Soponya

Soponya Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014. (II.20.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2014. 02. 20 - 2014. 11. 25

Soponya Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

3/2014. (II. 20.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról



Soponya Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 42.§ 1. pont és az 53.§ (1) bekezdés felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:



I. Fejezet


Általános rendelkezések


1. Az önkormányzat és jelképei



1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Soponya Nagyközség Önkormányzata.


(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 8123 Soponya, Petőfi Sándor utca 32.


(3) Az önkormányzat működési területe: Soponya nagyközség közigazgatási területe.


(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése és székhelye: Kálozi Közös Önkormányzati Hivatal 8124 Káloz, Bajcsy-Zsilinszky utca 3.


2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.


3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.


4. § A képviselő-testület, a polgármester, a jegyző és a közös önkormányzati hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig

  1. a képviselő-testület pecsétjén „Soponya Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete”,
  2. a polgármester pecsétjén „Soponya Nagyközség Polgármestere”,
  3. a jegyző pecsétjén „Kálozi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője”
  4. a közös önkormányzati hivatal pecsétjén „Kálozi Közös Önkormányzati Hivatal”

felirat olvasható.


5. § Az önkormányzatnak nincs hivatalos lapja.




II. Fejezet


Az önkormányzat feladata, hatásköre



6. § Soponya Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.


7. § A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv.
41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.


8. § Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,

b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.


9. § (1) A helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottsága véleményt nyilvánít. Az eljárást - a testület döntésétől függően - lefolytathatja

1. a polgármester,

2. az alpolgármester, vagy

3. az erre felkért külön bizottság.


(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat vállalásával elérendő célt és a végrehajtás - (1) bekezdésben említett - részletes feltételeit.


10. § A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.



III. Fejezet


A képviselő-testület feladat- és hatásköre



11.§ A Képviselő-testület gyakorolja az önkormányzati jogokat, ellátja a jogszabályokban meghatározott és az önként vállalt feladatokat.


12.§ A Képviselő-testület főbb feladat- és hatáskörét, – benne az önként vállalt feladatokkal – jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) 1. számú melléklete tartalmazza.


13.§ A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja:

  1. polgármesterre
  2. bizottságaira
  3. jegyzőre
  4. társulására.



2. A települési képviselő



14.§ (1) A települési képviselőt megilletik a Mötv.-ben és jelen szabályzatban foglalt jogok és terhelik a kötelezettségek. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.


(2) A települési képviselő a vele szemben felmerülő kizárási okot köteles bejelenteni.


15. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hirdetőtáblájára függeszti ki.


16. § A képviselőt külön rendeletben meghatározott tiszteletdíj illeti meg.




IV. Fejezet


A képviselő-testület működése


3. A gazdasági program és a munkaterv



17. § (1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.


(2) A gazdasági program tervezetének előkészítéséről és a testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.  


18. § (1) A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.


(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.


(3) A munkatervet minden év január 31-ig a javaslatok alapján a polgármester állítja össze.


(4) A munkatervre javaslatot tehetnek:

      a) a települési képviselők,

      b) a jegyző.


(5) A munkaterv javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.


(6) A munkaterv tartalmazza:

a)   a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait,

b)   napirendjét.



4. A képviselő-testület összehívása



19. § (1) A képviselő-testület üléseit írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, napját, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, azok előterjesztőit.


(2) A meghívóhoz csatolni kell a napirenden szereplő témák írásos előterjesztését. A meghívót a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester írja alá.


(3) A rendes ülésre szóló meghívót és a csatolt írásos előterjesztéseket a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, rendkívüli ülésre szóló meghívót az ülés okának tudomásra jutása vagy a települési képviselők kezdeményezését követő 24 órán belül, de az ülést megelőzően legalább 1 nappal a képviselő-testület minden egyes tagjához el kell juttatni.


(4) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a polgármester a képviselő-testület ülését formális meghívó és írásbeli előterjesztés nélkül telefonon vagy szóban is összehívhatja, azonban a sürgősség okát a meghívottal közölni kell.


20.§ (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

  1. a képviselők egynegyedének vagy bizottságának,
  2. a Fejér Megyei Kormányhivatal (továbbiakban: Kormányhivatal) vezetőjének írásbeli indítványára.


(2) Az indítványban meg kell jelölni a napirendet, annak előadóját, az ülés helyét, idejét.

(3) Az indítványt a kezdeményező képviselőnek, a bizottság elnökének saját kezűleg alá kell írniuk és az indítványhoz csatolniuk kell az írásos előterjesztést is.


(4) A polgármester a rendkívüli képviselő-testületi ülést az indítvány előterjesztésétől számított 15 napon belüli időpontra köteles összehívni.


(5) Amennyiben a polgármester a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a képviselő-testület ülését az Mötv. 135.§ (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a kormányhivatal vezetője hívja össze.


21. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

  1. a település képviselőit;
  2. a bizottság nem képviselő tagjait, a bizottság beszámoltatása esetén;
  3. a közös önkormányzati hivatal jegyzőjét;
  4. ha a nyilvános ülésen valamelyik napirendi pont kapcsán érintve vannak:

                  da) az önkormányzati intézmények vezetőit,

            dd) a civil szervezetek vezetőjét,

                        de) a körzeti megbízott rendőröket,

                        df) a háziorvost;

            e)   akit a polgármester megjelöl.


(2) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.


(3) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a)         a bizottság nem képviselő tagját;

b)         a jegyzőt.


(4) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg a tanácskozási jog a meghívottak közül:

a)         az (1) bekezdés d) pontjában felsoroltakat, azzal a napirendi ponttal kapcsolatosan, amelyre a meghívás okot adott;

b)         akit a polgármester egy-egy napirendi pontra korlátozva meghívott.



5. A képviselő-testület ülései



22.§ (1) Az alakuló ülést a megválasztott polgármester hívja össze. Az ülés levezetése a polgármester feladata.


(2) Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők az alábbi esküt teszik:

„Én, (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat a (megye vagy település vagy kerület) fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom.

(Az eskütevő meggyőződése szerint)

Isten engem úgy segéljen!”


(3) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján az alakuló ülésen megválasztja a bizottság vagy bizottságok elnökét és tagjait, az alpolgármestert és megállapítja a tiszteletdíját.


23. § (1) A Képviselő-testület a munkatervének megfelelően ülésezik és évente legalább 8 rendes ülést és 1 közmeghallgatást tart. A Képviselő-testület rendes üléseken kívül szükség szerint rendkívüli ülést tarthat.


(2) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.


(3) A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülés összehívására a legidősebb képviselő (korelnök) jogosult.

(4)  A Képviselő-testület ülését az önkormányzat tulajdonát képező Közösségi Ház (8123 Soponya, Petőfi S. u. 158.) tanácstermébe kell összehívni.


(5) Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja, az ülés a (4) bekezdésben megjelölt helyen kívül is összehívható.


24. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Közös Önkormányzati Hivatal az ülés előtt legalább öt nappal a lakosságot tájékoztatni köteles. A tájékoztatás a Kálozi Közös Önkormányzati Hivatal Soponyai Kirendeltségének, illetve a település valamennyi hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel történik. 


(2) A közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló ülés helyét és időpontját legalább 15 nappal az ülés előtt közzé kell tenni az (1) bekezdésben foglaltak szerint.  


(3) A települési képviselők egynegyedének írásbeli levél útján történő kérése esetén a képviselő-testület ülését a polgármesternek, akadályoztatása esetén az alpolgármesternek, a kettő egyidejű akadályoztatása esetén a legidősebb képviselőnek (korelnöknek) a képviselők által kért időpontra össze kell hívnia.


25. § (1) A képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha legalább 4 képviselő-testületi tag jelen van.


(2) Határozatképtelenség esetén az ülést 8 napon belül ugyanezen napirendek megtárgyalására ismételten össze kell hívni.


(3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívása szabályai szerint köteles eljárni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.


(4) A nyílt képviselő-testületi ülésen bárki részt vehet, az ülésvezető engedélye alapján szólalhat fel.


26.§ (1) A Képviselő-testület zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén.


(2) Zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor. Az érintett által előzetesen tett írásbeli nyilatkozatot az előterjesztéshez kell csatolni. A testületi ülésen jelen lévő érintett a nyilatkozatát szóban is megteheti, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.


(3) Zárt ülés rendelhető el az önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sérti.


(4) A zárt ülésen hozott döntésekről a következő képviselő-testületi ülésen a polgármester az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével tájékoztatja a település lakóit.



6. Távollét



27. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén köteles részt venni.


(2) A képviselő köteles írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni, megbízatásának teljesítése akadályba ütközik.


(3) Igazoltnak kell tekinteni a képviselő távollétét, ha betegség, vagy előre nem látható rendkívüli elfoglaltság miatt van távol.


7. A napirend megállapítása



28. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a munkaterv figyelembe vételével összeállított, meghívóban szereplő javaslatok alapján a polgármester tesz indítványt. A napirendet a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel fogadja el, amennyiben az ülésre szóló meghívóban szereplő napirendek kiegészítésére javaslat, indítvány nincs.


(2) A meghívóban szereplő napirendekhez képest újabb napirendek felvételére, erre irányuló polgármesteri vagy képviselői indítvány alapján van lehetőség, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.


(3) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét a képviselő-testület határozza meg.


(4) A napirend tárgysorozatát az elfogadott sorrendben kell tárgyalni. A következő napirendi pont tárgyalását csak akkor lehet elkezdeni, ha a képviselő-testület az előző napirendi pontot döntéssel lezárta, vagy az arra vonatkozó döntést elhalasztotta.


(5) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A javaslat és az indokolás elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.


29. § A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatót a képviselő-testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi.



8. A képviselő-testület ülésének vezetése

                                         


30. § A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkét személy együttes akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő (korelnök) vezeti.


31. § (1) Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

  1. megállapítja, és folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,
  2. megnyitja és berekeszti az ülést,
  3. tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről,
  4. előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,
  5. napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, megállapítja és kihirdeti a döntést,
  6. a hosszúra nyúlt vita esetén indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,
  7. figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat fel,
  8. hozzászóláskor megadja, megtagadja, megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,
  9. tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti,
  10. biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasítja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít.


(2) Az ülésen megjelent érdeklődő polgárok a számukra kijelölt helyen kötelesek tartózkodni és az ülés munkáját magatartásukkal nem zavarhatják. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester a rendzavarót rendreutasítja, ismétlődő esetben pedig az érintettet az ülésterem elhagyására kötelezi. Ismételt és súlyos rendbontás esetén a polgármester eltávolíttatja a rendbontót.




32. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet. Felvilágosítás kérésnek az a kérdés, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy annak irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.


(2) Az írásbeli felvilágosítás kérést a polgármesternél legkésőbb 3 nappal az ülés előtt kell benyújtani. A felvilágosítás kéréssel érintett személynek akkor kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel, ellenkező esetben a felvilágosítást kérő képviselőnek az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésén dönt.


(3) Az ülésen a felvilágosítás kérésre adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Amennyiben azt nem fogadja el, arról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.  Amennyiben a testület a választ elutasítja, elrendeli a felvilágosítás kérés tárgyának bizottság általi részletes kivizsgálását, melyben a felvilágosítást kérő képviselő is részt vehet.


33. § (1) A község életét, az önkormányzat munkáját érintő jelentős kérdésekben a képviselő a napirenden kívül felszólalhat.


(2) A felszólalási szándékot az ülést megelőző munkanapon 12 óráig, a felszólalás témájának rövid leírása mellett írásban kell bejelenteni a polgármesternél.


(3) A felszólalás időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.



9. Az előterjesztés



34. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület munkatervébe, annak meghatározásakor vagy az SZMSZ szabályai szerint a testület napirendjébe időközben felvett vagy javasolt:

a) rendeleti javaslat,

b) határozati javaslat,

c) beszámoló,

d) tájékoztató.


(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.


(3) Az előterjesztés főbb elemei:

a)          Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.  

b)         A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők) megjelölésével.



10. Sürgősségi indítvány



35. § (1) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének, okának rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző munkanap 10 óráig nyújtható be az ülés elnökénél. Az indítványnak tartalmaznia kell az indítvány tárgyát és indokolását, a döntési javaslatot, valamint az előterjesztő saját kezű aláírását.


(2) A napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

  1. a polgármester,
  2. a települési képviselők,
  3. a bizottságok elnöke,
  4. a jegyző.


(3) A sürgősség elfogadásáról a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.


(4) Amennyiben a képviselő-testület a sürgősségi indítványt elutasítja, a napirendre való felvételéről és a tárgyalás időpontjáról dönt.



11. A vita és a döntéshozatal módja



36. § (1) Az előterjesztést az előterjesztő, a bizottság elnöke, az előadó szóban kiegészítheti.


(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.


(3) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.


(4) A vita során a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben törvényességi észrevételt kíván tenni.


(5) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Az eldöntésre váló kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás igennel vagy nemmel történhessen.


(6) Amennyiben a képviselő-testület az egymást kölcsönösen kizáró javaslatok közül valamelyiket elfogadja, a többiről ezt követően nem szavaz.


(7) Amennyiben a módosító javaslat az önkormányzat költségvetése kiadásának növelését, vagy bevétele csökkenését, kötelezettségvállalást eredményez, azt legkésőbb az ülést megelőző napon 10 óráig írásban be kell nyújtani.


(8) Tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.


37. § (1) Indokolt esetben a polgármester javasolja az összefüggő előterjesztések egy napirendi pontban történő összevonását a tárgyalás során, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.


(2) Amennyiben a képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg, a határozati javaslatok felett ez esetben is külön-külön kell szavazást tartani.


38. § (1) Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.


(2) A megválasztott képviselők több mint a felének egyetértése szükséges (minősített többség):

a) önkormányzati rendelet megalkotásához, módosításához

b) a képviselő-testület szervezetének kialakításához, működésének meghatározásához

c) továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz

d) önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz

e) külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötéséhez, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,

f) intézményalapításhoz, átszervezéshez, megszüntetéshez

g) a képviselő döntéshozatalból történő kizárásához

h) összeférhetetlenség, méltatlanság megállapításához

i) képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez

j) a Rendelet 26.§ (3) bekezdésében meghatározott zárt ülés elrendeléséhez

k) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához

l) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához

m) hitelfelvételhez, kötvény kibocsátáshoz, önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítéséhez, bármely vagyon feletti rendelkezés, meghatározott érték feletti szerződések megkötéséhez, gazdasági társaságokkal kapcsolatos bármely vagyoni döntés (gazdasági társaság, alapítvány, közhasznú társaság) önkormányzati kötelezettség vállalás, önkormányzati vagyon, vagy vagyonértékű jogról való lemondás

n) a polgármester tisztségének megszüntetése iránt kereset benyújtásához

o) a képviselő-testület feloszlásának kimondásához

p) a gazdasági program, településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv elfogadásához.


39. § (1) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. Szavazni személyesen, igen vagy nem szavazattal lehet. Titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor a jogszabály azt kötelező jelleggel előírja.


(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik. A titkos szavazáshoz szükséges szavazólapok elkészítéséről a jegyző gondoskodik.


(3) A szavazólapokat a (2) bekezdésben meghatározott bizottság adja át a képviselők részére. A képviselők a szavazólapokat a titkos szavazás lebonyolítására kijelölt urnába helyezik el, melyet a szavazás megkezdése előtt a bizottság ellenőriz és lezár.


(4) A szavazás befejezését követően a bizottság megállapítja a titkos szavazás eredményét, melyről külön jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv egy példányát a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.


(5) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.


(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

                        a) a szavazás helyét, napját, pontos időpontját (kezdetét és végét),

                        b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

                        c) a szavazás során felmerült körülményeket.


(7) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselő-testület következő ülésén lehet megismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén a szavazás azonnal megismételhető.


40.§  (1) A Képviselő-testület a polgármester illetve a képviselő-testület bármely tagja javaslatára névszerinti szavazást is elrendelhet.


(2) A névszerinti szavazásról a képviselő-testület –vita nélkül- egyszerű szótöbbséggel dönt.


(3) A képviselők egynegyedének indítványára névszerinti szavazást kell elrendelni.


(4) Nem lehet névszerinti szavazást elrendelni a bizottság létszáma és összetétele tekintetében és a tanácskozások lefolytatásával összefüggő kérdésekben.


(5) Név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ a névsorba rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.


(6) A jegyző a szavazatok összesítéséről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.


41.§ Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be. A képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt

  


12. Kérdés, interpelláció



42. § (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.


(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett.


(3) A képviselők a képviselő-testület ülésén - lehetőleg a napirendek lezárása után -

               a) a polgármestertől,

               b) az alpolgármestertől,

               c) az önkormányzati bizottság elnökétől,

               d) a jegyzőtől

önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az  ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni.


(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 15 nappal sor kerül, úgy az ülésen kell érdemi választ adni.


(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásában az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, vagy az önkormányzati bizottság elnökét.


(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról.


(7) Az interpellációról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.



13. A tanácskozás rendjének fenntartása



43. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,

b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.


(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.


(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.


14. A jegyzőkönyv



44. § A képviselő-testület nyílt üléséről jegyzőkönyv és hangfelvétel készül. A zárt ülésről jegyzőkönyv készül.


45. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.


(2)  A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

  1. az ülés helyét, idejét,
  2. az ülésen megjelent képviselők nevét,
  3. az ülés végéig, illetőleg annak egyes napirendi pontjainál tanácskozási joggal jelenlévők nevét,
  4. a javasolt és elfogadott napirendet,
  5. napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét, a szóban előterjesztett határozati javaslatokat, döntésenként a szavazás számszerű eredményét,
  6. a döntésből kizárt képviselő nevét, a kizárás indokát,
  7. név szerinti szavazás esetén annak részletes eredményét,
  8. az önkormányzati rendeletek és határozatok szó szerinti szövegét,
  9. az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat,
  10. a képviselő kérésére külön írásos véleményét,
  11. a polgármester és a jegyző aláírását.


(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

  1. a meghívó,
  2. a jelenléti ív,
  3. a megtárgyalt írásos előterjesztések,
  4. a jegyzőkönyvben nem részletezett rendeletek,
  5. az írásban benyújtott hozzászólások,
  6. titkos szavazás jegyzőkönyve,
  7. név szerinti szavazás jegyzéke.


(4) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.


(5) A jegyzőkönyv három eredeti példányban készül. Az első példányt mellékleteivel együtt a Közös Önkormányzati Hivatal kezeli. A jegyzőkönyv második példányát az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni az Mötv. 52.§ (2) bekezdésében meghatározott szervnek, a harmadik példányt át kell adni a Községi Könyvtárnak.


(6) A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell tárolni és őrizni.


(7) A nyílt ülésről készült hangfelvétel 1 példányban készül, melyet a jegyző kezel a Közös Önkormányzati Hivatalban.



15. A képviselő-testület döntései



46. § (1) A képviselő-testület döntéseit rendelet és határozat formájában hozza.


(2) Jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

  1. napirend meghatározásáról,
  2. képviselői felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.


(3) A képviselő-testület határozata tartalmazza a testületi döntést szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.


(4) A képviselő-testület hatósági határozataira a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.


47. § A határozatok jelölését a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok jelölése a következő formában történik:

Soponya Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének (sorszám)/(évszám). (hónap . nap) határozata a ………………………………….-ról.


48. § (1) Rendelet alkotását a képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.


(2) A rendelettervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.


(3) Amennyiben a rendelettervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtják be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatában felvenni.


(4) A rendeletet a polgármester és jegyző írja alá.


(5) A képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeletet ki kell hirdetni. A kihirdetés a szabályszerűen megalkotott és aláírt rendelet teljes szövegének az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.


(6) A kihirdetésre került rendeletet az önkormányzat honlapján meg kell jeleníteni.


49. § A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, egyes határozatok közzétételéről, illetőleg közléséről, valamint a rendeletek, határozatok nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik. Szükség esetén kezdeményezi a rendelet módosítását, hatályon kívül helyezését.



16. A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai



50. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

                        a) a települési képviselő,

                        b) az önkormányzati bizottságok - elnökeinek útján,

                        c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

                        d) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.

        (2) A rendelettervezet elkészítése:

a) A képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - elveket, szempontokat állapíthat meg.

b) A tervezetet a közös önkormányzati hivatal tárgy szerint érintett munkatársa készíti el. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, sőt a külső szakértő is.

c) A közös önkormányzati hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.

       (3) A tervezetnél figyelembe kell venni:

                        a) A jogszabályi környezetet.

b) Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széles körű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai: 

                                   - a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye,

                                   - a lakossági közvélemény-kutatás.

c) A polgármester egyes rendelettervezeteket - az érdemi vita előtt - közmeghallgatásra bocsáthat.

d) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 10 napig közszemlére kell bocsátani, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.           

       (4) A tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:

a) A jegyző (a polgármester, a bizottságok elnöke) az előkészítést és véleményezést követően a rendelettervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

b) A rendelet  hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

c) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:


Soponya Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének

_____/______ (_____. ______.) önkormányzati rendelete

a _________________________-ról.


        (5) Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása:

a) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester, jegyző indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a      végrehajtás fontosabb tapasztalatairól. 

b) Egy-egy "ágazat" képviselő-testület előtti beszámoltatásának része a szakterületet érintő rendelet végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés is.

c) A jegyző 2 évenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményeiről előterjesztést készít a képviselő-testület számára.

                        d) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.


51.§  (1) A Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt névszerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben a feloszlás szabályszerűségére vonatkozó kormányhivatali nyilatkozat beszerzését követő három hónapon belüli időpontra időközi választást kell kiírni. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét.


(2) A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő 6 hónapon belül, valamint az általános választást megelőző év november 30. napját követően. Az időközi választás költségeit az önkormányzat viseli.


V. Fejezet



17. Pénzügyi, Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot-kezelő Bizottság


52. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében létrehozza a Pénzügyi, Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot-kezelő Bizottságot.


53. § (1) A Pénzügyi, Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot-kezelő Bizottság tagjainak száma: 3 fő (3 fő képviselő tag).


(2) A Pénzügyi, Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot-kezelő Bizottság

a) közreműködik a Képviselő-testület költségvetési döntéseinek, a helyi adókra vonatkozó rendeletek, a hatósági ármegállapításra vonatkozó testületi döntések előkészítésében,

    b) véleményezi a költségvetési koncepció egészét, a tervezett bevételek és kiadások nagyságát és teljesíthetőségét,

c) véleményezi a költségvetési előirányzatok teljesítését,

d) véleményezi a – a költségvetésben biztosított – fejlesztési, működési és fenntartási előirányzatok elosztását,

e) véleményezi a Képviselő-testület ülése elé kerülő pénzügyi jelentéseket, előterjesztéseket, javaslatokat,

f) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, háromnegyed-éves és éves beszámoló tervezetét,

g) véleményezi az SZMSZ módosításáról szóló előterjesztést,

h) megvitatja, véleményezi a költségvetési követelések elengedésére irányuló méltányossági döntéseket,

i) a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A. § (3) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat nyilvántartás és ellenőrzés.


 (3) A Pénzügyi, Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot-kezelő Bizottság ellenőrzi az egyes bizottságok szükség szerinti közreműködésével, a polgármester és a Közös Önkormányzati Hivatal, az önkormányzati költségvetési szervek pénzgazdálkodási tevékenységét, a Képviselő-testület költségvetési döntéseinek végrehajtását.


(4) Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését. Vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli.


(5) Folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, csökkenés) alakulását, értékeli az azt, előidéző okokat, megállapításairól tájékoztatja a Képviselő-testületet.


(6) Nettó 5.000.000 Forint értékhatár alatt önkormányzati tulajdonú vagyontárgy értékesítését, hasznosítását megelőzően lefolytatja a célszerűségi, pénzügyi-gazdaságossági vizsgálatot.



54. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik.


(2) A bizottsági üléseket a bizottsági elnök hívja össze. A bizottsági elnök akadályoztatása és a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a korelnök hívja össze.


(3) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti. Amennyiben az ülést más hívta össze, úgy az összehívó köteles az ülést vezetni.


(4) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.


(5) A bizottság a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.


55. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Fejér Megyei Kormányhivatalnak.


(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.


(3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet.


(4) A bizottság évenként beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnökének kell gondoskodnia.


18. Tanácsnokok


56. § A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 21. §-a szerint a településfejlesztési és környezetvédelmi feladatainak eredményesebb ellátása érdekében településfejlesztési és környezetvédelmi ügyekért felelős tanácsnokot, a kulturális, oktatási és sport feladatainak eredményesebb ellátása érdekében kulturális, oktatási és sport ügyekért felelős tanácsnokot választ.


57. § (1) A tanácsnoki megbízás határozatlan időre jön létre.


(2) A megbízás megszűnik:

a) lemondással,

b) a képviselő megbízatása megszűnésével,

c) a képviselő-testület feloszlatásával, mandátuma lejártával,

d) visszahívással.


58. § A tanácsnokok évenként beszámolnak a képviselő-testületnek a tevékenységükről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a tanácsnokoknak kell gondoskodnia.


59. § (1) A településfejlesztési és környezetvédelmi ügyekért felelős tanácsnok közreműködik településfejlesztési feladatkörében

a) a képviselő-testület elé kerülő településfejlesztéssel kapcsolatos előterjesztések összeállításában, előterjesztésében,

b) javaslatot tesz a település fejlesztésére,

c) a vízrendezéssel, az ivóvízellátással és a csapadékvíz elvezetéssel, csatornázással,

d) az építési telek-felhasználással és telek-gazdálkodással,

e) az utcák, utak, parkok, önkormányzati tulajdonú lakóházak karbantartásával, felújításával, fejlesztésével,

f) az energia-szolgáltatással, fenntartásával,

g) a közvilágítással,

h) a közúti közlekedés helyi szabályozásával,

i) folyamatosan ellenőrzi a településfejlesztéssel összefüggő képviselő-testületi döntések végrehajtását, a fejlesztések szabályszerűségét,

j) a képviselő-testület felkérése alapján közreműködik az önkormányzati vagyon hasznosításának előkészítésében,

k) a képviselő-testület felkérése alapján közreműködik egy-egy konkrét fejlesztés, projekt részleteinek kidolgozásában.


(2) A településfejlesztési és környezetvédelmi ügyekért felelős tanácsnok közreműködik környezetvédelmi feladatkörében

a) a települési környezet védelmével, esztétikus kialakításával,

b) a közterületek fenntartásával,

c) a köz- és településtisztasággal,

d) a közterületek tisztántartásával, az út menti árkok és zöldterületek gondozásával, a parkok és fásított területek védelmével,

e) az emberi környezet védelem alatt álló tárgyainak: a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a táj és a települési környezet megóvásával és hasznosításával, a kommunális és a veszélyes hulladékok elhelyezésével kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátásában.


60. § A kulturális, oktatási és sport ügyekért felelős tanácsnok

a) közreműködik a képviselő-testület elé kerülő kulturális, sport és oktatás területével kapcsolatos előterjesztések összeállításában, előterjesztésében

b) figyelemmel kíséri a kulturális, oktatási és sport intézmények szakmai munkáját,

c) véleményezi a kulturális, oktatási és sport intézmények vezetői pályázatait,

d) megszervezi a nemzeti ünnepek alkalmából tartandó megemlékezéseket,

e) szervezi a kulturális, idegenforgalmi rendezvényeket,

f) figyelemmel kíséri az iskolai-, a tömeg- és versenysportot,

g) figyelemmel kíséri a művelődési intézmény szakmai munkáját,

h) véleményezi és támogatja a kulturális és sport egyesületek működését.



VI. Fejezet


A helyi önkormányzat tisztségviselői



19. A polgármester



61. § (1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

        (2) A polgármester tiszteletdíjának emelését – a Pénzügyi, Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot-kezelő Bizottság javaslatára – képviselő-testület állapítja meg.

        (3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő különös feladatai:

     a) segíti a képviselők munkáját,

     b) összehívja és vezeti a testület üléseit,

     c) képviseli az önkormányzatot,

     d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

     e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.

    (4) A polgármester a (3) bekezdésben már tárgyalt hatáskörén túlmenően:

          a) dönt az éves költségvetés 1 százalékát meg nem haladó hitelügyletről,

          b) dönt az éven belül áthidaló hitel (munkabérelőleg) felvételéről, amely a jegyző ellenjegyzésével nyújtható be,

          c) dönt a költségvetési tartalék 20 százalékáig terjedő felhasználásról,

          d) megállapodást köt az éves költségvetés 10 százalékig terjedő vagyonügyletben,

          e) fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit, és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodásokat köt,  

          f) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

          g) nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek,

          h) gyakorolja a törvényben foglalt munkáltatói jogokat,

          i) irányítja az önkormányzat külügyi tevékenységét,

          j) ellátja a honvédelmi törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat,

         k) az előző pontban meghatározott feladatának végrehajtásához szükséges költségek és kiadások fedezetét a helyi költségvetésben kell biztosítani.

    (5) A polgármesternek a bizottság működésével összefüggő főbb feladatai:

          a) indítványozhatja a bizottság összehívását,

   b) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit,

          c) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti. 


62.§ A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata alapján, keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerinti illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz a polgármesteri tisztség megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségből történő felfüggesztését is.


20. Alpolgármester



63. § (1) Az alpolgármester társadalmi megbízatásában látja el feladatait.


(2) Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak
megfelelően – előkészítő, összehangoló jellegűek.


(3) Az alpolgármester feladata:

a) ellátja a polgármestertől közvetlenül kapott feladatokat,

b) közreműködik a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések kidolgozásában,

c) segíti a képviselő-testület, a bizottság, tanácsnokok munkáját, üléseiken részt vesz,

d) részt vesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó egyes feladatok előkészítésében.


(4) Az alpolgármester az általa ellátott feladatokról legalább havonta, vagy szükség szerint beszámol a polgármesternek.

  

(5) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.



21. Polgármester, alpolgármester helyettesítése



64. § (1) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályozva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a korelnök gyakorolja.

       (2) Tartós akadályoztatásnak minősül:

            a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,

            b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,

            c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.



22. A jegyző, aljegyző



65. § A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatai az Mötv.-ben meghatározottakon túlmenően:

  1. törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület, bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
  2. napirend előtti feladatok keretében tájékoztatja a képviselő-testület tagjait az önkormányzatot érintő jogszabályi változásokról,
  3. véleményt nyilvánít a polgármester, alpolgármester, bizottság elnöke kérésére jogértelmezési kérdésekben,
  4. tájékoztatja a képviselő-testületet a Közös Önkormányzati Hivatal munkájáról, az államigazgatási ügyintézés helyzetéről,
  5. javaslatot tesz az önkormányzati döntések felülvizsgálatára,
  6. biztosítja a képviselő-testület, bizottságok ülésével kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatok ellátását,
  7. gondoskodik az önkormányzati rendeletek szakmai előkészítéséről,
  8. gondoskodik az elfogadott önkormányzati rendeletek kihirdetéséről,
  9. gondoskodik az SZMSZ függelékeinek napra készen tartásáról.


66. § A jegyzőt akadályozatása esetén az aljegyző helyettesíti.



VII. Fejezet


A Közös Önkormányzati Hivatal



67.§ (1) Káloz Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Soponya Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Mötv. 84-86. §-ai alapján, 2013. április 1-i hatállyal közös önkormányzati hivatalt hoztak létre Kálozi Közös Önkormányzati Hivatal megnevezéssel, Káloz székhellyel (8124 Káloz, Bajcsy-Zsilinszky utca 3.).


(2) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.


(3) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testület határozattal fogadja el.



VIII. Fejezet


A társulások



68.§ (1)  A képviselő-testület feladatainak célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása, az állampolgároknak nyújtott közszolgáltatásai színvonalának javítása, a térségi kapcsolatok elmélyítése érdekében más önkormányzatok képviselő-testületeivel írásbeli megállapodással az Mötv.-ben meghatározott társulást hozhat létre.


     (2) A képviselő-testület rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.  


     (3) A társulások célja és rendeltetése: a környező településekkel való összehangolt település- és térségfejlesztés, valamint a feladatok színvonalasabb ellátása.


     (4) Társulások:

  1. Soponya-Káloz Szociális és Gyermekjóléti Intézményi Társulás,
  2. Sárvíz Többcélú Kistérségi Társulás,
  3. Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás.



IX. Fejezet



A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok



23. Lakossági fórumok



69. § (1) A képviselő-testület a lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.


         (2) Fontosabb lakossági fórumok:

  1. közmeghallgatás,
  2. falugyűlés.


70. § A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, melynek időpontját legalább 10 nappal előbb a képviselő-testületi ülés közzétételével azonos módon hirdet meg.


71. § A falugyűlés összehívása szükség szerint, a lakosság széles rétegeit érintő témákban kerül sor. A falugyűlés célja az adott témában megfelelő információ nyújtása a képviselő-testület felé.



X. Fejezet


24. Együttműködés az önszerveződő közösségekkel


72. § Tevékenységi körökben tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit

a) Soponyáért Alapítvány

b) Soponyai Faluszépítő és Természetvédő Egyesület

c) Soponyai Hegyközségi Egyesület

d) Soponyai Iskoláért Alapítvány

e) Soponya Református Templomáért Alapítvány

f) Soponya Nagyközségi Polgárőr Egyesület

g) Soponya és Környéke Horgászegyesület

h) Soponyai Sportegyesület

i) Soponyai Sportlövő Egyesület

j) Soponyai Óvodásokért Alapítvány

k) Soponyai Civilek Egyesülete


73. § A képviselő-testület az önszerveződő közösségekkel együttműködik, részükre kizárólag az őket érintő napirendek vonatkozásában tanácskozási jogot biztosít.





XI. Fejezet


Az önkormányzat gazdálkodása



25. Az önkormányzat vagyona



74. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására külön rendeletet alkot.


      (2) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani:

         a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,

         b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során,

        c) azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak helyi népszavazással lehet dönteni.


   (3) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 5 millió Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződések a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényessé.


   (4) Az éves költségvetés 1 százalékát meghaladó hitelügylet csak a képviselő-testület határozata alapján történhet.


   (5) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.



26. Az önkormányzat költségvetése



75. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.


   (2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.

        1.  Az első forduló (koncepció) főbb elemei:

           a) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele,

           b) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérése.

                        Ezen belül:

                                   ba) a bevételi források,

                                   bb) azok bővítésének lehetőségei,

bc) a kiadási szükségletek, azok gazdaságos (törvényes keretei között mozgó célszerű megoldásainak a meghatározása),

                                   bd) az igények és a célkitűzések egyeztetése,

                                   be) a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása,

                                   bf) várható döntések hatásainak előzetes felmérése.


 2.  A második forduló főbb elemei:

  a) A képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét, amely több változatban is készülhet.

        b) A költségvetés tartalmazza:

                             ba) a bevételi forrásokat,

                             bb) a működési, fenntartási előirányzatokat (önálló költségvetési szervenként),

                             bc)  a felújítási előirányzatokat célonként,

                           bd) a fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben,

                                    be)  az általános és a

                                                bf)  céltartalékot.


   (3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést Pénzügyi, Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot-kezelő Bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja.


   (4) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a költségvetési rendeletben foglaltak az irányadóak.




XII. Fejezet


Vegyes rendelkezések



27. Vagyonnyilatkozat tétellel kapcsolatos egyéb szabályok



76. § (1) A polgármester, a települési képviselő, a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja vagyonnyilatkozat tételre köteles.


 (2) A vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi, Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot-kezelő Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.


(3) A Pénzügyi, Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot-kezelő Bizottság a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozóan az ügyrendjében részletes belső szabályokat állapít meg.





XIII. Fejezet



Záró rendelkezések



77. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

         (2) Hatályát veszti:

1.         a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011 (II.18.) önkormányzati rendelet,

 2.        a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011 (II.18.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 20/2011. (XII. 13.) önkormányzati rendelet.





                                       Béndek József                                 Virágné Ferenczi Edit

                                        polgármester                                                jegyző








Záradék:



A rendeletet a mai napon kihirdetésre került.



Soponya, 2014. február 20.




Virágné Ferenczi Edit

jegyző






1. melléklet a 3/2014. (II. 20.) önkormányzati rendelethez


A Képviselő-testülete főbb FELADAT- és hatásköre


I. A helyi közügyek valamint  a helyi önkormányzati feladatok:

1. településfejlesztés, településrendezés;

2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való

gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása a helyi közutak és tartozékainak

kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása,

gépjárművek parkolásának biztosítása);

3. közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

5. környezet-egészségügy {köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar-és rágcsálóirtás);

6. óvodai ellátás;

7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház,előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatásai védelme;

8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

9. lakás- és helyiséggazdálkodás;

10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának valamint a

hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

11, helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkár elhárítás;

12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem  helyi közfoglalkoztatás;

13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik

értékesítései lehetőségeinek biztosítása ideértve  a hétvégi árusítás lehetőségét is;

15. sport, ifjúsági ügyek;

16. nemzetiségi ügyek;

l17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;

19. hulladékgazdálkodás

20.. távhőszolgáltatás

21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény

rendelkezései szerint a helyi önkormányzat e|látásért felelősnek minősül.


II. Önként vállalt önkormányzati feladatok:

  1. nemzetközi kapcsolatok ápolása,
  2. széles közösséget érintő rendezvények szervezése, támogatása (falunap, advent, stb. )
  3. civil szerezetek anyagi támogatása.


III.  Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.


IV.  A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

  1. az önkormányzati rendeletalkotás,
  2. az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása
  3. a  törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás,
  4. a helyi népszavazás elrendelése,
  5. az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása használatuk szabályozása díszpolgári cím adományozása,
  6. a gazdaság program, a költségvetés megállapítása és a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása,
  7. a helyi adó megállapítása,
  8. a településfejlesztési eszközök  településszerkezeti terv jóváhagyása,
  9. területszervezési kezdeményezés,
  10. hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, kölcsönfelvétel vagy más, adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele és átadása,
  11.  önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése , abból történő kiválás, társulási
  12. megállapodás módosítása ,  társuláshoz,  érdek-képviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,
  13. intézmény alapítása, megszüntetése, átszervezése,
  14. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,
  15. közterület elnevezése, műalkotás és közéri szobor állítása,
  16. eljárás kezdeményezése  az Alkotmánybíróságnál,
  17. a bíróságok ülnökeinek a megválasztása,
  18. állásfoglalás intézmény átszerezéséről, megszüntetésről ellátási, szolgáltatási körzeteiről,ha a szolgáltatás a települést érinti,
  19. véleménynyilvánítás  olyan ügyekben amelyekben a törvény az érdeke|t önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő,
  20. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos  továbbá összeférhetetlenségi ügyben való döntés,
  21. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés,
  22. amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.





1. függelék a 3/2014. (II. 20.) önkormányzati rendelethez



Soponya Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének névsora és elérhetőségei





A

B

C

D

E

1.

Béndek József

polgármester

8123 Soponya,

Munkácsy M. u. 18.

06-20/230-68-40

polgarmester@soponya.hu

hunket90@gmail.com

2.

Dr. Ulcz Gyula

alpolgármester

8123 Soponya,

Petőfi S. u. 76.

06-30/946-82-52

06-22/450-111

ulcz.gyula@soponya.hu

ulczgy@datatrans.hu

3..

Hollósi Lászlóné

képviselő

8123 Soponya,

Rákóczi u. 26/B.

06-30/495-07-92

06-22/587-006

laszlonehollosi@freemail.hu

hollosi.laszlone@soponya.hu

iskola@soponya.hu

aisksoponya@freemail.hu

4..

Nagy Zsolt

képviselő

8123 Soponya,

 Rákóczi u. 5/A:

06-30/227-49-57

nagy.zsolt@soponya.hu

zsnagy@laurel.hu

5.

Simon Zoltán

képviselő

8123 Soponya,

Ady E. u. 1.

06-30/498-53-98

simon.zoltan@soponya.hu

zs.enricau@invitel.hu

6.

Theisz Imre

képviselő

8123 Soponya,

 Dózsa Gy. u. 12.

06-30/522-68-70

theisz.imre@soponya.hu

theiszimre@freemail.hu

7.

Varga Zoltán

képviselő

8123 Soponya,

Sallai u. 15.

06-30/243-33-06

varga.zoltan@soponya.hu





2. függelék a 3/2014. (II. 20.) önkormányzati rendelethez




Pénzügyi, Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot-kezelő Bizottság névsora és elérhetősége





A

B

C

D

E

1.

Nagy Zsolt

elnök

8123 Soponya,

 Rákóczi u. 5/A:

06-30/227-49-57

nagy.zsolt@soponya.hu

zsnagy@laurel.hu

2.

Simon Zoltán

tag

8123 Soponya,

Ady E. u. 1.

06-30/498-53-98

simon.zoltan@soponya.hu

zs.enricau@invitel.hu

3.

Theisz Imre

tag

8123 Soponya,

 Dózsa Gy. u. 12.

06-30/522-68-70

theisz.imre@soponya.hu

theiszimre@freemail.hu




3. függelék a 3/2014. (II. 20.) önkormányzati rendelethez




Tanácsnokok névsora és elérhetősége





A

B

C

D

E

1.

Hollósi Lászlóné

kulturális, oktatási és sport ügyekért felelős tanácsnok

8123 Soponya,

Rákóczi u. 26/B.

06-30/495-07-92

06-22/587-006

laszlonehollosi@freemail.hu

hollosi.laszlone@soponya.hu

iskola@soponya.hu

aisksoponya@freemail.hu

2.

Dr. Ulcz Gyula

településfejlesztési és környezetvédelmi ügyekért felelős tanácsnok

8123 Soponya,

Petőfi S. u. 76.

06-30/946-82-52

06-22/450-111

ulcz.gyula@soponya.hu

ulczgy@datatrans.hu



4. függelék a 3/2014. (II. 20.) önkormányzati rendelethez


Névszerinti szavazáshoz tartozó ív




Határozat száma




Határozat tárgya:



Névsor

Szavazás módja

Aláírás

Igen

Nem

Tartózkodom

Béndek József

polgármester





Dr. Ulcz Gyula

alpolgármester





Hollósi Lászlóné

képviselő





Nagy Zsolt

képviselő





Simon Zoltán

képviselő





Theisz Imre

képviselő





Varga Zoltán

képviselő





Összesen:






A névsor hiteles.


Soponya, 20_____. év ______________ hó _______ nap




                                                                                                             jegyző



5. függelék a 3/2014. (II. 20.) önkormányzati rendelethez




Soponya Nagyközség Önkormányzat társulásokban való részvétele



  1. Sárvíz Többcélú Kistérségi Társulás
  2. Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
  3. Soponya-Káloz Szociális és Gyermekjóléti Intézményi Társulás

















































6. függelék a 3/2014. (II. 20.) önkormányzati rendelethez




Soponya Nagyközség Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:



011130                    Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége


011210                   Az államháztartás igazgatása, ellenőrzése


011220                    Adó-, vám, és jövedéki igazgatás


013350                   Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok


106010                   Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése


016080                    Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények


022010                    Polgári honvédelem ágazati feladatai lakosság felkészítése


032020                   Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek


041231                    Rövid időtartamú közfoglalkoztatás


041232                    Start- munkaprogram – téli közfoglalkoztatás


041233                    Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás


045120                    Út, autópálya építése


045160                    Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása


047410                    Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek


051030                    Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása


064010                   Közvilágítás


066020                   Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások


               082010                     Kultúra igazgatása


               082042                    Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása


               082044                    Könyvtári szolgáltatások


               082091                    Közművelődési –közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése


               082092                    Közművelődési, hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása


             102 030                   Idősek, demens betegek nappali ellátása


             104 042                     Gyermekjóléti szolgáltatások


              107051                   Szociális étkeztetés


             107052                      Házi segítségnyújtás


             107054                    Családsegítés