Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselőtestületének 27/2019 (XI.29.) önkormányzati rendelete

Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselőtestületének 27/2019 (XI.29.) önkormányzati rendelete a mezei őrszolgálatról

Hatályos: 2020. 03. 31 - 2020. 08. 31

Csanádpalota Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 19. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikkének (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 17.pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.§

A rendelet hatálya

(1) E rendelet területi hatálya Csanádpalota illetékességi területére terjed ki, annak kül- és belterületi termőföld nyilvántartás alatti területeire.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített termőföld fogalma alatt a mező-és erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5.§ 17. pontjában foglalt meghatározást kell érteni.

(3) E rendelet személyi hatálya kiterjed az (1) bekezdésben meghatározott termőföldek földhasználóira vagy természetes vagy jogi személy tulajdonosaira.

(4) E rendelet személyi hatálya nem terjed ki a telekadóval terhelt vállalkozásokra.

(5) E rendelet személyi hatálya nem terjed ki a földadóval terhelt vállalkozásokra.

2. §

A mezei őrszolgálat, a mezőőr


(1) Az önkormányzat Csanádpalota város kül- és belterületén lévő termőföldek őrzésére és védelmére mezei őrszolgálatot létesít.


(2) A mezei őrszolgálat ellátáshoz az őrszolgálat létszámát maximum 6 főben állapítja meg.


(3) A mezei őrszolgálatot a mezőőr látja el.


(4) A mezőőr foglalkoztatása a munka törvénykönyvéről szóló törvényben foglaltak szerint történik, a munkáltatói jogokat a polgármester és a jegyző gyakorolja.


(5) A mezőőr egyéb feladatkörébe nem tartozó feladattal is megbízható a munkáltató utasítása alapján.


(6) A mezei őrszolgálat tevékenysége során együttműködik a polgárőrséggel, a rendőrséggel, és az illetékes vadásztársasággal, más települések mezőőri szolgálatával.


3. §

Mezőőri őrszolgálat működésének feltételei


(1) Az önkormányzat a mezőőri őrszolgálat megalakítási, fenntartási és működési költségeit a földhasználó, illetőleg a földtulajdonos által fizetett mezőőri járulékból, valamint a központi költségvetésben e célra biztosított hozzájárulásból fedezi.


(2) A mezőőri járulékból az önkormányzat költségvetésébe befolyt összeg kizárólag a mezei őrszolgálattal kapcsolatos feladatok ellátására használható fel.


(3) A mezei őrszolgálat ellátásának folyamatos biztosítása érdekében, ha a befizetett mezőőri járulék a szükséges kiadásokat nem fedezi, az önkormányzat átmenetileg a költségvetéséből, az általános tartalék terhére megelőlegezi az indokoltan felmerült kiadások fedezetét.


4. §

A mezőőri járulék


(1) A mezőőri járulékfizetési kötelezettség alanya az, aki a naptári év első napján az 1. § (1) – (3) bekezdés szerinti ingatlan használója, ennek hiányában az ingatlan tulajdonosa.


(2) A mezőőri járulék mértéke évente 0,1-, Ft/m2. A fizetendő összeg megállapításánál a járulék fizetésére kötelezett személyenként  az egyes ingatlanok után fizetendő összegek egybeszámítását kell alkalmazni. Mentes a járulék fizetési kötelezettség alól az, akinek ugyanazon ingatlan vonatkozásában telekadó vagy földadó fizetéséi kötelezettsége áll fenn.


(3) A mezőőri járulékot a kötelezett egy összegben minden év május 31. napjáig köteles befizetni az önkormányzat számlájára, személyesen az önkormányzat számlavezető pénzintézeténél, vagy közvetlen átutalással.


(4) A határidőre meg nem fizetett mezőőri járulék, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.


5. §

Járulékfizetés keletkezése, megszűnése


(1) A járulékfizetési kötelezettség 1. §. (1) bekezdésében meghatározott ingatlan használatbavétele, illetve a tulajdonjog keletkezését követő év első napján keletkezik, így a járulékfizetési kötelezettség annak az évnek az utolsó napján szűnik meg, amikor a használat joga, illetve a tulajdonjog megszűnik.


(2) Amennyiben az őrzött ingatlannak több tulajdonosa van, a tulajdonosok által írásban megkötött megállapodásban kijelölhetik a járulékfizetés alanyát. Megállapodás hiányában a tulajdonosoknak a tulajdoni hányadaik alapján kell a járulékot megfizetni.


(3) A mezőőri járulék a föld használójának vagy tulajdonosának minden év április 15. napjáig történő önbevallása alapján kerül megállapításra. Nem kell önbevallást benyújtani abban az esetben, ha a korábbi évi bevallásban feltüntetett, járulékfizetés megállapításával kapcsolatos adatok tekintetében - így különösen az ingatlan tulajdonosának, az ingatlan használójának személyében, az ingatlan területének nagyságában, művelés ágában - nem következett változás Az önbevalláshoz csatolni kell vásárlás esetén az adásvételi szerződés fénymásolatát, bérbeadás esetén a használói jogot biztosító szerződés, megállapodás fénymásolatát. A Hivatal jogosult a bejelentett adatokat az ingatlan-nyilvántartásban ellenőrizni.


(4) A Hivatal ellenőrzi a benyújtott önbevallásokban megállapított mezőőri járulék összegének helyességét. Rosszul vagy tévesen megállapított mezőőri járulék esetén, a hiba megjelölésével és határidő tűzésével ismételt önbevallás benyújtására szólítja fel a kötelezettet.


(5) Bevallás elmulasztása esetén a föld használójának, vagy tulajdonosának személyét az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján kell megállapítani.


6.§

Záró rendelkezések

  1. E rendelet 2020. január 01. napjával lép hatályba.


Csanádpalota, 2019. november 29.


Dr. Debreczeni István                                              Dudaszegné dr. Lajos Tímea

polgármester                                                                            jegyző


Záradék:

A rendelet kihirdetésének napja: 2019. november 29. 19 óra 35 perc


Dudaszegné dr. Lajos Tímea

                                                                                                 jegyző


Mellékletek