Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselő-testületének

16/2016.(VI.30.) önkormányzati rendelete

a követelések elengedésének eseteiről

Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk. (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV. törvény 97.§(2) bekezdésében kapott felhatalmazása lapján a következőket rendeli el:

1.§

A rendelet hatálya kiterjed a Csanádpalota Város Önkormányzatára ( továbbiakban: önkormányzat) és az általa fenntartott költségvetési szervekre.

2.§

(1) Követelések azok a különféle szerződésekből eredő, pénzformában (forintban) kifejezhető fizetési igények, amelyek az Önkormányzat és költségvetési szervei által már teljesített és a másik szerződő fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, visszatérítendő támogatás nyújtásához, vagy előleg fizetéséhez kapcsolódnak, így különösen:

a) az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjával,

b) az önkormányzati vagyon részletfizetés mellett történt átruházásával (értékesítésével),

c) részletfizetés mellett történő egyéb hasznosításával,

d) közterület-használati díjakkal,

e) földhaszon-, illetve egyéb bérleti díjakkal,

f) első lakáshoz jutók helyi támogatásával,

g) munkáltatói kölcsönnel,

h) az arra jogosultak számára nyújtott egyéb támogatásokkal,

i) szociális támogatásokkal,

j) térítési díjakkal,

m) egyéb részletfizetéssel kapcsolatos követelések.

(2) A Képviselő-testület – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

a)csőd- vagy felszámolási egyezségi megállapodásban,

b)a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű követelések esetében - amennyiben az önkéntes teljesítésre történő felhívásnak az Önkormányzat eleget tett,

c) az adós meghalt,

d) olyan méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel a követelés kötelezettjénél, amelyre tekintettel a követelésről való lemondás indokolt, így különösen: a kötelezett rendszeres jövedelemmel önhibáján kívül legalább 6 hónapja nem rendelkezik, egészségi állapota, szociális helyzete miatt képtelen a követelés teljesítésére, és helyzete miatt a kedvező változás a jövőben sem várható, vagy olyan rendkívüli esemény, káresemény következik be a kötelezettnél, amely méltányos követelésről való lemondást indokolttá teszi.

e) a követelés – a számviteli előírásoknak megfelelő kritériumok alapján behajthatatlannak minősül,

(3) A behajthatatlan követeléseket a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként a saját tőkével szemben le kell írni. A behajthatatlan követelés meghatározását az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés 1. pontja és az Önkormányzat számviteli politikája rögzíti. A behajthatatlannak minősített követelés leírása nem minősül követelés elengedésnek.

(4) A számviteli szabályok előírásai szerint, az éves zárás előtt valamennyi költségvetési szerv minősíti a kintlévőségeket és szükség esetén javaslatot tesz a behajthatatlan követelések leírására, az értékvesztés elszámolására.

3.§

 (1) A 2.§ (2) bekezdésében foglalt esetekben a Jegyző előterjesztése alapján a követelés részbeni vagy teljes elengedése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A követelések elengedésére vonatkozó eljárás során alaposan mérlegelni kell a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítőképességét, az elengedés előnyeit és hátrányait. Az adósság jellegével és a kötelezett (adós) helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot be kell szerezni. (Így különösen: jövedelemigazolásokat, az üggyel kapcsolatos szerződéseket, számlákat, pénzügyi mérlegeket, más hatóságok, szervek határozatait, ítéleteit, döntéseit, tulajdoni lapot, stb.)

(3) A követelésről részben vagy egészben lehet lemondani. Részben vagy egészben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.

(4) A követelésekről történő lemondás elbírálása során a Képviselő-testület megállapodhat a kötelezettel (adóssal) a követelés behajtása és beszedése érdekében az önkormányzat részére felajánlott szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési vagy követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is (beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezesi szerződés, zálogszerződés, stb.).

4.§

Ezen rendelet nem terjed ki az adókra és az adók módjára behajtandó követelésekre. A behajthatatlan követelésnek minősülő adótartozásokat az adóhatóság az adózásrendjéről szóló 2003.évi XCII. törvényben meghatározottak szerint törli.

5.§

Ez a rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Csanádpalota, 2016.június 29.

         Kovács Sándor                                                       dr. Barna Angéla               polgármester                                                                   jegyző 

A rendelet kihirdetve:

Csanádpalota, 2016. június 30.

dr. Barna Angéla

       jegyző