BÖHÖNYE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

1/2009. (II. 16.) számú

 rendelete

A szociális ellátások helyi szabályozásáról

/egységes szerkezetben/

Böhönye Község Önkormányzata képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított – 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 1. §-ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1), (3) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében, 37. § (1) bekezdés d) pontjában, 37/A. § (3) bekezdésében, 38. §-ának (9) bekezdésében, 43/B. § (1), (3) bekezdésében, 45. § (1), (3) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. § (2), (5) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. §-ának (3) bekezdésében, 55/C. § (4) bekezdésében, 60. § (3) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, a 115. § (3) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:[1]

I. FEJEZET

 

Általános rendelkezések

A rendelet célja

A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

   1. §

A rendelet hatálya kiterjed:

(1) Böhönye Önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.

(2) Az Szt.6.§-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Böhönye község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(3) Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(4) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(5) A 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásiról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.[2]

(6) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében Böhönye Önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra. 

  

Eljárási rendelkezések

2. §

(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a körjegyzőségen lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.

 (2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott intézmény (Gyermekjóléti és Szociális Intézményfenntartó Társulás – a továbbiakban Alapszolgáltatási Központ) útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Központ vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjedhet ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.

(5) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

3. §

(1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

- az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a.) c.) h.) pontjában szereplő adatait,

- az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

(2) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete, minden esetben benyújtandó.

(3)  A jogosultság megállapításakor:

- a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

- a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

(4) Jövedelem igazolható:

- havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,

- munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,

- a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,

- vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.

(5) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni:

- a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

- a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.

(6) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(7) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Körjegyzőség nyilvántartásában fellelhetők,  valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

(8) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó szociális ellátás esetén, az eljárás során a végzési döntési formába tartozó hatáskör gyakorlását a polgármesterre ruházza.[3]

4. §

(1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

5. §

(1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Körjegyzőség már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető. 

6. §

(1) A rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él.

(A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtása esetén, védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 20 %-a, de összesen legfeljebb 60%-a nyújtható természetben.(Szt. 47. § (2) bek.))

7. §

  

A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

8. §

A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell.

9. §

A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.

II. FEJEZET

 

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint:

a.)rendszeres szociális segélyt,

1. foglalkoztatást helyettesítő támogatás[4]

c.)rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,

d.) időskorúak járadékát,

e.) lakásfenntartási támogatást,

f.) ápolási díjat (18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását végző személy kérelmére),

g.) átmeneti segélyt,

            h.) rendkívüli gyermekvédelmi támogatást,

i.) temetési segélyt,

            j.) szülési támogatást,

            k.) Bursa Hungarica támogatást,

            l.) természeti erők okozta kárenyhítési támogatást

                       

állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).

Aktív korúak ellátása

 Rendszeres szociális segély

10. §

(1) A rendszeres szociális segélyre, és foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására Böhönye község Önkormányzata a Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.[5]

 (2) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként az Alapszolgáltatási Központtal köteles együttműködni.

10/A. §

Az aktív korúak juttatás feltételei

1. A rendszeres szociális segélyre jogosultak és a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők esetében a juttatások feltételeit Böhönye község Önkormányzata a Szt. rendelkezéseiben foglaltak szerint, változtatás nélkül alkalmazza.
2. Az aktív korú juttatást kérelmező, illetve az ellátásra jogosult személy köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani. A lakókörnyezet rendezettségére vonatkozóan az Szt. 33. § (7) bekezdésében foglaltak az irányadók.
3. A juttatást kérelmező, valamint az ellátásra jogosult az (2) bekezdésben előírt kötelezettségét megszegi, ha:

Lakóház (családi ház):

-    az épület állaga veszélyezteti az emberi életet és testi épséget

• a lakóház környezetében jelentős mennyiségű hulladékot halmoz fel
• a lakóház környezetében csekély mennyiségű, de emberi egészségre ártalmas veszélyes hulladékot halmoz fel
• a lakóház környezete gyomos, elhanyagolt, az emberi élettér, egészséges környezet alapvető elvárásainak nem felel meg,
• az udvarban, kertben található tárgyak rendben tartását elmulasztja
• a kerítéssel kívül határos területen, járdán hulladékot tárol
• az épület, járda hó-és jégmentesítési kötelezettségét elmulasztja
• egészségre veszélyes kártevők elszaporodásának meggátolását elmulasztja.

Lakás:

-    a lakás állaga veszélyezteti az emberi életet és testi épséget

• a lakásban, annak közvetlen környezetében jelentős mennyiségű hulladékot halmoz fel
• a lakásban, annak közvetlen környezetében csekély mennyiségű, de emberi egészségre ártalmas veszélyes hulladékot halmoz fel
• egészségre veszélyes kártevők elszaporodásának meggátolását elmulasztja.

4. A kérelem benyújtója, az ellátásra jogosult az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölését tartalmazó felhívástól számított 5 napon belül köteles eleget tenni az
   (2) bekezdésben előírt kötelezettségnek.[6]

11. §

  

Az együttműködés eljárási szabályai

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre köteles.

     

Az együttműködési kötelezettség kiterjed:

• az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vételre
• beilleszkedést segítő programról való írásbeli megállapodás megkötésére
• a programban foglaltak teljesítésére

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv: az Alapszolgáltatási Központ.

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy köteles:

- a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél, nyilvántartásba vétel céljából (kivéve az RSZS-re egészségkárosodott jogcímen jogosultak),

- együttműködni az együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést segítő program elkészítésében

- a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a megállapodást megkötni,

- köteles a folyamatos kapcsolattartásra az együttműködésre kijelölt szervnél, és a megállapodásban foglalt időközönként, de legalább 3 havonta az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni.

(4) Az Alapszolgáltatási Központ a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:

a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi,

b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt az Szt. 37/D. § (2) bekezdése szerinti beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a program típusáról, az együttműködés eljárási szabályairól,

c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot (63/2006. (III.27.) Korm.r. 17. §. (10) bek.),

f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

g) a (4 ) bekezdés e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

h) az előírt határidők (15 nap, 60 nap) be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztás okának igazolására,

- a személyes találkozásokra szóló értesítést, a találkozást megelőzően 5 nappal korábban kell kézbesíteni.

• az előírt határidő elmulasztásának okát, indokoltságát minden esetben hiteltérdemlően írásban igazolni kell.
• az előírt határidő elmulasztásának okát minden olyan irat, vagy igazolás (pl. orvosi vagy egyéb igazolás) tanúsíthatja, amely kétséget kizáró módon utal az adott élethelyzet halaszthatatlan voltára,
• az igazolást 5 napon belül lehet benyújtani,

i) vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az előírt képzésen, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e,

 j) elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket,

      indokok:

• egészségi állapot romlása,
•  igazolható családi események,
• gyermek és időskorú családtagokat érintő sürgős, halaszthatatlan teendők,
• hivatalos teendők,
• rendkívüli időjárási körülmények,

k) az igazolási kérelem elutasítását követő 3 napon belül a mulasztásról értesíti a jegyzőt,

- a jegyző 2 napon belül írásban tájékozatja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztásról, illetve az ismételt mulasztás következményeiről.)

(5) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy beilleszkedését segítő program a következőkre terjed ki:

• az Alapszolgáltatási Központ munkaerő-piaci integrációt célzó oktatási, képzési, munkavégzésre történő felkészülést segítő programjaiban való részvételre,
• az ahhoz kapcsolódó életmódformáló tanácsadásokon, szociális, mentális képességek fejlesztéseken való aktív részvételre.

(6)[7]

12. §

Az együttműködési kötelezettség megszegése  

(1) Együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az érintett személy:

• aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő elmulasztása,(pl. megállapodás megkötésére előírt határidő elmulasztása)
• megjelenési kötelezettség elmulasztása,
• képzésen való részvétel elmulasztása,
• előírt programban való részvétel elmulasztása.

13. §

Az együttműködési kötelezettség megszegésének következményei

1. Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan az együttműködésre kijelölt szervnél két éven belül ismételten megszegi, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni.

(2) Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a lakókörnyezete rendben tartására vonatkozó, a Szt. 33. § (7) bekezdése szerinti feltételeknek - a felszólítás ellenére - nem tesz eleget, a rendszeres szociális segély összegének folyósítását egy hónapra fel kell függeszteni.[8]

14. §

(1) Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával.

(2) Ha a rendszeres szociális segély összege a (1) bekezdésben foglalt számítás szerint a havi ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani.     

14/A. §[9]

Az aktív korúak ellátására jogosult személyeknek további mentesítési feltételei

Az aktív korúak ellátására jogosult személyeknek a közfoglalkoztatásban történő részvételt akadályozó vagy kizáró családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel az alábbi élethelyzetek vehetők figyelembe:

- egészségkárosodás 40% (orvosi szakvélemény alapján)

            - terhesség (orvosi szakvélemény alapján)

            - pszichiátriai kezelés (orvosi szakvélemény alapján)

            - hozzátartozó ápolása (nem a Ptk. 685.§ b) szerinti hozzátartozó)

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

15. §

1. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a hozzá kapcsolódó kiegészítő gyermekvédelmi támogatás tekintetében Böhönye Község Önkormányzata az Gyvt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

(2) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezménynek havi összege a Gyvt.-ben kötelezően előírt összeg (Gyvt. 19. §. (2) bekezdés).

(3) A támogatás iránti kérelmet, írásban a Körjegyzőség hivatalába lehet benyújtani, melyről a hatáskör gyakorlója a körjegyző dönt.

Időskorúak járadéka 

 

16. §

(1) Az időskorúak járadékának megállapítására Böhönye Község Önkormányzata az Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza. 

(2) Az időskorúak járadékának megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez csatolni kell a nyomtatványban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratot.(pl: nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolás).

(3) Az időskorúak járadékának havi összege az Szt-ben kötelezően előírt összeg (Szt.32/C.§.).

 

Lakásfenntartási támogatás

17. §[10]

(1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt.

(2) Normatív lakásfenntartási támogatás esetén a lakásfenntartás elismert havi költségére, az elismert lakásnagyságra valamint a lakásfenntartási támogatás havi összegére az Szt. szabályait változtatás nélkül kell alkalmazni.

(3) Böhönye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság a kérelem benyújtójának, illetve az ellátás jogosultjának a lakókörnyezete rendezettségének állapotához is köti. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező köteles gondoskodni az által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház, annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos területe, járda tisztán tartásáról, továbbá az ingatlan állagának rendeltetésszerű használhatóságáról, valamint higiénikus állapotának biztosításáról. A lakókörnyezet rendezettségére vonatkozóan az Szt. 33. § (7) bekezdésében és e rendelet 10/A. § foglaltak az irányadók. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

  

18. §[11]

19. §

(1) Ugyanazon lakásra vonatkozóan lakásfenntartási támogatás csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekintetni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

  

20. §

(1) Megszűnik a támogatás:

- a megállapított idő elteltével,

- a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával.

(2)[12]

Szociális tűzifa juttatása[13]

: 

20/A §

(1)A településen szociális tűzifa juttatása természetbeni támogatásban részesülhet az a rászoruló, akinek jövedelmi és vagyoni helyzete miatt aránytalan nehézséget okoz lakásának a fűtése, és a tűzifa juttatás nélkül lakását az emberi tartózkodásra alkalmas hőmérsékletre nem tudja felfűteni.

(2) Jövedelmi helyzete miatt rászorult az, ahol az közös háztartásban élők egy főre jutó jövedelme nem  haladja meg a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíj   150%-át.

 (3)A szociális tűzifajuttatásra vonatkozó kérelmet a Böhönyei Közös Önkormányzati Hivatalhoz kell benyújtani. A kérelemben  meg kell jelölni, hogy a kérelmező aktív korúak ellátásában,  időskorúak járadékában,adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásban, vagy – tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására – lakásfenntartási támogatásban részesül- e.

(4)Azok a rászorultak, akik a (2) bekezdésben foglalt ellátásokban nem részesülnek e rendelet 3.§- ában, továbbá a 63/2006 (II. 27.) Korm. r. szerint igazolják jövedelmi és vagyoni viszonyaikat. Be kell csatolniuk a lakásfenntartási költségeiket igazoló számláikat, befizetési bizonylataikat, bérleti szerződésüket, pénzintézeti hiteltartozásuk bizonyítékait, rendszeres befizetéseik igazolásait.

(5)A  szociális tűzifajuttatásnál az elbírálás során előnyt éveznek  azok az (1) bekezdésben írt rászorultak, akik aktív  korúak ellátásában,  időskorúak járadékában,adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásban, vagy – tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására – lakásfenntartási támogatásban részesülnek.

(6)A juttatható szociális tűzifa mértéke fűtési szezononként  háztartásonként legfeljebb 5 m3 tűzifa . Ugyanazon lakásra vonatkozóan szociális tűzifa juttatás támogatás csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(7) A szociális célú tűzifára való jogosultságról a polgármester határozattal dönt.

(8) Önkormányzati tulajdonú vegyes, vagy egynemű akác, éger stb. tűzifa kedvezményes áron is juttatható a rászorultnak. A fa  tényleges eladási ára és a juttatott ár közötti különbség minősül szociális tűzifa juttatásnak.  E juttatott ingyenes hányadról a polgármester határozattal dönt.

 (9)[14] Amennyiben a tűzifa juttatása a (8) bekezdésben foglaltak szerint kedvezményes áron történik, a juttatott fa kedvezményes ára megfizetésére a polgármester részletfizetést engedélyezhet. A részlet havi mértékéről és időtartamáról a támogatás mértékéről szóló döntésben kell rendelkezni.

10) [15]A kedvezményezett áron történő eladásról adásvételi szerződést kell kötni.

Az adásvételi szerződésben a részletfizetés 6 hónapnál hosszabb időtartamra nem terjedhet ki. A fa birtokba adására csak a részletek megfizetése után kerülhet sor.

Ápolási díj

 

21. §

(1) A képviselő-testület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150%-át.

 (2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt. 43. §-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 25.§-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.

22. §

Az ápolási díj havi összege az Szt-ben kötelezően előírt összeg. (Az Szt. 44. § (1) bekezdés c) pontja alapján az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.)

23. §

  

(1)E rendelet alapján adható méltányossági ápolási díj megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

2. A támogatás iránti kérelmet a Körjegyzőség hivatalába lehet benyújtani

24. §

Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése

(1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.

(2) A házi segítségnyújtást végző intézmény, az Alapszolgáltatási Központ az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését évente legalább két alkalommal ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, jelzéssel él a jegyző felé.

  

Átmeneti segély

 

25. §.

Böhönye Község Képviselő-testülete a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt.

26. §

(1)   Átmeneti segélyben kell részesíteni kérelemre azt a személyt:

a.) akinek 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg.

b.) egyedülálló esetén az 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

(2) Az átmeneti segély - rászorultsághoz igazodva - legalább 1.000 Ft, maximum 10.000 Ft lehet. 

(3) A segély rendkívüli méltánylást érdemlő esetben /pl.: hosszabb kórházi ápolás, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, stb./ hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben az átmeneti segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Egyedi mérlegelés alapján a segély mértéke az 50.000 Ft-ot nem haladhatja meg.

(4) Az ilyen esetekben a hatáskör gyakorlója beszámolási kötelezettséggel tartozik a Képviselő-testület felé.

27. §

(1) Az átmeneti segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakhatási körülményeinek részletes ismerete szükséges.

(2) Sürgős szükség esetén - ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget - a segély, bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján kiutalható.

28. §

1. Az átmeneti segély iránti kérelmet a Körjegyzőség hivatalába lehet benyújtani.
2. Az átmeneti segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

29. §

1. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a Gyvt. 21. §. (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott esetekben kerül megállapításra.
2. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
   1. a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti nyilatkozatot,
   1. az igénylő és családja jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat,
   1. a gyermeket gondozó család létfenntartási gondjait igazoló, illetve a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetre vonatkozó bizonyítékokat.
3. A támogatás egyszeri összege nem lehet kevesebb 3.000 Ft-nál, és gyermekenként évente az öregségi nyugdíj 200%-át nem haladhatja meg.
4. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a Gyvt. 18. §. (5)-(6) bekezdéseiben meghatározott okok és célok esetében.
5. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

Temetési segély

30. §

  

Böhönye Község Képviselő-testülete temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott.

a./ annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy

b./ tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és akinek a családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével számított egy főre jutó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át nem haladja meg, és aki nem részesül a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV tv. alapján temetési hozzájárulásban. 

31.

A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál, és elérheti annak 100%-át, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege: 180.000 Ft.

32. §

(1) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a Körjegyzőség hivatalába.

(2) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről- a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kéri a temetési segélyt,  valamint a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.  

(3) A temetési segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

(4) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül:

- ha az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 30 %-át nem haladja meg; egyedülálló esetén az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át nem haladja meg,

- vagyonnal nem rendelkezik,

- a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.

Szülési támogatás

33. §

A támogatás hatálya kiterjed Böhönye Községi Önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.

A támogatásban részesülők köre

34. §

1. Támogatás nyújtható annak a szülő nőnek, aki

         a./ Böhönye községben legalább 12 hónap állandó bejelentett lakóhellyel rendelkezik,

              vagy házastársa, illetve élettársa a szülést megelőző 12 hónapban böhönyei lakos

              volt, és

         b./ a helyben lakás ideje alatt gyermeknek (gyermekeknek) adott életet.

      (2) Nem nyújtható szülési támogatás annak, aki ideiglenes tartózkodási engedéllyel vagy

           lakcímmel rendelkezik.

A szülési támogatás mértéke

35. §

1. A Képviselő-testület a születési támogatást egyszeri támogatásként nyújtja.
2. A támogatás mértéke gyermekenként 15.000.-Ft.
3. Ikerszülés esetén a támogatás gyermekenként illeti meg a szülő nőt.
4. A szülési támogatás természetbeni támogatásként, vagy utalvány formájában, illetve készpénzben is nyújtható.

A támogatás kérelmezése és az elbírálásra vonatkozó eljárás

36. §

1. A szülési támogatás iránti kérelmet lehet benyújtani az e célra rendszeresített és e rendelet 2. számú mellékletét képező nyomtatványon.

2. A kérelemhez csatolni kell a gyermek (gyermekek) születési anyakönyvi kivonatát, illetve annak másolatát

3. A kérelmet a szülést követően számított 90 napon belül lehet benyújtani.

4. A szülési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja. A szülési támogatás megállapításáról a polgármester 3 napon belül határozattal dönt. A támogatást a határozat jogerőre emelkedését követően kell kifizetni a jogosultnak.

Bursa Hungarica támogatás

37. §

1. A képviselő-testület a felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó fiatalok, valamint a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos, államilag finanszírozott első alapképzésben, vagy első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben résztvevők számára a Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati ösztöndíj pályázat keretében támogatást biztosít.

2. Az ösztöndíj támogatás feltétele a hallgatói jogviszony igazolása.

3. Az ösztöndíj támogatás annak a hallgatónak adható, aki az önkormányzat illetékességi területén állandó lakóhellyel rendelkezik. Amennyiben a támogatott az önkormányzat illetékességi területéről elköltözik, úgy a támogatás az elköltözést követő tanulmányi félévtől megszűnik.

4. Az ösztöndíj támogatás annak adható, akinek a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot nem haladja meg.

5. Az ösztöndíj támogatás legkisebb összege havi 1.000,-Ft-nál nem lehet kevesebb, de az 5.000,- Ft-ot nem haladhatja meg.

6. A képviselő-testület az ösztöndíj támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a polgármesterre ruházza át.

Természeti erők okozta kárenyhítési támogatás

38. §

Böhönye Község Képviselő-testülete természeti erők okozta kárenyhítési támogatást nyújt annak a családnak vagy egyedül álló személynek akinek a lakhatását és életvitelét biztosító lakóingatlanát elemi káresemény érte.

1. A természeti erők okozta kárenyhítési támogatás folyósítása előtt minden esetben környezettanulmányt kell készíteni, és a kár egész ingatlant érintő arányát meg kell határozni. Amennyiben az ingatlan biztosítva volt, úgy a biztosító által megállapított kárhányad változtatás nélkül alkalmazható.
2. Természeti erők okozta kárenyhítési támogatás olyan esetekben nyújtható, ahol az ingatlan egészéhez viszonyítottan a kárhányad mértéke eléri a 30 %-ot.
3.  A természeti erők okozta kárenyhítési támogatást az esemény bekövetkezésétől számított 10 napon belül lehet benyújtani a Körjegyzőség hivatalába. A kérelemhez, lehetőség szerint csatolni kell olyan dokumentumokat (fotók, biztosító kárfelvételi lap másolata stb.) amelyek a káresemény nagyságát hivatottak bemutatni.
4.  A természeti erők okozta kárenyhítési támogatást csak böhönyei állandó lakos vehet igénybe, melynek legmagasabb összege 250.000 Ft lehet.
5. A támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.
6. Az ilyen esetekben tett intézkedésekről a hatáskör gyakorlója beszámolási kötelezettséggel tartozik a Képviselő-testület felé.

III. FEJEZET

 

Természetben nyújtott szociális ellátások

39. §

Közgyógyellátás

(1) Méltányosságból, kérelemre, egyedi elbírálás alapján annak a személynek is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, akinél az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, egyedül élő esetén 200%-át,

továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át. (ez a törvényi minimum

(2) A közgyógyellátás  iránti kérelmet a  63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon a Körjegyzőség hivatalába kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 35.§-ban előírt igazolásokat, nyilatkozatokat.

IV. FEJEZET

Szociális szolgáltatások

40. §.

Az Szt. értelmében szociális alapszolgáltatások:

• étkeztetés
• házi segítségnyújtás
• jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
• családsegítés
• gyermekjóléti szolgáltatás
• nappali ellátás

A szociális rászorultságot, annak fennállását, az intézményvezető vizsgálja a szolgáltatás igénybevételét megelőzően, valamint az igénybevétel során legalább kétévente.

41. §

Az ellátások igénybevétele

(1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások esetében, az ellátást biztosító intézménybe történő felvételt, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez kell benyújtani, a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.

(2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről Alapszolgáltatási Központ vezetője, egyes esetekben annak hatáskörrel rendelkező munkatársa dönt.

3. Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.
4. Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.
   (XI. 24.) SzCsM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.
5. Étkeztetés és házi segítségnyújtás csak jövedelemvizsgálat alapján nyújtható. Térítésmentesen kell biztosítani: népkonyhán történő étkeztetés, családsegítés, közösségi ellátás, utcai szociális munka, hajléktalan személyek részére nappali ellátás, éjjeli menedékhelyen biztosított ellátásokat!

42. §

Étkeztetés

(1) [16] Az étkeztetés keretében azoknak a 18 éven felüli rászorultaknak, legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen:

1. jövedelmi, vagyoni  helyzetük
1. koruk
1. egészségi állapotuk
1. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
1.  szenvedélybetegségük, vagy
1. hajléktalanságuk miatt.

(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(3) Az ellátás iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez lehet benyújtani.

(4) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ vezetője, egyes esetekben annak hatáskörrel rendelkező munkatársa dönt.

(5) A térítési díjak számításának módját és mértékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

43. §

Házi segítségnyújtás

1. A házi segítségnyújtásra vonatkozóan az Szt. 63.§-ban foglaltak az irányadók.
2. Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzathoz/szociális intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani.
3. Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési szociális intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani.
4. Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ vezetője, egyes esetekben annak hatáskörrel rendelkező munkatársa dönt.
5. A gondozásra fordított időt a gondozási napló alapján kell megállapítani.
6. A gondozási díj mértékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.[17]

44. §

Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjének intézkedése alapján, az Sztv. 93. §. - 94/A. §. rendelkezéseinek megfelelően történik.

44/A. §[18]

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

1. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.
2.  Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a)      az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen      történő haladéktalan megjelenést,
b)     a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges

azonnali intézkedések megtételét,
c)      szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

3. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell.
4. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult a) az egyedül élő 65 év feletti személy
   b)       az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy
   c)       a kétszemélyes háztartásban  élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy
             pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás       
             folyamatos biztosítását (a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe
             venni).
5. A súlyos fogyatékosságot, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot igazolni kell.
6. Amennyiben a szociális rászorultság több feltétel egyidejű fennállásán alapul, valamennyi feltételt külön igazolni kell.
7. Súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy.
8. A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet

   a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal,

   b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.

9. Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn.
10. Böhönye Község Önkormányzata a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Marcali Kistérségi Többcélú Társulással kötött megállapodása alapján, a kistérségi szociális feladatokat ellátó Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ útján biztosítja. 

(11)   A kistérségi jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladatát ellátó Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központjának térítési díjait a R. 3. számú melléklete tartalmazza.[19]

44/B. §[20]

Támogató szolgáltatás

1. Támogató szolgáltatás által nyújtott komplex tevékenységet Böhönye község minden erre az ellátásra jogosult fogyatékos lakója igénybe veheti.
2. A szolgáltatás a fogyatékos személyek lakókörnyezetében történő ellátását, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítését, életvitelük önállóságának megőrzését, valamint a lakáson belüli speciális segítségnyújtást biztosítja.
3. Böhönye Község Önkormányzata a támogató szolgáltatást a Marcali Kistérségi Többcélú Társulással kötött megállapodása alapján, a kistérségi szociális feladatokat ellátó Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ útján biztosítja. Annak igénybevételét és módját, a központ ide vonatkozó, működését szabályzó dokumentumai tartalmazzák.
4. A kistérségi támogató szolgáltatás térítési díjára vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. r. 14/A.§-ban foglaltak az irányadók. A feladatát ellátó Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központjának térítési díjait a R. 4. számú melléklete tartalmazza.[21]

45. §

Családsegítés

(1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást.

(3) A (2) bekezdés szerint kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés (4) bekezdésben megjelölt céljáról, tartalmáról.

(4) A családsegítés keretében biztosítani kell

a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,

e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

(5) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha

a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és

b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.

  

46. §

Gyermekjóléti szolgáltatás

1. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség mielőbbi megszüntetése, a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése.

 (3) A gyermekjóléti szolgálat

a.) folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét,

b.) meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést,

c.) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét,

d.) segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását,

f.) felkérésre környezettanulmányt készít,

g.) kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését,

h.) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit,

i.) biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket,

j.) részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában,

  

47. §

A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentesen vehető igénybe.

48. §

Gyermekek napközbeni ellátása

(1) Az önkormányzat vállalja a gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását. Étkeztetést kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőség szerint a szülő munkarendjéhez igazodik.

(2) A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani,

a.) akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,

b.) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül,

c.) akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni.

(3) A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető - a gyermekek életkorának megfelelően - családi napköziben, házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban vagy napközis táborban, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben.

(4) A gyermekek napközbeni ellátásának minősül az iskolai napközis ellátásban nem részesülő, különösen a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett tíz év feletti gyermekek számára nyújtott nappali felügyelet, foglalkoztatás - sport- és egyéb klubfoglalkozás, illetve játszótér, játéktár, játszóház keretében - és az étkeztetés biztosítása is, feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez szükséges - a külön jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi feltételekkel.

(5) A bölcsődei ellátást a Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központtal kötött szerződés révén Marcali város intézménye biztosítja, míg az otthontalanná vált szülő és gyermek részére elhelyezést a Magyar Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezetével kötött megállapodás alapján a szervezet a fenntartásában lévő Családok Átmeneti Otthona (Nagyatád, József A. u. 1.) biztosítja.

49. §

Nappali ellátás

(1) Az ellátás szabályozása a Sztv. 65/F. §. rendelkezéseinek megfelelően történik.

(2) Térítési díj az étkezésért állapítható meg e rendeletben foglaltak alapján. A személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy annak összege nem haladhatja meg az igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 30 %-át. A személyi térítési díj összegét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) az idősek klubjában a nappali tartózkodásért térítési díj nem kerül megállapításra.

(4) Az ellátás iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez lehet benyújtani.

(5) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt.

V. FEJEZET

A fizetendő személyi térítési díj, és annak csökkentésének, elengedésének esetei, módjai

50. §

(1) Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.

(2) A személyi  térítési díjat:

a.) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b.) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

c.) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

d.) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,

e.) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy),

köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).

(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,

a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,

b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében, akinek a családja jövedelemmel
(119/C. §) nem rendelkezik, és bentlakásos ellátás esetében az Szt. 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs.

(4) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja jövedelme:

a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni,

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

51. §

(1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál

a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,

b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családban egy főre jutó jövedelmet,[22]

c) kiskorú igénybe vevő esetén - a b) pont szerinti kivétellel - a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.

(2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelemének

a) 30%-át étkeztetés,

b) 25%-át házi segítségnyújtás,

c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak a rászorulónak.

d) 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás,

e) 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás[23]

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület, évenként állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(4) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

(5) [24]A Minden évben megállapított intézményi térítési díjból az ellátott személyi térítési díja a jövedelem 30%-át nem haladhatja meg, a konkrét személyi térítési díj mértékét az intézményvezető a következő jövedelemsávok figyelembe vételével állapítja meg:

a,) 0-28.500            forint jövedelemig 35%-os

b.) 28.501- 42.750 forint jövedelemig 15 %-os

c.) 42.751-62.700  forint jövedelemig 8%-os 

kedvezményben részesül

52. §

A személyi térítési díjak megfizetése

(1) A személyi térítési díjat havonta kell megfizetni.

(2) A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.27.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése szerint korrigálni kell.

A személyi térítési díj befizetését az Alapszolgáltatási Központ pénztárába kell havonként, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig befizetni.

(3) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését az alábbiak szerint kell bejelenteni az intézményvezetőnek:         

- alapszolgáltatás esetében a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban vagy szóban kell a bejeleni.

53. §

Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás

(1) Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:

a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára,

b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára,

c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára,

d) az ellátás megkezdésének időpontjára.

e) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira,

 f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre,

g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.[25]

54. §

Az intézményi jogviszony megszűnése

  

(1) Az intézményi ellátás megszűnik az Szt. 100. §. és 101.§-ában foglalt esetekben és módon. 

(2)  Az alapellátás megszűnik, ha az igénylő:

a.)     a térítési díjat 3. hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,

b.)    a szolgáltatást 1. hónapon keresztül nem veszi igénybe,

c.)    elhalálozik,

 d.)    kéri az ellátás megszüntetését.

(3) Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt. Ha az ellátott a döntéssel nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A jogerős és végrehajtható döntésig az ellátást változatlanul biztosítani kell.

(4) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente egy/két alkalommal állapítja meg.

(5) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119. §-ában foglaltak az irányadók.

 55. §

Az intézményi házirend

Az intézmények házirendjét Böhönye Községi Önkormányzat Képviselő-testülete hagyja jóvá.

55/A. §

  Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal

1. Az önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre a szolgáltatásszervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére.
2. A kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart. Az ülés összehívásáról az alapszolgáltatási Központ vezetője gondoskodik. Össze kell hívni az ülést bármely tag indítványára.
3. A kerekasztal tagjai:

• Általános Iskola Igazgatója,
• Vezető Óvónő,
• Óvoda ifjúságvédelmi felelőse,
• Nagyszakácsi Gyermekotthon delegált pedagógusa,
• Rendőrőrs parancsnoka,
• Háziorvos,
• Böhönyei Vöröskereszt Alapszervezetének vezetője,
• Védőnő,
• Idősek klubja vezető,
• Ügyrendi és Pénzügyi Biz. elnöke,
• Alapszolgáltatási Központ vezetője.

(4) A kerekasztal működésének szabályait a kerekasztal ügyrendje tartalmazza.

VI. FEJEZET 

  

56. §

  Záró rendelkezések

E rendelet 2009. március 1-én lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Böhönye Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2008. (IX. 11.) számú, a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló korábbi rendelete.      

Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Egységes szerkezetben hatályos:

Böhönye, 2011. április 1.

               Dr. Szijártó Henrik                                                   Ács Attila

                      polgármester                                                          körjegyző

Kihirdetve: 2011. március 17.

                                                                                                   Ács Attila

                                                                                                    körjegyző

1. számú melléklet[26][27]

2. számú melléklet

Böhönye Község Polgármestere

BÖHÖNYE

          Fő u. 26. szám

Tisztelt Polgármester Úr!

Alulírott ……………………………………. Böhönye …………………………utca ….. házszám alatti lakos azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy részemre szülési támogatást szíveskedjen megállapítani.

Kérelmemhez csatolom a ……………………………..- án született gyermekem születési anyakönyvi kivonatának másolatát.

Kijelentem, hogy ……………………………. óta Böhönye községben állandó lakóhellyel rendelkezem. Férjem/élettársam …………………….. óta böhönyei lakos.

Böhönye, …………….. év …………………. hó …. nap

                                                                                            ……………………………

                                                                                                     kérelmező

3. számú melléklet[28][29]

Intézményi térítési díjak                        

 Óvoda intézményi 2013. évi térítési díjai:

1./ Ebéd+tízórai+uzsonna                     292. forint + Áfa mindösszesen: 372. forint.

2./ az 1. pontból  ebéd:                         176 forint +Áfa mindösszesen: 224 forint

3./ az 1. pontból tízórai:                        58 forint +Áfa mindösszesen: 74 forint

4./ az 1. pontból uzsonna:                     58. fotint + Áfa mindösszesen: 74 forint.

1. Festetics Pál Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

1./ Ebéd+tízórai+uzsonna        354. forint + Áfa mindösszesen: 450. forint.

2./ az 1. pontból  ebéd:                         230 forint +Áfa mindösszesen: 292 forint

3./ az 1. pontból tízórai:                        62 forint +Áfa mindösszesen: 79 forint

4./ az 1. pontból uzsonna:                     62. forint + Áfa mindösszesen: 79 forint.

                                          

1. Szociális és Gyermekjóléti szociális Központ 

1./szociális  étkeztetés: 

• intézményi térítési díj Áfával együtt 409 forint.

• Szociális étkezés kiszállítása intézményi térítési díja: 100 forint-ebben az Áfa benne foglaltatik/ egy címre kiszállítás

2./ Házi segítségnyújtás intézményi térítési díja 0 forint/nap

3./ Nappali ellátás étkezési intézményi térítési díja : 409 forint Áfával együtt.

Nappali ellátásban az ellátó intézményben történő tartózkodás díja: 0 forint /nap.

4. számú melléklet[30]

Az önkormányzati 1/2009. (II. 16.) számú rendeletéhez

A Marcali Kistérségi Többcélú Társulással kötött megállapodása alapján, a kistérségi szociális feladatokat ellátó Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ térítési díjai:

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Intézményi térítési díj megnevezése	Ft
Szociálisan rászorult személy
Ellátási nap	20
Ellátási hónap	600
Szociálisan nem rászorult személy
Ellátási nap	115
Ellátási hónap	3.450

Támogató szolgáltatás

Szociálisan rászorult személy	Ellátás díja
Személyi segítés óradíja	80.-Ft
Speciális szállítás szolgáltatási km díja	100.-Ft

Szociálisan nem rászorult személy
Személyi segítés óradíja	400.-Ft
Speciális szállítási szolgáltatás km díja	115.-Ft