Lesenceistvánd község képviselő testületének 20/2005(XII.15.) önkormányzati rendelete

A Helyi Építési Szabályzatról

Hatályos: 2019. 12. 10- 2024. 09. 26

Lesenceistvánd község képviselő testületének 20/2005(XII.15.) önkormányzati rendelete

2019.12.10.

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL[1][2][3]

Lesenceistvánd Község Önkormányzatának Képviselő - testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII .tv. és a 253/1997 (XII. 20) Korm.rend. alapján megállapítja a következő HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATOT és annak alkalmazását, valamint a 86/2001. Msz.-ú Szabályozási Terv alkalmazását és jelen HÉSZ.-hoz való csatolását elrendeli, egyúttal a Szabályozási Tervet jóváhagyja.

I.Fejezet.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.

1. §

.

A rendelet hatálya.

[4]/1/
A nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásai érvényesek.
/2/. A község közigazgatási területe a területegységek elhelyezkedése, jellemző használata és a szabályozás szempontjából az alábbi részekre tagolódik:
a/. Belterület.
b/. Külterület.
Melyek tovább tagolódnak
a/. Beépítésre szánt területre és
b/. Beépítésre nem szánt területre.
/3/. A HÉSZ az OTÉK helyi kiegészítése.
A község közigazgatási területén területet felhasználni, építési telkeket, építési területeket, területeket kialakítani, az építésre szolgáló földrészleteken építési tevékenységet folytatni, rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt:
építési munka),valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni - az országos
érvényű rendelkezések (OTÉK)megtartása mellett - csak a jelen Szabályzat
rendelkezései, továbbá a Szabályozási Terv együttes figyelembevételével szabad.
/4/.A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi
személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
[5]/ 5/

2. § .

A szabályozás elemei.

/1/. Kötelező szabályozási elemek.
a/. Beépítésre szánt,-és nem szánt terület határa.
b/. Beépítési mód
c/. Telek legkisebb mérete.
b/. Max.beépítettség.
c/. Építmény-magasság.
d/. Terület felhasználás módja.
e/. Szabályozási szélességek.
f/. Beépítési helyek.
g/. Védőtávolságok.
h/. Zöldfelületi arány.
i/. Közművesítettség mértéke.
j/. Környezetvédelmi határértékek.
Fentieket csak a Szabályozási Tervvel és a Helyi Építési Szabályzattal együtt lehet módosítani.
/2/. Övezeti jelek: A B C
D E F ahol A: területfelhasználás módja
B: beépítési mód
C: beépítési %
D: építménymagasság
E: Min. telek-méret
F: Min. Zöldfelületi arány

II.Fejezet.

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK.

3. §

.

A terület felhasználása.

/1/.A Szabályozási Tervvel érintett területből a belterületen:
a/. Beépítésre szánt területek:
Lakóterületek Lf, Lke
Településközponti vegyes terület Vt
Ipari gazdasági, szolgáltató területek Gip, Gksz, Gmg
Különleges területek K
b/. Beépítésre nem szánt területek.
Közlekedési és közmű területek.
Zöldterületek. Zkp,Z
Vízgazdálkodási területek. V
Mezőgazdasági területek M
Erdőterületek E
/2/. A beépítésre szánt területeket a telek-alakításig az eredeti művelési ág szerint kell művelni.
/3/. Beépítésre nem szánt területen új épületet építeni, meglévő építményt átalakítani,
bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak az Étv. 19. §.(2)
és a 2000.évi CXII.tv. 8. §.(1) bek. szerint lehet.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
részletes szabályozása.

4. §

.

a)A szabályozásban szereplő „K” megjelölés a kialakult méreteket és módokat jelenti.
Itt a konkrét számok az új építésekre, telekalakításokra vonatkoznak.
b)Az övezeti előírások a meglévő létesítményeknél az utólagos telek-alakításokra és épület-átalakításokra, bővítésekre vonatkoznak.
A teljes terület zöldfelületei aránya beültetési kötelezettséget jelent.
/1/. Lakóterületek. (kialakult és új területeken)
a). Általános előírások.
Közművesítettség foka: legalább részleges.
A telek legkisebb szélessége: 20.00 m. ill. a kialakult méret
A telek legkisebb mélysége: 40.00 m. ill. kialakult méret "
Előkert mérete:
-Új beépítésnél 5,0 m.
-Kialakult beépítésnél az illeszkedés szabályai szerint.
A/. Falusias lakóterületek.(Kialakult és új) Lf
a)Az övezetben elhelyezhető:
- Legfeljebb 2 lakásos lakóépületek.
-Mezőgazdasági építmény.
-A lakosság ellátását szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató,
vendéglátó épületek.
- Szálláshelyeket is tartalmazó szolgáltató épületek.
-Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
b).Övezeti előírások:
Öv.jel Beép.mód Beépítettség Ép.mag. Min.zöldfel. Ép.szél. Telek ter .
Lfk1O 30 % 4,0 m. 60% 8,0 m. 800 m2, K
Lfk2O 30 3,6 60 6,5 600 K
Lf K Közös udvar 45x 3,6 25 6,0 K
Lf O 30 4,0 60 8,0 1200 Új
xÁtépítésnél 30 %
xx Közös udvaros beépítés különleges szabályozása:
-A beépítési mód átalakításoknál, rekonstrukcióknál, tulajdon-egyesítés
esetén nem változtatható.
xxx A mezőgazdasági teleptől D.-re tervezett lakótömb megvalósításának feltételei:
-C1-övezetből való törlés,
-A mezőgazdasági telep környezetvédelmi felülvizsgálata és szabályozása.
B/. Kertvárosi lakóterületek. Lke
a/ Az övezetekben elhelyezhető:
-Legfeljebb 4 lakásos lakóépületek.
-A helyi lakosság ellátását szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek, épületrészek.
-Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.
-A rendeltetésszerű használat során nem zavaró hatású kézműipari épületek
b).Övezeti előírások:
Öv.jel Beép.mód Beépítettség Ép.mag. Min.zöldfel. Ép.szél. Telek ter .
Lkek O 30 0,4 4,5 60 8.5 900 K
Lke2O 30 0,4 4,5 60 8,5 800 Új
xÁtépítésnél 30 %
xx Közös udvaros beépítés különleges szabályozása:
-A beépítési mód átalakításoknál, rekonstrukcióknál, tulajdon-egyesítés
esetén nem változtatható.
xxx A mezőgazdasági teleptől D.-re tervezett lakótömb megvalósításának feltételei:
-C1-övezetből való törlés,
-A mezőgazdasági telep környezetvédelmi felülvizsgálata és szabályozása.
/2/. Településközpont vegyes terület.
a). A területen elhelyezhető:
- Lakóépület.
- Igazgatási épület.
- Oktatási, nevelési, művelődési célú épületek.
- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület.
A templom telkén csak egyházi célú építés (bővítés) engedélyezhető további 2 % os nagyságrendben.
Övezeti jele: Vt Sz 40,K 6,5 (K) 1200 40
Beépítési mód: Oldalhatáron álló, szabadon álló, ill.a kialakult.
Beépítettség: max. 40 %
Max. építménymagasság: 4,5 m. ill. a templom magassága.
A telek min. területe: 1000 m2, ill. a kialakult méret.
Min. zöldfelületi arány: 40 %
Közművesítettség foka: legalább részleges.
A be nem épített és a legszükségesebb burkolt területek feletti terület-részeket
zöldfelülettel kell fedni.
/3/.Gazdasági területek.
A/. Kereskedelmi, szolgáltató terület.
a).Elhelyezhető létesítmények:
-Nem zavaró hatású, lótartással, legeltetéssel kapcsolatos gazdasági tevékenység. (melyet vizsgálattal kell igazolni)
-A tulajdonos (használó) lakása. (Gksz2)
-Kereskedelmi-szolgáltató, idegenforgalmi, vendéglátó létesítmények. (Gksz2)
-Lovas turizmus létesítményei.
- Lótartással, legeltetéssel kapcsolatos logisztikai létesítmények.
b).Övezeti jele: Gksz1 Sz 5 Gksz2 Sz 25 5,0 2ha 70 5,0 6000 70
c). Beépítési mód: Szabadonálló Szabadonálló
Beépítettség: max. 5 % 25
A telek legkisebb területe: 2 ha, 6.000 m2
Max. ép. magasság: 5,0 m. 5.0 m.
Min. zöldfelületi arány: 70 % 70 %
Közművesítettség foka: Legalább részleges.
d). A területen csarnok-szerű épület nem építhető.
[6]e)
B/. Ipari terület.
a). A területen elhelyezhető:
-A települési környezetre nem zavaró hatású gazdasági, ipari létesítmény.
-Kereskedelmi, szolgáltató épületek
-Logisztikai létesítmények.
-Gazdasági célú épületen belül a tulajdonos (használó) lakása.
-Egészségügyi, szociális épületek.
b). Övezeti jele: Gip Sz 30
5,0 6000 50
c) Beépítési mód: Szabadonálló
Max. beépítettség: 30 %
A telek legkisebb területe: 6000 m2
Max. ép.magasság: 5,0 m
Max. szintterület-sűrűség: 1,0
Min. zöldfelületi arány: 50 %
Közművesítettség foka: Legalább részleges.
d). A területen csak építészetileg igényes, nem csarnok-szerű épületek építhetők.
[7]e).
C/. Mezőgazdasági üzemi terület.
A meglévő mezőgazdasági telep területe.
a)A területen elhelyezhető:
-Nem zavaró hatású gazdasági tevékenység. (melyet vizsgálattal kell igazolni)
-A tulajdonos (használó) lakása.
-Állattartó és tároló épületek.
-Igazgatási jellegű tevékenység.
-Szociális-és kiszolgáló épületek.
b)Övezeti jele: Gmg Sz,(K) 30
5,0 6000(K) 50
Beépítési mód: Kialakult
Beépítettség: max. 30 %
A telek legkisebb területe: 6.000 m2, ill. meglévő.
Max. ép. magasság: 5,0 m.
Min. zöldfelületi arány: 50 %
Közművesítettség foka: Legalább részleges.
/4/.Különleges terület.
A/. A temető területe.
Elhelyezhető: a működéshez szükséges létesítmények (Ravatalozó, kápolna, sírok, kripták, kolumbáriumok, emlékművek, feszületek)
Övezeti jele: K1 tem Sz 2 4,5xx K 70x
xA zöldfelületbe a nem fedett sírhelyek is beszámítanak
xxKivéve a kápolna-torony magassága.
B/. Minőségi fejlesztést szolgáló terület.
A közigazgatási terület D.-i részén, Lesencetomaj szomszédságában a Balaton tv. által
kijelölt terület.
a). A területen elhelyezhető:
-Minőségi turizmust szolgáló létesítmények.
-Parcellázás nélküli üdülést, vendéglátást szolgáló létesítmények.
-Rekreációs, oktatási célú létesítmények.
-Fentieket kiszolgáló gazdasági, igazgatási, sportolási célú épületek.
b). Övezeti jele: K2Sz 8
6,5 5ha 50
Beépítési mód: Szabadon álló
Beépítettség: max. 8 %
A telek legkisebb területe: 5 ha
Max. ép. magasság: 6,5 m.
Min. zöldfelületi arány: 50 %
Közművesítettség foka: Legalább részleges.
C/. Sportpálya és környéke.
A területen elhelyezhető:
-Pihenést, testedzést szolgáló és játszótéri létesítmények.
-A közvetlen környezetet kiszolgáló vendéglátó épület.
Övezeti jele: K3 sp Sz 2 3,5 2000 80
Beépítési mód: Szabadon álló
Max. beépítettség: 2 %
Max. épületmagasság: 3,5 m.
Min. zöldfelületi erány: 80 % ( a füves sportterületet is beszámítva)
Közművesítettség foka: legalább részleges.(ha épületet helyeznek el)
D/. Egyéb különleges területek.[8]

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK részletes szabályozása

5. § 1/A. A terület-használat általános előírásai

(1) Lesenceistvánd külterületén az élővilágot, a meglévő erdőket, növényzetet, a természeti és természetközeli területeket kiemelt módon védeni kell.

(2)

3.) Lesenceistvánd területén lévő természeti értékeket (források, erdők, vizek, kialakult felszíni formák, történetileg kialakult tájkép, tájjelleg) az értékükkel összhangban kiemelt védelemben kell részesíteni.

4). A természeti és építészeti értékek védelme érdekében Lesenceistvánd külterületi részein tilos olyan tevékenységet folytatni, amely a természeti értékeket, a táj jellegét, a védett növény- és állatvilágot valamint az adott terület rendeltetését zavarja.

5). A külterületen folyó gazdálkodást és építést a természet- és tájvédelem érdekeinek figyelembevételével, azok sérelme nélkül kell végezni. A környezetkímélő gazdálkodási módok kiemelten támogatandók.

6). Lesenceistvánd területén folytatott tevékenység által kibocsátott légszennyezés nem haladhatja meg a 14/2001 (V.9) KöM – EüM - FVM együttes rendelet határértékeit.

7). A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármilyen, zajt kibocsátó létesítmény és tevékenység csak abban az esetben létesíthető, ill. végezhető, ha a zaj mértéke a lakó- és vegyes övezetre vonatkozó rendeletek szerinti határértéket nem haladja meg.

[10]8)

9). 3.000 m2-nél kisebb terület kialakítása Lesenceistvánd területén nem engedélyezhető.

[11]10).

B/. Övezeti előírások.

(1) Közlekedési területek: Az utak, járdák, parkolók és azok létesítményei által elfoglalt területek.

a) [12]

b) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén építményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával lehet.

c) A lakótelkek és kereskedelmi, szolgáltató egységek részére a parkolóhelyeket az OTÉK 42. §.-a szerint saját területen kell biztosítani. Közterületen biztosítandó parkolóhely a temető, Polgármesteri Hivatal és Templom részére.

d) [13]

e) Az útkereszteződéseknél legalább 5,0 m.-es lesarkítással kell kialakítani a telkeket.

f) Új intézményeknél, a járdák és útburkolatok nyomvonalának keresztezésében az akadálymentes közlekedést biztosítani kell.

(2) Közműlétesítmények területe: A közművek elhelyezéséhez és üzemeltetéséhez biztosított területek.

a) A közművek elhelyezése a közmű-létesítményekre vonatkozó szabályok, ágazati előírások, ill. az üzemeltetői előírásoknak megfelelően történhet.

b) Víz-és szennyvíz csatlakozási lehetőségeket ingatlanonként kell biztosítani.

c) A létesítmények tervezésénél alkalmazni kell a 35/1996 (XII.29) BM.sz rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi szabályzat (OTSZ) előírásait. Az oltóvizet földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani (OTSZ. 46. §. 8-9.)

d) Épületet, építményt közműbe, vagy házi vízellátó rendszerbe csak akkor lehet bekötni, ha a szennyvíz elvezetése, tárolása szennyvíz-csatornával, vagy zártrendszerű és szigetelt szennyvíz-tározóval megoldott és az ürítésre jogosult szervezet, valamint megfelelő szennyvíz-ürítőhely biztosított.

e) [14]

f) Az ivóvíz kezelésére, tárolására, továbbítására és elosztására szolgáló létesítmények védőterületén csak a rendeltetésszerű üzemelés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.

g) [15]

h) A vízelvezető árkok lefedése csak az Önkormányzat hozzájárulásával lehetséges

i) A földfeletti elektromos vezeték – ideértve az oszloptranszformátort is - biztonsági övezete a vezeték névleges feszültségétől függően, a vezeték mindkét oldalán a szélső nyugalomban lévő áramvezetőktől vízszintesen és nyomvonalukra merőlegesen mért következő távolságokra lévő függőleges síkokig terjed: 120 kV-on 13 m.1-35 kV-on 5 m. Új föld-feletti elektromos vezeték és oszloptranszformátor nem létesíthető.

j) A nagy-középnyomású gázhálózat 9-9 m.-es védőtávolságot kell biztosítani. Gázfogadó állomás részére R= 10 m.-es kör-védőtávolságot szabadon kell hagyni. . A középnyomású gázhálózat védőtávolsága (DN 90-ig) 4-4 m. A tervezett létesítmények földgáz-hálózatra való rákötését levegő-tisztasági szempontok miatt szorgalmazni kell.

k) .Közműhálózatok kiépítésénél be kell tartani a Balaton tv. 40. §. előírásait.

(3) [16]

/4/. Erdő-és mezőgazdasági területek
A/. Erdőterületek
1). Erdőterület a szabályozási terven „E” jellel szabályozott erdő művelési ágú, illetve a településrendezési terv által erdőnek javasolt terület.
2).Védelmi erdők. (Ev, Evh)
a). A szabályozási terven „Ev” jellel, illetve „Evh” jelölt erdőterületek védelmi rendeltetésűek.
A különböző okokból és célból (településvédelmi, vízvédelmi, tájképvédelmi, honvédelmi) meghatározott véderdők területén épületet elhelyezni nem lehet.
b). A védett erdő övezetben a („Ev”, „Evh”) a táji, természeti értékek megőrzése a természetes, illetve természet-közeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó.
c). Az OTÉK 32. §-ában felsorolt építmények az „Evh” övezetben, amennyiben az erdő védelmi rendeltetését nem zavarják és az érintett hatóságok engedélyezik, akkor elhelyezhetők.
d). A védelmi erdőterületeken csak a már megkutatott és az ásványi vagyonkataszterben szereplő területeken lehet új bányát nyitni az érintett hatóságok egyetértése esetén.
3). Gazdasági erdők. (Eg)
10 ha-t meghaladó terüket-nagyság esetén 0,3 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő épületek helyezhetők el.
B/. Általános mezőgazdasági területek.
1). A szabályozási tervlapon mezőgazdasági területként lehatárolt területek használatuk szerint
- "Má” jelű általános mezőgazdasági területek,
-„Mk” jelű kertes mezőgazdasági területek
2). A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak
-a mezőgazdasági övezetekben elhelyezhető épületek kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba
illesztve, magas tetővel létesíthetők,
-az épületek maximális szélessége az állattartó épületeknél 10 m, a szőlőtermesztés, borászat épületeinél max.
6 m lehet,
-lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem
helyezhető el,
-beépítésre nem szánt területen 3000 m2-nél kisebb telket kialakítani nem szabad.
[17]-
3). A tájképileg kiemelten védendő területre az alábbi előírások vonatkoznak:
-a kialakult terepfelszín megőrzendő,
-az ott lévő épületek közül a védelemre javasolt épületek csak eredeti állapotban újítható fel,
-új épület létesítése csak látványterv készítése és a környezet teljes bemutatása esetén akkor engedélyezhető, ha
az említett alátámasztó anyagok azt javasolják,
-a védett épületek közelében min. 50 m távolságon belül új épület nem építhető.
4). [18]Az általános mezőgazdasági területen belül a szabályozási terv 3 övezetet jelöl
[19]a)
b). „Má2” jelű általános mezőgazdasági területen – szőlőkataszter I. osztályú területen – építeni kizárólag csak 80%-ban művelt szőlő esetén lehet, a művelést, feldolgozást, valamint bortárolást és a borturizmust szolgáló épületet
-a beépíthető legkisebb telek mérete 2 ha,
-beépítettség mértéke max. 1%,
-a terepszint alatti beépítés max. 2%, illetve 600 m2 lehet.
[20]c). „Má3” jelű általános mezőgazdasági területen kizárólag gyep művelési ágban építhető min. 5 ha területnagyság esetén
-a beépítettség mértéke 0,5%, illetve 400 m2.
d). A Balaton jogi partvonalával nem érintkező, szőlőműveléssel hasznosított telkekkel rendelkező tulajdonos – ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterületű 5 ha-nál nem nagyobb – a szőlője művelésével, feldolgozásával, ill. ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési szándékát megvalósíthatja csak az egyik - a Nemzeti Park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő – telkén. A beépíthető terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1 %-át, egyúttal a beépített telkek beépítettsége a 25 %-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági területek alövezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telekre - a tulajdonos érdekében – telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére bejegyezni.
C/. Kertes mezőgazdasági területek.
1). Lesenceistvándon a kertes mezőgazdasági terület a kisüzemi termelés, a saját ellátást szolgáló kertészkedés, az aktív szabadidő eltöltését biztosító kertészeti tevékenység színtere.
[21]2).A kertes mezőgazdasági területen az építménymagasság az eredeti (természetes) terephez képest a 3,6 m magasságot nem haladhatja meg.
3). A szőlőhegyi környezettől idegen, a tájképet és a sajátos hangulatot rontó épített elemek kizárólag a terepszint alatt helyezhetők el.
4). Az építhető épületek a kertészeti termelést (szőlőművelés, szőlőfeldolgozás,
borkészítés, bortárolás), valamint a borturizmus céljait szolgálhatják az övezeti
paramétereknek megfelelően.
Lakóépület a kertes mezőgazdasági területen nem helyezhető el.
5). Az „Mk1” jelű kertes mezőgazdasági területen – I. osztályú szőlőkataszteri terület – kizárólag a szőlőműveléssel, szőlőfeldolgozással, borkészítéssel, bortárolással, borturizmussal kapcsolatos hagyományos szőlőhegyi jellegű épületek építhetők az alábbi feltételek szerint:
-az övezetben a beépíthető telek legkisebb mérete 2000 m2,
-a beépíthető telek legkisebb szélessége 20 m,
-az övezetben csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telekre lehet építeni,
-telek legfeljebb 3%-a építhető be. [22]
[23]-
6).„Mk2” jelű kertes mezőgazdasági terület. A Mária-kápolna környékén lévő szőlőhegyi területet történeti tájként kell megőrizni. Az övezetben kizárólag a szőlőműveléssel, szőlőfeldolgozással, borkészítéssel, bortárolással, borturizmussal kapcsolatos épületek helyezhetők el az alábbi feltételek szerint:
-az övezetben a beépíthető telek legkisebb mérete 10.000 m2 (1 ha),
-a beépíthető telek legkisebb szélessége 50 m,
-az övezetben csak legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telekre lehet építeni,
-a telek legfeljebb 1%-a építhető be, de az épület bruttó földszinti alapterülete a 120 m2-t, a terepszint alatti
építmény a 2%-ot, max. 200 m2-t nem haladhatja meg,
-az épületek építménymagassága a 3,6 métert, szélessége a 6,0 métert nem haladhatja meg. A tetőtér csak a
térdfal emelése nélkül építhető be.
7).Mk3” jelű kertes mezőgazdasági terület. A Kőorra déli lejtőjén lévő kertgazdasági területen szőlő- és gyümölcsművelés esetén lehet gazdasági épületet építeni
-az övezetben a beépíthető telek legkisebb mérete 2000 m2,
-a beépíthető telek legkisebb szélessége 20 m,
-a telek legfeljebb 2%-a építhető be.[24]
-az épületek építménymagassága a 3,6 métert, szélessége az 5,4 métert nem haladhatja meg.
/5/. Beépítésre nem szánt különleges területek[25]
5.1. Kavicsbánya K4
5.1.1.Bányászattal kapcsolatos létesítmények helyezhetők el alkalmi, illetve ideiglenes jelleggel.
5.1.2. A kitermeléssel párhuzamosan a már felhagyott területeket rehabilitálni kell és természet közeli (erdős
jellegű) állapotot kell létrehozni.
5.1.3. Tájrendezési terv készítendő az ott meglévő fajok védelmével.
5.1.4. Max. beépítettség 2%
5.2. Elméletileg felhagyott kavicsbánya K5
5.2.1. Az ökológiai rekultivációt be kell fejezni és a bányászattal kapcsolatos építményeket el kell bontani.
5.3. Homokbánya K6
5.3.1. Általános előírások: mint K4
5.3.2. A terület D-i határán 15m széles 3 szintes védősáv telepítendő
5.3.3. A bányászati termeléssel megbontott területrész egyidejűleg nem lehet nagyobb 2,5 ha területnél.5.4. Napelempark Kb-Np
5.4.1. A különleges beépítésre nem szánt terület- a Szabályozási terven Kb-Np jellel jelölt övezet, amely kizárólag a napelempark technológiai és kiszolgáló építményei elhelyezésére szolgál.
5.4.2. A napelempark létesítése és üzemeltetése kizárólag a hatóságok által előírt módon történhet, a kivitelezés befejezését követően a természetes gyepterületnek megfelelő állapotot vissza kell állítani és legeltetéssel fent kell tartani. A kialakítandó legkisebb zöldfelület az övezet területének 99 %-a kell legyen.
5.4.3. Az övezet legnagyobb beépítettsége legfeljebb 0,1 % lehet.
5.4.4. Az övezetet ketté választó önkormányzati út mentén, az övezetbe tartozó földrészletek közút melletti határán, az övezet területén a szabályozási terven jelölt szélességű takarást és a tájba illesztést segítő erdősáv telepítendő.

6. §

..

A közterületek arculatának védelme, alakítása.

/1/. A közterületeken a Helyi Önkormányzat hozzájárulásához kell kötni és a helyi hagyományok szerint kell engedélyezni.
a/. Utcabútorok, berendezések elhelyezését.
[26]b/
[27]c/
[28]d/
[29]e/.
/2/.A magas építmények, tornyok, oszlopok a település közigazgatási területén nem helyezhetők el.
[30]/3/.

7. §

.

ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE, KIALAKÍTÁSA.

( A külön nem jelzett előírások valamennyi övezetre vonatkoznak)

/1/. Az épületek elhelyezése.
a/. Az új lakóövezetekben az épületeket a Szabályozási Terven jelölt sávban kell
elhelyezni, a meglévő területeken pedig az illeszkedés szabályai szerint.
b/. Az új lakóépületeknél az előkert előírt mérete 5,0 m. saroktelkeknél 8.0m. ill. a kialakult méret, kereskedelmi, szolgáltató létesítménynél 6.0 m. A kialakult utcaszakaszoknál a szomszédos épületek vonala az irányadó.
c/.A hátsókert mérete min. 6.0 m.
[31]d/. A lakótelkek esetében állattartásra szolgáló épület az oldalhatáron álló beépítés esetén a telek azon oldalán helyezhető el, ahol a lakóépület áll. Szabadon álló épület esetén az épület takarásában helyezhető el.
[32]e/. A védőtávolságokat a Szabályozási Terv ábrázolja.
Részletes előírások:
- Temetőnél 50.00 m.en belül zajos, bűzös tevékenység nem folytatható, Kerítésen
belül 30 m. széles védősáv létesítendő.
- 84.sz útnál 20-20 m. építési terület, ill.100-100 m.védőterület
biztosítandó. .
-Vízfolyásoknál 6,0-6,0 m kezelési sáv biztosítandó.
[33] /2/.
[34]/3/
[35]/4/
/5/. Telekalakítás.
a/. Telek-alakítás csak jogerős telekalakítási engedély alapján végezhető, melyhez telekalakítási tervet kell készíteni a 85/2000(XI.8) FM.rendelet figyelembe vételével
b/. Az új beépítésre szánt területeknél a HÉSZ. elfogadása után legalább telek-tömbönként építési telekké, ill. telekké kell alakítani.

8. § .

Településszerkezet, falukép, műemlék,-és építészeti értékvédelem.

[36]/1/
[37]/2/.
[38]/3/
[39]/4/

9. §

.

A BELTERÜLET ALAKULÁSA.

/1/ A belterületi határ módosításáról a Szabályozási Terv és a HÉSZ előírásainak megfelelően kell gondoskodni.
[40]/2/
/3/ A tervezett belterületi határt annak jóváhagyásáig, ill. földhivatali átvezetésig irányadónak kell tekinteni és a területet az eredeti művelési ágban hasznosítani.
/4/ Belterületbe kell vonni:
a). É.-on lakóterület céljára: 0131 hrsz egy részét,
0132/1-7 hrsz.-t,
207. „ egy részét (út)
b). Hegyalja úton lakóterület céljára:
0130/1 hrsz.-t
0130/2 hrsz kis részét
0130/4 „ „
c). Zrinyi M. u.végén lakóterület céljára 090/1-12 hrsz.-t
091 hrsz. egy részét (út)
d). Ugyanitt 2 lakótelek céljára: 090/14 kis részét.
e). D.-en lakóterület céljára: 088/7-13 hrsz.-t

10. §

.

TÁJVÉDELMI ELŐÍRÁSOK.

a). A külterületen lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény nem helyezhető el.
[41]b).
c). A külterület beépítésre nem szánt részein 8.00 m.-nél kisebb szabályozási szélességű
utak nem alakíthatók ki.
[42]d).
e). Az övezettől eltérő terület-felhasználás tovább folytatható, de a tevékenység nem
bővíthető. A tovább-hasznosítás feltétele, hogy annak káros környezeti, tájképi hatása
nincs.
f). Beépítésre nem szánt területen új épületet építeni, meglévő építményt átalakítani,
bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak az Étv. 19. §. (2)
szerint lehet.
[43]g)
[44]h)

[45]i).
j).A külterület felhasználásánál a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelési tervében
foglaltakat be kell tartani.
[46]k).
[47] l).
[48]m).
n). A település egyedi tájértékeinek jegyzékét a Balaton-felvidéki Nemzeti Park
összeállítja.
Ezután azt alkalmazni kell a hatósági eljárásoknál.

11. §

.

A KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1) A környezet védelmére vonatkozó előírásokat együtt kell kezelni más szakági előírásokkal.
2) A levegő védelme.
[49]a)
b) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, ami légszennyezést, vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
c) Veszélyes és kommunális hulladék megsemmisítése a tervezési területen tilos.
d. Felületi szennyezést okozó anyagokat a település területén csak az anyagfajtának megfelelő járművel szabad szállítani.
e. [50]
f) mellékletben meghatározott kiterjedési védelmi övezetet kell kialakítani a rendelet hatálybalépését követően létesített új légszennyező források körül.
[51]g)
3) A vizek védelme.
a). Lakó-és intézmény jellegű épületekre csak akkor adható ki használatbavételi engedély, ha az
szennyvízcsatorna hálózatra rákötött.
b). A vízfolyásokba növényvédő szer, szerves és műtrágya, illetve bármilyen szennyező hulladék bejutását meg
kell akadályozni.
c). Tilos a szennyvizet elhagyott kútba, árokba, csapadékvíz csatornába, vízfolyásba bevezetni, gyűjteni vagy elhelyezni.
d). A felhagyott korszerűtlen közműpótló szennyvízgyűjtők felmérése, megszüntetésük szükséges.
e).A mezőgazdasági művelést korlátozott vegyszer és műtrágya használat mellett lehet környezetkímélő vagy extenzív módszerekkel folytatni, hogy a vízfolyásokba műtrágya és trágyalé ne kerülhessen.
[52]f)
g). A bel és külterületi vízelvezetők műszaki állapotát javítani szükséges
h). A források műszaki állapotát fel kell tárni és környezetük rendbetételére tervet kell készíteni.
[53] i)
[54] j)
4) A föld védelme.
[55]a)
[56]b)
c) A településen a környezetet károsító ipari tevékenység nem folytatható, ill. nem engedélyezhető.
[57]d)
e) Mindenfajta kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató tevékenység csak a talajszennyezés kizárásával történhet.
f) A termőföldön létesítendő építményeket úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy azok a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne akadályozzák. A hasznos talajréteg megmentéséről gondoskodni kell.
[58]g)
h) Növényvédő szer, műtrágya csak fedett helyen, talajtól elszigetelten tárolható.
[59]i)
[60]j).
k) Kizárólag hulladékszegény ipari technológiák telepítését szabad engedélyezni korlátozással úgy, hogy a keletkező hulladékok hasznosítására, ártalmatlanítására rendelkezésre álljon engedéllyel és kapacitással rendelkező szolgáltató szervezet.
l). Termőföldön történő építésügyi eljárásban a 46/1997 (XII.29.) KTM rendelet, a telep-engengedélyezési eljárásokban a 80/1999 (VI.11.) sz. Korm. Rend. Értelmében a beruházással érintett termőföldek minőségének védelme érdekében szakhatóságként működik közre a VM. Növény-és Talajvédelmi Szolgálat.
5) A zaj és rezgés elleni védelem.
[61]a)
b) A zaj elleni védelemre a Rendezési Terv alábbi intézkedéseit illetve megoldásait be kell tartani.
-Szabályozási szélességek
-Védő zöldsávok és zöldterületek.
-Közlekedési intézkedések (sebességhatárok)
-Új létesítmények tervezésénél a szükséges intézkedések előírása.
[62]c)
d) Gépjárművek közlekedéséből származó zaj elleni védelmet a közlekedési alátámasztó munkarész konkrét számításaiban előírt eszközökkel lehet és kell biztosítani.
e). Telephelyen a megengedett határértéket meghaladó zajkibocsátó létesítmény üzemeltetője köteles a zaj mértékét a határértéknek megfelelően csökkenteni. E kötelezettség elmulasztása esetén a létesítmény üzemeltetése (nyitva tartása) korlátozható.
f) Zajt keltő és zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, az eltérő funkciójú területeket úgy kell kijelölni, hogy a vonatkozó zajterhelési határértékek teljesítése biztosított legyen.
g). Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, ill. üzemeltethető, hogy környezeti zajkibocsátása nem haladhatja meg a jogszabályban előírt zajterhelési határértékeket.
[63]6)
7) Az élővilág és a táj védelme.
a) A természetes és a művi elemek egyensúlyának megtartása érdekében intézkedni kell:
-az erdők, rétek, legelők vízfolyások épségének és egységének a megőrzéséről,
-új erdők telepítéséről,
-a természeti és táji értékek védelmére és megőrzéséről.
[64]b)

12. §

.

A TŰZ ELLENI VÉDELEMRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK.

/1/. Általános előírások.
[65]a/
b/. Lesenceistvánd területén a vízvezeték hálózat felülvizsgálandó és a szükséges re-konstrukciók végrehajtandók.
/2/. Oltóvíz mennyiségének biztosítása. (46. §.8.)
a/. Jelenleg a község víz-szükséglete a vízbázisnál rendelkezésre áll.
b/. A rendelkezésre álló vízmennyiséget a vízellátó rendszerrel úgy kell elosztani, hogy a mindenkori legnagyobb tűzszakasz oltóvíz-mennyisége biztosítható legyen.
c/. További víznyerő helyként figyelembe vehetők:
-50 m3-nél nagyobb befogadó-képességű vízmedence.
-Természetes felszíni vizek, melyek távolsága a védendő létesítménytől max. 500 m.
-Bányató.
d/. A vízvezeték-hálózatot úgy kell méretezni, hogy a településen a kommunális átlagos, a létesítményekben pedig a technológiai víz mellett a meghatározott oltóvíz-mennyiség egyidejűleget biztosítsa. (46. §.)
e/. A település fejlesztése, ill. a létesítmények létesítése, bővítése esetén az oltóvizet az egyes szakaszok használatba vételével egyidejűleg kell biztosítani. (46. §.9.)
/3/. Vízvezeték-hálózat kialakítása.
a/. a hálózatot úgy kell kialakítani, hogy a megfelelő oltóvíz-mennyiség a település minden pontján biztosítható legyen. Kivéve a 2/c pontban foglalt eseteket.
b/. a vezetéket úgy kell kialakítani, hogy a minimális átmérőjük 100 mm. legyen, kör-vezeték esetén 80 mm. ill. az alábbi teljesítményeket biztosítsa: (46. §.)
„A” és „B” tűzveszélyességi osztálynál 400 kPa (4 bar)
„C” „ „ 300 „ (3 „ )
„D” és „E” „ „ 200 „ (2 „ )
/4/.Tűzcsapok elhelyezése.
a/. A tűzcsapok távolsága a védendő létesítménytől 100 m.-nél nagyobb és egymástól
5 m.-nél nem lehet. (49. §.5.)
b/. A tűzcsapokat föld feletti kialakításban kell elhelyezni. (49. §.)
c/. Valamennyi tűzivíz-szerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az oltóvíz tűzoltó-gépjárművel mindenkor kivehető legyen.(46. §.11.)
d/. a tűzcsapok elhelyezését a területileg illetékes önkormányzati tűzoltósággal egyeztetni kell.(49. §.3.)
/5/.Utak méretezése.
a/. A tűzoltóság vonulása és működése céljára az építményekhez olyan utat, ill. területet kell biztosítani, amely alkalmas tűzoltógépjárművek nem rendszeres közle kedésére és működésére.(22. §.1.)
b/. Az utak szélességének tervezésekor figyelembe kell venni, hogy tűzcsapoknál úgy kell felállítási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egynyomsávú közlekedési út szabadon maradjon. (49. §.8.) a tűzoltógépjárművek részére
/6/.Tűzvédelmi felületek.
a/. Ahol erdő és lakó-vagy ipari épületek határosak, ott szántott tűzvédelmi felületet kell közbeiktatni.
b/. Ugyancsak szántott tűzvédelmi felületet kell létrehozni a főutak mentén is.

III. Fejezet.

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK.

13. §

.

/1/. Épületek elhelyezése.
a/. A beépítésre szánt területen az épületeket az 1997.évi LXVIII.tv. 19. §.(1) bek. szerint csak építési telken lehet elhelyezni.
b/. A beépítésre nem szánt területen az OTÉK 26. §. -ban foglaltak szerint lehet épületet, építményt elhelyezni.
/2/. Építési korlátozás áll fenn:
a/. A temető telekhatárától 50 m.-es távolságban zajos, bűzös tevékenység nem
folytatható.
b/. Élővizektől 50 m. távolságban csak a Természetvédelmi Hatóság hozzájárulásával lehet épületet elhelyezni.
/3/. Kötelezések.
a/. Helyrehozatali kötelezettség terheli mindazon épületek tulajdonosait, melyeket statikus szakértő életveszélyesnek minősít, vagy amelynél a településképet súlyosan rontó hatása miatt az építési hatóság azt előírja.
b/. Beültetési kötelezettséget kell előírni:
-Valamennyi építési övezetben a szabályozásnál előírt mértékig.
-A Szabályozási Terven jelölt védő-zöldsávok megvalósítására
/4/. A korlátozások, tilalmak, kötelezések esetén az érdelelteket az Építési Hatóságnak Egyedi határozattal értesítenie kell.
/5/. Telekalakítási folyamat során az 1997.éviLXXVIII tv. 23. §. és 24. §-a. és jelen HÉSZ 7. §.6.pontja szerint kell eljárni.
/6/. A kiszolgáló utak céljára a Szabályozási Terv szerint szükséges terület-részletek
az Önkormányzat javára igénybe vehetők és lejegyezhetők.
IV.Fejezet

Záró rendelkezések.

14. §

.

/1/. Jelen Szabályozási Terv Lesenceistvánd-Uzsa Közös Tanács Általános Rendezési Tervének Lesenceistvánd községre vonatkozó részeit (1/1985-VÁTI) hatályon kívül helyezi.
/2/Ezen Helyi Építési Szabályzat hatályon kívül helyezi fenti ÁRT.-hez készült
Szabályozási Előírásokat is, melyet Lesenceistvánd Község Képviselő-testülete
sz.-ú Rendelettel hagyott jóvá.
/3/. Településszerkezeti Tervet legalább 10 évenként felül kell vizsgálni és szükség
esetén módosítani.
/4/. Jelen Rendelet előírásai nem vonatkoznak a befejezett építésrendészeti ügyekre.

2. melléklet 1

A Ksza-1M rajzszámú tervlap, a 86/2001. munkaszámú, Ksza-1 rajszámú külterületi szabályozási terv részeként megtalálható a 116/2013. számú ügyiratban.
1

Az 2. mellékletet beillesztette az 1/2013. ( I.24.) önkormányzati rendelete 3. §-a. Hatályba lépés napja: 2013. február 25.