Soponya Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről

Hatályos: 2011. 07. 01 - 2018. 09. 14

Soponya Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről

2011.07.01.

Soponya Nagyközség Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) a tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) keretei között a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ
I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokra és helyiségekre terjed ki.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Ltv., illetve a Ptk. megfelelő szabályait kell alkalmazni.

2. Bérbeadói jogokat gyakorló és a bérbeadói kötelezettségeket teljesítő szerv

2. § (1) A bérbeadói jogokat a lakás esetében a Képviselő-testület, helyiség esetében a polgármester gyakorolja.

(2) Az Önkormányzat a rendeltetésszerű és gondos használatot, továbbá a bérlő kötelezettségeinek teljesítését a bérlő nyugalmának és foglalkozásának zavarása nélkül, 8 és 22 óra között, legalább évente egyszer, indokolt esetben többször is köteles ellenőrizni. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni köteles. Ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén.

3. § (1) A Képviselő-testület dönt

a) dönt a nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá, valamint lakás helyiséggé történő átminősítéséről,

b) a helyiség bérlőjének írásbeli kérelmére a bérleti díj csökkentéséről, vagy a térítésmentes használatba adásról,

c) a helyiség, valamint a lakás bérlő által történő rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétele költségeinek elfogadásáról és a bérlő részére történő megtérítéséről,

d) a helyiség albérletbe adásához, a helyiség cseréjéhez történő hozzájárulás megadásáról,

e) a meghatározott célra épült és annak megfelelően hasznosított más funkcióra történő bérbeadásáról,

f) az üres lakás hasznosításának módjáról,

g) a piaci alapon bérbe adható lakásokról,

h) a lakások bérbeadására beérkezett pályázatokról,

i) bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről,

j) bérlőtársi jogviszony engedélyezéséről,

k) albérletbe adási kérelemről,

l) lakásba való befogadási kérelemről,

m) a bérleti jogviszony időtartamáról és annak meghosszabbításáról határozott időtartamra, vagy határozatlan időtartamra.

(2) A Képviselő-testület felmentést adhat helyiség pályáztatása alól

4. § A polgármester dönt:

a) a helyiség-bérbeadási pályázat kiírásáról,

b) kétszeri eredménytelen pályázat után a helyiség bérbeadásáról,

a helyiségbe történő befogadáshoz szükséges hozzájárulás megadásáról,

MÁSODIK RÉSZ
II. Fejezet

A LAKÁSOK BÉRBEADÁSA

3. A lakások bérbeadásának jogcímei és általános feltételei

5. § (1) A lakásokat bérbe lehet adni:

a) piaci alapon, pályázat útján;

b) szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet alapján;

c) bérlőkijelölési és bérlő-kiválasztási jog alapján;

(2) Az üres lakást megfelelősége esetén - az (1) bekezdés c) pontjaiban foglalt jogcímeken kívül - először kényszerbérlőnek kell felajánlani.

(3) Lakásbérleti szerződés csak olyan személlyel köthető, aki írásban nyilatkozik arról, hogy neki, vagy házastársának/élettársának, illetve a vele együtt költöző közeli hozzátartozójának nincs tulajdonában, haszonélvezetében lakóingatlan, illetve más beköltözhető lakás

(4) Amennyiben a kérelmező töredéktulajdonnal rendelkezik, Képviselő-testület az alábbi szempontok alapján dönt a bérleti szerződés megkötésének lehetőségéről:

a) a résztulajdonos tulajdoni illetősége alapján jogosult-e a lakás használatára,

b) milyen mértékben jogosult a lakás használatára,

c) személyi (családi) körülményeire tekintettel elvárható-e a részilletőség értékesítése,

d) a töredéktulajdon nagysága,

e) rászorultság mértéke.

4. Piaci alapon történő bérbeadás

6. § (1) Piaci alapon történő bérbeadás csak pályázat útján történhet.

(2) Az 50 m2-nél nagyobb lakásokat elsősorban piaci alapon kell bérbe adni.

(3) A pályázatra kiírt önkormányzati tulajdonú lakások listája nyilvános, mely a Polgármesteri Hivatalnál kerül kihelyezésre.

(4) Piaci alapon történő bérbeadáskor a lakbér mértékét úgy kell meghatározni, hogy az abból származó bevétel nyereséget is tartalmazzon.

(5) 1Piaci alapon történő bérbeadás esetén a bérleti szerződés időtartama 5 év.

(6) 2 A szerződés megkötésének feltétele, hogy a kaució megfizetéséről szóló igazolást a versenytárgyalás nyertese a szerződés megkötésekor bemutatja. A kaució összege 2 havi, a szerződésben meghatározott lakbérrel megegyező összeg.

5. A pályázati eljárás szabályai

7. § (1) Az önkormányzati bérlakások piaci alapon történő bérbeadására a Képviselő-testület ír ki pályázatot. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

- a kiíró nevét, székhelyét,
- a pályázati fordulók számát,
- a lakás címét, szobaszámát, komfortfokozatát, társasházi albetét esetében a helyrajzi számot és a közös tulajdoni illetőséget,
- a bérleti díjat, valamint azoknak a közműszolgáltatásoknak a megnevezését, amelyek ellenértékét közvetlenül a bérbeadónak kell megfizetni,
- a pályázat benyújtásának helyét, idejét és módját,
- a pályázó által közlendő adatokat, csatolandó okiratokat,
- a pályázaton történő részvétel feltételeit,
- a fizetendő kaució összegét,
- a lakás megtekintésének időpontját,
- a pályázat elbírálásának a szempontjait,
- az eredmény közlésének helyét és idejét,
- a kiíró azon jogának a fenntartását, hogy a pályázatot eredménytelennek minősítse.
(2)A pályázati felhívást az önkormányzat hirdetőtábláján és honlapján kell közzétenni, úgy, hogy a jelentkezésre minimum 30 nap álljon rendelkezésre. A kiíró a felhívást, illetve annak rövidített változatát a megyei napilapban is közzéteheti.
(3)A pályázati kiírásban feltételként helyreállítási kötelezettség is előírható, ez esetben a kiírásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák felsorolását, és azok becsült költségét.
(4)A pályázatot e rendelet 2. melléklete szerinti jelentkezési lapon kell benyújtani.
(5)A pályázaton kizárólag az a személy vehet részt:
- aki a pályázat benyújtásakor a 18. életévét betöltötte,
- meglévő bérleményére vonatkozóan nincs lakbér vagy közüzemi díj tartozása, valamint
- megfelel e rendelet 5. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek,
és a pályázat benyújtásával egyidejűleg fentieket hitelt érdemlően igazolja.
(6)A pályázatokról a Képviselő-testület a soron következő ülésén dönt a pályázati kiírásban szereplő feltételek és szempontok szerint.
(7)A Képviselő-testület az eljárása során a nyertes pályázó által közölt adatokat ellenőrzi.
(8)A félrevezető adatközlés a pályázatból történő kizárást, illetve a szerződés azonnali hatályú felmondásának jogkövetkezményét vonja maga után.
(9)A pályázat eredményét közzé kell tenni az önkormányzat hirdetőtábláján és honlapján, a pályázat nyerteseit pedig írásban értesíteni kell.
(10)A pályázat nyertesével az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül bérleti szerződést kell kötni. Ha a pályázat 1. helyezettjével bármely okból nem lehet szerződést kötni, a lakást a 2. helyezettnek kell felajánlani.
(11)Ha a pályázat nyertese az előírt, és az általa benyújtott pályázatban vállalt helyreállítási kötelezettségét a kitűzött határidőben nem teljesíti, az a szerződés felmondását vonja maga után.

6. Szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet alapján történő bérbeadás

8. § Szociális, jövedelmi, illetve vagyoni helyzet alapján a következő feltételeknek megfelelő kérelmezőkkel köthető bérleti szerződés:

- a kérelmező családja, valamint az együttköltöző hozzátartozók egy főre jutó, igazolt havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét eléri, de a kétszeresét nem haladja meg, és
- a kérelmező és családja - nyilatkozata alapján - nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200-szorosát, és
- a kérelmező lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal igazolja, hogy az Önkormányzat közigazgatási területén legalább öt éve lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és
- a kérelmező nyilatkozik, hogy az Önkormányzat közigazgatási területén legalább öt éve életvitelszerűen lakik

7. A szolgálati lakáshoz juttatás

9. § (1) Szolgálati lakás a Polgármesteri Hivatalnál és az önkormányzati intézményeknél közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban (a továbbiakban együtt: szolgálati jogviszony) álló személyeknek, erre irányuló írásbeli kérelem esetén juttatható.

(2) A szolgálati lakás iránti írásbeli kérelmet az igénylőnek – a munkáltatói jogkört gyakorló vezető véleményével együtt – a Képviselő-testülethez kell benyújtania. A szolgálati lakás iránti igény elévülése egy év. Az igény benyújtásától számított egy éven belül ki nem elégített igény a Képviselő-testülethez írt kérelemmel meghosszabbítható.

(3) A bérbeadásánál figyelembe kell venni az igénylő:

- lakhatási körülményeit,
- lakásigényének mértékét,
- munkavégzését,
- jövedelmi és vagyoni helyzetét,
- szociális körülményeit,
- családi viszonyait.
(4)A bérbeadásnál előnyben kell részesíteni azt az igénylőt, aki:
- jelenlegi munkahelyén öt éves, vagy ennél hosszabb munkaviszonnyal rendelkezik,
- kettő, vagy ennél több gyermeket nevel,
- gyermekét (gyermekeit) egyedül neveli.
(5)Az elhelyezés határozott – legfeljebb öt évig terjedő – időre szólhat, mely a jogviszony fennállása alatt többször meghosszabbítható. A határozott idő lejárta után a bérlő köteles elhelyezési igény nélkül a lakást elhagyni. Amennyiben a szolgálati jogviszony a bérlő nyugdíjba vonulása miatt szűnik meg, Képviselő-testület a bérlő kérelmére a szolgálati lakásra vonatkozó bérleti jogviszonyt határozatlan idejű bérleti jogviszonyra változtathatja, ha a kérelmező legalább 10 év közszolgálati idővel rendelkezik az Önkormányzatánál, ideértve a jogelődnél eltöltött éveket is.
(6)A bérlő szolgálati jogviszonyának megszűnésével egyidejűleg megszűnik a bérleti jogviszony. A szolgálati jogviszony megszűnésétől számított 30 napon belül a bérlő köteles a szolgálati lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.
(7)A szolgálati lakás bérlője abban az esetben, ha elhelyezését a bérleti jogviszony fennállása alatt saját erejéből meg tudja oldani, ennek tényéről haladéktalanul köteles írásban tájékoztatni a Képviselő-testületet, a lakást pedig a kiköltözéstől számított 8 napon belül köteles rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az Önkormányzat rendelkezésére bocsátani.

8. Állami Támogatású Bérlakás Program keretében létrejövő lakások bérbeadása

10. § (1) A szociális elhelyezés alapján történő bérbeadás céljából épített lakások (a továbbiakban: szociális bérlakás) bérleti jogát kizárólag pályázat útján lehet elnyerni.

(2) A pályázati felhívást a szociális bérlakás használatbavételi engedélye jogerőre emelkedésének napjától számított 15 napon belül kell meghirdetni.

(3) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

- a kiíró nevét, székhelyét,
- a meghirdetett lakás címét,
- műszaki jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat),
- a bérbeadás időtartamát,
- a lakbér összegét,
- a lakások megtekintésének időpontját,
- a pályázó által közlendő adatokat, csatolandó okiratokat,
- a pályázaton történő részvétel feltételeit,
- a pályázat benyújtásának helyét és határidejét,
- a kiírónak azon jogát, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa.
(4)A meghirdetéstől számított 30 napon belül pályázatot adhat be az a nagykorú személy,
- akinek családjában az egy főre jutó havi, tényleges (nettó) átlagjövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (továbbiakban: nyugdíjminimum) eléri, de nem haladja meg a 200%-át, és
- akinek és a vele együttköltöző közeli hozzátartozóinak a meghirdetett lakás nagysága nem haladja meg az 1. melléklet szerint szociális alapon bérbe adható önkormányzati lakások mértékét és
- aki rendelkezik minimum havi 10.000.-Ft összegű lakás elő-takarékossági szerződéssel, vagy vállalja annak megkötését és fenntartását a bérleti szerződés fennállásáig
- a kérelmező lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal igazolja, hogy az Önkormányzat közigazgatási területén legalább öt éve lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és
- a kérelmező nyilatkozik, hogy az Önkormányzat közigazgatási területén legalább öt éve életvitelszerűen lakik.
(5)A pályázat elbírálásának fő szempontjai a pályázónak és a vele együttköltöző közeli hozzátartozóinak
- lakhatási körülményei,
- jövedelmi viszonyai,
- vagyoni viszonyai,
- egészségi állapotuk,
- kiskorú gyermekek száma,
- együttlakók száma.
(6)Vagyoni viszonyai alapján az egy főre jutó átlagjövedelemtől függetlenül ki kell zárni a pályázatból azt:
- akinek tulajdonában, illetve a vele együttköltöző közeli hozzátartozóinak tulajdonában lévő vagyon meghaladja a külön jogszabályban meghatározott mértéket (a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés bb.) pontja),
- aki érvényes tartási szerződéssel rendelkezik.
(7)A pályázatot az erre a célra rendszeresített, e rendelet 3. mellékletét képező nyomtatványon kell benyújtani.
(8)A szociális bérlakás elnyerésére pályázók közül a bérlő személyét a Képviselő-testület jelöli ki.
(9)A szociális bérlakás bérbeadása esetén öt évre szóló szerződést kell kötni a bérlővel.
(10)Ha az öt évre szóló bérleti szerződés lejártának időpontjában a bérlő jövedelmi, vagyoni viszonyai megfelelnek e rendelet 10. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek, akkor kérelmére vele három évre újabb bérleti szerződést lehet kötni. A meghosszabbításra irányuló kérelmet legkésőbb a határozott idő lejárta előtt 30 nappal adhatja be a kérelmező, aminek teljesítéséről a Képviselő-testület dönt.

11. § (1) Szociális bérlet esetén a bérbe adható lakás mértékét a 1. melléklet határozza meg.

(2) A bérbe adható lakás mértékének megállapításánál azon személyeket kell figyelembe venni, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatók be a lakásba, és életvitelszerűen együtt élnek.

(3) A (2) bekezdésben említett személyek közül nem lehet figyelembe venni azokat, akik lakás tulajdon-, haszonélvezeti, illetve szociális bérleti jogával rendelkeznek.

9. A lakások bérleti díja

12. § (1) A Képviselő-testület a lakások bérleti díját a következők szerint állapítja meg:

A

B

1.

Piaci alapon kiadott lakás összkomfortos

300.-Ft / m2 / hó

2.

Orvosi szolgálati lakás

110.-Ft / m2 / hó

3.

Állami Támogatású Bérlakás Program keretében épület félkomfortos lakás

250.-Ft / m2 / hó

4.

Állami Támogatású Bérlakás Program keretében épület komfortos lakás

270.-Ft / m2 / hó

(2)A Képviselő-testület a bérleti díjak összegét a mindenkori költségvetés tárgyalásával egy időben felülvizsgálja.
III. Fejezet

A BÉRBEADÁS SAJÁTOS SZABÁLYAI

10. Bérbeadás bérlőtársak részére

13. § (1) Lakást bérbe adni bérlőtársaknak akkor lehet, ha közöttük házastársi, élettársi vagy bejegyzett élettársi jogviszony áll fenn.

(2) A bérlőtársi jogviszony létesítését az érintett feleknek írásban kell kérniük a bérleti szerződés megkötése előtt.

11. A bérbeadás időtartama

14. § (1) A határozott időtartamú szerződés maximum 5 évre szólhat.

(2) Feltétel bekövetkezéséig kell a lakást bérbe adni, ha a bérbeadó így rendelkezik.

(3) Szociális alapon bérbe adott lakás esetében a bérleti szerződés a bérlő kérelmére ismétlődően, esetenként 3 évre meghosszabbítható, ha:

- a bérlőnek nem volt lakbér-, illetve közüzemi díj tartozása,
- a bérlő a lakást rendeltetésszerűen használta, karbantartotta, de önhibáján kívül tartós betegség, munkanélküliség, a családban bekövetkezett egyéb rendkívüli elbírálást érdemlő esemény miatt a bérleti jog megszűnésekor nem tud másik elhelyezésről gondoskodni, és
- igazolja, hogy továbbra is megfelel e rendelet 10. §-ában előírt feltételeknek.
(4)Szociális bérlet esetében a bérleti jogviszony folytatásának feltétele, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor a bérlővel a szociális bérletre vonatkozó szabályok szerint szerződés köthető.
(5)Ha a szociális alapon bérbe adott lakás bérlője a határozott idő lejártakor - megváltozott jövedelmi, szociális, vagyoni helyzetére tekintettel - szociális bérletre nem jogosult, részére piaci alaplakbérrel bérbe adható. Amennyiben a bérlő a lehetőséggel nem kíván élni, úgy a lakást a bérleti szerződés megszűnésekor köteles kiüríteni, és a bérbeadó részére rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni.
(6)A szociális alapon bérbe adott lakás bérleti szerződésének (3) bekezdés szerinti meghosszabbítására megállapított 3 év alatt a bérlő köteles évente igazolni, hogy megfelel a rendelet 10. §-ában előírt feltételeknek. Amennyiben ezen igazolás alapján megállapítható, hogy a bérlő nem jogosult a szociális bérletre, úgy bérleti szerződését megfelelően módosítani kell az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.

12. A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei

15. § (1) A rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot bérlő általi kialakításának feltételével bérbe adott lakás esetén a bérlővel erre vonatkozó megállapodást kell kötni. A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák megjelölését, költségeit és azok megtérítésének módját, valamint a munkálatok elvégzésének határidejét.

(2) A megállapodás részét képezi a lakásról készült állapot-felvételi jegyzőkönyv, az elvégzendő munkákról készült költségvetés. A költségvetés kizárólag a rendeltetésszerű használathoz indokolt műszaki állapot helyreállításához minimálisan szükséges, a kezelő által elismert költségeket tartalmazza. A bérlő ezt meghaladó költségeinek megtérítésére sem a szerződéskötéskor, sem később nem tarthat igényt. A költségvetésben szereplő munkák elvégzését a kezelő ellenőrzi és igazolja.

16. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák

- konkrét megnevezését,
- költségeit és azok megfizetésének feltételeit, módját,
- befejezésének határidejét,
- valamint azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles megkérni.
(3)A bérbeadó - a bérlő írásbeli kérésére - csak a bérbeadót terhelő költségek megfizetését vállalhatja.
(4)A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést a lakbér összegére is kiterjedően módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata, alapterülete, szobaszáma megváltozott, és a munkák költségeit a bérbeadó viseli.

17. § (1) A bérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) A bérlő lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bejelentett, indokolt távollét (különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt) alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet.

18. § (1) A bérlő a lakást a bérleti jogviszony megszűnése után a bérbeadónak rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles visszaadni.

(2) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a bérlő köteles megtéríteni.

IV. Fejezet

A BÉRBEADÓI HOZZÁJÁRULÁS SZABÁLYAI

13. Hozzájárulás albérletbe adáshoz

19. § (1) Nem adható bérbeadói hozzájárulás a lakás albérletbe adásához:

- ha a lakás egy szobából áll,
- a bérlő által írásban bejelentett, 2 hónapot meghaladó távolléte alatt.
(2)Az albérletbe adáshoz akkor adható hozzájárulás, ha legalább egy külön bejáratú fél lakószoba a bérlő használatában maradt, és az albérleti jogviszony alapján a lakásba költözők, valamint a már a lakásban jogszerűen lakók számát figyelembe véve, a lakás egy használójára legalább 8 négyzetméteres lakószobarész jut.
(3)Kizárólag a határozott időtartamra kötött albérleti szerződéshez adható hozzájárulás, legfeljebb a bérleti szerződés lejártáig.
(4)A bérbeadó a volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállal.

14. Hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz

20. § (1) A Képviselő-testület a bérlő/bérlőtárs írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a lakásba befogadja

-
- a Ltv. 21. § (2) bekezdése hatálya alá nem tartozó unokáját,
- gyermeke, unokája házastársát/élettársát.
(2)A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának bármilyen okból történő megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból elköltözni.
(3)A hozzájárulást akkor lehet megadni, ha a bérlő és a befogadott személy a (2) bekezdésben előírt feltételeket tudomásul veszi, és a kérelemmel együtt benyújtja azon lakás tulajdonosának (bérlőjének, bérbeadójának, vagy más jogszerű használójának) a befogadásra kötelezettséget vállaló nyilatkozatát, ahová a kérelmező a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén költözhet.
(4)A bérbeadó a hozzájárulást megtagadhatja, ha:
- a bérleményben a befogadás után egy főre kevesebb, mint 8 m2 terület jutna,
- a bérlőnek lakbér-, vagy egyéb közüzemi díj-hátraléka van.
(5)A bérbeadó köteles megtagadni a befogadáshoz való hozzájárulást, ha a befogadandó az Önkormányzat közigazgatási területén bérlakással, vagy saját tulajdonú, beköltözhető lakással rendelkezik.
V. Fejezet

A BÉRLETI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

15. Bérleti jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel

21. § Amennyiben a bérlő és a bérbeadó a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésében állapodnak meg, és a bérleti szerződés a Ltv. hatályba lépése (1994. január 1.) előtt jött létre, a bérlő – választása szerint – kisebb alapterületű, vagy kevesebb szobaszámú másik lakás bérbeadását, vagy pénzbeli térítés megfizetését kérheti. Pénzbeli térítésként a leadandó lakás beköltözhető forgalmi értékének 20 %-a fizethető ki.

16. A bérleti szerződés felmondása

22. § (1) A szociális alapon, határozatlan időre bérbe adott lakás bérleti szerződését csak a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása céljából mondhatja fel a bérbeadó.

(2) A szerződés felmondását megelőzően a bérbeadó megfelelő cserelakást köteles felajánlani, kivéve, ha bérlakásán kívül a bérlő másik beköltözhető lakással rendelkezik.

(3) Ha a bérlő a jelenlegi lakásánál kisebb bérleti értékű lakást vagy pénzbeli térítést is hajlandó elfogadni, a lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetése szabályait kell alkalmazni.

(4) Ha a bérlő a közüzemi vagy egyéb szolgáltatóval kötött önálló szerződésben vállalt díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, s az így felhalmozott díjhátralékot a jogszabályon alapuló helytállási kötelezettsége folytán a bérbeadó fizeti meg, úgy a bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja.

HARMADIK RÉSZ
VI. Fejezet

A HELYISÉGBÉRLET SZABÁLYAI

17. A bérbeadás célja és módja

23. § (1) Helyiséget elsősorban a lakosság alapellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, kulturális és szabadidős, valamint sport tevékenységek, ipari, továbbá irodai, raktározási, gépkocsi-tárolási célokra lehet bérbe adni.

(2) Nem lehet bérbe adni azt a helyiséget, amelynek felújításáról, lebontásáról, átalakításáról, korszerűsítéséről a Képviselő-testület döntött, és a munkálatok megkezdéséig kevesebb, mint hat hónap van hátra.

24. § (1) A helyiséget annak kell bérbe adni

- aki a bérleti jogot pályázaton vagy tárgyalás útján nyerte el,
- aki a bérbeadóval másik helyiség biztosításában állapodik meg, vagy cserehelyiségre jogosult,
- akinek határozott idejű szerződése lejártával a bérbeadást a Képviselő-testület újból engedélyezi,
- akit a polgármester kétszeri eredménytelen pályáztatást követően bérlőnek kijelöl.

25. § A bérlő a helyiséget az általa megtekintett és elfogadott műszaki állapotban veszi bérbe, amelyet a kezelő leltár szerint köteles a bérlőnek átadni.

26. § (1) Az üres, illetve megüresedett helyiséget elsősorban pályázat útján kell bérbe adni.

(2) Üres helyiségnek minősül az a helyiség is, amelyre a bérleti szerződés két hónapon belül megszűnik, illetve a felek a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntették, és a bérleti jogviszony megszűnéséig két hónapnál kevesebb idő van hátra, vagy a helyiségre a bérlőnek a szerződés alapján elő-bérleti joga nincs, vagy a bérlővel újabb szerződés megkötésére nem kerül sor.

(3) Ha a határozatlan időre kötött bérleti szerződést a bérbeadó felmondta, és a bérlő elfogadta a bérbeadó módosított szerződési ajánlatát, a bérleti szerződés határozott időre, legfeljebb 5 évre a bérlővel megköthető.

(4) Azt a helyiséget, amelynek határozatlan időre kötött bérleti szerződését a bérbeadó felmondta, és a bérlő nem fogadta el a bérbeadó módosított szerződési ajánlatát, üresnek kell tekinteni és a kiürítést követően pályázat útján kell bérbe adni.

27. § Nem kell pályázatot hirdetni, ha:

- a határozott időre kötött bérleti szerződés megszűnése után a helyiség az eredeti célra, ugyanannak a bérlőnek kerül ismételten bérbe adásra,
- a bérlőnek cserehelyiséget kell biztosítani,
- a helyiségre az Önkormányzat szervének, intézményének, gazdasági társaságának van igénye,
- a helyiségre meghatározott szervet jogszabály vagy megállapodás alapján bérlőkijelölési, vagy bérlő-kiválasztási jog illeti meg,
- életvédelmi (polgári védelmi) helyiség kerül bérbeadásra,
- a Képviselő-testület a pályáztatás alól felmentést adott,
VII. Fejezet

A BÉRBEADÁS SAJÁTOS SZABÁLYAI

18. A befogadás

28. § (1) A bérlő a helyiségbe más személyt a Gazdasági Bizottság írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A hozzájárulás feltétele, hogy a bérbeadó és a bérlő a bérleti szerződést közös megegyezéssel módosítsa. A szerződés módosításakor a bérleti díj megemelésében kell megállapodni, és rögzíteni kell, hogy a befogadott személy a bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult, illetve cserehelyiségre való igény nélkül köteles a helyiséget elhagyni.

(3) A befogadáshoz akkor adható hozzájárulás, ha:

- a bérlő által végzett tevékenység és a befogadni kívánt személy tevékenysége együttes gyakorlását jogszabály nem tiltja,
- a befogadott személy vállalja, hogy a bérlő szerződésének megszűnése esetén cserehelyiségre nem tart igényt, és
- a befogadott személy tevékenysége a bérlő tevékenységével összefüggő, azt kiegészítő tevékenység.

19. Albérletbe adás

29. § (1) Helyiség albérletbe adásához akkor adható hozzájárulás, ha a bérlemény több helyiségből áll, és az albérletbe adás azok egy részére vonatkozik.

(2) Kizárólag a határozott időtartamra kötött albérleti szerződéshez adható hozzájárulás, legfeljebb a határozott idő lejártáig.

(3) Az albérleti szerződéshez történő bérbeadói hozzájárulás feltétele, hogy:

- a felek az albérleti szerződést benyújtsák,
- a bérlőnek ne legyen tartozása az Önkormányzattal szemben, valamint a közüzemi díjak vonatkozásában,
- a bérlő és a bérbeadó között ne legyen a bérleti jogviszonyból eredő jogvita.
(4)A bérbeadó hozzájárulása nélküli albérletbe adás a bérleti szerződés felmondását vonja maga után.

20. A bérleti jog átruházása

30. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát írásba foglalt megállapodás alapján – a Képviselő-testület hozzájárulásával – másra átruházhatja.

(2) A bérlő a bérleti jog átruházására irányuló megállapodást annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadói hozzájárulás megkérése céljából a bérbeadónak megküldeni.

(3) A bérleti jog átruházására vonatkozó megállapodás tartalmazza:

- a helyiség fekvési helyét (helyrajzi szám, utca, házszám), alapterületét, az addig fizetett bérleti díjat,
- a bérleti jogot megszerző által folytatni kívánt tevékenység megjelölését,
- a bérleti jogot megszerző nyilatkozatát arról, hogy az átruházás ellenértékeként az e rendeletben meghatározott díj megfizetését vállalja.
(4)A bérbeadói hozzájárulás megadásának feltétele, hogy
- a bérleti jog átvevője által a helyiségben folytatni kívánt tevékenység nem ütközik jogszabályi előírásba, szakhatósági állásfoglalásba,
- a bérleti jog átvevője a helyiség beköltözhető forgalmi értékének 10%-át a bérbeadói hozzájárulásban meghatározott módon és időben megfizeti.
(5)Az átruházáshoz akkor lehet hozzájárulni, ha az új bérlő vállalja a bérbeadó által közölt új szerződési feltételeket.

21. A bérleti jog cseréje

31. § (1) A bérleti jog cseréjére vonatkozó feltételek a (2) bekezdés kivételével megegyeznek a 31. §-ban foglaltakkal.

(2) A cseréhez történő hozzájárulásért pénzbeli átruházási díjat nem kell fizetni.

22. A bérbeadás időtartama

32. § (1) Helyiséget bérbe adni határozott időre (legfeljebb 10 évre), illetve bizonyos feltételek bekövetkezésig lehet.

(2) Feltétel bekövetkezéséig bérleti szerződés akkor köthető, ha:

- az épület bontásáról, felújításáról, korszerűsítéséről a Képviselő-testület határozott, de ennek időpontjáról nem hozott döntést,
- a helyiségre a Képviselő-testület szervének, intézményének, társaságának van igénye, de ennek teljesítése egy év eltelte után várható,
- a helyiség feletti rendelkezési jog előre meg nem határozható időpontban megszűnik.
(3)A Képviselő-testület az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően hosszabb határidőt (legfeljebb 20 év) is megállapíthat, amennyiben
- a bérlet közfeladat ellátásának folyamatos biztosítását szolgálja,
- a helyiség rendeltetésszerű állapotba hozatalának tulajdonost terhelő költsége az induló bérleti díj 5 évre számított nagyságát meghaladja.

23. A helyiség bérleti díja

33. § (1) A bérleti díj mértékét a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.

(2) Amennyiben a helyiség bérlőjének kiválasztása tárgyalás során történik, a szerződésben azt a bérleti díjat kell megállapítani, amelyet a nyertes pályázó a tárgyaláson megajánlott.

(3) A Képviselő-testület a bérlő kérelmére dönthet arról, hogy az (1) bekezdés alapján megállapított bérleti díjat csökkenti, vagy térítésmentesen adja bérbe a helyiséget.

(4) A bérleti szerződésben meg kell állapodni a bérleti díj emeléséről.

24. A bérleti szerződés felmondása

34. § A Ltv. és a Ptk. rendelkezésein túl a bérbeadó a helyiségbérleti szerződést felmondhatja, ha a helyiség bérlője a közüzemi vagy egyéb szolgáltatóval kötött önálló szerződésben vállalt díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, s az így felhalmozott díjhátralékot a jogszabályon alapuló helytállási kötelezettsége folytán a bérbeadó fizeti meg.

NEGYEDIK RÉSZ
VIII. Fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

25. Használati díj mértéke

35. § (1) A lakás és a helyiség jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni.

(2) A használati díj lakás esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 6 hónapon belül a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg.

(3) Ha a jogcím nélküli lakáshasználó másik lakásra nem tarthat igényt, a használat kezdete után fél évvel a lakáshasználati díj kétszeresére emelkedik.

(4) A helyiséget jogcím nélkül használó esetében a használati díj összege megegyezik a helyiségre érvényes utolsó bérleti szerződés alapján megállapítható bérleti díjjal. A használati díj három hónap eltelte után a kétszeresére emelkedik.

26. Adatvédelmi szabályok

36. § (1) Az adatok nyilvántartására jogosult a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény keretei között kezeli mindazokat az adatokat, amelyeket e rendelet végrehajtása érdekében igényelhet.

(2) A lakás és a helyiség bérleti szerződésének megkötése során a bérlőnek az alábbi személyes adatokat kell közölnie:

- születési családi és utóneve,
- házassági családi és utóneve,
- születési helye, ideje,
- anyja születési családi és utóneve,
- vele együtt költözők születési családi és utóneve, házassági családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve,
- személyazonosító igazolvány száma,
- lakóhely/tartózkodási hely címe.
(3)A jövedelmi helyzet megállapításához hiteles adatokat kell szolgáltatni. Az adatszolgáltatási kötelezettség az együtt élő nagykorú hozzátartozók jövedelemi viszonyaira is kiterjed.
(4)Ha a (3) bekezdésben meghatározottak azért nem teljesíthetők, mert az érintettek munkanélküliek, a munkanélküli ellátásra vonatkozóan hiteles adatot kell szolgáltatni.
(6)Az e rendelet szerinti nyilvántartásból harmadik személy részére adatot szolgáltatni nem lehet.

27. Törzsvagyonra vonatkozó szabályok

37. § Az Önkormányzat költségvetési szervének rendelkezése alatt álló helyiséget csak a költségvetési szerv tevékenységével összefüggő célra, a mindenkor hatályos vagyonrendelet rendelkezéseivel összhangban lehet bérbe adni.

37/A. §

28. Záró rendelkezések

38. § (1) E rendelet 2011. július 1. napján lép hatályba.

(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelel.

1. melléklet

A szociális alapon bérbe adható önkormányzati lakások maximális mértéke
Állandó jelleggel együtt lakók száma


Lakás mérete
m2


Lakószobák száma
db

1

35

1

2

50

1,5

3

60

2

4

70

2,5

5

80

3

A lakás mérete 5 fő felett személyenként 12 m2-rel és félszobával nőhet.

2. melléklet

PÁLYÁZATI JELENTKEZÉSI LAP

I. Pályázandó lakások:

1. kódszáma

címe

2. kódszáma

címe

3. kódszáma

címe

II. A pályázó adatai:

1. Születési családi és utóneve

2. Házassági családi és utóneve

3. Anyja születési családi és utóneve

4. Születési helye és ideje

5. Lakcíme

6. Tartózkodási helye

7. Telefonszáma

8. Az együtt költözők egy főre jutó nettó jövedelme

Ft/hó

9. Az együttköltözők személyi adatai

(Figyelem: a meg nem jelölt, vagy nulla jövedelemmel a pályázat érvénytelen!)

III. Egyéb közlések:

(Kérjük, itt sorolja fel a családi körülményeivel, a lakás műszaki állapotával kapcsolatos egyéb közlendőit is.)

IV. Nyilatkozat:

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy a pályázati jelentkezési lapon szereplő adatokat - a II/6. pont szerinti adatot is beleértve - a döntéshozó ellenőrizheti. A pályázati kiírás feltételeit elfogadom.
Dátum:
______________________________________________
____________________________________
aláírás

3. melléklet

JELENTKEZÉSI LAP

I. ADATLAP

Pályázó/Jelentkező

Születési családi és utóneve

Házassági családi és utóneve

Születési hely, idő

Anyja születési családi és utóneve

Foglalkozása

Munkahelye

Havi nettó jövedelme

Lakóhelye

Bejelentés dátuma

Tartózkodási helye

Bejelentés dátuma

Családi állapota: (a megfelelő aláhúzandó)

1. egyedülálló
2. házasságban/élettársi kapcsolatban él

Házastársa/élettársa

Születési családi és utóneve

Házassági családi és utóneve

Születési hely, idő

Anyja születési családi és utóneve

Foglalkozása

Munkahelye

Havi nettó jövedelme

Pályázó/Jelentkező háztartásában eltartott gyermekek:

Név

Születési idő

Pályázóval/Jelentkezővel együttköltöző további személyek:

Név

Hozzátartozói minőség

Havi jövedelem

Az igénylő családjában egy főre jutó havi nettó Átlagjövedelem:…………..………Ft
A pályázó/jelentkező családjában tartós betegségben szenvedő, testi fogyatékos vagy mozgáskorlátozott személy (a megfelelő aláhúzandó):

1. van 2. nincs
JELENLEGI LAKÁSHASZNÁLAT JOGCÍME (a megfelelő aláhúzandó):

1. nem lakásnak minősülő hely

2. albérlet

3. családtag vagy szívességi lakáshasználó

4. munkásszálló, nővérszálló, albérlők háza, szolgálati férőhely,

5. romos, műszakilag avult lakásban vagy egészségre ártalmas körülmények között él

6. nem önkormányzati tulajdonú bérlakásban bérlő

7. jogcím nélküli lakáshasználó

8. egyéb:…………………………………………………….
JELENLEGI LAKÁS KOMFORFOKOZATA: (a megfelelő aláhúzandó):

1. összkomfortos 2. komfortos 3. félkomfortos

4. komfort nélküli 5. szükséglakás 6. lakás céljára alkalmatlan
JELENLEGI LAKÁS SZOBASZÁMA: (a megfelelő aláhúzandó):

1. egy 2. másfél 3. kettő 4. 1+2 fél 5. 2+fél

6. 1+3 fél….. 7. három 8. háromnál több 9. egyéb:……………….
Szobák alapterülete: ........…..........m2 Egy főre jut:.......................m2

II. NYILATKOZAT:

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
Nyilatkozom, hogy
(1. Szociális alapon bérbe adott lakásra jelentkező)
- megfelelek meghatározott jövedelmi, vagyoni feltételeknek,
- sem nekem, sem házas-/élettársamnak, sem velem együtt költöző közeli hozzátartozómnak nincs tulajdonában, haszonélvezetében lakóingatlan, illetve más beköltözhető lakás.
(2. Csak az Állami támogatású Bérlakás Program keretében létrejövő lakásra pályázó)
- a tulajdonomban, illetve a velem együttköltöző közeli hozzátartozóim tulajdonában lévő vagyon nem haladja meg a külön jogszabályban meghatározott mértéket,
- bérleti jogomat nekem felróható okból a bérbeadó felmondással nem szüntette meg,
- érvényes tartási szerződéssel nem rendelkezem.
Kijelentem, hogy az Önkormányzat által bérbe adni kívánt lakást megtekintettem, és vállalom a lakás bérleti díjának és közüzemi díjainak, valamint a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások díjának megfizetését.
Tudomásul veszem, hogy a jelentkezési lapon szereplő adatok valódiságát a döntéshozó, illetve az általa megbízott ellenőrizheti, az általam közölt adatok igazolására megfelelő dokumentumokat, esetlegesen további nyilatkozatokat kérhet be. A kiírásban szereplő feltételeket elfogadom.
Dátum:
______________________________________________
____________________________________
aláírás

4. melléklet

Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások felsorolása

lakás címe

Lakás mérete
m2

Jellemzői

Megjegyzés

Arany J. u. 24/1.

35

félkomfortos

Állami támogatású Bérlakás Program keretében épült lakások

Arany J. u. 24/2.

42

komfortos

Arany J. u. 24/3.

42

félkomfortos

Arany J. u. 24/4.

35

félkomfortos

Dózsa Gy. u. 12.

80

összkomfortos

piaci alapon bérbe adható

Petőfi S. u. 189.

100

összkomfortos

orvosi szolgálati lakás