1. §

A Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 19/2015. (V. 14.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZÉSZ) 4. § (1) bekezdés e)-f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„d)   2.4. melléklet: Helyrehozatali kötelezettséggel érintett ingatlanok

e)    2.5. melléklet: Beültetési kötelezettséggel érintett ingatlanok”

2. §

(1)     A SZÉSZ 5. § 10.a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

        „10.a.  Kétszintes növényállomány: gyep és minimum 40 db cserje/150 m², vagy gyep és minimum 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m².”

(2)     A SZÉSZ 5. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

        „18.     Pavilon: Olyan közterületen, vagy különleges beépítésre nem szánt köztéren álló, könnyűszerkezetes épület, amely nem rendelkezik térszín alatt épített alappal, valamint egy-egy rendeltetési egysége nem nagyobb, mint 20 m², továbbá a homlokzatmagassága legfeljebb 3,0 m.”

(3)     A SZÉSZ 5. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

        „22.     Saroktelek: Az a telek, amely egynél több közterülettel, vagy magánúttal egymással szöget bezáró szomszédos telekhatáro(ko)n érintkezik.”

(4)     A SZÉSZ 5. § 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. Zártsorú beépítési mód: Zártsorú beépítési módnál az építési helyen belül épületet úgy kell elhelyezni, hogy az épületek nyílás nélküli határfalai a közös telekhatáron közvetlenül egymáshoz, vagy az előírt tömör kerítéshez csatlakozzanak. Az előzőekben előírt épület-elhelyezést a beépítés abban az esetben is teljesíti,

a)     ha az épület a telek egyik oldalhatárára illeszkedik,

b)     a telekszélességet legalább 50%-os hosszúságban elfoglalja, valamint

c)   a másik oldalhatárig zárt, épített, tömör, 2,5 m-nél nem magasabb kerítéssel csatlakozik.

A kerítésen személy- és kocsibejárat létesíthető. Az üresen maradó köz szélessége 3,0 m-nél kevesebb nem lehet, az épített tömör kerítés 2,5 m-nél magasabb nem lehet. A zártsorú beépítési módnak jelen rendelet két típusát különbözteti meg aszerint, hogy a hátsókert 0 és a hátsókert felé eső homlokzat tűzfalas kialakítást igényel-e (zártsorú – körülépített, illetve részleges körülépített), vagy a hátsókert 0-tól különböző méretet vesz-e fel és a hátsókert felé eső homlokzat tűzfalas kialakítást nem igényel (zártsorú – általános).”

3. §

A SZÉSZ 7. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

        „(2)      A Szabályozási Terv vonalas szabályozási elemei:

1.     szabályozási vonal,

2.     szabályozási vonal telekhatáron,

3.     szabályozási szélesség,

4.     építési övezet/övezet határa és jele,

5.     kötelező telekhatár,

6.     szerkezeti jelentőségű magánút,

7.     előkert, oldalkert, hátsókert építési határvonala,

8.     egyes építési helyekre előírt maximális homlokzatmagasság,

9.     közterület felől előírt maximális homlokzatmagasság,

10.   építési vonal,

11.   épületsarok helye,

12.   közterületi térfal vonala,

13.   kötelező zajvédő fal, vagy homlokzat,

14.   városkapu és határa,

15.   utcakép szükségessége,

16.   ipari építészet megőrzési vonala,

17.   áthelyezve-rekonstruálva megőrzendő homlokzat,

18.   eredeti állapotában integrálandó homlokzat,

19.   homlokzatszerűen kialakítandó tűzfal,

20.   kötelező tervpályázat,

21.   áttört kerítés létesítési helye,

22.   tömör kerítés létesítési helye,

23.   urnaelhelyezésre igénybe vehető temetőkerítés-szakasz

24.   közterületi építmény megengedett helye,

25.   jelentősebb csomópont (rácsatlakozás) helye,

26.   telken belüli kötelező fásítás,

27.   megtartandó fa,

28.   közterületi fasor,

29.   fasor magánúton,

30.   elkülönült használatú telekrész határa,

31.   díszkert,

32.   földszinten előírt kereskedelmi, szolgáltató funkció.

(3)    A Szabályozási Terv területi szabályozási elemei:

1.     I. rendű közlekedési célú közterület,

2.     II. rendű közlekedési célú közterület (belterületen és külterületi beépítésre szánt területen belül),

3.     szerkezeti jelentőségű magánút,

4.     erdőterület,

5.     zöldterület (közpark, közkert),

6.     lakótelepi, illetve intézményi területen belüli közkert,

7.     vízfelület vízgazdálkodási célú terület,

8.     egyéb vízgazdálkodási célú terület,

9.     kötöttpályás közlekedési terület (vasútterület),

10.   különleges beépítésre szánt terület,

11.   különleges beépítésre nem szánt terület,

12.   építési hely,

13.   csak melléképület elhelyezésére szolgáló építési hely,

14.   hátsókert,

15.   csak a tömb egészére érvényes RSZT (részterületi szabályozási terv) alapján beépíthető telekrész,

16.   záportározó létesítési helye,

17.   árkád,

18.   helyi védelem alá tartozó park, illetve intézményterület helyileg védett zöldfelülete,

19.   erdősítésre kijelölt terület,

20.   iparvasút céljára fenntartott, be nem építhető telekrész,

21.   telephely közlekedési feltárására szolgáló elkülönült használatú telekrész.

(4)    A Szabályozási Terv sajátos jogintézményei:

1.     telekalakítási és építési tilalommal érintett terület határa,

2.     építési tilalommal érintett terület határa,

3.     elővásárlási joggal érintett terület határa,

4.     helyrehozatali kötelezettséggel érintett terület határa.”

4. §

A SZÉSZ 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

        „(1)      A Szabályozási Terv jogszabályok által meghatározott kötelező elemei:

1.     Védőterületek és korlátozási területek

1a.   védőterületek és korlátozási területek, nyomvonalas közlekedési infrastruktúra elem (közút, vasút) kezelői hozzájárulásának határa,

1b.   környezetvédelmi védőterületek határa (például bűzös, fertőzésveszélyes telephelyek védőterületei),

1c.   árvízvédelmi korlátozások határa (például Tisza – Maros mentett oldali árvízvédelmi töltéslábától számított 110 m-es védősáv),

1d.   közmű infrastruktúra elem (vezeték, létesítmény) kezelői hozzájárulásának határa,

1e.   temetőn belüli korlátozási terület,

1f.    katasztrófavédelmi veszélyességi övezet (belső, középső, külső) határa,

2.     világörökségi várományos helyszín határa,

3.     műemlék telke,

4.     műemléki jelentőségű terület határa,

5.     műemléki környezet határa,

6.     régészeti lelőhely határa,

7.     kiemelt védettségű régészeti lelőhely határa,

8.     régészeti érdekű terület határa,

9.     helyi védelem alatt álló épület, képzőművészeti alkotás telke,

10.   helyi területi védelem alatt álló településszerkezet,

11.   helyi területi védelem alatt álló térfal, sarokbeépítés,

12.   NATURA 2000 különleges madárvédelmi terület,

13.   NATURA 2000 különleges természetmegőrzési terület,

14.   tájvédelmi körzet határa,

15.   nemzeti ökológiai hálózat határa

15a. magterület,

15b. ökológiai folyosó,

15c. pufferterület,

16.   ex lege láp, szikes tó,

17.   ex lege kunhalom,

18.   fokozottan védett természeti terület,

19.   természeti terület – KNPI adatszolgáltatása alapján,

20.   tájképvédelmi terület övezete,

21.   országos jelentőségű földtani alapszelvény,

22.   erdőrezervátum területe,

23.   Ramsari terület,

24.   tervezett Ramsari terület,

25.   vadászati kíméleti övezet,

26.   helyi jelentőségű természetvédelmi terület,

27.   helyi védelem alatt álló egyedi fa,

28.   helyi védelem alatt álló fasor,

29.   bányatelek határa,

30.   rekultiválandó terület határa,

31.   elsődlegesen vízgazdálkodási rendeltetésű sáv (nagyvízi meder),

32.   belvízzel erősen veszélyeztetett terület,

33.   Tisza-Maros mentett oldali árvízvédelmi töltéslábától számított 110 m-es védősáv.”

5. §

A SZÉSZ 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

        „(1)      A Szabályozási Terv irányadó szabályozási elemei:

1.     tervezett belterület határ, (a közterületi szomszédság függvényében egyben szabályozási vonal, vagy övezethatár)

2.     tervezett telekhatár,

3.     megszüntető jel,

4.     közterület kialakítás ütemezését szabályozó vonal,

5.     jelentős szintbeni gépjárműparkoló/taxi állomás/kerékpártároló területének határa és jele (a helyi parkoló rendeletben előírtakon túlmenően),

6.     jelentős szint alatti gépjárműtároló területének határa és jele, (a helyi parkoló rendeletben előírtakon túlmenően),

7.     magánút,

8.     átmeneti forgalmi rendeltetésű közterület,

9.     csillapított, illetve vegyes használatú út tengelye,

10.   korlátozott közforgalmú gépjármű átjárás,

11.   önálló gyalogos közforgalmú átjárás,

12.   korlátozott gyalogos közforgalmú átjárás,

13.   korlátlan gyalogos közforgalmú átjárás,

14.   tervezett villamos nyomvonala,

15.   meglévő és önálló (kijelölt) kerékpárút tengelye (nyomvonala a szabályozási területen belül az adottságoknak megfelelően változtatható),

16.   az útkorona mBf előírt magassága m-ben, illetve tervezett irányadó terep-, vagy építményszint,

17.   közúti csatlakozás helye,

18.   tiszta rálátást biztosítandó látványvédelem,

19.   javasolt magastető ráépítés,

20.   meglévő / tervezett híd,

21.   horgászstég,

22.   egyéni vízi létesítmény huzamosabb kikötési lehetőséggel,

23.   egyéni vízi létesítmény rövid idejű kikötési lehetőséggel,

24.   közösségi létesítmény huzamosabb kikötési lehetőséggel,

25.   közösségi létesítmény rövid idejű kikötési lehetőséggel.”

6. §

A SZÉSZ 10. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

        „(1)      A Szabályozási Terv tájékoztató elemei:

1.     Meglévő belterületi határ (a közterületi szomszédság függvényében egyben szabályozási vonal, vagy övezethatár),

2.     gépjármű út tengelye,

3.     villamos nyomvonala,

4.     meglévő szennyvízátemelő helye,

5.     tervezett szennyvízátemelő helye,

6.     szennyvíztisztítómű,

7.     transzformátor helye,

8.     gáznyomás-szabályzó helye,

9.     közműsáv,

10.   villamosenergia átviteli hálózat (400 kV feszültségszinttel),

11.   villamosenergia átviteli hálózat (220 kV feszültségszinttel),

12.   villamosenergia főelosztó hálózat (120 kV feszültségszinttel),

13.   védőterületet igénylő olajvezeték,

14.   nagynyomású földgáz szállítóvezeték,

15.   nagyközép-nyomású földgáz szállítóvezeték,

16.   meglévő/tervezett szobor,

17.   szennyezett terület (mentesítés folyamatban, vagy megtörtént),

18.   hajóállomás, kishajó kikötőhely,

19.   olajkút,

20.   bontandó épület.

(2)    A tájékoztató elemektől a vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet betartása mellett, rendeletmódosítás nélkül el lehet térni.”

7. §

(1)     A SZÉSZ 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

        „(1)      Az övezeti paraméterekben előírt legkisebb telekméretnél kisebb telkek is kialakíthatók közműépítmények elhelyezése érdekében (például szennyvízátemelő, transzformátorház, vízgépház stb.), továbbá közlekedési célú területek, vagy az ingatlan-nyilvántartásban útként nyilvántartott földrészletek számára.”

(2)     A SZÉSZ 12. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

        „(7)      Amennyiben a telekalakítás utak kiszabályozásával érintett ingatlan(ok)ra vonatkozik, úgy a közlekedési célú területrész(eke)t önálló helyrajzi számú ingatlanként ki kell alakítani.”

8. §

A SZÉSZ 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5)  Az RSZTK alapján beépíthető tömbbelsőkkel érintett területeken:

a)     az építési övezeti előírásokat (beleértve a gépjármű-elhelyezési kötelezettség teljesítését is) a feltárási korlátozással érintett telekrészek figyelmen kívül hagyásával kell alkalmazni;

b)     a feltárási korlátozás kezdetét jelző vonaltól a korlátozással nem érintett telekrészen „hátsókertet” kell biztosítani, melynek mértéke minimum 6,0 méter, vagy ha a telekre előírt homlokzatmagasság értéke ennél nagyobb, akkor az övezeti kódban meghatározott maximális homlokzatmagasság, melyre a központi jogszabályokban a hátsókertre meghatározott szabályok érvényesek;

c)     a tömbfeltárási korlátozással érintett területen kizárólag a telekrész használatához szükséges gazdasági épület építése engedélyezhető úgy, hogy sem a terület beépítettsége, sem a burkolt felület nagysága nem haladhatja meg az adott földrészletre előírt beépíthetőség értékének 50%-át.”

9. §

(1)     A SZÉSZ 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

        „(2)      Amennyiben egy telek több építési övezetbe, vagy övezetbe tartozik,

a)     úgy az övezeti előírásokat az adott telekrészenként kell alkalmazni, mely esetben a telekrészeket – telekalakítás nélkül is – önálló telekként kell kezelni;

b)     a közterülettel közvetlenül nem érintkező telekrészeknél az övezethatártól 5,0 méteres „előkertet” kell eltartani, melyre a központi jogszabályokban az előkertre meghatározott szabályok érvényesek, és amely kötelező építési vonalnak minősül;

c)     a közterülettel közvetlenül érintkező telekrészen az övezethatártól „hátsókertet” kell biztosítani,

ca)   melynek mértéke minimum 6,0 méter, vagy ha a telekre előírt homlokzatmagasság értéke ennél nagyobb, akkor az övezeti kódban meghatározott maximális homlokzatmagasság, és

cb)   melyre a központi jogszabályokban a hátsókertre meghatározott szabályok érvényesek.”

(2)     A SZÉSZ 20. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

        „(2a)    Amennyiben egy telek a közterülettel közvetlenül magánúttal, illetve nyéllel érintkezik, a magánúttal feltárt-, illetve a nyél nélküli telek területét figyelembe véve a közterület felé eső határvonaltól (teljes telekszélességben) minimum 5,0 méteres előkertet kell eltartani, melyre a központi jogszabályokban az előkertre meghatározott szabályok érvényesek, és amely kötelező építési vonalnak minősül.”

10.§

A SZÉSZ 21. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4)  A Város közigazgatási területén újonnan csak olyan

a)     14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épület,

b)     3000 m² – szintenként összesített – alapterületet meghaladó kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épület,

c)     5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmény,

d)     300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézménye, vagy

e)        300 fő befogadó-képességet – beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot és a személyzet létszámát – meghaladó kórház és menekülésben korlátozott személyeket ellátó intézmény

létesíthető, ahol az előírt tűzoltási felvonulási területet a közterület igénybevétele nélkül tudják biztosítani.”

11. §

(1)     A SZÉSZ 22. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

„c)   tárolás/raktározási céllal parkolóhely, illetve zöldfelület nem foglalható el. Kivétel ez alól az ünnepekhez kapcsolódó árusítás, mely településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció alapján engedélyezhető.”

(2)     A SZÉSZ 22. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

        „(3)      Az egyes övezetekre meghatározott részletes előírások a nyomvonal jellegű építmények, azok berendezései és műtárgyai, valamint a közműpótló műtárgyak elhelyezésére vonatkozóan nem jelentenek korlátozást.”

12. §

A SZÉSZ 31. §-a a következő (12)-(13) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A Város területén csak vázrögzítésre alkalmas kerékpártárolók létesíthetők.

(13)  A Város területén belül az ingatlanokon az adott rendeltetés szerinti, az országos előírásokban szereplő kerékpártárolók mennyiségének minimum 1,5-szeresét kell biztosítani.”

13. §

A SZÉSZ 42. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4)  Zártsorú beépítési mód esetén:

a)     az épület mélysége a telek utcavonalára merőlegesen mért 14,00 méternél nagyobb nem lehet, mely korlátozás nem vonatkozik az épületnek a telek beépítettségébe be nem számító terepszint alatti építményrészére, és a Belvárosi (1) építészeti karakterű, már kialakult telkeken meglévő-megmaradó oldalszárnyú épületekkel beépített telkekre;

b)     az épület mélységén túl az épülettel összefüggő középszárny megépítése az épület megengedett maximális mélység-vonalának a telek két oldalhatárát metsző pontjaitól a telek belső része felé húzott szögfelező vonalakon belül lehetséges, ezeken túl építményrész sem nyúlhat be.

(5)    Ha más építési-, vagy sajátos előírás másként nem rendelkezik, az építési vonalra elhelyezett épületen túl az építési helyen belül további épület is építhető. A nem építési vonalon létesülő épület telken belüli elhelyezési módja – a melléképületek kivételével – szabadonálló. Ettől eltérő beépítési mód csak a szomszédos telkeken kialakult beépítésekhez igazodás céljából alkalmazható.

(6)    A második önálló, nem melléképület építése, valamint meglévő bővítése csak akkor engedélyezhető, ha az építési vonalon álló meglévő vagy tervezett épület homlokzatmagassága egyidejűleg eléri legalább az építési területre előírt alsó értéket.”

14. §

A SZÉSZ 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Általános mezőgazdasági terület övezetében a vonatkozó jogszabály szerinti birtokközpont kialakítható.

(2)    Az általános mezőgazdasági területen több önálló telekből mezőgazdasági birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 10%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva kihasználható csak az egyik telken is (birtokközpont), ha a telek területe legalább az 5000 m²-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, vagy azt nem veszélyezteti. Ebben az esetben a birtokközpont beépítettségének meghatározásakor beszámításra került telkeken épületet elhelyezni nem lehet. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg.”

15. §

(1)    A SZÉSZ 29. § (4) bekezdésében a „tájképvédelemmel érintett területeken” szövegrész helyébe a „táji településképvédelmi területeken” szöveg lép.

(2)    A SZÉSZ 29. § (5) bekezdésében a „táji településkép-védelmi terület” szövegrész helyébe a „táji településképvédelmi terület” szöveg lép.

16. §

(1)    A SZÉSZ „Jelmagyarázat” megnevezésű 1.1. melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép.

(2) A SZÉSZ „Belterületi szabályozási terv M=1:4000” megnevezésű 1.3. mellékletének szabályozási tervlapjai helyébe jelen rendelet 2. mellékletét képező tervlapok lépnek.

(3)    A SZÉSZ „Külterületi szabályozási terv M=8000” megnevezésű 1.4. mellékletének szabályozási tervlapjai helyébe jelen rendelet 3. mellékletét képező tervlapok lépnek.

(4)    A SZÉSZ „Sajátos előírások területi hatálya” megnevezésű 3. melléklete helyébe jelen rendelet 4. melléklete lép.

(5)    A SZÉSZ „Fejlesztési területek közművesítettségi elvárása” megnevezésű 4. melléklete helyébe jelen rendelet 5. melléklete lép.

17. §

Hatályát veszti a SZÉSZ 43. § (2) bekezdése, a 98. § (9) bekezdése, a 105. § (2) bekezdés b) pontja, valamint a 129. §-a.

18. §

Jelen rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

19. §

​

Jelen rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.