Újbarok Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, valamint (4) bekezdésében, a 11. § (16) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében, a 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében a következőket rendeli el:

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

a) Újbarok Községi Önkormányzatra (a továbbiakban Önkormányzat), annak szerveire, az Önkormányzat által alapított, illetve tulajdonosi irányításával működő költségvetési szervekre (továbbiakban: intézmények);

b) az Önkormányzat tulajdonában álló vagy tulajdonába kerülő

      ba) ingatlan és ingó dolgokra,

bb) vagyoni értékű jogokra,

bc) gazdasági és közhasznú társaságokban az Önkormányzatot megillető részesedésekre,

bd) pénzvagyonra valamint az értékpapírokra (ba)-bd) pontok a továbbiakban: önkormányzati vagyon).

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

a) az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére - az intézmények használatában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének kivételével;

b) az Önkormányzat költségvetési intézményei működési célú pénzeszköz átvételére.

2. § E rendelet alkalmazásában nettó értéknek minősül a terv szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkentett bruttó érték.

3. § Jelen rendelet alkalmazása során a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) fogalom-meghatározásai az irányadóak.

4. § (1)     Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező forgalomképtelen vagyontárgyak felsorolását az Nvtv. 5. § (3) bekezdése határozza meg.

(2)     Jelen rendelet - az Nvtv. 2. mellékletében foglaltakon túlmenően - önkormányzati vagyontárgyat nem minősít nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak.

(3)     Jelen rendelet - az Nvtv. 5. § (5) bekezdésében foglaltakon kívül - az alábbiakban felsorolt önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakat minősíti korlátozottan forgalomképesnek:

a) a védett természeti terület,

b) a köztemető,

c) az Önkormányzat résztulajdonában lévő      gazdasági társaság használatába, üzemeltetésébe adott, annak tevékenysége ellátását szolgáló önkormányzati vagyon.

(4)   Az Önkormányzat üzleti vagyona mindaz, ami nem tartozik az (1)-(3) bekezdés hatálya alá.

(5)   Az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon forgalomképesség szerinti besorolását az évente, legkésőbben a mindenkori zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet tárgyalásával egy időben elfogadott vagyonkimutatás tartalmazza.

(6) Ha az Önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapodik, az Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a szerzést követően tartott rendes ülésén dönt a vagyontárgy minősítéséről annak jellege, rendeltetése, tényleges funkciója alapján.

5. § (1)   Az Önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítésének, apportálásának, biztosítékul adásának, vagy megterhelésének engedélyezése a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2)   A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak kezelőjét a Képviselő-testület jelöli ki.

6. § (1)            A Képviselő-testület gyakorolja az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon feletti rendelkezési jogot. Ennek keretében, a vonatkozó jogszabályok előírásainak figyelembevételével a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a vagyontárgyak besorolása és átminősítése, - az Önkormányzat tulajdonában lévő valamely vagyontárgy törzsvagyonná nyilvánítása, törzsvagyon tárgyainak átminősítése üzleti vagyonná, - törzsvagyonon belül a korlátozottan forgalomképes vagyon forgalomképtelenné, forgalomképtelen vagyon korlátozottan forgalomképessé nyilvánítása, - üzleti vagyoni körben az egyes vagyontárgyak rendeltetésének meghatározása,

b) ingatlan vásárlása, cseréje, megterhelése, alapítványba vitele, ingyenes vagy kedvezményes használatba adása, funkcióváltozásának engedélyezése, értékesítésre történő kijelölése, értékesítése,

c) gazdasági társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetés társaságokba,

d) kezesség vállalása, értékpapír vásárlása,

e) gazdasági társaság alapítása,

f) intézmény tulajdonjogának átvétele, megszüntetése, átszervezése esetén az önkormányzati tulajdon kezelésbe adása, elvonása, rendelkezés a jogutód önkormányzati vagyonhasznosító szervről,

g) az Önkormányzat részvételével alapuló társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának előzetes engedélyezése, közérdekű kötelezettség vállalás,

h) önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházása,

i) az Önkormányzat részére felajánlott vagyon elfogadása, vagyonhasznosító részére felajánlott vagyon elfogadásának engedélyezése,

j) az Önkormányzatot megillető követelés elengedése 300.000,- Ft értékhatárt meghaladóan,

k) az Önkormányzat tulajdonát képező 50.000,- Ft nettó értéket meghaladó értékű befektetett eszköz selejtezésének, értékesítésének engedélyezése, vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése; figyelembe véve ezek járulékos költségeit is,

l) amit jogszabály a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe utal.

(2)     A polgármester átruházott hatáskörei:

a) az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jog gyakorlása,

b) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosításra vonatkozó jogügyletek megkötése, illetve előzetes engedélyezése,

c) az intézmények használatában lévő, feleslegessé váló befektetett eszközök selejtezésének, értékesítésének engedélyezése 5.000 - 10.000.- Ft közötti nettó értékhatárig, figyelembe véve ezek járulékos költségeit is,

7. § (1)     Az Önkormányzat intézményeit ingyenes használati jog illeti meg a feladat-ellátásukat szolgáló, használatukba adott ingatlan és vagyon felett. Az intézmények kötelesek teljesíteni a tulajdonost terhelő pénzügyi kötelezettségeket a használatukban álló vagyon vonatkozásában.

(2)     Az önkormányzati intézmények

a) a használatukba adott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint a jó gazda gondosságával kezelni és hasznosítani;

b) a használatukba adott önkormányzati vagyont önkormányzati tulajdonként kötelesek nyilvántartani a könyvvezetésről szóló jogszabályok előírásainak megfelelően;

c) e rendeletben rögzített előírásoknak megfelelően jogosultak és egyben kötelesek a használatukban lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a közszolgáltatásban nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, egyéb hasznosítására;

d) kötelesek a használatukban lévő vagyontárgyak fenntartásával, karbantartásával, felújításával, üzemeltetésével és védelmével kapcsolatos feladatokat a hatályos jogszabályok, valamint a képviselő-testület rendeleteiben meghatározott szabályok szerint ellátni.

(3) Az önkormányzati intézmények

a) ingó vagyontárgyaikat a vonatkozó pénzügyi-számviteli előírások szerint selejtezhetik és idegeníthetik el - különös tekintettel az értékhatárra vonatkozó előírásokra;

b) a feleslegessé váló befektetett eszközök értékesítéséről vagy selejtezéséről ingó vagyontárgyanként - figyelembe véve ezek járulékos költségeit -5.000.- Ft nettó értékhatárig engedély nélkül, e fölött pályáztatás útján

ba)    100.000,-  Ft nettó értékhatárig a polgármester engedélyével,

          bb)    100.000,- Ft nettó értékhatár felett a Képviselő-testület engedélyével dönthetnek.

8. § Amennyiben az ingó vagyontárgy a Képviselő-testület által elrendelt megszűnés, átszervezés vagy feladatváltozás miatt válik feleslegessé a vagyont hasznosító intézménynél, annak hasznosításáról a Szári Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik. A bevétel az Önkormányzat költségvetését illeti meg.   

9. § (1)   Az Önkormányzat üzleti vagyonának hasznosításáról a Képviselő-testület gondoskodik.

(2)  A Képviselő-testület meghatározza a vagyon hasznosításának módját.

(3)   A Képviselő-testület meghatározza az elidegenítés, bérbeadás útján hasznosítható ingatlanokat, továbbá azokat a vagyontárgyakat, amelyeket az Önkormányzat gazdasági társaságba, közalapítványba történő bevitel útján hasznosít.

10. § (1)   Az Önkormányzat tulajdonában álló vagyont értékesíteni, a vagyon használatát és a hasznosítás jogát átengedni fő szabályként értékbecsléssel megalapozottan, csak versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

(2)   Az Önkormányzat tulajdonában lévő üzleti vagyont, ha annak értéke a 30 M Ft-ot nem haladja meg nem kötelező nyilvános versenytárgyalás útján értékesíteni. Az önkormányzati üzleti vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, illetve bármely módon történő hasznosítása esetén a 30 millió Ft értékhatárt elérő vagy azt meghaladó vagyontárgy esetében csak versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére történhet. A versenyeztetés részletes eljárási rendjét az 1. melléklet tartalmazza.

(3)   Az Önkormányzat a vagyontárgyának értékesítése, megterhelése esetén a vagyontárgy értékét

a)  ingatlanvagyon és ingó vagyon esetén legalább a könyv szerinti nyilvántartás alapján,

b)  vagyoni értékű jog esetén 3 hónapnál nem régebbi értékbecslés, vagy üzleti értékelés, illetve ezek felülvizsgált változata alapján,

c) értékpapír esetén a névérték alapján

kell meghatározni.

(4)   Az önkormányzati vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés, illetve közhasznú társaság részére történő szolgáltatásakor csak a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe.

(5) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

11. § (1)   Az Önkormányzat az üzleti vagyonával vállalkozásban vehet részt, gazdasági társaságot alapíthat.

(2)   Vagyon, illetve vagyonrész vállalkozásba történő bevitelére csak megalapozott közgazdasági számítás eredményeként kerülhet sor. A várható teljesítményeket, az üzleti terveket, azok megalapozottságát külső szakértő véleményezi, és javaslata alapján kerülhet döntésre a Képviselő-testület elé.

(3)   Gazdasági társaságban az Önkormányzatot a polgármester vagy az általa képviselettel megbízott személy képviseli. A Képviselő-testület meghatározhatja a képviselet tartalmát, a kötelezettségvállalás terjedelmét.

(4)   A befektetett vagyon értékének alakulásáról a Képviselő-testület a költségvetés teljesítéséről szóló beszámolóban kap tájékoztatást.

12. § (1)   Ha valamely vagyonról az 1.§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározott intézmények javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett akkor fogadhatja el, ha képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére, és a felajánlott vagyon elfogadásához a Képviselő-testület hozzájárult. Ha a Képviselő-testület a felajánlott vagyon elfogadásához hozzájárult, illetve a felajánlott vagyont elfogadja, egyben a vagyontárgy besorolását is meghatározza.

(2)   A hagyaték, az ajándék terheit, valamint az ajándékozási, illetve hagyatéki eljárás költségeit az Önkormányzat költségvetéséből kell fedezni. A vagyon hasznosításának vagy rendeltetésének meghatározásakor az ellenszolgáltatás nélkül felajánló akaratát figyelembe kell venni.

(3)   Vagyon ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről átruházott hatáskörben nettó 1 millió Ft értékhatárig a polgármester, ezt meghaladó érték esetén a Képviselő-testület közvetlenül dönt.

(4)   Az Önkormányzatot megillető elővásárlási jogot a Képviselő-testület közvetlenül gyakorolja.

(5)   A felajánlott vagyon nem fogadható el, ha a vagyon olyan ingatlan vagy ingatlanrész, amelyben az Önkormányzat vagy intézménye számára használható, vagy hasznosítható rész (földterület, lakás, helyiség) nincs, vagy olyan hagyaték (ingatlan, ingatlanrész, eszköz, befektetés, pénz), melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a hagyaték értékét.

13. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát - jogszabályok eltérő rendelkezése hiányában - ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni az alábbi célra lehet:

a) meghatározott céllal más önkormányzatnak,

b) kötelezettségvállalással közérdekű célra,

c) alapítvány javára alapítványi rendeléssel,

d) közösségi célra alapítványi hozzájárulással,

e) egyházak részére.

(2)  Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról, bérbe, vagy használatba adásáról a Képviselő-testület határoz.

(3) Az Önkormányzatot megillető követelésről kizárólag a Képviselő-testület mondhat le.

(4)  A polgármester jogosult a Képviselő-testület döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügylet megkötésére, megkötni a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket, megkötni – a Képviselő-testület döntésének megfelelően - a biztosítási szerződéseket.

14. § Vagyonkezelői jog e rendelet alapján kijelöléssel, ingyenesen adható át közfeladat átadásához kapcsolódóan korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyon elemeire vonatkozóan az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet részére.

15. § (1)     A vagyonkezelőt megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei azzal, hogy a vagyonkezelésbe adott vagyont nem idegenítheti el és nem terhelheti meg, a vagyonkezelői jogot nem ruházhatja át másra.

(2)     A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés hatálybalépésének napjától jogosult és köteles gyakorolni a vagyonkezelői jogot és köteles viselni a vagyonnal kapcsolatos valamennyi terhet és kötelezettséget.

(3)     A vagyonkezelő köteles a vagyon állagát és értékét megóvni, a vagyonelemek maradandó károsodástól mentes állapotát megőrizni. Köteles továbbá a vagyonkezelő a vagyon állapotát érintő minden lényeges eseményről a tulajdonos Önkormányzatot tájékoztatni. Ezen kötelezettsége teljesítése érdekében a vagyonkezelő rendszeresen (legalább ötévente) teljes körű műszaki ellenőrzést köteles elvégezni.

(4)     A vagyonkezelő a vagyonkezelői jogviszony fennállta alatt köteles a vagyonkezelésbe kapott vagyonnal – gazdasági számításokkal alátámasztottan – eredményesen, a jó gazda gondosságával eljárva gazdálkodni.

(5)     A vagyonkezelő az átvett vagyonelemekre vonatkozóan elemi károk elleni biztosítást, a vagyonelemek működtetésére vonatkozó tevékenység végzésével kapcsolatosan felmerülő károk megtérítése érdekében felelősségbiztosítást köteles kötni, mely biztosításokban kedvezményezettként Újbarok Községi Önkormányzatot kell megjelölni.

16. § (1)          A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe kapott vagyonelemeket (eszközöket) nyilvántartásában a saját eszközeitől elkülönítetten köteles nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés és az értéknövelő beruházások összegét, az értékben bekövetkező egyéb változásokat.

(2)     A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe kapott vagyon vonatkozásában „Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendeletben foglalt adatokkal kapcsolatban adatszolgáltatási és adatnyilvántartási kötelezettség terheli a Szári Közös Önkormányzati Hivatal vagyonnyilvántartása számára. Ennek keretében a vagyonkezelő az önkormányzati vagyonkimutatáshoz tárgyévet követő február 15-ig köteles összesítő kimutatást készíteni a vagyonban bekövetkezett változásokról, továbbá negyedévenként köteles a negyedévet követő hónap 10. napjáig a vagyonkezelésbe kapott eszközök után elszámolt értékcsökkenést a tulajdonos vagyonnyilvántartása számára megküldeni.

(3)     A vagyonkezelő az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok vagyonkataszterének felállításáról és vezetéséről szóló 147/1992. (11.06.) sz. Korm. rendeletben foglaltak szerint a kezelésében lévő ingatlanokat érintő változásokról a változást követő 30 napon belül köteles a Szári Közös Önkormányzati Hivatalt tájékoztatni az alábbiak szerint:

a)      telekalakításnál a jogerős hatósági határozat megküldésével

         b)      beruházás esetében a beruházás bruttó értékének közlésével és a    használatbavételi engedély megküldésével.

(4)     A vagyonkezelő a tárgyévet követően legkésőbb május 31. napjáig köteles a gazdálkodásra és a vagyonra vonatkozó főbb mutatókat is tartalmazó beszámolót Újbarok község polgármesteréhez benyújtani. A beszámolót a polgármester a Képviselő-testület elé terjeszti, és annak állásfoglalása alapján dönt a beszámoló elfogadásáról.

(5)    A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésre vonatkozó éves beszámolójában a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének a felhasználásáról beszámolni. A tulajdonos önkormányzat jogosult a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való eredményes gazdálkodás érdekében, különösen a bevételek növelése, illetve a költségek, valamint a kintlévőségek csökkentése érdekében szükséges intézkedésre javaslatot tenni. A vagyonkezelő köteles a tulajdonos által javasolt intézkedések bevezetéséről és azok hatásairól, illetőleg egyet nem értéséről a tulajdonost a tulajdonos által meghatározott határidőn belül értesíteni.

17. § A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésbe kapott vagyonelemekkel elszámolni.

18. § (1)   Ez a rendelet a kihirdetését követő nap lép hatályba.

(2)   Hatályát veszti Újbarok Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályairól szóló 9/2013. (IV. 16.) önkormányzati rendelete.

Schnobl Ferenc                                                                                   Dr. Riegelman Henrik

  polgármester                                                                                                     jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet kihirdetve: 2016. május 27.

                                                                                                               Dr. Riegelman Henrik

                                                                                                                             jegyző