Mártély Község Önkormányzat Képviselő Testületének 12/2015. (IX.23.) önkormányzati Rendelete

A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2020. 10. 29

Mártély Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározottfeladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet[1]

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mártély Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 6636 Mártély, Rákóczi tér 1.

(3) Az önkormányzat működési területe: Mártély község közigazgatási területe.

(4) Az önkormányzat jogi személy.

(5) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(6) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(7) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

(8) Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek adományozására külön rendeletet alkot.

(9) A közös önkormányzati hivatal megnevezése: Hódmezővásárhelyi Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal/Polgármesteri Hivatal).

2. §[2]

Az önkormányzat önként vállalt feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) 3. számú melléklete tartalmazza. Az önkormányzat az önként vállalt feladatait a lakosság igényeitől és anyagi lehetőségeitől függően látja el.

 2/A. §[3]

Mártély Községi Önkormányzat kormányzati funkciói

011130  Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

011220  Adó,-vám- és jövedéki igazgatás

013320  Köztemető -fenntartás és -működtetés

013350  Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

041231  Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232  Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233  Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041234  Közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás (közhasznú kölcsönző részére)

041237  Közfoglalkoztatási mintaprogram

042130  Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások,

042150  Mezőgazdasági öntözőrendszer építése, fenntartása, üzemeltetése,

045160  Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

045161  Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása

047410  Ár-és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

052020  Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

063020  Víztermelés, -kezelés, -ellátás

063080  Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése

064010  Közvilágítás

066010  Zöldterület-kezelés

066020  Város,- községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111  Háziorvosi alapellátás

072311  Fogorvosi alapellátás

074031  Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

074032  Ifjúság- egészségügyi gondozás

082044  Könyvtári szolgáltatások

082091  Közművelődés közösségi és társadalmi részvétel

082092  Közművelődés-hagyományos közösségi kulturális

083030  Egyéb kiadói tevékenység

086030  Nemzetközi kulturális együttműködés

091140  Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

096015  Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

102031  Idősek nappali ellátása

102032  Demens betegek nappali ellátása

104037  Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

104042  Család és gyermekjóléti szolgáltatások

106010  Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése

106020  Lakásfenntartással lakhatással összefüggő ellátások

107051  Szociális étkeztetés

107052  Házi segítségnyújtás

107055  Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

2/B. §[4]

Tevékenységek TEÁOR szerinti besorolása

0111 - Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése

0113 - Zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumósnövény termesztése

0124 - Almatermésű, csonthéjas termesztése

0125 - Egyéb gyümölcs, héjastermésű gyümölcs termesztése

0145 - Juh, kecske tenyésztése

0146 - Sertéstenyésztés

1011 - Húsfeldolgozás, -tartósítás

1031 - Burgonyafeldolgozás, -tartósítás

1032 - Gyümölcs-, zöldséglé gyártása

1039 - Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás

5520 - Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás

5590 - Egyéb szálláshely-szolgáltatás

6820 - Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

II. fejezet

A képviselő-testület működése

3. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő, akik közül 1 fő polgármester, 6 fő települési képviselő.

(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza.

(3) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző.

4. §[5]

(1) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét ülésén gyakorolja.

(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskör gyakorlásáról a hatáskör gyakorlója évente egy alkalommal írásban beszámol a képviselő-testületnek.

(3)[6] Amennyiben a képviselő elmulasztja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 32. § (2) bekezdés i) pontjában foglalt kötelezettségét, a képviselő-testület szervei vagy a képviselők a jelen rendelet 7. § (4) bekezdésében szabályozott módon javaslatot tehetnek az adott képviselő tiszteletdíjának legfeljebb 3 hónapra történő megvonására.

(4)[7] Az előterjesztésről a képviselő-testület titkos szavazással dönt.

A képviselő-testület ülései, munkaterve

5. §

(1)[8] Rendes ülést a képviselő testület – a téli szünet (január hónap), illetve a nyári szünet (július, augusztus hónapok) kivételével - havonta tart. Az ülés összehívására valamint vezetésére a Mötv. 44. és 45.§-aiban foglalt rendelkezések az irányadóak. A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 2 nappal az ülést megelőzően kell kézbesíteni, kivéve az 5. § (3) bekezdés esetét.

(2) A képviselő-testület alakuló -, rendes -, rendkívüli - és ünnepi ülést tart.

(3) Amennyiben a képviselő-testületnek haladéktalanul dönteni kell hatáskörébe tartozó ügyben, úgy a rendkívüli ülés összehívható távbeszélő útján.

6. §

(1) A képviselő-testület félévenként jóváhagyott, féléves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkaterv előkészítése, képviselő-testület elé terjesztése a polgármester feladata. A polgármester a tervezet előkészítéséhez javaslatot kérhet a képviselőktől, a bizottságok elnökeitől, társadalmi szervektől, közszolgáltatást nyújtó szervezetektől, az önkormányzati intézmények vezetőitől, a hivatal tevékenységével kapcsolatosan a jegyzőtől.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) a testületi ülések tervezett időpontját legalább hónap megjelölésével,

b) a napirendi pontokat és előadóit,

c) azokat a napirendeket, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,

d) azokat a témákat, amelyeket valamely bizottság nyújt be, amelyhez bizottsági állásfoglalás, véleményezés szükséges,

e) a napirendek előkészítésében résztvevőket,

f) az ülésre tanácskozási joggal meghívottakat,

g) a községben működő civil szervezetek felsorolását.

(4) A munkatervben szereplő napirendek, ülések időpontjait a képviselő-testület határozatával módosíthatja.

(5) A munkatervet a képviselőknek, valamint az állandó meghívottaknak meg kell küldeni. Egy példányát a községi könyvtárban kell elhelyezni, ahol az érdeklődő állampolgárok megtekinthetik.

Előterjesztések

7. §

(1) Előterjesztés a munkatervben szereplő napirend és az egyéb – munkatervben nem szereplő – előterjesztés, a képviselő-testület vagy a bizottság által előzetesen javasolt rendelet és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó hatósági ügyek tárgyalása ugyancsak előterjesztés keretében történik.

(3) A képviselő-testület ülésére előterjesztést tehet:

a) a polgármester,

b) a képviselő,

c) a bizottságok elnökei

d) a jegyző illetve

e) a közös önkormányzati hivatal téma szerinti előadója,

(4) Az előterjesztés írásban, sürgős esetben, kivételesen szóban terjeszthető a képviselő-testület elé.

(5) Az írásbeli előterjesztést a polgármesternél kell benyújtani olyan időpontban, hogy a képviselőknek és az ülésre meghívottaknak az SZMSZ-ben meghatározott időpontban kiadható legyen.

(6) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztés testületi ülésen történő kiosztását.

(7) Az írásbeli előterjesztés:

a) első részében meg kell határozni az előterjesztés tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (testületi megállapodásokat, a hozott határozatok eredményei), a tárgykört érintő jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét és mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják,

b) a második részben a határozati javaslatot.

(8) A szóbeli előterjesztésnek tartalmazni kell a (7) bekezdésben foglaltakat.

(9) A rendszeresen nagyobb számban előforduló hatósági ügyeknél (segélyezések) a határozati javaslat előterjesztése mellőzhető. Az írásbeli előterjesztés elkészítése és a testületi ülés előtt érkezett segélykérelmek szóbeli előterjesztésére is sor kerülhet a mielőbbi elbírálás érdekében, amennyiben a kivizsgálás, előkészítés lehetséges.

8. §

(1) A munkaterv szerinti napirendi pontokra vonatkozó írásbeli előterjesztések főbb elemei:

a) a tárgy pontos meghatározása, előterjesztő megnevezése,

b) annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, akkor mikor és milyen döntés született,

c) az előkészítésben résztvevők megnevezése,

d) a vonatkozó jogszabályi előírások,

e) határozati javaslat, esetleges alternatív javaslatok,

f) végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezése,

g) végrehajtási határidő megjelölése, amennyiben a testület arra igényt tart, úgy a beszámolási határidő.

(2) Nem kell megjelölni határidőt azon határozati javaslatoknál, amelyek végrehajtási cselekményt nem igényelnek, például tudomásulvételt tartalmazók, ténymegállapítók.

Az ülések összehívása

9. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke.

(2) A képviselők az ülés előtt legalább 4 nappal korábban kapják meg a meghívót és az írásbeli előterjesztéseket.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét és idejét,

b) a javasolt napirendeket,

c) a napirendek előadóit.

(4) A meghívóhoz csatolni kell az írásbeli előterjesztéseket.

(5) A meghívót a polgármester írja alá.

(6)[9] A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülés nyilvánossága az állampolgárok és civil szervezetek részvételi lehetőségét jelenti, ezért a képviselő-testületi ülésre szóló meghívót a települési képviselők részére való kiküldéssel egyidejűleg a település hirdetőtábláján és a község hivatalos honlapján is közzé kell tenni.

(7) Az ülésen megjelent állampolgárok, továbbá - a Mötv. 53. § (3) bekezdésben meghatározottak szerint - a helyi civil szervezetek tevékenységi körükkel összefüggésben, név, téma, illetve napirend megjelölésével felszólalási jegyet nyújthatnak be.

(8) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben. Személyi ügyek tárgyalásakor csak abban az esetben tartható zárt ülés, ha az érintett ezt kéri.

Titkos szavazás

10. §

(1) Az Mötv 74. §-ában foglaltaknak megfelelően az alpolgármester megválasztása titkos szavazással, minősített többséggel történik.

(2) A titkos szavazást a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság települési képviselő tagjai bonyolítják le. Munkájukat a jegyző segíti.

(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját,

b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás eredményét.

(4) Amennyiben a titkos szavazás során szavazategyenlőség van, akkor szünet (szünetek) elrendelésével mindaddig ismételni kell a szavazást, amíg a szavazati arány meg nem változik.

A sürgősségi indítvány

11. §

(1) Halaszthatatlan döntést igénylő ügyben – legkésőbb a testület ülését megelőző nap 12 órájáig – a sürgősség tényének megindokolásával döntési javaslatot is tartalmazó – sürgősségi indítvány terjeszthető be a polgármesterhez.

(2) Az indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz. Elutasítás esetén az indítvány a testület soron következő ülésének napirendjére kerül.

(3) A sürgősségi indítvány előterjesztésére a képviselő, a bizottság elnöke jogosult.

(4) Napirendre kell tűzni a sürgősségi indítványt, ha azt a képviselők több mint ¼-e, vagy bizottság elnöke terjesztette elő.

Állandó meghívottak, tanácskozási jog

12. §

(1) A képviselő-testület ülésén a jegyző hivatalból állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt. Köteles a jogszabálysértő javaslatok, döntések esetén jelzéssel élni, ebben az esetben szót kell adni a jegyzőnek.

(2) Állandó meghívottként tanácskozási joggal vesz részt a térség országgyűlési képviselője.

(3) Tanácskozási joggal vesznek részt továbbá:

a) közös önkormányzati hivatal szakelőadói,

b) a napirend előadója és a napirendhez munkaterv szerint meghívottak,

c) a bizottságok nem képviselő tagjai,

d) önkormányzati intézmények vezetői,

e)[10] a napirend szerint érintett – a 4. számú függelékben meghatározott – civil szervezetek képviselőit.

(4) A testületi ülésről – meghívó megküldésével – tájékoztatást kapnak a munkatervbe foglalt szomszédos települések rádió, televízió és lapszerkesztőségei.

(5) A meghívó és a munkatervben szereplő napirendek írásbeli előterjesztéseit a községi könyvtár részére egy példányban meg kell küldeni az érdeklődő lakosok tájékoztatása érdekében.

Az ülés vezetése

13. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke.

(2) Az ülés megnyitása után – a jelenléti ív alapján – a polgármester megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés tartama alatt folyamatosan figyelemmel kísér és határozatképtelenség bekövetkeztekor az ülést bezárja. A napirenden szereplő, meg nem tárgyalt előterjesztéseket - azok ismételt kiküldése nélkül – a munkaterv szerint soron következő ülés napirendjébe kell felvenni.

(3) Határozatképtelenség esetén a testületi ülést 8 napon belül ismételten össze kell hívni.

(4) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot.

14. §

(1) A napirend elfogadása után a polgármester:

a) előterjesztésenként megnyitja, vezeti, összefoglalja és lezárja a vitát, azonban a tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni,

b) előterjesztésenként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot az elhangzott kiegészítésekkel, javaslatokkal és megállapítja a szavazás eredményét,

c) a napirendi pontok tárgyalását követően előterjeszti a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentést, továbbá tájékoztatást ad az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről,

d) biztosítja a képviselők interpellációs jogát,

e) berekeszti az ülést.

(2) A polgármester felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal megjelenteknek a rendelet 9. § (7) bekezdése alapján.

(3) A napirend előadója szóbeli kiegészítést tehet, majd a feltett kérdésekre megadja a választ.

(4) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselők javaslatot tehetnek. A képviselő-testület ebben vita és külön határozathozatal nélkül dönt, egyszerű szótöbbséggel.

Az ülés rendjének fenntartása

15. §

(1) A testületi ülés rendjéért a polgármester felelős, de azt elősegíteni minden résztvevő feladata.

(2) A polgármester az (1) bekezdésben foglaltak biztosítása érdekében:

a) felhívhatja a hozzászólót, hogy ne térjen el a tárgyalt témától,

b) figyelmeztetheti azt, aki a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő kifejezést használ,

c) rendre utasíthatja azt, aki a testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít,

d) kezdeményezheti, hogy a résztvevőt a testület kizárja és kötelezze a terem elhagyására, melyről a testület minősített többséggel határoz.

Határozathozatal

16. §

(1) A képviselő-testület általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg határozatait. Az egyszerű szótöbbség a határozatképes ülésen jelenlévő képviselők több mint felének egybehangzó „igen”, illetve „nem” szavazatát jelenti.

(2) Minősített többségű szavazat szükséges:

a) a Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyekben,

b) az önkormányzati vagyon elidegenítéséhez.

(3) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint felének a szavazata szükséges.

A kizárás

17. §[11]

(1) A képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét – közeli hozzátartozójára is kiterjedő hatállyal – a napirendi pont tárgyalásának kezdetén. A Képviselő-testület a napirendi pont tárgyalását csak a személyes érintettséget bejelentő képviselő döntéshozatalból való kizárásnak tárgyában hozott döntés után kezdheti meg.

(2) Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő vagy közeli hozzátartozója

a) a képviselő-testület döntése kedvezményezettjeként érintett, továbbá ha

b) önkormányzati vagyon tulajdonjogának, használati jogának megszerzésében érdekelt, vagy

c) a képviselő-testület által megkötött vállalkozási, megbízási szerződés alanyaként szerepel, illetve

d) a képviselő-testület által meghozott személyi döntésben érdekelt.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának megállapításáról, valamint a mulasztást megvalósító képviselővel szemben alkalmazandó jogkövetkezményről, továbbá a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület megállapítja a bejelentési kötelezettség elmulasztását, a mulasztást megvalósító képviselő tiszteletdíját 10 %-kal csökkenti három hónapra.

A szavazás

18. §

(1) A határozathozatal szavazással, általában kézfelemeléssel történik.

(2) Szavazategyenlőség akkor áll fenn, ha a szavazásnál az „igen” szavazatok száma megegyezik a „nem” szavazatok számával.

(3) Név szerinti szavazást rendelhet el a képviselő-testület a polgármester, vagy bármelyik képviselő indítványára.

(4) Az indítványról a testület az előterjesztő indokolása után vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(5) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen” vagy „nem” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a levezető elnököt tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

Kérdés, interpelláció

19. §

(1) A képviselők a kérdéseiket, interpellációikat az ülésen a napirendek tárgyalását követően mondják el.

(2) A testületi ülést 8 nappal megelőzően benyújtott kérdésre, interpellációra, lehetőleg az ülésen választ kell adni.

(3) A válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd a képviselő-testület dönt. Ha a választ az interpelláló elfogadja, akkor a képviselő-testület határozatot nem hoz, amennyiben pedig nem fogadja el, úgy határozattal intézkedik.

(4) Az (1) bekezdés szerinti esetben a válasz azonnal megadható, de legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban választ kell adni, amelyet minden képviselőnek meg kell küldeni. Annak elfogadásáról a (3) bekezdés szerint kell intézkedni.

A testületi ülés jegyzőkönyve

20. §

(1) A képviselő-testület üléséről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv közokirat, elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3)[12] A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) az ülésen megjelent, továbbá külön-külön a távolmaradásuk okát bejelentő (igazoltan távollévő) és az azt elmulasztó (igazolatlanul távollévő) képviselők nevét, valamint a tanácskozási joggal jelenlévők, meghívottak nevét, megjelenésük tényét,

c) a javasolt, tárgyalt és elfogadott napirendet,

d) az előterjesztéseket,

e) napirendi pontonként az előadó nevét, szóbeli kiegészítésének rövid tartalmát, a kérdezők, hozzászólók nevét, a kérdés és hozzászólás lényegét,

f) a szóban vagy írásban előterjesztett határozati javaslatok pontos tartalmát,

g) döntésenként a döntéshozatalban részvevők számát,

h) a döntéshozatalból kizárt képviselő nevét, és kizárásnak indokát,

i) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,

j) a szavazás számszerű eredményét és a határozatok szó szerinti szövegét,

k) az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket, interpellációkat, az arra adott válaszokat, határozatokat, rendeleteket.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányához csatolni kell a jelenléti ívet, majd mindkét példányhoz a meghívót, az írásbeli előterjesztéseket, elfogadott határozatokat és rendeleteket (kivéve, ha a határozat illetve a rendelet teljes szövegét a jegyzőkönyv tartalmazza).

(5) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(6) Zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(7) A jegyzőkönyv eredeti példánya a Polgármesteri Hivatalban marad és azt hivatalos időben – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – az állampolgárok megtekinthetik. A jegyzőkönyvet a jegyző az ülést követő 15 napon belül az erre kijelölt elektronikus felületen megküldi a Csongrád Megyei Kormányhivatal Vezetőjének.

(8) A zárt ülésen hozott képviselőtestületi döntések is nyilvánosak.

 képviselő-testület rendeletei

21. §

(1) [13]

(2) A rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2)[14] A rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) polgármester,

b) alpolgármester,

c) települési-képviselő,

d) képviselőtestület bizottsága, elnöke útján,

e) jegyző.

(3) A rendeletalkotásra vonatkozó javaslatot a polgármesternél kell benyújtani. A rendeletre vonatkozó előterjesztést a képviselőtestület köteles 60 napon belül érdemben elbírálni.

(4) A rendelettervezet elkészítésére a képviselő-testület a jegyzőt, a képviselő-testület bizottságát megbízhatja, erre külön szakértőt is felkérhet.

(5) A polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítésnél felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is.

(6) A rendeletek a hirdetőtáblán való kihirdetést követő napon lépnek hatályba. A bizottságok elnökei részére a rendeleteket elektronikus úton meg kell küldeni, ezzel egyidejűleg az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(7) Az önkormányzati rendeletet a kihirdetést követően haladéktalanul fel kell tölteni a Rendelettárba. A Rendelettárba történő feltöltéssel az önkormányzat eleget tesz a kormányhivatal felé fennálló közzétételi kötelezettségének.

(8) A rendeletek naprakész nyilvántartásáról, szükség szerinti felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik.

(9) A rendeletet, alkalmazása végett, az érintett szervekhez egy példányban meg kell küldeni.

(10) A képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül felülvizsgálja az önkormányzat rendeleteit. A felülvizsgálat elsősorban a magasabb szintű jogszabályoknak való megfelelésre irányul. A szükséges módosításokat a polgármester terjeszti elő. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy módosításra nincs szükség, arról a polgármester a fenti határidőn belül tájékoztatja a képviselő-testületet.

(11) A Képviselő-testület rendeleteit minden naptári év elejétől folyamatosan kell számozni.

(12) A rendeletmódosítás közzétételét követő 2 munkanapon belül a jegyző köteles annak egységes szerkezetbe foglalt változatát az önkormányzat honlapján elérhetővé tenni.

A rendeletek és határozatok jelölése

22. §

(1) Az önkormányzati rendeleteket, határozatokat a naptári év elejétől kezdődően emelkedő sorszámmal, évszámmal kell ellátni és a következők szerint jelölni:

a) Mártély Községi Önkormányzat Képviselő Testületének …../…..(hó, nap) önkormányzati rendelete

b) Mártély Községi Önkormányzat Képviselő Testületének …../…..(hó, nap ) határozat.

(2) A határozatokról nyilvántartás kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(3)[15] A normatív határozatokat Mártély község honlapján közzé kell tenni.

Lakossági fórumok

23. §

(1) A lakossági fórumok a lakosság, társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésbe való bevonását szolgálják.

(2)[16] Lakossági fórumok: falugyűlés, közmeghallgatás.

(3) A falugyűlésről, közmeghallgatásról továbbá a közmeghallgatással egybekötött falugyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Amennyiben a közmeghallgatásra testületi ülés keretében kerül sor, úgy azt testületi ülésről készült jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(4) A falugyűlésről, közmeghallgatásról készült jegyzőkönyvre értelemszerűen alkalmazni kell a 20. § vonatkozó rendelkezéseit.

Falugyűlés

24. §

(1) A helyi önkormányzat a lakosság tájékoztatása, véleményének megismerése céljából falugyűlés elé terjesztheti a helyi közösség számára jelentős kérdéseket.

(2) A falugyűlés tartásáról a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület dönt, melynek során meghatározza időpontját és témáját.

(3) A falugyűlésen a polgármester tájékoztatja a faluközösséget a helyi önkormányzat munkájáról, a község fejlesztésére vonatkozó tervekről és azok megvalósításáról. Véleményt kér az önkormányzat középtávú tervének, költségvetésének előkészítéséhez, véleményt és javaslatot kér a község általános rendezési tervének elkészítéséhez.

Közmeghallgatás

25. §

(1) A képviselő-testület a Mötv.-ben foglaltak alapján évi 1 alkalommal közmeghallgatást tart, eltérő határozat hiányában a munkatervben kell megállapítani, hogy az adott időszakban kíván-e a képviselő-testület közmeghallgatást tartani. A közmeghallgatás napirendjét, napirendjeit a közmeghallgatást megelőző, rendes képviselő-testületiülésen meg kell határozni.

(2)[17] A közmeghallgatás témájának, időpontjának közzétételéről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik a közmeghallgatás időpontja előtt 8 nappal.

(3) A közmeghallgatáson a személyesen megjelenő állampolgár szóban, élő televíziós közvetítés esetén a lakosság, telefonon és elektronikus úton is felteheti közérdekű kérdéseit, javaslatait. A közmeghallgatást mindaddig folytatni kell, amíg a résztvevők közérdekű kérdés vagy javaslat megtétele érdekében kérnek szót.

III. fejezet

A képviselő-testület bizottságai, általános rendelkezések

26. §

(1) A képviselő-testület állandó bizottságai:

a) Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság,

b) Ifjúsági és Népjóléti Bizottság.

(2) A képviselő-testület egyes feladatok ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre.

(3) Az állandó bizottság megbízatása a képviselő-testület mandátumának lejártáig, az ideiglenes bizottság megbízatása a feladat ellátásáig szól.

(4) A bizottság nem képviselő tagjára javaslatot tehet a polgármester, a képviselő, valamint az állami, társadalmi szervek vezetői. A bizottság kiegészítésére javaslatot tehet maga a bizottság is.

(5) A bizottságok külső – nem képviselő – tagjait a bizottsági munkája során a képviselőkkel azonos jogok illetik meg.

(6) A bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat a képviselő-testület hivatala látja el.

(7) A bizottságot elnöke hívja össze. Kötelező a bizottság összehívása, ha azt a polgármester indítványozza.

(8) A bizottság munkatervét és működésének részletes szabályait maga határozza meg.

Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság

27. §

(1)[18] A bizottság létszáma 7 fő, amelyből 4 fő települési képviselő, egyikük az elnök és 3 fő nem képviselő.

(2) A bizottság:

a) kivizsgálja az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést,

b) a helyi adó megállapításáról szóló, továbbá az egyes lakossági szolgáltatások díjait megállapító rendelet tervezeteket véleményezi,

c) véleményezi az intézmény alapítására, megszüntetésére, társulásba való belépésre, abból kilépésre vonatkozató javaslatot,

d) a képviselő-testület felkérésére, ill. saját elhatározása (munkaterve) alapján ellenőrzi az önkormányzat és intézményei gazdálkodását, részt vesz a leltározásokban,

e) javaslatot tesz a képviselő-testület felé a tisztségviselők tekintetében:

  • a polgármester bérfejlesztésére,
  • az alpolgármester tiszteletdíjának meghatározására,
  • jutalmazásukra,

f) ellátja mindazokat a feladatokat és hatásköröket, amelyekkel a képviselő-testület külön megbízza, ill. a bizottságra átruházza,

g) ellátja a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és vizsgálatával kapcsolatos teendőket.

h) a Mötv. 38. § (4) bekezdésnek megfelelően ellátja a képviselők az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételre vonatkozó nyilvántartásának vezetését.

Ifjúsági és Népjóléti Bizottság

28. §

(1)[19] A bizottság létszáma 7 fő, amelyből 4 fő települési képviselő, egyikük az elnök és 3 fő nem képviselő.

(2) A bizottság feladatköre: szociális segélykérelmek, valamennyi testületi hatáskörbe tarozó szociális tárgyú kérelmek, ügyek testületi ülés előtti véleményezése, testület részére a bizottság javaslatának kialakítása.

(3) A képviselő-testület felhatalmazza az Ifjúsági és Népjóléti Bizottságot, hogy két ülés között, amennyiben olyan szociális segélykérelem kerül benyújtásra, amelyben haladéktalanul döntést kell hozni, e döntést meghozza, amelyről a soron következő ülésen köteles tájékoztatást adni.

(4) Az ifjúság szórakozásával kapcsolatos ügyekben véleményező, javaslattevő.

Ideiglenes (eseti) bizottság

29. §

(1) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra, meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és megbízatásának terjedelmét, a képviselő-testület esetenként határozza meg.

(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

29/A.§[20]

Tanácsadó Testület

(1) A Képviselő testület az alábbi tanácsadó testületet hozza létre:

a) Turisztikai és Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Testület.

(2) A Tanácsadó Testület tagjait a Képviselő-testület választja meg.

(3) A Tanácsadó Testület működésére egyebekben a Képviselő-testület bizottságaira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a tanácsadó testület személyi összetétele tekintetében nem kell alkalmazni az Mötv. 58. § (1) bekezdés második mondatában meghatározottakat.

(4) A Turisztikai és Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Testület tagjait az 5. számú Függelék tartalmazza.

(5) A Turisztikai és Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Testület feladata, hatásköre:

a) figyelemmel kíséri az önkormányzati intézmények idegenforgalmat érintő tevékenységét, az idegenforgalmat befolyásoló fejlesztések előrehaladását, megvalósításának ütemét, hatásait;

b) véleményezi az önkormányzat rövid- és hosszú távú idegenforgalmi koncepcióját, az idegenforgalmat érintő fejlesztésekre, azok megvalósításának stratégiájára vonatkozó előterjesztéseket;

c) megvitatja, véleményezi az önkormányzat turisztikai, idegenforgalmi feladatellátásával kapcsolatos költségvetési javaslatát;

d) véleményezi a település Turisztikai Koncepcióját, javaslatot tesz annak továbbfejlesztésére, módosítására;

e) szakmai kapcsolatot tart a Tourinform Irodával;

f) véleményezi szakmailag a település turisztikai, településismertető, információs anyagainak, térképeinek kiadását.

g) javaslatot tesz vállalkozásélénkítő környezet kialakítását segítő községi koncepció kidolgozására;

h) közreműködik vállalkozásbarát környezet kialakításában, javaslatot tesz ezt elősegítő intézkedések megtételére, kidolgozására;

i) előzetesen véleményezi, és figyelemmel kíséri az önkormányzat által alapított, illetve érdekeltségével működő szervezetek, gazdasági társaságok alapító okiratait és szabályzatait.

j) részt vesz a község területén, illetve külterületén beruházni, munkahelyet létesíteni kívánó gazdálkodó szervezetek tájékoztatásában, letelepülésük előkészítésében.

IV. fejezet

Polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző

A polgármester

30. §

(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester akadályoztatása, vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén a polgármester helyettesítésére a polgármester által az Mötv. 74.§ (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megbízott alpolgármester jogosult.

(3) Az alpolgármester feladataira vonatkozó, a törvényben nem szabályozott hatás- és feladatköröket a polgármester határozza meg.

(4) A polgármesteri tisztség megüresedésekor vagy a polgármester távollétében, tartós akadályoztatása esetén, az alpolgármester ellátja a polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit.

(5) Az Mötv-ben meghatározottakon kívül főbb feladatai:

- az önkormányzat demokratikus működésének, széleskörű nyilvánosságának biztosítása,

- településfejlesztés, közszolgáltatások szervezése,

- települési képviselők, bizottságok munkájának segítése,

- együttműködés a társadalmi szervezetekkel és egyéb szervekkel,

- kapcsolattartás a nem önkormányzati tevékenységet végző szervekkel, intézményekkel,

- kapcsolattartás az önkormányzat testvértelepüléseivel.

(6) A polgármester részére jutalmat a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság javaslatára a Képviselő-testület állapíthatja meg.

Alpolgármester

31. §

(1) A képviselő-testület egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, aki a képviselő-testület tagja.

Jegyző

32. §

(1) A közös önkormányzati hivatal jegyzőjét, az Mötv. 83. § c) pontjában foglaltaknak megfelelően a székhelytelepülés polgármestere nevezi ki, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

(2) A jegyzőt az aljegyző, a jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Jogi Iroda vezetője helyettesíti.

Akadályoztatásuk esetén a jegyző, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 251.§ rendelkezésének megfelelően helyettesíthető.

(3) A jegyző feladatai az önkormányzati testület működésével összefüggésben különösen:

a) törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, amennyiben azt észleli, hogy azok nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak köteles jelezni.

b) biztosítja a testületek működésével összefüggő szervezési és ügyviteli feladatok ellátását,

c) gondoskodik az önkormányzati rendeletek szakmai előkészítéséről,

d) aláírja az önkormányzat rendeleteit, gondoskodik azok kihirdetéséről és a képviselő-testület általános érvényű határozatainak közzétételéről.

Aljegyző

33. §

(1) A Polgármesteri Hivatalban a jegyző mellett aljegyző segíti a jegyzőt munkájában, a jegyző által meghatározott munkamegosztásnak megfelelően.

   Társulás

33/A. §[21]

(1) A Képviselő-testület meghatározott feladatainak hatékonyabb, célszerűbb megoldása érdekében más önkormányzattal (önkormányzatokkal) társulhat.

(2) A társulás nem sértheti az önkormányzati jogokat.

(3) A társulás jogi személy. Székhelyéről és képviseletéről a társulást létrehozó megállapodás rendelkezik.

(4) Társulás létrehozását kezdeményezhetik a bizottságok, a polgármester, a jegyző és a képviselők.

(5) A megállapodás csak a Képviselő-testület jóváhagyását követően lép hatályba. A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a megállapodás megkötésére.

(6)  Az Önkormányzat az alábbi önkormányzati társulások tagja:

-  Hódmezővásárhelyi Többcélú Kitérségi Társulás: törzskönyvi azonosító szám: 358873, székhely: 6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1.

-  Hódmezővásárhely-Mártély-Székkutas Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás: törzskönyvi azonosító szám: 774721, székhely: 6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér.

V. fejezet

A Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat gazdálkodása

Polgármesteri Hivatal

34. §

A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, közös önkormányzati hivatalt hozott létre Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatával, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala elnevezéssel. A közös hivatalra vonatkozóan külön megállapodásban foglaltak az irányadóak.

Az önkormányzat gazdálkodása

35. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására külön rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként a polgármesteri hivatal látja el.

(3) A polgármesteri hivatal látja el az önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szervei pénzügyi-gazdasági feladatait.

(4) Az önkormányzat költségvetési szerveinek belső ellenőrzése kötelezően ellátandó feladat, melyet a képviselő-testület közös önkormányzati hivatalában működő, önálló Belső-ellenőrzési iroda munkatársai látják el.

VI. fejezet

BELSŐ ELLENŐRZÉS

36. §

(1) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja.

(2) A jegyző köteles olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert működtetni, mely biztosítja az önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

(3) A jegyző köteles gondoskodni a belső ellenőrzés működtetéséről a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével. Az önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.

(4) Az önkormányzat a belső ellenőrzési feladatát a közös önkormányzati hivatalon belüli és közvetlenül a jegyzőhöz rendelt szervezeti egységével, a Belső Ellenőrzési Iroda Belső Ellenőrzési Csoportja által bonyolítja le, amely szervezeti egységet a Belső Ellenőrzési Vezető, mint irodavezető irányít.

(5) A Belső Ellenőrzési Csoport a feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti és működési szabályzataés a belső ellenőrzési szabályzat előírásainak megfelelően köteles ellátni.

(6) Az önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a Képviselő-testület az előző év november 15-ig hagyja jóvá.

(7) A Belső Ellenőrzési Csoport a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a jegyző és a polgármester részére, melyeket a polgármester indokolt esetben a Képviselő-testület soron következő ülésére terjeszt elő.

(8) Az önkormányzat Belső Ellenőrzési Csoportja:

a) ellenőrzést végez a képviselőtestület hivatalánál és az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokra vonatkozóan,

b) ellenőrzést végezhet az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél, a többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő gazdasági társaságoknál, a vagyonkezelőknél, valamint az önkormányzat költségvetéséből céljelleggel juttatott támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezett szervezeteknél is.

(9) A polgármester a tárgyévre vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - éves ellenőrzési jelentést, valamint az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves összefoglaló ellenőrzési jelentést - a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelet-tervezettel egyidejűleg - a Képviselő-testület elé terjeszti.

(10) A Belső Ellenőrzési Csoport ellátja Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulásban résztvevő és az azt igénybe vevő önkormányzatokban és intézményeikben a belső ellenőrzési feladatokat.

(11) Az önkormányzat és költségvetési szervei belső ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat törvényi felhatalmazás alapján kiadott külön jogszabály tartalmazza.

VII. fejezet

Záró rendelkezések

37. §

(1) Ezen rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 15/2014. (XI. 26.) önkormányzati. rendelet.

(3)[22] A szabályzat mellékletei és függelékei:

1. számú melléklet: A képviselő-testület átruházott hatáskörei

2. számú melléklet: A vagyonnyilatkozatok nyilvántartásának szabályai

3. számú melléklet: Mártély Községi Önkormányzat önként vállalt feladatai

1. számú függelék: A képviselők névsora

2. számú függelék: A képviselő-testület bizottságai tagjainak névsora

3. számú függelék: A polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata, ügyfélfogadási rendje

4. számú függelék: Mártélyi székhelyű civil szervezetek

5. számú függelék: A Képviselő-testület Tanácsadó Testületének tagjai

                       

                        Borsos József                                               Dr. Korsós Ágnes

                        polgármester                                               címzetes főjegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetése megtörtént.


Mártély, 2015. szeptember 23.


Dr. Korsós Ágnes

címzetes főjegyző

[1]

A rendelet szövegét a 163/2016. (X. 19.) Kt. határozat, 164/2016. (X. 19.) Kt. határozat, a 234/2016. (XII. 14.) Kt. határozat, a 15/2016. (XII. 14.) önkormányzati rendelet módosította.

[2]

A rendelet szövegét a 11/2019. (XI.21.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2019. november 21-től

[3]

Megállapította a 14/2017. (VI. 22.) önkormányzati rendelet.

[4]

Megállapította a 18/2017. (X.19.) önkormányzati rendelet.

[5]

A rendelet szövegét a 4/2017. (III. 14.) önkormányzati rendelet módosította.

[6]

A rendelet szövegét a 4/2017. (III. 14.) önkormányzati rendelet módosította.

[7]

A rendelet szövegét a 4/2017. (III. 14.) önkormányzati rendelet módosította.

[8]

A rendelet szövegét a 15/2016. (XII. 14.), 11/2019. (XI.21.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította.

[9]

A rendelet szövegét a 11/2019. (XI.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2019. november 21-től

[10]

A rendelet szövegét a 11/2019. (XI.21.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2019. november 21-től

[11]

A rendelet szövegét a 11/2019. (XI.21.) önkormányzati rendelet 5. §-a módosította. Hatályos: 2019. november 21-től

[12]

A rendelet szövegét a 14/2017. (VI. 22.) önkormányzati rendelet módosította.

[13]

Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (XI.21.) önkormányzati rendelet 13. §-a. Hatálytalan: 2019. november 21-től

[14]

A rendelet szövegét a 14/2017. (VI. 22.) önkormányzati rendelet módosította.

[15]

Megállapította a 11/2019. (XI.21.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos: 2019. november 21-től

[16]

A rendelet szövegét a 11/2019. (XI.21.) önkormányzati rendelet 7. §-a módosította. Hatályos: 2019. november 21-től

[17]

A rendelet szövegét a 11/2019. (XI.21.) önkormányzati rendelet 8. §-a módosította. Hatályos: 2019. november 21-től

[18]

A rendelet szövegét a 11/2019. (XI.21.) önkormányzati rendelet 9. §-a módosította. Hatályos: 2019. november 21-től

[19]

A rendelet szövegét a 10/2019. (X.25) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2019. október 25-től

[20]

Megállapította 11/2019. (XI.21.) önkormányzati rendelet 10. §-a. Hatályos: 2019. november 21-től.

[21]

Megállapította 11/2019. (XI.21.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos: 2019. november 21-től.

[22]

A rendelet szövegét a 14/2017. (VI. 22.) önkormányzati rendelet, 11/2019. (XI.21.) önkormányzati rendelet 12. §-a módosította. Hatályos 2019. november 21-től.