Újbarok Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

 18/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséről és ártalommentes elhelyezéséről

Újbarok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény 44/C. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya Újbarok Község közigazgatási területén lévő azon ingatlanok tulajdonosaira, használóira, természetes és jogi személyekre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre (továbbiakban együtt: ingatlanhasználó) terjed ki, akiknek az ingatlanán keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elvezetése és ártalommentes elhelyezése szennyvízcsatorna-hálózat útján nem megoldott.

A közszolgáltatás ellátásának rendje

2. §

1)         Újbarok Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a közigazgatási területén keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtését, elszállítását és ártalommentes elhelyezését szervezett helyi közszolgáltatás útján biztosítja a község teljes közigazgatási területén.

(2)        A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz szippantását, szállítását csak a közszolgáltatás ellátására kiírt pályázat útján jogosultságot nyert közszolgáltató végezheti. A közszolgáltatás végzésének feltétele a vízgazdálkodásról szóló törvény alapján Önkormányzattal megkötött hatályos szerződés.

(3)        E rendelet alkalmazása során közszolgáltató alatt e rendelet 1. sz. függelékében megnevezett szolgáltatót kell érteni, a község teljes közigazgatási területén 2018. december 31. napjáig.

A közszolgáltató jogai és kötelezettségei

3. §

(1)        A közszolgáltató teljeskörűen ellátja a vízgazdálkodásról szóló törvényben foglalt, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére és az ártalmatlanítás céljából történő átadásra vonatkozó közszolgáltatást.

(2)       A települési folyékony hulladék szállítása az erre a célra készített különleges rendeltetésű, zárt rendszerű, gépi üzemeltetésű, csepegést, bűz- és szaghatást kizáró eszközzel végezhető.

(3)        A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz szállítását úgy kell végezni, hogy az szennyezést, elcsorgást ne okozzon. A közszolgáltatás teljesítéséből eredő szennyezés esetén a vízgazdálkodásról szóló törvényben foglaltak szerint haladéktalanul saját költségén köteles gondoskodni.

(4)        A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz szállítására szolgáló gépjárművek tárolására engedélyezett telephellyel kell rendelkezni a közszolgáltatónak.

(5)        A szállítóeszköz tisztítását és fertőtlenítését olyan térburkolattal ellátott mosótéren szabad végezni, ahonnan az elhasznált víz az e célra rendszeresített ideiglenes tárolóba vagy közcsatornába kerül.

(6)       A közszolgáltató felelős a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elhelyező telepre történő biztonságos eljuttatásáért. A beszállítás tényét, mennyiségét az elhelyező telep üzemeltetőjével igazoltatni kell.

4. §

(1)       A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére és szállítására vonatkozó szerződés a közszolgáltatás megrendelésével az ingatlanhasználó és a szolgáltató között jön létre. Ennek keretében a közszolgáltató köteles a közszolgáltatást a megrendelés beérkezésétől számítva 48 órán belül elvégezni.

(2)       A megrendelés történhet írásban (levél, elektronikus levél), vagy telefonon.

(3)       A közszolgáltató a jogszabályban meghatározott közszolgáltatás elvégzését nem tagadhatja meg.

(4)       A közszolgáltató a közszolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódóan az igénybevevő adatait (név, születési dátum valamint a lakcím) kizárólag a közszolgáltatás végzéséhez és az önkormányzati ellenőrzéshez tartja nyilván és kezeli.

(5)       A közszolgáltatás elvégzését a közszolgáltató köteles az igénybevevő aláírásával igazoltatni.

(6)       A közszolgáltató a díjat a szolgáltatás elvégzését követően azonnal, számla alapján jogosult beszedni.

(7)       A közszolgáltató jogosult ellenőrizni, hogy az ingatlanhasználó e rendeletben előírtaknak megfelelően igénybe veszi-e a közszolgáltatást.

(8)       A közszolgáltatási díjat késedelmesen teljesítő szolgáltatást igénybevevővel szemben a vízgazdálkodásról szóló törvényben foglaltak szerint kell eljárni.

Az ingatlanhasználó kötelezettségei

5. §

(1)        Közcsatorna hiányában az ingatlanhasználó köteles a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtéséről, környezetkárosítás nélküli ideiglenes tárolásáról és annak szükség szerinti elszállíttatásáról a közszolgáltatást ellátó szolgáltató igénybevételével gondoskodni.

(2)        A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz zárt gyűjtését és ideiglenes tárolását az ingatlanhasználó olyan módon köteles végezni, hogy az közegészségügyi és környezetvédelmi előírásokat ne sértsen, másoknak kárt ne okozzon. Azzal az ingatlanhasználóval szemben, aki az előírásoktól eltérően gyűjti a háztartási szennyvizet a vízgazdálkodásról szóló törvényben foglaltak alapján kell eljárni.

(3)       Az ingatlanhasználó köteles a közszolgáltatást szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal igénybe venni. A közszolgáltatást annak igénybevétele előtt legalább 48 órával be kell jelenteni a közszolgáltatónak.

(4)        Az ingatlanhasználó köteles a kötelező munkák végzését tűrni, e célból a közszolgáltatót – annak előzetes értesítése alapján – az ingatlanba beengedni, és a munka akadálytalan elvégzéséhez szükséges feltételeket biztosítani.

(5)        Az ingatlanhasználó a közszolgáltatás ellenértékeként a 2. sz. függelékben meghatározott szolgáltatási díjat köteles a közszolgáltatónak számla ellenében megfizetni, és a számlát 5 évig megőrizni.

(6)        Az ingatlanhasználó a közszolgáltatás ellátása során köteles megadni a 4. § (4) bekezdésben rögzített személyes adatait.

6. §

            Önkormányzat jogosult ellenőrizni, hogy:

(1)       a szennyvízcsatorna hálózatba be nem kapcsolt ingatlan használója a keletkezett szennyvíz elszállításáról gondoskodik-e,

(2)       az ingatlanhasználó a szállítást e rendeletben megjelölt szolgáltatóval végezteti-e,

(3)        a közszolgáltató e rendeletben foglaltak alapján végzi-e tevékenységét.

7. §

​

Az elhelyező telep a rendelet 3. sz. függelékében megnevezett szennyvíztisztító telep.

A talajterhelési díj megállapítása, bevallása, befizetése és ellenőrzése^[1]

7/A. §

(1)   A talajterhelési díj alapjának a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. tv. (a továbbiakban Ktdtv.) 21/A. § (1) bekezdésében meghatározottak szerinti határidőben történő bevallása esetén a talajterhelési díj összegét az önkormányzati adóhatóság a tárgyévet követő év június 30. napjáig állapítja meg határozatban. 

(2)   A bevallás Ktdtv. 21/A. § (1) bekezdésében meghatározott határidőnél későbbi időpontban történő benyújtása esetén az önkormányzati adóhatóság a benyújtást követő 30 napon belül határoz a fizetendő talajterhelési díj összegének a tárgyában.

(3)   A díjkedvezményekre és mentességre vonatkozó kérelem benyújtásának a bevallással egy időben, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig van helye. A (2) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem benyújtásának csak a bevallás benyújtásával egy időben van helye.

(4)   Amennyiben az önkormányzati adóhatóság a tényállás tisztázása során megállapítja, hogy az önbevallás adatai és a víziközmű-szolgáltató által megadott adatok egymástól eltérnek, egyszerűsített ellenőrzés keretében állapítja meg a díjfizetési kötelezettséget.

(5)   Az önkormányzati adóhatóság által megállapított talajterhelési díjat az azt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell Újbarok Községi Önkormányzat 12023008-00262426-00100007 számú számlájára befizetni a közlemény rovatban „Talajterhelési díj” közlemény feltüntetésével.

(6)   Az ivóvízfogyasztás mérése lehetőségének hiányában a talajterhelési díj alapjának a megállapítása érdekében az önkormányzati adóhatóság 2 m³/fő/hó átalány-mennyiséget vesz figyelembe.

A talajterhelési díjkedvezmény és a mentesség esetei^[2]

7/B. §

(1)    A díjkedvezményre és a mentességre vonatkozó kérelemben foglaltak igazolása a kibocsátót terheli. A kibocsátó köteles beszerezni a víziközmű-szolgáltató arra vonatkozó igazolását is, hogy a szennyvízcsatornára történő rákötés műszakilag nem megoldható, vagy a rákötés aránytalanul magas költséggel jár.

(2)   A talajterhelési díj megfizetésének a kötelezettsége alól mentesül

a)  annak a nem kereskedelmi szálláshelyként üzemelő ingatlannak a tulajdonosa, amely ingatlan vonatkozásában bejelentett lakcímmel senki nem rendelkezik, és a tulajdonos nyilatkozik arról, hogy az ingatlant életvitelszerűen idényjelleggel sem lakja senki, továbbá nyilatkozik arról, hogy az elfogyasztott vízmennyiség felhasználására  locsolási-, állattartási célból, vagy építkezés során került sor, vagy a vízfogyasztást az ivóvízvezeték meghibásodása (csőtörés) okozta, 

b)  az a kibocsátó, aki által használt ingatlanban fürdőszoba és mellékhelyiség nincs, és a tárgyévben elfogyasztott víz mennyisége nem haladja meg a 20 m³ mennyiséget, 

c) az a kibocsátó, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át, egyedül élő kibocsátó esetén a 200 %-át, valamint

d) az a kibocsátó, aki a tárgyévet követő év utolsó napjáig a víziközmű-szolgáltató által igazoltan ráköt a szennyvízcsatornára.

(3)   Amennyiben a kibocsátó által használt ingatlanban fürdőszoba és mellékhelyiség nincs, de a tárgyévben elfogyasztott víz mennyisége meghaladja a 20 m³ mennyiséget, a 20 m³ feletti mennyiség után kell megfizetni a talajterhelési díjat.

(4)   A talajterhelési díj 50%-ának a megfizetése alól mentesül az a kibocsátó, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át, egyedül élő kibocsátó esetén a 250 %-át.

(5) A 7/B. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott mentesség és a 7/B. § (4) bekezdésben meghatározott kedvezmény megállapításához a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapra vonatkozó jövedelemigazolást kell csatolni.

7/C. §^[3]

A kibocsátónak a talajterhelési díj befizetésének határideje előtt írásban benyújtott kérelmére legfeljebb 10 havi kamatmentes részletfizetési kedvezményt kell biztosítani.

Adatszolgáltatás^[4]

7/D.  § 

(1)   Az önkormányzati adóhatóság részére a víziközmű-szolgáltató a kibocsátó azonosítása, a talajterhelési díj megállapítása és ellenőrzése érdekében adatot szolgáltat a tárgyévet követő év február 28. napjáig a kibocsátók tárgyévi vízfogyasztásáról, (korrigálva a locsolási kedvezmény mennyiségével, valamint az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyiséggel).

(2) A víziközmű-szolgáltató a kibocsátó azonosítása, a talajterhelési díj megállapítása és ellenőrzése érdekében adatot szolgáltat a tárgyévet követő év február 28. napjáig arról, hogy

a)   a kiépített szennyvízcsatorna hálózatra való rákötés mely ingatlanok esetében történt meg és mely ingatlanok esetében nem történt meg;

b)   a rendelkezésére álló adatok szerint – adott esetben - a kiépített szennyvízcsatornára való rákötésnek van-e műszaki akadálya.

(3)   Az önkormányzati adóhatóság a talajterhelési díj megállapításával összefüggő személyes adatokat kizárólag a kibocsátó azonosítására és a bevallások ellenőrzésére használhatja fel.

(4)   A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátókról, valamint a talajterhelési díj fizetésére vonatkozó díjmentességben vagy díjkedvezményben részesülő személyekről az önkormányzati adóhatóság nyilvántartást vezet.

8. §

E rendelet 2014. február 1. napján lép hatályba.

S z á r, 2013. december 12.

                  Schnobl Ferenc sk.                                                        dr. Riegelman Henrik sk.

             polgármester                                                                         jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2013. december 17. napján került kihirdetésre.

                                                                                                          dr. Riegelman Henrik sk.

                                                                                                                      jegyző