Mártély Község Önkormányzat Képviselő Testületének 8/2019. (VII.11.) önkormányzati Rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2019. 08. 11

Mártély Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Csongrád Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, a Körös- Maros Nemzeti Park Igazgatóság, valamint Mártély Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 21/2017. (X.19.) önkormányzati rendeletben meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következő rendeletet alkotja:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések


I. Fejezet

A rendelet célja, hatálya


1. § A rendelet célja Mártély építészeti, településképi, környezeti értékeinek védelme, a település történeti múltját, építészeti kultúráját és polgárainak identitását meghatározó települési környezet elemeinek egészben vagy részben történő megőrzése, minőségi fejlesztése a jövő nemzedékek számára, a településépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítése, az épített környezet esztétikus alakítása.

2. § A rendelet hatálya Mártély község teljes közigazgatási területére kiterjed.

II. Fejezet

Értelmező rendelkezések


3. § E rendelet alkalmazásában:

1. Területi jellegű védelem: a műemléki környezet, a helyi területi védettségek, országos, vagy helyi természeti védelem (nemzeti park, természeti területek, ex lege védett területek, NATURA 2000 területek, stb.) által érintett területek.

2. Helyi egyedi védett építmény: a Képviselő-testület által megállapított egyedi védelem, mely egy adott építmény, épület, épületrész tekintetében a hagyományos településkép megőrzése szempontjából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás.

3. Eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.

4. Földszínek: a természetben előforduló, nem szintetikus anyagok (pl. talaj, homok, mész, egyes kőzetek, a növényzet) jellemző színei, illetve az azok felhasználásával előállított kevéssé telített színárnyalatok.

MÁSODIK RÉSZ

Településképi követelmények


III. Fejezet

 Általános építészeti követelmények


4. § (1) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a Mártélyra jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem megengedett.

(2) Az épületeken, építményeken trapézlemez, bitumenes hullámlemez alkalmazása nem megengedett, kivéve a gazdasági, üzemi alaprendeltetésű létesítményeket.

(3) Az épületeken, építményeken csak földszínek alkalmazása megengedett, kivéve a gazdasági, üzemi alaprendeltetésű létesítményeket.

(4) Új építésű épületek, építmények utcai homlokzatán fehér műanyag nyílászáró beépítése nem megengedett.

IV. Fejezet

Településképi szempontból meghatározó területek területi és egyedi építészeti követelményei


5. § Mártély településképi szempontból meghatározó területe az 1. mellékletben lehatárolt Ófalu területe.

1. A településképi szempontból meghatározó terület általános építészeti követelményei


6. § (1) Az épületeket 30-45 fok közötti hajlásszögű magastetővel kell ellátni.

(2) A területen

a) oldalhatáron álló beépítési mód szerint elhelyezett új épület, vagy meglévő épület bővítése esetén, ha a tervezett utcai homlokzatszélesség nagyobb 10 méternél,

b) zártsorú, ikres beépítési mód szerint elhelyezett új épület, vagy meglévő épület bővítése esetén

az épület fő tetőgerincét az utcával párhuzamosan kell kialakítani.

(3) Új épület, épületbővítés építésekor annak homlokzat, párkány- és gerincmagasságát a közterület felől szomszédos országos, illetve helyi védettségű épülethez igazítani kell, a legnagyobb függőleges irányú eltérés ± 1,0 m lehet.

(4) Az épületeket ellátó közművezetékek (gáz, elektromos, telefon, tv kábel) az épületek közterület felőli homlokzatán látszó módon nem vezethetők.

7. § Az épületeken a tetőhéjazat földszínű pikkelyfedés, nádfedés, vagy korcolt fémlemez fedés lehet. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle anyag jelenhet meg.

8. § A tetőtér beépítésének előírásai:

a) A tető síkjában fekvő tetőablak, fénycsatorna síkban megjelenő fénygyűjtő eleme bármelyik épület esetében engedélyezhető.

b) Az épület egy tetősíkján vagy tetőablak, vagy felépítmény jelenhet meg. Az új tetőablak, illetve felépítmény beépítésénél a már meglévő tetőablak, illetve felépítményformához kell igazodni, amennyiben van ilyen az épületen.

V. Fejezet

 Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények


2. Általános szabályok


9. § E fejezet alkalmazásában:

a)         CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;

b)         CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;

c)         funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;

d)        információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz;

e)         közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

f)         közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;

g)         más célú berendezés: nem elsősorban információs célú berendezés, pl. a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely

h)         önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

i)          önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

j)          útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.

10. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(4) A funkcionális célokat szolgáló utcabútoroktól számítva egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.

(5) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg, elsősorban fehér színű fényforrások használhatók.

(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

3. A reklám- és hirdetőberendezések elhelyezésének további szabályai


11. § (1) A településen kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

(2) A településen létesített funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.

(3) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.

(4) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

12. § (1) A településen kizárólag olyan utasváró vagy kioszk létesíthető, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

(2) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a)         az önkormányzat működés körébe tartozó információk;

b)         a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c)         a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d)        idegenforgalmi és közlekedési információk;

e)         a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.  

(3) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (3) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.

(4) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.


13. § (1) Közterületen reklám, illetve plakát reklámhordozón

a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;

b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;

c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;

d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;

e) egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését

sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el.

(2) A közérdekű reklámfelület, az utasváró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán Mártély község az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére díjmentesen jogosult.

14. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérés engedélyezését a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

15. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított 3 hónap időtartamra építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónappal meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező az erre irányuló kérelmét az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.

(3) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

VI. Fejezet

Egyéb településképi követelmények


16. § (1) Közmű-létesítmények (pl. nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.

(2) Területi jellegű védelemmel érintett területen vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett.

(3) A közép-, a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeit földalatti elhelyezéssel kell kivitelezni területi jellegű védelemmel érintett területeken.

(4) Gépészeti és közmű-csatlakozási berendezések az épületek utcai homlokzatára, előkert nélküli beépítés esetén nem helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.

17. § (1) Magastetős épület esetén táblás napelemeket/napkollektorokat a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

a) azok a tető szélein, gerincén ne lógjanak túl,

b) vápákat legfeljebb 50 cm-re közelítsék meg.

VII. Fejezet

Teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése


4. Általános előírások


18. § (1) A területi jellegű védelemmel érintett területen új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni, vagy meglévő oszlopsoron kell vezetni. Közparkokban új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) Már üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója közparkokban csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

5. Teljes település ellátását biztosító vezeték nélküli elektronikus hírközlés


19. § (1) Új antenna csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el.

(2) Az Ófalu területén az antennák elhelyezésénél a következő követelményeknek kell megfelelni:

a) antenna csak már meglevő építményre telepíthető.

b) ha meglévő épület, építmény tetejére valamely okból nem telepíthető az új antenna, akkor az antenna önállóan csak multifunkcionális (pl. sportpálya térvilágítás, kilátó, vadles stb.) kialakítással telepíthető.

(3) Helyi védettséggel érintett építményen, területi jellegű védelem alatt álló területen, közparkban antenna nem telepíthető.

(4) Önálló tartószerkezettel telepített antenna lakóépületektől csak legalább 100 méter távolságra helyezhető el.

(5) Antenna templomtoronyra nem helyezhető el.

6. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak

elhelyezésére vonatkozó egyedi előírások


20. § (1) Teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak

a) területi jellegű védelem alatt álló területen,

b) közparkban

nem helyezhetők el.

(2) Teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a területi jellegű védelemmel nem érintett, településképi szempontból nem meghatározó területek.

(3) A területi jellegű védelem alatt álló területeken, a településképi szempontból meghatározó területeken, a parkok területén a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelmények:

a) amennyiben a műszaki megoldások lehetővé teszik, föld alatt kell elhelyezni,

b) föld feletti kialakítás esetén kő-, tégla- vagy vakolt homlokzat, korcolt fémlemez fedés megengedett.

VII. Fejezet

Zöldfelületek


21. § (1) Zöldfelületek, ingatlanon belüli zöldterületek kialakítása során a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelületet kell kialakítani.

(2) Zöldfelületek kialakításánál a fás szárú növényzet esetében a táji és termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell alkalmazni.

(3) Meglévő közterületi fasorok pótlásánál az egységes látvány megtartása, illetve kialakítása érdekében az adott területen leggyakoribb fa faj telepítendő.

(4) Utcafásításra javasolt fafajok: nagylevelű hárs (Tilia platiphyllos), ostorfa (Celtis occidentális), japánakác (Sophora japonica).

(5) Parkoló-fásításra javasolt fafajok: magas kőris (Fraxinus excelsior), csörgőfa (Koelreuteria paniculata) és a korai juhar (Acer platanoides).

(6) Az előkertek díszkertként alakítandók ki.

HARMADIK RÉSZ

Helyi védettség előírásai


IX. Fejezet

A helyi védelem feladata, általános szabályai


22. § Épületek, építmények építése, átalakítása, bővítése csak környezetbe illően, a beépítési, telekhasználati, homlokzatképzési, anyaghasználati hagyományok figyelembe vételével történhet.

X. Fejezet

A helyi védelem fajtái

                                              

7. A helyi egyedi védelem


23. § (1) A helyi egyedi védelem

a) az építmény (épület és részei, a műtárgy), vagy ezek együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),

b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,

c) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére terjed ki.

(2) Egyedi védelem esetében a védelem a teljes épületre, azaz annak tömegformálására, homlokzati kialakítására, külső anyaghasználatára és színezésére terjed ki.

(3) A helyi egyedi védelem e rendelet 2. számú mellékletében megjelölt értékek védelmére terjed ki.

8. A helyi területi védelem jegyzéke


24. § (1) Helyileg védett terület a település olyan összefüggő része, amely a jellegzetes, egyedi településszerkezet legkorábbi emlékeit őrzi, illetve a település történetében betöltött szerepe meghatározó, továbbá a helyi védelemben részesülő természeti területek.

(2) A település közigazgatási területén helyi területi védelem alatt álló területe a településképi szempontból meghatározó, a Rendelet 1. melléklete szerint lehatárolt Ófalu területe.

XI. Fejezet

Helyi védelem alá helyezés és megszűnése


25. § (1) Védetté nyilvánítást vagy annak megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti Mártély Községi Önkormányzat Polgármesterénél.

(2) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védendő érték megnevezését, területi javaslat esetén egyértelmű körülhatárolását,

b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész, emelet, ajtó, tulajdonos, kezelő stb.),

c) a védelem indoklását,

d) fotódokumentációt a védendő értékről és környezetéről,

e) helyszínrajzot,

(f) valamint építész-, vagy településtervezési jogosultsággal rendelkező szakember által készített szakvéleményt.

(g) megszüntetésre vonatkozó kérelem esetén az a), b), d), e), f) munkarészeket, valamint részletes indoklást.

(3) A Polgármester értékvizsgálatot készíttet az érintett ingatlanról (területről), amely annak település- és építészettörténeti, építészeti és műszaki jelentőségét, illetve állapotát mutatja be.

(4) A kötelező eljárás kiegészítéseként a településkép-védelmi rendelet helyi védelemre irányuló módosító eljárásának megindításáról – az értékvizsgálat kivonatának véleményezés céljából történő megküldésével egyidejűleg – tájékoztatni kell a tulajdonost, a kulturális örökségvédelmi hatóságot, az állami főépítészt, továbbá a védendő területen érintett közművek üzemeltetőit. A javaslattal kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban tehetnek észrevételt.

(5) Területvédelem esetén a helyben szokásos módon, közszemlére tétel, illetve a sajtó útján is közölhető a védetté nyilvánítás, illetve a megszüntetés.

    (6) A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés „jogi jellegként” való feljegyzését – a Képviselő-testületi döntés hatálybalépésétől számított tizenöt napon belül – az önkormányzat jegyzője kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál.

(7) A védelem megszűnik, ha

a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,

b) a helyi védett érték műemléki védettséget kap, vagy

c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti, mert az értékvizsgálatban foglaltak szerint a védelem megszüntetése indokolt.

(8) A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell: a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait) postai úton,

b) az illetékes építésügyi hatóságot,

c) az illetékes Földhivatalt,

d) a kulturális örökségvédelmi hatóságot,

e) a védettség kezdeményezőjét.

(9) Az épített örökség védettségének megszüntetésekor, a védettség megszüntetésének kezdeményezője gondoskodik:

(a) az építmény, épület és telek felmérési (helyszínrajz, alaprajzok, metszetek, homlokzatok és részletek) és fotódokumentációjának elkészíttetéséről és a megyei levéltárban történő elhelyezéséről,

(b) az értékes építészeti, szerkezeti elemek és tárgyak megmentéséről, elhelyezéséről.

(10) A helyi védettségre vonatkozó kérelmekről, módosításról vagy megszüntetésre irányuló javaslatokról a Képviselő-testület dönt.


XII. Fejezet

Az építészeti örökség helyi védelmének feladatai


26. § (1) A helyi védett értékek fennmaradásának, megőrzésének módja elsődlegesen a rendeltetésnek megfelelő használat.

(2) A helyi védett építmények rendeltetésszerű használatáról, valamint szükségessé váló felújításáról annak tulajdonosa köteles folyamatosan gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.

(3) A helyi védett épületek mai igényeknek megfelelő használatát, felújítását, korszerűsítését a településképi szempontok érvényesítése mellett támogatni kell.

XIII. Fejezet

 Az építészeti örökség helyi védelmének részletes szabályai


27. § (1) A helyi védett építmény felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni, illetve vissza kell állítani az épület eredeti:

a) tömegformáját, tömegarányait,

b) tetőformáját, tetőfelépítményeit,

c) homlokzati tagozatait,

d) homlokzati díszítőelemeit,

e) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,

f) nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát.

(2) A helyi védett építmények homlokzati színezésénél a fellelhető eredeti színt kell alkalmazni.

(3) A helyi egyedi védett építményeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.

(4) A helyi egyedi védett építmények belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló elvek és szabályok betartása mellett, megengedett.

(5) A védett épületeket utólagosan, a homlokzatok külső oldalán hőszigetelni csak a díszítő ornamentika, téglaburkolat elemeinek megtartásával, illetve az eredeti, de jelenleg hiányzó elemek visszaállításával lehet. Amennyiben a külső oldali hőszigetelés ezt műszakilag nem teszi lehetővé, belső oldali hőszigetelést kell alkalmazni.

(6) Védett épület homlokzatának hőszigetelése esetén a homlokzatképzés csak az eredetivel egyező textúrájú és színezésű lehet.

(7) Redőny, roló csak úgy helyezhető el, ha az eredeti ablaknyílás méretét nem csökkenti és az utcai homlokzaton a szerkezet tokja nem látható módon van elhelyezve.

NEGYEDIK RÉSZ

Településképi támogatási rendszer


28. § (1) A védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében a képviselő-testület értékvédelmi alapot tart fent.

(2) Az alapból a tulajdonos kérelmére, pályázat útján visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatás nyújtható. A támogatás csak a fenntartás és állagmegóvás tulajdonosi kötelezettségét, illetve az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó költségeire adható (értékkülönbözet). A kérelemhez olyan költségvetést kell becsatolni, amelyből az értékkülönbözet megállapítható.

(3) Az alapot az önkormányzat védett, vagy védelemre méltó épített örökségi érték vásárlására is felhasználhatja.

ÖTÖDIK RÉSZ

Településképi érvényesítési eszközök


XIV. Fejezet

Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció


29. § (1) A településkép védelme érdekében kérelemre a polgármester tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül.

(2) A szakmai konzultáció kötelező új épület építése esetén.

(3) A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell felvenni, amelyben az üggyel kapcsolatos lényeges információkat kell rögzíteni.

(4) A szakmai konzultáció a kérelem papír, vagy elektronikus úton történő benyújtásával kezdeményezhető.

(5) A szakmai konzultáció Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának hivatalos helyiségében történik.

(6) A szakmai konzultáció emlékeztetőjét az egyszerű bejelentések és az építési engedélykérelmek dokumentációjához kell csatolni.

(7) A szakmai konzultáció ingyenes.

XV. Fejezet

Településképi bejelentési eljárás


30. § A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a reklámok és reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatosan.

9. A településképi bejelentéshez kötött eljárások


31. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél, valamint a cégjelzések, reklám- és hirdető-berendezések elhelyezése esetén.

10. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása


32. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott kérelmére indul. A bejelentéshez papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni a bejelentés tárgyához igazodó tartalommal, mely az elvégzendő tevékenység tekintetében elegendő információt nyújt a kérelem elbírálásához.

(2) A bejelentési eljárás során

a) a kérelem és annak melléklete,

b) a hiánypótlás és

c) az ügyfél által tett nyilatkozat

csak írásban terjeszthető elő.

(3) A bejelentés tartalmazza:

a) a bejelentő nevét,

b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,

c) a reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése megjelölését,

d) a reklámok, reklámhordozók helyét, a telek helyrajzi számát,

e) a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát.

(4) A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki, illetve egyéb tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni.

(5) A településképi bejelentési eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti jogszerű hallgatásnak van helye. A tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg vagy az eljárást nem szünteti meg.

(6) A bejelentési eljárásban az eljárás szünetelésének nincs helye.

(7) Amennyiben a benyújtott, hiánytalan dokumentáció a településképi követelményeknek megfelel, a polgármester tudomásul veszi a bejelentést, amennyiben az nem felel meg a meghatározott követelményeknek vagy nem illeszkedik a településképbe az eljárást megszünteti, vagy a tevékenységet megtiltja.

(8) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterület-használati engedélyhez is kötött, a közterület-használati engedély kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.

33. § (1) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.

(2) Amennyiben a bejelentés elmulasztását vagy eltérő végrehajtást tapasztal, akkor településképi kötelezési eljárást folytat le.

(3) A reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén a polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését, és ha bármilyen mulasztást, vagy eltérést észlel, arról 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.

XVI. Fejezet

Településképi kötelezés


 11. A településképi kötelezési eljárás szabályai

34. § (1) E rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén a polgármester felhívja az érintett ingatlan ingatlantulajdonosának figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt határidő eredménytelen eltelte esetén településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.

12. A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei

35. § (1) A 34. § (2) bekezdésben foglalt kötelezéssel egyidejűleg a polgármester a hatósági kötelezésben megjelölt határidő elmulasztása esetén a kötelezettel szemben természetes személy esetén 200.000 forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 2.000.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendeli el.

(2) Az e rendeletben foglalt településképi kötelezettségek megsértésével, továbbá a településképi bírság kiszabásával kapcsolatos hatósági eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárást szabályozó törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az önkormányzati településkép-védelmi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(4) A kötelezettnek a bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a határozatban megjelölt számlájára kell átutalási megbízással teljesítenie vagy készpénzátutalási megbízással postai úton befizetnie.

HATODIK RÉSZ

Záró rendelkezések


36. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba azzal, hogy a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a településképi eljárásról szóló 12/2018. (XII.12.) önkormányzati rendelet.