1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Mikepércs Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) A képviselő-testület hivatala: Mikepércsi Polgármesteri Hivatal

(3) Az Önkormányzat és a Mikepércsi Polgármesteri Hivatal székhelye: 4271 Mikepércs, Kossuth u. 1.

(4) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a Mikepércsi Polgármesteri Hivatal és a jegyző biztosítják.

(5) A Képviselő-testület tagjainak száma 7 fő, amely a megválasztott 6 települési képviselőből és a közvetlenül megválasztott polgármesterből áll.

(6) Az Önkormányzat lapja: „Mikepércsi Tükör” időszaki kiadvány. A „Mikepércsi Tükör” időszakonként jelenik meg, melyet a lakosság, a képviselő-testület tagjai, az önkormányzat intézményei térítésmentesen kapnak meg.

(7) Mikepércs testvértelepülése - 2005. évtől - Nagygalambfalva. Nagygalambfalva Erdélyben, a történelmi Magyarország területén, Székelyudvarhelytől 17 kilométerre található, magyarok lakta település.

2. § (1) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén, középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

• a) Mikepércs Község Polgármestere,
• b) Mikepércs Község Jegyzője.

(2) A Mikepércs Községi Önkormányzat hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

3. § (1) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

(2) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. A település ünnepei:

• a) március 15.,
• b) június 4. – Trianon nemzeti gyásznapja,
• c) augusztus 20. – Falunap,
• d) október 23.,
• e) községi karácsonyi ünnepség.

4. § (1) A Képviselő-testület ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök Mikepércs Községi Önkormányzat Képviselő-testületét illetik meg.

(3) A Képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások teljesítéséről, a feladatok ellátásáról elsősorban az általa létrehozott költségvetési szervek, gazdálkodó szervezetek, nonprofit szervezetek útján gondoskodik, továbbá szerződést köthet természetes és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.

(4) A Képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében önkormányzati társulásokban vesz részt.

(5) A települési önkormányzatokkal létrehozott társulások felsorolását és feladatellátását az 1. sz. függelék tartalmazza.

(6) Az önkormányzat részvételével működő társulás jogállására, működésére és részletes feladatára vonatkozó rendelkezéseket a társulási megállapodás tartalmazza.

5. § (1) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre és társulására átruházhatja.

(2) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasítást adhat, illetőleg a hatáskört visszavonhatja.

(3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4) Az átruházott hatásköröket az SZMSZ 3. valamint 5. számú mellékletei tartalmazzák.

6. § (1) A képviselő-testület

• a) alakuló ülést
• b) rendes ülést
• c) rendkívüli ülést
• d) valamint közmeghallgatást tart.

(2) A Képviselő-testület üléseit az önkormányzat házasságkötő termében, vagy a Polgármesteri Hivatal tárgyaló termében tartja, meghatározott feltételek esetén lehetséges más helyen történő ún. kihelyezett ülés tartása.

7. § (1) A képviselő-testület évenként legalább 6 rendes ülést tart, amelyeknek idejét, napirendi pontjait a képviselő-testület éves munkaterve határozza meg.

(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztésére legkésőbb február 15. napjáig elfogadja az (1) bekezdés szerinti éves munkatervet.

8. § (1) A képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is össze lehet hívni.

(2) A Képviselő-testület szükség szerint rendkívüli ülést tarthat, melynek összehívását:

9. § (1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.

10. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az ülést az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatkezelői Bizottság elnöke hívja össze.

(3) A képviselő-testület tagjait az ülés típusának, helyének, napjának és kezdési időpontjának, illetve a napirend tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(4) ) A képviselő-testületi ülésekre szóló meghívó és a kapcsolódó testületi anyagok kézbesítése a képviselő elektronikus levélcímére történő megküldéssel történik. A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 2 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb kell a képviselő elektronikus levélcímére megküldeni. A meghívóhoz mellékelni kell a napirendi pontokra vonatkozó előterjesztéseket és a határozati javaslatokat, illetve rendelet tervezeteket.

(5) Hk.

11. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését kivételes és indokolt esetekben telefonos úton végrehajtott értesítéssel, a 10. § (4) bekezdésében foglalt határidők figyelmen kívül hagyásával, akár az értesítés napjára is össze lehet hívni. A telefonos értesítést, telefonra küldött sms útján kell eszközölni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés esetén, a meghívót és a kapcsolódó testületi anyagot a képviselő elektronikus levélcímére kell megküldeni.

(3) HK.

12. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére fel kell venni azokat az előterjesztéseket, amelyek szerepelnek a képviselő-testület munkatervében. Továbbá fel lehet venni azokat, amelyeket a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságai, a képviselők, a polgármester és a jegyző javasol.

(2) Az aktuális képviselő-testületi ülés előtt legalább 2 nappal korábban beterjesztett napirendre vonatkozó előterjesztést az előterjesztő, vagy az előterjesztő kérésére a Polgármesteri Hivatal készíti elő.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl benyújtott napirendi javaslatot az előterjesztő köteles előterjeszteni a képviselő-testületi ülésen a (4)-(5) bekezdésekben meghatározott módon.

(4) Az előterjesztést megtehető írásban, illetve szóban.

(5) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a téma pontos bemutatását, a tények és a döntés meghozatalához szükséges jogszabályok ismertetését, a határozati javaslatot, a döntés végrehajtásának felelősét és határidejét.

(6) Rendelet alkotására, illetőleg elfogadására vonatkozó előterjesztés csak írásban tehető.

(7) Előterjesztésre jogosultak:

• a) polgármester és alpolgármesterek,
• b) a témakör szerint illetékes bizottság,
• c) bármelyik települési képviselő,
• d) a jegyző.

(8) Az előterjesztést A/4-es nagyságban, normál sortávú, 12-es betűnagysággal kell készíteni.

(9) Az előterjesztésen az előterjesztő aláírása s.k. jelölésű is lehet.

13. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) Az ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján tájékoztatni kell.

(3) A képviselő-testületi ülésről kép és hangfelvétel a képviselő-testület engedélyével készíthető. A kép és hangfelvétel készítésére vonatkozó kérelmet - a kérelemben pontosan megjelölt - testületi ülés előtt 24 órával korábban kell a polgármester útján a képviselő-testület részére írásban beterjeszteni. A képviselő-testület a kérelem benyújtását követő első testületi ülésen dönt a kérelemről.

14. § (1) A Képviselő-testület

• a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén; az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
• b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés, az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

A zárt ülésre vonatkozó, minősített többséggel meghozott testületi döntést a szavazati arányok feltüntetésével határozatba kell foglalni.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti témában zárt ülés elrendelésére bármely képviselő javaslatot tehet.

15. § (1) A Képviselő-testület nyilvános ülésére tagjain, a jegyzőn és az aljegyzőn kívül meg kell hívni az adott napirendre vonatkozó tanácskozási joggal:

16. § (1) A Képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a Képviselő-testület ülését. Akadályoztatása esetén az ülést a polgármester által kijelölt alpolgármester (a továbbiakban: ülést vezető) hívja össze és vezeti.

17. § (1) Az ülést vezető minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(2) Napirendi pontonként a napirendi pont előterjesztője vagy előadója, erre irányuló kérés vagy igény esetén, vagy a lakosság tájékoztatása érdekében ismerteti az írásbeli előterjesztést.

(3) Az előadóhoz a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek maximum 2 perc időtartamban, amelyre a megkérdezettnek maximum 5 perc időtartamban kell választ adnia.

(4) A válaszadást követően az ülést vezető megnyitja a napirend felett a vitát. A vita során a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak véleményüket vagy javaslatukat magában foglaló hozzászólásra jogosultak. Az első hozzászólás ideje legfeljebb 3 perc, a másodszori hozzászólásé 2 perc, ismételt szó kérés esetén 1 perc.

(5) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(6) A polgármester a vita lezárását követően összefoglalja az elhangzottakat.

(7) A határozati javaslatot az előterjesztő, a módosító javaslatot pedig a képviselő a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.

18. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.

(2) Ha a Képviselő-testület ülése az ülésezés folyamán válik határozatképtelenné, úgy az ülésvezető legfeljebb 30 percre az ülést felfüggesztheti. Határozatképessé válás esetén az ülést tovább kell folytatni.

(3) A képviselők igenlő vagy ellenszavazattal, illetőleg tartózkodással vehetnek részt a szavazásban.

(4) A döntés meghozatalához a minősített többségre való konkrét utalás hiányában a jelenlevő képviselők több mint felének egybehangzó szavazata (egyszerű többség) szükséges.

(5) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(6) A települési képviselő amennyiben a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettséget elmulasztja, úgy a döntéshozatalból ki kell zárni.

19. § (1) Szavazni személyesen kell.

(2) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt vagy titkos szavazással hozza. Nyílt szavazás a névszerinti szavazás is.

20. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Az ülést vezető a vita lezárása után elsőként a módosító indítványokat teszi fel szavazásra, majd az elfogadott módosító javaslatokkal értelemszerűen kiegészített eredeti javaslatot. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy azt valamelyik képviselő kéri, az ülést vezető a szavazást köteles megismételni.

(3) A nyílt szavazás eredményét az ülést vezető állapítja meg. Megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

21. § (1) A Képviselő-testület név szerint szavaz a települési képviselők egynegyedének indítványára.

(2) A névszerinti szavazásnál a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névjegyzékét, akik nevük elhangzása után „igen”-nel, vagy „nem”-mel, illetve „tartózkodom”-mal szavaznak. A szavazás a névjegyzék felolvasása és a válaszok megadása után befejeződik.

22. § (1) Titkos szavazást lehet tartani mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést kell tartani, illetve zárt ülés tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester vagy bármelyik települési képviselő. A titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A Képviselő-testület tagjai sorából egyszerű szótöbbséggel elnökből és két tagból álló szavazatszámláló bizottságot választ a titkos szavazás lebonyolítására, eredményének megállapítására. A bizottság elnökének és tagjainak személyére a polgármester tesz javaslatot.

(3) A titkos szavazás zárt borítékba helyezett szavazólapon (esetleg szavazóhelyiségben) és urna igénybevételével történik.

(4) A Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz a szavazólapra felkerülő jelöltek személyéről. Érvényesen szavazni a szavazólapon a jelölt neve mellett elhelyezett körben két egymást metsző vonallal lehet.

23. § (1) Szavazategyenlőség áll fenn akkor, ha

• a) nyílt szavazásnál az igen és nem szavazatok száma megegyezik;
• b) titkos szavazásnál a javaslat mellett és ellene leadott szavazatok száma megegyezik.

(2) Nyílt és titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást szükség szerinti számban meg kell ismételni. Ismétlődő szavazategyenlőség esetén a Képviselő-testület a következő ülésén újból határozhat.

24. § A Képviselő-testület döntése:

• 1. önkormányzati rendelet,
• 2. határozat,

25. § (1) Az ülést vezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy először elhangzásuk sorrendjében a módosító javaslatokról kell dönteni.

(2) A Képviselő-testület határozata tartalmazza a Képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét, továbbá a végrehajtásért felelős megnevezését.

(3) A Képviselő-testület az ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, külön határozat meghozatala nélkül dönt:

• 1. ügyrendi kérdésekben,
• 2. a napirend elfogadásáról,
• 3. feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztésben,
• 4. tájékoztató anyagokról,
• 5. a határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat, kiegészítő, módosító indítványok esetén.

26. § (1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendelet alkotását (módosítását, hatályon kívül helyezését) kezdeményezheti

27. § (1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. Az önkormányzati rendelet egységes szerkezetbe foglalásáról – a módosítással egyidejűleg – a jegyző gondoskodik.

(2) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Az önkormányzati rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján ki kell hirdetni. A kihirdetés időpontja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja. A kihirdetés időpontját a rendelet eredeti példányára fel kell jegyezni.

(4) A rendeletet a hivatalos honlapon történő közzététellel is ismertetni kell a lakossággal.

28. § (1) A rendelet megjelölése:

• a) a rendelet megalkotójának teljes megjelölését,
• b) a rendelet sorszámát arab számmal,
• c) a „/” jelet,
• d) a rendelet kihirdetésének évét arab számmal,
• e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,
• f) az „önkormányzati rendelete” kifejezést és
• g) a rendelet címét

foglalja magában.

(2) A rendeletet a képviselő-testület szerint évenként 1-től kezdődően folyamatosan kell számozni.

(3) A határozat megjelölése:

• a) a határozatot hozó szerv teljes megjelölését,
• b) a határozat sorszámát arab számmal,
• c) a „/” jelet,
• d) a határozat közzétételének évét arab számmal,
• e) zárójelben a határozat közzétételének hónapját római számmal és napját arab számmal,
• f) a határozatot hozó szerv megjelölésének a rövidítését,
• g) a „határozata” kifejezést és
• h) a határozat címét

foglalja magában.

(4) A határozatot évenként 1-től kezdődően folyamatosan kell számozni.

(5) A határozat záró részében meg kell határozni a végrehajtás felelősét és határidejét.

(6) A rendeletekről és határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyekről a jegyző gondoskodik.

29. § (1) A Képviselő-testületi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül nem határoz meg a jegyzőkönyv tartalmát illető további követelményeket.

(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik az általa kijelölt köztisztviselő, közszolgálati ügykezelő útján.

30. § A képviselőt megilletik az önkormányzati törvényben, egyéb jogszabályokban és az önkormányzati rendeletekben megállapított jogok és terhelik az ezen jogszabályokban meghatározott kötelezettségek. Amennyiben az önkormányzati képviselő az önkormányzati törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegi, a képviselő-testület a Polgármester előterjesztése alapján dönt az önkormányzati képviselő tiszteletdíja, természetbeni juttatása – a kötelezettségszegés súlyához igazodó – megvonásáról. A képviselő-testület döntésének meghozatala előtt az önkormányzati képviselő jogosult arra, hogy a kötelezettségszegéssel kapcsolatos álláspontját a Képviselő-testület ülésén ismertesse. Ezt követően a képviselő-testület az elkövetett kötelezettségszegés körülményeit mérlegelve dönt a csökkentés vagy megvonás mértékéről.

31. § (1) A képviselő-testület a településtervezést, településfejlesztést és az önkormányzat beruházásait érintő műszaki szakmai feladatok ellátására műszaki ügyekért felelős tanácsnokot választhat.

(2) A tanácsnok feladata az önkormányzat által megvalósítandó fejlesztések, beruházások felügyelete, az önkormányzat által saját beruházásban és külső vállalkozó igénybevételével megvalósított építési beruházások szakmai megvalósításának megszervezése, ellenőrzése, közreműködés az önkormányzatot érintő műszaki tárgyú hozzájárulások, állásfoglalások, nyilatkozatok kiadásában.

32. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.

(2) A Képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az alábbi állandó bizottságait hozza létre:

• a. Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság
• b. Rendészeti és Összeférhetetlenségi Bizottság
• c. Környezetvédelmi Bizottság

Szociális és Egészségügyi Bizottság

(3) Az állandó bizottságok 2 tagból és egy elnökből állnak.

33. § (1) Az állandó bizottságok általános feladatai különösen:

• a. a képviselő-testület döntéseinek előkészítése,
• b. a képviselő-testület munkatervéhez javaslattétel,
• c. valamely előterjesztés, vagy önálló indítvány sürgős tárgyalásának kezdeményezése,
• d. bizottsági ajánlástétel,
• e. a képviselő-testületi döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése,
• f. a feladatkörükbe utalt előterjesztések előkészítése,
• g. a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntést hoz.

(2) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) Az elnök köteles összehívni a bizottságot

• a. a képviselő-testület határozatára,
• b. a polgármester indítványára.

(4) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet legkésőbb a bizottság következő ülésén a bizottság elé kell terjeszteni. E téma tárgyalásakor a képviselőt meg kell hívni.

34. § (1) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat az ideiglenes bizottságokra is értelemszerűen alkalmazni kell.

(2) Ideiglenes bizottságot meghatározott feladat végrehajtására, valamilyen tevékenység koordinálására, illetve feladat végrehajtásának, tevékenység végzésének ellenőrzésére lehet létrehozni.

(3) Az ideiglenes bizottságot minősített többséggel hozza létre a képviselő-testület.

(4) Az ideiglenes bizottság megbízatása megszűnik, ha:

• a. a képviselő-testület visszahívja,
• b. az a feladat megvalósult, amelynek végrehajtására létrehozták,
• c. az a feladat megvalósult, illetve az a tevékenység végzése befejeződött, amelynek ellenőrzésére létrehozták,
• d. az az időtartam letelt, amely időtartamra létrehozták.

35. § (1) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság:

36. § (1) A polgármester a választópolgárok által megválasztott, főállású foglalkoztatási jogviszonyban álló tisztségviselő.

(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3) Amennyiben a képviselő- testület a Mötv. 68. § (2) bekezdésében foglaltak szerint két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hoz döntést, a testület helyett a polgármester jogosult a döntés meghozatalára, kivéve az Mötv. 42. §-ában meghatározott esetekben.

(4) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett - a Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével - dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó valamennyi önkormányzati ügyben.

(5) A polgármester a költségvetési rendeletben meghatározott értékhatárig jogosult dönteni a forrásfelhasználásról.

37. § A polgármester főbb feladatai és jogosultságai:

• a) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt,
• b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
• c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,
• d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
• e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
• f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, aljegyző tekintetében,
• g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők, az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók és az önkormányzat társaságának ügyvezetője tekintetében. Egyéb munkáltatói jogköre gyakorlásának keretében jogosult különösen jutalom megállapítására, illetménykiegészítés megállapítására, kereset-kiegészítés megállapítására, illetménypótlék megállapítására,
• h) a polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt,
• i) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, annak széles körű nyilvánosságát,
• j) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
• k) menedzseli az önkormányzat gazdálkodását,
• m) gondoskodik az önkormányzat vagyonának megőrzéséről és gyarapításáról,
• n) szervezi és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
• o) gondoskodik a helyi fórumok szervezéséről,
• p) képviseli az önkormányzatot, szervezi munkáját, biztosítja a működés feltételeit,
• r) segíti a települési képviselők, a bizottságok munkáját,
• s) együttműködik a társadalmi szervekkel, egyesületekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel, a roma nemzetiségi önkormányzattal,
• sz) ellátja az átruházott hatásköröket,
• t) rendszeres időközönként fogadóórát tart,
• u) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek,
• v) végzi mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény, vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet hatáskörébe utal.

38. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, egyes önkormányzati feladatok ellátására egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3) Hk.

(4) Hk.

39. § (1) A polgármester -- pályázat alapján -- a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát.

(3) A jegyző főbb feladatai

• a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben,
• b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében,
• c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
• d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén,
• e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő,
• f) évente beszámol a képviselő-testületnek a Hivatal tevékenységéről,
• g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
• h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,
• i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben,
• j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
• k) biztosítja az ügyek törvényes, szakszerű és gyors intézését,
• l) szervezi a Hivatal állampolgárokat tájékoztató munkáját,

40. § (1) A polgármester a jegyző javaslatára -- a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint -- aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyzőt – távolléte, vagy akadályoztatása esetén -- teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti.

41. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására a Polgármester ad megbízást a Hivatalban a Kttv. alapján megfelelő képesítési előírással és közigazgatási gyakorlattal rendelkező köztisztviselő részére

42. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására önkormányzati hivatalt hoz létre „Mikepércsi Polgármesteri Hivatal” elnevezéssel.

(2) A Hivatal ügyrendje és belső működési rendje tartalmazza a hivatal feladatait, szervezeti felépítését, a belső szervezeti egységek feladatait, a gazdálkodásával kapcsolatos feladatköröket, a hivatal munkarendjét, valamint a működéssel, a költségvetéssel kapcsolatos egyéb feladatokat, szabályokat.

43. § (1) A Képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és együttműködik a lakosság olyan önszerveződő közösségeivel (társulásaival), amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására törekednek.

(2) A Képviselő-testület megfelelő közösségi célú helyiségek rendelkezésre bocsátásával segíti a kisebbségi önkormányzatok működését. Kérésükre a polgármesteri hivatal biztosítja üléseik jegyzőkönyvének vezetését és ellátja őket az igényelt szakmai és jogi tanácsokkal.

44. § (1) Mikepércs Községi Önkormányzat a kisebbségi jogok biztosítása, történelmi hagyományai, nyelvük ápolása és fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájuk megőrzése és gyarapítása érdekében együttműködik a roma nemzetiségi önkormányzattal.

(2) A polgármester szükség szerint egyeztető megbeszélést folytat a roma nemzetiségi önkormányzat elnökével.

(3) A Hivatal közreműködik a roma nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásában, szakmai segítséget nyújt.

45. § (1) Az Önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon nyilvántartására, kezelésére, hasznosítására, valamint tulajdonjogának átruházására vonatkozó részletes szabályokat külön rendeletben szabályozza.

46. § (1) Az Önkormányzat a helyi lakosság szükségleteiből és a felsőbbszintű jogszabályi előírásokból adódó gazdálkodási feladatát a Képviselő-testület rendeletei és határozatai, valamint a belső szabályzatokban foglaltak alapján végzi.

(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának feladatait a Mikepércsi Polgármesteri Hivatal látja el. A Hivatal a gazdálkodás egészét önkormányzati szinten összefogja, ellátja az önkormányzat költségvetési szerveinek gazdálkodási, pénzügyi feladatait is.

(3) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

47. § (1) A Képviselő-testület éves költségvetését, annak évközi módosítását, valamint a költségvetési zárszámadást önkormányzati rendelettel állapítja meg, illetve hagyja jóvá. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét, az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény állapítja meg.

(2) A polgármester a tárgyévet követően zárszámadási rendelet-tervezetet terjeszt a Képviselő-testület elé.

48. § Az önkormányzat belső ellenőrzését az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. §-ában, valamint a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben részletesen ismertetett belső ellenőrzés útján biztosítja.

49. § A képviselő-testület a helyi népszavazást és népi kezdeményezést külön rendeletben szabályozza.

50. § (1) A rendelet 2015. február 04-én lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Mikepércs Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2007. (VI.14.) számú KT. rendelete.