Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (V.24.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2018. 03. 01- 2021. 12. 15Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (V.24.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
2018.03.01.
Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (továbbiakban Ötv.) 16. § (1) bekezdésében és a 79-80. §-ban kapott felhatalmazás alapján a Balmazújváros Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet (továbbiakban: rendelet) alkotja:
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed mindazokra a dolgokra, melyek az önkormányzat tulajdonában vannak, illetve amelyekkel az önkormányzat vagyoni jogügyletei során kerül kapcsolatba, így az ingatlan és az ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a közhasznú és gazdasági társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra.
Az önkormányzati vagyon
2. § (1)
Az önkormányzat vagyona nemzeti vagyon. Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyontárgyakból áll. A törzsvagyon forgalomképtelen (ezen belül kizárólagos önkormányzati vagyon és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyontárgyakból) és korlátozottan forgalomképes vagyonelemekből áll.
(2)
A törzsvagyon az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. Ide tartoznak a helyi közutak és műtárgyaik, az önkormányzati tulajdonban álló terek, parkok, valamint a tulajdonában álló, vagy részére átadott vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket, továbbá minden olyan ingatlan és ingó dolog melyet törvény, vagy önkormányzati rendelet ebbe a vagyonkategóriába sorol.
(3)A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis, azokat nem lehet apportálni, biztosítékul adni, vagy egyéb módon megterhelni.
(4)
Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi:
a)az önkormányzat tulajdonában álló közmű,
b)a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a helyi önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész,
c)a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés.
(5)
(6)
Üzleti vagyon minden olyan önkormányzati vagyon, mely nem tartozik a törzsvagyon körébe.
(7)Azok a vagyontárgyak, melyek végrendeleti öröklés vagy ajándékozás jogcímén úgy kerülnek az önkormányzat tulajdonába, hogy azokat valamely intézmény működésére kell felhasználni, forgalomképesek, de azok külön rendelkezés nélkül az intézmény kezelésébe kerülnek.
(8)
Az önkormányzat a forgalomképesség szerinti besorolás megváltoztatásáról, az érintett vagyontárgy átminősítéséről a törvényi feltételek teljesülése esetén dönthet. Településrendezési feladatok önkormányzati vagyont érintő végrehajtása során a hatályos Helyi Építési Szabályzat és szabályozási terv alapján egyedi döntést hoz.
Vagyonnyilvántartás
3. § (1) Az önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelően nyilvántartásokat kell vezetni.
4. § (1) A vagyonnyilvántartás az önkormányzat tulajdonában – a költségvetési év zárónapján – meglévő állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben.
(2) A vagyonnyilvántartás tartalmazza a vagyont terhelő kötelezettségeket is.
(3) A vagyonnyilvántartásnak az önkormányzat vagyonát e rendelet 2. §-a szerinti bontásban kell tartalmaznia. Az egyes vagyoncsoportokon belül:
a.) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen,
b.) az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként, összesített mérleg szerinti értékben,
c.) a részvényeket, üzletrészeket, részesedéseket - ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik – tételesen és névértéken kell számításba venni.
(4)A vagyonnyilvántartást az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva kell a Képviselő-testületnek bemutatni.
(5)A vagyonnyilvántartás adatainak rögzítéséről, karbantartásáról, valamint az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáról a Polgármesteri Hivatal jegyzője gondoskodik.
A tulajdonnal való rendelkezés
5. § (1) Az önkormányzatot – az Ötv-ben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2)
A tulajdonost megillető jogokat a Képviselő-testület gyakorolja. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyontárgyak felett vagyonkezelői jog alapítható.
(3)Az önkormányzati vagyonkezelő szerve a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a törvények és ezen rendelet keretei között gazdálkodik.
(4)
Az önkormányzat a tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében vagyonkezelő szerveit a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § 19. pont b) alpontja alapján határozza meg. Az önkormányzat vagyonkezelő szervei részére létesítő okiratukban meghatározott, kizárólag önkormányzati közfeladat ellátásához, ingyenesen engedi át a vagyonkezelői jogot az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében. A vagyonkezelésre kijelölt szervek és vagyonelemek felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.
6. § (1)
Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan vagyont elidegeníteni nettó 5.000.000,-Ft forgalmi érték, használatba vagy bérbe adni évi nettó 2.000.000,-Ft ellenérték felett csak versenyeztetés útján lehet, kivéve az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 3/2009. (I.21.) önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó lakásokat.
A tulajdonosi jogok gyakorlója 5.000.000,-Ft alatti nettó fogalmi értékű ingatlan elidegenítése esetén a versenyeztetésről és annak módjáról egyedileg dönt.
(2)Nem kell alkalmazni a versenyeztetés szabályait az önkormányzati vagyon értékesítése, hasznosítása során:
a.) A közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó közbeszerzésekre,
b.) az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala, az értékpapírok tőzsdei értékelése esetén,
c.) az üzletrész, részvény és ingatlancserék esetében, valamint
d.) ha a tulajdonos saját önkormányzati vagyonkezelő szervét bízza meg a vagyon kezelésével vagy a hasznosításban való közreműködéssel,
e.)
f.)g.)
(3)A versenyeztetés megvalósulhat nyilvános vagy indokolt esetben zártkörű pályázati eljárás útján.
(4)A zártkörű pályázat olyan formája az ajánlatkérésnek, amikor a kiíró nem bocsát ki pályázati felhívást, hanem azonos feltételek biztosításával az általa kiválasztottakról kér ajánlatot.
(5)A kiíró a versenyeztetés során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani. Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró rendelkezésére álló, az ajánlattételhez szükséges valamennyi információhoz hozzáférni.
(6)A versenyeztetési szabályokat, az önkormányzati vagyont szerződés alapján kezelő, hasznosító szerv vagy személy a szerződésnek megfelelően köteles alkalmazni.
(7)
Az önkormányzat tulajdonában álló ingó vagyon értékesítése, bérbe vagy használatba adása nettó 500.000,-Ft feletti nyilvántartási érték esetén csak versenyeztetés útján történhet.
6/A. § (1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tulajdonjogának átruházására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a vagyon már nem szolgálja közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását.
(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe eső vagyon tulajdonjogának átruházására a R. 7. §-ban meghatározott szabályok irányadóak.
A tulajdonosi jogok gyakorlása
7. § (1) Az önkormányzat és vagyonkezelő szervei csak olyan vállalkozásban vehetnek részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(2)
A nettó 400 millió feletti értékű önkormányzati vagyon elidegenítése helyi népszavazás útján történik.
(3)A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a döntés:
a.) az önkormányzati vagyon alapítványba, gazdasági társaságba vitele, apportálása, gazdasági társasággá alapítása, megszüntetése, illetve társaságból való kilépés,
b.) kezességvállalás vagy a vagyon egyéb módon történő megterhelése (jelzálogjog),
c.) az önkormányzati vagyon használatba adása, kivéve az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló módosított 12/1997. (IV. 25.) B. újv. Ör. rendelet hatálya alá tartozó ingatlanokat,
d.) a 2.000.000,- Ft feletti nettó forgalmi értékű ingó és ingatlan adásvétele, cseréje,
e.) az önkormányzat ingatlanvagyonának – rendkívüli, egyedi esetben – ingyenes átadása,
f.) behajthatatlan követelés törlése 100.000,-Ft egyedi nettó érték felett.
g.) az 500.000,- Ft feletti nettó egyedi nyilvántartási értékű ingó vagyon térítésnélküli átadása.
(4)Az önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi-, Város- és Vállalkozásfejlesztési Bizottsága hatáskörébe tartozik a döntés:
a.) a 2.000.000,-Ft alatti nettó forgalmi értékű ingatlanok adásvételéről, cseréjéről,
b.)
az önkormányzat vagyonának határozott idejű és határozatlan időre szóló bérbe adása esetén – a 3/2009. (I.21.) önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó lakásokat kivéve – a bérleti díj megállapításáról, továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok legfeljebb 5 évre történő földhaszonbére adásáról,
c.) az 500.000,-Ft feletti nettó egyedi nyilvántartási értékű ingó vagyon adásvételéről, továbbá a 200.000,-Ft feletti nettó egyedi nyilvántartási értékű ingó vagyon térítés nélküli átadásáról,
d.) a 100.000,-Ft alatti egyedi nettó értékű behajthatatlan követelés törléséről.
(5)A polgármester jogosult:
a.) nem önkormányzati beruházásban megvalósuló közművek létesítéséhez kapcsolód szolgalmi jog alapításához szükséges tulajdonosi nyilatkozatok megtételére,
b.) Polgármesteri Hivatal esetén 500.000,-Ft-ig nettó egyedi nyilvántartási értékű ingó vagyon adásvételéről dönteni, továbbá a 200.000,-Ft alatti nettó egyedi nyilvántartási értéket ingó vagyon térítésmentes átadásáról,
c.) az önkormányzat öröklési, illetve vagyonról történő lemondás esetén dönt a hagyaték, illetve a vagyon elfogadásáról, intézkedik annak átvételéről,
d.) nem önkormányzati beruházásban megvalósuló létesítményekhez kapcsolódó jogszabályban előírt és hatósági eljárások során szükséges tulajdonosi nyilatkozatok megtételére, amennyiben a létesítmény önkormányzati tulajdonú ingatlant (közterületet), vagyontárgyat érint,
e.) tulajdonosi hozzájárulást ad önkormányzati intézmények, ingatlanok épületeinek olyan mértékű kisebb átalakításához, mely nem jár építési engedélyezési kötelezettséggel, s a tervezett átalakítás az intézmény feladat ellátási kötelezettségét magasabb színvonalon biztosítja.
Tulajdonosi hozzájárulást ad önkormányzati tulajdonú ingatlanokon, intézményi területeken, továbbá a Képviselő-testület vagy a Pénzügyi-, Város- és Vállalkozásfejlesztési Bizottság döntése alapján bérbe adott területeken tervezett létesítmény (épület, szolgáltató pavilon, stb.) építéshatósági engedélyezési eljáráshoz.
f.) Az önkormányzati ingatlanokat érintő szomszédjogokkal kapcsolatos tulajdonosi nyilatkozatok megtételére.
(6)Az önkormányzat költségvetési és egyéb gazdálkodó szervei jogosultak:
a.) az önkormányzat nevében és képviseletében az önkormányzat részére tulajdont szerezni,
b.) a használatukba adott és a kötelező feladatellátás keretében hasznosított vagyon ingyenes használatára,
c.) a használatban lévő 500.000,-Ft egyedi nettó nyilvántartási érték alatti ingó vagyontárgyak értékesítésére és 200.000,-Ft értékhatár alatti átadására a jegyző ellenjegyzése mellett,
d.) a rájuk bízott vagyon tekintetében annak hasznosítására javaslatot tesznek a Képviselő-testületnek vagy más hatáskörrel rendelkező szervnek.
(7)
(8)Önkormányzati ingatlan és ingó vagyon értékesítésénél nettó 1.000.000,- Ft feletti értéknél ingatlanforgalmi vagy egyéb szakértői szakvéleményt kell készíteni.
8. § (1) Az önkormányzat költségvetési és egyéb gazdálkodó szervezetei kötelesek a használatukba adott vagyont rendeltetésszerűen működtetni.
Ennek keretében gondoskodni kell:
a.) a rábízott vagyonnak a hatályos jogszabályok szerinti nyilvántartásáról,
b.) a vagyon megfelelő őrzéséről, szükség szerint biztonsági berendezések felszereléséről,
c.) a rábízott vagyon használatából következő hatósági és egyéb ügyintézésről,
d.) a vagyoni jogok gyakorlásával összefüggő és érvényesítésükre irányuló eljárások előkészítéséről,
e.) a bérleti jogviszonyból eredő tulajdonosi feladatok ellátásáról.
(2)A jegyző:
Irányítja a vagyongazdálkodási adminisztratív feladatok ellátását,
a.) gondoskodik a vagyonnyilvántartás elkészítéséről, folyamatos vezetéséről,
b.) szervezi a vagyonnal kapcsolatos testületi döntések előkészítését,
c.) biztosítja a vagyonrendeletnek az egyéb önkormányzati rendelettel való összhangját.
(3)A költségvetési és egyéb gazdálkodó szerv vezetői kötelesek gondoskodni a rábízott vagyontárgy jogszabályokban előírt
- elektromos berendezések és eszközök kötelező érintésvédelmi, szabványossági és villámvédelmi felülvizsgálatáról,
- az épületek tűzvédelmi, munkavédelmi szabályzatainak elkészíttetéséről, időszakos felülvizsgálatáról,
- a tűzvédelmi és a balesetvédelmi rendszeres és folyamatos oktatásokról és nyilvántartások vezetéséről.
Hatályba léptető és záró rendelkezések
9. § (1) Ezen rendelet 2007. május 24. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 24/1999. (IX. 09.) B.újv. Ör. sz. rendelet, a 28/1999 (X.1.) B.újv. Ör. sz. rendelet, a 36/1999 (X.28.) B.újv. Ör. sz. rendelet, a 45/2000 (X.27.) B.újv. Ör. sz. rendelet, a 30/2001 (VIII. 10.) B.újv. Ör. sz. rendelet, a 18/2003 (IV.24.) B.újv. Ör. sz. rendelet és az 5/2007 (III.22) B.újv. Ör. sz. rendelet hatályát veszti. A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.