1. § (1) A rendelet célja az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetésére vonatkozó olyan szabályok megállapítása, melyek adott körülmények között a levegő tisztaságának védelmét elvárható és betartható módon biztosítják.

(2) A rendelet hatálya kiterjed minden, a város közigazgatási területén, avart és kerti hulladékot szabadban égető természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, valamint társasházakra.

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya a belterületi mezőgazdasági művelés alatt álló-, és erdőterületekre.

2. § A rendelet alkalmazása szempontjából:

3. § (1) Az egészséges, kórokozóktól és kártevőktől mentes kerti hulladék megsemmisítése elsősorban helyben történő komposztálással történhet.

(2) Égetéssel csak a nem komposztálható, illetve a komposztálásra alkalmatlan avar és kerti hulladék ártalmatlanítható, illetve ha a komposztálásra nincs mód vagy lehetőség.

(3) Nyílt téren csak kerti, növényi eredetű hulladékot lehet égetni.

(4) Az égetést szélcsendes időben, kellően száraz avar, kerti hulladék esetén szabad végezni, az égetés során az általános tűzvédelmi szabályokat be kell tartani.

(5) Az égetést úgy kell elvégezni, hogy a környezetet erősen zavaró, ingerlő (füst, bűz, pernye, hőterhelés) hatása ne álljon fenn, tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen, a személyi biztonságot és az emberi egészséget ne veszélyeztesse, a környékben levő zöld növényeket, fát, bokrot ne károsítsa, vagyoni és környezeti kárt ne okozzon. Amennyiben az égetéssel járó hatásokat (füst, bűz, pernye, hőtermelés) felerősítő időjárási körülmény alakul ki, az égetést azonnal be kell fejezni.

(6) Égetést csak nagykorú, cselekvőképes személy végezhet a lakókörnyezet lehető legkisebb zavarása mellett. A tűzrakó helyet épülettől és egyéb éghető anyagtól legalább 5 m távolságra lehet kialakítani.

(7) Az égetés során a helyben (a lakóingatlanhoz tartozóan) keletkezett avar és kerti hulladék semmisíthető meg. Az ingatlantulajdonos, kezelő, használó, bérlő (továbbiakban: tulajdonos) az égetési szándékáról és az égetés várható idejéről - az esetleges viták megelőzése érdekében – köteles a szomszédokat és az Önkormányzati Tűzoltóságot az égetést megelőzően legalább 24 órával értesíteni. Az égetés egy alkalommal maximum 3 óráig tarthat.

(8) A tulajdonos köteles gondoskodni az égetés során a folyamatos felügyeletről, a szükséges tűzoltási feltétekről (oltóvíz, homok, tűz terjedésének megakadályozásához, a tűz oltásához eszközök, kéziszerszámok stb.). Az égetés végén meg kell győződni arról, hogy a tűz elhamvadt, és gondoskodni kell a visszamaradt parázs, vagy hamu belocsolásáról, vagy vékony földréteggel történő lefedéséről. A helyszín elhagyása előtt meg kell arról is győződni, hogy az égetés helyén túl saját, illetve a szomszédos ingatlanokon az égetésből eredőn nem keletkezett-e újabb tűzfészek, újabb veszélyforrás.

4. § (1) Avar és kerti hulladékok nyílttéri égetése csak szeptember 15. és november 30., valamint február 1. és április 30. közötti időszakban, vasár- és ünnepnapok kivételével naponta 9-16 óra között engedélyezett. A határidők kezdő- és utolsó napján az égetés végezhető.

(2) A hatóságok által elrendelt tűzgyújtási tilalom alól e rendelet nem ad felmentést.

5. § (1) Tilos az avar és kerti hulladék égetése a 4. § (1) bekezdésben engedélyezett időszakon kívül, valamint párás, ködös, esős időben, továbbá erős szél esetén.

(2) Az égetés folyamatának gyorsítására éghető folyadék, légszennyező, vagy bűzös segédanyag nem alkalmazható.

(3) Köz- és védett területen avar és kerti hulladék égetése tilos.

(4) A kerti hulladékkal együtt kommunális és ipari eredetű hulladék vagy veszélyes hulladék (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket illetve ezek maradékait, stb.) nem égethető.

(5) Tilos az égetés a 4. §. (1) bekezdésében meghatározott időpontokon belül egészségügyi, szociális, gyermek, oktatási és közintézmények, sportlétesítmények, bevásárló központok nyitvatartási ideje alatt, az intézményektől mért 150 m-es távolságon belül.

(6)¹