Újbarok Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2017 (I.31.) önkormányzati rendelete

a települési támogatásokról

Hatályos: 2017. 02. 01- 2017. 05. 30

Újbarok Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


1. §    (1)     A települési támogatások megállapítása iránti kérelmet a Szári Közös Önkormányzati Hivatalhoz (továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani személyesen vagy postai úton.


(2)    A Hivatalhoz a támogatási kérelmet a rendelet 1. és 2. sz. mellékleteiben meghatározott formanyomtatványok használatával kell benyújtani.


2. §    A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátást az igénybevevő köteles visszafizetni. A visszafizetésre és a további következményekre a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 17. §-ában szabályozottak az irányadók.


3. §    A települési támogatások igénylése esetén a rászorult köteles nyilatkozni jövedelmi viszonyairól.


4. §  (1)    Aktív korú kérelmező esetén a települési támogatás megállapításának feltétele, hogy a kérelmező a külön jogszabályokban meghatározottak szerint
a) munkaviszonyban, vagy
b) tanulói jogviszonyban, vagy
c) hallgatói jogviszonyban álljon.


(2)    Aktív korú munkanélküli kérelmező részére is állapítható meg települési támogatás abban az esetben, ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor álláskeresőként van regisztrálva az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási hivatalnál.


(3) Amennyiben kérelmező egészségkárosodott, rá az (1)–(2) bekezdésekben foglalt feltétel nem vonatkozik.


5. §    (1) Újbarok Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) az alábbi ellátásokra biztosít települési támogatást:
a) temetési támogatás,
b) köztemetés költségeinek enyhítése,
c) lakásfenntartási támogatás és
d) gyógyszertámogatás.


(2) Az Önkormányzat az alábbi ellátásokra biztosít rendkívüli települési támogatást:
a)  az átmeneti létfenntartási nehézségek enyhítésére
b) elemi kár esetén krízishelyzetbe jutottak támogatása.


6. §    (1) A települési támogatással és a rendkívüli települési támogatással kapcsolatos hatáskörét – a lakásfenntartási támogatás kivételével - a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át esetenkénti 150.000,- Ft összeghatárig.


(2) A lakásfenntartási támogatással kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület a jegyzőre ruházza át.


7. §    E rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére - a 8. §-ban foglaltak kivételével -

a) a jövedelemszámításra,
b) az ellátásra való jogosultság feltételeiben bekövetkezett változás bejelentésére és
c) a támogatás felülvizsgálatára
az Szt. rendelkezései az irányadók.


8. §    E rendelet alkalmazásában a lakóhely és a tartózkodási hely fogalmának értelmezése a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (2) – (3) bekezdéseiben foglaltak az irányadók.


9. §    (1) Az 5. § (1) bekezdés a) pont szerint egyszeri 40.000,- Ft összegű települési támogatásra jogosult az a személy, aki az elhunyt eltemettetéséről gondoskodott, és akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 95.000,- Ft összeget.


(2)    Az (1) bekezdés szerinti települési támogatás a temetésről az eltemettető kérelmező nevére kiállított számlának, az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jövedelem igazolásának, valamint – ha a halotti anyakönyvi kivonat kiállítására nem helyben került sor - a halotti anyakönyvi kivonatnak a temetés napját követő 45 napon belül történő bemutatásával igényelhető.


10. §    (1)    Az 5. § (1) bekezdés b) pont szerinti települési támogatás alapja a helyben szokásos legolcsóbb köztemetés költségének a 150.000,- Ft összeget meg nem haladó része. A köztemetés költségébe a települési támogatás megállapítása szempontjából az elhunyt hűtésének a költsége nem vehető figyelembe.


(2) Az eltemettetésre köteles személy mentesül a köztemetés (1) bekezdésben meghatározott költségeinek a megtérítési kötelezettsége alól, amennyiben családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét.


(3)    Az eltemettetésre kötelezett személy 50 %-ban mentesül a köztemetés (1) bekezdésben meghatározott költségeinek a kötelezettsége alól, amennyiben családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át.


11. § (1) Az 5. § (1) bekezdés c) pont szerinti lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.
    

(2) A lakásfenntartási támogatást természetbeni szociális ellátás formájában, a kérelmező által megjelölt villanyáram-, víz-, vagy gázfogyasztás kiadásainak enyhítéséhez kell nyújtani.
    

(3) A lakásfenntartási támogatást csak az a személy kérelmezheti, aki a villanyáram-, a víz-, illetve a gázszolgáltatóval szerződéses jogviszonyban áll.


12. §      (1)  Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
  

(2)    A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
    

(3) Ha a háztartás
a) (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
b) (2) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak
a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
    

(4) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
    

(5) A lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata.
  

(6) Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450 Ft.
  

(7) A lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
   

(8) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege
a)    a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
b)    a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 3.000 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
  

(9) A (8) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:
                      TM = 0,3 –    J– 0,5 NYM                       X 0,15    
                                              NYM        
ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.


13. §     (1)  A lakásfenntartási támogatást fél évre kell megállapítani oly módon, hogy az adott hónap 15. napjáig beérkezett kérelmek esetében a támogatást a kérelem beadása hónapjának első napjától, a 15. napja után érkezett kérelmek esetében pedig a támogatást a kérelem beadását követő hónap 1. napjától kell megállapítani.
    

(2) A lakásfenntartási támogatás ugyanazon háztartásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a háztartásban élő személyek számától.


14. §   (1)    Ha a lakásfenntartási támogatásban részesülő személy
a)    lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, és az új bejelentett lakcím nem Szár község közigazgatási területén található, vagy
b)    meghal,
a lakcímváltozás vagy a haláleset hónapjára járó támogatást a korábban illetékes folyósító szerv teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.
    

(2) Ugyanazon lakás tekintetében bekövetkezett szolgáltatóváltás esetén a változás hónapjára járó lakásfenntartási támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.


15. §   (1) Az 5. § (1) bekezdés d) pont szerint betegség miatt jelentkező vényköteles gyógyászati segédeszköz, gyógyszer igazolt költségének a támogatása céljából (a továbbiakban együtt: gyógyszertámogatás) az a Szt. 4.§ (1) bekezdés i) pontjában felsorolt ellátások valamelyikében részesülő személy gyógyszertámogatásra jogosult, amennyiben családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 70.000,- Ft, egyedül élő kérelmező esetén a 90.000,- Ft összeget.

      

(2) A támogatás összege 5.000,- Ft/hó;

     

(3) A gyógyszertámogatást fél évre kell megállapítani oly módon, hogy az adott hónap 15. napjáig beérkezett kérelmek esetében a támogatást a kérelem beadása hónapjának első napjától, a 15. napja után érkezett kérelmek esetében pedig a támogatást a kérelem beadását követő hónap 1. napjától kell megállapítani.

    

(4)    Amennyiben
a)    a támogatás jogosultjának a bejelentett lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, és az új bejelentett lakcím nem Szár község közigazgatási területén található, vagy    

b)     a jogosult meghal,
a lakcímváltozás vagy a haláleset hónapjára járó támogatást a Hivatal teljes összegben folyósítja, de a további támogatás határozattal megszüntetésre kerül.

  

(5)    Nem állapítható meg gyógyszertámogatás annak a kérelmezőnek, aki
        a) közgyógyellátásban részesül, vagy
        b) közgyógyellátásra jogosult, de nem kérte annak megállapítását.

    

(6) Kérelmező a támogatási időtartam bármely okból történő lejártát követő 30 napon belül, a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon a nevére kiállított számlák másolatának becsatolásával utólagosan köteles elszámolni a Hivatal felé az általa támogatásból finanszírozott gyógyszerköltségről.

    

(7) Amennyiben kérelmező a támogatás teljes összegével, vagy annak bizonyos részével nem tud elszámolni, úgy köteles az elszámolással nem fedett támogatást a 2.§ szerint - jogosulatlanul igénybe vett ellátásként - visszafizetni.


16. §    (1)    Az 5. § (2) bekezdés a) pont alapján juttatott rendkívüli települési támogatás összege
a)    5.000,- Ft/hó, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 45.000,- Ft, egyedül élő kérelmező esetén a 65.000,- Ft összeget;
b)    7.000,- Ft/hó, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 30.000,- Ft, egyedül élő kérelmező esetén az 50.000,- Ft összeget.

    

(2)     A rendkívüli települési támogatást 6 hónapos időtartamra kell megállapítani oly módon, hogy az adott hónap 15. napjáig beérkezett kérelmek esetében a támogatást a kérelem beadása hónapjának első napjától, a 15. napja után érkezett kérelmek esetében pedig a támogatást a kérelem beadását követő hónap 1. napjától kell megállapítani. A települési támogatásról hozott határozatban megállapított időtartam lejártát követő időre a kérelmező új igénylést adhat be.
  

(3)     Amennyiben
a)    a támogatás jogosultjának a bejelentett lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, és az új bejelentett lakcím nem Újbarok község közigazgatási területén található, vagy
b)     a jogosult meghal,
a lakcímváltozás vagy a haláleset hónapjára járó támogatást a Hivatal teljes összegben folyósítja, de a további támogatás határozattal megszüntetésre kerül.


17. §    (1) Elemi kár esetén krízishelyzetbe jutottak támogatása formájában rendkívüli települési támogatásra jogosult az a személy,
a)    akinek a település közigazgatási területén lévő ingatlanát elemi kár éri és
b)    az elemi kár következtében lakhatatlanná vált ingatlanban életvitelszerűen lakik és
c)    saját maga, vagy családjának tagja más lakhatás céljára szolgáló ingatlannal nem rendelkezik.

    

(2)     Elemi kárnak minősül e rendelet vonatkozásában a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 70. pontjában meghatározott kár.
    

(3)     Az elemi kár esetében krízishelyzetbe jutott támogatása iránti igényt a képviselő-testület jogosult elbírálni. A támogatás összege legfeljebb a keletkezett kár 50%-ának mértékéig terjedhet.


18. §    (1)  Ez a rendelet 2017. február 1. napján lép hatályba.
    

(2)    A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a települési támogatásokról és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról 16/2015. (VII. 07.) önkormányzati rendelet.
    

(3) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni.



                 Schnobl Ferenc                                                                      Dr. Riegelman Henrik
                    polgármester                                                                                   jegyző




Kihirdetési záradék: A rendelet 2017. január 31. napján került kihirdetésre.

                                  

                                                                                                               Dr. Riegelman Henrik
                                                                                                                          jegyző