Mezőkovácsháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2009 (VI.18.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat jelképeinek meghatározásáról és azok használatának rendjéről

Hatályos: 2012. 05. 31

Mezőkovácsháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2009 (VI.18.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat jelképeinek meghatározásáról és azok használatának rendjéről

2012.05.31.

Mezőkovácsháza Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban Önkormányzat) az Alkotmány 44/A. § (1) bek. f) pontja és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. F E J E Z E T

A RENDELET CÉLJA, AZ ÖNKORMÁNYZAT JELKÉPEI

1. § (1) A rendelet célja, hogy Mezőkovácsháza Város egyéni szimbólumai, a lakossági öntudatot és összetartozást erősítő önkormányzati jelképei legyenek, melyeket az önkormányzat szervei, intézményei, a településen működő jogi, természetes és magánszemélyek szabályozott módon használhassanak.

(2) Mezőkovácsháza Önkormányzatának jelképei: a város neve, címere, zászlaja és pecsétje.

VÁROSNÉV

2. § Mezőkovácsháza városnév, Reformátuskovácsháza településrész neve, ezek bármilyen rövidített, toldalékos vagy hozzákapcsolt közszóval ellátott formái, mint elektronikus levelezési cím, vagy internetes honlapcím használatára kizárólag a város önkormányzata jogosult.

A CÍMER

3. § (1) Leírása

Álló, hegyes talpú pajzs, a pajzsfőben zölddel és arannyal vágott. A zöld mezőben oromfalával jobbra, hosszanti oldalával enyhén balra néző magas kéményű, feketével megrajzolt belterű (két ablak, egy ajtó, patkolószín) kovácsház és műhely aranylik. Az arany mezőben hosszanti oldalával ábrázolt fekete kovácsüllő lebeg, rajta nyelével balra kovácskalapács, előtte - nyelével ugyancsak balra - kovácsfogó feketéllik.
(2) Jelentése
A címer a beszélő címerek kategóriájába tartozik, egyértelműen a település nevét szimbolizálja. Részletes jelentését és rajzolatát az 1. számú melléklet tartalmazza.
(3) Külső díszítése
Hasított végű aranyszínű beszélő címertartó kettős szalagon MEZŐKOVÁCSHÁZA felirat, alatta 1463. utalva arra, hogy a települést Hunyadi Mátyás ekkor emelte mezővárosi rangra. A pajzs és a beszélő szalag között a település két jellemző növénye, a búza és a dohánylevél helyezkedik el. Kétoldalt két aranyszínű oroszlán tartja a címert, emlékeztetve arra, hogy Mezőkovácsháza és Reformátuskovácsháza korábban két különálló település volt. A címer tetejét mezővárosra jellemző arany színű falkorona díszíti, a település volt kincstári birtok mivoltát jelzi.
(4) A címernek nem része a külső dísz, a címer felirat és pajzstartó nélkül is használható.
A ZÁSZLÓ

4. §

Mezőkovácsháza város zászlaja 100 cm x 200 cm méretű függőleges téglalap alakú fehér alapszínű. A zászló felső harmadának közepén a címer 55 cm x 55 cm-es nagyságban külső díszítéssel (vagy anélkül) helyezkedik el. A zászló alsó egyötödnyi részét 7 db zöld farkasfog díszíti, melynek alapja egyenként 14,3 cm, magassága 40 cm. Utalva a bibliai 7 csapásra és 7 szűk esztendőre, a többször porig égett, a tatár és török által elpusztított település újjáéledését szimbolizálja, felülemelkedve a tűzvészen, zöld színével a mezőt, az újjáéledést és reménységet tükrözve.”
A zászló méretarányos, színes képét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
A PECSÉT

5. § A 3,5 cm átmérőjű, kör alakú pecséten középen a Városi Önkormányzat címere van, körben a "Városi Önkormányzat Mezőkovácsháza" felirattal.

II. F E J E Z E T

AZ ÖNKORMÁNYZATI JELKÉPEK HASZNÁLATA

A jelképek használata nem sértheti, és nem helyettesítheti a Magyar Köztársaság és az Európai Unió jelképeinek használatát.
A CÍMER

6. § (1) Mezőkovácsháza címerét kizárólag, mint a városra utaló és díszítő jelképet lehet használni.

(2) A címert a Képviselő-testület, a bizottságok, a Polgármesteri Hivatal, az Önkormányzat intézményei, gazdálkodó szervezetei engedély nélkül használhatják.

(3) A címer a jogszabályokban foglalt egyes hatósági tevékenység vagy egyéb eljárás során is alkalmazható.

(4) Mezőkovácsháza címere engedély nélkül utaló és díszítő jelképként az alábbiak szerint használható:

a) a Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat szervei, intézményei épületein és tanácskozótermeiben,

b) a Képviselő-testület, bizottságai, a Polgármesteri Hivatal kiadványain,

c) a Képviselő-testület, illetve bizottságai által kiadott díszokleveleken, emléklapokon, emlékplaketteken, jelvényeken, valamint a Képviselő-testület által adományozott kitüntetéseken,

d) Mezőkovácsháza Város Önkormányzata ünnepi rendezvényein az állami címer jelentőségét megőrizve,

e) a Képviselő-testület és bizottságai, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a csoportvezetők által önkormányzati ügyben készült iraton, általuk használt bélyegzőkön, valamint a képviselő-testület tagjai és a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői névjegykártyáin,

f) a kisebbségi önkormányzat kiadványain, önkormányzati ügyben készült iratain,

g) településen kívül fesztiválok, kiállítások, ankétok, turisztikai eseményeken önkormányzati részvétel esetén.

h) az önkormányzati alapítású és fenntartású intézmények és szervezetek az a), d) és g) pontokban felsoroltak szerint,

(5) Kizárólag engedéllyel használható:

a) a városban működő, nem önkormányzati fenntartású intézmények és társadalmi szervezetek által kiadott és az intézmény, illetve társadalmi szervezet történetét, életét, fejlődését bemutató kiadványokon,

b) a várost érintő egyéb kiadványokon,

c) a városban rendezett jelentősebb kulturális, sport és szakmai rendezvényeken,

d) a városra utaló ajándék, reklám- és emléktárgyakon, nyomtatott és elektronikus információ-hordozókon,

e) a városban működő, nem önkormányzati alapítású, tulajdonú vállalatok, vállalkozások, cégek, más fenntartású intézményeinek rendezvényein, egyes járművein, reklám-felületein,

f) az (5) bekezdésben nem említett egyéb esetekben.

(6) A címert kizárólag hiteles alakban, méretaránya és színei megtartásával szabad megjeleníteni.

(7) Amennyiben a címer a megjelenítéshez és előállításhoz felhasznált anyag (különösen fém, fa, bőr, textil, műanyag stb.) indokolja, úgy azok színeiben is előállítható. Nyomdai úton fekete-fehér színben is felhasználható.

(8) Nem lehet Mezőkovácsháza címerét védjegyként felhasználni, ilyen célra engedélyt kiadni.

A ZÁSZLÓ

7. § (1) Mezőkovácsháza zászlója engedély nélkül használható:

a) az Önkormányzat és szervei, intézményei tanácskozótermeiben, a polgármester és alpolgármester, a jegyző és aljegyző irodájában és a Képviselő–testület ülésein,

b) a Polgármesteri Hivatal előtt zászlórudakon felvonva, az állami és nemzeti ünnepeken, az Önkormányzat rendezvényein és ünnepein,

c) a kisebbségi önkormányzat tanácskozótermében,

d) az önkormányzati fenntartású intézmények,- szervek épületein, ünnepi rendezvényein (a székhely épületén kívül).

e) településen kívüli fesztiválok, kiállítások, ankétok, turisztikai és egyéb eseményeken önkormányzati részvétel esetén.

(2) Az Önkormányzat által fenntartott intézmények épületén a Magyar Köztársaság lobogójának középületeken történő kitűzésének, illetőleg felvonásának szabályait kell alkalmazni.

(3) Kizárólag engedéllyel lehet Mezőkovácsháza zászlóját használni:

a) a város életében jelentősebb - helyi, országos vagy nemzetközi - események és rendezvények alkalmával,

b) megkülönböztetésül, több település részvételével tartott rendezvényeken,

c) cserezászlóként és - a juttatás jellegének a zászlón való feltüntetésével - elismerésként,

d) a települések közötti bel- és külföldi kapcsolatokban,

e) az (1) bekezdésben nem említett egyéb esetekben,

(4) A zászlót kizárólag hiteles alakban, méretaránya és színei megtartásával, szabad megjeleníteni.

A PECSÉT

8. § (1) Mezőkovácsháza pecsétje, mint az Önkormányzat egyik hivatalos jelképe a 6. § (4) bekezdés b-c) pontjaiban, valamint a nemzetközi kapcsolatokat tükröző és rögzítő dokumentumokban használható.

(2) Mezőkovácsháza pecsétje gumibélyegzőként alkalmazható.

(3) A pecsétet kizárólag hiteles alakban szabad megjeleníteni.

(4) Az Önkormányzat címerével ellátott pecsét hatósági eljárás során nem alkalmazható.

III. F E J E Z E T

ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

9. § (1) A nemzeti történelmi és művészeti örökség megőrzése céljából a jelképek használatát írásbeli kérelem alapján a polgármester engedélyezi. (Kérelem nyomtatvány a rendelet 3. sz. melléklete). Ezen rendelet alkalmazásában az engedélyezési eljárás önkormányzati hatósági ügy, melynek során a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szabályait kell alkalmazni.

(2) Mezőkovácsháza címerének és zászlójának használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező pontos nevét, címét,

b) a használni kívánt jelkép megnevezését,

c) a felhasználás tervezett célját, helyét, időtartamát,

d) a jelképet hordozó termék, tárgy megnevezését, előállításának tervét (anyaga, kivitelezés módja, tervezett mennyisége, terjesztés, forgalomba hozatal módja, terjesztési köre),

e) a felhasználásért, terjesztésért felelős személy pontos adatait.

(3) Az önkormányzati jelképek használatáról szóló engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes megnevezését és címét,

b) az engedélyezett felhasználás célját, területét, idejét ill. az érvényesség időtartamát,

c) a kiadott engedély érvényessége szólhat:

- egy esetre (rendezvényre, alkalomra),
- meghatározott időpontig történő felhasználásra,
- meghatározott mennyiségű, önkormányzati jelképpel díszített termék, emléktárgy, jelvény, kiadvány stb. előállítására,
- a visszavonásig történő felhasználásra, alkalmazásra.
d) a terjesztés, felhasználás, alkalmazás, forgalomba-hozatal területére, módjára, mennyiségére és minőségére vonatkozó esetleges kikötéseket,
e) a felhasználásra vonatkozó egyéb kikötéseket.
(4) A kiadott engedélyekről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.
(5) Az engedély szerinti használatot a Polgármester ellenőrizheti.
(6) Az önkormányzati jelkép használatát, alkalmazását vagy előállítását nem szabad engedélyezni, a kiadott engedélyt pedig vissza kell vonni, ha a használat vagy forgalomba hozatal módja vagy körülményei az önkormányzat jogait vagy jogos érdekeit, illetve jó hírnevét sérti.
(7) A kiadott engedélyt visszavonható, ha a használó e rendeletben vagy a részére kiadott engedélyben meghatározott feltételeket, előírásokat megsérti, illetőleg a megállapított határidőre kötelezettségeinek nem tesz eleget.
(8) Az Önkormányzati jelképeknek az emléktárgyakon, érméken, jelvényeken, kitűzőkön, és más reklám- vagy egyéb tárgyakon és kiadványokon történő felhasználásához ezen rendelet alapján kiadott engedély nem mentesíti a kérelmezőt a jogszabályok által a termék, jelvény, kiadvány stb. tervezésére, előállítására, forgalomba hozatalára előírt egyéb engedélyek, hozzájárulások megszerzése alól.

IV F E J E Z E T

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

10. § (1)1

(2) E rendelet 2009. július 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg:

a) Mezőkovácsháza Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról (továbbiakban SZMSZ) szóló 13/2007. (III. 30.) ÖR. Sz. rendelete 1. §. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az önkormányzat jelképeinek leírását és azok használati rendjét külön önkormányzati rendelet tartalmazza”.
b) Az SZMSZ 1. sz. melléklete hatályát veszti, ezzel egyidejűleg a mellékletek számozása 2-8-ról, 1-7 számozásra változik.
(3) Ez a rendelet az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvével a belső piaci szolgáltatásokról összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1. melléklet

A Címer részletes jelentése, rajzolata
A címert Szilvásy Nándor, Munkácsy-díjas grafikusművész tervezte és alkotta meg.
A címer egyértelműen a település nevét illusztrálja, valójában azonban több is kiolvasható belőle a város történetéből. A zöld szín a sík vidéket, a Szárazér-menti mezőgazdasági termő- és legelőterületeket hangsúlyozza. Itt telepedett meg 1862-ben Bereczki Máté, a márciusi ifjak egyike, a híres pomologus (gyümölcsszakértő tudós), itt alapította meg az ország első faiskoláját, és gyümölcsnemesítő telepét, továbbá a hazai pomológiai szakirodalmat (ő maga több, mint 800 gyümölcsfajtát írt le).
A zöld mezőben álló ház és patkolószínnel bővült kovácsműhely azon túl, hogy a helység nevére utal, elsősorban a "-háza" utótagra, azt is jelzi, hogy nagyállattartása jelentős volt (legkiváltképp a juhtenyésztés), forgalmas útállomásként tartották nyilván az Orosháza-Arad útvonalon, sőt - mivel akkoriban a Szárazér még dereglyékkel hajózható volt - hajóval akár Hód(mező)vásárhelyig vagy Szegedig el lehetett jutni innen.
A vágás felidézi, hogy a törökkel szövetséges tatárok 1596-ban felperzselték, elnéptelenítették, és csak a 19. század elején (1814-ben) települt újra.
Az arany mező gazdagságát, nagy múltját jeleníti meg. A 11. században már templomos hely volt, a 15. században mezőváros (oppidum), amikor templomát kibővítik, birtokosa - Szentdemeteri Bessenyei Benedek - kastélyszerű kúriát emel (1508), s bár 1552-ben a török felégeti, 1561-ben négy birtokos kezén, a szegényeket nem számítva 16 portáját írják össze, 1557-58-ban 32, 1563-ban 54 házát, a szultán hász-birtokká emeli, 1567-ben 22500, 1579-ben 37000 akcse adót fizet. Újratelepülését követően kincstári birtok, járási székhely, s 1986-ban városi rangra emelkedik. Az arany emléket állít a település egykori kiválóságainak és hősi halottainak is.
Az üllő és kalapács a város nevének középső elemét szimbolizálja ("Kovács-"; a nyelvészek szerint a településnév személynévi eredetű, de mert éppen abban az időben jelenik meg írásos említése először - 1463: Kowachaza -, amikor a családnevek még kialakulóban vannak, valószínű, hogy a Kovácsnak nevezett személy valóban e szakmának a mestere volt). Az üllő kifejezi egyben lakóinak kemény, szívós és kitartó munkálkodását, a két szerszám (üllő és kalapács) pedig, mely a kovácsműhelyben teljességgel egymásra utalt, megjeleníti a település két vezető etnikumát, a magyart és a szlovákot. A fogó kifejező jelképe annak, hogy valahányszor elpusztult a helység, lakói újra felépítették, hangsúlyozza azt is, hogy minden szépre, jóra, újra fogékonyak városuk felvirágoztatására, közösségük gyarapítására, önmaguk felemelkedése érdekében. A kovácseszközök egyben "kikovácsolódott" helyi klubokat, önképző és művészeti csoportokat, sportegyesületeket is fémjelzik.

2. melléklet

A zászló grafikai ábrája
zászló

zászló2
image3.jpeg

3. melléklet

K É R E L E M
a város jelképei használatának engedélyezéséhez
1.) Kérelmező neve: …………………………………………………………………..
címe:……………………………………………………………………
2.) Használni kívánt jelkép megnevezése: ………………………………………….
3.) A felhasználás tervezett célja: ……………………………………………………
területe/helye …………………………………………
ideje/időtartama:……………………………………….
4.) A jelképet hordozó termék, tárgy megnevezése, előállításának terve: (anyaga, kivitelezés módja, tervezett mennyisége, terjesztés, forgalomba hozatal módja, terjesztési köre)………………………………………………………………………
…………..………………………………………………………………………….
………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………….
………………………………………………………………………………………
5.) A felhasználásért, terjesztésért felelős személy adatai (név, lakcím):
……………………………………………………………………………………….
Dátum (hely, idő):
……………………………..
1

Hatályon kívül helyezte a 18/2012. (V. 30.) sz. önkormányzati rendelet. Hatályos: 2012. 05. 31-től