Újbarok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 10. § (1) bekezdésében, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 37/A. § (3) bekezdésében, 43/B. § (1) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében, 115. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátások megállapítása iránti kérelmet a Szári Közös Önkormányzati Hivatalhoz (továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani.

(2) A Hivatal az egyes ellátási formák igényléséhez formanyomtatványt biztosít.

(3)  Az ellátások igényléséhez szükséges adatokat a kérelmező köteles a Hivatal rendelkezésére bocsátani, az adatok valódisága környezettanulmány elkészítésével ellenőrizhető.

2. § (1)   Az önkormányzati segélyre való jogosultság megállapításának hatáskörét a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

(2)   Önkormányzati segélyre való jogosultság állapítható meg az alábbi élethelyzetekre tekintettel:          

a)A rászorult átmeneti létfenntartási gondokkal küzd, vagy

b)a rászorult által viselt temettetés költsége saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, vagy

c)a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

3.§  A méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapításának hatáskörét a képviselő-testület átruházza a jegyzőre.

4. §  Rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás és önkormányzati segély iránti kérelmet az érdekelt, illetve írásbeli javaslattal a rászorult helyzetéről tudomást szerző személyek terjeszthetik elő, különösen az alábbi személyek:

(1)Szári Napsugár Kindergarten Óvoda vezetője,

(2)Romhányi György Általános Iskola gyermekvédelemmel foglalkozó munkatársa,

(3)Védőnői szolgálat munkatársa,

(4)Rászorultat ellátó háziorvos és

(5)Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat képviselője.

5. § A Hivatal a kérelmező szociális helyzetéről szükség esetén környezettanulmányt készít. Kivétel ez alól, ha az életkörülmények a hatóság előtt ismertek, vagy azt a 4. § (1)-(5) bekezdésekben meghatározott személyek igazolják.

6. §  A szociális rászorultságtól függő ellátások igénylése esetén a rászorult köteles nyilatkozni arról, hogy nem rendszeres, illetve egyéb jövedelemmel rendelkezik-e, saját ellátására tartási vagy életjáradéki szerződést kötött-e. A 2.§ (2) b) pont szerinti önkormányzati segély kérelmezése esetén a rászorult köteles nyilatkozni, hogy kötött-e az elhunyttal tartási vagy életjáradéki szerződést.

2. Pénzbeli szociális és gyermekvédelmi ellátások

7. § (1) Az Szt. 37/A. §-ban foglalt együttműködési kötelezettség teljesítésére az Oltalom Szociális, Családsegítő és Gyermekjóléti Intézmény a kijelölt szerv.

(2) Az együttműködés keretében a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú, nem foglalkoztatott személy az Oltalom Szociális, Családsegítő és Gyermekjóléti Intézmény által meghatározott időpontban és időtartamban a szervezett programokon, valamint az Önkormányzat által biztosított közhasznú munkában, illetve a települést érintő közfeladat ellátása céljából szervezett egyéb munkában részt vesz.

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú nem foglalkoztatott személy – az Oltalom Szociális, Családsegítő és Gyermekjóléti Intézmény által szervezett – alábbi, beilleszkedést elősegítő programokban köteles részt venni:

a)egyéni képességet fejlesztő program,

b)életmódformáló foglalkoztatás,

c)munkavégzésre felkészítő program.

(4)  A jegyző határozata egy példányának megküldésével tájékoztatja az Oltalom Szociális, Családsegítő és Gyermekjóléti Intézményt a rendszeres szociális segély megállapításáról, az ellátás folyósításának szüneteltetéséről, megszüntetéséről.

(5) Az Oltalom Szociális, Családsegítő és Gyermekjóléti Intézmény az együttműködési kötelezettség teljesítéséről a jegyzőt tájékoztatja.

(6)  A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségét megszegi, ha nem működik közre a beilleszkedést elősegítő programokban. A (6) bekezdésben meghatározott esetben a rendszeres szociális segély összege 6 hónap időtartamig 50 %-os mértékben kerül folyósításra.

(7) Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül és a támogatást meg kell szüntetni, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő

a)a támogatásra való jogosultság felülvizsgálatában nem működik együtt,

b)az Önkormányzat által szervezett foglalkoztatásra történő behívásra nem jelenik meg, távolmaradását nem igazolja,

c)az Önkormányzat által szervezett foglakoztatást elfogadja, de a munkakezdés napján nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja.

(8)  A Szt. által meghatározott jogosultsági feltételeken túl az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezetének rendezettségét biztosítsa, melynek keretében köteles

a)az általa életvitelszerűen lakott lakást, házat rendeltetésszerűen használni, azt folyamatosan tisztántartani, takarítani, állagát megóvni, rágcsálóktól, kártevőktől mentesíteni,

b)az a) pontban foglalt lakáshoz, házhoz tartozó udvar, kert rendben tartására, az ott található szemét, lom jogszerű módon történő eltávolítására, eltakarítására, az ott található gyomnövény illetve fű levágására, lekaszálásra, férgektől, rágcsálóktól való mentesítésre,

c)az a) pontban meghatározott lakás, ház előtti járda, illetve közterület, csapadékvíz elvezető árok tisztántartásáról folyamatosan gondoskodni.

8. § (1)    A polgármester jelen rendelet 2. § (2) a) pontjában foglaltakra tekintettel önkormányzati segélyt állapít meg, ha a rászorult életét, testi épségét veszélyezteti élethelyzete, és körülményei az azonnali segítséget indokolják, mert létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került vagy időszakosan, illetve tartósan létfenntartási gondokkal küzd.

(2)    Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati segélyre jogosult az, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át nem haladja meg, és a kérelmező, illetve a vele közös háztartásban élők életkörülményei a jogosultságot indokolják.

(3)    Különös méltánylást érdemlő esetben az (1) bekezdés szerinti önkormányzati segély nyújtható annak a személynek is, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem a (2) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárt meghaladja, de előre nem tervezhető, indokolt többletkiadásai következtében létfenntartása veszélyeztetett, és ennek elkerülése érdekében minden tőle elvárhatót megtett, az élethelyzete a rászorultnak nem felróható. Ilyen különös méltánylást érdemlő esetek az alábbiak:

a)     a családban bekövetkezett többes szülés,

b)    a családban bekövetkezett hirtelen haláleset,

c)     a rászorultnak vagy közvetlen hozzátartozójának tartós, legalább két hetet meghaladó kórházi ápolása,

d)     a rászorultnak vagy közvetlen hozzátartozójának egy hónapon túli fekvőbetegsége, gyógykezelése,

e)     ha a rászorult bűncselekmény sértettje,

f)     fizetési hátralék miatt valamely lakásközmű szüneteltetése, kikapcsolása,

g)     lakást ért elemi csapás,

h)     kisvállalkozó, őstermelő megélhetését biztosító terményt ért elemi csapás - amennyiben biztosítással nem rendelkezik.

(4)    Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati segély adható alkalmanként, illetve havi rendszerességgel.

(5)   Az alkalmankénti (1) bekezdés szerinti önkormányzati segély létfenntartás céljára, gyógyszerek, továbbá az egészségbiztosítás által nem támogatott egészségügyi szolgáltatás díja, illetve egyéb, alkalmanként jelentkező többletköltségek részbeni vagy teljes mértékű fedezésére adható.

(6)   Az alkalmanként juttatott (1) bekezdés szerinti önkormányzati segély egyszeri összege személyenként vagy családonként – rászorultságtól függően - legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegével megegyező összeg lehet. Egy naptári éven belül az ugyanazon család részére juttatott ilyen típusú segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át.

(7)   A (4) bekezdés szerinti esetekben a segély összege legfeljebb a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-a.

(8)   Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati segély a tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére havi rendszerességgel is megállapítható.

(9)   A havi rendszerességgel juttatott átmeneti segély összege a rászorultságtól függően 2000,- és 6.000,-Ft közötti összeg, amely legfeljebb egy évi időtartamra állapítható meg.

9. § (1)    Az önkormányzati segély éves költségvetésében beterjesztett összegéből gyógyszervásárlási támogatás nyújtható annak a szociálisan rászorult személynek, akinek gyógykezelési költségei veszélyeztetik létfenntartását, és akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén annak 400 %-át nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyszerköltsége meghaladja a 12.000,- forintot.

(2)   Különös méltánylást érdemlő rendkívüli esetben – főleg kórházi ápolás, betegség esetén – jövedelmi viszonyokra tekintet nélkül is adható gyógyszervásárlási támogatás.

(3)   A gyógyszervásárlási támogatás kérelemre, illetve a háziorvos kezdeményezése alapján félévente állapítható meg.

(4)   A gyógyszervásárlási támogatás megállapításának feltétele:

a)  a háziorvos igazolása a kérelmező havi gyógyszerköltségéről és

b) az (1) vagy (2) bekezdésben foglalt jövedelmi viszonyok, illetve élethelyzet fennállta.

(5)  Nem állapítható meg gyógyszervásárlási támogatás annak a kérelmezőnek, aki közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik.

(6)  A gyógyszervásárlási támogatás maximális összege egy személy részére legfeljebb 20.000 Ft fél évre.

10. § (1)   Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a jogosult a segélyt nem rendeltetésszerűen használná fel, a segély kiadható részben vagy egészben természetben - elsősorban utalvány formájában és elszámolási kötelezettséggel terhelve.

(2)  A természetbeni ellátás az alábbi formában adható még:

a)élelmiszer,

b)tüzelő,

c)ruházat,

d)közüzemi díjtartozás rendezése,

e)gyógyszervásárlás és

f)egészségbiztosítás által nem támogatott egészségügyi szolgáltatás kifizetése.

(3) A beszerzésekről és a díjak kifizetéséről a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat munkatársa segítségével a jegyző gondoskodik.

(4)   Feltételezhető a segély nem rendeltetésszerűen felhasználása különösen akkor, ha a kérelmezőnek többhavi hátraléka keletkezett közüzemi díjak, albérleti díj, lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, étkezési térítési díj befizetésének elmaradásából.

11. §  A 2. § (2) b) pontja szerinti esetben annak állapítható meg önkormányzati segély, aki az elhunyt eltemettetéséről gondoskodott - annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. További feltétel, hogy az eltemettető családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 300%-át.

12. §  A 2. § (2) b) pontjában meghatározott esetben adható önkormányzati segély összege:

(1)ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, 15.000.- Ft;

(2)ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, 25.000.- Ft;

(3)ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét 35.000.- Ft és

(4)  ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, 40.000.- Ft.

13. §   A 2. § (2) b) pontja szerinti esetben önkormányzati segély a temetésről az eltemettető nevére kiállított számlának a temetés napját követő 30 napon belül történő bemutatásával igényelhető.

14. §  (1)     A 2. § (2) c) pontja szerinti esetben önkormányzati segélyben kell részesíteni különösen azt a gyermeket, akinek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati segélyre való jogosultság feltétele, hogy a gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.

(3)     A 2. § (2) c) pontja szerinti esetben önkormányzati segély egy naptári éven belül gyermekenként legfeljebb két alkalommal állapítható meg. Egy naptári éven belül egy gyermek legfeljebb 40.000,-Ft erejéig részesíthető ebben a típusú támogatásban.

(4)     A 2. § (2) c) pontja szerinti esetben önkormányzati segély természetbeni ellátás formájában is nyújtható különösen a védelembe vett gyermek számára, ha nem látszik biztosítottnak, hogy a támogatás a gyermek megfelelő nevelését szolgálja.

(5)     Természetbeni ellátás különösen az oktatási intézményben tanuló gyermekek

a)      tankönyv- és tanszerellátásának támogatására,

b)      gyermekintézmények étkezési térítésének díjkedvezményére,

c)      tandíjra,

d)      egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj átvállalására,

e)      illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalására

fordítható a jegyző koordinálásával.

 (6)     Egyéb esetekben a családsegítő által vásárolt élelmiszer és ruhanemű formájában is nyújtható természetbeni ellátás a szülőnek, törvényes képviselőnek, vagy az érintettnek.

 (7)     A 2. § (2) c) pontja szerinti esetben az önkormányzati segély különösen akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha

a)   a kérelem természetbeni támogatásra irányul;

b) a kérelem a gyermekek étkeztetési térítési díjának (díjhátralékának) támogatására irányul; vagy

c) az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja.

3. Személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások

15. §  (1)     A családsegítő- és gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat az Esély Szociális, Családsegítő és Gyermekjóléti Intézmény Fenntartó Társulás által létrehozott Oltalom Szociális, Családsegítő és Gyermekjóléti Intézmény útján biztosítja.

(2)    A kérelmet előterjeszteni, illetve a jelzést beadni írásban vagy szóban lehet az Oltalom Szociális, Családsegítő és Gyermekjóléti Intézménynél lehet.

16. §  (1)     A gyermekek napközbeni ellátásaként annak a gyermeknek nappali felügyeletét, gondozását, nevelését és étkeztetését kell megszervezni, akinek szülei vagy gondozója munkavégzés, betegség vagy szociális helyzet miatt a napközbeni ellátását nem képes biztosítani.

(2)    A gyermekek napközbeni ellátása iránti kérelmet a „Napsugár” Kindergarten Óvoda intézmény vezetőjénél kell a kiskorú gondozójának (szülő, nagyszülő, gyám, nevelőszülő) benyújtani. Az intézményvezető nem tagadhatja meg az ellátását, csak akkor, ha a kiskorú gondozását férőhely hiánya miatt megoldani nem tudja. Ez esetben a Képviselő-testület haladéktalanul értesíteni köteles a férőhelybővítés iránti kezdeményezéssel.

4. Gyermekek napközbeni ellátása

17. §  (1)     Az önkormányzat az óvodás és általános iskolás gyermekek számára biztosítja a napközbeni ellátás (nappali felügyelet, gondozás, nevelés, étkeztetés) igénybevételének lehetőségét.

(2)    Az ellátást (1) bekezdés szerint elsősorban azoknak a gyermekeknek kell biztosítani:

a) akinek szülei, nevelői, gondozói (továbbiakban: szülő) munkavégzésük, vagy betegségük miatt a napközbeni ellátást nem képesek biztosítani,

b) akinek a testi, illetve szellemi fejlődése állandó napközbeni ellátást igényel,

c) akiknek nevelője egyedülálló, vagy időskorú személy,

d) akik részére a szülő szociális helyzetük miatt a napközbeni ellátást nem képes biztosítani.

(3)    A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a gyermek napközbeni ellátásának biztosításáról és a fizetendő térítési díjról az intézményvezető a szülőt írásban értesíti.

(4)    A gyermek napközbeni ellátása akkor szűnik meg, ha a jogosultságot meghatározó feltételek már nem állnak fenn.

5. Térítési díjak

18. §  (1)     A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.

(2)    Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente két alkalommal állapíthatja meg külön rendeletében.

(3)    Az intézményi térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege.

(4)    A személyi térítési díjat az adott intézmény vezetője állapítja meg az intézményi térítési díj egy napra jutó, általános forgalmi adóval növelt összege, az igénybe vett étkezések száma, továbbá a kedvezmények figyelembevételével.

(5)    Az intézmény vezetője az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet a személyi térítési díjról.

(6)    Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegével nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a polgármesterhez fordulhat. Ebben az esetben a kérelemről határozatban kell dönteni.

(7)    A személyi térítési díjat havonta, az intézményvezető által meghatározott időpontban kell megfizetni. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztja, az intézményvezető 15 napos határidővel felszólítja az elmaradt térítési díj befizetésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén az intézményvezető a hátralékot nyilvántartásba veszi, és erről negyedévente tájékoztatja a polgármestert, aki a térítési díjhátralék behajtásáról intézkedik.

6. Normatív kedvezmények

19. §   Gyermekétkeztetés esetén a Gyvt. 151. § (5) bekezdésében meghatározott normatív kedvezményt kell biztosítani az ellátottaknak.

7. Kizárólag természetbeni szociális ellátások

20. §   Méltányossági közgyógyellátásra jogosult, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 180 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át, és havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 20 %-át és ezáltal veszélyezteti a létfenntartását.

8. Záró rendelkezések

21. § (1)  Ezen rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(2)  A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátásokról és eljárásokról, valamint a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 10/2013. (IV.16.) önkormányzati rendelet.

Szár, 2013. december 12.

           Schnobl Ferenc                                                                    dr. Riegelman Henrik

polgármester                                                                                   jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2013. december 17. napján került kihirdetésre.

                                                                                                          dr. Riegelman Henrik

                                                                                                                      jegyző