Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2017. (XII.29.) önkormányzati rendelete
Balmazújváros város településképének védelméről
Hatályos: 2020. 02. 01- 2022. 02. 16Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2017. (XII.29.) önkormányzati rendelete
Balmazújváros város településképének védelméről
Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tktv.) 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 43/A. §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró
I. Fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1.
rendelet célja
1. § A város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
2.
helyi védelem célja
2. § (1) A helyi védelem célja a város településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, az itt élt és élő emberek, közösségek munkáját és kultúráját tükröző sajátos megjelenésű, a településképet meghatározó építészeti, természeti és táji értékek védelme, a jövő nemzedék számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti, természeti és táji örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) Tilos a helyi védett építészeti, természeti és táji örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
3.
településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
3. § A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása
a) az építési tevékenységgel érintett építményekre - ide értve a sajátos építményfajtákat is,
b) a helyi egyedi, területi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,
c) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.
4.
rendelet területi hatálya és alkalmazása
4. § (1) E rendelet területi hatálya Balmazújváros város teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településszerkezeti tervvel, helyi építési szabályzattal együtt kell alkalmazni.
5. Értelmező rendelkezések
5. § E rendelet alkalmazásában:
1.
2. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat, mely nem minősül reklámnak.
3. Címtábla: e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő, az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.
4. Egyedi mobil tájékoztató tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan nem rögzített, egyedi méretű és akár változó feliratú tájékoztató, hirdető berendezés, mely a kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenység szolgáltatásairól ad tájékoztatást.
5. Egyedi tájékoztató tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan - rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú - hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők helyéről, irányáról, megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásáról, megközelítéséről és a település szolgáltató épületeiről, utcáiról ad információt.
6. Élénk szín: erőteljes, rikító, figyelemfelkeltő színek, melyek nagy színtelítettségűek.
7. Épület főgerince: az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince.
8. Eredeti állapot: a védett épület, építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
9. Földszínek (más néven terra színek): tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a vörös-, narancs- , sárga-, zöldessárga.
10. Helyi védett érték: helyi egyedi védett épület, műtárgy (építmény), helyi területi védelem összessége.
11. Hosszúkásán nyújtott tömeg: a rövidebb és a hosszabbik oldal aránya meghaladja az 1:2 arányt.
12. Információs vagy más célú berendezés: egyedi tájékoztató tábla, egyedi mobil tájékoztató tábla, önkormányzati információs tábla, totemoszlop, oszlop tartószerkezetű („lábonálló”) információs tábla, reklám pylon és reklámzászló, napvédő ponyva, transzparens vagy molinó amennyiben ezek részben reklámnak nem minősülő információs célt és közérdeket szolgálnak.
13. Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű információs és más célú berendezésnek minősülő hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt rendszeresen változó tartalommal közérdekű információkat, továbbá lehetőséget biztosít lakossági apróhirdetések, kisméretű hirdetések elhelyezésére.
14. Pasztellszín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melynek (a szín mellett) csak fehér tartalma van, fekete nincs.
15.
16.
17. Üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magában foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.
18. Vállalkozást népszerűsítő felirat: a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.
19. Transzparens vagy molinó: kifeszített vagy köztér felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.
II. fejezet A HELYI VÉDELEM
6.
helyi védelem feladata
6. § A helyi védelem feladata
a) a helyi védelmet igénylő építészeti örökség meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése, a lakossággal történő megismertetése, valamint
b) a védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, továbbá a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
7.
helyi védelem alá helyezés és a helyi védelem megszűnésének szabályai
7. § (1) A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban a polgármesternél kezdeményezheti.
(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell
a) egyedi épületek, építmények és természeti értékek esetén
aa) a védendő érték(ek) megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
ab) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész),
ac) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (szakirodalom, fotók),
ad) a kezdeményezés indokolását,
ae) értékvizsgálatot,
af) a kezdeményező nevét, megnevezését, címét.
b) településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén
ba) annak megnevezését,
bb) körülhatárolását,
bc) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,
bd) a kezdeményezés indoklását,
be) értékvizsgálatot,
bf) a kezdeményező nevét, megnevezését, címét.
(3) A helyi védelem alá helyezés alapjául az értékvizsgálat szolgál.
(4) Amennyiben a kezdeményezés hiányosan került beadásra, és azt az erre vonatkozó hiánypótlási felhívás ellenére 15 napon belül nem egészítik ki a kezdeményezést a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Erről a kezdeményezőt írásban értesíteni kell.
(5) A helyi védelem alá helyezésnek, valamint annak megszüntetésének szakmai előkészítése, döntés előkészítése a megbízott települési főépítész - alkalmazása hiányában a polgármester - feladata.
8. § (1) A helyi védelem alá helyezési vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni
a) a javaslattal érintett földrészlet(ek), ingatlan(ok) tulajdonosait, haszonélvezőit,
b) kezdeményező(ke)t.
(2) A helyi védelem alá helyezési, továbbá annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell:
a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kell kézbesíteni.
b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel.
c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik.
d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.
(3) A Képviselő-testület a hiánytalan tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 60 napon belül a megbízott települési főépítész - alkalmazása hiányában a polgármester - véleményének figyelembevételével rendeletben dönt a helyi védelem elrendeléséről vagy annak megszüntetéséről.
(4) A helyi védelem elrendelésével vagy annak megszüntetésével kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az érdekelteket 8 napon belül írásban értesíteni kell.
(5) A helyi védelem elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést a jegyző kezdeményezi. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettséget nem érinti.
9. § (1) A védelem megszűnik, ha
a) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy
b) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül, vagy
c) a képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
(2) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló értéket műemléki védelem alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi egyedi védelem törlését.
(3) A helyi védett épület, építmény, szobor bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető.
(4) Helyi védett növényzet kivágása csak a védelem megszűnését követően, illetve a növényzet kipusztulása esetén, továbbá közvetlen élet- vagy balesetveszélyes helyzet megszüntetése érdekében engedélyezhető. A védett növényzet kipusztulását kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni. A védett növényzet esetleges pótlásáról a jegyző által meghatározottak szerint kell intézkedni.
8.
védett érték nyilvántartása
10. § (1) A helyi védettségről a jegyző nyilvántartást vezet, mely nyilvános, abba bárki betekinthet. A nyilvántartás része a helyi védett értéket tartalmazó lista és a helyi védett értékeket feltüntető térkép.
(2) A nyilvántartás tartalmazza a helyi védett érték
a) megnevezését,
b) védelmi nyilvántartási számát,
c) védelmének rövid indokolását,
d) fotódokumentációját,
e) védettségi kategóriáját (egyedi építészeti, területi, táji),
f) helyrajzi számát.
(3) Egyedi védelem esetén a (2) bekezdésben felsoroltakon túl tartalmaznia kell
a) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b) a védett érték rendeltetését és használatának módját.
9.
védett érték megjelölése
11. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett épület, építmény, szobor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg. A tábla mérete 30X20cm, amelynek a védelem tárgya mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testülete helyi védetté nyilvánította” „…........év”. A tábla anyaga kő, fém vagy fa. A tábla elhelyezése – esetleges pótlása - a polgármester feladata.
(2) Helyi védett növényzetet annak közvetlen környezetében elhelyezett 30X20 cm táblán kell megjelölni, melyen a növény magyar és latin nevét is fel kell tüntetni. A tábla elhelyezése - esetleges pótlása - a polgármester feladata.
10.
helyi egyedi védelem meghatározása
12. § A helyi egyedi védelem alá vont épületek, építmények, szobrok körét az 1. mellékletben ábrázolt és a 2. mellékletben meghatározott jegyzék tartalmazza.
11. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
13. § (1) A helyi védett értékek rendeltetésszerű használata, jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.
(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését - egyebek között - a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. A használat a helyi védett értéket nem veszélyeztetheti.
(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában a rendeltetés szerinti használatra, továbbá az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti a tulajdonost.
12.
helyi területi védelem meghatározása
14. § A helyi területi védelem a városban a védett természeti értékekre (parkra, fasorokra, fákra) vonatkozik. A helyi területi védelem alatt álló természeti értékek körét az 1. mellékletben ábrázolt és a 2. mellékletben meghatározott jegyzék tartalmazza.
III. fejezet A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
13.
településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
15. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre vonatkozóan az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Településkép szempontjából meghatározó területek:
a) a Központi településrész, helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték,
b) a világörökségi helyszín területe és védőövezetének területe,
c) a műemlék területe, műemléki környezet területe,
d) a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe,
e) a helyi védett érték területe,
f) a NATURA 2000 terület, a nemzeti park területe, országos jelentőségű és a fokozottan védett természetvédelmi terület, „ex lege” védett-természeti emlék területek, az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe,
g) a tájképvédelmi terület, egyedi tájérték területe.
(3) A 15. § (2) b)-h) pontokban felsorolt településkép szempontjából meghatározó területek beazonosítása a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terven történik. A területi lehatárolásukat az országos jogszabályok alapján kell megállapítani.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
14. Teljes közigazgatási területen
az építmények anyaghasználatára vonatkozó
általános építészeti követelmények
16. § (1) Az utcaképben közvetlenül megjelenő épületek, építmények tetőszerkezete nem fedhető és nem újítható fel hullámpala, műanyag hullámlemez és trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.
(2) A tetőfedő anyagok közül elsősorban a földszínek alkalmazhatók.
(3) Homlokzatokra és tetőszerkezet héjazataként zavaró fényhatást okozó csillogó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.
(4) Építmények átszínezésekor nem alkalmazható az építmény egészének színezésével és anyaghasználatával, valamint a szomszédos épületekkel és az utcaképpel nem harmonizáló homlokzat színezés.
15. Belterületen a beépítésre szánt településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
17. § (1) A beépítés telepítés módját a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan - a helyi építési szabályzat keretein belül - kell meghatározni.
(2) A jellemző szintszámot a környezeti adottságokhoz igazítottan - a helyi építési szabályzat keretein belül - kell meghatározni.
16. Belterületen a beépítésre szánt településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
18. § (1) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása a környezet kialakult állapotához igazodjon.
(2) Az építéssel érintett telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához igazodjon a környezetében lévő
a) tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épület főgerinc irányokhoz,
b) kialakult párkánymagasságokhoz,
c) tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz,
d) homlokzati- és tömegarányokhoz, tetőhajlásszöghöz, anyaghasználathoz.
(3) A környezethez való illeszkedés határozza meg az egyedi homlokzatkialakítás módját.
19. § A bejárati előlépcsőt, az akadálymentesítésre szolgáló építményt (rámpát és elemeit), közterületbe nyúló épületrészt és az utcai kerítést nem lehet úgy kialakítani, hogy az a kapcsolódó közterület funkcionális használatát akadályozza, és ne igazodjon annak használatához.
17. A beépítésre nem szánt táji területbe ékelődő (állattartó-, üzemi-. mezőgazdasági üzemi, különleges, valamint tanya) településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
20 § (1) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet, félnyeregtetős és lapostetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető.
(2) Szociális és iroda épületek modern építészeti anyag és tömegkialakítással is építhetők.
18. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
21. § (1) A helyi védett értékek körét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(2) Amennyiben a helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján országos védelemre kerül, azt az értéket a rendelet 2. mellékletéből törölni kell.
18/A. A helyi egyedi védelemben részesülő
értékekre vonatkozó
egyedi építészeti követelmények
22. § (1) A helyi egyedi védett épület felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni az épület
a) tömegformáját, tömegarányait,
b) tetőformáját, tetőfelépítményeit,
c) homlokzati tagozatait,
d) homlokzati díszítőelemeit,
e) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,
f) nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát.
(2) Az eredeti állapot szerinti épülettartozékok (különösen: rács, vasalat, világítótest, korlát, kerítés) helyettesíthetők.
(3) A helyi védett épület homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést,vagy ha fellelhető, az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni.
(4) A helyi egyedi védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület eredeti állapotának formai megjelenésével, anyagaival összhangban kell lennie.
(5) A helyi egyedi védett épületek belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló szabályok betartása mellett megengedett.
(6) A helyi egyedi védett épületek közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem helyezhetők el.
19. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
23. § (1) A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas.
1. Ahol vezetékes hálózat megengedett, ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető.
20.
reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
24. § A területi besorolások alatt a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 2. § (4)-(5) bekezdéseiben foglaltakat kell érteni. A településen meglévő konkrét területi besorolásokat a helyi építési szabályzaton és a szabályozási terven kell beazonosítani.
25. § (1) A településkép szempontjából meghatározó és az egyéb besorolású területeket az 1. melléklet szerint kell beazonosítani.
(2) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat napvédő ponyvákat, vállalkozást népszerűsítő feliratot, reklámzászlót és üzlet feliratokat, egyedi tájékoztató táblákat úgy kell kialakítani, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
(3) Közterületről látható épületek egy-egy homlokzatának 10 %-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés.
(4) Közvilágítási berendezésen, egyéb közműberendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el.
(5) Önkormányzati információs tábla és egyedi mobil tájékoztató tábla, oszlop tartószerkezetű (más néven: „lábonálló”) tábla, továbbá egyedi tájékoztató tábla és transzparens közterületen a közlekedést nem zavaró módon helyezhető el
26. § 20/C Központi településrészre vonatkozó kiegészítő előírások
27. § (1) Tetőfelületre cégér nem helyezhető el.
(2) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(3) Üzlethelyiségenként legfeljebb két egyedi tájékoztató mobil tábla helyezhető el a közterületen, legfeljebb 75/150 cm méretű kialakítással, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
28. § (1) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás egy évben összesen 12 naptári hét időtartamra köztulajdonban álló ingatlanon lakó- és vegyes területen, valamint különleges- és egyéb területen is lehetséges.
(2) Beépítésre nem szánt területek közül közkertben és közparkban és egyéb területen burkolt vagy fásított köztéren utcabútor igénybe vételével lehetséges.
(3) Önkormányzat által támogatott rendezvényekről tájékoztatás transzparensen vagy molinón is lehetséges.
(4) Építési reklámháló kihelyezése kizárólag az építési tevékenység időtartamára megengedett, amennyiben annak kihelyezését a polgármestertől kérelmezték. Az építési hálón történő reklám elhelyezése építési napló vezetéséhez kötött.
21. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
29. § (1) Reklámvilágítással, magán- és közterületi térvilágítással fényszennyezést, kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, és ezáltal a közlekedés biztonságát, az emberi egészséget veszélyeztetni, az ingatlan biztonságos használatát korlátozni nem szabad.
(2) Kültéri világító berendezések úgy alakítandók ki, hogy azok a fényt a talaj felé sugározzák. Egyéb ferde megvilágítású berendezés csak élet és vagyonbiztonsági okból alakítható ki.
22. Nyilvántartott műemléki értékre vonatkozó kiegészítő településképi követelmények
30. § (1) Nyilvántartott műemléki értékkel érintett ingatlanon elhelyezhető új épületek kialakítása igazodjon a védett épület, épületegyüttes eredeti struktúrájában betöltött pozíciójához. Biztosítani kell a védett épület látványának megőrzését. A szerkezeti homlokzatképzési, tömegképzési arányok, hangsúlyok nem tolódhatnak el a védett épülettől az új épület irányába.
(2) Nyilvántartott műemléki érték esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében az épület hordozta örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell.
V. fejezet
TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
23. Rendelkezés településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról
31. § (1) A településképi követelményekről a főépítész - alkalmazása hiányában a polgármester - az építéssel érintett telken tervezett építési munkák végzéséhez – kérelemre - szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást biztosít.
(2) A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármester részére címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.
(3) A szakmai konzultáció során a főépítész - alkalmazása hiányában a polgármester - javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítési módjaira.
(4) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben foglaltakat az építés során be kell tartani.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
24.
bejelentési eljárás részletes szabályai
32. § A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le - nyilvántartott műemléki értékek vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek kivételével - a településkép fokozottabb védelme érdekében a település közigazgatási területén levő közterületen és köztulajdonban álló ingatlanokon, valamint közterületnek nem minősülő magánterületen közterületről látható esetekben reklám közzétételére, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezéséhez.
33. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatvány a rendelet 3. melléklete. A bejelentéshez papír alapú vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
25. Településképi döntés kifogásolása esetén jogorvoslati lehetőség
34. § Az ügyfelek által településképi bejelentés alapján kérelmezett építési tevékenység tiltásának el nem fogadása , vagy reklámelhelyezés esztétikai kifogásolása tényének - a kihelyező részéről településképi bejelentés alapján történő reklám kihelyezési igény - el nem fogadása esetén a döntés jogosságáról Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testülete dönt nyilvános ülésen, szükség esetén szakértő bevonásával. Általánosan rögzíthető, hogy településkép védelemmel összefüggésben hozott döntések az önkormányzat érdekeivel ellentétesek nem lehetnek.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
26. A településképi kötelezési eljárás, a településképi bírság kiszabásának esetkörei, mértéke, a kiszabásának és behajtásának módja
35. § (1) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester – hivatalból vagy kérelemre – településképi kötelezési eljárást folytat le.
(2) A településképi követelményekkel szembeni mulasztásokat, amennyiben a polgármester tudomására jut, kivizsgálja és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján jár el.
(3)
36. § (1)
27. Hatálybalépés
37. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2018. január 1. napján lép hatályba.
1. E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
28. Hatályon kívül helyező rendelkezések
38. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Balmazújváros helyi építési szabályzatáról szóló 46/2000. (XII.15.) B.újv. Ör. sz. rendelet