Soponya Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2010. (IV. 1.) önkormányzati rendelete

A közterületek használatának szabályozásáról

Hatályos: 2010. 04. 02- 2012. 09. 27

Soponya Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2010. (IV. 1.) önkormányzati rendelete

A közterületek használatának szabályozásáról

2010.04.02.

Soponya Nagyközség Önkormányzata a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános és értelmező rendelkezések

1. A rendelet célja és hatálya

1. § A rendelet célja azon helyi szabályok megalkotása, amelyek a közterületek közhasználati rendeltetésének biztosítása mellett szabályozzák a rendeltetéstől eltérő célú használatot is.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) Soponya Nagyközség Önkormányzatának tulajdonában álló – az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott - területre, valamint az egyéb olyan területre, amely szerződéssel - önkormányzati tulajdon esetén képviselő-testületi határozattal - közhasználat céljára került átadásra (a továbbiakban együtt: közterület),

b) minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságra, aki, illetve amely önkormányzati közterületet használ.

(2) Közútkezelői hozzájárulások kiadásakor a vonatkozó jogszabályok előírásain túl, jelen rendelet előírásait is figyelembe kell venni.

(3) A közterület használat engedélyezésével kapcsolatos I. fokú önkormányzati hatósági feladatokat a polgármester látja el, a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben.

2. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. közterület: az ingatlan-nyilvántartásban önkormányzati tulajdonként nyilvántartott földrészlet közhasználatra szolgáló része, beleértve a közutakat (és a fölötte lévő légteret a beépítés magasságáig)

2. közút: a gyalogosok és járművek közlekedésére szolgáló közterület

3. járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel vagy más módon elhatárolt - része

4. közterület rendeltetésszerű használata: a közterület funkciójának megfelelő célú, bárki által történő használata

5. a közterület rendeltetéstől eltérő használata: a 4. pont alá nem eső használat

6. köztéri tárgy különösen: szobor, emlékmű, kertészeti műtárgy, geodéziai jel, utcabútor, KRESZ-, utcanév-, házszám- és emléktábla, virágtartó, utcai hulladékgyűjtő

7. rendezvény: külön jogszabályban meghatározott szabályok szerint megtartott békés összejövetel, felvonulás, tüntetés, műsoros est

8. üzlet: szilárd térelemekkel körülhatárolt, a talajjal egybeépített vagy a talajhoz rögzített tartós használatra készült, rendszeresen (állandóan vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó nagy- és kiskereskedelmi értékesítő hely

9. vendéglátás: ételek, italok készítése és eladása fogyasztóknak, felhasználóknak, viszonteladóknak, továbbá a vendéglátással összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenység

10. hirdetés: valamely tény, körülmény közzététele reklámnak nem minősülő falragasz, szórólap, valamint választási hirdetmény és kampányanyag formájában

11. építési munkaterület: építkezés céljára ideiglenesen átadott, kerítéssel elhatárolt közterület

12. reklám: olyan tájékoztatás, amely termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség értékesítését vagy más módon történő igénybevételét és a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítését, továbbá áru vagy árujelző megismertetését mozdítja elő

13. reklámhordozó:

a) cégér: az üzlet tevékenységét jelképező, a tulajdonos foglalkozására utaló, a homlokzaton síkban vagy abból kinyúlóan elhelyezett figurális épülettartozék (az üzlet nevének figurális megjelenítése is cégérnek minősül)

b) cégtábla: az egyéni vállalkozó nevét, az üzlettől, a termelő-, szolgáltató egységtől eltérő helyen levő székhelyét vagy a gazdasági társaság nevét, címét, tevékenységét tartalmazó tábla

c) cégfelirat: az üzlet elnevezése

d) reklámberendezés: közterületen lévő tárgyon elhelyezett reklámhordozó, hirdetések, reklámok, közlemények, plakátok elhelyezésére, megjelenítésére, vetítésére alkalmas eszköz, ideértve a hírközlési létesítmények, berendezések és közművek tartozékait is, amennyiben azon reklám jelenik meg, továbbá olyan közlekedési eszköz, melyen külön szerkezeten reklám jelenik meg (pl. hirdetőoszlop, reklámtábla, kirakatszekrény, hirdetőtábla, reklámzászló /kicsi, nagy/, hirdetéssel ellátott kapcsolószekrény, telefonfülke, pavilonok homlokzata, közúti járműre - kerékpárra, autóra, kisvonatra, utánfutóra, szekérre, stb. - szerelt reklámok)

e) reklámgrafika: a reklámozás céljait szolgáló, bármely építési technológiával készített alapfelületre festéssel, festékszórással vagy azzal rokon technológiával (színezett habarccsal) készített reklámcélú építmény, grafikai mű, vetített reklám

f) mobil reklámberendezés: mozgatható reklámtábla, szendvicsember táblája, különböző mozgatható figura (maci, fagyi stb.), amely legfeljebb 1 m2 nagyságú lehet tartószerkezettel együtt, és nincs földbe, burkolatba, furatba, épített talapzatba stb., rögzítve, kivéve az építményen elhelyezett kisméretű reklámzászló.

E körbe tartoznak továbbá a rendezvényekhez kapcsolódó - 1 m2-nél nagyobb méretű - ideiglenes reklámok, transzparensek, melyek a rendezvény előtt maximum 20 napig és a rendezvény ideje alatt vannak kihelyezve.

14. középület: állami, önkormányzati intézményi, önkormányzat által alapított gazdasági társaságok, egyesületek, egyházak közfunkciót ellátó intézményei

15. közintézmény: állami vagy önkormányzati feladatot ellátó költségvetési szerv.

16. homlokzat: az építmény közterülettel érintkező falának legnagyobb méretű, azonos síkban lévő felülete (kiugró, beugró részek, és nyílászárók nélkül)

4. § (1) A közterületet rendeltetésszerűen bárki térítésmentesen használhatja, rendeltetéstől eltérő célra e rendeletben foglaltak szerint lehet igénybe venni.

(2) A közterületet rendeltetéstől eltérően használni a közút kivételével bérleti szerződés, tulajdonosi hozzájárulás alapján, közút esetében közútkezelői hozzájárulással, közművek és tartozékaik esetében pedig használati jog alapítással lehet.

Rövid ideig (maximum 30 napig) tartó igénybevétel esetén a bérleti szerződés díjfizetést is tartalmazó tulajdonosi hozzájárulással kiváltható.
(3) A bérleti szerződés, a tulajdonosi hozzájárulás és a közútkezelői hozzájárulás nem mentesíti az igénybevevőt a tevékenység folytatásához, létesítmény, berendezés, építmény, szerkezet elhelyezéséhez, üzemben tartásához szükséges hatósági és egyéb engedélyek/hozzájárulások beszerzése alól, melyek meglétének vizsgálata nem képezi jelen rendelet alapján folytatott eljárás tárgyát.
(4) Ha a közterület igénybevétele építési munka végzésével kapcsolatos (állvány, építőanyag, törmelék stb. elhelyezés) a közterület-használatot a munka kivitelezője, a megbízója (lebonyolítója) és a megvalósítandó létesítmény tulajdonosa is kérheti. A kérelemben a tulajdonosnak, a megbízónak (bonyolítónak) vagy a kivitelezőnek is szerepelni kell. Mindezek egyetemlegesen felelnek az eredeti állapot visszaállításáért.
(5) A közterület eltérő használat nagyságának meghatározásánál az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) építmény utcai telekhatáron lévő homlokzatán elhelyezett reklámok/zászlók esetében:
1. a homlokzat síkjában elhelyezett reklámok/zászlók esetén a homlokzattól mért, a közterület fölé 10 cm-en túl benyúló reklámfelület (1 oldal) nagysága adja a közterület eltérő használatának a nagyságát.
2. a homlokzat síkjával szöget bezáróan vagy merőlegesen elhelyezett reklámok/zászlók esetén a reklámok/zászlók felülete (1 oldala) adja a közterület/közút eltérő használatának a nagyságát
b) árubemutatás esetén:
1. közterületen az igénybe vett közterület/közút nagysága az eltérő használat nagysága
2. falon, rácson stb. történő árubemutatásnál a közterületre/közútra eső vetület nagysága adja a közterület/közút eltérő használatának a nagyságát,
c) szórólapok esetében a közterület használat mértékét a szórólapok darabszáma adja. A szórólap maximális mérete A/4 formátumú lehet.
d) egyéb esetben a létesítmény közterületre eső vízszintes vetületét kell figyelembe venni.
e) épület falára történő vetítésnél a közterület eltérő használatának a nagyságát a közterület tényleges igénybevétele (pl. vetítő, nézők elhelyezése stb.), valamint a vetített kép nagysága adja.
(6) Közterület/közút eltérő használata szerződéssel/hozzájárulással határozott időre, határozatlan időre vagy visszavonásig adható.
(7) A közterület/közút eltérő használata megszűntethető, amennyiben ezt a településfejlesztési koncepció megkívánja vagy a tulajdonos bármi okból ellenvetéssel él.
II. Fejezet

Közterület használat engedélyezése

3. Engedély iránti kérelem

5. § (1) Közterületnek a rendeltetéstől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület használat) engedély szükséges.

(2) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni különösen:

a) A közterület fölé 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, ernyőszerkezet, hirdető-berendezés, (fényreklám) továbbá cég- és címtábla elhelyezése.

b) Alapzatos zászlórúd, önálló hirdető-berendezés és köztárgyak elhelyezésére;

c) Távbeszélőfülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény;

d) Építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék;

e) Alkalmi és mozgó árusításra, javító és szolgáltató tevékenység végzésére;

f) Film és televízió felvételre;

g) Vendéglátó ipari előkert céljára;

h) Kiállítás, sport- és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára;

i) Kerékpártároló kihelyezésére, létesítésére;

j) Közterületen lévő vagy közterületbe nyúló árusító automata elhelyezésére;

k) Az egyes létesítményekhez szükséges parkolóhelyek után.

(3) Nem kell közterület használati engedély:

a) Díszítési célú tárgyak (pl. virágláda, virágkosár, virágok és növények) elhelyezéséhez;

b) Az önkormányzat és intézményei által létesített, más hatósági eljárásban engedélyezett közcélú, közterületi létesítmények és köztárgyak (tömegközlekedési váróhelyiség, szobor, díszkút, vízmedence, emlékmű, pad, figyelmeztető és tájékoztatótáblák, stb.) elhelyezésére;

c) Az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának a célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez;

d) A közterületen illetőleg az alatt vagy felett elhelyezett közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkához;

e) A (2) bekezdés d.) pontjában foglalt esetben az építési engedély kiadásától számított 2 éven belül.

(4) Nem adható közterület-használati engedély:

a.) Zajos, bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység – kivéve tűzijáték – gyakorlására, erotikus termékek bemutatására és értékesítésére;
b.) A közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére;
c.) Község és utcaképe nem illeszkedő berendezések létesítésére;
d.) Elárusítóhelyek, üzletek környékén áru- és göngyöleg tárolására;
e.) Olyan tevékenység folytatására, amely jogszabályi tilalomba ütközik.
(5) A képviselő-testület
1. a 11 helyrajzi számú Petőfi köz déli részét, az élelmiszer bolt, a Petőfi utca és a református templom által határolt részét
2. Petőfi S. u. 187. és 189. házszámok közötti (Orvosi Rendelő, Posta, Takarékszövetkezet, Gyógyszertár) részét
díjtalan járműparkolónak jelöli ki.
(6) A képviselő-testület búcsú, vásár céljára a Petőfi, Rákóczi és Zalka Máté utcák által határolt területet jelöli ki.
(7) A képviselő-testület piac tartására a Kossuth Lajos utca 1. szám alatti ingatlan és a Petőfi S. utca közé eső részt jelöli ki.

6. § (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.

(2) A közterület-használati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a.) az engedélyt kérő nevét, lak- (telep) helyének címét;
b.) a közterület-használat célját és időtartamát;
c.) a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását;
d.) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat másolatát;
e.) hirdető berendezés, hirdetőtábla, kirakatszekrény elhelyezése esetén
1. helyszínrajzot a berendezés, tábla helyének megjelölésével,
2. részletes rajz az elhelyezendő tárgyról, amely egyértelműen ábrázolja a betűformát, a felirat egységes megjelenését, a színek megjelölésével vagy az elhelyezendő tárgy fényképfelvételével.

4. Engedély megadása

7. § (1) Az engedélynek tartalmaznia kell:

a.) az engedélyes nevét és állandó lakó- (telep) helyének címét;
b.) a közterület használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkezéséig érvényes;
c.) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását;
d.) az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását;
e.) a közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját.
(2) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka- és egészségvédelmi előírásokban foglaltak szerint történhet és a balesetek elkerülésére kiemelt figyelmet kell fordítani.
(3) A közterület-használati engedélyben elő kell írni, hogy:
a.) a közterületet használó köteles az igénybevett területet és annak környékét folyamatosan tisztán tartani, a téli síkosság mentességet biztosítani, a göngyöleg és szemét elszállításáról, valamint a közterületi létesítmény karbantartásáról gondoskodni;
b.) az engedély csak az engedélyest, magánszemély esetén annak tagját, jogi személy esetén annak tagját, vagy megbízottját jogosítja fel a közterület használatára;
c.) az engedélyes köteles a közterület-használati engedélyt a helyszínen tartani, illetve a létesítményben vagy hirdető berendezésen a nevét és az engedély számát jól látható helyen és módon feltüntetni.
(4) Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell:
a.) az engedélyezési eljárásban érintett vagy érdekelt szakhatósággal,
b.) nem önkormányzati tulajdonú közterület esetében a tulajdonossal vagy kezelővel.

8. § (1) Az engedély

a.) meghatározott idő elteltéig,
b.) a megállapított feltétel bekövetkeztéig, illetőleg
c.) visszavonásáig érvényes.
(2) A közterület használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye vagy a vállalkozás megszűnik.
(3) A meghatározott jogosító okirat engedély érvénye az engedélyesnek az engedélyezett időtartam lejárta előtt legalább 30 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható, illetőleg meghatározott időszakra szüneteltethető.
III. Fejezet

Bérleti szerződés

5. Bérleti szerződés megkötésére vonatkozó ajánlat

9. § (1) Közterület bérbeadás útján történő hasznosításakor a bérbeadói jogokat és kötelezettségeket a polgármester gyakorolja, aki e feladatát a Polgármesteri Hivatal útján látja el (a továbbiakban: bérbeadó).

(2) Bérbeadó a szerződéskötésre irányuló ajánlatot e rendeletben foglaltak teljesítésének vállalása esetén fogadhatja el.

(3) Az (1) bekezdés alatti bérleti szerződés építmény, berendezés elhelyezésekor legfeljebb ezek fenntarthatóságáig köthető meg.

10. § (1) A bérleti szerződés létrejöttét ajánlat benyújtásával kell kezdeményeznie annak, aki a közterületet rendeltetéstől eltérő célra használni kívánja.

(2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

a) Ajánlattevő adatait:
1. cég esetén: név, székhely, kötelezettségvállaló neve, cégjegyzék száma, adószáma, KSH száma, telefonszáma
2. egyéni vállalkozó esetén: név, székhely/cím, születési adatok, anyja neve, adószáma, vállalkozó igazolvány száma, telefonszáma
3. magánszemély esetén: neve, címe, születési adatai, anyja neve, telefonszáma, személyigazolvány száma
b) a közterület/közút eltérő használatának a célját
c) az igénybevétel kezdetének és befejezésének időpontját
d) a használat helyét, módját, nagyságát és a megjelenésének pontos meghatározását (helyszínrajz vázlaton a kívánt használat megjelölésével, pl. fotó, fotómontázs, makett stb.)
e) egyéb, e rendeletben meghatározott, valamint a bérbeadó által kért, az elbíráláshoz szükséges adatot.
(3) A bérbeadó 30 napon belül köteles nyilatkozni az igényelt közterület bérelhetőségével kapcsolatban. Amennyiben más szerv állásfoglalása is szükséges, ennek benyújtására az ajánlattevőt 8 napon belül felhívja.
(4) Az ajánlat benyújtása a közterület-használat megkezdésére nem jogosít.

6. A bérleti szerződés feltételei és megszűnése

11. § (1) A bérleti szerződés akkor köthető meg, a közútkezelői hozzájárulás akkor adható ki, ha a kérelmező vállalja:

a) a bérleti/használati díj megfizetését a rendeleti változásoknak megfelelően, és

b) a bérleti jogviszony/közútkezelői hozzájárulás megszűnésekor az eredeti állapot helyreállítását, a közterület tisztán történő átadását, az átadást követő 3 éven belül keletkezett - a használatból vagy a hibás helyreállításból eredő - süllyedés vagy más hiba saját költségen történő kijavítását, és

c) jelen rendelet 14. §-ában foglaltakat.

(2) Bérbeadó/közútkezelő kikötheti a bérleti szerződésben/hozzájárulásban, hogy a bérlő/használó a közterületen milyen anyagú, színű és formájú tárgyat helyezhet el, az elhelyezés feltételeit, módját is előírhatja.

12. § (1) A bérleti szerződés megszűnésére, felmondására a Ptk. bérletre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A határozatlan idejű bérleti szerződés megszüntetésekor az igénybe nem vett időre megfizetett bérleti díjat vissza kell fizetni a (3) bekezdésben foglalt eredeti állapot helyreállítását követő 30 napon belül.

(3) A bérleti szerződés azonnali hatállyal felmondható a díj fizetésének elmulasztása, az érvényes hatósági engedélyek, szakhatósági hozzájárulások hiánya, a közterületen elhelyezett dolog karbantartásának hiánya, az igénybe vett terület szerződéstől eltérő használata, a terület rendeltetésének, a vonatkozó jogszabály bérleti szerződést érintő megváltozása, valamint a tulajdonos ellenvetése esetén.

IV. Fejezet

A közterület használat helyi feltételei

7. Használat és díjtételek

13. § (1) Az eltérő használat a közterület rendeltetésszerű biztonságos használatát nem akadályozhatja.

(2) A kérelmezőnek, lebonyolítónak, (rész)tulajdonosnak, vagy a kivitelezőnek nem lehet közterület-bérleti/használati díj, helyi adó tartozása, és közterületet szerződés, illetve tulajdonosi-, közútkezelői hozzájárulás nélkül nem használhat. A kérelem benyújtása előtti 5 évben közterület-használati díjhátralék törlésére - a közterület használati díj be nem fizetése miatt - nem kerülhet sor.

(3) Az egyéb terület közhasználatra történő átadására vonatkozó szerződés vagy testületi határozat a rendeltetéstől eltérő célú használatot nem zárhatja ki.

(4) Az engedélyezett közterület használat másra át nem ruházható.

(5) A kérelmezőnek - szükség esetén - az építési munka végzésének időtartamára a közterület felől - a településképi követelményeket kielégítő - kerítés, a gyalogos forgalom biztonsága érdekében védőtetővel ellátott átjáró létesítését vállalnia kell.

(6) A használat során elhelyezendő tárgyak anyagának, formájának összhangban kell lenni a környezetben lévő létesítmények anyagával, formájával.

(7) Üzletenként 1db mozgatható reklámtábla csak a hirdetett üzlet előtt, annak nyitvatartási ideje alatt helyezhető el. Földszinti utcafronttal nem rendelkező üzletek esetén épületenként (bejáratonként, udvaronként), az épület bejárata mellé legfeljebb 1 db közös tábla helyezhető el.

(8) Mobil reklám berendezést elhelyezni, és árut bemutatni az üzlet nyitvatartási ideje alatt lehet a közterületen, melyeket záráskor a közterületről el kell távolítani. Rendezvényhez kapcsolódó, ideiglenes jellegű mobil reklámberendezés, transzparens, zászló, 1 m2-nél kisebb „lengőkaros” reklámtábla a villanyoszlopokon stb. a rendezvény előtt maximum. 20 napig és a rendezvény ideje alatt helyezhető el a közterületen.

(9) Közterület fölé 1,00 m-ig benyúló tetőszerkezet (ereszcsatornával együtt), valamint közterületre/közútra 0,08 m-ig benyúló lépcső építésének építéshatósági eljárásához tulajdonosi hozzájárulás nem szükséges.

(10) Közterületre/közútra 0,08 m-en túlnyúló lépcső kialakításához nem adható engedély/hozzájárulás.

14. § (1) A közterület-használati díj megállapításánál a következő díjtételeket rendeli alkalmazni:

Sorszám

A

B

Megnevezés

Díjszabás

1.

A közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, hirdető berendezés, fényreklám, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, cég és cím tábla

250.-Ft / m2 / hó

2.

Önálló hirdető-berendezés, reklámtábla, alapzáras zászlórúd

250.-Ft / m2 / hó

3.

Távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélőkészülék, postai levélszekrény

500.-Ft / m2 / hó

4.

Építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék

750.-Ft / m2 / hó

5.

Alkalmi árusítás

500.-Ft / m2 / alkalom

6.

Mozgóárusítás

500.-Ft / alkalom

7.

Élelmiszert árusító üzlet közterületen

29.-Ft / m2 / nap

8.

Film- és televízió felvétel

2.500.-Ft / m2 / alkalom

9.

Vendéglátó-ipari előkert

250.-Ft / m2 / hó

10.

Kiállítás, sport és kulturális rendezvény, mutatványos tevékenység

125.-Ft / m2 / alkalom

11.

Kerékpár tároló

250.-Ft / m2 / hó

12.

Közterületen levő, vagy közterületbe nyúló automata

250.-Ft / m2 / hó

13.

Üzemképtelen járművek

250.-Ft / m2 / hó

14.

Egyes létesítményekhez szükséges parkolóhelyek

250.-Ft / m2 / hó

15.

Egyéb esetek

250.-Ft / m2 / alkalom
(2) A 15. § (1) bekezdésében meghatározott díjtételeket nem kell alkalmazni a pályázati úton bérbe/használatba adott közterületeknél, ahol az ajánlatban szereplő ár az irányadó. Nem kell díjat fizetni e rendelet 9. §-ában meghatározott célú (pályázaton kívüli) igénybevétel esetén. Települési érdekből a polgármester a részletfizetést engedélyezhet.
(3) A közterület-használati díj megállapításánál a töredék négyzetmétert 1 m2 alatt teljes m2-ként, a továbbiakban pedig a kerekítés szabályai szerint, - a töredék napot egész napként kell figyelembe venni. Nem közút esetén a közterülethez legközelebb eső közút besorolása szerinti díjat kell alkalmazni.
(4) Bérbeadó/engedélyező és a bérlő/használó megállapodhatnak a közterület rendeltetésszerű használatát javító felújítási, rekonstrukciós munka, bérlő/használó részéről történő elvégzésében.
A megállapodásban szereplő munkák költsége beszámítható bérlő/használó által fizetendő közterület bérleti/használati díjába.
(5) A bérleti/használati díjat egy éven belüli igénybevétel esetén egy összegben előre, egy évnél hosszabb igénybevétel esetén évente, de legalább egy évre előre egy összegben kell megfizetni.

8. Díjmentes közterület használat

16. § (1) Tulajdonosi/közútkezelői hozzájárulással, díjmentesen folytatható közterület használat:

a) Soponya Nagyközség Önkormányzatának költségvetése terhére, illetve önkormányzati érdekből (saját maga, vagy intézménye által, illetve támogatott szervezet által) megvalósuló rendezvény, építési munka vagy bárminemű egyéb közterület-használat, amennyiben az nem jár a közterület felbontásával;
b) a közterület/közút fölé benyúló, az építési szabályoknak megfelelő cégér, üzletenként 1 db cégfelirat (üzlet neve) és a homlokzattól mért 10 cm-en túl a közterület/közút fölé nem benyúló cégtábla elhelyezése,
c) a közterület/közút fölé benyúló - az építési szabályoknak megfelelő - építményrész, szerkezeti elem, üzlethomlokzat (portál), védőtető, előtető, erkély, napellenző ponyva, üzleti ernyőszerkezet, előlépcső, lépcső, ajtó-, ablakrács, korlát, a falra kihajtva rögzített nyílószárny stb. elhelyezése, mindaddig, amíg az, reklámot nem tartalmaz,
d) az érintett közterület rendeltetéséhez, fenntartásához szükséges használat,
e) a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű berendezés elhelyezése,
f) közterületen, illetőleg az alatt vagy felett lévő közművek fenntartása, hibaelhárítása érdekében végzett munka, fegyveres erők, rendvédelmi szervek, mentők, tűzoltóság, vízügyi szolgálat feladatának ellátása, köztisztasággal, környezetvédelemmel összefüggő tevékenység, közművek működéséhez szükséges közérdekű létesítmények, tárgyak elhelyezése,
g) parkterület, közcélú parkoló és gépkocsi behajtó létesítése,
h) szemétgyűjtő-edény gyűjtés idején túli közterületen történő tárolása műszakilag indokolt esetben, vagy hulladékgyűjtő edény tárolására alkalmas létesítmény építése közterületen a építésszel egyeztetett módon (hely, kiviteli terv) történhet. Műszakilag megfelelő állapot: kapu alatt, folyosón, bejárati ajtó mögött, udvaron, lépcső előtt, mögött, garázsban, stb., amennyiben a hulladéktároló edény (kuka) mellett 0,9 m-es sáv biztosítja a mindennapi közlekedést.
i) tömegközlekedéssel kapcsolatos várakozóhely elhelyezése,
j) nyilvános illemhely elhelyezése (állandó, illetve mobil jellegű),
k) a fák és a zöldterületek védelmét szolgáló berendezés elhelyezése, ha az hirdetési (reklám) célt nem szolgál,
l) köztéri tárgy elhelyezése,
m) jótékonysági célú rendezvény, ünnepség
n) homlokzat felújítás 30 naptári napot meg nem haladó időszaka, 5 évente. A reklámot tartalmazó védőháló felhelyezéséhez külön engedély szükséges, mert a reklámelhelyezés nem díjmentes.
o) hírközlési létesítmény, végberendezés, valamint a közművek elhelyezése, amennyiben a Ptk. 108. §-a alapján meghatározott egyszeri kártalanítást megfizette.
Kivétel:
1. amennyiben ezen építményeken, berendezéseken reklám jelenik meg
2. kivitelezési munkák végzésének időtartama alatti közterület-használat
(2) Az (1) bekezdés alatti területhasználathoz a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. Ha a közterület-használat közutat érint, a közút kezelője az (1) bekezdés figyelembevételével adhat ki közútkezelői hozzájárulást. A használat ennek birtokában - az ebben foglalt feltételekkel - kezdhető meg, illetve folytatható. Amennyiben a használat valamely hatósági engedélyhez kötött építmény, létesítmény elhelyezése céljára szükséges vagy más hatósági eljárás a tulajdonos nyilatkozatát írja elő, a tulajdonosi hozzájárulásban foglaltak szerint vehető igénybe a közterület.

17. § Nem kell a tulajdonos/kezelő hozzájárulása:

a) a hiba-elhárítási, fenntartási, köztisztasági, környezetvédelmi munka végzéséhez, ha az nem jár a közterület felbontásával, elkerítésével;

b) a fegyveres erők, rendvédelmi szervek, mentők, tűzoltóság, vízügyi szolgálat feladat-ellátásának mértékéig terjedő területhasználathoz, ha az nem jár a közterület felbontásával;

c) a közvetlen életveszély elhárításához, ha az nem jár a közterület felbontásával, elkerítésével;

d) tüzelő, egyéb ömlesztett anyag, bútor, háztartási felszerelés, konténer 24 óra időtartamot meg nem haladó tárolásához, illetve a terület költözés vagy lomtalanítás célú igénybevételéhez;

e) a szemétgyűjtés idejére kihelyezett gyűjtőedény elhelyezéséhez,

f) építőanyag, építéshez szükséges eszköz, szerkezet, bontásból származó anyag 48 óránál rövidebb időtartamú tárolásához.

18. § Ha az azonnali beavatkozást igénylő - közterület-bontással nem járó - hibaelhárítás, javítás a közterület elkerítésével, lezárásával jár, a tulajdonos/kezelő hozzájárulását haladéktalanul be kell szerezni, a rendkívüli igénybevevőnek az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges intézkedést azonnal meg kell tennie.

Az esemény bekövetkezésétől számított 3 hónap eltelte után - amennyiben a hibaelhárítás, javítás, helyreállítás, stb. nem történik meg vagy az igénybevétel befejezése után a közterület nem szabadul fel - a közterület-használat díját az igénybevétel megkezdésének időpontjáig visszamenőleg az igénybevevőnek meg kell fizetnie.

9. Közterület használat megszűnése

19. § A közútkezelői hozzájárulás (közterület-használati engedély) azonnal hatályát veszti, ha a közútkezelői hozzájárulás kiadása megtagadható lenne, valamint:

a) a díj fizetésének elmulasztásakor,

b) érvényes hatósági engedélyek, szakhatósági hozzájárulások hiányában,

c) a közterületen elhelyezett dolog karbantartásának hiányában,

d) az igénybevett terület engedélytől eltérő felhasználásakor,

e) a terület rendeltetésének megváltozásakor,

f) a közlekedési viszonyok megváltoztatásakor,

g) a 4. § (7) bekezdése esetén,

h) visszavonásig került kiadásra,

i) a vonatkozó jogszabályok bérleti szerződés/közútkezelői hozzájárulást érintő megváltozása esetén.

20. § (1) Közútkezelői hozzájárulás nélkül, valamint a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő használat, meghatározott időtartam lejárta, illetve egyéb okból történő megszűnése utáni használat esetén a jogosulatlan használó felhívásra köteles a használatot azonnal megszüntetni és a közút eredeti állapotát saját költségén - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani a megadott határidőn belül.

(2) Tulajdonosi hozzájárulás vagy bérleti szerződés nélküli, valamint a hozzájárulásban/szerződésben foglaltaktól eltérő használat, hozzájárulás/szerződés lejárta, illetve a hozzájárulás/szerződés egyéb okból történő megszűnése utáni használat esetén a jogosulatlan használó felhívásra köteles a közterület használatot azonnal megszüntetni és a közterület eredeti állapotát saját költségén helyreállítani - minden kártalanítási igény nélkül - a megadott határidőn belül.

(3) Amennyiben a felhívásra a jogosulatlan használó a közterület használatot a megadott időn belül nem szünteti meg, a tulajdonos vagy megbízottja (kezelő, reklámgazda) a közterületen elhelyezett dolgokat a jogosulatlan használó költségére és veszélyére eltávolíthatja és az okozott kár megtérítésére kötelezheti.

(4) Az eltávolított dolgok őrzésére felelős őrzésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) A jogosulatlan használó csak az eltávolítás és tárolás költségeinek megfizetése után veheti át az eltávolított dolgokat.

(6) Ha az eltávolított dolog tulajdonosa 5 napon belül nem jelentkezik, írásban értesíteni kell a tárolás helyéről és határidő megjelölésével fel kell szólítani a dolgok elszállítására.

(7) Ha a felszólítás eredménytelen maradt, a dolog, értékesítésre kerülhet. Az értékesítés eredménytelenségekor a bérbeadó/kezelő a megsemmisítést is elrendelheti.

V. Fejezet

Vegyes rendelkezések

10. Üzemképtelen járművek

21. § (1) A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 59. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően, hatósági jelzéssel nem rendelkező jármű, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehetne részt, továbbá a forgalomból kivont, illetve lejárt műszaki engedélyes gépjármű, valamint olyan jármű, amely állapotánál fogva a közúti közlekedésben nem tud részt venni, 30 napot meghaladó időtartamban közterületen nem tárolható. Az így tárolt járművet a közterület kezelője eltávolíthatja.

(2) 3,5 tonnát meghaladó, megengedett legnagyobb össztömegű jármű közterületen nem tárolható, erre bérleti szerződés nem köthető és közútkezelői hozzájárulás nem adható. Tárolásnak minősül, ha a jármű 2 óránál hosszabb ideig folyamatosan közterületen áll.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azokra az autóbuszokra, tehergépkocsikra, mezőgazdasági vontatókra, lassú járművekre és járműszerelvényekre is, amelyeket nem közúti közlekedési szolgáltatáshoz használnak.

(4) Vontató jármű nélküli pótkocsi, utánfutó és lakókocsi közterületen 24 órát meghaladóan nem tartható.

22. § Saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon tilos sérült, üzemképtelen jármű tárolása, amennyiben a jármű közterületről látható és rontja a településképet.

11. Egyéb rendelkezések

23. § (1) Közterületi pavilon létesítéséhez a polgármester a tulajdonosi hozzájárulást az építésügyi hatóság nyilatkozatának figyelembe vételével adhatja meg. Nem adható hozzájárulás vendéglátás céljára.

(2) Zöldterületnek minősülő közterületre gépjárművel való ráhajtás, illetve a zöldterületen való várakozás, a virágok leszedése, fák és egyéb növények csonkítása tilos. Zöldterületre való ráhajtásnak, megállásnak, várakozásnak minősül, ha a gépjármű legalább egy kerékkel a zöldterületre hajt, megáll vagy várakozik.

(3) Közterületen szeszes italt fogyasztani - kivéve az alkalmi rendezvény céljára jogszerűen igénybe vett közterületen, a vendéglátó egységhez kapcsolódó teraszon, valamint szilveszter és újév napján történő fogyasztást - tilos!

(4) Soponya Nagyközség közigazgatási területén a dohányzás jelen rendelet alapján tilos:

a.) a közterületi játszótereken és azok közterületi 10 m-es körzetében,
b.) az óvoda, általános iskola, művelődési ház és ezen intézményekhez kapcsolódó épületek közterületi 10 m-es körzetében,
c.) valamint a tömegközlekedési útvonalakon elhelyezett fedett váróhelyiségekben.

24. § Hirdetmények és plakátok (falragaszok) közterületen kizárólag reklámberendezéseken helyezhetők el. Választási plakátok elhelyezésére a választási kampány ideje alatt ideiglenes hirdetőtáblák vehetők igénybe, melyek elhelyezését - a jelen rendeletben szabályozott eljáráson kívül - a tulajdonos vagy a közútkezelő engedélyezi az arra kijelölt helyeken.

25. § (1) Közterületen bontott anyagot, törmeléket csak konténerben szabad tárolni

(2) A 25 kg feletti súlyú épületelemek közterületen - elmozdulás elleni biztosítás mellett - csak faalapon vagy raklapon helyezhetők el.

26. § (1) A végrehajtás során behajthatatlan bérleti, használati díjhátralék-előírást a bérbeadó/kezelő törölteti.

(2) A közterületek hasznosításából befolyt - a költségvetési rendeletben nem tervezett - bevételeket a közterületek, a meglévő közlekedési létesítmények, zöldterületek felújítására (utcabútor, stb.), továbbá a szerződés/hozzájárulás nélküli, valamint a gazdátlan reklámberendezések felszámolására kell felhasználni.

A befolyt többletbevételt a következő évi költségvetésben szerepeltetni kell.

27. § Szabálysértést követ el és a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (továbbiakban: Sztv.) alapján harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki e rendelet 19. §, 20. § (1) bekezdésében, 21. §, 22. § és a 23. § (2), (3), (4) bekezdéseiben meghatározott rendelkezéseit megszegi. E szabálysértések elkövetőjét Soponya Nagyközség Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője az Sztv. 135. § (1) bekezdésben meghatározott 3.000 - 20.000.-Ft-ig terjedő helyszíni bírsággal sújthatja.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

28. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba

(2) A rendelet hatálybalépésének napjával Soponya Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a közterületek használatának szabályozásáról szóló 1/2010. (I. 28) számú képviselő-testületi rendelet hatályát veszti.