Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében, valamint a 2. sz. mellékletében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI.25.) önkormányzati rendelet 21. § (1) bekezdés a) és d) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Balmazújváros Város Önkormányzat Pénzügyi, Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottsága, valamint Balmazújváros Város Önkormányzat Intézményfelügyeleti, Szociális és Közbiztonsági Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja és hatálya

1. § (1) A rendelet megalkotásának célja, hogy a szociális segítségre szorulók védelmét érvényesítve a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Lakás törvény) összhangban – a polgári jog alapelveit szem előtt tartva – megteremtse Balmazújváros Város Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) a tulajdonában lévő önkormányzati lakásokkal és nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel való eredményesebb gazdálkodás feltételeit.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában álló valamennyi lakás – ideértve a szükséglakást is -, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és ezen ingatlanok elidegenítésére, továbbá kiterjed az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőire és igénylőire.

Értelmező rendelkezés

2. § (1) E rendelet alkalmazása során használt fogalmakra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben, valamint a Lakás törvényben foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadók.

(2) Hasznos alapterület: alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,9 méter. (A fogalom nem vonatkozik a terek használhatóságára.)

Forgalmi érték: az ingatlanforgalmi szakértő által a lakottság tényének figyelembevételével megadott érték.

(3) A jövedelem a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. sz. mellékletének II. sz. jövedelmi adatokat tartalmazó nyilatkozattal igazolandó, a kitöltési tájékoztatóban foglaltak figyelembevételével.

(4) Az egy főre jutó havi nettó jövedelem számításánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdésének vonatkozó pontjai az irányadók.

(5) A vagyon a Korm. rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott vagyonnyilatkozattal igazolandó.

Tulajdonosi jogok gyakorlása

3. § (1) A lakások és helyiségek felett a tulajdonosi jogokat Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület), Balmazújváros Város Polgármestere (a továbbiakban: polgármester), a Képviselő-testület felhatalmazása alapján Balmazújváros Város Önkormányzat Intézményfelügyeleti, Szociális és Közbiztonsági Bizottsága (a továbbiakban: bizottság), a (2) bekezdés szerinti kezelő (a továbbiakban: bérbeadó), valamint a Balmazújvárosi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal) útján gyakorolja.

(2) E rendelet hatálya alá tartozó ingatlanok üzemeltetője és kezelője a Balmazújvárosi Városgazdálkodási Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság.

Adatvédelemre vonatkozó rendelkezés

4. § A Közös Önkormányzati Hivatal, továbbá a bérbeadó – a jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat és jövedelemigazolásokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.

A LAKÁSOK BÉRLETE

I. Fejezet

Lakások hasznosításának jogcímei

5. § (1) Az önkormányzati lakások hasznosításának jogcímei:

• szükséglakás céljára;
• a Lakás törvényben az önkormányzatok részére előírt elhelyezési kötelezettség biztosítása;
• szociális jelleggel történő bérbeadás;
• szakember vagy sportolóelhelyezése céljából;
• városi érdekből történő bérbeadás;
• költségalapú bérbeadás pályázat útján.

6. § (1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő írásba foglalt szerződése határozott vagy határozatlan időre, illetve feltétel bekövetkezéséig hozza létre.

(2) A bérbeadás feltétele, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(3) Bérlőtársi szerződés köthető a bérlő kérelmére azokkal a személyekkel, akiket a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a befogadás bejelentését követő egy év elteltével.

(4) A házastársak közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni.

(5) Megüresedett társbérleti lakrész a lakásban maradó társbérlő részére akkor adható bérbe, ha azt lakhatási támogatás igénybevétele nélkül fenn tudja tartani.

(6) Ha az (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek a bérlő jövedelmi helyzete alapján nem tud eleget tenni, akkor cserelakásként a társbérlet megszűnése előtt általa kizárólagos bérleményként használt lakrész szobaszámának megfelelő nagyságú lakást kell biztosítani, egyebekben a cserelakás megfelelőségére a Lakás törvényben foglaltak az irányadóak.

II. Fejezet

A szükséglakás bérbeadásának szabályai

6. § (1) A képviselő-testület a Hímes u. 1. szám alatti lakóházból kialakított utcai lakásrészt szükséglakás céljára fenntartja.

(2) A polgármester meghatározott időtartamra és feltételekkel kijelölheti az (1) bekezdésben megjelölt önkormányzati lakás bérlőjeként azt a személyt, akinek a lakása elemi csapás következtében elpusztult, illetőleg az építésügyi hatóság életveszély miatt a lakóingatlan lebontását rendelte el, ha e személy saját elhelyezéséről nem tud gondoskodni. A meghatározott idejű bérlet az elpusztult lakás felépítéséig, helyreállításáig, illetőleg az életveszély elhárításáig tarthat, de egy évnél hosszabb nem lehet.

(3) A (2) bekezdés alapján kötött szerződés lejártakor a bérbeadó újabb, legfeljebb egy évre szóló határozott időtartamra köthet bérleti szerződést a polgármester értesítése alapján.

III. Fejezet

A szociális bérlakás jogosultság feltételei

7. § (1) Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra igénylést nyújthatnak be azok a Balmazújvároson lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magánszemélyek, akiknek családjában – a vele együtt költözött családtagokat számítva – az egy főre jutó átlagjövedelem az igénylés, illetve a bérleti szerződés meghosszabbítását megelőző 6 hónap átlagát tekintve nem haladja meg a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum 200%-át, egyedül élő, valamint gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a 300%-át.

(2) Nem jogosult szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra:

1. aki 10 éven belül pénzbeli térítés ellenében mondott le bérlakásáról;
2. aki szociális, jövedelmi viszonyaira vonatkozóan olyan valótlan adatokat közöl, amelyek számára jogtalan előnyt jelentenek;
3. akinek önkormányzati lakásra megkötött bérleti szerződése neki felróható okból szűnt meg.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt feltételeknek megfelelő személyek közül előnyben kell részesíteni azokat a családokat (személyeket)

• akiknek a háztartásában 18 éven aluli gyermek(ek) van(nak);
• akiknél a családban rokkant, súlyos egészségkárosodásban szenvedő személy van;
• akii hajléktalanként látnak el vagy zsúfolt körülmények között laknak.

A jogos lakásigény mértéke

8. § Szociális helyzet alapján legfeljebb az alábbi szobaszámú lakás adható bérbe az együtt lakó személyek számától függően:

• 2 személyig: 1-2 lakószoba;
• 3 személy esetében: 1,5-2,5 lakószoba;
  
• 4 személy esetében: 2-2,5 lakószoba;
• minden további személy esetén fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa.
  

A jogosultság elbírálása

9. § (1) A szociális helyzet alapján történő bérbevétel iránti igényeket (a továbbiakban: szociális alapú lakásigénylés) meghatározott formanyomtatványon a Közös Önkormányzati Hivatalnál kell benyújtani.

(2) A szociális alapú lakásigényléshez csatolni kell:

1. a család kereső tagjainak az igénylést megelőző 6 hónap nettó átlagjövedelméről szóló igazolást;
2. tartós egészségkárosodás esetén a kezelőorvos erről szóló igazolását.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal a benyújtott igényléseket megvizsgálja és a jogszabályok alapján megállapítja, hogy az igénylő szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakás bérletére jogosult vagy nem. Ennek megfelelően a kérelmező személyeknél/családoknál környezettanulmányt készít, az igénylést nyilvántartásba veszi és erről az érdekeltet értesíti vagy az igénylés elutasítására tesz javaslatot a bizottság felé.

A lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása

10. § (1) Önkormányzati lakás megüresedése esetén a kezelő a megüresedés tényét jelzi a Közös Önkormányzati Hivatal felé.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal Szociális Csoportja önkormányzati lakás  megüresedése esetén – a kiutalást megelőző időszakban – a nyilvántartásban szereplő kérelmezők jövedelmi helyzetét felülvizsgálja. A további jogosultsági feltételek hiánya esetén a nyilvántartásba vett kérelmezőt/családot törölni kell.

(3) A jogosultsági feltételek fennállása esetén – a nyilvántartásba vett kérelmezők/családok közül – a képviselő-testület határozattal dönt a bérlő/bérlők személyének kijelöléséről, figyelemmel a bizottság javaslatára.

A bérbeadás időtartama

11. §  (1) Önkormányzati bérlakásra szociális helyzet alapján legfeljebb 3 évi, határozott idejű, illetve valamely feltétel bekövetkezéséig köthető bérleti szerződés.

(2) A szociális alapon bérbe adott lakásokra további 3 évi határozott idejű, illetve valamely feltétel bekövetkezéséig köthető bérleti szerződés, amennyiben a bérlő a 7. §-ban meghatározott jogosultsági feltételeknek megfelel.

IV. Fejezet

Pályázat költségalapon meghatározott lakbérű bérlakás bérbeadására

12. § (1) A költségalapon bérbe adott lakásokra határozott idejű bérleti szerződés köthető, melynek időtartama legfeljebb 5 év. A bérleti jogviszony felmondással való megszüntetését vagy a határozott idejű szerződés határnapjának lejártát követően a bérlő(k) új pályázat benyújtására, illetve lakás bérleti jogának elnyerésére nem jogosult.

(2) Költségalapon meghatározott lakbérű bérlakásra kiírt pályázat alapján azzal a pályázóval kell bérleti szerződést kötni, aki a (3) bekezdésben említett kizáró tényezők egyikével sem bír, valamint jelen rendelet 1. melléklete szerinti pontrendszer alapján az igénylők közül az elérhető 15 pontból a legtöbbet szerzi meg.

(3) Költségalapon meghatározott lakbérű bérlakásra kiírt pályázatra nem nyújthat be pályázatot az, aki

• lakás 100%-os tulajdonjogával vagy haszonélvezeti jogával rendelkezik Balmazújváros város közigazgatási területén;
• a pályázat benyújtásáig bármikor önkényes lakásfoglalóként költözött bármilyen lakásba;
• a pályázat benyújtásának időpontjában a pályázónak önkormányzati lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló önkormányzati ingatlan tekintetében bérleti díj tartozása van;
• önkormányzati lakás bérlőjeként bérleti szerződése lakbér meg nem fizetése, illetve a lakás rongálása, nem rendeltetésszerű használata miatt jogszerűen felmondásra került, vagy szerződése lejárt és a lakás kiürítési kötelezettségének nem tett eleget.

(4) Költségalapon meghatározott lakbérű bérlakásra olyan pályázat is kiírható, amelynek alapján a lakás helyreállítására, felújítására, komfortfokozatának emelésére és lakbérére együtt kell ajánlatot tenni.

Pályázati eljárás szabályai

13. § (1) A pályázat üres lakás esetén, illetve akkor írható ki, ha a lakásban lakó személy írásbeli nyilatkozata alapján az üressé válás időpontja ismert.

(2) A pályázónak lehetővé kell tenni, hogy a lakást megtekintse.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

1. azt, hogy költségalapú bérbeadásra kerül-e sor;
2. a lakás címét, alapterületét, szobák számát, komfortfokozatát;
3. a lakás a) pontnak megfelelően megállapított bérleti díját;
4. a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételeivel meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését és költségeit;
5. a pályázat elbírálásának szempontjait;
6. a pályázat benyújtásának helyét, idejét, módját;
7. a lakások megtekintésének lehetőségét;
8. az eredmény közlésének módját,
9. kitételt arra, hogy az önkormányzat a pályázatot eredménytelennek nyilváníthatja;
10. azt, hogy pontazonosság esetén a pályázók közül a legtöbb hónapra előre megfizetett havi lakbér vállalását tevő pályázó nyer.

(4) A költségalapú bérbeadásra benyújtott pályázatot zárt, címzés nélküli, feladót és más jelet nem tartalmazó borítékban a Közös Önkormányzati Hivatal iktatójában kell leadni, ahol az átvételkor a boríték a Közös Önkormányzati Hivatal fejlécével ellátott tasakban kerül elhelyezésre. A pályázatot tartalmazó borítékot sorszámmal kell ellátni. E sorszámot átvételi elismervényen kell az átadóval közölni. Az átvételi elismervényre az átvétel dátumán és sorszámán, valamint az átvevő nevén a Közös Önkormányzati Hivatal bélyegzőjén kívül más nem jegyezhető fel. A kiadott sorszámokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást a pályázatok benyújtására megállapított időpont lejártakor a jegyző zárja le.

(5) A pályázati kiírást a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, az önkormányzat honlapján, a városban megjelenő hirdetési újságban és a helyi televízióban kell közzétenni. A pályázatok benyújtására legalább 20 napos határidőt kell biztosítani.

(6) A pályázati ajánlatokat a meghirdetett lakásokra a Közös Önkormányzati Hivatal által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a szükséges mellékletek csatolásával, a pályázati kiírásban megjelölt szervhez.

(7) A költségalapú pályázatokat Balmazújváros Város Önkormányzat Pénzügyi, Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottsága (a továbbiakban: Pénzügyi, Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság) véleményezi a pályázati határidőt követő 15 napon belül. Pontazonosság esetén zárt licit keretében történik a beérkezett pályázatok sorrendjének meghatározása. Zárt licit esetén a pályázók közül az részesül előnyben, aki a legtöbb hónapra előre megfizeti a megállapított havi lakbér összegét. Zárt liciten való pontazonosság esetén a végső sorrendet sorsolással kell eldönteni a zárt licit lebonyolítását követően az azon résztvevők jelenlétében.

(8) A pályázók közül – a Pénzügyi, Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság által megállapított pontok alapján – a bérlő személyét a képviselő-testület választja ki.

(9) A képviselő-testület a pályázatok rangsorolása után tartaléklistát képez és a Pénzügyi, Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság által megállapított pontok alapján a nyertes pályázóval történő – a pályázó hibájából történő – szerződéskötés meghiúsulása esetén, illetve újabb lakás 1 éven belül történő megüresedése esetén, figyelemmel a pályázati eljárás jelentős idő- és költségigényére, a tartaléklistán szereplő pályázók közül a legmagasabb pontszámot elért pályázót választja ki a bérbevételre jogosultnak.

(10) A pályázati eredményt a pályázat elbírálásától számított 15 napon belül kell kifüggeszteni a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára 5 napra.

A bérleti szerződés megkötése

14. § (1) A bérbeadói feladatokat ellátó szerv a képviselő-testület bérlő kijelöléséről szóló döntését követő 30 napon belül köteles a megjelölt személlyel a bérleti szerződést megkötni.

(2) Ha a kijelölt bérlő mulasztása vagy ilyen irányú nyilatkozata miatt a bérleti szerződés nem jön létre, az ajánlati kötöttség megszűnik, bérbeadó ezt a kijelölt személlyel 5 napon belül közli.

V. Fejezet

Önkormányzat és intézményei dolgozói részére, valamint közérdekből történő lakás bérbeadása

15. § (1) Az önkormányzat hivatala és intézményei részére megfelelő szakember ellátása érdekében versenytárgyalás mellőzésével lakás biztosítható annak a szakembernek, akinek alkalmazása az önkormányzat hivatala vagy valamely intézményének kötelező feladata ellátásához feltétlenül indokolt.

(2) Önkormányzati bérlakást az a szakember kaphat, aki az önkormányzat hivatalánál, vagy intézményénél munkaviszonyban (köztisztviselői, vagy közalkalmazotti jogviszony) áll, vagy önkormányzati feladatot vállalkozási formában (önkormányzattal kötött szerződés alapján), illetve vállalkozó alkalmazottjaként lát el.

16. § (1) Szakember elhelyezés céljára lakást a 15. § (1) bekezdésében meghatározott munkaviszony fennállásának időtartamára, de legfeljebb 5 éves időtartamra lehet bérbe adni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt bérbeadás esetén a szerződésben ki kell kötni

1. a lakásbérleti jogviszony a létrejött munkavégzésre irányuló jogviszony fennállásáig, illetőleg határozott időtartamra szól;
2. ha a bérlő a munkaviszonyt meghatározott idő eltelte előtt megszünteti, elhelyezésre nem tarthat igényt, a bérlő a lakást 30 napon belül köteles kiüríteni.

(3) Rendkívül indokolt esetben a bérlet időtartama maximum 5 évvel meghosszabbítható.

(4) Városi érdekből lakásbérleti szerződés a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület által kijelölt bérlővel legfeljebb 5 évre köthető. E tekintetben városi érdeknek minősül különösen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §-ában meghatározott önkormányzati feladatok köre, az önkormányzati rendeletekben szabályozott feladat, cél végrehajtása, illetve elérése.

17. § Szakember és sportoló elhelyezése céljából a lakás bérbeadására a polgármester jogosult Balmazújváros Város Önkormányzat Intézményfelügyeleti, Szociális és Közbiztonsági Bizottság véleményének kikérése mellett.

VI. Fejezet

A felek jogai és kötelezettségei

18. § (1) A bérbeadó a lakást a bérlő részére leltár szerint tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át.

(2) A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Ha a bérbeadó e kötelezettségét nem teljesíti, a bérlő a szükséges munkát helyette és költségére elvégezheti a bérbeadó írásban történő felhívását követően.

(3) A lakás átadásakor leltárt kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a lakás, illetőleg a lakberendezések tényleges állapotát (pl. a lakásberendezések hiánya, a burkolatok, festés, mázolás állapota), valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.

(4) A lakás rendeltetésszerű használatra akkor is alkalmas, ha egyes lakberendezéseket

1. a bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján a bérbeadó költségére a bérlő szerzi be;
2. a bérbeadó azért nem szolgáltat, mert erre a bérlő a lakásbérleti szerződés alapján nem tart igényt.

(5) Ha a felek megállapodnak, hogy a lakást a bérlő a megtekintett állapotban elfogadja és ő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, akkor a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg megállapodásban rögzíteni kell

1. az elvégzendő munkákat;
2. azok kezdésének és befejezésének időpontját;
3. mindkét fél által elfogadott szakértő által készített költségvetés szerinti összeget.

(6) A bérlőt az (5) bekezdés szerint meghatározott költségei erejéig 50% lakbérmérséklés illeti meg (lakbérbeszámítás).

(7) A bérlő, illetve a nyilvántartásba vett kérelmező köteles a 7. §-ban meghatározott szempontokban, családi összetételben bekövetkezett változást 15 napon belül a bérbeadónak, nyilvántartásba vett személyek esetében a Közös Önkormányzati Hivatal Szociális Csoportjának bejelenteni. Amennyiben a nyilvántartásba vett kérelmező bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az a nyilvántartásból való törlését vonja maga után.

A lakás rendeltetésszerű használata, ellenőrzése

19. § A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését előzetes értesítés alapján a szerződésben meghatározottak szerint évente kettő alkalommal, minden év június 15. és december 15. napjáig, illetőleg rendkívüli esetben (vészhelyzet, káresemény, hibaelhárítás) ellenőrzi. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást köteles biztosítani és az ellenőrzést tűrni.

A karbantartási, felújítási, pótlási és cserekötelezettség

20. § A bérbeadó köteles gondoskodni

1. az épület állagának karbantartásáról;
2. az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról;
3. a falak és a közös használatra szolgáló helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák kijavításáról;
4. a közterületre és a közös használatra szolgáló helyiségekre, területre néző ajtók és ablakok külső felületeinek mázolásáról.

21. § Ha a bérlő megállapodás nélkül alakítja át vagy korszerűsíti a lakást, a bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására.

22. § (1) A lakás átalakítása:

1. a lakás műszaki megosztása, alapterületének és a lakószobák számának megváltoztatása (bővítése, csökkentése), továbbá
   
2. a lakás alaprajzi beosztásának, helyiségei számának, illetőleg rendeltetésének megváltoztatása.

(2) A lakás korszerűsítése: egyedi gáz-, vagy elektromos fűtő, illetőleg meleg víz szolgáltató berendezés felszerelése, továbbá a lakás komfortfokozatát növelő egyéb építési-szerelési munka elvégzése.

VII. Fejezet

A lakbér mértékének megállapítása

23. § (1) Lakásbérleti jog fennállása esetén a lakás és helyiségek használatáért a bérlő lakbért köteles fizetni. A bérlő a lakbéren felül köteles a közüzemi szolgáltatók felé megfizetni a lakáshoz tartozó szolgáltatásokért fizetendő díjakat.

(2) A bérbeadó a lakásbérleti jogviszony keretében külön szolgáltatásokat nem nyújt.

(3) A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó területeket és helyiségeket, továbbá a közös használatra szolgáló területeket és helyiséget bérleti díj nélkül jogosult használni.

(4) Lakásbérleti jog fennállása esetén a társasházi közös költségeket a bérlő köteles a bérbeadónak minden hó utolsó napjáig egy összegben megfizetni.

(5) A Balmazújváros, Kossuth tér 8-9. szám alatti társasház bérlői a társasház panel plusz típusú hitelkiegyenlítésének időpontjáig a megemelt közös költség 50%-át kötelesek a bérbeadónak a (4) bekezdésben megjelölt időpontig egy összegben megfizetni.

24. § (1) A lakások havi bérleti díját a 2. melléklet tartalmazza.

(2) ^[1]Városközponti lakások esetében a havi lakbér mértéke 15%-kal emelkedik. Az ingatlanok övezeti besorolását Balmazújváros Településrendezési terv-belterületi szabályozási terve határozza meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti bérövezeti módosító tényezők városközponti fekvésű lakások esetében +15%, melyek a következők:

• Bocskai u. 3.;
• Debreceni u. 7.;
• Debreceni u. 9.;
• Dózsa gy. u. 5-7.;
• Dózsa Gy. u. 10-12.;
• Kossuth tér 6-7.;
• Kossuth tér 8-9.;
• Veres P. u. 21.;
• Illyés Gy. u. 14. III/12. szám alatti lakások.

(4) A (3) bekezdésben fel nem sorolt lakások bérlőire az (1) bekezdésben meghatározott bértételek vonatkoznak.

25. § (1) A költségalapon meghatározott lakbérű Balmazújváros, Veres P. u. 57. szám alatti lakások esetében a lakbér mértékét szintén a 2. melléklet tartalmazza.

(2) ^[2]

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bérleti díjtól magasabb összegű bérleti díj is fizethető akkor, ha azt a lakás bérlője szerződéskötéskor vállalja.

26. § (1) Lakbértámogatásra azon, szociális helyzet alapján bérbe adott lakás bérlője jogosult, akinek, valamint vele életvitelszerűen együtt lakó hozzátartozójának egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, egyedül élő, valamint gyermekét egyedül nevelő esetén két és félszeresét.

(2) Nem jogosult az (1) bekezdésben meghatározott lakbértámogatásra az a bérlő, aki a Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik, továbbá aki a mindenkor hatályos lakáscélú támogatásról szóló jogszabályban meghatározott jogos lakásigény felső határának mértékénél nagyobb lakásban lakik.

(3) Meg kell vonni a lakbértámogatást attól a bérlőtől, akinek legalább 3 havi lakbér, közüzemi díj, vagy közös költség fizetési hátraléka keletkezik. A megvonás a harmadik havi hátralék bekövetkezését követő hónap első napjától esedékes.

(4) Elemi károsultak részére központi támogatás igénybevételével vásárolt ingatlanban elhelyezett családot (személyt) 2 évig lakbérmentesség illeti meg.

(5) A lakbértámogatás havi mértéke

1. egyedül élő, valamint gyermekét egyedül nevelő esetében a lakbér

aa) 10%-a, amennyiben az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum összegének 250%-át nem haladja meg,

ab) 20%-a, amennyiben az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum összegének 200%-át nem haladja meg;

2. két- vagy többszemélyes háztartás esetén a lakbér

ba) 10%-a, amennyiben az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum összegének 200%-át nem haladja meg,

bb)  20%-a, amennyiben az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum összegének 150%-át nem haladja meg.

27. § (1) A bért módosítani kell – ha a lakás alapterületében vagy komfortfokozatában, illetőleg a bér mértékét növelő vagy csökkentő, 25-26. §-ban részletezett tényezőkben változás következik be – a változás bekövetkezését követő hónap 1. napjától.

(2) Ha a bérlő a bérbeadóval külön jogszabály alapján kötött megállapodásában a bérbeadót terhelő kötelezettségeket a bér mérséklése ellenében egészben vagy részben magára vállalta, a bérfizetési kötelezettsége a megállapodásnak megfelelően alakul. Ilyen esetben a fizetendő bér maximum 50%-kal mérsékelhető. A megállapodásnak rendelkeznie kell a bérleti jogviszony megszűnésének esetére a még vissza nem térített beruházások értéke megtérítésének módjáról is.

(3) Ha a bérlő a lakást saját költségén bérszámítási igény nélkül úgy alakítja át vagy korszerűsíti, hogy a lakás alapterülete vagy komfortfokozata megváltozik, e címen a bér a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig nem módosítható.

VIII. Fejezet

A bérlakások béreinek megállapítása és megfizetése

28. § (1) Az önkormányzati tulajdonú lakások bérlői az e rendelet szerint megállapított és a bérbeadó által közölt bért kötelesek a bérbeadó által megjelölt időpontig megfizetni.

(2) a) A bérlő a 26. §-ban szabályozott lakbértámogatás iránti kérelmét a jogosultságot érintő jövedelemváltozást követően nyújthatja be a bérbeadónál. A lakbértámogatásra való jogosultság a bérleti szerződés kötésekor vizsgálandó. A lakbértámogatásra való jogosultságot a kérelem benyújtását követő hó 1. napjától kell megállapítani.

b) A bérbeadó a lakbértámogatásra vonatkozó jogosultság fennállását évenként felülvizsgálja és a feltételek megszűnése esetén a lakbértámogatás nyújtását megszünteti.

29. § (1) A bérbeadó lakbér elengedését, illetőleg mérséklését állapíthatja meg arra az időre, amíg

1. a bérbeadó karbantartási, felújítási, pótlási, csere kötelezettségét a bérlő felszólítása ellenére sem teljesíti és a bérlő emiatt a lakást vagy annak egy jelentős részét harminc napot meghaladó ideig rendeltetésszerűen nem használhatja;
2. a bérlőt  a lakás rendeltetésszerű használatában más módon akadályozza vagy jelentősebb mértékben korlátozza.

(2) ^[3]Az a személy, akinek a bérbeadóval kötött lakásbérleti szerződése megszűnt, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 6 hónap elteltével az alábbi emelt összegű bérleti díjat köteles fizetni

1. az első évben a havi bérleti díj kétszeresét;
2. ezt követően minden évben az előző évi havi díj kétszeresét.
   

(3) Akinek lakásbérleti szerződése bérleti díj meg nem fizetése miatt a bérbeadó felmondásával megszűnt és az eljárás a bírósági végrehajtás szakaszába érkezett, a lakáshasználó kérelmére a képviselő-testület indokolt esetben méltányosságból a hátralék megfizetését (egy összegben, részletekben vagy mindkét formában) engedélyezheti.

(4) A (3) bekezdés szerinti kedvezményben részesülő lakáshasználó esetében a kedvezmény időtartamára a bírósági végrehajtási eljárás szünetel és ezen időtartam alatt a jogcím nélküli lakáshasználót a keletkezett lakbér- és lakáshasználati díj hátralék és a mindenkori érvényes alaplakbér fizetési kötelezettség terheli.

(5) Az újbóli bérlő kijelölés tárgyában a lakáshasználó kérelmére a képviselő-testület a hátralék egyösszegű megfizetésének engedélyezésével egy időben, más esetben a teljesítés vagy az arra adott idő lejártát követően dönt.

IX. Fejezet

Eljárási szabályok

30. § (1) A rendelet 26. § (1) bekezdésében szabályozott kedvezményeket, ha azt jogosulatlanul és rosszhiszeműen veszik igénybe, a bérbeadónak a kedvezményeket meg kell szüntetni és a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell a kapott kedvezmény visszafizetésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározott kamattal megemelt összegben kell visszafizetni.

(3) A bérbeadó a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett kedvezmény megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül rendelheti el visszamenőlegesen maximum egy év időtartamra.

X. Fejezet

A bérleti jogviszony meghosszabbítása és a lakás visszaadása

31. § (1) A bérleti jogviszony meghosszabbítására irányuló kérelmet a szerződésben meghatározott időtartam lejárta előtt legalább 25 nappal korábban kell benyújtani a Közös Önkormányzati Hivatalhoz. Amennyiben a bérleti jogviszony meghosszabbítására irányuló kérelem adott határidőig nem kerül benyújtásra, úgy a bérleti szerződés nem hosszabbítható meg.

(2) Szociális alapú lakásbérlet esetén – amennyiben a szociális rászorultság feltételei továbbra is fennállnak – a bérlet meghosszabbítására a bizottság tesz javaslatot a képviselő-testületnek. Javaslatánál figyelemmel kell lenni az önkormányzat érdekeire, a 19. §-ban foglalt ellenőrzés tapasztalataira.

(3) A szerződésben meghatározott idő elteltével a bérleti jogviszony megszűnik és a bérlő külön felszólítás nélkül és mindennemű elhelyezési- és térítési igény nélkül a lakást köteles visszaadni a bérbeadónak.

(4) A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítania a lakás- és lakberendezések tényleges állapotát, illetőleg az esetleges hibákat, hiányosságokat és megállapításokat írásba kell foglalni.

(5) Nyilatkoztatni kell a bérlőt az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetőleg az ellenérték megtérítésének a módjáról és határidejéről.

(6) Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére vagy az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozik, illetőleg a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadta el, a bérbeadó a lakás visszaadásától számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének megállapítását.

(7) A bérlő köteles a lakás bérét és költségeit mindaddig fizetni, amíg azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak jegyzőkönyvben át nem adja.

32. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg, a bérbeadó az örököst

1. kötelezi, hogy a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat, az örökhagyó halálát követő 30 napon belül szállítsa el;
2. nem kötelezheti a bérlő által elmulasztott karbantartási és javítási munkák elvégzésére, illetőleg azok költségének a bérbeadó felé történő megtérítésére.
   

(2) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó – az örökös költségére és veszélyére – raktárban vagy arra alkalmas más helyiségben helyezheti el. Ennek során a hagyatéki tárgyakról – az erre vonatkozó szabályok szerint – leltárt kell felvenni és azokat gondosan kell kezelni.

(3) Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, az üresen tartott lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, az örököst terhelik.

(4) Ha az elhalt bérlőnek lakbér, illetve használati díj hátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni, melyért az örökös az örökhagyó hagyatékának erejéig felel.

33. § Ha a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak köteleznie kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállításra vagy annak költségének megtérítésére, illetőleg a rendeltetésszerű használhatóság más módon történő biztosítására.

XI. Fejezet

Lakásba fogadás és a tartási szerződés feltételei

34. § (1) A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja

1. élettársát, amennyiben az a város és az ország területén másik beköltözhető lakással nem rendelkezik;
2. testvérét, ha a befogadás után a család minden tagja részére legalább 6 m2 nagyságú lakóterület még biztosítható.

(2) A fenti rendelkezést értelemszerűen a bérlőtársak esetében is alkalmazni kell.

(3) A bérbeadónak hozzájárulásában ki kell kötnie, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően a – (1) bekezdésben említett – jogcím nélkül visszamaradó személyek a lakásból kötelesek kiköltözni.

(4) Amennyiben a bérbeadó tudomására jut, hogy a lakásban a bérbeadó hozzájárulása nélkül más személy is lakik befogadottként a lakásban

• a bérbeadó felszólítása ellenére a bérlő a hozzájárulást 8 napon belül nem kéri meg;
• amennyiben a befogadott személy nem tartozik a rendelet szerint befogadható személyek közé, illetve az előírt feltétel nem biztosított, úgy a bérbeadó intézkedik a befogadott személy lakáshasználatának 8 napon belüli megszüntetésére. A határidő eredménytelen elteltétől a felmondás szabályai szerint a bérbeadó a bérleményt felmondja.

35. § (1) A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás esetében – lakásbérleti jog folytatása ellenében – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásának megadását követően tartási szerződést köthet.

(2) A tartási szerződés érvénytelensége, felbontása vagy megszüntetése a lakásbérleti jogviszony folytatását kizárja.

XII. fejezet

Lakásbérlet megszüntetése

36. § (1) A költségalapon bérbe adott önkormányzati lakás bérlőjét a bérleti szerződés lejárta előtt történő visszaadás esetén a következő mértékű térítés illeti meg

1. ha a bérbe adott lakás visszaadása a bérbeadástól számított 1 éven belül történik, akkor az addig befizetett lakbér 70%-a;
2. ha a bérbe adott lakás visszaadása a bérbeadástól számított 1 és 2 év között történik, akkor a bérbevétel ideje alatt befizetett lakbér 60%-a;
3. ha a bérbe adott lakás visszaadása a bérbeadástól számított 2 és 3 év között történik, akkor a bérbevétel ideje alatt befizetett lakbér 50%-a;
4. ha a bérbe adott lakás visszaadása a bérbeadástól számított 3 és 4 év között történik, akkor a bérbevétel ideje alatt befizetett lakbér 40%-a;
5. ha a bérbe adott lakás visszaadása a bérbeadástól számított 4 és 5 év között történik, akkor a bérbevétel ideje alatt befizetett lakbér 30%-a.

(2) A befizetett lakbér terhére térítési igényt, csak abban az esetben terjeszthet elő a bérlő, ha hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy azt lakás-, építési telek vásárlására vagy új lakás építésére fordítja.

(3) Amennyiben a bérlő nem kívánja rendbe tenni a lakását, úgy a bérbeadó levonja a rendbetételhez szükséges költséget a térítési díj összegéből.

(4) A térítési díjból le kell vonni a bérlő fennálló bér-, illetve lakáshasználati díj tartozását. Ezen felül le kell vonni az átadáskor fennálló, nem rendezett közüzemi díjtartozást.

Bérleti jogviszony megszüntetése felmondással

37. § (1) ^[4]

(2) A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha

1. a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg;
2. a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt lényeges kötelezettségét nem teljesíti;
3. a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak;
4. a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentételesen használják.

(3) A bérbeadó csak a határozatlan időre szóló szerződést szüntetheti meg rendes felmondással abban az esetben, ha egyidejűleg a bérlő részére beköltözhető és megfelelő lakást ajánl fel ugyanazon a településen.

(4) Bérlőtársi jogviszony esetén a felmondás valamennyi bérlőtársra csak akkor terjed ki, ha a felmondási ok velük szemben is megvalósult és a bérbeadó a felmondást valamennyi bérlőtárssal közölte.

(5) Ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt – következményekre figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.

(6) Ha a bérlő a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét a bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a bérbeadó a határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet.

(7) Ha a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául, a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre figyelmeztetéssel – a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

(8) A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

(9) A felmondás az (5) és (6) bekezdés esetében az elmulasztott határnapot követő hónap, a (7) és (8) bekezdés esetében a hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

(10) A bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést írásban felmondhatja, ha a bérlő részére egyidejűleg ugyanazon a településen cserelakást ajánl fel bérleti jogviszony létesítésére. A felmondási idő azonban három hónapnál rövidebb nem lehet.

(11) A cserelakás megfelelőségénél figyelembe kell venni mindkét lakás

1. komfortfokozatát;
2. alapterületét;
3. műszaki állapotát;
4. lakóhelyiségeinek számát;
5. településen és épületen belüli fekvését;
6. lakbérét.

(12) Ha a felmondással érintett lakásra a bérleti jog határozatlan időre szólt, ezt a cserelakás megfelelőségénél is fegyelembe kell venni. A felajánlott lakás akkor is megfelelő, ha a lakások közötti eltérést a felajánlott lakás más előnye kiegyenlíti. A bérlő kevesebb szobaszámú, kisebb alapterületű lakást csak akkor köteles elfogadni, ha ez reá vagy a vele együtt lakó személyekre nézve nem jár jelentős érdeksérelemmel.

(13) A bérbeadó nem köteles cserelakást felajánlani, ha a bérlőnek a bérelt lakással azonos településen megfelelő és beköltözhető lakása van.

(14) A szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati lakás esetén a (10) bekezdés szerinti felmondásra csak az épület (a benne lévő lakás) átalakítása, korszerűsítése, lebontása vagy társbérlet megszüntetése céljából kerülhet sor.

38. § (1) A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy akkor tarthat igényt másik lakásra, ha a Lakás törvény vagy e rendelet alapján a bérleti jog folytatására jogosult.

(2) A lakásban visszamaradt és a bérleti jog folytatására jogosult személyt kell másik lakásban elhelyezni, ha a lakás a visszamaradt és a vele közös háztartásban élők lakásigényét több mint egy lakószobával meghaladja.

(3) Ha bíróság a házasság felbontása után valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi az önkormányzati lakás elhagyására, legalább egy szoba komfort nélküli, de maximum a jogos lakásigény alsó határát meg nem haladó szobaszámú lakást kell biztosítani részére.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott lakás biztosítását a jogosult kezdeményezheti.

(5) A bérbeadó a bérleti szerződést – a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása céljából – akkor mondhatja fel, ha a felmondási idő lejártával a bérlő részére a városban megfelelő, másik lakást tud biztosítani.

XIII. Fejezet

Lakáscsere feltételei

39. § (1) Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérletére vagy tulajdonjogára cserélhető a bérbeadó hozzájárulásával. Egy lakás több lakásra is cserélhető.

(2) Bérlőtársi jogviszony esetében a bérlőtárs a bérlőtársi jogát is elcserélheti. Ehhez a bérbeadó hozzájárulásán felül a többi bérlőtárs hozzájárulása is szükséges.

40. § (1) Önkormányzati bérlakásra kötött csereszerződés csak akkor hagyható jóvá, ha a jóváhagyásra benyújtott csereszerződésben az önkormányzati bérlakás leendő bérlője vállalja a jelenlegi bérlővel kötött bérleti szerződésben foglaltak teljesítését, a lakbérfizetésre e rendelet szabályai az irányadók. A csere jóváhagyása után az új bérlővel a régi bérleti szerződésben foglaltak szerinti szerződés köthető.

(2) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha

• az elcserélni kívánt önkormányzati lakás bérleti szerződése határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig szól és az új bérlő határozatlan időtartamú szerződést kíván kötni;
• a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul.

(3)  A bérbeadó a hozzájárulást írásban köteles megadni. Ennek keretében tájékoztatni kell a cserepartnert a lakással összefüggő – e rendelet szabályai szerinti – bérlői kötelezettségekről, valamint a lakbér összegéről.

(4) A lakáscsere végrehajtásakor a bérlővel együtt lakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

XIV. Fejezet

Albérletbe adás

40. § (1) Az önkormányzati lakásrész albérletbe adásához a bérbeadó hozzájárulása szükséges. Az albérletbe adás alapfeltétele, hogy a bérlő(k) jogos lakásigény mértékének alsó határa biztosított maradjon.

(2) Az albérleti szerződéshez a bérbeadó előzetes hozzájárulása szükséges, melynek elbíráláshoz a bérlő csatolni köteles a közte és az albérlő között létrejött albérleti szerződést.

(3) Ha a bérlő bérleti jogviszonya bármilyen okból megszűnik, a visszamaradó albérlő elhelyezéséről a volt bérlő maga köteles gondoskodni.

(4) Amennyiben a bérbeadó tudomására jut, hogy hozzájárulása nélkül a bérlő a lakásba albérlőt fogadott be, felszólítja, hogy az albérletbe adáshoz szükséges hozzájárulást nyolc napon belül szerezze be.

(5) Ha a lakás albérletbe adására nincs lehetőség, a bérlő nyolc napon belül köteles az albérletbe adást megszüntetni.

(6) A (4)-(5) bekezdésekben meghatározott határidők eredménytelen elteltétől számítottan a felmondás szabályai szerint a bérbeadó a bérleti szerződést írásban felmondja.

XV. Fejezet

A szociális intézményből elbocsátott személy elhelyezése

41. § Ha a szociális intézményből elbocsátott személy korábban pénzbeli térítés ellenében lemondott az önkormányzati bérlakása bérleti jogviszonyáról, az intézményből történő elbocsátása esetén a pénzbeli térítés visszafizetése ellenében a jogos lakásigényének megfelelő nagyságú, legalább komfortos bérlakás biztosítható részére.

MÁSODIK RÉSZ

A HELYISÉGBÉRLET SZABÁLYAI

42. § Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait az alábbiakban szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

XVI. Fejezet

A bérbeadás feltételei

43. § (1) Helyiséget – a kötelező elhelyezési feladatok kivételével – csak versenytárgyalás útján lehet bérbe adni. A versenytárgyalás a képviselő-testület döntése alapján mellőzhető olyan önkormányzati tulajdonba kerülő helyiségek esetében, amelyek a tulajdonba vétel előtt is bérleményként voltak hasznosítva. Ezen esetekben a bérleti szerződés a korábbi bérlővel is megköthető.

(2) A bérbeadó az üres vagy megüresedett önkormányzati tulajdonban lévő helyiségekre csak határozott időre szóló bérleti szerződést köthet.

(3) A határozott időre szóló bérleti szerződés legfeljebb 5 évi időtartamra szólhat. Albérleti szerződés legfeljebb 5 évre – több alkalommal is – meghosszabbítható.

(4) A bérlő köteles a felmondási idővel azonos időtartamú bérleti díjat előre megfizetni, ami háromhavi bérleti díjnál kevesebb nem lehet.

XVII. Fejezet

A versenytárgyalás

44. § (1) A pályázati hirdetményeknek tartalmaznia kell

1. a bérbeadásra meghirdetett helyiség fekvési helyét, alapterületét, rendeltetését, felszereltségét;
2. a helyiség felhasználásnak célját (üzlet, műhely, stb.) és az abban folytatható tevékenység megjelölését;
3. a bérleti szerződés időtartamát;
4. a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges a leendő bérlő által saját költségen elvégzendő építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget;
5. a pályázni jogosultak körét;
6. a fizetendő bér mértékét;
7. a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét, idejét, továbbá a tárgyalás megtartásának helyét és időpontját.

(2) A pályázatok benyújtására legalább 15 napos határidőt kell biztosítani.

(3) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell

1. a pályázó nevét és címét;
2. a tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát;
3. nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.

(4) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.

(5) Ha az előírt határidőben csak egy pályázati ajánlat érkezik, a bérleti szerződést a pályázati hirdetményben szereplő feltételekkel e pályázóval kell megkötni.

45. § (1) A pályázók közül az részesül előnyben, aki a pályázatban megjelölt helyiség legtöbb havi lakbérének egyösszegű megfizetését vállalja.

(2) Ha a pályázat nyertese nem köti meg a szerződést a bérbeadóval nyolc napon belül, az általa a pályázati tárgyaláson felajánlott havi bér 50%-ának megfelelő eljárási költséget köteles fizetni.

(3) A pályázati tárgyaláson sorrendben következő legtöbbet ajánló a nyertes pályázó visszalépése esetén a bérbeadó felhívására nyolc napon belül eredeti ajánlatának fenntartása mellett szerződést köthet a helyiségre.

(4) Az eljárási költségek, illetve használatbavételi díjak pénzügyi elszámolása a Közös Önkormányzati Hivatal költségvetésén belül történik.

46. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő helyiségre azonos vagy hasonló tevékenységet folyató igénylők közül írásbeli közös kérelmük alapján bérlőtársi szerződés is köthető.

(2) Ha valamelyik bérlőtárs jogviszonya megszűnik, a visszamaradt bérlőtárs az egész helyiség bérlőjévé válik.

(3) Ha  a visszamaradt bérlő  a (2) bekezdésben foglalt jogával élni nem kíván, a helyiséget kisebb helyiségre cserélheti vagy a bérbeadótól kisebb cserehelyiséget igényelhet, ha a cserélő fél a helyiségre fennálló bérleti szerződés feltételeit magára nézve kötelezőnek ismeri el.

XVIII. Fejezet

A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei

47. § (1) A bérbeadó nem köteles a bérlőnek a helyiséget úgy bérbe adni, hogy az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon legyen kialakítva, felszerelve, illetőleg berendezve.

(2) A bérlő köteles gondoskodni a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védőtető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról, továbbá a bérlő tevékenysége érdekében szükséges felújításokról, pótlásokról, illetőleg ezek cseréjéről.

(3) A bérlő köteles gondoskodni továbbá az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetve tart üzemben, az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról, ha az a bérlő tevékenysége miatt vált szükségessé, továbbá a bérlő tevékenységével kapcsolatban keletkezett nem háztartási szemét elszállításáról.

XIX. Fejezet

A helyiség bérleti jogának átruházása és elcserélése

48. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő helyiség csak másik önkormányzati tulajdonú helyiségre cserélhető, az eredeti bérleti szerződésben foglalt feltételek mellett.

(2) A bérbeadó a helyiség bérleti jogának átruházásához vagy elcseréléséhez hozzájárul:

1. ha az új bérlő által gyakorolni kívánt tevékenységének a jogszabály által előírt feltételei biztosíthatók és e tevékenység a helyiség rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti;
2. továbbá vállalja, hogy a szerződés megkötésével egyidejűleg a helyiség egy éves bérleti díjának megfelelő összegű pénzbeli térítést fizet az önkormányzatnak.

(3) Ha olyan helyiséget kívánnak elcserélni, melyre határozatlan idejű bérleti szerződés áll fenn, a csere csak akkor hagyható jóvá, ha a felek közös megállapodással módosítják a bérleti szerződést legfeljebb 5 évre szóló határozott időtartamúvá.

XX. fejezet

A lakás- és helyiség bérbeadással kapcsolatos feladatok ellátása

49. § Az önkormányzati tulajdonban és pályázati úton bérbe adott és hasznosított e rendelet hatálya alá tartozó lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásával kapcsolatos feladatokat a képviselő-testület, az Intézményfelügyeleti, Szociális és Közbiztonsági Bizottság, valamint a Pénzügyi, Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság, a Közös Önkormányzati Hivatal és a Balmazújvárosi Városgazdálkodási Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság látja el.

A polgármester hatásköre

50. § (1) A bizottság véleményének kikérése mellett szakember és sportoló elhelyezése céljából dönt a lakás bérbeadásáról.

(2) Dönt a 6. §-ban foglaltak tekintetében.

A képviselő-testület hatásköre

51. § (1) Határozattal kijelöli a megüresedett önkormányzati tulajdonú bérlakásokra beérkező pályázatokból a bérlőt és azt a személyt, akivel a kijelölt bérlő visszalépése esetén másodsorban a bérleti szerződést megkötheti a bérbeadó.

(2) A megüresedett önkormányzati tulajdonú lakásokra a nyilvántartásba felvett kérelmezők/család közül határozattal kijelöli a bérlő/bérlők személyét, figyelemmel a bizottság javaslatára.

(3) Dönt a szociális jelleggel bérbe adott lakások bérleti szerződésének meghosszabbításáról, továbbá a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről és másik önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadásáról.

(4) Dönt a városi érdekből történő bérbeadásról.

(5) Dönt a szakember és sportoló elhelyezés keretében bérbe adott lakások esetén a bérleti szerződések meghosszabbításáról.

(6) Az éves költségvetés keretében meghatározza e rendelet alapján kezelt és hasznosított lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek felújítására, karbantartására, javítására fordítandó összeget.

Az Intézményfelügyeleti, Szociális és Közbiztonsági Bizottság hatásköre

52. § (1) Dönt a szociális lakás bérbevételére előterjesztett igénylés elutasításáról.

(2) Javaslatot tesz a képviselő-testületnek a megüresedett önkormányzati tulajdonú lakásokra a nyilvántartásába felvételre kerültek közül a következő bérlő/bérlők személyére, családra, valamint a szociális helyzet alapján bérbe adott lakások bérleti szerződéseinek meghosszabbítására, illetve elutasítására.

(3) Véleményt ad a szakember és sportoló elhelyezés céljára történő bérbeadás esetén.

(4) Véleményezi a határozott időre bérbe adott bérleményekben lakó bérlők lakásbérleti szerződéseinek meghosszabbítását, illetve a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését és másik önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadását.

(5) Ellátja a lakások cseréjével, befogadással, tartási szerződéssel, bérleti jogviszony folytatásával, bírói ítéletek végrehajtása esetén kötelező elhelyezéssel, a házasság felbontása esetén önkormányzati lakás elhagyására saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélküli kötelezett fél elhelyezésével – amennyiben az önkormányzat a 30. § (3) bekezdésben meghatározott bérlakással rendelkezik – és a szociális intézményből végleg távozott személy elhelyezésével kapcsolatos feladatokat.

A Pénzügyi, Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság hatásköre

53. § (1) Pályázatot ír ki a költségalapon bérbe adandó lakásokra, továbbá pályázatot ír ki a helyiség hasznosítására.

(2) Véleményezi az önkormányzati tulajdonú bérlakásokra költségalapú bérletre jogosult személyek beadott pályázatát, javaslatot tesz a képviselő-testületnek a bérlők személyére vonatkozóan.

(3) Határozattal dönt a nem lakás céljára szolgáló helyiségek legkisebb bérleti díjáról, valamint az abban folytatható tevékenységekről.

(4) Dönt a helyiségek határozott és határozatlan idejű bérbeadásáról és a határozott időre szóló bérleti szerződés meghosszabbításáról.

(5) Ellátja a helyiségek cseréjével kapcsolatos feladatokat.

A Közös Önkormányzati Hivatal feladatai

54. § (1) Ellátja a pályázatok meghirdetésével és a pályázati tárgyalások lefolytatásával kapcsolatos feladatokat.

(2) Folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és e rendelet hatálya alá tartozó bérbeadás útján hasznosított lakásokról és nem lakás céljára szolgáló helyiségekről.

(3) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyonnyilvántartásra vonatkozó mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabályban meghatározott időtartamot.

(4) A jogszabály keretei között jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.

A kezelő szerv feladatai

55. § (1) A bérleti szerződéseket a döntésre jogosult értesítése alapján a kezelő szerv köti meg a bérlővel.

(2) A kezelő szerv nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és e rendelet hatálya alá tartozó bérbeadás útján hasznosított lakásokról és nem lakás céljára szolgáló helyiségekről, mely tartalmazza:

• a bérlő nevét;
• a bérleti jogviszony tartalmát;
• a lakás bérbeadás módját;
• esetleges tartási szerződés esetén annak megjelölését.

(3) A 19. §-ban foglaltaknak megfelelő ellenőrzésről készült tapasztalatairól az ellenőrzés elvégzését követő 30 napon belül beszámol a tulajdonos önkormányzatnak.

(4) A kezelő szerv eleget tesz a 10. § (1) bekezdésében meghatározott feladatának.

HARMADIK RÉSZ

AZ ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONBAN LÉVŐ LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE

XXI. Fejezet

A lakások eladása

56. § (1) Az elővásárlási jog jogosultság fennállása esetén a vételár, a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett forgalmi érték. A lakások forgalmi értékét – a Lakás törvény 52. §-ában rögzített szempontok figyelembevételével készített ingatlanforgalmi értékbecslés alapján – a képviselő-testület határozza meg.

(2) Annak, aki saját tulajdonú lakással rendelkezik és az e rendeletben foglalt feltételeknek megfelel, a vételár a forgalmi érték 100%-a.

(3) Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja nem saját, hanem egyenesági rokona, örökbefogadott gyermekei javára szerez tulajdonjogot, a vételár a forgalmi érték 100%-a, melyet egy összegben a szerződés aláírásával egyidejűleg kell megfizetni.

(4) Ha a lakást a bérlő vagy bérlőtárs készpénzért vásárolja meg, a vételárat csökkenteni kell a szerződés tárgyát képező lakásra, a bérlő által az önkormányzat vagy jogelődje részére, ténylegesen befizetett lakáshasználatba vételi díj összegével. Ez a kedvezmény a bérlőt csak akkor illeti meg, ha saját részére szerez tulajdonjogot és csak arra az összegre, melyet a bérbeadón keresztül az önkormányzat vagy jogelődje javára fizetett meg.

57. § (1) A lakás vételárát az elővásárlási jog jogosultja készpénzben, pénzintézeti hitelből egy összegben vagy legfeljebb 15 évi részletfizetési kedvezménnyel fizetheti meg.

(2) Az elővásárlási jog jogosultját a szerződéskötéssel egyidejű egyösszegű teljesítés esetén a vételárból 5% kedvezmény illeti meg.

(3) Részletfizetés esetén kamatot kell fizetni, melynek mértéke:

• 5 évi részletfizetésnél a szerződéskötéskor hatályos Ptk-ban foglalt kamat 70%-a;
• 10 évi részletfizetésnél a szerződéskötéskor hatályos Ptk-ban foglalt kamat 90%-a;
  
• 10 év feletti részletfizetésnél a szerződéskötéskor hatályos Ptk-ban foglalt kamattal megegyező.

Részletfizetés esetén a szerződés megkötésekor a vételár minimum 20%-át egy összegben kell megfizetni.

(4) Ha a vevő a szerződésben foglalt fizetési feltételektől eltérően előbb kifizeti a még fennálló teljes vételárat, kedvezmény illeti meg. A kedvezmény összege egyenlő a még fennálló vételár 5%-ával.

(5) Ha a részletfizetési kedvezménnyel megvásárolt ingatlan vevője a vételár hátralék havi törlesztőrészleteit határidőre nem fizeti meg, a Ptk-ban meghatározott késedelmi kamatot köteles fizetni.

58. § A rendelet 3. melléklete tartalmazza azon lakások jegyzékét, melyek önkormányzati tulajdonban maradnak, amelyekre nem áll fenn a bérlők elővásárlási joga.

XXII. Fejezet

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek eladása

59. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek vételára – ha azt elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg – azonos a helyiség beköltözhető forgalmi értékével.

(2) Az üresen álló nem lakás céljára szolgáló helyiségeket versenytárgyalás útján kell értékesíteni. A kikiáltási ár azonos a helyiség beköltözhető forgalmi értékével.

(3) A nem lakás céljára szolgáló helyiség értékesítése esetén a vételárra 2.000.000,- Ft, azaz kettőmillió forint értékhatárig a Pénzügyi, Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság részletfizetést engedélyezhet, a részletfizetés feltételeit a bizottság határozza meg.

(4) A 2.000.000,- Ft, azaz kettőmillió forint értékhatár feletti nem lakás céljára szolgáló helyiség értékesítése esetén a vételár megfizetésének feltételeit a képviselő-testület egyedileg dönti el.

XXIII. Fejezet

A kedvezményesen vásárolt lakások továbbadásának és cseréjének feltételei

60. § (1) Az elővásárlási joggal rendelkező személy által vásárolt lakásra egy összegű teljesítés esetén a szerződéskötéstől számított 5 évre szóló elidegenítési és terhelési tilalmat kell a szerződésben kikötni és azt az ingatlan-nyilvántartásba a Földhivatalnál Balmazújváros Város Önkormányzat javára be kell jegyeztetni.

(2) Részletfizetés esetén az (1) bekezdésben foglalt elidegenítési és terhelési tilalmat a részletfizetés időtartamára kell kikötni.

(3) Ha az elővásárlási joggal rendelkező az általa vásárolt lakás tulajdonjogát átruházza, vagy elcseréli az elidegenítési és terhelési tilalom fennállás alatt, akkor a hozzájárulás csak akkor adható meg, ha az 57. §-ban foglalt kedvezményeket az önkormányzat javára visszatéríti, illetve a fennálló vételárhátralékot kedvezmények nélkül egy összegben megfizeti.

(4) Az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakásra is köthető tartási szerződés, ha a lakás tulajdonosa a 65. életévét betöltötte, egyedülálló, eltartásra szorul és tartásra köteles hozzátartozója nincs, vagy más módon nem tud róla gondoskodni a tartásra köteles és igazolja, hogy legalább egy éve közös háztartásban élnek. Egyéb esetben a (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

XXIV. Fejezet

Az értékesítéssel kapcsolatos eljárási szabályok

61. § (1) A Lakás törvény 49. § (1) bekezdése alapján fennálló elővásárlási jog esetén az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatot a jegyzőhöz írásban kell bejelenteni.

(2) Az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó bejelentéshez mellékelni kell:

1. a lakáskiutaló határozatot és a bérleti szerződést vagy ezek hiteles másolatát;
2. az elővásárlási jog jogosultjának írásbeli hozzájárulását ahhoz, hogy az elővásárlási jogot egyeneságbeli rokona vagy örökbefogadott gyermeke gyakorolja.

(3) A jegyző megvizsgálja az elővásárlási jog fennállását, erről értesíti az önkormányzati tulajdonú lakások kezelőjét és a nyilatkozattevőt.

Az értékesítés előkészítése, szerződéskötés

62. § (1) Az önkormányzat rendelete alapján elidegeníthető ingatlanokat a kezeléssel megbízott készíti elő értékesítésre.

(2) Az adásvételi szerződés-tervezet elkészíttetése, illetve a tulajdonjog bejegyzéssel kapcsolatos feladatok és költségek a vevőt terhelik.

(3) Az értékesítések bonyolításával összefüggő jegyzői feladatok

• tájékoztatni a jogosultat a vételárról és a fizetési feltételekről;
  
• a vételár átvétele, a részletfizetés előírása, nyilvántartása és folyamatos vezetése;
• az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetése.

Versenytárgyalás után történő értékesítés

63. § (1) Ha a lakás, illetve helyiség üresen áll, vagy az elővásárlási jog jogosultja lemondott a jogának gyakorlásáról és az önkormányzat a lakást vagy a helyiséget értékesítésre kijelölte, a lakást nyilvánosan meghirdetett versenytárgyalás útján lehet értékesíteni.

(2) Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

(3) A versenytárgyalásról hirdetményt a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján és egy megyei napilapban kell közzétenni legalább 30 nappal korábban.

(4) Versenytárgyalás útján történő értékesítés esetén a vételárat – az 58. § (3)-(4) bekezdések kivételével – egy összegben kell kiegyenlíteni.

XXV. Fejezet

Az elidegenítésből származó bevételek elszámolása és felhasználása

64. § (1) A jegyző az értékesítésből befolyó vételárat elkülönített számlán köteles kezelni a kamatokkal együtt.

(2) A befolyt vételárral és kamatokkal szemben a törvényben előírt költségek számolhatók el.

(3) A lakások elidegenítéséből származó bevétel új önkormányzati lakás építésére vagy használt lakás vásárlására fordítható.

XXVI. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

65. § (1) Az értékesítésre kijelölt épületen, lakásban a kezelő csak azonnali beavatkozást igénylő munkákat végezhet el. Amennyiben a karbantartás körét meghaladó mértékű javítási munka kerül elvégzésre, arról a Közös Önkormányzati Hivatalt értesíteni kell és az ingatlan vételárát újból meg kell állapítani.

(2) A bérlő a bérleti díjat az adásvételi szerződéskötés hónapjának utolsó napjáig köteles fizetni.

(3) Az adásvételi szerződés akkor köthető meg, ha a tárgybeli lakásra adótartozás nem áll fenn. Helyiség esetén meg kell kérni az adóhatóságok (helyi, NAV) nemleges adóigazolását is.

XXVII. Fejezet

Hatályba léptető rendelkezés

66. § (1) Jelen rendelet 2018. október 01. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 37/2009. (XI.25.) önkormányzati rendelet, az önkormányzati bérlakások béreinek megállapításáról szóló 33/2009. (X.28.) önkormányzati rendelet, valamint  az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 3/2009. (I.21.) önkormányzati rendelet.

Balmazújváros, 2018. szeptember 13.

                          Hegedüs Péter                                                            dr. Bencsik Judit

                            polgármester                                                                     jegyző

Záradék:

Kihirdetve: 2018. szeptember 19. napján.

dr. Bencsik Judit

jegyző