BÖHÖNYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETE

16/2014(XI.28.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A 16/2013(VI. 28.) SZÁMÚ   AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZÓLÓ RENDELETE MÓDOSÍTÁSÁRA

Böhönye Község Önkormányzatának Képviselő- testülete, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében a 32. cikk (1) bekezdés d) pontja alapján  meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja  :

1.§

A módosított 16/2013 (VI.18.) számú az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelete (továbbiakban: SZMSZ) 5.§(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 (2)  Az önkormányzati rendeletekben szabályozott, és a rendeletekben a bizottságokra, a polgármesterre, vagy a jegyzőre átruházott hatásköröket az adott tárgykört szabályozó önkormányzati rendeletek tartalmazzák.

2. §

Az SZMSZ 9.§- a helyébe a következő rendelkezés lép:

A képviselő testület – július és augusztus hónap kivételével–általában havonta egy alkalommal tart rendes ülést, és ülésein szünetet tarthat.

3.§

Az SZMSZ 10.§- a következő bekezdésekkel egészül ki:

(4) A Mötv. 44.§-ában foglaltakon túl rendkívüli sürgősségű ülést hív össze a polgármester, ha a testület döntése halasztást nem tűrő módon szükséges. Pl.: időjárás okozta katasztrófa helyzet, vagy vis maior esemény, vagy rövid határidős pályázat benyújtási lehetőség. stb.

(5) A (4) bekezdésben szereplőülés összehívható távközlési eszköz telefon vagy email útján. Ha az összehívás oka azt nem indokolja, akkor az időpont az összehívás napjára nem szólhat.

(6)  A rendkívüli sürgősségű ülésre is lehetőleg az írásos előterjesztéseket el kell készíteni, de a képviselők számára az ülés kezdetén, ha az ott kerül kiosztásra, időt kell biztosítani annak megismerésére, illetve az előterjesztést az ülésen részletesen ismertetni és indokolni kell.

(7) Rendes ülés az előre tervezett napirendeket, és kötelezően megtárgyalandó napirendeket tárgyaló testületi ülés. Minden előre nem tervezett ülés rendkívüli, vagy rendkívüli sürgősségű ülés.   Csak rendes ülésen tárgyalható a polgármester két ülés közti időben végzett munkájáról szóló beszámoló, a lejárt határidejű döntések végrehajtásáról szóló jelentés, valamint az átruházott hatáskörű döntésekről szóló tájékoztató.

                                                                  4. §

(1) Az SZMSZ 13.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A képviselő- testületet írásbeli –papíralapú–meghívóval lehet összehívni. Nem szükséges írásbeli meghívó az SZMSZ 10.§ (4) bekezdésében szabályozott esetben.

(2) Az SZMSZ 13.§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(6)  A képviselő- testület rendkívüli és rendkívüli sürgősségű ülésének időpontját a polgármester tűzi ki. A rendkívüli és a rendkívüli sürgősségű ülés összehívásakor a meghívót a polgármester az ülés előtt legalább 24 órával korábban az összehívás okának megjelölésével küldi meg. Az írásbeli meghívó és az előterjesztések kiküldése mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény a képviselő- testület ülésének azonnali megtartását indokolja.

(3)Az SZMSZ 13.§ (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(7)  A jegyző gondoskodik a képviselő- testület működésével kapcsolatos közérdekű adatok közzétételéről.

5.§

Az SZMSZ 17. §(4) helyébe a következő rendelkezés lép: 

4) A rendes üléseken nem kerülhet a képviselő testületi ülésen kiosztásra

a) a Mötv. 41.§ (6) bekezdés szerinti intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése, létesítő okiratának módosítása,

b) önkormányzati társulás létrehozásáról, alapító iratáról társulási szerződéséről az ahhoz való csatlakozásról szóló előterjesztés, társulási megállapodás megkötése. 

c)  rendeletalkotás, vagy módosítás,

d) testvér települési megállapodás megkötése.

6.§

Az SZMSZ 24. §- a a következő bekezdésekkel egészül ki.

(6) Nem lehet az e § (1) bekezdésében írt napirendről levételi indítvánnyal élni,

     a Mötv. 44.§ a szerint  összehívott és az e rendelet 10§ (4) szerint  összehívott ülésen.

(7) Nem  lehet az e §(3) bekezdésében írt napirend elnapolási indítvánnyal élni  a Mötv 44.§-a alapján összehívott, és az e rendelet 10.§ (4) bekezdése  szerint összehívott testületi ülésen.

7.§

Az SZMSZ 30. §(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

(2) A megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: minősített többség) az Mötv.-ben meghatározottakon túl:

a) gazdasági program, közép-és hosszú távú program, annak végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásához,

b) a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása

c) gazdasági társaság alapításához, gazdasági társaságba történő belépésről, gazdasági    társaság üzletrészének átruházásáról szóló döntéshez,

d) kitüntetések és elismerő címek, díszpolgári cím adományozásához,

e) fegyelmi eljárás megindításához,

f) a képviselő rendbírsággal való sújtásához.

g) amennyiben a vagyontárgy értéke a költségvetési törvényben meghatározott, az ellenérték fejében történő hasznosítással és elidegenítéssel kapcsolatos kötelező versenyeztetést megalapozó értékhatárt meghaladja: az önkormányzati vagyontárgy visszterhes szerződéskeretében történő elidegenítéséhez, hasznosításának átengedéséhez, valamint gazdasági társaságba viteléről, vagyonkezelésbe adásáról és haszonélvezeti jogának átengedéséről szóló döntéshez, továbbá az elővásárlási jogról való lemondáshoz,

 h) önkormányzati vagyon ingyenes hasznosításáról vagy tulajdonjogának ingyenes átruházásáról, forgalmi értéktől alacsonyabb értéken történő elidegenítéséhez valamint az ingyenes használatba adott vagyon fenntartására, állagának megóvására vonatkozó kötelezettségnek az önkormányzat általi átvállalásáról szóló döntéshez,

i.) a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;

j.) közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;

k.) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

l.) a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

m.) állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

n.) a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

o.) az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

p.) a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;

r.) területszervezési kezdeményezés,

s.) az önkormányzati törzsvagyon körébe tartozó ingatlan forgalomképessé nyilvánításához.

                                                                 8.§

Az SZMSZ 31.§ helyébe a következő rendelkezés lép :

31.§

(1) A képviselő testület írásbeli jegyzőkönyv készül 1 példányban.

(2) Az írásos jegyzőkönyv az Mötv.-ben meghatározottakon túl tartalmazza:

 a) az elhangzott interpellációt, az arra adott szóbeli válasz lényegét, az interpelláló véleményét, és a képviselő testület döntését,

 b)a napirenden kívül felszólaló nevét, felszólalása lényegét,

 c) az elhangzott bejelentések lényegét.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) az ülésre szóló meghívó, a 10.§ (4) bekezdését  kivéve 

b) az előterjesztések és azok mellékletei,

c) a névszerinti szavazás névsora,

d) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv,

e) a képviselői interpellációra,kérdésre adott írásbeli válasz,

f) a jelenléti ív.

(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv is tartalmazza a zárt ülésen hozott határozat szövegét és kihirdetésének tényét, ha azt adatvédelmi szabályok lehetővé teszik.

(6)  A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személy jogosultak.

(7) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(8) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyv  megőrzéséről.

(9)A Böhönyei Közös Hivatalban ügyfélfogadási időben biztosítani kell a hozzátartozó dokumentumokkal együtt a jegyzőkönyv egy példányának –a zárt ülés kivételével –a megtekintését, az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett.

(10) Az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és

 - személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - biztosítja a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

(11) Az önkormányzat rendszeresen közzéteszi a tevékenységével kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörére, illetékességére, szervezeti felépítésére, szakmai tevékenységére, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, az általa kezelt adatfajtákra és a működéséről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodására vonatkozó - adatokat.

(12) A fent említett adatok nem ismerhetők meg, ha azok bírsági eljárással vagy közigazgatási hatósági eljárással érintettek.

                                                                        9. §

(1) Az SZMSZ 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(5) A (10) bekezdésben foglalt kivétellel a rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (a továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak.

(2) Az SZMSZ 32. §(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(7) A rendelet-tervezetet úgy kell a véleményezésére bocsátani, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő álljon rendelkezésre a rendelettervezet érdemi megítéléséhez, a vélemények kifejtéséhez.

(3) Az SZMSZ 32. §(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(8) A beérkezett vélemények, valamint a véleményezésre jogosultak nevének és címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított 1 évig történik. Az adatkezelés magában foglalja az említett adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is.

10.§

Az SZMSZ 35.§(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

 (6) A normatív határozatot a Hivatal hirdetőtábláján kell kihirdetni.

11.§

Az SZMSZ 44.§-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

Az alpolgármesterek minden hét hétfőn és csütörtökön 15 órától 16 óráig tartanak félfogadást a Hivatalban.  

12.§

(1)       Az SZMSZ 45.§(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3)  A jegyző az Áht. előírásai alapján a költségvetési rendelete tervezetet egyezteti, és egyezetését írásban rögzíti.

(2)       Az SZMSZ 45.§(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : 

(4) A jegyzői  tisztség  betöltetlensége, vagy a jegyző tartós akadályoztatása esetén –legfeljebb hat hónap időtartamra –a jegyzői feladatokat a Böhönyei Közös Önkormányzati Hivatal jegyző által kijelölt ügyintézője  ügyrendi helyettesként látja  el.

13.§

Az SZMSZ 48.§ -a helyébe a következő rendelkezés lép:

 A Képviselő-testület a képviselők részére, ha a képviselő az önkormányzat döntése alapján egy adott ügyben az önkormányzat képviselőjeként jár el, és e munkája során az önkormányzat közigazgatási területén kívül végzett tevékenységével kapcsolatos utazási vagy szállásköltsége merül fel, akkor a felmerült utazás és szállásköltség megtérítéséről a testület döntése alapján,számla alapján  a polgármester dönt.

14.§

Az SZMSZ 50. §- a helyébe a következő rendelkezés lép: 

 Az 50. § címe hatályát veszti, és az 50.§ helyébe a következő rendelkezés lép: A képviselő részére a feladatainak maradéktalan ellátásához a technikai, adminisztrációs feltételeket a Hivatal biztosítja.

                                                                  15.§

Az SZMSZ 53. §- a helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) A bizottságok a működési szabályait tartalmazó ügyrendjüket–a rendelet keretei között –maguk állapítja meg. A bizottsági ügyrendet a bizottság megalakulását követő 30 napon belül a jegyzőnek meg kell küldeni. Az ügyrendjét az érintett bizottságnak folyamatosan felül kell vizsgálnia, figyelemmel a rendelet és a jogszabályok változásaira.

(2) A Képviselő- testület működésére vonatkozó szabályokat a napirendről való levételnél azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a levételt a bizottság elnöke kezdeményezheti, továbbá elnapolás és vita lezárása esetén azzal az eltéréssel, hogy az elnapolásra és vita lezárására a bizottság bármely tagja javaslatot tehet.

(3) A Bizottság a képviselő- testületi döntésre előkészítési, beszámolási hatáskörébe és feladatkörébe tartozó kérdésekben előterjesztés benyújtására –a benyújtásra jogosultakon túl a bizottsági elnök is jogosult.

(4) A bizottság üléseit az elnök –az ülést megelőzően legalább három nappal

–írásban hívja össze.

(5)A közös hivatal jegyzője - vagy az általa megbízott személy - tanácskozási joggal vesz részt a bizottság ülésén.

(6) A bizottság határozatot hoz.

(7) A bizottság működéséhez szükséges tárgyi feltételeket a jegyző biztosítja.

16.§

Az SZMSZ 54. § - a helyébe a következő rendelkezés lép 

(1) A bizottság elnöke:

a) összehívja és vezeti a bizottság üléseit,

b) kiadmányozza a bizottság döntéseit,

c) ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását,

d) képviseli a bizottságot,

e) a bizottsági ülések között munkakapcsolatot tart fenn a Böhönyei Közös Önkormányzati Hivatal tárgy szerint i ügyintézőivel   és az intézményvezetőkkel.

(2) A bizottság elnök akadályoztatása esetén annak helyettesítését a bizottsági tagok közül a testület tagjai közül megválasztott legidősebb bizottsági tag látja el.

                                                                       17.§

Az SZMSZ 66.§-a helyébe

Vagyonnyilatkozat tételre kötelezett munkakörök

A vagyonnyilatkozat –tételre kötelezettek jegyzékét e rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

18.§

(1) Az SZMSZ 12.§- a, a  rendelet hatálybalépésével együtt hatályát veszti , és  a 12/2014 (X.22.)számú rendelet  5. §- a helyébe a következő rendelkezés lép: Az SZMSZ 50.§ (2) és (3) bekezdése  2014 . december 31-én hatályát veszti .

(2) Hatályát veszti az SZMSZ 5. számú melléklete, és helyébe jelen rendelet 1. számú melléklete lép.

(3)Hatályát veszti az SZMSZ 6. számú melléklete, helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép

(4) Az SZMSZ mellékletei kiegészülnek e rendelet 3. számú mellékletével, amely az SZMSZ 8. számú mellékletévé válik.

(6) Az SZMSZ mellékletei kiegészülnek e rendelet 4. számú mellékletével,. amely a rendelet 9. számú mellékletévé válik.

(7 ) E rendelet 2014. december 1. napján lép hatályba.

Böhönye 2014. november 26.

Zsoldos Márta Piroska                                                              Hoffmanné dr. Németh Ildikó

   polgármester                                                                               jegyző

1. számú melléklet

TANÁCSKOZÁSI  JOGGAL MEGHÍVANDÓK A TESTÜLET  ÜLÉSÉRE

A.) állandó meghívottak :

a jegyző,

a kommunális csoportvezető,

jegyzőt helyettesítő ügyintéző,

pénzügyi vezető,

pályázati referens,

az önkormányzat által fenntartott intézményvezetők, 

B.) eseti jelleggel meghívottak :

a polgármester rendelkezése alapján, a bizottsági elnökök javaslatainak figyelembevételével meghívandó személyek,

a napirend szerint illetékes önkormányzati intézmény vezetője,

az előterjesztő javaslata alapján azt a személy, illetve annak a szervezetnek a vezetője,akinek jelenléte a napirend tárgyalásánál szükséges,

bizottság nem képviselő testületi tagja,

egyes napirendi pontok előadója,

szakértő,

 választókerület országgyűlési képviselője,

akit a polgármester megjelöl.

2.számú melléklet

Vagyonnyilatkozat tételre köteles munkakörök

2007. évi CLII. tv . 3.§ (1) bek . c. pontja   

   - kommunális csoport vezetője,

    - Művelődési ház vezetője 

2007. évi   CLII. tv. 3.§ (3) bek eb)ec)  alpontja, 

         képviselő,

         nem képviselő testületi bizottsági tag.   

                                                                                       3. számú melléklet

A polgármester, az alpolgármesterek, a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételével, nyilvántartásával, ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról

Böhönye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzati képviselői vagyonnyilatkozat-tételi eljárással kapcsolatos szabályokat az alábbiakban állapítja meg:

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.         Vagyonnyilatkozatot kell tennie:

- a képviselőknek

-a polgármesternek,

-a képviselők közöl választott alpolgármester/eknek,

-a nem a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesternek ( a továbbiakban együtt:  képviselő)

fentiekkel közös háztartásban élő házas- vagy élettársnak, valamint gyermeknek (a

továbbiakban: hozzátartozó)

képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjának .

2.         Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül a törvény szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének (e § tekintetében együtt: hozzátartozó) vagyonnyilatkozatát. A külsős alpolgármesterre vonatkozó határidő, tekintettel arra, hogy őt nem közvetlen választással, az általános önkormányzati választások napján választják, hanem az alakuló vagy az azt követő ülésen választják mega megválasztásának dátumától kezdődik.

3. A képviselő a vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő hozzátartozók vagyonnyilatkozatát is. A képviselő felelőssége és kötelezettsége, hogy a saját vagyonnyilatkozatának leadásával egyidőben valamennyi vagyonnyilatkozat tételére kötelezett családtagjának vagyonnyilatkozata is leadásra kerüljön. Kiskorú gyermek nevében a vagyon-nyilatkozatot törvényes képviselője teszi meg.

4. A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – az önkormányzati képviselő e tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, így

 - a képviselő-testület ülésén - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon – nem kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;

- a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást nem kérhet,

- nem kérheti, hogy az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz mellékeljék, vagy kérésére a véleményét rögzítsék a jegyzőkönyvben;

- tanácskozási joggal nem vehet részt a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Nem javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását. Nem kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek - a képviselő- testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;

-  megbízás alapján nem képviselheti a képviselő-testületet;

- a polgármestertől nem igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben nem kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;

- a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület nem téríti meg.

    - nem szólhat hozzá a tanácskozáshoz (csak mint a többi állampolgár szólhat hozzá) és a döntéshozatalban sem vehet részt (nem szavazhat)

5. A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság az  Pénzügyi és Ügyrendi bizottság( továbbiakban : bizottság ) tartja nyilván és ellenőrzi. Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – közérdekből nyilvános. Az önkormányzati képviselő és hozzátartozója tárgyévben tett vagyonnyilatkozatának benyújtását követően, az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatukat a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság a képviselőnek visszaadja. Az önkormányzati képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

5. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

6. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívására az önkormányzati képviselő köteles saját, valamint a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell

7.A polgármesterre vonatkozó szabályok:

A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell az önkormányzati képviselőre vonatkozó vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat.

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztása miatt

-           a polgármester nem gyakorolhatja e tisztségéből eredő jogait (Mötv. 67. §),

-           nem illetik meg a járandóságok, juttatások mindaddig, amíg be nem nyújtja a vagyonnyilatkozatát. Sem képviselői jogait, sem polgármesteri tisztségéből eredő jogait nem gyakorolhatja.

8.) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjaira vonatkozó külön szabályok

A bizottság nem képviselő tagja aVnytv. 3. § (3) bekezdés eb) pontja értelmében vagyonnyilatkozat tételre kötelezett, azért mert önállóan vagy testület tagjaként – feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás tekintetében javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult.

Nyilatkozat tételére a Vnytv. tv (2007. évi CLII.tv.)rendelkezéseit kell alkalmazni. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ebben az esetben a szervezeti és működési szabályzatban kell feltüntetni. A bizottságok nem képviselő tagjainak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüket a megválasztásukat követő 30 napon belül kötelesek teljesíteni, majd ezt követően kétévente, az esedékesség évében június 30-ig.Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségüket az önkormányzat SZMSZ-e  melléklete tartalmazza.  A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadása esetén a bizottság nem képviselő tagjának megbízatása a Vnytv. erejénél fogva megszűnik (Vnytv. 9. § (2) bek.).

II.

A VAGYONNYILATKOZAT KEZELÉSÉVEL ÉS NYILVÁNTARTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK

1.         A Képviselő-testület a polgármesteri, az alpolgármesteri és képviselői nme képviselői bizottsági tag(a továbbiakban együtt: képviselői) vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzését a bizottság látja el. .

2.         A Bizottság alapvető feladati a képviselői vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatban:

a)         tájékoztatja a képviselőket a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről,

b)         igénylő nyilatkozatot ad ki a vagyonnyilatkozat-tételére kötelezett képviselők részére,

c)         tájékoztatja a képviselőket a vagyonnyilatkozat kitöltésének szabályairól, egyidejűleg a képviselő rendelkezésére bocsátja a megfelelő számú vagyonnyilatkozat nyomtatványokat,

d)        igazolást ad ki a kitöltött vagyonnyilatkozatok átvételéről,

e)         az átvett vagyonnyilatkozatokat elkülönítetten kezeli,

f)         nyilvántartást vezet az átvett vagyonnyilatkozatokról, valamint az ellenőrzési eljárás során a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokba történő betekintésről,

g)         hozzáférhetővé teszi (az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével) a képviselői vagyonnyilatkozatokat,

h)         a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén felhívja az érintettet az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok közlésére,

i)          ellátja a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

j)          a bizottság felhívására a képviselő a saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat köteles haladéktalanul írásban bejelenteni (Mötv. 39. § (5) bek.);

k)         - mind a képviselői, mind a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokra vonatkozó azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg (Mötv. 39. § (5) bek.);

l)          - a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottságnál bárki kezdeményezheti, az eljárás eredményéről a bizottság a soron következő képviselő-testületi ülésen köteles tájékoztatást adni (Mötv 39. § (4) bek.);

m)        - a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó azonosító adatokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell (Mötv. 39. § (5) bek

III.

A VAGYONNYILATKOZAT ELLENŐRZÉSÉVEL ÉS A VAGYONNYILATKOZATI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

1.         A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A képviselői vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezheti.

2.         A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Amennyiben az eljárásra irányuló kezdeményezés nem határozza meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság a kezdeményezőt hiánypótlásra hívja fel. Ha a kezdeményező a hiánypótlásnak tizenöt napon belül nem tesz eleget, a Bizottság eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

Azonos módon jár el a Bizottság, ha megállapítja a kezdeményezésről, hogy az nyilvánvalóan alaptalan.

3.         Ugyanazon képviselő esetében a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás megismétlésének csak abban az esetben van helye, amennyiben az eljárásra irányuló kezdeményezés új tényállítást, (konkrét adatot) tartalmaz. Új tényállítás nélkül a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos megismételt eljárására irányuló kezdeményezést a Bizottság eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

4.         A Bizottság eljárására a képviselő-testületi zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

5.         A képviselő vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatok az azonosító adatokon kívül nyilvánosak, azt bárki megtekintheti, míg a képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

6.         Amennyiben a képviselővel szemben vagyoni helyzetére vonatkozóan bejelentést tesznek, a Bizottság a bejelentést követő 5 munkanapon belül tájékoztatja a képviselőt a bejelentés tartalmáról, és megküldi részére „az ellenőrzési eljárással kapcsolatos adatlap” – ot.

7.         A képviselő a Bizottság tájékoztatását követően köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat.

Azonosító adatok körébe tartoznak

a)         ingatlanokra vonatkozóan: az ingatlan pontos címe, - település, kerület, út, utca, házszám, az ingatlan bejegyzéséről rendelkező határozat száma,

b)         hozzátartozókra vonatkozóan: születési idő, hely, anyja neve, állandó lakásának címe,

c)         a gépjárművekre vonatkozóan: a személygépkocsi, tehergépjármű rendszáma, alvázszáma,

d)        a védett műalkotásra, gyűjteményre vonatkozóan: a műalkotás alkotójának neve, az alkotás címe, a gyűjtemény megnevezése,

e)         az értékpapírban elhelyezett megtakarításra vagy egyéb befektetésre (részvény, kötvény, részjegy, nagy értékű biztosítás stb.) vonatkozóan azok sorszáma,

f)         takarékbetétben elhelyezett megtakarításra vonatkozóan: hitelintézet neve, betétkönyv száma és az abban elhelyezett összeg,

g)         hitelintézeti számlakövetelésre vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelésre vonatkozóan: a pénzkövetelés jogcíme, a kötelezett neve, lakcíme, a követelés összege, a szerződés (követelés) kelte, lejárati ideje,

h)         hitelintézettel szembeni tartozásra vonatkozóan: a tartozás megnevezése, összege, kelte, lejárati ideje,

i)          a magánszeméllyel szembeni tartozásra – ha a magánszemély ehhez hozzájárul – vonatkozóan: a hitelező neve, lakcíme, a tartozás összege, kelte, lejárati ideje,

j)          a gazdasági társaságban fennálló tisztségére vagy érdekeltségére vonatkozóan: cégbejegyzés száma, a gazdasági társaság székhelye, nyereségből való részesedés.

8.         Az azonosító adatokat csak a Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 5 napon belül a nyilvántartásból törölni kell.

9.         A Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás eredményéről írásban tájékoztatást ad a Képviselő-testület soron következő ülésén.

10.       A Bizottság tevékenységét, a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyviteli feladatainak ellátását (nyomtatványok elkészítése, átadás – átvétel) a bizottság tagjai végzik.

11.       A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a hozzátartozói vagyonnyilatkozatba és az ahhoz kapcsolódó „adatlapba” történő betekintést „A betekintési nyilvántartáson” írásban dokumentálni kell.

12.       Ha a vagyonnyilatkozat-tételére kötelezett képviselő írásban bejelenti a Bizottságnak, hogy a közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs és gyermek esetében a közös háztartásban élés megszűnt, a Bizottság köteles haladéktalanul intézkedni az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatok visszaadásáról.

13.       A képviselő megbízatásának megszűnésekor a Bizottság köteles a vagyonnyilatkozat-tételére kötelezett képviselő részére a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot visszaadni. A képviselő az átvétel tényét a „Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatok”-ról című kimutatáson írásban igazolja.

IV.

A KÉPVISELŐI VAGYONNYILATKOZATOKKAL ÖSSZEFÜGGŐ ADATVÉDELMI RENDELKEZÉSEK

1.         A képviselő vagyonnyilatkozata nyilvános.

2.         A hozzátartozók vagyonnyilatkozata és az annak ellenőrzéséhez szolgáltatott azonosító adatok, valamint a képviselő vagyonnyilatkozatának ellenőrzéséhez szolgáltatott azonosító adatok nem nyilvánosak.

A képviselői vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok kezelése

3.         A Bizottság elnöke felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat és azokhoz kapcsolódó egyéb iratokat az 1-2. pontokban foglalt adatvédelmi szabályoknak megfelelően, az egyéb iratoktól fizikailag elkülönítetten, a Böhönyei Közös Önkormányzati Hivatal  jegyzői lemezszekrényében tárolják.

4.         A Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat az iratkezelési szabályzatban foglaltaknak megfelelően iktatja.

5.         A vagyonnyilatkozatokról a Bizottság elnöke köteles nyilvántartást vezetni, amelynek tartalmi elemei: sorszám, a nyilatkozattételére kötelezett neve, hozzátartozói vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok, a képviselői megbízatás (közös háztartásban élés) megszűnése esetén a hozzátartozói vagyonnyilatkozat visszaadásának időpontja, a képviselő aláírása.

6.         A hozzátartozók vagyonnyilatkozatát és az annak ellenőrzéséhez szolgáltatott azonosító adatokat tartalmazó dokumentumot, valamint a képviselő vagyonnyilatkozatának ellenőrzéséhez szolgáltatott azonosító adatokat – a velük kapcsolatos, tényleges, az ellenőrzéshez kapcsolódó eljárási cselekmények időtartamát kivéve – zárt borítékban kell tárolni.

A vagyonnyilatkozatot tartalmazó boríték átadásának, lezárásának szabályai

7.         A képviselő a saját vagyonnyilatkozatát nyitott, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat külön-külön zárt borítékban adja át a Bizottságnak. A képviselő a borítékokra rávezeti a nevét, a hozzátartozó esetében a képviselő neve után hogy hozzátartozói nyilatkozatot hányat adott le, s azok milyen hozzátartozók feleség,élettárs, gyermekek esetén a képviselő neve után egy gyermek, két gyermek, három gyermek stb. megjelölést.

8.         A Bizottság az átvételkor a borítékokra ráírja a vagyonnyilatkozatokról felfektetett dokumentum abc szerinti sorszámát.

9.         A boríték lezártnak tekinthető, amennyiben azt leragasztották és a ragasztásnál a képviselő ellátta kézjegyével.

10.       A képviselői vagyonnyilatkozatot az önkormányzati képviselőnek az új vagyonnyilatkozat benyújtásával egyidejűleg vissza kell adni.

A betekintési jog gyakorlásának szabályai

11.       A képviselői vagyonnyilatkozatba a Bizottság elnökének jelenlétében - az ellenőrzési eljáráshoz szolgáltatott azonosító adatok kivételével - bárki betekinthet.

12.       A képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozatába, valamint az azonosító adatokba kizárólag a Bizottság jogosult betekinteti, ellenőrzés céljából.

13.       A betekintési jog gyakorlását a Bizottság elnöke biztosítja.

14.       A hozzátartozó vagyonnyilatkozatába történő betekintést a betekintési nyilvántartáson a Bizottság elnökének dokumentálni kell. A betekintési nyilvántartás az alábbi tartalmi elemeket rögzíti:

a)         a betekintő neve,

b)         a betekintés időpontja (év, hó nap),

c)         a betekintő aláírása, esetleges megjegyzése.

15.       A vagyonnyilatkozatok és nyilvántartások tárolásával kapcsolatban az alábbi adatvédelmi szabályokat kell betartani.

16.       A betekintésről jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítéséről a Bizottság Elnöke gondoskodik. A jegyzőkönyv tartalmazza a betekintés időpontját, helyét, a betekintő nevét lakcímét, a betekintés tényét.

17.       A betekintési jog gyakorlása szükségszerűen nem von maga után ellenőrzési eljárást.

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatban

keletkezett iratokat kezelők személyi felelőssége

18.       A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a Bizottság elnöke felel.

19.       A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokkal összefüggő dokumentumokat kezelők felelősségének tartalma:

a)         a Bizottság elnöke felel:

-           a vagyonnyilatkozattal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint az SZMSZ, és e mellékletben rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények teljesítésének ellenőrzéséért,

b)         a képviselő felelőssége:

-           a képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak,

-           a képviselő felelős továbbá azért, hogy a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos nyomtatványok a hozzátartozóhoz eljussanak, és a kitöltött nyomtatványok zárt borítékban az Pénzügyi Ügyrendi Bizottság elnöke részére átadásra kerüljenek.

4. számú melléklet

                              Szociális bizottság feladat és hatásköre

A szociális bizottság feladatai:

- a.) önkormányzati rendeletben biztosított felhatalmazás alapján I. fokú önkormányzati hatósági jogkört gyakorol,

b.) figyelemmel kíséri és elemzi illetékességi területén élők szociális helyzetét, erről évente a költségvetési koncepció elfogadását megelőzően beszámol a Képviselő-testületnek,

c.) előzetesen véleményezi a feladat és hatáskörébe tartozó rendelet-tervezeteket,

d.) kapcsolatot tart a helyi illetve területi, térségi és országos szintű szociális feladatkörben tevékenykedő szakmai szervezetekkel, intézményekkel és társadalmi szervezetekkel, javaslatot terjeszt a Képviselő-testület felé az ezekkel történő kapcsolatfelvételre,

e.) javaslatot terjeszt a képviselő-testület elé a költségvetés módosítására feladat és hatáskörének ellátásához szükséges pénzügyi fedezet biztosítása érdekében,

f.) előzetesen véleményezi a Képviselő-testület azon előterjesztéseit, amelyek feladat és hatáskörét érintik,

g.) javaslatot terjeszt a Képviselő-testület elé a feladat és hatáskörét érintő rendelet megalkotására, illetve rendelet módosítására

h.)  figyelemmel kíséri a lakosság egészségügyi helyzetét,

i.)  részt vesz az intézmények egészségügyi ellenőrzésében,

j)figyelemmel kíséri a nyugdíjasok és egyedülálló idős személyek életét.

k.)  Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 35. § (3) bekezdése szerinti bizottsági vélemény kialakítása a Szociális Bizottság költségvetési koncepcióban a szociális- és gyermekvédelmi területen tervezett bevételek és kiadások nagyságáról, teljesíthetőségéről,

l.)ellenőrizheti az önkormányzattal szerződéses kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatóknál a feladat ellátására vonatkozó szerződésben foglaltak teljesülését,

m.) a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását elemzi

n.) kapcsolatot tarthat községben működő egészségügyi szolgáltatókkal, egészségügyi hatósággal, egészségbiztosítási szervvel,

o.) a feladatkörébe tartozó területen működő társadalmi, egyházi,alapítványi, karitatív és egyéb segítő szervezettel, valamint a foglalkoztatás elősegítése, a

 munkanélküliség enyhítése érdekében a munkaadókkal, munkavállalókkal, a Munkaügyi Központtal ,

p.) Szociális Bizottság figyelemmel kísérheti

- jogszabályi keretek között a lakosság egészségügyi ellátását, az összegyűjtött adatok elemzése alapján koncepciót dolgoz ki az egészségügyi ellátás fejlesztésére, illetve meghatározza a statisztikai elemzésekből adódó feladatokat,

- a megbetegedési és halálozási mutatókat, az adatok birtokában javaslatokat készít a prevenció és az ellátó rendszer működését illetően, ennek érdekében prioritásokat határoz meg, és véleményezi a gyógyító ellátás struktúráját,

- az egészséges községközösségi feltételeinek elősegítése érdekében az erre vonatkozó mutatókat,egészségügyi helyzetének alakulását,

- a község lakói szociális helyzetének alakulását,

- rendszeresen értékeli a lakhatás problémáit.