Böhönye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2011 (IV.20.) önkormányzati rendelete

Böhönye község helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2017. 12. 28- 2018. 08. 27

Böhönye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésének, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §. (10) és (19) bekezdéseinek felhatalmazásával élve, továbbá a 7. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:


I.FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK


1. A rendelet hatálya és értelmező rendelkezések


1.§


(1)

(2)

(3)

(4) A jelkulcsban szereplő jelek közül az alábbiak kötelező szabályozási elemek, ezek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával lehetséges:


1. szabályozási vonal és a szabályozási szélesség,

2. építési határvonal,

3. építési övezeti és övezeti besorolás, lehatárolás,

4. az egyes területek felhasználásának módja és határa,

5. a közigazgatási és a belterületi határ vonala,

6. a beépítésre szánt - nem szánt területek határa,

7. beültetési kötelezettségű terület határa.


2.§

(1)

(2)

(3)

(4) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos érvényű hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.


2. Telekalakításra vonatkozó előírások


3. §


(1) A település területén telekalakítás csak az adott övezetben, illetve építési övezetben szereplő paraméterekkel lehetséges. Azonban a települési célokat szolgáló, önálló telket igénylő műtárgyak és köztárgyak telke, valamint a közlekedési terület kialakítása és a kialakítás során visszamaradó telkek akkor is kialakíthatók, amennyiben a telekalakítást követően az már nem lesz a rá vonatkozó legkisebb előírásoknak megfelelő méretű.

(2) Az építési teleknek minősülő, az adott övezeti előírásoknál szűkebb paraméterekkel rendelkező, kialakult telken álló épület szükség esetén felújítható, korszerűsíthető, és az övezeti előírások betartása mellett bővíthető. 

(3) Kialakult telekállapotok esetén telekfelosztás, telekcsoport újraosztása csak az övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretek biztosíthatósága esetén, telekegyesítés, illetve telekhatár rendezés ennél kisebb telekméretek kialakulása esetén is kialakítható abban az esetben, ha a kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest az építésügyi előírásoknak jobban megfelelnek.


3. Épületek, építmények elhelyezésére vonatkozó általános előírások


4. §


(1) Új épületet elhelyezni és meglévő épületet bővíteni csak olyan telken lehet, amely:

1. gépjármű-közlekedésre alkalmas közterületről vagy magánútról közvetlenül megközelíthető,

2. belterületen beépítésre szánt területen részleges közművesítettséggel rendelkezik (közüzemi villamos energia szolgáltatás, közüzemi ivóvíz szolgáltatás, közüzemi szennyvízelvezetés- és tisztítás, továbbá közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés).

3. belterületen beépítésre nem szánt területen és külterületen az épületben alkalmazni kívánt technológia függvényében kell a közművesítést kiépíteni.

(2) Belterületen a vezetékes szennyvízhálózattal nem rendelkező területen, a szennyvízhálózat kiépítéséig a szennyvíz tisztítása és elhelyezése szakszerű közműpótló létesítményekkel oldandó meg. A szakszerű közműpótló berendezések alkalmazása esetén a szennyvíz, illetve a tisztított szennyvíz végső elhelyezése történhet zárt tárolóba történő gyűjtés után engedélyezett települési folyékony hulladék fogadótelepre szállítással. A szennyvíz elszikkasztása esetén a külön jogszabályban foglaltak betartandók.

(3) Új épület építése esetén a jogszabályban meghatározott gépjármű-várakozó- és tároló-helyek telken belül, illetve az OTÉK előírásaiban meghatározott módon biztosítandók.

(4) A tervezési területen állandó használatra szánt lakókocsi, konténer nem helyezhető el.  

(5) Mikrohullámú átjátszó torony nem helyezhető el ökológiai folyosó területén, Natura 2000 védettségű területen, magterületen, pufferterületen, tájvédelmi körzet területén, belterületen, illetve belterület 500 m sugarú környezetében, kivétel ez alól a külterületi gazdasági terület és a mezőgazdasági üzemi terület.

(6) Új utcai kerítés csak a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási vonalra, ennek hiányában az utcai telekhatárra helyezhető.


5. §


(1) Kialakult beépítésű utcában az ingatlan fő funkcióját betöltő új épület utcai homlok-falát az utcában jellemzőnek tekinthető kialakult építési vonalhoz kell igazítani.

(2) Gazdasági és különleges területeken – ha a szabályozási terv szigorúbban nem rendelkezik – porta épület esetében az előkert 0 méter, egyéb funkciójú épület esetében 5 méter. Porta épület legfeljebb 30 m² bruttó alapterülettel alakítható ki.

(3) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén új épület csak a hatályos jogszabályban előírt oldalkert megtartásával és az építmények közti tűztávolság és telepítési távolság biztosításával helyezhető el.

(4) Hátsókert mélysége – ahol a szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik - legalább 6 m, Lf-3 jelű építési övezetben tűzfalas kialakítás esetén 0 méter.

(5) Az elő- és oldalkert előírt, vagy a szabályozási terven jelölt legkisebb méretén belül nem lehet:

1. növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház), fóliasátor;

2. szennyvízszikkasztó műtárgy;

3. árnyékszék;

4. kemence, húsfüstölő;

5. állatkifutó;

6. trágyatároló, komposztáló, továbbá

7. siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló

(6) A lakóterületen az építési telkeknek az épület elhelyezésére szolgáló, a telek közterületi határvonala felé eső 15 m-es mélységű területrészén különálló árnyékszék, állattartó épület, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, valamint ömlesztett anyag,- folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.


6. §


(1) Az állattartás céljára szolgáló létesítmény építése, bővítése esetén betartandó védőtávolságok:


lakóépülettől

(m)

ásott kúttól

(m)

fúrt kúttól

(m)

vízvezetéktől

(m)

kerti csaptól

(m)

Baromfi félék  ketrece, ólja, kifutója

6

10

5

2

1

Kistestű haszonállat istállója, ólja, kifutója

10

15

5

2

3

Nagytestű haszonállat istállója, kifutója

10

15

5

2

3

Trágyatároló

15

15

10

5

5

1 - tyúk, gyöngyös, pulyka, lúd, kacsa, galamb, stb.

2 - juh, kecske, sertés

3 - ló, öszvér, szarvasmarha, szamár, bivaly, stb.

(2) Falusias lakóterületen a legalább 600 m²-es telek, az építési övezeti előírások figyelembevétele mellett beépíthető.

(3) Oldalhatáron álló beépítés esetén az épületek szabadonállóan is elhelyezhetők az oldalhatáron álló beépítésnek megfelelő építési helyen belül.


4. Épületek, építmények kialakítására vonatkozó általános előírások


7. §



5. Tűzvédelemi követelmények


8. §


(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

6. Általános földtani és talajvédelmi követelmények


9. §

(1)

(2)

(3)

(4) Felhagyott bányagödör területén épület nem helyezhető el, az építési hely határa az anyaglelőhelyek szélétől legalább 10 méter kell, hogy legyen.


10. §

(1)

(2)

(3)

(4) Vízeróziónak kitett területen erdőterület művelési ága nem változtatható meg. Kivételesen indokolt esetben a vízerózió által erősen veszélyeztetett rét- vagy legelő művelési ága erdőre változtatható.

(5) Széleróziónak kitett területen erdőterület művelési ága nem változtatható meg. Kivételesen indokolt esetben a szélerózió által erősen veszélyeztetett rét- vagy legelő művelési ága erdőre változtatható.

(6) Nitrátérzékeny területbe tartozó földrészleteken a vizek nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében a vonatkozó jogszabályi előírásokat kötelező betartani.





7. Ásványvagyon gazdálkodási követelmények


11. §


(1)

(2) Nyersanyag kitermelés nem folytatható belterületen, valamint beépítésre szánt területen.

(3)


8. A települési környezet védelmének általános szabályai


12. §


(1) A település területén csak olyan tevékenységek folytatása engedélyezhető, amelynek szennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a hatályos jogszabályokban megengedett határértékeket.

(2)

(3) A település területén keletkező, összegyűjtött települési hulladékot és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet csak közegészségügyi és környezetvédelmi hatóságok által engedélyezett lerakóhelyen szabad elhelyezni.

(4) Az állattartó telepek létesítésekor és üzemeltetésekor a „helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályait” és a „Helyes gazdálkodási gyakorlat” előírásait be kell tartani.

(5) A termőföldeken a földhasználó köteles olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, mely a külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket figyelembe veszi.

(6)


13. §


(1)

(2) A vizek nitrát szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében követendők a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat szabályai.

(3) A település csapadékvíz hálózatában összegyülekező vizet be kell vezetni a befogadóba, a termőföldön történő elszikkasztása tilos.

(4) A csapadékvizek károkozás nélküli elvezetéséről gondoskodni kell. Szennyezett csapadékvizek élővízbe nem vezethetők.

(5) A vizek és a közcélú vízilétesítmények kezelésére jogosult és köteles személyek a vizek és egyes közcélú vízilétesítmények mentén az azokkal kapcsolatos vízgazdálkodási szakfeladataik ellátására, a meder megközelítésére kizárólag állami tulajdonú vízfolyások (Rinya patak) mentén a partvonaltól számított 6 méterig, egyéb vizek és közcélú vízilétesítmények partvonalától számított 3 méterig parti sáv biztosítandó.


14. §


(1) A község területén keletkező, 50 kg-ot meghaladó állati tetemeket átmeneti, állati tetemgyűjtő konténerbe kell elhelyezni, ahonnan a szakhatóságok által elfogadott megsemmisítő-helyre kell elszállítani.

(2) Jelentős zajkibocsátást okozó tevékenységek esetén be kell tartani a jogszabályban előírt zaj- és rezgésterhelési határértékeket.

(3) 2 m2 –nél nagyobb felületű reklám-, és hirdetőtáblák termőföldön történő elhelyezése jogszabály szerint történhet.

(4) A tulajdonos feladata folyamatosan gondoskodni a termőföldön elhelyezett hirdetőtáblák melletti területek gyommentesítéséről, továbbá a termőföldek között elhelyezkedő úthálózat fenntartásáról (gyommentesítés, kátyúzás, műtárgyak karbantartása, vízelvezetés megoldása).


15. §


(1)

(2) A község közigazgatási területén történő növényültetésnél az 3. számú mellékletben megadott értékek betartandók.

(3) A község közigazgatási területén utcafásítás, közkert, közpark, intézményi kertek kialakításánál a függelék f) pontjában felsorolt díszfák ültethetők.

(4) Szélerőművek létesítésére vonatkozó előírások:

1. Szélerőmű nem helyezhető el belterületen, ökológiai folyosó területén, magterületen, pufferterületen, Natura 2000 védettségű területen, tájvédelmi körzet területén, tájképvédelmi területen.

2.


9. A természet védelmének általános szabályai


16. §


(1)

(2) A táj jellege, a természeti értékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében az ökológiai folyosó, magterület, pufferterület, Natura 2000 védettségű terület, tájvédelmi körzet területén törekedni kell:

1. A terület-felhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére.

2. A vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek kíméletével kell végezni.

3. Nyomvonalas létesítmények, berendezések elhelyezésénél, kialakításánál törekedni kell a tájba illesztésre.

4. A területen birtokközpont nem alakítható ki, azonban a birtoktest kialakításához szükséges területnagyságba az övezetben lévő telkek beleszámíthatók.

(3) Tájképvédelmi terület övezetébe tartozó területeken az alábbi előírások betartandók:

1. A tájképet jelentősen megváltoztató, a terepszinttől 10 m-nél magasabb, vagy 400 m2 beépített területnél  nagyobb építmények tájba illesztett módon kell elhelyezni.

2. A területen 15 m-nél magasabb, és 800 m2-nél nagyobb beépített területű építmények nem helyezhetők el a  beépítésre szánt területek kivételével.

3. Az övezetben bányászati tevékenység a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint folytatható, az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján.

4. Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

(4)

(5) Böhönye közigazgatási területén található - e rendelet függelékének e) pontjában felsorolt - ex lege védett lápok a törvény erejénél fogva védelem alatt állnak.

(6) Jelen rendelet függelékében felsorolt botanikai értékek – külön helyi értékvédelmi rendelet alapján - helyi védelemben részesülnek.


                                           II. FEJEZET

A TERVEZÉSI TERÜLET TERÜLETFELHASZNÁLÁSA


10. A település területének felhasználása


17. §


(1) A beépítésre szánt területek az alábbi építési övezeteket tartalmazzák:

1. falusias lakóterület;

2. kisvárosias lakóterület

3. kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület;

4. jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület;

5. egyéb ipari gazdasági terület;

6. különleges - sport, temető, vásártér, mezőgazdasági üzemi, szennyvíz-elhelyezési és kezelési, idegenforgalmi - terület.

(2) A beépítésre nem szánt területek az alábbi övezeteket tartalmazzák:

1. közlekedési és közműterület;

2. vízgazdálkodási terület;

3. zöldterület;

4. gazdasági rendeltetésű erdőterület;

5. védelmi rendeltetésű erdőterület;

6. egészségügyi-szociális, turisztikai erdőterület;

7. általános mezőgazdasági terület;

8. védett általános mezőgazdasági terület;

9. kertes mezőgazdasági terület;

10. természetközeli terület.


III. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK


11 . Lakóterületek szabályozása


18. §

(1) Lf-1, Lf-2, Lf-3 jelű falusias lakóterület telkein az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

1. Lakóépület;

2. Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény;

3. A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;

4. Szálláshely szolgáltató épület;

5. A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari és egyéb – nem nagyüzemi – gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény;

6. Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;

7. Sportépítmény,

8. Gépjárműtároló.

(2)


19. §


(1) Lakóépület építménymagasságát meghaladó épület csak az utcai építési vonaltól mért 25 m telekmélységen túl helyezhető el.

(2) Lf-3 jelű falusias lakóterületen a hátsókert legkisebb mérete 0 m, Lf-1, Lf-2 jelű falusias lakóterületeken – amennyiben a szabályozási terv másként nem rendelkezik - legalább 6 m.

(3) Új telekalakításra és építési tevékenységekre vonatkozó előírások:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti jele

beépítés módja

legkisebb kialakítható területe (m2)

legkisebb kialakítható szélessége

(m)

legkisebb kialakítható mélysége

(m)

legnagyobb beépítettsége (%)

építmények legnagyobb építmény­magassága (m)

minimális zöldfelületi aránya

(%)

Lf-1

O

900

16

40

30

4,5*

40

Lf-2

O

900

16

40

30

5*

40

Lf-3

O

600

16

-

30

4,5*

40

O - Oldalhatáron álló;

* - mező- és erdőgazdasági építmények, valamint az állattartásra és terménytárolásra szolgáló falusi gazdasági épületek esetén: 7 m;, oktatási létesítmények esetén: 7 m; igazgatási, oktatási létesítmények esetén: 7 m;


(4)


20. §


(1) Lk-1, Lk-2, Lk-3, Lk-4 jelű kisvárosias lakóterület telkein az alábbi épületek és létesítményeik helyezhetők el:

1. Lakóépület;

2. A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;

3. A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény;

4. Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;

5. Sportépítmény;

6. Gépjárműtároló.

7. a vonatkozó jogszabály előírásainak figyelembevételével kivételesen szálláshely-szolgáltató épület, igazgatási épület is elhelyezhető.

(2) Lk-5, Lk-6 jelű kisvárosias lakóterület telkein egyházi épület és kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(3) Lk-5, Lk-6 jelű kisvárosias lakóterületen telekmegosztás nem engedélyezhető.

(4) A kisvárosias lakóterületeken haszonállat-tartás nem megengedett.

(5) Új telekalakításra és építési tevékenységekre vonatkozó előírások:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti jele

beépítés módja

legkisebb kialakítható területe (m2)

legkisebb kialakítható szélessége

(m)

legkisebb kialakítható mélysége

(m)

legnagyobb beépítettsége (%)

építmények legnagyobb építmény­magassága (m)

minimális zöldfelületi aránya

(%)

Lk-1

O

1200

22

35

50

7,5

40

Lk-2

Z

600

16

30

50

7,5

20

Lk-3

O

2000

40

40

20

7,5*

50

Lk-4

Z

800

16

40

50

7,5**

30

Lk-5

Sz

1000

-

-

50

5**

30

Lk-6

O

1000

-

-

50

5**

30

Sz-szabadonálló, Z-zártsorú

*sportcsarnok esetében 8,5 m

**harangtorony, harangláb esetében 12 m


12. Gazdasági területek szabályozása


21. §


(1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Gksz-1 jelű kereskedelmi-szolgáltató területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

mindenfajta, nem jelentős mértékben zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;

a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások;

igazgatási és egyéb irodaépület;

üzemanyagtöltő.

(3) Gksz-2  jelű kereskedelmi-szolgáltató területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

mindenfajta, nem jelentős mértékben zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;

a területen meglévő lakóépületek felújíthatók, korszerűsíthetők, és a korszerűsítés érdekében egy alkalommal

legfeljebb 25 m2 hasznos alapterülettel bővíthetők, azonban a területen a meglévő lakásszám nem növelhető és új lakás nem hozható létre.

 igazgatási és egyéb irodaépület;

üzemanyagtöltő.

(4) Gksz-3 és Gksz-4 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

mindenfajta, nem jelentős mértékben zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;

igazgatási és egyéb irodaépület;

gépjárműtároló;

üzemanyagtöltő.

(5) Gip-1 jelű egyéb ipari gazdasági területen elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei helyezhetők el.

(6) Gip-2 jelű, jelentős mértékben zavaró hatású ipari gazdasági területen a különlegesen veszélyes (pl. fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények helyezhetők el.

(7) Az építési övezetben alkalmazandó előírások:



AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti jele

beépítés módja

legkisebb kialakítható területe (m2)

legkisebb kialakítható szélessége

(m)

legkisebb kialakítható mélysége

(m)

legnagyobb beépítettsége (%)

építmények legnagyobb építmény­magassága (m)

minimális zöldfelületi aránya

(%)

Gksz-1

Sz

1500

25

-

40

10

30

Gksz-2

Sz

1000

20

-

40

6

30

Gksz-3

Sz

2000

20

-

40

6

30

Gksz-4

Sz

2000

20

-

40

7

30

Gip-1

Sz

2000

30

50

35

10

25

Gip-2

Sz

2000

30

-

30

8

40

Sz- Szabadon álló


(8) Gazdasági területen a tűzoltóvíz biztosítása az ingatlan tulajdonosának, használójának a feladata a vonatkozó tűzvédelmi jogszabályok alapján.


13. Különleges területek szabályozása


22. §


(1) Kt jelű különleges (temető) területen csak a kegyeleti rendeltetésű építmények és járulékos építményeik helyezhetők el. A Kt jelű különleges terület bekerítendő, és a kerítés mentén – ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik – legalább 10 m szélességben a beültetési kötelezettség előírásai szerint többszintű növényzet telepítendő.

(2) Kt jelű különleges (temető) területen új temetkezési helyek kialakítása csak parcellázási terv alapján lehetséges.

(3) Kt jelű különleges (temető) területtől mért 200 m területsávon belül vendéglátó épület, szórakoztató létesítmény nem telepíthető.

(4) Ksp jelű különleges (sport) területen csak sportpályák, sportépítmények, és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el.

(5) Kv jelű különleges (vásártér) területen az alábbi építmények és létesítmények helyezhetők el:

1. a vásártartás építményei és kiszolgáló létesítményei;

2. kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épületek.

(6) Kid jelű különleges (idegenforgalmi) területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

1. lakóépület;

2. vendéglátó és szálláshely-szolgáltató épület;

3. egyéb közösségi szórakoztató és kulturális épület.

(7) Kmg-1 jelű (mezőgazdasági üzemi) különleges területen elsősorban az alábbi építmények helyezhetők el:

1. a növénytermesztéssel és tárolással kapcsolatos építmények;

2. állattenyésztéssel kapcsolatos építmények;

3. mezőgazdasági feldolgozó üzem;

4. szociális és adminisztrációs épületek;

5. igazgatási és egyéb irodaépület;

6. géptároló;

7. portaépület;

8. egyéb, a mezőgazdasággal kapcsolatos építmények.

(8) Kmg-2 jelű (mezőgazdasági üzemi) különleges területen elsősorban az alábbi építmények helyezhetők el:

1. a növénytermesztéssel és tárolással kapcsolatos építmények;

2. a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások vagy lakóépületek;

3. állattenyésztéssel kapcsolatos építmények;

4. mezőgazdasági feldolgozó üzem;

5. szociális és adminisztrációs épületek;

6. igazgatási és egyéb irodaépület;

7. géptároló;

8. portaépület;

9. egyéb, a mezőgazdasággal kapcsolatos építmények.

(9) Kszt jelű (szennyvíz-elhelyezési és kezelési) különleges területen csak a szennyvíz elhelyezés és tisztítás építményei helyezhetők el.

(10) Ksp, Kid, Kszt jelű különleges területek kialakult telekméretei nem csökkenthetők.

(11) A Kt, Ksp, Kv, Kid, Kszt jelű különleges területeken a haszonállat-tartás nem megengedett.

 (12) A Kv, Ksp, Kszt jelű különleges terület bekerítendő.



23. §

(1) Új telekalakításra és építési tevékenységekre vonatkozó előírások:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti jele

beépítés módja

legkisebb kialakítható területe (m2)

legkisebb kialakítható szélessége

(m)

legkisebb kialakítható mélysége(m)

legnagyobb beépítettsége (%)

építmények legnagyobb építmény­magassága (m)

minimális zöldfelületi aránya %

Kt

Sz

2000

40

-

10

4*

40

Ksp

Sz

15000

25

-

10

8

80

Kv

Sz

5000

40

100

10

4

80

Kid

Sz

10000

-

-

15

8

70

Kmg-1

Sz

3000

40

-

30

10**

40

Kmg-2

Sz

2500

30

-

30

10**

40

Kszt

Sz

2000

-

-

40

8

40

Sz- Szabadon álló

*- harangtorony, harangláb, templom esetében 10 m

**- Terményszárító és siló esetében 20 m


IV. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK


14. Közlekedési és közmű-elhelyezési területek szabályozása


24. §


(1) KÖu- jelű közlekedési (út) területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

1. gépjármű-, gyalogos- és kerékpáros közlekedési pályák;

2. utcabútorok, képzőművészeti alkotások;

3. közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések;

4. forgalomirányító és tájékoztató táblák, jelzések;

5.. közlekedési rendeltetésű épületek (buszváró, garázs).

(2) Az utak szabályozási szélességét legalább a szabályozási tervlapokon jelölt méretek szerint kell biztosítani.

(3) Az utak besorolása:

Kategória

Tervezési osztály

Út megnevezése

Övezet

Szabályozási szélesség

Országos gyorsforgalmi út

K.II.B.

M9 (Sopron-Szeged) autópálya (tervezett)

Köu-0

60 m

II. rendű főút

K.IV.A.


61. számú és 68. számú főút külterületi szakasza


Köu-1


Kialakult

20 m

Helyi gyűjtőút

B.IV.b.C.

K.V.C

B.V.c.C.

61. számú és 68. számú főút belterületi szakasza

66165. sz. Lászlómajori bekötőút

67302. sz. Böhönyei VÁV út

Köu-2

Kialakult

16 m

Kiszolgáló út

B.VI.d.C K.VI.C

Belterületi lakóutcák

Külterületi földutak, kiszolgáló utak

Köu-3

Kialakult

10 m, 12 m, 16 m, 20 m

kerékpárút

B.VII.

K. VII.

kerékpárút

-

2 m

önálló gyalogút

B.VIII.

belterületi gyalogutak

Köu-4

Kialakult


(4) A település mezőgazdasági földútjainak fenntartásáról (gyommentesítés, kátyúzás, műtárgyak karbantartása, vízelvezetés megoldása) a tulajdonosnak folyamatosan gondoskodni kell.



25. §


(1) Kök jelű területen csak gázfogadó (gáznyomás-csökkentő) műtárgy és tartozékai helyezhetők el.

(2) A terület bekerítendő.


15. Kötöttpályás közlekedési területek szabályozása


26. §


(1) KÖv jelű kötöttpályás közlekedési területbe tartozik a MÁV Somogyszob - Balatonszentgyörgy vasútvonal területe.

(2) A KÖv jelű övezet területén az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el szabadon álló beépítéssel, legfeljebb 6 m építménymagassággal:

1 a vasúti közlekedést kiszolgáló forgalmi és üzemi épület,

2 kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

3 gépjárműtároló.


16. Zöldterületek szabályozása


27. §


(1) Z-1 jelű zöldterületen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

1. utcabútorok, képzőművészeti alkotások;

2. közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések;

3. a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér);

4. vendéglátó épület;

(2) Z-2 jelű (kegyeleti park) zöldterületen újonnan az alábbi építmények és létesítmények helyezhetők el:

1. utcabútorok, képzőművészeti alkotások;

2. közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések;

(3) A Z-1 és Z-2 jelű övezet megengedett legnagyobb beépítettsége 2%-os, az elhelyezhető építmények megengedett legnagyobb építménymagassága 4,0 m, telek legkisebb kialakítható területe 2000 m².

(4) Közművezetékeket és műtárgyaikat, közvilágítási berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a meglévő fákat ne károsítsák.

(5) A területen haszonállat-tartás nem megengedett.


17. Erdőterületek szabályozása


28. §


(1) Erdőterületeken erdőgazdálkodási tevékenység az illetékes erdészeti hatóság engedélyével folytatandó.

(2) Eg jelű gazdasági rendeltetésű erdőterületen 10 hektárt meghaladó területnagyságú földrészleten a terület legfeljebb 0,5 %-os beépítettségével az erdő rendeltetésének megfelelő, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el szabadonállóan.

(3) Ev-1 jelű védelmi rendeltetésű erdőterületen a vonatkozó jogszabályban meghatározott erdőállomány kialakítandó.

(4) Ev-2 jelű védelmi rendeltetésű erdőterületen törekedni kell a vonatkozó jogszabályban meghatározott erdőállomány létrehozására.

 (5)Ev-1 jelű és Ev-2 jelű erdőterületeken épület nem helyezhető el.

(6) Et jelű egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületen 10 hektárt meghaladó területnagyságú földrészleten a terület legfeljebb 2 %-os beépítettségével az erdő rendeltetésének megfelelő, legfeljebb 3,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el szabadonállóan.

(7) Et jelű egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületen legfeljebb az ingatlan 50 %-ig tó létesíthető.

(8) Erdőterületek ökológiai folyosóba, magterületbe, pufferterületbe, Natura2000 védelembe vagy tájvédelmi körzetbe tartozó ingatlanaira e rendelet 16. § (2), (4) bekezdések előírásai is betartandók.


18. Mezőgazdasági területek szabályozása


29. §

(1) Mezőgazdasági területeken földművelési tevékenység csak a földművelésre vonatkozó jogszabályok betartása mellett folytatható.

(2) Má-1 jelű általános mezőgazdasági területen:  

1. növénytermesztés-, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás építményei helyezhetők el.

2. telekalakítás esetén legalább 6000 m2 területű, és legalább 30 m átlagos szélességű telek alakítható ki.

3. 1500 m2-nél nagyobb telken legfeljebb 3 %-os beépítettséggel mezőgazdasági rendeltetésű épületek helyezhetők el.

4. 6000 m2-nél nagyobb telken legfeljebb 1,5 %-os beépítettséggel, de legfeljebb 200 m2 alapterületű lakóépület is elhelyezhető.

5. új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 10 m előkert-mélységgel.

6. megengedett építménymagasság lakóépület esetén legfeljebb 4,5 m, egyéb gazdasági építmény esetén legfeljebb 7,5 m, terménytároló és terményszárító esetén pedig legfeljebb 12 m.

7. a területen a vonatkozó jogszabályok alapján birtokközpontok is kialakíthatók.

(3) Má-2 jelű védett általános mezőgazdasági területen: 

1. a területen 20 000m2 feletti telken, 3 %-os beépítettséggel az állattartáshoz, legeltetéshez szükséges épületek, építmények helyezhetők el legfeljebb 4,0 m építménymagassággal.

2. telekalakítás esetén legalább 20 000m2 területű, és legalább 100 m átlagos szélességű földrészlet alakítható ki.

(4) Mk-1 övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen:

1. az övezetben a kialakítható legkisebb telekméret 1500 m2, kialakítható legkisebb telekszélesség 14 m.

2. A területen csak mezőgazdasági rendeltetésű, legfeljebb 4 m építménymagasságú épület helyezhető el legfeljebb 3 % beépítettséggel, egy telken azonban legfeljebb 90 m2 beépített területtel.

3. Új épületet, építményt oldalhatáron állóan kell elhelyezni, legalább 5 m előkerttel. Megfelelő telekszélesség

esetén az épület az oldalhatáron álló beépítési módnak megfelelő építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhető.

4. A területen pince és kertépítészeti építmény (üvegház és fóliasátor) elhelyezhető.

5.

6. A területen birtokközpont nem alakítható ki.

(5) Mk-2 övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen:

1. Telekalakítás esetén legalább 1500 m2 területű, és legalább 14 m átlagos szélességű földrészlet alakítható ki.

2. A területen csak kertészeti építmény helyezhető el, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, legfeljebb 4 m építménymagassággal, szabadonállóan.

(6) Má-1 és Má-2 jelű mezőgazdasági területbe tartozó terület ökológiai folyosóba, magterületbe, pufferterületbe, Natura 2000 védelembe vagy tájvédelmi körzetbe tartozó ingatlanaira e rendelet 16. § (2), (4) bekezdések előírásai is betartandók.


19. Természetközeli területek szabályozása


30.  §


(1) Tk jelű természetközeli területbe a mocsár, nádas, ősgyep területek tartoznak.

 (2) A területen épületet elhelyezni nem lehet.

(3) Tk jelű természetközeli terület ökológiai folyosóba, magterületbe, pufferterületbe, Natura 2000 védelembe vagy tájvédelmi körzetbe tartozó ingatlanaira e rendelet 16. § (2), (4) bekezdések előírásai is betartandók.


20. Vízgazdálkodási területek szabályozása


31. §


(1) V-1 jelű vízgazdálkodási területen csak vízkárelhárítást szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) V-2 jelű vízgazdálkodási területen csak vízbeszerzést, kezelést és tárolást szolgáló létesítmények és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el. A terület bekerítendő, és a kerítés mentén növényzet (élősövény) telepítendő.

(3)

(4) V-3 jelű vízgazdálkodási területen a kialakult természetközeli állapotok megőrizendők.

(5) V-3 jelű vízgazdálkodási területen csak vízkárelhárítást és halászatot kiszolgáló építmények helyezhetők el.


V. FEJEZET

KIEMELTEN KEZELT TERÜLETEK SZABÁLYOZÁSA


21. Belterületi határ megállapítása


32. §


A település meglévő belterületi határvonala a szabályozási terven jelölt módon változtatható meg.


22. Védőtávolságok szabályozása


33. §


(1) Elektromos vezetékek mentén a szabványban előírt védőtávolságok betartandók.

(2) Földgázszállító-vezetékek mentén a jogszabályban előírt biztonsági övezetre vonatkozó előírások betartandók.

(3) Országos közutak melletti telken építmény csak külön jogszabályok betartása mellett helyezhető el.

(4) Természetes állapotú vízfolyások partvonalától mért 50 m, tavak partvonalától mért 100 m védőtávolságon belül épület nem helyezhető el.

(5) Meglévő állattartó telep korszerűsítése, bővítése, vagy új állattartó telep létesítése esetén a külön jogszabályok szerinti védőtávolságok betartandók.


34. §


(1) A külterületi szennyvízvezeték védőtávolsága 3-3 m.

(2) A külterületi vízvezeték védőtávolsága 4-4 m.

(3) A külterületi telefon gerincvezeték védőtávolsága 3-3 m.

(4) Szennyvízátemelők, szennyvíztisztító telepek, szennyvíz iszapkezelők vonatkozásában – azok technológiájától, nagyságától és védettségétől függően a hatályos jogszabály állapít meg védőtávolságot.


VI. FEJEZET

A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK SZABÁLYOZÁSA


23. Az épített környezet védelmének szabályozása


35. §



36. §


24. A helyi védelem szabályozása


37. §



(1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmények, objektumok körét jelen rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. Az ebben felsorolt helyi művi értékeket a Képviselőtestület helyi védetté nyilvánítja.

(2) A helyi védetté nyilvánított objektumok esetén az általános érvényű szabályokon kívül az alábbiak is betartandók:

1. homlokzat színezésénél a helyi védettség alatt álló épületek meglévő vagy javasolt színezését kell figyelembe venni, homlokzati kialakításuk simított vakolattal kell történnie;

2. az épületen loggia vagy erkély nem létesíthető;

3. a lakóépület utcai - közterületi határvonal felé eső - homlokzatán, illetve az utcai homlokzattól mért 10 méteres távolságon belül nem helyezhető el az épületen:

3.1.klímaberendezés,

3. 2. mesterséges szellőztető,

3. 3. hőcserélő berendezés,

3. 4. távközlési telekommunikációs eszköz,

3. 5. égéstermék-kivezető tartozéka,

3. 6. árnyékoló szerkezet,

3. 7. gázvezeték,

3. 8. mérőműszer (pl. villanyóra, gázóra).

4. épületen, kerítésen csak az adott ingatlanon működő intézmény, vállalkozás reklámozását szolgáló, legfeljebb 0,5 m2 nagyságú reklámtábla, hirdető felület helyezhető el, az épület formavilágához, anyaghasználatához, színezéséhez illeszkedően, utcaképet nem zavaró kialakítással.

(3) Védett épületet eredeti (hagyományos) tömegében, tetőformájában kell megtartani, érintetlenül hagyva az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek).

(4) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, illetve bővítését a védettség nem akadályozza.

(5) Védett épület csak úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve az a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.


38. §


(1)

(2) A helyi építészeti értékek védelme és a településkép alakítása érdekében a vonatkozó jogszabályok alapján helyi építészeti-műszaki tervtanács működtethető, amelynek működéséről szóló rendeletében meghatározott módon és az abban foglalt esetekben a tervtanács általi véleményezést kell lefolytatni.

(3)


VII. FEJEZET

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK


25. Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés


39. §


26. Beültetési kötelezettség


40. §


(1) A szabályozási tervlapokon beültetési kötelezettségre jelölt területeken, illetve a különleges mezőgazdasági üzemi és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület-felhasználásba sorolt ingatlanok telekhatára mentén, ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik, 10 méteres sávba, 3 szintes növényzet telepítendő az ingatlanon lévő épület használatbavételéig – kivéve, ha a telekhatár különleges mezőgazdasági üzemi vagy kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területbe sorolt ingatlannal határos.

(2) Beültetési kötelezettségű területen épület nem helyezhető el, kivétel porta épület.

(3) A beültetési kötelezettséggel érintett telkeken a növénysáv legfeljebb 2 helyen, 6 méter szélességben megszakítható, saját út és közmű szükséglet kialakítása céljából.

(4) Beültetési kötelezettségű területen kizárólag őshonos fafajok telepíthetők.


27. Helyrehozatali kötelezettség


41. §


(1)

(2)

VII/A. FEJEZET


                                               28. A rendelet szabályozási terv mellékletei


41/A.§


2. számú melléklet: Sz-1 jelű Külterületi Szabályozási Terv;

3. számú melléklet: Sz-2/A, Sz-2/B jelű Belterületi Szabályozási Terv;


VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


(1) Jelen rendelet a kihirdetés után 30 nappal lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatályba helyezésével - a többször módosított - Böhönye község helyi építés szabályozásáról szóló 4/2005. (V. 3.) számú rendelete hatályát veszti.


Böhönye, 2016. december  23.



………………………………………                                         …………………………………………

            Zsoldos Márta Piroska                                                                         Vezér Ákos

                   polgármester                                                                                    jegyző





1. melléklet a 4/2011. (IV. 20.) önkormányzati rendelethez


A legkisebb ültetési távolságok

1. Beépítésre szánt területeken ültetési távolságok a telekhatárok és a növények között, nem közterülettel határos területeken:

a.) szőlő, valamint 2, 0 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és díszcserje (élő sövény) esetén                                                                                                                                           1 m,

b.) 3, 0 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és díszfa, valamint gyümölcs és díszcserje esetében                                                                                                                                      1,5 m,

c.) 3, 0 méternél magasabbra növő fák és cserjék esetén:                                                                                                                                                                                                  3 m,

d.) 5,0 méternél magasabbra növő fák és cserjék esetén (cseresznye-, dió- és gesztenyefa, díszfa, fenyőfa)                                                                                                                                                                                                                                                       lakóterületen             6 m,

                                                                                                                 egyéb területen    3 m,

2. Beépítésre szánt területeken ültetési távolságok a telekhatárok és a növények között, közterülettel határos területeken:

a.) Sövény ültethető a telekhatárra.

b.) Sövény kivételével az ültetési távolságok az 1-es pontban megadottak szerint.

3. Beépítésre nem szánt területeken a telekhatárok és a növények között:

a.) szőlő, valamint 2, 0 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és díszcserje (élő sövény) esetén                                                                                                                                           0,8 m,

b.) 3, 0 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és díszfa, valamint gyümölcs és díszcserje esetében                                                                                                                                     2,0 m,

c.) 3, 0 méternél magasabbra növő fák és cserjék esetén:                                                     3,5 m                                                                                    

d.) 5,0 méternél magasabbra növő fák és cserjék esetén (cseresznye-, dió- és gesztenyefa díszfa, fenyőfa,)                                                                                                                                                                                                                                                     Mke-1 övezetben        3,5 m,

                                                                                                                  egyéb területen     6 m,

3. Legkisebb telepítési távolság szomszéd épülettől:

a.) 2 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és díszcserje (élő sövény) esetén              1,5 m

b.) 3, 0 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és díszfa, valamint gyümölcs és díszcserje esetében                                                                                                                                       2,5 m,

c.) 3, 0 méternél magasabbra növő fák és cserjék esetén:                                                     3,5 m

d.) 5,0 méternél magasabbra növő fák és cserjék esetén (cseresznye-, dió- és gesztenyefa díszfa, fenyőfa,)                                                                                                                                6 m



2. melléklet a 4/2011. (IV. 20.) önkormányzati rendelethez


Sz-1 jelű Külterületi Szabályozási Terv;


3. melléklet a 4/2011. (IV. 20.) önkormányzati rendelethez


Sz-2/A, Sz-2/B jelű Belterületi Szabályozási Terv





Függelék a 4/2011. (IV. 20.) önkormányzati rendelethez


a.)



b.)


c.)


d.)A település helyi botanikai értékei


Parkok, kertek, fák:

1. Festetics-kastély parkjában található dendrológiai értékek: Magyar kőris csoport, Szomorú bükk és japánakác, Páfrányfenyők, tiszafák, juharok és hársak.

2. Kastély kápolna körüli vadgesztenyék.

3. Széchenyi és Árpád utcakereszteződésnél található fehér nyárfa csoport.

4. Vasútállomáson lévő kocsányos tölgyfa.

5. Kossuth Lajos utcai közpark fái. Közülük a legértékesebbek a következők:

- Kocsányos tölgyfa

- Korai juharfák

- Kislevelű hársfa

6. Köztemetőben lévő Kislevelű hársfák.

7. Fő út 28. szám előtti fenyőfa.

8. Egészségház udvarán található hársfák.


e.)A település hrsz- szerinti ingatlanai, amelyeken ex lege védett lápok találhatóak

0359, 0362/5, 0365


f.)A település zöldfelületeire javasolt díszfák listája


Utcai sorfa – elektromos légvezeték alá

Acer platanoides 'Globosum' (Gömb juhar)

Fraxius ornus ’Mecsek’ (Gömb kőris)

Prunus fruticosa 'Globosa' (Gömb meggy)

Robina pseudoacacia 'Umbraculifera' (Gömb akác)

Malus purpurea 'Eleyi' (Díszalma)


Utcai sorfa – keskeny utcába

Acer platanoides ’Olmstedt’ (Oszlopos juhar)

Carpinus betulus 'Fastigiata' (Oszlopos gyertyán)

Quercus robur' Fastigiata' (Oszlopos tölgy)


Díszfa- széles utcába és egyéb zöldfelületekre

Acer platanoides

Acer pseudoplatanus

Celtis occidentalis

Fraxius ornus

Fraxius excelsior

Fraxius angustifolia

Platanus acerifolia

Quercus robur

Sorbus intermedia

Sophora japonica

Tilia cordata

Tilia tomentosa


g.)


h.)


i.)A rendezési tervek alkalmazása során betartandó főbb jogszabályok


1. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

2. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

3. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény

4. A természet védelemről szóló 1996. évi LIII. törvény

5. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény

6. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény

7. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény

8. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény

9. A postai szolgáltatásról szóló 2012. évi CLIX. Törvény

10. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. Törvény valamint a végrehajtására kiadott 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet

11. Az Országos Településrendezési és Építészeti Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet

12. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet

13. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet

14. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet

15. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Kormányrendelet

16. A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó 120/1999. (VIII. 6.) Kormányrendelet

17. A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Kormányrendelet

18. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Kormányrendelet

19. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Kormányrendelet

20. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet

21. A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Kormányrendelet

22. A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Kormányrendelet

23. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Kormányrendelet

24. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 2.) Kormányrendelet

25. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 24.) Kormányrendelet

26. A felszín alatti vízkészletbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet

27. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet

28. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet

29. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet

30. A zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet

31. A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet

32. A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet

33. A távközlési létesítmények elhelyezéséről szóló 9/2000. (IV. 19.) KHVM rendelettel módosított 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet

34. Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet

35. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet

36. A villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet

37. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni vádelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet