25,0 %

A kialakítható telekterület nagysága min. 3.000 m2, szélessége min. 20 m.

(5) A (4) pontban felsorolt határértékek közül a max 7,5 m építménymagasságnál – technológiai kötöttségek miatt – az építési hatóság nagyobb építménymagasságot is engedélyezhet, megfelelően bizonyított műszaki indokok alapján (pl. víztorony, siló, stb.).


11. §

Mezőgazdasági üzemi terület


(1) A mezőgazdasági üzemi terület elsősorban a mező- és erdőgazdasági termeléshez kapcsolódó üzemi épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Mezőgazdasági üzemi területen elhelyezhető

a./ a mező- és erdőgazdasági termeléshez kapcsolódó, koncentrált elhelyezést igénylő üzemi épületek,

b./ az OTÉK 19. (2)-(3) és 20. § (4)-(5) bekezdéseiben felsorolt létesítmények.

(3) Jelentős mértékű zavaró hatású ipari létesítmények elhelyezése az övezetben nem engedélyezhető.

(4) Övezeti besorolás jele: Gm

(5) állategészségügyi szempontból jelentős nagyságú állattartó telep telepítése a lakóterületektől min. 500 m távolságban engedélyezhető. Ezen távolságon belül a meglévő telep bővítése nem engedélyezhető.

(6) Gm jelű övezetbe tartozó létesítmények építése, bővítése, vagy funkcióváltása esetén a 10. § (4) és (5) bekezdés szerinti előírásokat kell figyelembe venni, a következő módosítással:

Legnagyobb beépítettség: 30,0 %

Telepítendő legkisebb zöldfelület: 40,0 %


12. §

Különleges területek


(1) A terv szerint kijelölt különleges területekre vonatkozó általános előírásokon (OTÉK 24. §) túl az alábbi helyi szabályok érvényesítendők.

(2) A különleges területek beépítése szabadon álló módon, min. 5,0 m elő-, 5,0 m oldal- és 10,0 m hátsókert biztosításával történhet. Egy telken több épület is elhelyezhető.

(3) Különleges területekbe tartozó létesítmények:

a.) KI jelű intézményterület az ifjak és idősek otthona számára kijelölt terület, a volt Nevelőotthon (Kossuth L u. 16.).

Az építési használat megengedhető határai a következők:

Beépítési mód: kialakult, ill. szabadon álló,

legalább 4,0 m oldal- és 10,0 m hátsókert biztosításával.

Legnagyobb beépítettség: 25,0 %

Építménymagasság: min. 3,0 m, max. 6,0 m.

Telepítendő legkisebb zöldfelület: 50,0 %

A telekterület nagysága: kialakult, ill. min. 4.000m2

b.) KSZ jelű szabadidőközpont: a jelenlegi záportó és környékének területe.

Az építési használat megengedhető határai a következők:

Beépítési mód: szabadon álló

Legnagyobb beépítettség: 10,0 %

Építménymagasság: min. 3,0 m, max. 6,0 m.

Telepítendő legkisebb zöldfelület: 40,0 %

A telekterület nagysága: kialakult, ill. min. 2,0 hektár.

c.) KS jelű a jelenlegi, mintegy 1,4 hektár nagyságú sportterület.

Az építési használat megengedhető határai a következők:

Beépítési mód: szabadon álló

Legnagyobb beépítettség: 10,0 %

Építménymagasság: min. 3,0 m, max. 7,5 m.

Telepítendő legkisebb zöldfelület: 40,0 %

A telekterület nagysága a kialakult illetve a tervezett: min. 0,6 hektár.

d.) KT jelű a temető területe: a már megvalósított bővítéssel együtt 3,2 hektár nagyságú (önkormányzati) köztemető,

     KKp jelű a kegyeleti park területe: a lezárt, 4,7 ha nagyságú (egyházi) temetőből részben már kialakított, illetve kialakítandó és a felhagyott (3101/15 hrsz-ú) temető területe,

     KKr jelű a krematórium területe.

Az építési használat megengedhető határai a következők:

Legnagyobb beépítettség: 10,0 %

Építménymagasság: kialakult, illetve max. 4,5 m, kivéve: harangtorony, harangláb, kémény, melyek magassága egyedileg határozható meg.

Telepítendő legkisebb zöldfelület: 40,0 %

A 0200/1 hrsz. területből leválasztott krematórium, továbbá a köztemető

bővítési területének Terven jelölt védőfásítása biztosítandó.

A telekterületek nagysága: kialakult.

e.) KH jelű területek: a lezárt, rekultiválandó szilárd és folyékony hulladéklerakók területei és a régi, lezárt dögterület, illetve a jelenlegi, továbbra is hasznosítandó dögterület és a védőfásítás érdekében tervezett bővítése, mint az előírásoknak megfelelően kialakítandó hulladékudvar és a dögkonténer számára kijelölt terület.

Az építési használat megengedhető határai a következők:

Legnagyobb beépítettség: 10,0 %

Építménymagasság: max. 4,5 m

Telepítendő legkisebb zöldfelület: 40,0 %

A telekterület nagysága: kialakult, illetve min. 5.000 m2

f.) Bányászattal érintett területen végezhető tevékenység a vonatkozó általános szabályok szerint engedélyezhető.

     Új bánya nyitásához akkor nem szükséges a terv módosítása, ha a külszíni bányászattal érintett területen a bányászatról szóló törvény (1993. évi XLVIII. tv. (Bt.) 26. §) alapján megállapított bányatelek van, és együtt teljesülnek a következő feltételek:

f1.) a bányatelek jogosítottja (bányavállalkozó) a bányászati tevékenységre (lefedés, kitermelés) egyidejűleg 5 hektárnál kisebb területet vesz igénybe, továbbá

f2.) a bányászati tevékenységgel igénybe vett területeket 2 éven belül eredeti művelési ágába, vagy a kivett hely megnevezése szerint visszaállítja (rekultiválás, tájrendezés).

     Ásványi nyersanyagot csak a megállapított bányatelek (Bt. 26. §) területéről szabad kitermelni!


13. §

Beépítésre nem szánt területek


(1) Beépítésre nem szánt területen történő építmény-elhelyezés, illetve beépítés általános szabályait a vonatkozó általános előírások (Étv. 19. § (2) bekezdése és az OTÉK 6. § (1) bekezdés b.) pontja) tartalmazzák.


14. §

Közlekedési és közműterület


(1) Közlekedési területekre vonatkozó általános előírásokon (OTÉK 26. §) túl biztosítandók a terv szerint kijelölt – KÖu és KÖk jelű – közlekedési célú területek.

(3) A belterülettől délre, beépítésre nem szánt (mezőgazdasági/kül)területen húzódó 43 sz. országos főút, továbbá a tervezett M43 sz. gyorsforgalmi út mentén az út tengelyétől mért 100-100 m védősáv biztosítandó.

(4) A közigazgatási területet érintő – 4434, 4451, 44129 és 44131 jelű – összekötő utak jelenlegi és tervezett külterületi nyomvonala mentén (a 4451 jelű út északi folytatása Királyhegyes felé, a 44129 jelű út nyugati folytatása a 4451 jelű útig, továbbá a 44131 jelű út északkeleti folytatása Mezőhegyesig) az úttengelytől mért 50-50 m széles védősáv biztosítandó.

(5) Az előző pontokba nem tartozó, külterületi mellékutak jelenlegi szélessége változatlanul marad. Átépülő, illetve új dűlőút min. 12,0 m építési területtel (továbbiakban: szabályozási szélesség) alakítható ki.

(6) települési gyűjtőutak az összekötő utak belterületi szakaszai, azaz

        a 4434 jelű út esetében: a József Attila , Csokonai és a Szt. István utca,

        a 44129 jelű út esetében: a Bajza-Rákóczi-Kálmány-Kossuth utca-Dózsa sor, és
a 44325 jelű út, azaz a vasútállomáshoz vezető utca.

        Biztosítandó a jelenlegi, 18-38,0 m közötti szabályozási szélesség.

(7) További települési gyűjtőutak a Vörösmarty u. - Tompa u. - Fürdő sor és a Diófa utca. Szabályozási szélességük változatlanul a jelenlegi (30-41,0 m).

(8) A felsorolásban nem szereplő utak kiszolgáló funkciójú lakóutcák, szabályozási szélességük változatlan, illetve új utcanyitás esetén min. 16,0 m, féloldalas beépítésű, vagy beépítésre nem kerülő szakaszon min. 12,0 m.

(9) A Terven jelölt tervezett útfásítások telepítéséről a meglévő fasorokhoz illeszkedő fafajok alkalmazásával kell gondoskodni.

(10) Az utcák mentén – a meglévő és tervezett közműnyomvonalaktól legalább 2,0 m távolságot tartva – legalább egyoldali, egységes fafajú fasorok telepítendők a 15. § (3) bekezdésben előírt fafajok felhasználásával.

(11) Az utak melletti zöldsávban a gyalogos, illetve a közúti közlekedést akadályozó növényzetet telepíteni nem lehet. Ezt a területet az útpadkáig, illetve a burkolat széléig gyepesíteni kell.

(12) A tulajdonos a telekhatártól az útburkolat széléig terjedő zöldsávot gondozni köteles. 

(13) A Makó-Nagylak-Mezőhegyes vasútvonal területe az állomásterülettel együtt változatlanul megtartandó.

(14) A közúti-vasúti kereszteződésekben biztosítani kell a balesetek megelőzéséhez szükséges belátási háromszögek területét és folyamatos karbantartását.

(15) Közműterülethez tartoznak a terv szerinti K jelű területek.

(16) Az önálló területfelhasználási egységet nem képező, védőtávolságot, biztonsági területet igénylő közmű-nyomvonalak (pl.: elektromos, ill. szénhidrogén szállítóvezetékek, stb.) által érintett területek felhasználását megelőzően az illetékes hatósággal, illetve közmű-üzemeltetővel egyeztetni kell.

(17) A csapadék- és belvíz-, továbbá a szennyvízelvezető hálózat elemeit fokozatosan ki kell építeni, illetve karban kell tartani.

(18) A kiépített gázellátó rendszer szükséges bővítése és karbantartása folyamatosan biztosítandó.

(19) A településkép védelme érdekében környezeti hatásvizsgálat készítendő mindazon közmű- és hírközlési létesítmények engedélyezését megelőzően, amelyek magassága a 100 m-en belüli környezetükben megengedett építménymagasságot 6,0 m-nél nagyobb mértékben meghaladja, vagy egyéb jellemzőivel az épített, illetve a természeti környezetre jelentős mértékben visszahat.


15. §

Zöldterület


(1) A terv szerint kijelölt – Z1 és Z2 jelű – zöldfelületekre a vonatkozó általános előírásokon (OTÉK 27. §) túl az alábbi helyi szabályok érvényesítendők.

(2) A Z1 jelű közpark-területek felújítása ill. kialakítása kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.

(3) A Z2 jelű, egyéb zöldfelületek – kisméretű, nem bővíthető parkrészletek, játszóterek, parlagterületek – közpark jellemzőkkel alakítandók ki.

(4) Utcafásításra, pótlásra ill. cserére javasolt fafajok: ezüsthárs (Tilia tomentosa), ostorfa (Celtis occidentális), csörgőfa (Koelreuteria paniculata), magas kőris (Fraxinus excelsior) és vérszilva (Prunus cerasifera „Nigra”). Szűk utcákban ill. a légvezetékek alatt díszkörte (Pyrus nivalis „Kartalia”) és piros virágú galagonya (Crataegus oxyacantha „Paul’ s Scarlat) telepítendő.


16. §

Erdőterület


(1) a terv szerint kijelölt – Ev és Eg jelű – erdőterületekre a vonatkozó általános előírásokon (1996. évi LIV. tv. és OTÉK 28. §) túl az alábbi helyi szabályok érvényesítendők.

(2) Védelmi célú Ev jelű erdőterület alakítandó a Terven kijelölt helyeken.

Telepítésre ajánlottak a következő fa- és cserjefajok:

Fák – fehér vagy szürke nyár (Populus alba, P.x canescens), magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica), vadkörte (Pyrus pyraster), mezei szil (Ulmus minor) és tatárjuhar (Acer tataricum).

Cserjék – vadrózsa (Rosa canina), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), fagyal (Ligustrum vulgare), kökény (Prunus spinosa).

(3) Gazdasági célú, Eg jelű erdőt telepíteni – az meglévő és a Terven kijelölt tervezett erdőterületeken túl az igazgatási terület mezőgazdasági területein, a természeti védelem alatt álló területek kivételével bárhol – a Terv módosítása nélkül, a település készítendő hosszútávú erdőtelepítési programjának megfelelően – lehetséges.


17. §

Mezőgazdasági terület


(1) A vonatkozó általános előírásokon (OTÉK 29. §) túl a mezőgazdasági területeken az alábbi helyi szabályok érvényesítendők.

(2) Csanádpalota mezőgazdasági területei az általános mezőgazdasági területbe tartoznak és két övezetre tagolódnak:

a.) Általános övezet – jele: Ma

        b.) Egyéb mezőgazdasági övezet – jele: Me

A fenti övezeti jeleket az SzT-1 tervlap (2. számú melléklet) tünteti fel. A tervlapon nem ábrázolt mezőgazdasági területek övezeti besorolását jelen rendelet tartalmazza.

(3) Az Ma jelű, általános övezetbe a 2. számú mellékleten jelölt területeken túl ebbe az övezetbe tartoznak az 1. számú mellékleten – –Tt– – jellel körülhatárolt területeken kívüli mezőgazdasági területek is. A területeken az (1) bekezdésben hivatkozott és egyéb vonatkozó általános szabályokon túl a következő helyi szabályok érvényesítendők:

a./ Az ide tartozó területeken lakóépület akkor építhető, ha

– az egy helyrajziszám alá tartozó, köz-, vagy magánúttal megközelíthető ingatlan területe legalább 6.000 m2, átlagos szélessége legalább 40 m, továbbá

– az építmények elhelyezéséhez legalább 400 m2, legfeljebb a földrészlet területének 30%-ával azonos méretű, művelésből kivont udvar biztosított, és

– az alapközművek (ivóvíz, villany), továbbá a kiszolgáló út rendelkezésre állnak, illetve a tulajdonos vállalja azok, vagy azokat pótló berendezések kiépítését.

b./ Az építési hely az ingatlan határaitól min. 6,0 m távolságban lehet.

c./ Az udvar beépítési módja kötetlen, beépítettsége – a vonatkozó egyéb általános és eseti előírások (pl.: a telek egészére vonatkozó max. 3%) teljesítésével – nem haladhatja meg a 30 %-ot.

d./ A HÉSZ hatálybalépésének időpontjában igazolhatóan már beépített, lakóházat is tartalmazó ingatlan beépítettségét a tényleges állapotnak megfelelően kell tudomásul venni. Amennyiben a beépítettség a 3 %-ot meghaladja, úgy csak az épület bővítés nélküli felújítása engedélyezhető.

e./ A Csanádpalota környékére jellemző szokásokra tekintettel a lakó és a gazdasági funkciók csak indokolt esetben, különösen igényes tömegformálás esetén építhetők össze.

f./ A létesíthető építmények elhelyezése, megformálása, anyaghasználata az alföldi táj építési hagyományaira alapozva, a táji adottságokhoz illeszkedve történhet.

g./ A lakóépület földszintes lehet. Az építménymagasság max 4,5 m, a tetőidom 30°-45° közötti hajlásszögű nyeregtető lehet.

h./ A gazdasági épület/ek/ építménymagassága max 7,5 m lehet, de ha lakást is tartalmaz, csak 4,5 m.

i./ Az udvar körül max. 1,8 m magas, áttört, drótháló-, vagy deszkakerítés építhető. A tömör lábazat magassága max. 0,6 m lehet. A kerítés vonala – egyéb előírás hiányában – a határoló dűlőút középvonalától min. 8,0 m, csatorna partvonalától min. 6,0 m távolságba helyezendő.

j./ Az egyes udvarokon az engedélyezett beépítéssel arányos beültetési kötelezést kell előirányozni. A használatbavételi engedély feltételeként minden megkezdett 5,0 m2 szintterület után min. 1 fa ültetését kell előírni. A telepítendő fafajok a termőhelyi adottságokat jól tűrő, honos egyedekből választhatók.

k./ Amennyiben a beépítetlen földrészlet területe nem éri el a 6.000 m2-t, úgy azon csak gazdasági célú épület létesíthető. A tetőidom félnyereg-, vagy nyeregtető kialakítású, a tetőhajlásszög 30°-45° közötti, az építménymagasság max 7,5 m lehet.

(4) Me jelű, egyéb mezőgazdasági övezetbe az 1. és 2. számú mellékleteken – –T– – jellel határolt országos jelentőségű védett területek és az – –F– – jellel határolt fokozottan védett természeti területek, továbbá a védőövezetként kezelendő,
 
– –NA2000– – jellel határolt Natura 2000 területek tartoznak.

        Az ide sorolt területeken a meglévő építmények rendeltetésének megfelelő állagmegóvásán (karbantartás, helyreállítás) túl további építési munka végzése (bővítés, átalakítás), illetve új építmények elhelyezése – az előzetes egyeztetés alapján létesíthető speciális természetvédelmi igényeket szolgáló létesítmények (pl.: magasles, őrbódé, tájékoztató tábla, pad, hulladékgyűjtő, stb.) kivételével – nem engedélyezhető.

(6) Az Ma jelű övezetekben erdőt telepíteni bárhol lehetséges. Ezek nyilvántartásba vétele, valamint a művelési ág megváltoztatása az egyéb vonatkozó jogszabályoknak megfelelően történhet.

(7) birtokközpontot létesíteni – a vonatkozó általános és helyi előírások szerint – az Ma jelű övezetekben bárhol lehetséges.


18. §

Vízgazdálkodási terület


(1) Vízgazdálkodási területekre vonatkozó általános előírásokon (21/2006.(I.13.) Korm. r., és OTÉK 30. §) túl az alábbi helyi szabályok érvényesítendők.

(2) Csanádpalota község vízgazdálkodási területeihez a Maros folyó medre, parti sávja és hullámtere, a belvízi és öntözőcsatornák medre és parti sávja, továbbá az egyéb vízgazdálkodási létesítmények (árvédelmi töltés, vízmű, víztározó) tartoznak.

A terület jele: V

(3) A vízgazdálkodásról szóló törvény, illetve a vonatkozó rendelet értelmében a szakfeladatok ellátásához az árvédelmi töltések mentett oldali lábától, továbbá a Maros folyó partélétől 10,0 m, illetve a tározók, továbbá a belvíz- és öntözőcsatornák partvonalától számítva mindkét oldalon min. 3-3 m, a kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások (pl.: Krakk-ér) mentén 6-6-m szélességű parti sáv szabadon hagyandó.

(4) A vizek természetes lefolyásának akadályozására alkalmas művek (út, csatorna, üzem, egyéb építmény, nyomvonalas létesítmény, stb.) építtetője, illetőleg fenntartója a természetes lefolyás biztosításáról az illetékes vízügyi szerv előírásainak megfelelően gondoskodni köteles.


19. §

Közterületek felhasználásának szabályai


(1) A közterületek használatára vonatkozó, mindenkor hatályos önkormányzati rendelet (jelenleg: 43/2005.(XII.23.) ÖR. sz.) előírásai és jelen rendeletben foglaltak összhangja folyamatosan biztosítandó.

(2) Csanádpalota közterületeinek terv szerinti felosztása:

                                               a./ közlekedési célú közterület, illetve

                                               b./ nem közlekedési célú közterület

(3) A közlekedési célú közterületekre vonatkozó szakági előírásokat a HÉSZ 14. §-a tartalmazza.

(4) A közparkokra vonatkozó szakági előírásokat a HÉSZ 15. §-a tartalmazza.

(5) Építmény közterületi elhelyezésének általános előírásain (OTÉK 39. §) túl érvényesítendő szabály, hogy a közterületen elhelyezhető létesítmények – a mobil berendezések kivételével – építési engedélykötelesek.

(6) A házszámot a tulajdonos köteles jól láthatóan – min. 1,5 m, max. 2,5 m közötti magasságban – a ház falán, vagy a kerítésen feltüntetni.

(7) Közterületre új gyümölcsfa és konyhakerti növény nem telepíthető, a már meglévő gyümölcsfák ápolásáról a lakóknak gondoskodni kell.



20. §

Környezet- és természetvédelem


  1. A Terv végrehajtása (pl.: a területen elhelyezhető épület/ek/ engedélyezése) során a környezetvédelemre vonatkozó, mindenkor érvényes általános jogszabályokat, szabványokat – a HÉSZ 1. § (3) bek. értelmében – a következő pontokban foglalt helyi előírásokkal együtt kell érvényesíteni.
  2. Az egyes építési övezetekben megengedhető környezeti határértékek a vonatkozó általános szabályok szerint elfogadható értékeket nem haladhatják meg.
  3. Zajos ipari szolgáltató létesítményt csak a zaj- és rezgésvédelem szabályozásáról szóló, mindenkor érvényes előírások szerinti követelmények betartását igazoló akusztikai szakvélemény alapján lehet engedélyezni és az üzembe helyezés során méréssel kell igazolni a határértékek betartását.
  4. Jelentős építési tevékenység esetén az illetékes zajvédelmi hatóságtól zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni.
  5. Figyelmet kell fordítani azokra az esetekre, amikor elidegenítés, vagy kezelői jog átruházása következtében a területfelhasználási és övezeti hovatartozás változatlan marad, de egyes épületek rendeltetése, az alkalmazott technológia úgy módosul, hogy a környezeti terhelést a korábbinál, illetve a megengedettnél nagyobb mértékben növeli.
  6. Környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek engedélyezése során a mindenkori hatályos előírásokat (jelenleg: 314/2005.(XII.25.) Korm. rend.) figyelembe kell venni.
  7. A rétegvíz-készlet védelméről szóló előírás (123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet) alapján végzett részletes vizsgálatok értelmében hidrogeológiai védőidom kialakítása nem szükséges. A vízbázisvédelmi beruházás keretén belül készült 3 figyelőkút állagmegóvása és üzemeltetése folyamatosan biztosítandó.
  8. Az ivóvíz megengedett határértéket meghaladó vas- és arzéntartalma miatt ki kell építeni a szükséges vízkezelési technológiát.
  9. A települések felszín alatti víz szempontjából történő besorolására vonatkozó előírások (jelenleg a 27/2004 ( XII.25 ) KvVM rendelettel, valamint 219/2004 (VII.9) Korm. rend.) szerint Csanádpalota érzékeny területen található. Talaj- és talajvízszennyezést okozó szabadtéri tevékenységet csak vízzáró burkolattal ellátott aljzaton lehet végezni, az elfolyó vizeket kizárólag megfelelő előkezelés (homokfogó, zsírfogó) után lehet a befogadóba juttatni.
  10. Lakóterületeken, továbbá a településközpont vegyes és különleges övezetben a környezetet fokozottan terhelő (bűzös, illékony anyagokat használó, jelentős porképződéssel járó, továbbá jelentős zajt, vagy rezgést okozó tevékenységet) végezni, illetve arra engedélyt adni tilos. A már meglévő, ilyen hatású tevékenységet folytató vállalkozások bővítése ezeken a területeken nem engedélyezhető.
  11. Lakóterületen csak a mindenkor hatályos (megalkotandó!) önkormányzati rendeletben meghatározott, a házi szükségletet meg nem haladó állatlétszám tartása engedélyezhető.
  12. Településközpont vegyes és különleges övezetben, továbbá gyermeknevelési intézmények telekhatárától, valamint élelmiszert előállító, vendéglátó és közétkeztetést végző, illetve nem csak csomagolt jellegű élelmiszert forgalmazó kereskedelmi egységek épületétől 50 m-es távolságon belül a haszonállatok tartási  feltételeit  kiemelt figyelemmel és részletességgel kell meghatározni.
  13. Az önkormányzat alábbi mindenkor hatályos – környezetvédelemmel kapcsolatos – rendeleteinek előírásai és jelen rendeletben foglaltak összhangja folyamatosan biztosítandó:

a./ a temetőről és a temetkezésről szóló (jelenleg: 6/2006.(II.15.)ÖR.rend)

b./ a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló (jelenleg: 33/2006.(XII.21.)ÖR.rend-el módosított 27/2001.(XII.27.ÖR)

c./ a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló (jelenleg: 34/2006.(XII.21.)ÖR.rend-e módosított 5/2004.(II.16.) ÖR

d./ a köztisztaság fenntartásáról szóló (jelenleg: 23/2000.(VII.28.)ÖR.rend)

  1. A Terven - - he - - jellel határolt kegyeleti park-rész, továbbá a kijelölt fasorok helyi természeti védelemben részesítendők.
  2. A terven jelölt un. természeti területek védelme érdekében meg kell követelni a területen gazdálkodási tevékenységet folytatóktól az illetékes szakhatóságok előírásainak megfelelő működési feltételek betartását.
  3. Az erősen allergizáló parlagfű és egyéb egészségre veszélyes gyomok elterjedését folyamatos gondozással, irtással, a beépítésre szánt, funkcióváltásra előirányzott területek ideiglenes, illetve mellékhasznosításával meg kell akadályozni.


21. §

Kulturális örökségvédelem


(1) Csanádpalota területén – a kulturális örökség meghatározó részeként – védeni kell a már feltárt, illetve a későbbiekben feltárandó régészeti területeket, továbbá a kialakult építészeti, településképi hagyományokat, jellegzetességeket, az épített környezet értékeit. Épületek, építmények építése, átalakítása, bővítése csak környezetbe illően, a beépítési, telekhasználati, homlokzatképzési, tömegformálási és anyaghasználati hagyományok, továbbá a Tervhez készített Örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltak figyelembe vételével történhet. Az illeszkedés alapszabályait a HÉSZ 5. § (4)-(6) pontjai, illetve az egyes építési övezetek előírásai tartalmazzák.

(2) Az R és KÖH-azonosító számmal jelölt – a 6. számú mellékletben felsorolt – területeken és azok védőövezetében mindennemű földmunkával járó tevékenységhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes szakhatósági hozzájárulása szükséges.

        Az egykori települések és temetkezések ma még ismeretlen helyei régészeti érdekű területeknek minősülnek, ezért a Tervben rögzített eseteken kívül minden nagyobb földmunkával és művelési-ág változással járó tevékenység megkezdése előtt ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét.

(3) A település közigazgatási területén található, egykor emberi megtelepedésre vagy temetkezőhelyül használt (kun)halom, kurgán, (templomhegy, földvár) ex lege védett, területükön minden földmunkával járó tevékenységhez előzetesen be kell szerezni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes szakhatósági hozzájárulását is.

(4) A Terven H betűvel jelölt – az 5. számú mellékletben felsorolt – építészetileg-helytörténetileg értékes épületek, köztéri alkotások, illetve az általuk meghatározott utcarészletek helyi védelemben részesülnek. A védett épületek telkéhez kapcsolódó, illetve csatlakozó új építmények tervezése és engedélyezése  során kiemelt  figyelmet kell fordítani az építészeti illeszkedésre ( tömegformálás, nyílásméretek és arányok, anyaghasználat, színezés).   

(5) A helyileg védett objektumok tömegét, homlokzatát, tetőformáját, anyaghasználatát eredeti kialakításukban kell megtartani, illetve felújításkor abba visszaállítani.

(6) A védett épületek korszerűsítését, átalakítását, esetleges bővítését, vagy funkcióváltását a védettség nem akadályozza, sőt elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát.

(7) Helyileg védett épület külső megjelenését (homlokzat, tömeg-, tetőforma, tetőfelépítmény, kémény, stb.) módosító, építési engedély-köteles munkák engedélyes tervének benyújtása előtt elvi építési engedélytervet kell készíteni, amelyen a változtatásra kerülő épületrészek terveit M = 1:100 léptékben kell ábrázolni. Hagyomány- és tájidegen anyaghasználatot és színválasztást (pl.: hullámpala, vagy fémlemez tetők és kerítések, harsány, ún. „neon”- és erőteljes „tiszta”-színek, stb.) nem szabad engedélyezni.

(8) Helyileg védett épület átalakítási és bontási engedélye csak felmérési dokumentáció (rajzi és fotó) mellékelése után adható ki.

(9) Védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére bárki javaslatot tehet. Az I. fokú építési hatósághoz benyújtandó kérelemnek tartalmaznia kell az építmény/terület adatait (utca, házszám, hrsz., tulajdonos, kezelő, stb.), valamint rövid indoklást.

(10) A védetté nyilvánításról, ill. annak megszüntetéséről értesíteni kell:

        – az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét, használóját,

        – a védetté nyilvánításra, megszüntetésre javaslattevőt.

(11) Védett épületre kiadott bárminemű engedélyről értesíteni kell a helyi önkormányzatot is.


22. §

Védett és védőterületek


(1) Védőterületek általános szabályain (OTÉK 38. §) túl az alábbi helyi szabályok érvényesítendők.

(2) Az igazgatási területen húzódó utak és közművezetékek védőterületein, valamint a szeméttelep és a mezőgazdasági üzemek 1.000 méteres körzetén belül érvényesül az ún. „szerzett jog”.

(3) Az előző pont szerinti védőterületeken új tanya, vagy egyéb, emberi tartózkodásra szolgáló épület, illetve más, védőövezetet igénylő létesítmény építése csak az illetékes szakhatóságok hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(4) A (2) bekezdésben felsoroltakon túl további védőterületet igénylő létesítmény engedélyezésének feltétele az (1) bekezdésben hivatkozott általános előírásnak (OTÉK 38. § (7) bek.) megfelelően – azaz saját területen belül – kialakított védőterület.

(5) A védőtávolságot, biztonsági területet igénylő létesítmények (pl.: szénhidrogén szállító vezetékek) által érintett, valamint a léptékből eredően nem ábrázolt, azonban szövegesen megfogalmazott, illetve egyéb általános szabályokban megkövetelt védőtávolságokat (pl.: 18. § (3) bek.) a terv végrehajtása során figyelembe kell venni.

(6) A védő-, illetve biztonsági területek a következők:

6-20 bar közötti nyomású gázvezeték mentén: 6,0-6,0 m

40 bar-nál nagyobb nyomású olajvezeték mentén: 15,0-15,0 m

20 kV-os légvezeték szélső vezetékétől: külterületen 5,0 m, belterületen 2,5 m

400 kV-os légvezeték szélső vezetékétől: 28,0 m

(7) A D-E tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények közötti tűztávolságot, telepítési távolságot az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság szakvéleménye alapján a tűzvédelmi hatóság állapítja meg.


23. §

A településrendezési feladatok megvalósulását szolgáló

sajátos jogintézmények előírásai


(1) A sajátos jogintézmények (Étv. 17. § a.-i./ pontjai) helyi szabályozása a (2)-(8) bek. szerint indokolt.

(2) Feltételhez kötött telekalakítási és építési tilalom: a belterület nyugati határához csatlakozó ipari gazdasági területeken (hrsz: 0200/2, 0200/3, 1642, 1643, 1644, 1645, 1646, 1647, és 0198/3) rendelendő el, és a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséig, továbbá a durva tereprendezés kialakításának megtörténtéig tartandó fenn.

(3) Telekalakítás: az általános szabályokon (Étv. 23-24. §) túl érvényesíthető helyi előírásokat a HÉSZ 6. § (3) és (5) bek. tartalmazza.

(4) Elővásárlási jog: az önkormányzat elővásárlási jogát (Étv. 25. §) kell elrendelni minden területfelhasználási változással érintett területen.

(5) Kisajátítás: kisajátításra (Étv. 26. §) akkor kerülhet sor, ha az előző pontban foglalt elővásárlási jogával az önkormányzat nem tudott élni, és a terv szerinti közérdekű cél megvalósítása esedékessé válik.

(6) Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés: a vonatkozó általános szabályokat (Étv. 27. §) a HÉSZ 2. § (3) és 14. § (8) bek. esetén lehet érvényesíteni.

(7) Útépítési és közművesítési hozzájárulás: az egyes ingatlanok tulajdonosaira áthárítható költségrészt (Étv. 28. §) és a fizetés feltételeit külön önkormányzati rendeletben kell rögzíteni.

(8) Településrendezési kötelezések: az általános előírásokon (Étv. 29. §) túl az alábbi helyi szabályok érvényesítendők.

        Helyrehozatali kötelezettség: azokon az épületeken rendelendő el, amelyeken építési engedélyhez nem kötött munkát (pl.: homlokzatfestés) az épület utcaképi megjelenését rontó módon végeztek, azaz hagyomány- és tájidegen anyaghasználatot és színválasztást alkalmaztak.

        Hagyomány- és tájidegen anyagok: bitumenes zsindely, hullámpala, vagy fémlemez alkalmazása a tetőfedés cseréjénél, illetve ezen anyagokból kerítésbetétek készítése, stb.

        Hagyomány- és tájidegen színek: harsány, ún. „neon”- és erőteljes „tiszta”-színek (pl.: cinóber-piros, titán-kék, fű-zöld, stb.) alkalmazása külső homlokzati falon, vagy egyéb, közterületről látható helyen.

        c./ Beültetési kötelezettség: tanyaépítés esetén (HÉSZ 17. § (3) bek.), valamint a terv szerint kijelölt helyeken – különleges és gazdasági területeken, valamint távlati felhasználásra kijelölt tartalékterületeken – ligetes fásítás létesítendő a 13. § (2) bek. szerinti növényfajok felhasználásával.



ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


24. §

Hatálybalépés


(1) Jelen rendelet 2007. augusztus 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg Csanádpalota helyi építésügyi előírásairól szóló 7/1984.(VI.27.) Tr. számú rendelet, továbbá a helyi építészeti örökség értékeinek védetté nyilvánításáról szóló 8/1999.(IV.9.) ÖR. sz. rendelet hatályát veszti.

(2) A rendelet előírásait a kihirdetés napját követően benyújtott és a hatálybalépés napjáig határozattal el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.


Csanádpalota, 2007. június 26.




                        Kovács Sándor                                                        Erdélyi Sándorné dr

                         polgármester                                                                 jegyző




Záradék:

A rendelet az Európai Uniós jogharmonizáció céljából felülvizsgált és a közösségi normákkal harmonizált központi jogszabályokon alapul.


Csanádpalota, 2007.június 26.




                                                                                               Erdélyi Sándorné dr.

                                                                                                          jegyző



––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––A rendelettervezetet összeállította és az egyeztetési eljárás során érkezett észrevételek alapján módosította a Tér-Idő Műterem Bt.

Szeged, 2007. február hó


Szemerey Márta sk.

okl. építészmérnök

vezető településrendező tervező