1. § (1) A rendelet hatálya az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokra és helyiségekre terjed ki.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Ltv., illetve a Ptk. megfelelő szabályait kell alkalmazni.

2. § (1) A bérbeadói jogokat a lakás esetében a Képviselő-testület, helyiség esetében a polgármester gyakorolja.

(2) Az Önkormányzat a rendeltetésszerű és gondos használatot, továbbá a bérlő kötelezettségeinek teljesítését a bérlő nyugalmának és foglalkozásának zavarása nélkül, 8 és 22 óra között, legalább évente egyszer, indokolt esetben többször is köteles ellenőrizni. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni köteles. Ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén.

3. § (1) A Képviselő-testület dönt

(2) A Képviselő-testület felmentést adhat helyiség pályáztatása alól

4. § A polgármester dönt:

5. § (1) A lakásokat bérbe lehet adni:

(2) Az üres lakást megfelelősége esetén - az (1) bekezdés c) pontjaiban foglalt jogcímeken kívül - először kényszerbérlőnek kell felajánlani.

(3) Lakásbérleti szerződés csak olyan személlyel köthető, aki írásban nyilatkozik arról, hogy neki, vagy házastársának/élettársának, illetve a vele együtt költöző közeli hozzátartozójának nincs tulajdonában, haszonélvezetében lakóingatlan, illetve más beköltözhető lakás

(4) Amennyiben a kérelmező töredéktulajdonnal rendelkezik, Képviselő-testület az alábbi szempontok alapján dönt a bérleti szerződés megkötésének lehetőségéről:

6. § (1) Piaci alapon történő bérbeadás csak pályázat útján történhet.

(2) Az 50 m²-nél nagyobb lakásokat elsősorban piaci alapon kell bérbe adni.

(3) A pályázatra kiírt önkormányzati tulajdonú lakások listája nyilvános, mely a Polgármesteri Hivatalnál kerül kihelyezésre.

(4) Piaci alapon történő bérbeadáskor a lakbér mértékét úgy kell meghatározni, hogy az abból származó bevétel nyereséget is tartalmazzon.

(5) ¹Piaci alapon történő bérbeadás esetén a bérleti szerződés időtartama 5 év.

(6) ² A szerződés megkötésének feltétele, hogy a kaució megfizetéséről szóló igazolást a versenytárgyalás nyertese a szerződés megkötésekor bemutatja. A kaució összege 2 havi, a szerződésben meghatározott lakbérrel megegyező összeg.

7. § (1) Az önkormányzati bérlakások piaci alapon történő bérbeadására a Képviselő-testület ír ki pályázatot. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

8. § Szociális, jövedelmi, illetve vagyoni helyzet alapján a következő feltételeknek megfelelő kérelmezőkkel köthető bérleti szerződés:

9. § (1) Szolgálati lakás a Polgármesteri Hivatalnál és az önkormányzati intézményeknél közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban (a továbbiakban együtt: szolgálati jogviszony) álló személyeknek, erre irányuló írásbeli kérelem esetén juttatható.

(2) A szolgálati lakás iránti írásbeli kérelmet az igénylőnek – a munkáltatói jogkört gyakorló vezető véleményével együtt – a Képviselő-testülethez kell benyújtania. A szolgálati lakás iránti igény elévülése egy év. Az igény benyújtásától számított egy éven belül ki nem elégített igény a Képviselő-testülethez írt kérelemmel meghosszabbítható.

(3) A bérbeadásánál figyelembe kell venni az igénylő:

10. § (1) A szociális elhelyezés alapján történő bérbeadás céljából épített lakások (a továbbiakban: szociális bérlakás) bérleti jogát kizárólag pályázat útján lehet elnyerni.

(2) A pályázati felhívást a szociális bérlakás használatbavételi engedélye jogerőre emelkedésének napjától számított 15 napon belül kell meghirdetni.

(3) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

11. § (1) Szociális bérlet esetén a bérbe adható lakás mértékét a 1. melléklet határozza meg.

(2) A bérbe adható lakás mértékének megállapításánál azon személyeket kell figyelembe venni, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatók be a lakásba, és életvitelszerűen együtt élnek.

(3) A (2) bekezdésben említett személyek közül nem lehet figyelembe venni azokat, akik lakás tulajdon-, haszonélvezeti, illetve szociális bérleti jogával rendelkeznek.

12. § (1) A Képviselő-testület a lakások bérleti díját a következők szerint állapítja meg:

13. § (1) Lakást bérbe adni bérlőtársaknak akkor lehet, ha közöttük házastársi, élettársi vagy bejegyzett élettársi jogviszony áll fenn.

(2) A bérlőtársi jogviszony létesítését az érintett feleknek írásban kell kérniük a bérleti szerződés megkötése előtt.

14. § (1) A határozott időtartamú szerződés maximum 5 évre szólhat.

(2) Feltétel bekövetkezéséig kell a lakást bérbe adni, ha a bérbeadó így rendelkezik.

(3) Szociális alapon bérbe adott lakás esetében a bérleti szerződés a bérlő kérelmére ismétlődően, esetenként 3 évre meghosszabbítható, ha:

15. § (1) A rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot bérlő általi kialakításának feltételével bérbe adott lakás esetén a bérlővel erre vonatkozó megállapodást kell kötni. A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák megjelölését, költségeit és azok megtérítésének módját, valamint a munkálatok elvégzésének határidejét.

(2) A megállapodás részét képezi a lakásról készült állapot-felvételi jegyzőkönyv, az elvégzendő munkákról készült költségvetés. A költségvetés kizárólag a rendeltetésszerű használathoz indokolt műszaki állapot helyreállításához minimálisan szükséges, a kezelő által elismert költségeket tartalmazza. A bérlő ezt meghaladó költségeinek megtérítésére sem a szerződéskötéskor, sem később nem tarthat igényt. A költségvetésben szereplő munkák elvégzését a kezelő ellenőrzi és igazolja.

16. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák

17. § (1) A bérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) A bérlő lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bejelentett, indokolt távollét (különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt) alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet.

18. § (1) A bérlő a lakást a bérleti jogviszony megszűnése után a bérbeadónak rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles visszaadni.

(2) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a bérlő köteles megtéríteni.

19. § (1) Nem adható bérbeadói hozzájárulás a lakás albérletbe adásához:

20. § (1) A Képviselő-testület a bérlő/bérlőtárs írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a lakásba befogadja

21. § Amennyiben a bérlő és a bérbeadó a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésében állapodnak meg, és a bérleti szerződés a Ltv. hatályba lépése (1994. január 1.) előtt jött létre, a bérlő – választása szerint – kisebb alapterületű, vagy kevesebb szobaszámú másik lakás bérbeadását, vagy pénzbeli térítés megfizetését kérheti. Pénzbeli térítésként a leadandó lakás beköltözhető forgalmi értékének 20 %-a fizethető ki.

22. § (1) A szociális alapon, határozatlan időre bérbe adott lakás bérleti szerződését csak a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása céljából mondhatja fel a bérbeadó.

(2) A szerződés felmondását megelőzően a bérbeadó megfelelő cserelakást köteles felajánlani, kivéve, ha bérlakásán kívül a bérlő másik beköltözhető lakással rendelkezik.

(3) Ha a bérlő a jelenlegi lakásánál kisebb bérleti értékű lakást vagy pénzbeli térítést is hajlandó elfogadni, a lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetése szabályait kell alkalmazni.

(4) Ha a bérlő a közüzemi vagy egyéb szolgáltatóval kötött önálló szerződésben vállalt díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, s az így felhalmozott díjhátralékot a jogszabályon alapuló helytállási kötelezettsége folytán a bérbeadó fizeti meg, úgy a bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja.

23. § (1) Helyiséget elsősorban a lakosság alapellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, kulturális és szabadidős, valamint sport tevékenységek, ipari, továbbá irodai, raktározási, gépkocsi-tárolási célokra lehet bérbe adni.

(2) Nem lehet bérbe adni azt a helyiséget, amelynek felújításáról, lebontásáról, átalakításáról, korszerűsítéséről a Képviselő-testület döntött, és a munkálatok megkezdéséig kevesebb, mint hat hónap van hátra.

24. § (1) A helyiséget annak kell bérbe adni

25. § A bérlő a helyiséget az általa megtekintett és elfogadott műszaki állapotban veszi bérbe, amelyet a kezelő leltár szerint köteles a bérlőnek átadni.

26. § (1) Az üres, illetve megüresedett helyiséget elsősorban pályázat útján kell bérbe adni.

(2) Üres helyiségnek minősül az a helyiség is, amelyre a bérleti szerződés két hónapon belül megszűnik, illetve a felek a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntették, és a bérleti jogviszony megszűnéséig két hónapnál kevesebb idő van hátra, vagy a helyiségre a bérlőnek a szerződés alapján elő-bérleti joga nincs, vagy a bérlővel újabb szerződés megkötésére nem kerül sor.

(3) Ha a határozatlan időre kötött bérleti szerződést a bérbeadó felmondta, és a bérlő elfogadta a bérbeadó módosított szerződési ajánlatát, a bérleti szerződés határozott időre, legfeljebb 5 évre a bérlővel megköthető.

(4) Azt a helyiséget, amelynek határozatlan időre kötött bérleti szerződését a bérbeadó felmondta, és a bérlő nem fogadta el a bérbeadó módosított szerződési ajánlatát, üresnek kell tekinteni és a kiürítést követően pályázat útján kell bérbe adni.

27. § Nem kell pályázatot hirdetni, ha:

28. § (1) A bérlő a helyiségbe más személyt a Gazdasági Bizottság írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A hozzájárulás feltétele, hogy a bérbeadó és a bérlő a bérleti szerződést közös megegyezéssel módosítsa. A szerződés módosításakor a bérleti díj megemelésében kell megállapodni, és rögzíteni kell, hogy a befogadott személy a bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult, illetve cserehelyiségre való igény nélkül köteles a helyiséget elhagyni.

(3) A befogadáshoz akkor adható hozzájárulás, ha:

29. § (1) Helyiség albérletbe adásához akkor adható hozzájárulás, ha a bérlemény több helyiségből áll, és az albérletbe adás azok egy részére vonatkozik.

(2) Kizárólag a határozott időtartamra kötött albérleti szerződéshez adható hozzájárulás, legfeljebb a határozott idő lejártáig.

(3) Az albérleti szerződéshez történő bérbeadói hozzájárulás feltétele, hogy:

30. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát írásba foglalt megállapodás alapján – a Képviselő-testület hozzájárulásával – másra átruházhatja.

(2) A bérlő a bérleti jog átruházására irányuló megállapodást annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadói hozzájárulás megkérése céljából a bérbeadónak megküldeni.

(3) A bérleti jog átruházására vonatkozó megállapodás tartalmazza:

31. § (1) A bérleti jog cseréjére vonatkozó feltételek a (2) bekezdés kivételével megegyeznek a 31. §-ban foglaltakkal.

(2) A cseréhez történő hozzájárulásért pénzbeli átruházási díjat nem kell fizetni.

32. § (1) Helyiséget bérbe adni határozott időre (legfeljebb 10 évre), illetve bizonyos feltételek bekövetkezésig lehet.

(2) Feltétel bekövetkezéséig bérleti szerződés akkor köthető, ha:

33. § (1) A bérleti díj mértékét a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.

(2) Amennyiben a helyiség bérlőjének kiválasztása tárgyalás során történik, a szerződésben azt a bérleti díjat kell megállapítani, amelyet a nyertes pályázó a tárgyaláson megajánlott.

(3) A Képviselő-testület a bérlő kérelmére dönthet arról, hogy az (1) bekezdés alapján megállapított bérleti díjat csökkenti, vagy térítésmentesen adja bérbe a helyiséget.

(4) A bérleti szerződésben meg kell állapodni a bérleti díj emeléséről.

34. § A Ltv. és a Ptk. rendelkezésein túl a bérbeadó a helyiségbérleti szerződést felmondhatja, ha a helyiség bérlője a közüzemi vagy egyéb szolgáltatóval kötött önálló szerződésben vállalt díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, s az így felhalmozott díjhátralékot a jogszabályon alapuló helytállási kötelezettsége folytán a bérbeadó fizeti meg.

35. § (1) A lakás és a helyiség jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni.

(2) A használati díj lakás esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 6 hónapon belül a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg.

(3) Ha a jogcím nélküli lakáshasználó másik lakásra nem tarthat igényt, a használat kezdete után fél évvel a lakáshasználati díj kétszeresére emelkedik.

(4) A helyiséget jogcím nélkül használó esetében a használati díj összege megegyezik a helyiségre érvényes utolsó bérleti szerződés alapján megállapítható bérleti díjjal. A használati díj három hónap eltelte után a kétszeresére emelkedik.

36. § (1) Az adatok nyilvántartására jogosult a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény keretei között kezeli mindazokat az adatokat, amelyeket e rendelet végrehajtása érdekében igényelhet.

(2) A lakás és a helyiség bérleti szerződésének megkötése során a bérlőnek az alábbi személyes adatokat kell közölnie:

37. § Az Önkormányzat költségvetési szervének rendelkezése alatt álló helyiséget csak a költségvetési szerv tevékenységével összefüggő célra, a mindenkor hatályos vagyonrendelet rendelkezéseivel összhangban lehet bérbe adni.

38. § (1) E rendelet 2011. július 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszíti a 4/2003. (II. 26.) önkormányzati rendelet, valamint a módosított 13/2005. (IX. 28.) önkormányzati rendelet.

(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelel.