Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (továbbiakban Ötv.) 16. § (1) bekezdésében és a 79-80. §-ban kapott felhatalmazás alapján a Balmazújváros Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet (továbbiakban: rendelet) alkotja:

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed mindazokra a dolgokra, melyek az önkormányzat tulajdonában vannak, illetve amelyekkel az önkormányzat vagyoni jogügyletei során kerül kapcsolatba, így az ingatlan és az ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a közhasznú és gazdasági társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra.

Az önkormányzati vagyon

2. §

(1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból (ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonból) és forgalomképes vagyontárgyakból áll.

(2) Forgalomképtelen vagyon a helyi közutak és műtárgyaik, a telek és minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény és az önkormányzat rendelete forgalomképtelennek nyilvánít és közhatalmi, kötelező feladat- és hatáskör ellátást szolgál.

(3) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis, azokat nem lehet apportálni, biztosítékul adni, vagy egyéb módon megterhelni.

(4) Korlátozottan forgalomképesek a közművek, intézmények és középületek, továbbá az önkormányzat által meghatározott ingatlan és ingó vagyon. A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól az önkormányzat törvény vagy helyi rendeletében meghatározott feltételek szerint rendelkezik.

(5) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak az önkormányzat(ok) többségi részesedésével közszolgáltatási célra alapított gazdasági társaságba apportálhatók és így közszolgáltatási célra hasznosíthatók.

(6) Forgalomképes minden olyan önkormányzati vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

(7) Azok a vagyontárgyak, melyek végrendeleti öröklés vagy ajándékozás jogcímén úgy kerülnek az önkormányzat tulajdonába, hogy azokat valamely intézmény működésére kell felhasználni, forgalomképesek, de azok külön rendelkezés nélkül az intézmény kezelésébe kerülnek.

(8) Az önkormányzat a forgalomképesség szerinti besorolás megváltoztatásáról törvényi feltételekkel dönthet. Településrendezési feladatok önkormányzati vagyont érintő végrehajtása során a hatályos Helyi Építési Szabályzat és szabályozási terv alapján egyedi döntést hoz. A forgalomképesség szerinti besorolásnál dönt az érintett vagyontárgy átminősítéséről egyedi határozattal.

Vagyonnyilvántartás

3. §

(1) Az önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelően nyilvántartásokat kell vezetni.

4. §

(1) A vagyonnyilvántartás az önkormányzat tulajdonában – a költségvetési év zárónapján – meglévő állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben.

(2) A vagyonnyilvántartás tartalmazza a vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(3) A vagyonnyilvántartásnak az önkormányzat vagyonát e rendelet 2. §-a szerinti bontásban kell tartalmaznia. Az egyes vagyoncsoportokon belül:

a.) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen,

b.) az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként, összesített mérleg szerinti értékben,

c.) a részvényeket, üzletrészeket, részesedéseket - ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik – tételesen és névértéken kell számításba venni.

(4) A vagyonnyilvántartást az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva kell a Képviselő-testületnek bemutatni.

(5) A vagyonnyilvántartás adatainak rögzítéséről, karbantartásáról, valamint az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáról a Polgármesteri Hivatal jegyzője gondoskodik.

A tulajdonnal való rendelkezés

5. §

(1) Az önkormányzatot – az Ötv-ben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonost megillető jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, ezt a jogát részben szerveinek, intézményeinek, gazdasági és közhasznú társaságainak átadhatja.

(3) Az önkormányzati vagyonkezelő szerve a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a törvények és ezen rendelet keretei között gazdálkodik.

(4) Önkormányzati vagyonkezelő szervek: az önkormányzat intézményei, gazdasági társaságai, közhasznú társaságai, az önkormányzat hivatala. 

6. §

(1) Az önkormányzat vagyonát elidegeníteni nettó 5.000.000,-Ft használatba vagy bérbe adni évi nettó 2.000.000,-Ft ellenérték felett csak versenyeztetés útján lehet, kivéve a módosított 12/1997. (IV. 25.) B. újv. Ör. rendelet hatálya alá tartozó lakásokat.

A tulajdonosi jogok gyakorlója 5.000.000,-Ft alatti nettó forgalmi értékű ingatlan elidegenítése esetén a pályáztatásról és annak módjáról egyedileg dönt.

(2) Nem kell alkalmazni a versenyeztetés szabályait az önkormányzati vagyon értékesítése, hasznosítása során:

a.) A közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó közbeszerzésekre,

b.) az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala, az értékpapírok tőzsdei értékelése esetén,

c.) az üzletrész, részvény és ingatlancserék esetében, valamint

d.) ha a tulajdonos saját önkormányzati vagyonkezelő szervét bízza meg a vagyon kezelésével vagy a hasznosításban való közreműködéssel,

e.) ha a versenyeztetéssel történő értékesítés 6 hónapon belül eredménytelen, ebben az esetben sem értékesíthető a kikiáltási ár alatt,

f.) ha az ajánlattevő ajánlatának elfogadása az ingatlan tulajdonjogi, használati viszonyainak rendezését szolgálja,

g.) ha az ajánlattevőt a dologgal kapcsolatos egyéb jogosultság illeti meg.

(3) A versenyeztetés megvalósulhat nyilvános vagy indokolt esetben zártkörű pályázati eljárás útján.

(4) A zártkörű pályázat olyan formája az ajánlatkérésnek, amikor a kiíró nem bocsát ki pályázati felhívást, hanem azonos feltételek biztosításával az általa kiválasztottakról kér ajánlatot.

(5) A kiíró a versenyeztetés során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani. Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró rendelkezésére álló, az ajánlattételhez szükséges valamennyi információhoz hozzáférni.

(6) A versenyeztetési szabályokat, az önkormányzati vagyont szerződés alapján kezelő, hasznosító szerv vagy személy a szerződésnek megfelelően köteles alkalmazni.

(7) Önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítése értékhatár nélkül nyilvános pályázat útján történhet. Ingó vagyon és egyéb eszközök értékesítése 100 eFt egyedi értékhatár felett nyilvános pályázat útján történhet.

A tulajdonosi jogok gyakorlása 

7. §

(1) Az önkormányzat és vagyonkezelő szervei csak olyan vállalkozásban vehetnek részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(2) A nettó 100 millió feletti értékű önkormányzati vagyon elidegenítése helyi népszavazás útján történik.

(3) A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a döntés:

a.) az önkormányzati vagyon alapítványba, gazdasági társaságba vitele, apportálása, gazdasági társasággá alapítása, megszüntetése, illetve társaságból való kilépés,

b.) kezességvállalás vagy a vagyon egyéb módon történő megterhelése (jelzálogjog),

c.) az önkormányzati vagyon használatba adása, kivéve az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló módosított 12/1997. (IV. 25.) B. újv. Ör. rendelet hatálya alá tartozó ingatlanokat,

d.) a 2.000.000,- Ft feletti nettó forgalmi értékű ingó és ingatlan adásvétele, cseréje,

e.) az önkormányzat ingatlanvagyonának – rendkívüli, egyedi esetben – ingyenes átadása,

f.) behajthatatlan követelés törlése 100.000,-Ft egyedi nettó érték felett.

g.) az 500.000,- Ft feletti nettó egyedi nyilvántartási értékű ingó vagyon térítésnélküli átadása.

(4) Az önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi-, Város- és Vállalkozásfejlesztési Bizottsága hatáskörébe tartozik a döntés:

a.) a 2.000.000,-Ft alatti nettó forgalmi értékű ingatlanok adásvételéről, cseréjéről,

b.) Az önkormányzat vagyonának határozott idejű és határozatlan időre szóló bérbe, haszonbérbe adásáról, kivéve a rendelet hatálya alá tartozó lakásingatlanokat és a mezőgazdasági hasznosítású ingatlanokat,

c.) az 500.000,-Ft feletti nettó egyedi nyilvántartási értékű ingó vagyon adásvételéről, továbbá a 200.000,-Ft feletti nettó egyedi nyilvántartási értékű ingó vagyon térítés nélküli átadásáról,

d.) a 100.000,-Ft alatti egyedi nettó értékű behajthatatlan követelés törléséről.

(5) A polgármester jogosult:

a.) nem önkormányzati beruházásban megvalósuló közművek létesítéséhez kapcsolód szolgalmi jog alapításához szükséges tulajdonosi nyilatkozatok megtételére,

b.) Polgármesteri Hivatal esetén 500.000,-Ft-ig nettó egyedi nyilvántartási értékű ingó vagyon adásvételéről dönteni, továbbá a 200.000,-Ft alatti nettó egyedi nyilvántartási értéket ingó vagyon térítésmentes átadásáról,

c.) az önkormányzat öröklési, illetve vagyonról történő lemondás esetén dönt a hagyaték, illetve a vagyon elfogadásáról, intézkedik annak átvételéről,

d.) nem önkormányzati beruházásban megvalósuló létesítményekhez kapcsolódó jogszabályban előírt és hatósági eljárások során szükséges tulajdonosi nyilatkozatok megtételére, amennyiben a létesítmény önkormányzati tulajdonú ingatlant (közterületet), vagyontárgyat érint,

e.) tulajdonosi hozzájárulást ad önkormányzati intézmények, ingatlanok épületeinek olyan mértékű kisebb átalakításához, mely nem jár építési engedélyezési kötelezettséggel, s a tervezett átalakítás az intézmény feladat ellátási kötelezettségét magasabb színvonalon biztosítja.

Tulajdonosi hozzájárulást ad önkormányzati tulajdonú ingatlanokon, intézményi területeken, továbbá a Képviselő-testület vagy a Pénzügyi-, Város- és Vállalkozásfejlesztési Bizottság döntése alapján bérbe adott területeken tervezett létesítmény (épület, szolgáltató pavilon, stb.) építéshatósági engedélyezési eljáráshoz.

f.) Az önkormányzati ingatlanokat érintő szomszédjogokkal kapcsolatos tulajdonosi nyilatkozatok megtételére.

(6) Az önkormányzat költségvetési és egyéb gazdálkodó szervei jogosultak:

a.) az önkormányzat nevében és képviseletében az önkormányzat részére tulajdont szerezni,

b.) a használatukba adott és a kötelező feladatellátás keretében hasznosított vagyon ingyenes használatára,

c.) a használatban lévő 500.000,-Ft egyedi nettó nyilvántartási érték alatti ingó vagyontárgyak értékesítésére és 200.000,-Ft értékhatár alatti átadására a jegyző ellenjegyzése mellett,

d.) a rájuk bízott vagyon tekintetében annak hasznosítására javaslatot tesznek a Képviselő-testületnek vagy más hatáskörrel rendelkező szervnek.

(7) Az önkormányzat Képviselő-testületének Mezőgazdasági- és Környezetvédelmi Bizottsága hatáskörébe tartozik a döntés az önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok legfeljebb 5 évre történő földhaszonbérbe adásáról.

(8) Önkormányzati ingatlan és ingó vagyon értékesítésénél nettó 1.000.000,- Ft feletti értéknél ingatlanforgalmi vagy egyéb szakértői szakvéleményt kell készíteni. 

8. §

(1) Az önkormányzat költségvetési és egyéb gazdálkodó szervezetei kötelesek a használatukba adott vagyont rendeltetésszerűen működtetni.

Ennek keretében gondoskodni kell:

a.) a rábízott vagyonnak a hatályos jogszabályok szerinti nyilvántartásáról,

b.) a vagyon megfelelő őrzéséről, szükség szerint biztonsági berendezések felszereléséről,

c.) a rábízott vagyon használatából következő hatósági és egyéb ügyintézésről,

d.) a vagyoni jogok gyakorlásával összefüggő és érvényesítésükre irányuló eljárások előkészítéséről,

e.) a bérleti jogviszonyból eredő tulajdonosi feladatok ellátásáról.

(2) A jegyző:

Irányítja a vagyongazdálkodási adminisztratív feladatok ellátását,

a.) gondoskodik a vagyonnyilvántartás elkészítéséről, folyamatos vezetéséről,

b.) szervezi a vagyonnal kapcsolatos testületi döntések előkészítését,

c.) biztosítja a vagyonrendeletnek az egyéb önkormányzati rendelettel való összhangját.

(3) A költségvetési és egyéb gazdálkodó szerv vezetői kötelesek gondoskodni a rábízott vagyontárgy jogszabályokban előírt

- elektromos berendezések és eszközök kötelező érintésvédelmi, szabványossági és villámvédelmi felülvizsgálatáról,

- az épületek tűzvédelmi, munkavédelmi szabályzatainak elkészíttetéséről, időszakos felülvizsgálatáról,

- a tűzvédelmi és a balesetvédelmi rendszeres és folyamatos oktatásokról és nyilvántartások vezetéséről.

Hatályba léptető és záró rendelkezések

9. §

(1) Ezen rendelet 2007. május 24. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 24/1999. (IX. 09.) B.újv. Ör. sz. rendelet, a 28/1999 (X.1.) B.újv. Ör. sz. rendelet, a 36/1999 (X.28.) B.újv. Ör. sz. rendelet, a 45/2000 (X.27.) B.újv. Ör. sz. rendelet, a 30/2001 (VIII. 10.) B.újv. Ör. sz. rendelet, a 18/2003 (IV.24.) B.újv. Ör. sz. rendelet és az 5/2007 (III.22) B.újv. Ör. sz. rendelet hatályát veszti. A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Balmazújváros, 2007. május 23.

Záradék:

Kihirdetve: 2007. május 24.

                                                                                                                 Szilágyi Jánosné dr.

                                                                                                                          Jegyző