Dunabogdány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (V. 14.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2019. 06. 01- 2022. 11. 16Dunabogdány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (V. 14.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Dunabogdány Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljáró Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, állami főépítészi hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal, véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:
Bevezető rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya Dunabogdány község teljes közigazgatási területére terjed ki.
2. § (1) Jelen rendelet a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tktv.), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Eljr.), és a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rr.) foglalt követelményekkel együtt alkalmazandó, azzal, hogy jelen rendelet ezen jogszabályok felhatalmazásaival összhangban eltérő rendelkezéseket is tartalmaz.
(2) Jelen rendelet a mindenkor hatályos helyi építési szabályzattal (HÉSZ) együtt alkalmazandó.
2. Értelmező rendelkezések
3. § (1) E rendelet alkalmazása során:
a) Áttört kerítés: az a kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 75%-ban vagy annál kisebb mértékben korlátozott.
b) Cégtábla: a vállalkozási tevékenységet folytató ingatlanon elhelyezett cégér, címtábla, cégfelirat, címfelirat, amely a vállalkozás nevét és székhelyét, logóját vagy egyéb adatait tartalmazza, továbbá a cég tevékenységét hirdető tábla.
c) Helyi védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény: építészmérnök, településmérnök, statikus, vagy műemlékvédelmi szakmérnök szakképzettséggel rendelkező személy által készített szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vagy terület vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn.
d) Közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
e) Molinó: olyan, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, vagy két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
f) Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
g) Pasztell szín: a színek világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek a szín mellett csak fehértartalma van, fekete nincs.
h) Reklám-elhelyezés szempontjából kiemelt területek: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 1. melléklete szerinti településkép szempontjából kiemelt területek.
i) Tömör kerítés: az a kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 75%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
j) Üvegezett világító reklámtábla: függőleges elhelyezésű üvegezett berendezés, amely legfeljebb 2 m2 reklám közzétételre alkalmas felülettel rendelkezik.
A helyi védelem
3. A helyi védelem alá helyezésnek és a helyi védelem megszűnésének szabályai
4. § (1) A helyi védelem alá helyezési vagy annak megszüntetése iránti eljárást bárki kezdeményezheti a polgármesternél írásban.
(2) A helyi védelem alá helyezést kezdeményező javaslatnak tartalmaznia kell:
a) a helyi védelemre javasolt építészeti örökség megnevezését, egyedi védelem esetén a címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület térképi lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a helyi védelem alá helyezés kezdeményezésének indoklását,
c) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségét, és
d) a helyi védelemre javasolt építészeti örökséget bemutató, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet szerinti értékvizsgálatot.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a helyi védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület térképi lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés indokolását,
c) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségeit, és
d) a helyi védelem megszüntetését alátámasztó szakvéleményt.
(4) Amennyiben a helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését kezdeményező javaslat nem tartalmazza a (2) vagy (3) bekezdésben foglaltakat, a polgármester a kezdeményezőt legalább 8 napos határidővel hiánypótlásra hívja fel. Amennyiben a hiánypótlási felhívás eredménytelenül eltelik, a képviselő-testület a javaslatot érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(5) A helyi védelem alá helyezési vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosát, és haszonélvezőjét,
b) műalkotás esetén az alkotót vagy a szerzői jog jogosultját, és
c) a kezdeményezőt.
(6) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárás kezdeményezéséről, az értékvizsgálat vagy a helyi védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény közzétételével egyidejűleg, az önkormányzat honlapján és hirdetőtábláján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá helyi egyedi védelemre irányuló kezdeményezés esetén írásban értesíteni kell a 2. § (5) bekezdés szerinti érdekelteket.
(7) Amennyiben az érdekeltek holléte a nyilvántartás alapján nem állapítható meg, értesítésüket az önkormányzat honlapján és hirdetőtábláján közzétett tájékoztatással megtörténtnek kell tekinteni.
(8) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek:
4. A helyi védett értékek megjelölése és nyilvántartása
5. § (1) Az önkormányzat a helyi egyedi védelem alatt álló értéket - annak értékeit nem sértő módon, de a közterületről jól láthatóan – az e célra rendszeresített, egységes táblával jelölheti meg. A tábla kihelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.
(2) A helyi egyedi védelem tényét közlő feliraton kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb, a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében, amelyet az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.
(3) A helyi védelem alá helyezett értékek nyilvántartása jelen rendelet 2. melléklete.
5. A helyi egyedi védelemmel kapcsolatos szabályok
6. § (1) Helyi egyedi védelem alatt állnak a 2. mellékletben meghatározott értékek.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló érték megfelelő fenntartását és megőrzését rendeltetésszerű használattal kell biztosítani.
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló értéken nem végezhető olyan építési munka, amely a védett érték megőrzését veszélyeztetné, jellegét hátrányosan megváltoztatná, vagy értékcsökkenését eredményezné.
(5) Helyi egyedi védelem alatt álló érték nem bontható le.
(6) Helyi védelem alatt álló műtárgyak, műalkotások helye megváltoztatható.
A településképi követelmények
6. A településképi szempontból meghatározó területek
7. § (1) A településképi arculati kézikönyvben eltérő karakterű területként megállapított településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza, amelyek elnevezése az alábbi:
a) Klasszikus településközpont,
b) Intézményterületek,
c) Átalakuló kertvárosias lakóterületek,
d) Bogonhát,
e) Gazdasági jellegű területek,
f) Különleges területek,
g) Egyéb, beépítésre nem szánt területek.
(2) A helyi védett értékre vonatkozó előírások és a védett érték elhelyezkedése szerinti településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények együttesen alkalmazandók. Ellentmondás esetén a helyi védett értékre előírtakat kell figyelembe venni.
7. A klasszikus településközpontra vonatkozó egyedi építészeti követelmények
8. § (1) Magastetős épület 35-45°-os tetőhajlásszöggel létesíthető. 35°-nál alacsonyabb hajlásszöggel tető az épület bruttó alapterületének legfeljebb 20%-án létesíthető.
(2) Az utcára merőleges tetőgerinc esetén az utcai homlokzat oromfalasan alakítandó ki.
(3) Az utcára merőleges tetőgerincű épület tetőtér-beépítése esetén a közterület felőli oromfalon legfeljebb 2 db, legfeljebb 30x40 cm méretű ablak létesíthető.
(4) Az utcával párhuzamos tetőgerincű épület tetőtér-beépítése esetén az utcai tetőfelületen nyílászáró kizárólag legalább 5m-es előkert esetén létesíthető.
(5) Tetőtér-beépítés esetén tetőtéri nyílászáró elhelyezését biztosító felépítmény az utcai homlokzaton nem létesíthető, egyéb homlokzatokon csak az utcai homlokzati síktól legalább 3 méterre visszahúzva létesíthető.
(6) A közterület felé néző homlokzaton erkély, francia erkély vagy loggia nem létesíthető.
(7) A közterülettel határos homlokzaton szekcionált garázskapu nem létesíthető.
(8) Az épületek felületképzése vakolt felület, tégla, kő vagy faburkolat lehet.
(9) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél az alábbi színek alkalmazhatók:
a) fehér,
b) sárgával tört fehér,
c) szürkével tört fehér,
d) okker árnyalatai,
e) terrakotta pasztell árnyalatai,
f) homok- és agyagszín pasztell árnyalatai, vagy
g) természetes építőanyagok esetén azok természetes színei.
(10) A tetőfedés anyaga az alábbi lehet:
a) égetett agyagcserép lehet terrakotta, vörös vagy barna színben,
b) pikkelyes palafedés szürke színben, vagy
c) előpatinázott vagy bevonatos, de nem fényes felületű, szürke vagy antracit színű fémlemez fedés.
(11) Faszerkezetek és nyílászárók esetén a (9) bekezdésben foglaltakon túl a barna, kék, vörös, okker és zöld szín és azok árnyalatai is alkalmazhatók.
(12) Hagyományos, álló téglalap alakú, többosztatú, fa anyagú vagy a fa anyagúhoz esztétikailag hasonló kialakítású nyílászáró létesíthető.
(13) Tömör kerítés anyaga fa, vakolt falazat vagy terméskő lehet.
(14) Az áttört kerítés anyaga fa, vakolt falazat, terméskő vagy fém lehet, de fémlemez a kerítéseken nem alkalmazható.
(15) Kerítés esetén a (9) és (11) bekezdésekben foglaltakon túl antracit és fekete szín is alkalmazható.
(16) Látszó tokos redőny nem létesíthető.
(17) Közterülettel határos tetőfelületen napenergiát hasznosító berendezés nem helyezhető el, egyéb tetőfelületen a tetősíkkal megegyező szögben helyezhető el.
(18) A támfal terméskőből falazott vagy terméskővel burkolt lehet.
8. Átalakuló kertvárosias lakóterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
9. § (1) Kizárólag magastetős épület létesíthető 30-45o-os tetőhajlásszöggel. 30°-nál alacsonyabb hajlásszögű vagy lapos tető az épület bruttó alapterületének legfeljebb 20%-án létesíthető.
(2) Lapostetős épület kizárólag abban az esetben létesíthető, ha az építési telken a természetes terepszint tereplejtése a telek egészére vonatkozóan 15% vagy annál nagyobb.
(3) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél az alábbi színek alkalmazhatók:
a) fehér,
b) sárgával tört fehér,
c) szürkével tört fehér,
d) okker árnyalatai,
e) homok- és agyagszín,
f) pasztell színek a lila és kék színek kivételével, vagy
g) természetes építőanyagok esetén azok természetes színei.
(4) A lábazat és a lábazat nélkül számított homlokzati felület legfeljebb 20%-án a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő szín is alkalmazható.
(5) Faszerkezetek és nyílászárók esetén a (3) bekezdésben foglaltakon túl a barna, kék, vörös, okker és zöld szín és azok árnyalatai is alkalmazhatók.
(6) Tetőhéjalásként hullámlemez, trapézlemez, cserepes lemez, bitumenes zsindely vagy bitumenes lemez kizárólag melléképítményen alkalmazható.
(7) Tömör kerítés anyaga fa, vakolt falazat, terméskő vagy tégla lehet.
(8) A támfal és támfalgarázs terméskőből falazott vagy terméskővel burkolt lehet.
9. Bogonhátra vonatkozó egyedi építészeti követelmények
10. § (1) Kizárólag magastetős épület létesíthető 15-38o-os tetőhajlásszöggel.
(2) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél az alábbi színek alkalmazhatók:
a) fehér,
b) sárgával tört fehér,
c) szürkével tört fehér,
d) okker árnyalatai,
e) homok- és agyagszín,
f) pasztell színek a lila és kék színek kivételével, vagy
g) természetes építőanyagok esetén azok természetes színei.
(3) A lábazat és a lábazat nélkül számított homlokzati felület legfeljebb 20%-án a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő szín is alkalmazható.
(4) Faszerkezetek és nyílászárók esetén a (3) bekezdésben foglaltakon túl a barna, kék, vörös, okker és zöld szín és azok árnyalatai is alkalmazhatók.
(5) Tetőhéjalásként hullámlemez, trapézlemez, cserepes lemez, bitumenes zsindely vagy bitumenes lemez kizárólag melléképítményen alkalmazható.
(6) Tömör kerítés anyaga fa, vakolt falazat, terméskő vagy tégla lehet.
(7) A támfal és támfalgarázs terméskőből falazott vagy terméskővel burkolt lehet.
10. A cégtáblákra vonatkozó egyedi építészeti követelmények
11. § (1) Vállalkozásonként 2 db cégtábla helyezhető el az épület homlokzatán, vagy a kerítésen. A homlokzaton elhelyezett táblák mérete nem haladhatja meg a homlokzati felület 5%-át.
(2) Az elhelyezett cégtáblák az elhelyezési magasság, a betűnagyság és a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati architektúráját.
(3) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításnál a cégtáblák elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani.
(4) Cégtábla még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát és egyéb meghatározó építészeti elemét.
(5) Cégtábla kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.
11. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
12. § (1) Az utcabútorok közül reklám célra kizárólag az utasváró, a kioszk, a közművelődési hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezések használhatók.
(2) Információs vagy más célú berendezésnek minősül
a) a közérdeket alapvetően szolgáló kerékpártároló, amelyen reklámhordozó elhelyezhető,
b) a közérdeket a – hirdetőfelületének legalább egyharmadán közzétett – közérdekű információval szolgáló
ba) parkolót vagy járdát határoló korlát,
12. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
13. § (1) Nem helyezhető el új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmény, műtárgy
a) Natura2000 területen,
b) az országos ökológiai hálózathoz tartozó területen, és
c) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen.
(2) A Klasszikus településközpont és az Intézményterületek területén új energiaellátási és elektronikus hírközlés hálózat létesítése, vagy meglévő kiváltása kizárólag földkábeles formában történhet.
(3) Önálló tartószerkezetre telepített antenna nem helyezhető el
a) oktatási, egészségügyi, szociális létesítmények telkén, valamint ezek telekhatárától mért 150 méteren belül,
b) közparkokban, közkertekben, játszótereken,
c) temetők területén,
d) Natura2000 területen,
e) az országos ökológiai hálózathoz tartozó területen, és
f) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen.
(4) Önálló tartószerkezetre telepített antenna a településképi szempontból meghatározó területek közül az alábbiakban helyezhető el a (3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével:
a) átalakuló kertvárosias lakóterületek,
b) különleges területek,
c) gazdasági jellegű területek, vagy
d) egyéb, nem beépített területek.
A településkép érvényesítési eszközök
13. A szakmai konzultáció kötelező esetei és szabályai
14. § (1) Az építtető vagy megbízottja köteles legalább egy alkalommal szakmai konzultációt kezdeményezni a tervezett építési tevékenységet megelőzően, ha az:
a) a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló külön jogszabály hatálya alá tartozik,
b) a klasszikus településközpont településképi szempontból meghatározó területen történik, vagy
c) építési engedély köteles építési tevékenység.
(2) A szakmai konzultáció folyamata az önkormányzatnak benyújtott írásos kérelemre indul, melyet elektronikusan is el kell juttatni a főépítésznek és a polgármesternek is.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell legalább:
a) a kérelmező nevét és elérhetőségét,
b) az érintett ingatlan pontos beazonosításához szükséges adatokat és
c) a tervezett településképet érintő tevékenység ismertetését.
(4) A szakmai konzultáció szóban történik.
(5) A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, vagy az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.
(6) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre, a főépítész döntése alapján a helyszínen is lefolytatható.
14. A településképi véleményezési eljárás esetei és szabályai
15. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden esetben építmény építésére, bővítésére és településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási és összevont engedélyezési eljárást megelőzően.
(2) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációval kapcsolatban a településképi vélemény alapját a települési főépítész szakmai állásfoglalása képezi.
(3) A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell főépítészi szakvéleményt, melynek tartalmaznia kell a vélemény részletes indokolását.
(4) A településképi vélemény hatályát veszt, ha annak kiadásától számított 6 hónapon belül a véleményezéssel kapcsolatban engedélyezési kérelem az I. fokú építéshatóságra nem kerül benyújtásra.
15. A településképi véleményezés részletes szempontjai
16. § (1) A településképi véleményezés során - a külön jogszabályban meghatározottakon túl - vizsgálni kell, hogy
a) a tervezett építési tevékenység megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) a tervezett építési tevékenység figyelembe veszi-e a terep adottságait és annak megfelelő épülettömeget alkalmaz-e,
c) a tervezett építési tevékenység nem jár-e a meglévő terep indokolatlan mértékű átalakításával,
d) a tervezett építési tevékenység megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult és az átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
e) a tervezett építési tevékenység figyelembe veszi-e a település egyéb területeiről való rálátási viszonyokat,
f) a tervezett építési tevékenység nem sérti–e a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak, használóinak jogos érdekeit,
g) több építési ütemben megvalósuló új beépítés vagy meglévő építmények bővítése esetén
ga) biztosított lesz vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága, és
gb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
h) a tervezett építési tevékenység javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám, cégtábla és egyéb grafikai elemek elhelyezésére és kialakítására,
i) a tervezett építési tevékenység településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,
j) a tervezett épület tetőzetének kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(2) A településképi véleményezés során a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentációban
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, ebből eredő használata
aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
ab) korlátozza-, vagy zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, és ebből eredően
ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra, és
b) a közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, vagy a telepítendő fákra, fasorokra.
16. A településképi bejelentési eljárás esetei
17. § (1) Amennyiben az építtető nem a helyi Önkormányzat, településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni minden építési tevékenység megkezdése előtt, az alábbi esetekben:
1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik;
2. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása esetén;
3. Új önálló égéstermék-elvezető kémény építése esetén, melynek magassága nem haladja meg a 6,0 m-t;
4. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén;
5. Nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén;
6. Nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, de legalább 20 m2 alapterületet, vagy 3,5 m épületmagasságot elérő, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása esetén;
7. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése, megváltoztatása esetén;
8. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t;
9. Emlékfal építése esetén, ha annak talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t;
10. Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése esetén;
11. Támfal - amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot - építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása esetén;
12. Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése esetén;
13. Klasszikus településközpont területen napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen való elhelyezése esetén;
14. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és -tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése esetén;
15. Utasváró fülke, megálló építmény elhelyezése, építése esetén; vagy
16. Cégtábla, cégfelirat és egyéb grafikai elemek elhelyezése esetén.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén.
(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása esetén.
(4) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén.
17. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
18. § (1) A településképi bejelentési eljárás az önkormányzatnak írásban benyújtott kérelemmel indul.
(2) A településképi bejelentési eljáráshoz kötött tevékenységekre vonatkozó építészeti-műszaki dokumentációval kapcsolatos döntés alapját a települési főépítész szakmai állásfoglalása képezi.
(3) A településképi bejelentési eljárás lefolytatásáért a bejelentőnek (építtető vagy tervező) igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetnie.
(4) A településképi bejelentési igazolás a kiállításától számított 1 évig érvényes.
18. A településképi bejelentés elbírálásának szempontjai
19. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki tervdokumentáció, értékelése során a településképben esztétikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) Részletes vizsgálati szempontok különösen:
a) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik-e a kialakult településszerkezetbe,
b) a tervezett megoldás megfelel-e jelen rendelet előírásainak,
c) a cégtáblák, egyéb grafikai elemek, továbbá a reklámok, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések mérete, nagysága, anyaga, kialakítása megfelel-e a településképhez igazodó esztétikus elhelyezés követelményeinek,
d) a tervezett megoldás harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait és
e) a tervezett megoldás megfelel-e jelen rendelet helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó rendelkezéseinek.
19. A településkép-védelmi bírság
20. § Az Önkormányzat Képviselő-testülete a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetén az ingatlantulajdonossal szemben településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el a külön jogszabályban meghatározottak szerint.
20. Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
21. § (1) Az Önkormányzat helyi védelem alatt álló értékek feltárásához, fenntartásához, karbantartásához, felújításához szükséges anyagi fedezet megteremtése érdekében éves költségvetésében meghatározott keretösszeget biztosíthat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti keretösszeg felhasználásáról az Önkormányzat Képviselő-testülete dönt.
(3) Vissza nem térítendő támogatás nyerhető el pályázati úton az (1) bekezdésben meghatározottakhoz az Önkormányzat Képviselő-testülete döntése szerint. A pályázati feltételeket a Képviselő-testület évenként határozza meg.
(4) Az elnyert támogatásról szerződést kell kötni. A szerződés tartalmazza a megítélt összeg folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét, az ellenőrzés szabályait.
21. Záró rendelkezések
22. § (1) Jelen rendelet 2019. ...... június 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(3) Hatályát veszti:
a) Dunabogdány Község Önkormányzata 8/2013. (IV. 16.) önkormányzati rendelete a helyi településrendezési előírások tartalmáról szóló előzetes tájékoztatás és a tervekkel kapcsolatos szakmai konzultáció szabályairól;
b) Dunabogdány Község Önkormányzata 9/2013. (IV. 16.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról, valamint az annak módosításáról szóló 12/2014. (X. 7.) önkormányzati rendelet;
c) Dunabogdány Község Önkormányzata 10/2013. (IV. 16.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról, valamint az annak módosításáról szóló 12/2014. (X. 7.) önkormányzati rendelet és 21/2014. (XI. 7.) önkormányzati rendelet;
d) Dunabogdány Község Önkormányzata 15/2016. (XI. 30.) önkormányzati rendelete a helyi kulturális örökség egyes elemeinek védelméről.
1. melléklet
2. melléklet