Mikepércs község képviselő testületének 9/2007 (VI.14..) önkormányzati rendelete

Mikepércs Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2014. 12. 18 - 2015. 02. 03

amelyet módosított a 13/2014. (XI.12.) számú KT rendelet
- egységes szerkezetben -


Mikepércs Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény (tovább: Ötv.) 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján működésének részletes szabályait az alábbiakban állapítja meg:


Preambulum


A Magyar Köztársaság Országgyűlése a többpártrendszerű jogállam kiépítésével egyidejűleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát:
- az autonómiához való jogot
- a demokratikus helyi hatalomgyakorlás
- az önkormányzati jogok bírósági védelmének jogát.
Az önkormányzatok révén olyan önszerveződő helyi hatalomgyakorlás valósul meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján - a törvények keretei között - önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét.
A helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelentik a helyi érdekeket.
Mindezeket alapul véve, és szem előtt tartva, Mikepércs Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
Mikepércs Hajdú-Bihar megyében, Debrecentől 6 kilométerre, a 47-es főútvonal mentén fekszik. Területe 3693 hektár, amelyből beépítésre szánt terület 411 hektár. Állandó lakosainak száma: 2007. január 1-jén 3979 fő.
Az Árpád-korban (XI – XII. században) a Nyírnek nevezett táj, Bihar vármegyéhez tartozó részén alakult ki a Pércs nevű település, melyet a XIV. század közepe után kezdtek Mikepércsnek nevezni. A falu az Árpád-kor elejétől templomos hely volt (mely templom a mai helyén állt), a Váradi püspökség XIII. sz. végére keltezhető tized jegyzékében már szerepel. A település szimbólumát az ún. négy fiatornyos fazsindelyes templomot 1791 – 1795 között építették. 1570. évi felmérések tanúsága szerint a falu, Debrecen után másodikként az országban reformátussá lett. 1608-ban Báthory Gábor fejedelem hat elhagyott mikepércsi jobbágytelket, református magyar hajdútiszteknek adományozott és megnemesítette őket. Bethlen Gábor fejedelem további nyolcvan református magyar hajdút telepített le ide. Mikepércs egyike lett az úgynevezett bihari hajdúvárosoknak, a későbbiekben pedig átkerült a Hajdú vármegyéhez. A Habsburg-birodalomban a hajdúvárosok kiváltságait nem ismerték el, majd a települést 1702-ben Esterházy Pál nádor kapta meg, de a település hamarosan a váradi káptalan birtokába került. A Habsburgok elleni szabadságharc során 1848-ban a mikepércsiek és a sárándiak közösen alakítottak nemzetőr századot Sinay Károly százados, és Czérna József főhadnagy vezényletével. Napjainkban Debrecen közelsége meghatározó. Mikepércs, Debrecen agglomerációs vonzáskörzetében található. A településen áthaladó 47-es főút hatalmas forgalmat bonyolít le. A községben 4000 fő él, a mintegy 1100 háztartásban.


I. fejezet


Általános rendelkezések


1.§.


(1) Az önkormányzat elnevezése: Mikepércs Községi Önkormányzat


(2) A képviselő-testület hivatala: Mikepércsi Polgármesteri Hivatal


(3) Az önkormányzat és a polgármesteri hivatal székhelye: 4271 Mikepércs, Kossuth u. 1.


(4) Önkormányzat lapja: „Mikepércsi Tükör” időszaki kiadvány. A „Mikepércsi Tükör” minden negyedévben jelenik meg, melyet a lakosság, a képviselő-testület tagjai, az önkormányzat intézményei térítésmentesen kapnak meg. Az önkormányzat lapja tartalmazza a képviselő-testület főbb döntéseit, melyek a lakosság széles körét érintik.


(5) Az önkormányzat lapját évfolyamonként le kell fűzni és 5 évenként be kell köttetni, ezzel is lehetőséget kell biztosítani a település történetét feldolgozó kutató munkához.


(6) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.


2.§


(1) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén, középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
a) Mikepércs Község Polgármestere,
b) Mikepércs Község Jegyzője.


(1a) A Mikepércs Községi Önkormányzat hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
- Mikepércs Községi Önkormányzat.


(2) A Polgármesteri Hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén, középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
- Polgármesteri Hivatal Mikepércs.


(3) A Képviselő- testület hivatalos kör alakú pecsétjén, középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
- Mikepércs Községi Önkormányzat Képviselő- testülete.


(4) A Képviselő- testület hivatalos négyzet alakú pecsétjén, szélen Mikepércs címere van, amely mellett a következő felirat olvasható:
- Mikepércs Községi Önkormányzat Képviselő- testülete.


3.§


(1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. A település ünnepei:
a) március 15.,
b) június 4. – Trianon nemzeti gyásznapja,
c) augusztus 20. – Falunap,
d) október 23.,
e) községi karácsonyi ünnepség.


(2) Az Önkormányzat Képviselő-testülete díszpolgári címeket, egyéb elismeréseket, díjakat adományoz. A díszpolgári cím adományozására vonatkozó szabályokat, a díszpolgárok névsorát, valamint az egyéb elismerésekre, díjakra vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.


4.§


(1) Mikepércs címere:


(2) A (1) bekezdésben meghatározott címer használatára Mikepércs Önkormányzat Képviselő-testületének külön engedélye nélkül az alábbiak jogosultak:
a) Mikepércs polgármestere és alpolgármestere feladat- és hatáskörükkel összefüggésben,
b) Mikepércs jegyzője feladat- és hatáskörével összefüggésben,
c) Mikepércs Polgármesteri Hivatala feladat- és hatáskörével összefüggésben,
d) Mikepércs Önkormányzat Intézményei feladat- és hatáskörükkel összefüggésben.


5.§


(1) Mikepércs Önkormányzat zászlója téglalap alakú, amelynek felső részén képzett háromszögben, ezüstszürke alapon Mikepércs címere látható. A zászló többi részén ezüstszürke-kék-piros csíkozás látható. A zászló szegélye körben ezüstszürke csíkozással van ellátva.


(2) Mikepércs testvértelepülése - 2005. évtől - Nagygalambfalva. Nagygalambfalva Erdélyben, a történelmi Magyarország területén, Székelyudvarhelytől 17 kilométerre található, magyarok lakta település.
Az önkormányzat jogállása,
a képviselő-testölet feladat- és hatásköre, a hatáskör átruházása


6.§


(1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. A képviselő-testületet a polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester képviseli.


(2) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi, anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.


7.§


(1) hk.


(2) hk.


(3) hk.


(4) hk.


(5) hk.


(6) hk.


(7) hk.


8.§


(1) Hatáskört átruházni csak akkor lehet, ha az átruházás által jobb minőségben, szélesebb körben hozzáférhetően valósul meg az átruházott feladatellátás.


(2) A képviselő-testület hatáskörét minősített többségű szavazás útján ruházhatja át. Az átruházott hatásköröket a jelen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.


(3) Hatáskör átruházásra bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatot írásbeli, vagy szóbeli előterjesztés útján kell megtenni, amelynek tartalmaznia kell a javaslat indokoltságának alátámasztását és várható hatáselemzést.

(4) Átruházott hatáskör visszavonására bármely képviselő indítványt tehet. Átruházott hatáskört visszavonni csak minősített többséggel lehet. A visszavonásra vonatkozó indítvány esetén is alkalmazni kell a (3) bekezdés előírásait.


(5) Az átruházott hatáskört gyakorlók kötelesek a hatáskört rendeltetésének megfelelően, a jogszabályi előírások szerint, legjobb tudásuk szerint gyakorolni úgy, hogy megvalósuljon az (1) bekezdésben meghatározott elv, illetve az amiért a képviselő-testület a hatáskört átruházta.


9.§


(1) A képviselő-testület önként vállalhat minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe, és amely nem veszélyezteti az önkormányzat költségvetési egyensúlyát.


(2) A helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben vizsgálni kell a feladat ellátásának anyagi, személyi, technikai hátterét. Az eljárásba be kell vonni a képviselő-testület bizottságait is.


(3) Az önként vállalt feladatok ellátásának pénzügyi fedezetét az éves költségvetésben kell biztosítani.


(4) hk.


(5) A feladat- és hatáskör vállalásáról szóló rendeletben meg kell határozni a vállalt feladatot, a feladatvállalás célját, a hatáskörgyakorló szervet, a feladatellátás módját és szabályait, a hatáskör elvonás előírásait és a feladatvállalás visszavonásának szabályait.


II. fejezet


A Képviselő-testület tagjai


10. §.


(1) hk.


(2) hk.


A képviselő-testület ülése


11. §.


(1) A képviselő-testület
a) alakuló ülést,
b) rendes ülést,
c) rendkívüli ülést, valamint
d) közmeghallgatást tart.


(2) hk.


Alakuló ülés


12. §.
(1) hk.


(2) hk.


(3) hk.


13.§


hk.


Rendes ülés


14.§

(1) A képviselő-testület évenként legalább 6 rendes ülést tart, amelyeknek idejét, napirendi pontjait a képviselő-testület éves munkaterve határozza meg.


(2) A képviselő-testület a naptári év első ülésen elfogadja az (1) bekezdés szerinti éves munkatervet.
Rendkívüli ülés


15.§


(1) A képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is össze lehet hívni.


(2) A Képviselő-testület szükség szerint rendkívüli ülést tarthat, melynek összehívását:
a) a polgármester,
b) a települési képviselők egynegyede,
c) a képviselő-testület bizottsága
d) a közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti.


(3) Az indítványt írásban kell a polgármesternél előterjeszteni. A rendkívüli ülést az írásbeli indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles a polgármester összehívni.


(4) hk.


(5) A rendkívüli ülésen a Képviselő-testület a kezdeményezők által megjelölt napirendeket tárgyalja, de szükség szerint egyéb napirendi pontok is felvehetőek a tárgysorba.


16.§


(1) A 15.§ (2) bekezdésben meghatározott esetekben a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának tárgyát és indokait., illetve az ülés helyére és idejére vonatkozó javaslatot.


(2) Ha a 15.§ (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül a képviselő-testület rendes ülést tart, nem kell rendkívüli ülést összehívni. Ebben az esetben az indítványt a rendes ülés napirendjébe kell felvenni.
A képviselő-testület összehívásának rendje


17.§


(1) hk.


(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a korelnök, a korelnök akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.


(3) A képviselő-testület tagjait az ülés típusának, helyének, napjának és kezdési időpontjának, illetve a napirend tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.


(4) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 3 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb kézbesíteni kell. A meghívóhoz mellékelni kell az napirendi pontokra vonatkozó előterjesztéseket és a határozati javaslatokat, illetve rendelet tervezeteket.


(5) A képviselő-testület ülésének időpontjáról tájékoztatni kell a település lakosságát
a) a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével,
b) egyéb helyben szokásos módon történő értesítés útján.


18.§


(1) A képviselő-testület rendkívüli ülését kivételes esetekben telefonos úton végrehajtott értesítéssel is össze lehet hívni. A telefonos értesítést, telefonra küldött sms útján kell eszközölni.


(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés esetén az írásbeli meghívót, a sürgősségi indokolást, az előterjesztést és a döntési javaslatokat az ülés elején át kell adni a képviselőknek, akiknek kellő időt kell biztosítani a tárgy megismerésére.

19.§


(1) A képviselő-testületi ülésre a képviselők mellett tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt, akadályoztatása esetén az aljegyzőt,
b) a költségvetési koncepció, a költségvetési rendelet, a zárszámadási rendelet tárgyalásakor az önkormányzat könyvvizsgálóját, gazdasági vezetőjét
c) akiket a polgármester és a képviselő-testület indokoltnak tart


(2) Amennyiben a képviselő-testület olyan napirendi pontot tárgyal, amely érinti az önkormányzat által - szerződéssel - létrehozott társulást, meg kell hívni a képviselő-testület ülésére:
a) a társult önkormányzatok polgármestereit,
b) a társulás képviselőit.


(3) Tevékenységi körét érintő napirend tárgyalásának esetén tanácskozási joggal meg kell hívni a Polgárőrség vezetőit, a Futbal Klub elnökét, a Lovasbaráti Kör elnökét a képviselő-testület és bizottságainak ülésére.
Az ülések nyilvánossága


20.§


(1) A képviselő-testület ülése nyilvános. A nyilvános ülésen bárki jelen lehet.


(2) A nyilvános ülésen bárki hozzászólhat a tárgyalt napirendhez, feltéve, hogy az ülést vezető elnök megadta a szót.


(3) A (2) bekezdés szerinti hozzászólás időtartama a 10 percet nem haladhatja meg, amely időtartam legfeljebb egy alkalommal, 5 perccel meghosszabbítható.


(4) A (3) bekezdés szerinti időkorlát nem vonatkozik a települési képviselőkre és a 19.§ (1) bekezdés a) pontjában, illetőleg a 19.§ (2) bekezdésében meghatározottak hozzászólásaira.


(5) Az ülést vezető elnök megvonhatja a szót a hozzászólótól, ha:
a) eltért a tárgytól,
b) a (3) bekezdésben meghatározott időtartam letelt,
c) vulgárisan, sértően beszél.


(6) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet, és a tanácskozást nem zavarhatja.


(7) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja. Ennek eredménytelensége esetén új tárgyalási nap tűzésével elnapolhatja a tárgyalást.


Zárt ülés


21.§


(1) hk.


(2) hk.


(3) A zárt ülés tartására vonatkozó indítványt tehet
a) a polgármester,
b) bármely képviselő,
c) a jegyző,
d) az aljegyző,
e) akinek személyét érinti a napirend.


(4) A zárt ülésre vonatkozó indítványt a képviselők több mint felének egybehangzó szavazatával (minősített többség) lehet elfogadni.


22.§


(1) hk.

(2) Zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a polgármester, a képviselők, a tárgyban közvetlenül érdekelt, vagy hivatalos megbízottja, a jegyző, valamint a közigazgatási hivatal vezetője, illetve a tényleges ellenőrzést végző ügyintézője tekinthet bele.


(3) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást a polgármester, illetve polgármesteri felhatalmazás alapján a jegyző adhat, akik a tájékoztatás adás során nem sérthetik meg azokat az érdekeket, jogokat, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.


(4) Azt, aki a zárt ülés tartama alatt az ülés helyiségében jogosulatlanul tartózkodik, az elnök távozásra szólítja fel, szükség esetén kiutasíthatja. Ennek eredménytelensége esetén új tárgyalási nap tűzésével elnapolhatja a tárgyalást.
A képviselő-testületi ülés elnöke és az elnök jogköre


23.§


(1) A képviselő-testület elnöke a polgármester.


(2) hk.


(3) A polgármester, illetve az alpolgármester akadályoztatása esetén az ülést a korelnök, a korelnök akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke látja el az ülésen az elnöki teendőket.


24.§


(1) Az elnök
a) összehívja, megnyitja, berekeszti képviselő-testület ülését,
b) szünetet rendel el az ülésen,
c) megállapítja a határozatképességet,
d) számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollevő képviselőket és egyéb meghívottakat,
e) hk.
f) vezeti az ülést,
g) megadja és megvonja a szót,
h) felszólítja a hozzászólót, hogy térjen tárgyra, amennyiben nem a tárgyra vonatkozóan intéz hozzászólást,
i) megadja vagy megtagadja szót a napirend előtti, illetőleg ügyrendi kérdésekben,
j) félbeszakítja, felfüggeszti, elnapolja az ülés indokoltság esetén,
k) elnapolja a napirendi pont tárgyalását,
l) javaslatot tesz napirendek összevont tárgyalására,
m) jogosult megtenni mindazt amit törvény, rendelet, szabályzat a hatáskörébe utal.


(2) Az elnök vitavezetési feladatai:
a) napirendi pontként megnyitja és berekeszti a vitát,
b) szavazást rendel el,
c) megállapítja a szavazás eredményét.


(3) Az elnök egyéb feladatai, jogai, kötelességei:
a) megilleti a felszólalási jog a képviselő-testület ülésén,
b) köteles és jogosult az ülés rendjének biztosítása érdekében a szükséges intézkedések megtételére,
c) napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.


25.§


(1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra.


(2) Az elnök a felszólítás eredménytelensége után megvonja a szót. Amennyiben a szó megvonása is eredménytelenül zárul, az elnök felfüggeszti az ülést, illetve szükség esetén - új tárgyalási nap tűzésével - elnapolja.

26.§


(1) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester javaslatára a képviselő-testület az ülést határozott időre félbeszakíthatja.


(2) Ha az ülés félbeszakad, csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.


27.§


(1) Az elnök, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását.


(2) Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.


28.§


(1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát bezárja.


(2) Az előterjesztő vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. A képviselő-testület a kérdésben vita nélkül határoz.


29.§


(1) Ha valamely képviselő felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét, vagy más települési képviselőt sértő kifejezést használ, illetőleg ha egyébként a szabályzatnak a tanácskozási rendre, és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az elnök rendreutasítja.


(2) Az elnök a rendfenntartás érdekében tett - a jelen szabályzatban meghatározott -, intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.


III. fejezet


A képviselő-testület ülése


Határozatképesség


30.§


(1) hk.


(2) A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására össze kell hívni.


(3) A képviselő a képviselő-testületi ülésen köteles megjelenni, ott legjobb tudása szerint képviselni választóinak érdekeit.


31.§


(1) A képviselő-testületi ülésről képviselő csak akkor hiányozhat jogszerűen, ha távolléte igazolt.


(2) Igazoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét, aki
a) távollétét előzetesen bejelentette és a távollét oka méltányolható, vagy
b) olyan külső körülmény akadályozta a személyes megjelenésében, amely előre nem volt látható.


(3) A négy ülést meg nem haladó távollét engedélyezése a polgármester hatáskörébe tartozik.


(4) A (3) bekezdésben meghatározott ülés számnál hosszabb ideig tartó távollétet a képviselő-testület vita nélküli döntéssel, egyszerű szótöbbséggel engedélyezi.


(5) Az igazolatlanul távollévők nyilvántartásáról a polgármesteri hivatal gondoskodik.


(6) Aki akadályoztatása okán előre nem tudta távollétét jelezni, az a távollét napjától számított 3 napon belül, köteles a polgármesternek igazolást benyújtani. Amennyiben a polgármester az igazolási kérelmet elfogadja a távollét igazoltnak tekinthető. A polgármester akkor fogadhatja el a képviselő igazolási kérelmét, ha azt méltányolható ok miatt terjesztette elő a képviselő.

(7) A (2) bekezdés a) pontja és a (6) bekezdés tekintetében méltányolható oknak kell tekinteni különösen:
a) A képviselő betegségét,
b) közvetlen hozzátartozójának betegségét, ha a beteg szükséges felügyeletéről a képviselő gondoskodik,
c) tartós belföldi távollétét,
d) külföldi távollétét,
e) munkahelyi akadályoztatását.


32.§


(1) A képviselő-testület rendes üléseit éves időtartamra szóló munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.


(2) A polgármesternek a munkaterv tervezetének elkészítésekor javaslatot kell kérni:
a) valamennyi települési képviselőtől,
b) a képviselő-testület bizottságaitól,
c) a jegyzőtől,
d) az önkormányzati intézményvezetőktől.


(3) Az (1) bekezdés szerinti munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülések tervezett időpontját,
b) az ülések várható napirendjét,
c) az előterjesztésért felelős nevét,
d) a jelentések, előterjesztések elkészítésének határidejét,
e) a bizottságoknak a megjelölését, ha az előterjesztést előzetesen bizottságnak kell megvitatni,


(4) A munkaterv elfogadásáról a polgármester javaslatára a képviselő-testület minden év első ülésén egyszerű szótöbbséggel határoz.


A rendes ülés napirendje


33.§


(1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg.


(2) A képviselő-testület az ülés napirendjére felveszi:
a) az előterjesztéseket,
b) az önálló indítványokat,
c) az interpellációt.


Előterjesztés


34.§


(1) A képviselő-testület ülésének napirendjére fel kell venni azokat az előterjesztéseket, amelyek szerepelnek a képviselő-testület munkatervében. Továbbá fel lehet venni azokat, amelyeket a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságai, a képviselők, a polgármester és a jegyző javasol.


(2) Az aktuális képviselő-testületi ülés előtt legalább 2 nappal korábban beterjesztett napirendre vonatkozó előterjesztést – figyelemmel a (7) bekezdésre -, az előterjesztő, vagy az előterjesztő kérésére a Polgármesteri Hivatal készíti elő.


(3) A (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl benyújtott napirendi javaslatot az előterjesztő köteles előterjeszteni a képviselő-testületi ülésen a (4)-(5) bekezdésekben meghatározott módon.


(4) Az előterjesztést megtehető írásban, illetve szóban.


(5) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a téma pontos bemutatását, a tények és a döntés meghozatalához szükséges jogszabályok ismertetését, döntési alternatívákat, a határozati javaslatot, a döntés hatályosulásának felelősét és határidejét.


(6) Rendelet alkotására, illetőleg elfogadására vonatkozó előterjesztés csak írásban tehető.

(7) Azokat az előterjesztési indítványokat, amelyeket valamely bizottságnak véleményezni kell, csak akkor lehet felvenni a napirendre, ha azt legalább 3 nappal korábban benyújtják a polgármesternek.


35.§


(1) A Pénzügyi Bizottság nyújtja be:
a) a folyószámla-hitelkeret megnyitására, illetve a rendelkezésre álló folyószámla-hitelkeret módosítására vonatkozó előterjesztést,
b) működési hitel felvételére vonatkozó előterjesztést,
c) az önkormányzat és intézményei működésének pénzügyi racionalizására vonatkozó előterjesztést,
d) azon előterjesztéseket, amelyet a képviselő-testület éves munkaterve feladatkörébe utal.


(2) A Szociális Bizottság nyújtja be:
a) hk.
b) azon előterjesztéseket, amelyet a képviselő-testület éves munkaterve feladatkörébe utal.


(3) Írásbeli előterjesztés benyújtására jogosult:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a képviselő,
d) a tanácsnok,
e) a képviselő-testület bizottsága,
f) a jegyző, aljegyző,
g) a Polgármesteri Hivatal osztályvezetői,
h) az önkormányzat főépítésze,
i) azon egyéb rendészeti vagy közigazgatási szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad,
j) az akit a polgármester előterjesztőként felkér.


Önálló indítványok


36.§


(1) A napirendre felvett előterjesztésekkel össze nem függő tárgyban önálló indítványt tehetnek a képviselők, melyet a polgármesternél kell a rendes ülés napját megelőzően 2 nappal korábban írásban, vagy szóban beterjeszteni.


(2) A polgármester az önálló indítványt a képviselő-testület ülésén napirendi pontként javasolhatja, amennyiben az tárgyalásra és határozathozatalra alkalmas állapotban van, és egyéb előkészítést nem igényel. Ennek hiányában a polgármester az önálló indítvány benyújtásáról tájékoztatja a képviselő-testületet, amely dönt a napirendre vételről. Amennyiben a képviselő-testület elutasítja a napirendre vételt, de a tárgyat vitára és döntésre érdemesnek tartja, utasítja a Polgármesteri Hivatalt az indítványt előkészítésére a soron következő képviselő-testületi ülésre..


Interpelláció


37.§


(1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a
a) polgármestertől,
b) jegyzőtől,
c) bizottság elnökétől,
önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen szóban, vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.


(2) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga.


(3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület dönt azt követően, hogy az interpelláló nyilatkozott, hogy elfogadja a választ, vagy sem.

Nem önálló indítványok


38.§


(1) Valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan benyújthatóak nem önálló indítványok, amely lehet:
a) sürgősségi javaslat,
b) módosító javaslat,
c) bizottsági ajánlás.


(2) A polgármester, a képviselők, a bizottság, a jegyző és a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés, vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi javaslatot indoklással kell ellátni.


(3) Sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel vagy az önálló indítvánnyal együtt a képviselő-testület ülését megelőzően 1 nappal a polgármesternél lehet benyújtani. A sürgősségi indítványról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.


(4) A rendeleti javaslathoz és határozati javaslathoz a 36.§ (1) bekezdésében meghatározottak módosító javaslatot tehetnek.

A módosító javaslatot indoklással kell ellátni.


(5) Az előkészítésért felelős bizottság a rendeleti javaslathoz, határozati javaslathoz - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a képviselő-testületnek. Az ajánlásnak tartalmaznia kell a kisebbségi véleményt is.


A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testületi ülés


39.§


(1) A képviselő-testület munkaterve, illetve eseti döntése alapján évente szükség szerint, de legalább egy alkalommal közmeghallgatással egybekötött ülést tart a lakossággal történő közvetlen kapcsolattartás érdekében.


(2) Közmeghallgatás rendkívüli ülés keretében akkor tartható, ha a 15.§ (2) bekezdésében meghatározott indítványozók az indítványban ennek szükségességét megjelölik.


(3) A közmeghallgatással érintett ülés összehívására és az ülés lefolytatására az általános szabályokat az e fejezetben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.


(4) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testületi ülésen felszólalhatnak, közérdekű kérdést tehetnek fel, és közérdekű javaslattal élhetnek a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői.


(5) Közmeghallgatás alapján a képviselő-testület az elhangzott hozzászólásokat értékeli és kijelöli azt a fórumot, amely a közmeghallgatás során elhangzott felszólalások tartalmát megvizsgálja, s a szükséges intézkedést a képviselő-testület előtt kezdeményezi.


(6) A közmeghallgatás helyéről és idejéről a lakosságot a „Mikepércsi Böngészőben” megjelentetett, valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztett meghívóval kell értesíteni


(7) A Képviselő-testület a közmeghallgatáson elhangzott hozzászólásokat értékeli és kijelöli azt a fórumot (személyt), aki a közmeghallgatáson elhangzott felszólalások tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedést megteszi, vagy javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre.


A rendkívüli képviselő-testületi ülés napirendje


40. §.


(1) A rendkívüli képviselő-testületi ülést a polgármester hívja össze.


(2) hk.


(3) A képviselő-testület rendkívüli ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg.


(4) A képviselő-testület az ülés napirendjére felveszi:

a) az előterjesztéseket,
b) az önálló indítványokat,
c) az interpellációt.

A tanácskozás rendje


41.§


(1) A képviselő-testület ülésén a meghívottak – napirendi ponthoz kapcsolódó - tanácskozási joggal vesznek részt.


(2) A képviselő-testület ülésén felszólalhat az, akinek az ülés elnöke szót ad.


(3) Az ülés során egy felszólaló egy napirendi ponthoz legfeljebb három esetben szólhat hozzá, kivéve a (4) bekezdésben meghatározottakat. Az első felszólalás ideje 10 percnél, a második 5 percnél, a harmadik 3 percnél hosszabb nem lehet.


(4) Az előadó, az ülés elnöke és a jegyző több alkalommal is hozzászólhat.


(5) A tanácskozási joggal rendelkezők, illetve az eseti felszólalásra engedéllyel rendelkezők - napirendi ponthoz kapcsolódóan - legfeljebb két esetben, 10, illetőleg 5 perc időtartamban szólalhatnak fel.


(6) Nem számít a (3) és az (5) bekezdésben meghatározott hozzászólalásnak az, ha az érintett feltett kérdésre válaszol. A válasz időtartama nem haladhatja meg a 3 percet, amelyet egy alkalommal az ülés elnöke, legfeljebb 2 perccel meghosszabbíthat.


(7) Bármely jelenlévő személyét érintő hozzászólásra, az érintettet megilleti a viszontválasz joga, amely nem tartozik a (3) és az (5) bekezdésben meghatározott hozzászólások körébe. A viszontválasz időtartama nem lehet hosszabb 2 percnél.


(8) A napirend előadóját megilleti a zárszó joga, legfeljebb 3 perc időtartamban. A felszólalást az elnök engedélyezi. Ez esetben viszontválasztank és vitának helye nincs.


A szavazás rendje, kizárás a döntéshozatalból


42.§


(1) Szavazni igennel, vagy nemmel lehet. Az a képviselő, aki nem tud dönteni a kérdésben, vagy valamely oknál fogva nem kíván állást foglalni, tartózkodhat a szavazástól.


(2) A szavazás előtt a jegyző köteles jelzést tenni a döntések, valamint a működés jogszabálysértő voltáról.


(3) hk.


(4) hk.


(5) Az ülés elnöke a napirendi pont során előterjesztett, és a vitában elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozatokról, javaslatokról dönt a testület.


(6) hk.


(7) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatkezelői Bizottság hatáskörébe tartozik.


(8) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai elő-terjesztését.


(9) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását legfeljebb 5 %-kal, maximum 3 havi időtartamra csökkentheti.


(10) A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.


IV. fejezet


A képviselő-testület döntései


43.§

(1) A Képviselő-testület a napirendi pont vitájának lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.


(2) Rendeletet alkotni, illetőleg határozatot hozni csak a jogszabályokban meghatározott alakszerűség szerint lehet.


A képviselő-testület rendelete


44.§


(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletet alkot.


(2) A rendelet megjelölése magában foglalja
a) a „Mikepércs Község Önkormányzat képviselő-testület” megnevezését;
b) nevének „KT:” rövidítését;
c) a rendelet kihirdetésének hónapját és napját a száma mögött záró jelben;
d) a rendelet számát (arab számmal), amely magába foglalja a hozatal évét;
e) a rendelet tárgyának megnevezését és
f) a címét.


(3) hk.


(4) hk.


(5) hk.


(6) hk.


(7) hk.


(8) hk.


(9) hk.


45.§


(1) Rendelet alkotását a polgármesternél írásban kell kezdeményezni. Rendeletalkotást kezdeményezhet
a) települési képviselő,
b) jegyző,
c) a képviselő-testület bizottsága.


(2) A rendelettervezet elkészítéséről a jegyző gondoskodik.


(3) Az elkészített rendelettervezetet a tárgy szerint illetékes bizottsághoz kell benyújtani, amely megvizsgálja és szükség esetén módosításokkal látja el. Képviselő-testület részére csak az illetékes bizottság/bizottságok által megvitatott rendelet terjeszthető elő.


(4) A benyújtott rendelethez bármely képviselő jogosult módosító indítványt benyújtani. Módosító indítvány csak írásban nyújtható be, amelyben teljes körűen indokolni kell a módosító javaslat okát.


(5) Módosító javaslat szóban is tehető, de indokolni kell az írásbeli indítvány elmaradásának okát. Amennyiben a szóban előterjesztett módosító indítvány terjedelme, jelentősége indokolja, a rendelettervezetet vissza kell adni átdolgozásra. A visszaadott rendelettervezet újbóli benyújtására alkalmazni kell a (3) bekezdés rendelkezéseit.


46.§


(1) Az önkormányzati rendeletet a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján ki kell hirdetni. A kihirdetés időpontja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja.


(2) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.


(3) Az elfogadott rendeleteket az önkormányzati rendeletek gyűjteményében kell naprakészen tartani, amelynek naprakész állapotáról a jegyző gondoskodik.


47.§


(1) A hatályos rendeleteket felül kel vizsgálni:
a) a tárgy szerint érintett magasabb szintű jogszabályok módosítását követően,
b) a rendelet tárgyával összefüggésben lévő másik önkormányzati rendelet módosításkor,
c) társadalmi szükségszerűség esetén,
d) az önkormányzati helyhatósági választásokat követő 3 hónapon belül.


(2) A rendeletek felülvizsgálatát a jegyző és a tárgy szerint illetékes képviselő-testületi bizottság végzi.


A képviselő-testület határozata


48.§


(1) A határozat megjelölése magában foglalja a határozat számát, amelynek része a határozat meghozatalának éve (arab számmal); meghozatalának hónapját, napját zárójelben; továbbá a képviselő-testület nevének „KT.” rövidítését, és a „határozat” megnevezést.


(2) A határozatot évenként 1-től kezdődően folyamatosan kell számozni.


(3) A határozat záró részében meg kell határozni a végrehajtás felelősét és határidejét.


49.§


(1) Határozat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.


(2) Szavazni csak személyesen lehet.


(4) A szavazás nyílt, vagy titkos. A nyílt szavazás névszerinti is lehet.


(5) A képviselő-testület határozatát fő szabályként nyílt szavazással, kézfelemelés útján hozza.


Névszerinti szavazás


50. §.


(1) Nyílt szavazás esetén bármely képviselőnek a szavazás megkezdése előtt tett javaslatára név szerinti szavazást tartható. A kérdésről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.


(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző „ABC” sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak.


(3) A jegyző a szavazatokat összeszámolja. A szavazás eredményét az ülés elnöke hirdeti ki.


(4) A nyílt szavazás esetén alkalmazandó névsor formáját az 4. számú melléklet tartalmazza. A névsort minden jelenlévő képviselő aláírásával köteles hitelesíteni, amelyet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


Titkos szavazás


51. §.


(1) hk.


(2) A titkos szavazás lebonyolítása, a szavazatok összesítése, az eredmény megállapítása az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatkezelői Bizottság feladata, illetve a képviselő-testület jogosult eseti jelleggel ideiglenes bizottság létrehozására a feladat ellátására.


(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.


(4) Érvényes az a szavazat, amelynek szavazólapján a jelölt, illetve az egyéni döntés egyértelműen olvasható, amelynek tartalmát a bizottság tagjai egyöntetűen meg tudják állapítani.


(5) Érvénytelen az a szavazólap, amely
a) nem tartalmaz szavazatot,
b) a szavazás által eldönteni kívánt ügyre vonatkozóan megkívánt szavazatnál több szavazatot tartalmaz,
c) nem felel meg a (4) bekezdésben meghatározottaknak.


(6) A titkos szavazásról külön melléklet készül, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás eredményének megállapítását.


(7) A titkos szavazásról készült mellékletet a képviselő-testületi jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(8) A titkos szavazással hozott döntést a képviselő-testület határozatba foglalja.


A jegyzőkönyv


52.§


(1) A Képviselő-testület ülésén elhangzottakról – hangfelvétel és jegyzet alapján - jegyzőkönyvet kell készíteni.


(2) Az ülésről készült hangfelvételt cd lemezen meg kell őrizni. Zárt ülés hangfelvételét külön kell tárolni a többi ülés hangfelvételétől. A zárt ülés hangfelvételének kezelésére ugyanazon előírások vonatkoznak, mint a zárt ülés jegyzőkönyvre.


(3) A hangfelvételek őrzéséről a polgármester gondoskodik.


(4) A zárt ülésről készült hangfelvételről másolat nem készíthető.


53.§


(1) A Képviselő-testület a képviselők közül, a képviselők vezeték neve alapján - „ABC” sorrendhez igazodva -, az ülés megnyitása után, a napirendi pontok elfogadása előtt egyszerű szótöbbséggel egy fő jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.


(2) A jegyzőkönyv hitelesítő megbízatása az adott ülésre szól.


(3) A képviselő nem köteles elfogadni a jegyzőkönyv-hitelesítői jelölést. Elutasítás esetén az „ABC” szerint következő képviselőt kell felkérni.


54.§


(1) hk.


(2) hk.


(3) hk.


(4) hk.


(5) hk.


(6) hk.


55.§


(1) hk.


(2) hk.


V. fejezet


A képviselő-testület bizottságai, a tanácsnok


56.§


(1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.


(2) A Képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az alábbi állandó bizottságait hozza létre:
a) Pénzügyi és Vagyonkezelői Bizottság
b) Szociális Bizottság
c) Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatkezelői Bizottság


(3) Az állandó bizottságok évente legalább 4 ülést kötelesek tartani. Minden meg nem tartott, illetve tag által megfelelő indokoltság nélkül elmulasztott bizottsági ülés után, 25%-al csökken a bizottsági tagok havi tiszteletdíja a tárgyévet követő évben.


(4) A (3) bekezdésben meghatározott megfelelő indokoltság tekintetében a 31. § (7) bekezdésben meghatározottakat kell figyelembe venni.


57.§


(1) Az állandó bizottságok tagjainak számát és összetételét a 2. számú melléklet tartalmazza.


(2) A bizottság tagjaira javaslatot tehet bármely képviselő.


(3) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a képviselők közül kell választani.


(4) Az ügyrendi feladatokat ellátó bizottságnak csak képviselő tagja lehet.


(5) A képviselők tanácskozási joggal részt vehetnek bármely bizottság ülésén.


(6) A bizottságok nem képviselő tagjai megválasztásukat követően kötelesek esküt tenni. Eskü letételéig nem gyakorolhatják bizottsági jogaikat.


58.§


Az állandó bizottságok általános feladatai különösen:
a) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése,
b) a képviselő-testület munkatervéhez javaslattétel,
c) valamely előterjesztés, vagy önálló indítvány sürgős tárgyalásának kezdeményezése,
d) bizottsági ajánlástétel,
e) a képviselő-testületi döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése,
f) a feladatkörükbe utalt előterjesztések előkészítése,
g) mindazoknak a hatásköröknek az ellátása, melyeket törvény, vagy a képviselő-testület a bizottság hatáskörébe utal.


58/A.§


(1) Pénzügyi és Vagyonkezelői Bizottság:
- véleményezi az együttműködési és társulási megállapodásokat;
- véleményezi a pénzügyi tárgyú önkormányzati rendelet- tervezeteket;
- véleményezi az éves költségvetési koncepciót
- véleményezi az éves költségvetési rendelet tervezetét és a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit, a zárszámadási rendelet tervezetét
- figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés,- csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;
- vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését;
- a pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő- testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő- testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek;
- dönt a külön önkormányzati rendeletben átruházott hatáskörébe utalt ügyekben;
- véleményez minden olyan előterjesztést, tájékoztatót, beszámolót, jelentést, amelyben pénzügyi- gazdasági kérdésekről van szó, ezekhez véleményt nyújt be a képviselő- testülethez;


(2) Szociális Bizottság:
- véleményezi a szociális tárgyú önkormányzati rendelet- tervezeteket;
- véleményezi az önkormányzat szociális intézményeire vonatkozó előterjesztéseket;
- javaslatot tesz az önkormányzat költségvetése szociális előirányzatainak megállapítására;
- figyelemmel kíséri az időskorúak és a szociálisan rászorultak helyzetét;
- javaslatot tesz az önkormányzat szociális feladatai ellátásának javítására;
- dönt mindazon szociális ügyekben, melyekben a képviselő- testület hatásköre gyakorlását- külön önkormányzati rendeletben szabályozottak szerint- a bizottságra átruházza.


(3) Ügyrendi és Vagyonnyilatkozat-kezelői Bizottság:
- kivizsgálja és döntésre előkészíti az önkormányzati képviselők és nem képviselő bizottsági tagok összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezéseket;
- elvégzi a vagyonnyilatkozatok beszedését, kezelését, vizsgálatát és ellenőrzését
- javaslatot tesz az SzMSz módosítására, kiegészítésére, felülvizsgálatára;
- döntésre előkészíti a közterületek elnevezésére, az elnevezések megváltoztatására vonatkozó előterjesztéseket;
- döntésre előkészíti a jegyzővel együttműködve a törvényességi észrevételek alapján készülő előterjesztéseket;
- dönt a külön önkormányzati rendeletben átruházott hatáskörébe utalt ügyekben;
- gyakorolja a polgármester felett az egyéb munkáltatói jogokat;
- az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlása keretében kiadja a polgármester éves szabadságát a polgármester által, a bizottság részére február 15-ig benyújtott éves szabadságolási ütemterv alapján, lehetőleg annak figyelembe vételével.


59.§


(1) Az állandó bizottságok éves munkaterv alapján végzik tevékenységüket, melyet a képviselő-testületnek - tájékoztatásul - bemutatnak.


(2) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.


(3) Az elnök köteles összehívni a bizottságot
a) a képviselő-testület határozatára,
b) a polgármester indítványára.


(4) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet legkésőbb a bizottság következő ülésén a bizottság elé kell terjeszteni. E téma tárgyalásakor a képviselőt meg kell hívni.


60.§


(1) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat az ideiglenes bizottságokra is értelemszerűen alkalmazni kell.


(2) Ideiglenes bizottságot meghatározott feladat végrehajtására, valamilyen tevékenység koordinálására, illetve feladat végrehajtásának, tevékenység végzésének ellenőrzésére lehet létrehozni.


(3) Az ideiglenes bizottságot minősített többséggel hozza létre a képviselő-testület.


(4) Az ideiglenes bizottság megbízatása megszűnik, ha:
a) a képviselő-testület visszahívja,
b) az a feladat megvalósult, amelynek végrehajtására létrehozták,
c) az a feladat megvalósult, illetve az a tevékenység végzése befejeződött, amelynek ellenőrzésére létrehozták,
d) az az időtartam letelt, amely időtartamra létrehozták.


61.§


(1) A bizottság ülése határozatképes, ha az ülésen a megválasztott tagok több mint fele jelen van. A bizottság állásfoglalásait, döntéseit szótöbbséggel hozza.


(2) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, aki, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.


(3) A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a megjelentek nevét, a felszólalások lényegét, a szavazás számszerű eredményét és az elfogadott határozatokat, javaslatokat. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.


(4) A bizottsági ügyviteli teendőket a polgármesteri hivatal látja el.


(5) A bizottságok működésének költségeiről a költségvetésben elkülönítve kell gondoskodni.


(6) A bizottság ülésére meg kell hívni tanácskozási joggal a jegyzőt.


(7) A bizottság ülésére meg kell hívni mindazokat, akiktől olyan információ szolgáltatása várható, amely segíti a megfelelő döntés meghozatalát.


61/A.§

(1) A képviselő-testület a társadalmi, szociális, civil kapcsolatokkal összefüggő önkormányzati feladatok ellátására tanácsnokot választhat.


(2) A tanácsnok feladata a helyi kulturális tevékenységek felügyelete, a helyi kisebbséggel és helyi civil szervezetekkel történő együttműködés, kapcsolattartás szervezése és koordinálása, közreműködés a különböző segélyszállítmányok lakosság részére történő eljuttatásában.


VI. fejezet


A polgármester


62.§


(1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el. A polgármester munkarendje a polgármesteri hivatal munkarendjéhez igazodik.


(2) A megválasztott polgármester munkabérét a képviselő-testület alakuló ülésén állapítja meg. A polgármester illetménye, tiszteletdíja és egyéb juttatása közérdekű adat.


(3) A polgármester jutalmának, cafeteria juttatásának megállapítását – az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatkezelői Bizottság javaslatára – a képviselő-testület állapítja meg.


(4) hk.


(5) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve a képviselő-testült korelnökének.


(6) A polgármester törvényben, vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendeletben meghatározott feladatait, hatósági hatáskörét a 5. számú melléklet tartalmazza.


(7) hk.


63.§


(1) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a) segíti a települési képviselők munkáját,
b) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
c) képviseli az önkormányzatot,
d) az önkormányzati rendeleteket, valamint a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvet aláírja,
e) elnapolja a képviselő-testületi ülést,
f) felfüggeszti a képviselő-testület ülését,
g) kezdeményezheti a képviselő-testület döntésének újra tárgyalását,
h) végrehajtja és végrehajtatja a képviselő-testület határozatait.


(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai:
a) kötelező jelleggel indítványozza a bizottság összehívását,
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit,
c) a bizottsági döntéshozatalnál a bizottsági elnök esetében dönt a kizárásról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti.


(3) A polgármester az önkormányzati és az államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.


(4) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.


(5) A polgármester a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait, az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. A polgármester dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörben.


(6) A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására.


(7) Hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.


(8) hk.

(9) A jogszabály által meghatározott körben egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó kinevezés, vezetői megbízás adására vonatkozó jogkör esetén.


(10) Biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságot, ezen belül különösen:
a) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról,
b) gondoskodik helyi fórumok szervezéséről,
c) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit,
d) kapcsolatot tart a helyi pártok, társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel, a településrész és a kisebbségi önkormányzatok testületével.


(11) A polgármester- a Mötv. 68.§ (3) bekezdése szerinti- két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben történő döntési jogköre az alábbi ügyekre terjed ki:
a) hatósági, cégeljárási és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése,
b) pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele,
c) területszervezési eljárásokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás,
d) véleménynyilvánítás központi államigazgatási szervek megkeresésére.


(12) Amennyiben a képviselő- testület a Mötv. 68.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hoz döntést, a testület helyett a polgármester jogosult a döntés meghozatalára, kivéve az Mötv. 42.§-ában meghatározott esetekben, illetve az önkormányzat vagyonát vagy bármely pénzeszközét érintő döntés esetében.


Az alpolgármester


64.§


(1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egyes önkormányzati feladatok ellátására alpolgármestert /alpolgármestereket választ.


(2) Az alpolgármester (alpolgármesterek) feladatait társadalmi megbízatásban vagy főállásban látja el. Az alpolgármester (alpolgármesterek) illetményéről, tiszteletdíjáról a törvényi keretek között a képviselő-testület dönt.


(3) A társadalmi megbízatású alpolgármester feladatkörében eljárva felügyeli a település oktatási, ifjúsági, közművelődési, sport és turisztikai tevékenységével kapcsolatos feladatokat.


(4)A főállású alpolgármester feladatkörében eljárva ellátja az önkormányzati apparátus működésének, valamint a településen megvalósuló infrastrukturális és egyéb beruházások szakmai és pénzügyi felügyeletét, a közfoglalkoztatási programok koordinálását.


VII. fejezet


A jegyző


65.§


(1) A képviselő-testület pályázat alapján, a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.


(2) A jegyző a polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ennek keretében különösen:
a) előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja az önkormányzati képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a képviselő-testületi bizottságok ülésein,
d) a képviselő-testületi ülésen, az előterjesztés vitájában szavazás előtt törvényességi észrevételt tehet,
e) gondoskodik a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, melyet a polgármesterrel és a jegyzőkönyv-hitelesítő képviselővel aláír, amelyet az ülést követő 15 napon belül megküld a Közigazgatási Hivatal vezetőjének,
f) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel,
g) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályok módosításáról,
h) tájékoztatja a képviselő-testületet a polgármesteri hivatal munkájáról, az ügyintézésről.


(3) A jegyző önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatai különösen:
a) kezdeményezi a szükséges rendeletek megalkotását,
b) végzi az önkormányzati rendeletek szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat,
c) végzi az elfogadott rendeletek kezelését.


(4) A jegyző egyéb feladatai különösen:
a) vezeti a polgármester hivatalát, megszervezi a hivatal munkáját,
b) rendszeresen ügyfélfogadást tart,
c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó önkormányzati hatósági és államigazgatási ügyeket,
d) ellátja a törvényben, vagy kormányrendeletben előirt államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört,
e) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester részére átad,
f) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat, a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői felett. A munkáltatói jog gyakorlása kiterjed a képviselő-testület hivatalának ügykezelő és fizikai alkalmazottaira is. A kinevezéshez, a vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz a polgármester egyetértése szükséges,
g) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat.


Az aljegyző


66.§


(1) A képviselő-testület a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - községben kinevezhet aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.


66/A.§
A jegyzőt távolléte, vagy akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és aljegyzői tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve akadályoztatásuk esetén a polgármesteri hivatal képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselőjét, ennek hiányában más jegyzőt kell ideiglenes hatállyal megbízni a jegyzői feladatok ellátásával.


Polgármesteri Hivatal


67.§


(1) A képviselő-testület önálló hivatalt tart fenn - Polgármesteri Hivatal néven -, az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek ellátásával és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.


(2) A polgármesteri hivatal szervezetére és működésére, az ellátandó feladat és hatáskörökre vonatkozó szabályokat külön ügyrend állapítja meg. A Polgármesteri Hivatal ügyrendjét a 6. számú melléklet tartalmazza. Az ügyrend tartalmazza a vagyonnyilatkozati tételi kötelezettségekkel járó munkaköröket, a képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket.


(3) A polgármesteri hivatal helyi költségvetési szerv. A költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési-fenntartási költségeket.


VIII. fejezet


A települési képviselők jogállása


68.§


(1) hk.


(2) hk.


(3) hk.


69.§


(1) hk.


(2) hk.


(3) hk.


(4) hk.


(5) hk.


IX. fejezet


A helyi népszavazás, népi kezdeményezés


70.§
A képviselő-testület a helyi népszavazást és népi kezdeményezést külön rendeletben szabályozza.


X. fejezet


A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok


71.§


(1) A képviselő-testület, a lakossággal történő közvetlen kapcsolattartására a közmeghallgatás intézményét alkalmazza, a

39.§ szabályai szerint.


(3) A képviselő-testület támogatja az önszerveződő közösségeket, illetve együttműködik az ilyen közösségekkel. Az együttműködés formája a Képviselő-testületi ülésen való tanácskozási jog biztosítása.


XI. fejezet


Az önkormányzatok gazdasági alapjai


72.§


(1) hk.


(2) hk.


Az önkormányzat gazdálkodása


73.§


(1) hk.


(2) hk.


(3) hk.


(4) hk.


(5) hk.


(6) hk.


(7) hk.


Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése


74.§


(1) hk.


(2) hk.


(3) hk.


(4) hk.


XII. fejezet


Záró rendelkezések


75.§


(1) A rendelet 2007. július 1. napján lép hatályba.


(2) A rendelet mellékleteinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.


(3) A rendeletet a Polgármesteri Hivatal folyosóján a rendelet táblán kell kifüggeszteni.


(4) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Mikepércs Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2003. (IV.22.) számú KT. rendelete.



                                      Tímár Zoltán sk.                     ph.                   Dr. Dászkál Tibor Ákos sk.

                                        polgármester                                                             jegyző


A rendelet kihirdetve: 2007. június 15.