Újbarok Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2016 (IV.5.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2018. 05. 08- 2020. 03. 11Újbarok Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2016 (IV.5.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Újbarok Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Az Önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, szervei
1. § Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Újbarok Községi Önkormányzat.
2. § Az Önkormányzat székhelye: 2066 Újbarok, Fő utca 33.
3. § Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Újbarok Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)
4. § Az Önkormányzat illetékességi területe: Újbarok község közigazgatási területe
5. § A Képviselő-testület szervei:
a) polgármester,
b) Képviselő-testület bizottsága;
c) Szári Közös Önkormányzati Hivatal;
d) jegyző és
e) a Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SzMSz.) 1. sz. függelékében felsorolt társulások.
2. A helyi önkormányzat működésének általános szabályai
6. § Az Önkormányzat közfeladatainak és egyéb tevékenységeinek a felsorolását – kormányzati funkció szerinti besorolásban – az SzMSz. 1. sz. melléklete tartalmazza.
7. § (1) Helyi közügy önálló megoldásának önkéntes vállalása előtt a polgármester előkészítő eljárás lefolytatásáról gondoskodik, melynek eredményéről a Képviselő-testületnek beszámol. A Képviselő-testület elé terjesztett, a helyi közügy önálló megoldásának önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat kötelező eleme a megvalósításhoz szükséges költségvetési források bemutatása.
(2) Ha a Képviselő-testület a helyi közügy önálló megoldása mellett dönt, a polgármester az előkészítő eljáráson belül gazdasági számításokat végeztet, a feladat ellátáshoz szükséges létszámtervet, külső segítség bevonása esetén a feladat ellátására irányuló megállapodást készíttet.
(3) Az Önkormányzat önként vállalt feladataként gondoskodik:
a) a község infrastrukturális ellátásához szükséges beruházásokról, felújításokról;
b) helyi közéleti újság fenntartásáról;
c) a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének a támogatásáról, együttműködik e közösségekkel és
d) a helytörténeti emlékek gyűjtéséről.
(4) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben és a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg - állást kell foglalni.
(5) A Képviselő-testület a hatáskör átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
(6) Az átruházott hatáskörben eljáró minden képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
(7) A Képviselő-testület által a társulásokra átruházott hatáskörök jegyzékét az SzMSz. 1. sz. függeléke tartalmazza.
3. A Képviselő-testület működésének speciális szabályai
8. § (1) Az SzMSz. 2. sz. függeléke tartalmazza a Képviselő-testület létszámát és a képviselő-testületi tagok névsorát ABC sorrendben.
(2) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább nyolc rendes ülést és egy közmeghallgatást tart.
9. § A Képviselő-testület ülését a polgármester és az alpolgármester akadályoztatása esetén a Vagyonnyilatkozat Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság elnöke hívja össze.
10. § A képviselő-testületi ülés vezetésének feladatát a polgármester és az alpolgármester akadályoztatása esetén a Vagyonnyilatkozat Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság elnöke látja el.
11. § (1) A Képviselő-testület rendes testületi ülésére szóló meghívót és a meghívóhoz tartozó előterjesztéseket három nappal a képviselő-testületi ülés tervezett időpontját megelőzően kézhez kell kapniuk a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak.
(2) A képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak a meghívókat és az előterjesztéseket elektronikus úton kapják meg. Amennyiben az elektronikus úton való továbbításnak akadálya van, a meghívókat és az előterjesztéseket hagyományos postai úton kell kézbesíteni. A képviselők a postai úton való továbbításra irányuló kérelmüket írásban kötelesek megtenni. A kérelem visszavonásig érvényes. A kérelmeket a jegyző tartja nyilván.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – halasztást nem tűrő esetekben – az ülés előtt egy órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát a meghívottal mindenképpen közölni kell.
(4) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot tájékoztatni kell, rendes testületi ülés esetén a meghívót az ülés előtt három nappal kell kifüggeszteni. A képviselő-testületi ülések meghívóját minden esetben a testületi ülés napirendi pontjaival együtt közzé kell tenni az Önkormányzat hirdetőtábláján és honlapján (http://saar-ujb.hu/saar/index.php). A meghívónak tartalmaznia kell a testületi ülés időpontját, helyét és napirendjét, a napirendi pont előterjesztőjét, valamint azt, hogy a napirendekhez tartozó előterjesztéseket valamint a testületi ülésről szóló jegyzőkönyvet a Szári Közös Önkormányzati Hivatalban és az Önkormányzat honlapján (
12. § (1) A Képviselő-testület üléseit a Szári Közös Önkormányzati Hivatal telephelyén lévő Újbaroki Ügyfélszolgálati Kirendeltségen vagy – együttes ülés esetén - a Szári Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén lévő tanácsteremben tartja.
(2) A Képviselő-testület döntése esetén - indokolt esetben - más épületben és teremben, vagy helyen is ülésezhet, ha azt az adott körülmények indokolják, és ott a tanácskozás feltételei biztosítottak.
13. § (1) A Képviselő-testület tagjainak szükség esetén a hallgatóságtól és a meghívottaktól elkülönített tanácskozó helyet kell biztosítani.
(2) A Képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meghívást kapnak:
a) bizottságok nem képviselő tagjai;
b) a Bicskei Járási Hivatal vezetője;
c) az illetékes egészségügyi államigazgatási szerv;
d) a tevékenységi körüket érintő tárgykörben azon önszerveződő közösségek képviselői, amely közösségek felsorolását az SzMSz 2. sz. melléklete tartalmazza;
e) az egészségügyi hivatás gyakorlásával és az egészségügyi tevékenységgel összefüggő kérdésekben az egészségügyi szakmai kamarák; valamint
f) azon személyek, akik meghívását a polgármester szükségesnek tartja.
14. § (1) A képviselő köteles a képviselő-testületi ülésen
a) olyan magatartást tanúsítani, amellyel megőrizhető az ülés méltósága, tekintélye,
b) a képviselői esküjében foglaltakat és a közjót maradéktanul szem előtt tartani,
c) a Képviselő-testület ülését vezető személy a Képviselő-testület méltóságának érdekében tett intézkedését tiszteletben tartani.
(2) Az (1) bekezdésben vagy egyéb jogszabályban meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíja, természetbeni juttatása a Képviselő-testület döntése alapján csökkenthető vagy megvonható. A kötelezettségét első alkalommal megszegő képviselőnek egy havi, a kötelezettségét ismételten megszegő képviselőnek pedig alkalmanként három-három havi tiszteletdíja vonható meg a Képviselő-testület mérlegelése alapján, a kötelezettségszegés súlyának a figyelembevételével.
15. § (1) A Képviselő-testület az éves munkaterv alapján végzi a munkáját.
(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) a Képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait,
b) a napirendek címét, előterjesztőjét,
c) a közmeghallgatás időpontját.
(3) A munkaterv tervezetét tárgyév március 31. napjáig a (4) bekezdésben meghatározottak javaslatai alapján a polgármester állítja össze.
(4) A munkaterv tervezetével kapcsolatban előzetesen az alábbiak javaslatát kell kikérni:
a) települési képviselők,
b) Képviselő-testület bizottságának az elnöke,
c) alpolgármester,
d) nemzetiségi önkormányzat elnöke,
e) az önkormányzat által alapított intézmények vezetői.
(5) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.
(6) A Képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:
a) az önkormányzati képviselőknek,
b) a munkatervben felvett napirendi pont előterjesztőjének,
c) nemzetiségi önkormányzat elnökének,
(7) A jóváhagyott ciklusprogramot és munkatervet közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.
(8) A Képviselő-testület ülésének napirendjére az éves munkaprogram figyelembevételével a polgármester tesz javaslatot.
(9) A napirendet és a napirendek sorrendjét a Képviselő-testület állapítja meg amennyiben napirendi kiegészítésre, módosításra javaslat nincs.
(10) A meghívóban szereplő napirendhez képest újabb napirendek felvételére lehetőség van, erről a Képviselő-testület határoz.
16. § A Képviselő-testület rendes ülésén kötelező napirendi pontok:
a) beszámoló a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról, két ülés közötti fontosabb eseményekről,
b) tájékoztató az előző képviselő-testületi ülésén elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről.
17. § A képviselő-testületi ülést vezető személy képviselő-testületi ülés vezetésével összefüggő feladatai:
a) megnyitja, illetve berekeszti az ülést;
b) megállapítja, hogy annak összehívása az SZMSZ szabályai szerint történt;
c) vizsgálja a testület határozatképességét az ülés kezdetén és az ülés teljes tartama alatt;
d) az ülés megnyitása előtt ismerteti a napirend előtti felszólalásokról, az esetleges zárt ülés elrendeléséről elhangzott kérelmeket, javaslatokat;
e) napirendi javaslatot terjeszt a Képviselő-testület elé döntésre;
f) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről;
g) tájékoztat a lejárt idejű határozatokról;
h) tájékoztat a sürgősségi indítványról;
i) közli a képviselő-testületi ülés előtt benyújtott képviselői javaslat tárgyát;
j) biztosítja az ülés folyamatosságát, gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, ennek keretében megadja a szót az előterjesztőknek, hozzászólóknak, figyelmezteti azt, aki eltér a tárgyalt témától;
k) minden előterjesztés és azzal összefüggő döntési javaslat felett külön-külön vitát nyit;
l) megállapítja a szavazás eredményét, és kimondja a Képviselő-testület döntését;
m) tárgyalási szünetet rendel el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor;
n) intézkedik – az ülés meghatározott időre történő – félbeszakítása érdekében.
18. § A határozatképtelen testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
19. § A Képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót – mely tartalmazza az átruházott hatáskörben hozott döntések számát és megnevezését – és a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentést a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül - tudomásul veszi.
20. § A napirend előtti témák között a bizottsági elnök is beszámol a bizottság és az általa végzett munkáról.
21. § A Képviselő-testület az ülés napirendjéről egyszerű szótöbbséggel határoz.
22. § A képviselő-testületi ülésen a napirendi pontokhoz kapcsolódóan az ülésvezető előzetes engedélyével bármely személy felszólalhat.
23. § (1) Ha a Képviselő-testület ülésére benyújtott előterjesztést a bizottság tárgyalta és véleményezte a bizottság elnöke vagy a bizottsági elnök által kijelölt bizottsági tag a bizottsági javaslatot, a bizottság indítvánnyal kapcsolatos véleményét ismerteti. Az indítvány elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) Előterjesztésnek minősül:
a) minden, a munkatervbe felvett és új – a tervezett napirenden kívüli - anyag;
b) az előzetesen javasolt rendelet-tervezet az indoklással és
c) a határozati javaslat.
(3) Előterjesztés benyújtására jogosultak:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a bizottság elnöke,
d) a Képviselő-testület tagjai,
e) nemzetiségi önkormányzat elnöke,
f) jegyző.
(4) A Képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek. Az írásbeli előterjesztésre a javaslatot legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző 5 nappal el kell juttatni a jegyzőhöz. Halaszthatatlan esetben a képviselő-testületi ülést vezető személy engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(5) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján felvette a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.
(6) Az előterjesztések valamennyi típusa a szükséges bizottsági véleményezés, valamint a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.
(7) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:
a) Az előterjesztés első része tartalmazza
aa) az előterjesztés témájának, címének, tárgyának pontos meghatározását,
ab) a témával kapcsolatos előzményeket, korábban hozott képviselő-testületi döntéseket, azok végrehajtásával kapcsolatos információkat,
ac) a tárgykört érintő jogszabályok megnevezését, a jogszabályi háttér bemutatását,
ad) érveket és ellenérveket az adott témával kapcsolatban,
ae) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatását, azok következményeinek ismertetését,
af) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatásának bemutatását,
ag) a körülmények, összefüggések és adatok bemutatását, amelyek segítik és indokolják a döntéshozatalt;
b) Az előterjesztés második része tartalmazza
ba) az egyértelműen megfogalmazott alternatív határozati javaslatokat vagy a rendeletalkotási javaslatot.
bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét, valamint
bc) az előterjesztő aláírását.
24. § (1) A képviselő-testületi ülést vezető személy a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb öt percben szóbeli kiegészítést tehet, ahhoz képest új tényekkel, adatokkal, módosító indítványokkal,
b) az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.
(2) Az előterjesztő legfeljebb tíz percben előadott válaszának elhangzása után kerül sor a képviselő-testületi ülést vezető személy által a vita megnyitására.
(3) A vitához egy képviselő, vagy más szót kapott személy legfeljebb öt perc időtartamban szólhat hozzá. Az öt perc letelte után az ülésvezető a szót megvonhatja. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de az ülésvezető soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a második és a további hozzászólásokat három percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a hozzászólótól.
(4) A vitában elhangzottakra az előterjesztő amennyiben kíván, legfeljebb tíz perc időtartamban reagálhat. Amennyiben az előterjesztő a jegyző, a hozzászólás időtartama nem korlátozható.
(5) A Képviselő-testület bizottsága, valamint a Képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a Képviselő-testülethez.
(6) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó a javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
(7) A vita lezárását bármely képviselő javasolhatja.
(8) Az ülésvezető a vita lezárását követően ismerteti az előterjesztett és a módosított javaslatot, amelyet követően szavazást rendel el.
(9) Először mindig a módosító javaslatról kell szavazni az elhangzás sorrendjében.
25. § Amennyiben megállapítást nyer, hogy egy képviselő a személyes érintettségét egy adott napirendi pont tárgyalásánál nem jelezte, akkor az ülésvezető a napirendi pont újra beterjesztéséről dönthet, illetve a képviselő figyelmét felhívja arra, hogy a jövőben bejelentési kötelezettségét ne mulassza el.
26. § (1) Ha a képviselő-testületi ülésen rendzavarás történik, az ülésvezető az ülést határozott időre félbeszakíthatja, azzal, hogy elhagyja a székét.
(2) Az ülés csak az ülésvezető összehívására folytatódik.
(3) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.
(4) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében az ülés vezetője az alábbi intézkedéseket teheti, kell megtennie:
a) figyelmezteti a hozzászólót, aki eltér a tárgytól, túllépi az időkeretét; vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a Képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
b) rendre utasítja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;
c) ismétlődő rendzavarás esetén, székének elhagyásával szünetet rendel el.
(5) A nyilvános ülésen megjelent személyek a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülésvezető rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(6) Az ülésvezető rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
27. § A nyilvános képviselő-testületi üléseket úgy kell megszervezni, hogy a hallgatóság a képviselő-testületi ülésnek helyt adó teremben helyet tudjon foglalni.
28. § (1) A Képviselő-testület döntéseit fő szabály szerint nyílt szavazással hozza.
(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben.
(3) A nyílt szavazás történhet:
a) kézfelemeléssel,
b) név szerinti szavazással.
(3) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és bármelyik képviselő azt kéri, a polgármester a szavazást köteles megismételtetni.
(4) A szavazás módjának a megválasztását az adott napirend tárgyalása során bármelyik képviselő javasolhatja, a javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(5) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc szerinti sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők felállva "igen", "nem" vagy "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak.
(6) A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt az elnöknek átadja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki és a hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz csatolják.
29. § (1) Az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben bármelyik képviselő titkos szavazás megtartását kezdeményezheti.
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.
(3) Titkos szavazásnál 3 tagú szavazatszedő bizottság jár el.
(4) A bizottság tagjaira a képviselő-testületi ülést vezető személy tesz javaslatot.
(5) A bizottság tagjait és elnökét a testület minősített többséggel választja. Megbízatásuk a szavazás eredményének ismertetéséig tart.
30. § (1) Titkos szavazást követően a szavazatszedő bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, mely a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv részét képezi.
(2) A szavazatszedő bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
b) szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatokat és
e) a szavazás eredményét.
(3) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz.
4. Rendeletalkotás, határozathozatal, jegyző jelzési kötelezettsége
31. § Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a képviselő testület tagjai,
b) a Képviselő-testület bizottsága,
c) alpolgármester,
d) a jegyző és
e) az újbaroki polgárok közössége - legalább 30 fő támogatásával.
32. § (1) A rendelet-tervezetet tartalmazó javaslatot a polgármesterhez kell benyújtani.
(2) A polgármester gondoskodik a rendelet-tervezetet tartalmazó javaslatnak a képviselőkhöz és az általa meghatározott érdekeltekhez történő eljuttatásáról.
(3) A rendelet-tervezetet tartalmazó javaslat kidolgozását a jegyző segíti.
33. § A rendelet-tervezeteket és azok indokolását – a 34. §-ban foglalt kivételekkel – társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek során biztosítani kell a tervezet és a vélemények minél teljesebb körű nyilvánosságát.
34. § (1) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
a) az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról,
b) a helyi adókról,
c) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról,
d) a kiemelkedő közérdek miatt sürgős döntésről szóló tervezeteket.
(2) Kiemelkedő közérdek az olyan körülmény, melynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős hátrány érné.
35. § (1) A tervezetet az azt tárgyaló képviselő-testületi ülést megelőző 5. napon 16.00 órától kell közzétenni az Önkormányzat hivatalos honlapján (http://www.saar-ujb.hu/ujbarok/index.php?menu=8) a véleményezésre kialakított oldalon. A tervezet a képviselő-testületi ülést megelőző 2. nap 12.00 óráig véleményezhető.
(2) A véleményeket a Szári Közös Önkormányzati Hivatal e-mail címére (
36. § A helyi közösségek széles körét érintő tervezettel kapcsolatos vélemények közvetlen megismerése érdekében lakossági fórum szervezhető. A lakossági fórumon elhangzottak összefoglalóját a honlapon közzé kell tenni.
37. § (1) A rendelet-tervezetet legkésőbb a testületi ülést megelőző 5. napon a Képviselő-testület tagjainak kézbesíteni kell.
(2) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.
38. § Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és közzétételéről az Mötv. 51. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint kell gondoskodni azzal a kiegészítéssel, hogy helyben szokásos mód a Szári Közös Önkormányzati Hivatal Újbaroki Ügyfélszolgálati Kirendeltségének a hirdetőtábláján történő kifüggesztés.
39. § Törvényben meghatározott eseteken túl a határozathozatalhoz minősített döntés szükséges az alábbi esetekben:
a) kitüntetések, elismerő címek létrehozásához, adományozásához;
b) közterület elnevezéséhez;
c) közösségi célú alapítványi forrás átvételéhez, átadásához;
d) titkos szavazás elrendeléséhez, amennyiben az nem kötelező,
e) gazdasági társaság létrehozásához, abban történő üzleti részvételhez,
f) önkormányzat tulajdonában lévő vagyon elidegenítéséhez, megterheléséhez,
g) helyi népszavazás elrendeléséhez, amennyiben az a törvény értelmében nem kötelező,
h) terület-felhasználáshoz,
i) hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz.
40. § Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy az Önkormányzat döntése, működése jogszabályt sért, abban az esetben haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő képviselő-testületi ülésén köteles ezt jelezni a Képviselő-testület felé.
41. § (1) Az Önkormányzat határozatainak a megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet 13. §-ában és 17. §-ában foglaltak az irányadóak.
(2) A testületi határozatokról sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást kell vezetni, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre. A nyilvántartás vezetésért a jegyző a felelős.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő nyolc napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szerveknek, illetve az érintetteknek.
(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.
5. A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv
42. § A képviselő testület üléséről készült jegyzőkönyv eredeti példányát évente be kell köttetni és a hivatal irattárában kell elhelyezni. A polgármesternek biztosítania kell a jegyzőkönyvekhez történő hozzáférést a képviselők és az érdeklődő személyek számára - a zárt ülésről szóló jegyzőkönyvek kivételével.
43. § A jegyzőkönyv e rendelet 2. sz. függelékében szereplő azon jelenlévő képviselő-testületi tag ellenjegyzésével nyeri el hiteles formáját, amely képviselő az ABC sorrend szerint az első a felsorolásban.
6. A Képviselő-testület bizottságainak működése, feladat- és hatásköre
44. § A Képviselő-testület bizottsága: a háromfős Újbarok Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Vagyonnyilatkozat Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottsága. A bizottság összetételét a 3. sz. függelék tartalmazza.
45. § A Képviselő-testület Vagyonnyilatkozat Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottságának a feladata
a) az összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálása;
b) a méltatlansági ügyekkel kapcsolatos feladatok ellátása, a képviselők köztartozásmentes adózói adatbázisba történt felvételéről szóló tájékoztatás összeállítása és a Képviselő-testület elé terjesztése;
c) a Képviselő-testület titkos szavazásainak lebonyolításával kapcsolatos teendők ellátása és
d) a polgármester, az alpolgármester, a képviselők, és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának a nyilvántartása és ellenőrzése, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséről szóló tájékoztatás összeállítása és Képviselő-testület elé terjesztése.
46. § (1) A bizottság működésére, jegyzőkönyveire, előterjesztésére jelen Rendelet Képviselő-testületre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
a) a bizottság elnökének akadályoztatása esetén a bizottság legidősebb jelen lévő képviselő tagja jogosult összehívni a bizottság ülését, míg az ülés levezetését az elnök akadályoztatása esetén a bizottsági tagok által választott tag folytatja le,
b) a bizottság ülését a Szári Közös Önkormányzati Hivatal Újbaroki Ügyfélszolgálati Kirendeltségének (2066 Újbarok, Fő utca 33.) a hivatali helyiségében köteles tartani – kivéve, ha a körülmények az ülés más helyen tartását indokolják. Az ülés helyének megváltoztatásáról a bizottság elnöke dönt, azonban döntését a Képviselő-testület előtt a soron következő testületi ülésen indokolni köteles.
c) A bizottsági ülésről szóló jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, a jegyző és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.
(2) A bizottság döntéseiről is nyilvántartást kell vezetni, amely alapján a bizottság évente beszámol a Képviselő-testületnek.
47. § (1) A Képviselő-testület meghatározott szakmai feladat ellátására vagy meghatározott időtartamra ideiglenes bizottságot alakíthat.
(2) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.
(3) Az ideiglenes bizottság a Képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.
7. A polgármester
48. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester ellátja azon feladatait, amelyeket a jogszabály hatáskörébe utal, valamint intézkedik azon ügyekben, amellyel a Képviselő-testület megbízza.
(3) A jogszabályokban meghatározott feladatain túlmenően:
a) dönt az előre nem látható, azonnali intézkedést igénylő esetekben az éves költségvetési rendeletben meghatározott összegű költségvetési tartalék 100.000.-Ft-ig történő felhasználásáról, melyről azonban a soron következő testületi ülésen köteles beszámolni a Képviselő-testületnek,
b) dönt az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről a Képviselő-testület tárgyévi költségvetését tartalmazó önkormányzati rendeletének előírásai alapján,
c) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben,
d) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek, gondoskodik a Képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató propaganda tevékenység kialakításáról.
49. § A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza az önkormányzati segély megállapításával kapcsolatos hatásköreit.
50. § A polgármester az Mötv. 68. § (2) bekezdésében foglaltak fennállása esetén döntést hozhat az alábbi ügyekben:
a) ivóvízellátás,
b) önkormányzati út felújítása.
51. § A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdésében foglaltak fennállása esetén döntést hozhat az alábbi ügyekben:
a) közvilágításról való gondoskodás;
b) a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása;
c) környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
d) szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, ide nem értve a rendeletalkotást;
e) lakás- és helyiséggazdálkodás;
f) helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
g) honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
h) gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
i) sport, ifjúsági ügyek;
j) település közbiztonsága.
52. § (1) A polgármester köteles minden képviselő-testületi ülésen számot adni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
(2) A polgármester a Szári Közös Önkormányzati Hivatal Újbaroki Ügyfélszolgálati Kirendeltségének (2066 Újbarok, Fő utca 33.) hivatali helyiségében minden kedden 1600-1800 óráig fogadóórát tart.
8. Az alpolgármester
53. § (1) A Képviselő-testület tagjai közül egy alpolgármestert kell megválasztani.
(2) Egy alpolgármestert lehet választani a polgármester javaslatára a helyi választópolgárok közül.
(3) Az alpolgármesterek társadalmi megbízatásban látják el feladataikat.
9. A polgármester helyettesítése
54. § (1) A polgármestert akadályoztatása esetén a képviselők közül választott alpolgármester helyettesíti.
(2) A polgármester tartós akadályoztatásának minősül:
a) a harminc napot meghaladó időtartamú betegség és
b) a harminc napot meghaladó időtartamú fizetés nélküli szabadság.
(3) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg betöltetlen, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén, a polgármestert a Vagyonnyilatkozat Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság elnöke helyettesíti.
(4) Ha a polgármesteri, az alpolgármesteri tisztség és a Vagyonnyilatkozat Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság elnöki tisztsége egyidejűleg betöltetlen, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén, a polgármestert a legidősebb képviselő helyettesíti.
10. A Szári Közös Önkormányzati Hivatal és a jegyző
55. § (1) A Szári Közös Önkormányzati Hivatal Szár Községi Önkormányzat és Újbarok Községi Önkormányzat közös hivatala.
(2) A Szári Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: 2066 Szár, Rákóczi Ferenc utca 68.
(3) A Szári Közös Önkormányzati Hivatal telephelye: 2066 Újbarok, Fő utca 33.
56. § (1) A Szári Közös Önkormányzati Hivatal vezetője a jegyző.
(2) A Képviselő-testület a jegyző javaslata alapján határozza meg a hivatal belső szervezetének tagozódását és az ügyfélfogadásának rendjét.
(3) A közös hivatal Szár és Újbarok Községi Önkormányzatok Képviselő-testületei által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely a hivatal feladatait és a belső szervezeti egységek, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait tartalmazza.
11. A közmeghallgatás, a lakossági fórum,
az önszerveződő közösségek tanácskozási joga
57. § A közmeghallgatás alkalmával a helyi választópolgárok, társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szervezetek képviselői közérdekű ügyben a Képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek.
58. § (1) A közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a Képviselő-testület határozza meg - lehetőleg a munkatervének elfogadásával egyidejűleg.
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről és a tárgyalásra kerülő tárgykörről a helyi sajtó, a hivatalos honlap útján és a helyben szokásos módon kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 3 nappal a lakosságot.
(3) A közmeghallgatásra az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben egyéb helyszínen is sor kerülhet.
(4) A közmeghallgatás lebonyolítására a Képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
59. § (1) A polgármester minden évben egy alkalommal lakossági fórumot hív össze, amelyre a lakosságot és a 3. sz. függelékben felsorolt önszerveződő közösségek képviselőit meghívja.
(2) A lakossági fórum lakosság és az önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálja.
(4) A lakossági fórum időpontját és helyszínét a tárgyalandó témák felsorolásával együtt a Szári Közös Önkormányzati Hivatal Újbaroki Ügyfélszolgálati Kirendeltségnek a hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
12. Az Önkormányzat vagyona és költségvetése
60. § (1) A költségvetési rendelettervezetnek a tárgyalása két fordulóban történik.
(2) A költségvetést tárgyaló testületi ülésen más napirend – kivéve sürgősségi ügyeket – nem tárgyalható.
13. Az Önkormányzat intézményei
61. § Az Önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények felsorolását az SZMSZ 4. függeléke tartalmazza.
14. A települési nemzetiségi önkormányzattal kapcsolatos szabályok
62. § (1) Az Önkormányzat és az illetékességi területén működő települési nemzetiségi önkormányzatok közötti együttműködésnek, a működési és feladatellátási feltételek biztosításának a szabályait a közöttük létrejött Együttműködési Megállapodás tartalmazza, mely az SZMSZ 3. sz. mellékletét képezi.
(2) A helyi nemzetiségi önkormányzatok a polgármesternek küldhetik meg javaslataikat és kezdeményezéseiket, melyeket a polgármester terjeszt elő a Képviselő-testület elé.
(3) A helyi nemzetiségi önkormányzatokat a nemzetiségi közügyeket érintő előterjesztések esetén véleményezési jog illeti meg azzal, hogy véleményüket legkésőbb a képviselő-testületi ülés előtt három nappal a polgármester részére megküldik.
(4) Amennyiben jogszabály a nemzetiségi kollektív nyelvhasználattal, oktatással, neveléssel, hagyományápolással és kultúrával, a helyi nemzetiségi sajtóval, az esélyegyenlőséggel, társadalmi felzárkóztatással és a szociális ellátás kérdéskörében a helyi nemzetiségi önkormányzatok részére véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, úgy e nyilatkozat megtételére a vonatkozó jogszabályokban foglalt határidők vonatkoznak.
Záró rendelkezések
63. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Újbarok Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2014. (IX. 3.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
1. A Települési Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat részére – a Nemzetiségi Önkormányzatnak, valamint a Települési Önkormányzat hivatalának, a Szári Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban Hivatal) székhelyén - biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. Az önkormányzati működés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok:
a) a nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése; A helyiség címe: 2066 Újbarok, Fő utca 33. irodahelyiség.
b) az önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása;
c) a testületi ülések előkészítése (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása);
d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása;
e) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása;
f) a Nemzetiségi Önkormányzat belső ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátása;
g) az a)-f) pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeknek - a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével - a viselése.
2. Újbarok Községi Önkormányzat jegyzője (továbbiakban jegyző) vagy annak – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottja a Települési Önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
3. A jegyző vagy az általa megbízott személy a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséhez szükséges adatokat - a költségvetési törvényből adódó részletes információk rendelkezésre állást követően - közli a Nemzetiségi Önkormányzat elnökével.
4. A Nemzetiségi Önkormányzat elemi költségvetési határozatának szerkezetére az Áht. 23. – 26. §-aiban és az Ávr. 24. - 28. §-aiban foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
5. Ha a Nemzetiségi Önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, ahhoz módosítja a költségvetésről szóló határozatát.
6. A Hivatal az Áht. 27. § (2) bekezdése szerint ellátja a Nemzetiségi Önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat. A feladat ellátásával kapcsolatos jogosultságokat és kötelezettségeket a gazdálkodás rendjét szabályozó belső szabályzataiban a Nemzetiségi Önkormányzatra vonatkozóan elkülönülten szabályozza.
7. A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Hivatal látja el. A Hivatal ellátja a belső ellenőrzési feladatot is. Az 1. melléklet tartalmazza az Áht. előírásai szerinti írásos megbízásokat a kötelezettségvállaló, utalványozó, ellenjegyző, érvényesítő, teljesítést igazoló személyek tekintetében, valamint az aláírás-mintatárat. Az 1. melléklet tartalmazza a kötelezettségvállalásra, utalványozásra, pénzügyi ellenjegyzésre, érvényesítésre és teljesítésigazolásra jogosultak és helyettesítő személyek nevét, beosztását, rendelkezésre való jogosultságát és aláírásuk mintáját.
8. Az Áht. 2. § (1) bekezdés o) pontjában leírtak szerinti kötelezettségvállalás rendje: A Nemzetiségi Önkormányzat nevében a Nemzetiségi Önkormányzat feladatainak ellátása során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (továbbiakban: kötelezettségvállalás) kizárólag az elnök vagy az általa felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult.
A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló, fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet.
A kötelezettségvállalás csak írásban és az arra jogosult személy pénzügyi ellenjegyzése után történhet.
9. Nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely
a) értéke a százezer forintot nem éri el,
b) pénzügyi szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódik, vagy
c) az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségnek minősül.
10. A kötelezettségvállalást követően gondoskodni kell annak nyilvántartásba vételéről. A nyilvántartásnak tartalmazni kell legalább:
A kötelezettségvállalások nyilvántartását folyamatosan, naprakészen kell vezetni. A nyilvántartást a jegyző által meghatalmazott személy vezeti. A kötelezettségvállalás nyilvántartó – nyilvántartás adatai alapján – haladéktalanul köteles jelezni a jegyzőnek, ha valamelyik kiemelt előirányzat a kötelezettségvállalások következtében teljes egészében lekötésre került.
a) a kötelezettségvállalás azonosító számát,
b) a kötelezettségvállalás alapjául szolgáló dokumentum megnevezését, iktatószámát és keltét,
c) a kötelezettségvállaló nevét,
d) a kötelezettségvállalás tárgyát,
e) a kötelezettségvállalás összegét,
f) a kötelezettségvállalás évek és előirányzatok szerinti megoszlását,
g) a kifizetési határidőket és azok jogosultjait, továbbá
h) a teljesítési adatokat.
11. Ellenjegyzés: A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a jegyző által írásban kijelölt, a Hivatal állományába tartozó köztisztviselő írásban jogosult. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie.
A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a dátum és az ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, valamint az arra jogosult személy aláírásával kell elvégezni.
A kötelezettségvállalás ellenjegyzési feladataival megbízott személynek az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy a szükséges szabad előirányzat rendelkezésre áll, illetve a befolyt vagy a megtervezett és várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet, a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll, a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg a fentiekben leírtaknak, az ellenjegyzésre jogosultnak erről írásban tájékoztatni kell a kötelezettségvállalót.
Ha a kötelezettséget vállaló a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad az ellenjegyzésre, a jegyző köteles az utasításnak eleget tenni, és az Ávr. 54. § (4) bekezdésében foglaltak szerint eljárni.
12. A teljesítés igazolása: A teljesítés igazolásával kapcsolatos feladatok elvégzésére jogosult a kötelezettségvállaló, továbbá az általa írásban kijelölt személy. A teljesítés igazolása a kiadás érvényesítése és utalványozása előtt történik.
A teljesítés igazolás során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni, igazolni kell
- a kiadások teljesítésének jogosságát,
- a kiadások összegszerűségét,
- ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás estében annak teljesítését.
A teljesítésigazolás a számlán a teljesítés igazolása szövegének rávezetésével, a teljesítés igazolásának dátumával, és a teljesítésigazolásra jogosult személy aláírásával történik.
13. Érvényesítés:
Az érvényesítést a Hivatal jegyző által megbízott pénzügyi-számviteli szakképesítésű köztisztviselője végzi. A teljesítés igazolás alapján az érvényesítőnek ellenőrizni kell
Amennyiben az érvényesítő az érvényesítés során a jogszabályok, illetve a belső szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles azt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. A további eljárási szabályokra az Ávr. 54. § (4) bekezdésében foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Az érvényesítésnek – az „érvényesítve” megjelölésen kívül – tartalmaznia kell a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását. Az érvényesítés az utalványra kerül rávezetésre.
a) az összegszerűséget,
b) a fedezet meglétét és
c) azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht; az Ávr. és az államháztartási számviteli Korm. rendelet, továbbá ezen együttműködési megállapodás előírásait betartották-e.
14. Utalványozás:
A Nemzetiségi Önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) kizárólag az elnök, vagy az általa felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. Utalványozni csak a teljesítés igazolása és érvényesítés után lehet. Pénzügyi teljesítésre az utalványozás után kerülhet sor. Készpénz a házipénztárból akkor fizethető ki, ha a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla) bemutatja, és szándékát a pénzfelvételt legalább két nappal megelőzően a Hivatal pénztári feladatokkal megbízott köztisztviselőjének jelzi.
Készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett írásbeli rendelkezéssel lehet utalványozni.
A készpénzes fizetési mód kivételével az utalványon fel kell tüntetni:
Nem kell külön utalványozni:
a) az „utalvány” szót,
b) a költségvetési évet,
c) a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét, bankszámlájának a számát,
d) a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét,
e) a megterhelendő, jóváírandó pénzforgalmi számlaszámát és megnevezését,
f) a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát,
g) a keltezést, valamint az utalványozó aláírását,
h) az érvényesítést.
i) A rövidített utalványon – készpénzfizetési mód bizonylaton – az előzőekben felsoroltak közül a számla okmányon már feltüntetett adatokat nem kell megismételni.
a) a termékértékesítésből, szolgáltatásból - számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján – befolyó, valamint
b) a közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevétel beszedését,
c) továbbá a fizetési számla vezetésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások kiadásait,
d) az EU forrásokból nyújtott támogatások lebonyolítási számláról történő kifizetését,
e) a fedezetkezelői számláról, illetve a fedezetkezelői számlára történő utalás esetén az építtetői fedezetbiztosítási számláról történő kifizetéseket.
15. A Nemzetiségi Önkormányzat önálló pénzforgalmi számlát vezet. A Nemzetiségi Önkormányzat fizetési számláját a Települési Önkormányzat által választott számlavezetőnél vezeti.
16. A Hivatal a nemzetiségi önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait elkülönítetten vezeti.
17. Az Ávr.-ben meghatározott adatszolgáltatás során szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a Nemzetiségi Önkormányzat tekintetében a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a felelős.
18. A költségvetés tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok, határidők összegzése:
A Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete határozatot hoz
a) A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetéséről a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő 60 napon belül, de legkésőbb március 15-ig;
b) A Nemzetiségi Önkormányzat zárszámadásáról tárgyévet követő év május 31-ig;
c) A Nemzetiségi Önkormányzat féléves beszámolójáról tárgyév augusztus 31-ig;
d) A Nemzetiségi Önkormányzat éves beszámolójáról tárgyévet követő február 28-ig.
e) A Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési előirányzatainak módosításáról azonnal dönt.
f) A Képviselő-testület a Nemzetiségi Önkormányzat és a Települési Önkormányzat között létrejött megállapodás felülvizsgálatáról minden év január 31-ig dönt.
19. Szerződő Felek kijelentik, hogy a jövőben a megállapodás végrehajtása során az együttműködés szabályait kölcsönösen betartják.
20. Szerződő Felek jelen megállapodást határozatlan időre kötik, évente január 31. napjáig felülvizsgálják, és szükség szerint módosítják. A jegyző a megállapodásra vonatkozó jogszabályok változása miatti módosítások szükségességét a Települési és a Nemzetiségi Önkormányzatnak jelzi. A Települési és a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a megállapodást szükség esetén határozatával módosíthatja.
Jelen Együttműködési Megállapodást Újbarok Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a 104/2014. (X.21.) határozatával, Német Nemzetiségi Önkormányzat Újbarok Képviselő-testülete a 22/2014. (X.22.) határozatával hagyta jóvá. Rendelkezéseit 2014. október 23. napjától kell alkalmazni.
S z á r, 2014. október 27.
Schnobl Ferenc Metzgerné Speier Katalin
Újbarok Községi Önkormányzat Német Nemzetiségi Önkormányzat Újbarok
polgármestere elnöke
Ellenjegyezte: Dr. Riegelman Henrik
jegyző
1. melléklet Újbarok Községi Önkormányzat és Német Nemzetiségi Önkormányzat Újbarok között kötött együttműködési megállapodáshoz