Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2005. (IV. 21.) önkormányzati rendelete

vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2017. 06. 01 - 2017. 12. 15

Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2005. (IV. 21.) önkormányzati rendelete

vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

2017.06.01.

Szarvas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésben, 79. §-ban és a 80. § (1) bekezdésében és a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi. XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII törvény 108. § (1) és (2) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján és az abban foglaltak végrehajtására a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Az önkormányzat vagyona, a vagyon csoportosítása

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testületére,

b) a Képviselő-testület bizottságaira,

c)1 az önkormányzatra,

d)2 az önkormányzat által irányított költségvetési szervekre

e) az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokra, közhasznú társaságokra, valamint az önkormányzati vagyont megbízás alapján üzemeltető jogi és természetes személyekre

(2) Az önkormányzat vagyona: az önkormányzat tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő ingatlanok és ingó vagyontárgyak, pénzvagyon, vagyoni értékű jogok, a tagsági jogot megtestesítő értékpapírok, a kárpótlási jegyek, valamint közhasznú társaságban, önkormányzati vállalatban, illetve gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető egyéb részesedések.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat és intézményei költségvetésére, kivéve az abban vállalkozási vagy alapítványi célra elkülönített, vagy felhasznált vagyonrészt.

(4) E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére, mely szabályait külön önkormányzati rendelet szabályoz.

(5) Az önkormányzat és szervei a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának keretében kötött szerződések során a törvények és e rendelet szabályai szerint köteles eljárni.

(6) E rendelet szabályait kell alkalmazni a gazdálkodásra, ha az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelet eltérően nem rendelkezik.

Az önkormányzati vagyon és csoportosítása

2. § (1)3 Az önkormányzati törzsvagyon részét képező.forgalomképtelen ingatlanok felsorolását e rendelet 1. melléklete, az önkormányzati törzsvagyon részét képező korlátozottan forgalomképes ingatlanok felsorolását e rendelet 2. melléklete, az üzleti vagyon részét képező ingatlanok felsorolását e rendelet 3. melléklete, az önkormányzat tulajdonában levő részvények felsorolását e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(2) A forgalomképtelen önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem vihető. A forgalomképtelen vagyontárgy elidegenítésére vonatkozó szerződés semmis.

(3) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítését, megterhelését, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitelét, egyéb hasznosítását (bérbe adását) törvény illetve e rendelet határozza meg

(4)4 A forgalomképes önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész elidegeníthető, megterhelhető, vállalkozásba, gazdasági társaságba vihető, hasznosítható, a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeltben meghatározottak szerint történhet.

A törzsvagyon

3. § (1) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amely az önkormányzat számára törvényben előírt, valamint önként vállalt közfeladatok ellátását biztosítja.

(2) A törzsvagyont a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvántartani. A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.

(3) Az önkormányzati törzsvagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyonból áll.

(4) Forgalomképtelenek:

a) helyi közutak és műtárgyaik

b) terek, parkok és temetők

c) vizek és vízi közműveknek nem minősülő közcélú vízi létesítmények

d) az önkormányzat és intézményei, illetve gazdálkodó szervei, valamint jogelődjei levéltári anyaga

e) minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy az önkormányzat forgalomképtelenné nyilvánít

(5) Korlátozottan forgalomképesek:

a) a művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális intézmények, sportegyesületek használatában lévő önkormányzati ingatlan vagyon,

b) a közművek és műtárgyaik

c) a műemlékileg védett, a műemlék jellegű és jelentőségű ingatlanok, létesítmények

d) a védett természeti terület és természeti emlék

e) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek, köztéri és közgyűjteményi művészeti alkotások,

f) a képviselő-testület és hivatala elhelyezésére szolgáló középületek,

g) mindaz a vagyon, amelyet a képviselő-testület annak nyilvánít.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon rendeltetésével összhangban hasznosítható. A közterületek rendeltetéstől eltérő ideiglenes használatára külön rendelet vonatkozik

Az önkormányzat egyéb vagyona (vállalkozói vagyon)

4. § (1) Az önkormányzat egyéb vagyona az önként vállalt önkormányzati feladatok ellátására, valamint többletbevétel elérését szolgáló vállalkozói vagyon.

(2) Az önkormányzat egyéb vagyona forgalomképes.

II. Fejezet

Az önkormányzati vagyon használatára, hasznosítására és működtetésére vonatkozó általános szabályok

A tulajdonosi jogok gyakorlása, hatáskörök

5. § (1) A helyi önkormányzatot – a jogszabályban meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2)5 A helyi önkormányzat jogi személy. Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és jogosítványok a képviselő-testületet illetik meg.

(3)6 Az önkormányzatot vagyoni ügyekben a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármesterek képviselik.

(4) A képviselő-testület tulajdonosi jogait és feladatait az e rendeletben meghatározottak szerint a polgármesterre, állandó bizottságaira, intézményeire ruházza.

(5) A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök meghatározását e rendelet tartalmazza.

6. § (1) Az önkormányzat vagyonát úgy kell használni és működtetni, hogy értékének megőrzése és gyarapítása mellett az az önkormányzati célok megvalósítását, a város valamennyi lakosának érdekét szolgálja.

(2) Az önkormányzat nem vehet részt tagként olyan vállalkozásban, amelyben felelőssége meghaladja a vagyoni hozzájárulása mértékét, és a vállalkozás akár a számára kötelezően előírt, akár önként vállalt feladatainak ellátását, a közszolgáltatások biztosítását veszélyeztetheti.

(3)7 Az önkormányzati ingó illetve ingatlan elidegenítése, bérbe adása pályázati vagy árverési eljárás lefolytatásával történhet, az e rendeletben meghatározott kivételek figyelembevételével. Vagyont értékesíteni a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

(4)8 A pályázat, vagy árverés alól nettó 20 millió Ft alatti forgalmi értékű vagyontárgy esetén a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság, mezőgazdasági rendeltetésű vagyontárgyak esetén az Ügyrendi, Közbeszerzési, Turisztikai és Környezetvédelmi Bizottság javaslata alapján mentesítést adhat a Képviselő-testület:

a) elővásárlási és vételi jog jogosultja esetében vagy

b) ha az törvényben előírt önkormányzati feladatok elősegítését szolgálja, vagy

c) ingóságoknál az önkormányzathoz tartozó szervezetek közötti átadás esetében.

(5)9 Amennyiben az ingatlan meghirdetése vagy pályáztatása eredménytelen a Képviselő-testület dönt újabb pályáztatásról.

(6)10 A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:
- Önkormányzati vagyon csoportosítása, átsorolása (törzsvagyon, egyéb vagyon), ha az átsorolást nem törvényi előírás teszi kötelezővé.
- Az ingatlan és könyvszerinti 1.000 ezer Ft egyedi bruttó beszerzési érték feletti ingóság tulajdonjogának átruházása, ingyenes és határidő nélküli használatba adása, megterhelése, gazdasági társaságba vagy alapítványba való bevitele.
- Nem lakás céljára szolgáló helyiségek (üzletek, raktárak) földterületek – kivéve a mezőgazdasági hasznosítású földek – bérlet útján történő hasznosítása.

(7) A Polgármester a következő tulajdonosi jogosítványok gyakorlására jogosult:
- tulajdonosi döntések alapján a szerződések megkötése, ellenőrzése,
- jognyilatkozatok megtétele szerződésszegés esetén a szerződések felbontásához, vagy megszüntetéséhez, vagy bírósági eljárás megindításához,
- jogszabályi rendelkezésbe ütköző, vagy érvényes testületi döntésnek meg nem felelő ajánlatok elutasítása,
- közműszolgáltatók részére, közművezeték elhelyezése céljára szolgáló létesítmények elhelyezéséhez a tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat megadása, figyelemmel a szakhatóságok hozzájárulására.
- közterületen megépülő parkolók építéséhez szükséges tulajdonosi nyilatkozat megadása, figyelemmel az engedélyező szakhatóságok és a Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft. hozzájárulására.
- szomszédjogi nyilatkozatok megtétele
- mezőgazdasági hasznosítású földterületek haszonbérbe adása a Képviselő-testület által megállapított haszonbérleti díjért

A vagyon értékelése

7. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.

(2) A vagyon értékesítésekor és hasznosításakor az előzetesen vélelmezett piaci értéket kell figyelembe venni. Nettó 200 eFt felett nyilvántartott vagyon piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges az értékpapír és vagyoni értékű jog kivételével. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy a szakértő általi értéket kell alapul venni az értékesítéssel és hasznosítással kapcsolatos jogok gyakorlásakor.

(3) Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyont a könyvvizsgáló által megállapított piaci értéken lehet a vállalkozásba vinni.

Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal

8. § (1) Az önkormányzat a kötelező és a vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat. Az intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az intézmény használatába ad. A használat és használati jog – vagyonkezelési jog – átadása ingyenes. Az önkormányzati vagyon használója azonban köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő kötelezettségeket.

(2) Az intézmény a használatba kapott ingatlanokat és ingókat - alapfeladat sérelme nélkül – bevételei növelésére hasznosíthatja.

(3) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek besorolt intézmény vezetője e rendeletben nevesített feltételek mellett jogosult vagyonkezelési jogok gyakorlására:

a) A feleslegesnek minősített ingókat az intézmény selejtezési és hasznosítási szabályzatban meghatározottak szerint értékesítheti, illetve selejtezheti. Az intézmény 150 eFt egyedi bruttó beszerzési értékig dönthet saját hatáskörben az értékesítésről. Az értékesítésről és selejtezésről a költségvetési beszámolóban számot kell adni.

b) Az intézmény használatába adott ingatlanokra saját hatáskörben bérleti szerződést köthet, ha a hasznosítás nem zavarja az alapfeladat ellátását. Az intézménynek nem kell nyilvános pályázatot kiírni, ha a használatába adott helyiséget közérdekű feladatok ellátásához adja bérbe.

c) Az intézménynek 3 évnél hosszabb időre történő bérbeadás esetén a fenntartó hozzájárulását kell kérnie.

d)11 Az önkormányzati ingatlan hasznosítására aláírt szerződés másodpéldányát tájékoztatás és nyilvántartás véget, a szerződés aláírásától számított 8 napon belül a Pénzügyi és Gazdasági Osztályra meg kell küldeni.

e) Az intézmény köteles gondoskodni a használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingók pótlásáról. Az intézmény köteles a fenti kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésben jelezni.

f) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata.

g) A vagyon ingyenesen történő használatba adását a Képviselő-testület engedélyével teljesítheti. Az intézmény a használatába adott vagyont nem terhelheti meg illetve a megterheléshez a Képviselő-testület hozzájárulását kell kérnie

h) Költségvetési szerv vezetője jogosítványait csak az intézmény közszolgáltatási feladatai ellátásának sérelme nélkül gyakorolhatja.

i) A költségvetési szervek által megszerzett bármely vagyontárgy az önkormányzat tulajdonába kerül, de az azt megszerző költségvetési szerv használatában marad. Indokolt esetben eltérő döntést a képviselő-testület hozhat.

j) A költségvetési intézmény a használatába adott vagyontárgyak hasznosításából befolyó bevételt feladatainak ellátására, azok ellátási színvonala javítására használhatja fel.

k) A közös alapítású és fenntartási intézmények vagyona feletti rendelkezési jogokat az alapítók és a fenntartók között létrejött megállapodás rendezi.

III. Fejezet

Az önkormányzati vagyon használatára, hasznosítására és működtetésre vonatkozó különös szabályok

A vagyon vállalkozásba vitele, vagyon a vállalkozásban

9. § (1) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat, de vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(2) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(3) Az önkormányzat vagyonának vállalkozásba viteléről, a részesedéssel való rendelkezésről, értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt.

(4) A vállalkozásból befolyt osztalék az önkormányzat költségvetését illeti meg. A Képviselő-testület ezen szabálytól esetenként, indokolt esetben eltérő döntést hozhat.

A vagyon társulatba vitele

10. § (1) Az önkormányzat vagyona a Képviselő-testület döntése alapján e rendelet szerint társulatba vihető.

(2) Az önkormányzat társulatba vitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. A vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona és arra – az önkormányzatok eltérő szabályozása hiányában – a Ptk. Közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(3) A társulás ingatlanvagyonának felújítása és fejlesztése a társuló önkormányzatok Képviselő-testületének döntése alapján történik.

(4) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona társulásba nem vihető be.

Értékpapír vásárlás, értékesítés

11. § (1) Az önkormányzat az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat.

(2) Az értékpapír vásárlásakor a Képviselő-testület dönt arról, hogy milyen megnevezésű, címletezésű és lejáratú értékpapír kerüljön megvásárlásra.

(3) A meglévő értékpapírok értékesítéséről, az értékesítés módjáról, feltételeiről a Képviselő-testület dönt.

(4) Az értékpapírok nyilvántartása a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztályán történik.

Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

12. § (1)12 Az önkormányzat követeléseiről:

a) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában

aa) 150 eFt felett a Képviselő-testület

ab) 150 eFt alatt a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság javaslata alapján a polgármester

b) a munkavállalókkal szembeni követelésekről a polgármester mondhat le.

(2) A követelésről csak akkor lehet lemondani, amennyiben:
- az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,
- a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és remény sincs a követelés elévülési időn belüli behajthatóságra,
- a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét megközelítő költségekkel járna
- a felszámolási eljárás, illetve a csődeljárás során a követelés részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem realizálható, illetve ha a csődeljárás során – figyelembe véve az előző pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,
- a követeléssel érintett szerv, vagy személy nem elérhető, nem lelhető fel – és ez bizonyított.

(3) A polgármester és a bizottság az (1) bekezdés szerint hozott döntéseiről az éves költségvetési beszámolóban tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(4) A követelésről való lemondás történhet az egész követelésre, valamint a követelés egy részére vonatkozóan.

Hitelfelvétel és törlesztés, kötvény kibocsátás, beruházás és felújítás, lízing

13. § (1) Az önkormányzat hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvény kibocsátásával kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapíthatja meg.

(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, s rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről és szükség esetén a beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatos rendről is.

(3) Az önkormányzat lízingszerződés kötésről a költségvetési rendeletben dönt.

(4) A beruházások, felújítások következtében az önkormányzati vagyonban történt változásokat a polgármesteri hivatal köteles nyilvántartásában átvezetni, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály Beruházási Csoportja által írásban közölt műszaki adatok alapján.

Ellenérték nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon

14. § (1) Az önkormányzat, vagy intézmény számára más személy, illetve szerv által ellenérték nélkül felajánlott (továbbiakban térítés nélkül kapott) 500 eFt piaci, illetve becsült értéket elért vagyon elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő, felajánlott vagyon elfogadásáról a polgármester dönt, aki köteles e tárgyban hozott döntéséről a Képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatni.

(3) A térítés nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket, s ezen kötelezettség teljesítése ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

14/A. §13 Szarvas Város Önkormányzata vagyonelemei vonatkozásában kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben, a közfeladat jogszabályban meghatározott ellátójával létesíthető vagyonkezelői jog.

14/B. §14 (1) A vagyonkezelői szerződésnek tartalmaznia kell:

a) vagyonkezelő által ellátott közfeladat meghatározását,

b) a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó rendelkezéseket,

c) a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a számviteli nyilvántartás adataival megegyező tételes jegyzékét, értékkel együtt,

d) a vagyonkezelői jog ellenértékét, a fizetés határidejét, módját, kijelölés esetén az ingyenesség tényét,

e) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,

f) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,

g) a teljesítés szolgáltatására vonatkozó mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,

h) a vagyonkezelői szerződés időtartamát,

i) a vagyonkezelő adatszolgáltatási kötelezettségének tartalmát, formáját, határidejét,

j) a vagyonkezelés megszűnésének feltételeit, szabályait.

(2) A vagyonkezelő köteles a tárgyévet követő év február 15-ig a vagyonkezelésbe adott ingatlanvagyon változásairól szóló dokumentumokat az Önkormányzat vagyongazdálkodási feladatokat ellátó szervezeti egységének átadni.

(3) A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésbe adott vagyonra az Önkormányzat által meghatározott biztosítási kategóriákra biztosítási szerződést kötni.

(4) A vagyonkezelő köteles valamennyi, jogszabály és hatóság által előírt adatszolgáltatásra.

14/C. §15 (1) A birtokba adás előtt az Önkormányzat rendezi a vagyontárgyra fennálló közterheket és az általa korábban létesített jogviszonyból származó esedékes vagy lejárt kifizetéseket és vagyonleltárt készít.

(2) A birtokba adási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza azok könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, a bekövetkezett változásokat.

(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani.

14/D. §16 A vagyonkezelői jog gyakorlását, a vagyonkezelői szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek teljesítését a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság ellenőrzi és évente tájékoztatja a Képviselő-testületet.

Forgalomképes önkormányzati vagyonnal való rendelkezés szabályozása

15. § A döntéselőkészítés során pénzügyi-gazdaságossági számításokat kell végezni, ki kell térni a vagyon értékmegőrzésének és növelésének esélyeire, a piac igényeinek való megfelelőségre, a hasznosítás tárgyi és személyi feltételei biztosíthatóságára, a megvalósíthatóság esélyeire, valamint az előkészítő által fentieken túl fontosnak ítélt egyéb szempontokra.

16. §17 (1) A vagyon szerzéséről, és elidegenítésről, használati jogának megszerzéséről, átengedéséről, az értékesítés esetén az alkalmazható eljárás kiválasztásáról:

a) az egész ingatlan forgalmi értéke, illetve részvények, üzletrészek és egyéb értékpapírok névértéken kimutatott értéke szerint, értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság állásfoglalása alapján

b) az ingók forgalmi értéke szerint a döntés (a szerzés kivételével):

ba) 150 e Ft bruttó nyilvántartási értékhatárig a használó intézmény vezetője, a Polgármesteri Hivatal esetében a jegyző,

bb) 150 – 300 e Ft bruttó nyilvántartási értékhatárig a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság

bc) 300-1.000 e Ft bruttó nyilvántartási értékhatárig a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság javaslata alapján a polgármester

bd) 1.000 e Ft. bruttó nyilvántartási értékhatár felett a Képviselő-testület hatásköre

(2) Vagyon forgalmi érték feletti szerzésről, forgalmi érték alatti elidegenítéséről a Képviselő-testület dönt.

(3) Az önkormányzati tulajdonban álló ingatlan elidegenítéséből származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg, s csak a Képviselő-testület által elhatározott fejlesztési célra használható fel.

(4) Az ingatlanok megterhelése tárgyában a Képviselő-testület dönt.

17. §18 (1) Az önkormányzat tulajdonát képező - intézmény használatában nem lévő - vagyontárgyak elidegenítésére, hasznosítására vonatkozó szerződés megkötése – a 6. §. (4) bekezdésében foglaltakon kívül – pályázaton vagy árverésen kialakult áron történik. A pályázaton vagy árverésen a kikiáltási összeg legalább a vagyon forgalmi értéke

(2) Az önkormányzat tulajdonát képező nem lakás és nem helyiség rendeltetésű ingatlanok bérbeadásánál - melyek nem intézményi használatban vannak – a bérleti díj megállapításához a Képviselő-testület döntése szükséges.

(3) A vagyontárgyak értékesítésére irányuló nyilvános pályázati felhívás főbb előírásait és tartalmát e rendelet 5. melléklete, az árverés kiírásának és lebonyolításának főbb előírásait e rendelet 6. melléklete tartalmazza

(4)19 A haszonbérbe adható mezőgazdasági művelésű ingatlanok kiajánlásra kerülő éves bérleti díját a Képviselő-testület határozza meg. Ezen ingatlanok vonatkozásában a haszonbérbe adás tekintetében nem kötelező pályázatot kiírni. Azonos ingatlanra vonatkozóan beérkezett több bérleti ajánlat esetén árverést kell tartani, melyet a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság bonyolítja le, a Polgármesteri Hivatal közreműködésével. A nyertes ajánlatot a termőföldre vonatkozó jogszabályok előírásai szerint a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni.

(5) Nettó 20 millió Ft feletti vagyon elidegenítésére vonatkozó pályázati hirdetményt legalább megyei lapban kell megjelentetni.

IV. Fejezet

Vegyes és hatályba léptető rendelkezések

A vagyonleltár

18. § (1) A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.

(2) A vagyonleltár az önkormányzat vagyonának a költségvetési év zárónapján (december 31-én) meglévő aktuális állapotát mutatja (összesítő kimutatás). Alapvető célja a vagyon, azon belül is elkülönítve a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon számbavétele.

(3) A vagyonleltár az önkormányzat vagyonát törzsvagyon, (ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon), valamint egyéb vagyon, ezeken belül a forgalomképesség szerinti bontásban és az egyes vagyon csoporton belül

a) ingatlanokat jellemző ismérvek feltüntetésével a számviteli nyilvántartásokkal egyező bruttó és nettó értéken

b) a vagyoni értékű jogokat, részesedéseket és értékpapírokat tételesen

c) az ingó vagyontárgyakat a számviteli mérleg szerinti bontásban és értékben tartalmazza.

(4) A vagyonleltár alapját jelentő nyilvántartások vezetéséről, a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, a közzétételéről a Képviselő-testület a jegyző által gondoskodik.

(5)20

(6)21

Tájékoztatási kötelezettség

19. § (1) Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről a jegyző és a Pénzügyi és Gazdasági osztályvezető az éves költségvetésről szóló beszámolóval egy időben tájékoztatja a Képviselő-testületet.

Az üzleti titokra vonatkozó rendelkezések

20. § (1) A Képviselő-testület a pályázat útján történő vagyonhasznosításról szóló döntésein alapuló ajánlati kiírások, árverési vagy pályázati dokumentációk tartalmát a képviselők, a bizottságok tagjai, a Polgármesteri Hivatal köteles bizalmasan kezelni, ilyen iratokba a pályázati hirdetmény megjelenéséig betekintést nem engedélyezhet.2

(2) Önkormányzati vagyonszerzés esetén az ingatlanszerzés tárgyában kötendő jogügylet feltételei a szerződés megkötéséről szóló döntés meghozataláig nem hozhatók nyilvánosságra.

21. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a többszörösen módosított 21/1992. (IX.07.) számú önkormányzati rendelet.

(2) A rendelet hatálybalépése időpontjában folyamatban lévő ügyekben a többszörösen módosított 21/1992. (IX.07.) számú önkormányzati rendeletet kell alkalmazni.

(3)22 E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelveknek való megfelelést szolgálja.

1

Módosította: 8/2012.(III.23.) önkormányzati rendelet 1.§ Hatályos: 2012. március 26-tól

2

Módosította: 8/2012.(III.23.) önkormányzati rendelet 1.§ Hatályos: 2012. március 26-tól

3

Módosította: 8/2012.(III.23.) önkormányzati rendelet 2.§ Hatályos: 2012. március 26-tól

4

Módosította: 19/2007.(VIII.24.) önkormányzati rendelet 1.§ Hatályos: 2007. szeptember 1-től

5

Módosította: 19/2007.(VIII.24.) önkormányzati rendelet 2.§ Hatályos: 2007. szeptember 1-től

6

Módosította: 19/2007.(VIII.24.) önkormányzati rendelet 2.§ Hatályos: 2007. szeptember 1-től

7

Módosította: 19/2007.(VIII.24.) önkormányzati rendelet 3.§ Hatályos: 2007. szeptember 1-től

8

Módosította: 19/2007.(VIII.24.) önkormányzati rendelet 3.§ Hatályos: 2007. szeptember 1-től Módosította: 8/2012.(III.23.) önkormányzati rendelet 3.§ Hatályos: 2012. március 26-tól

9

Módosította: 19/2007.(VIII.24.) önkormányzati rendelet 3.§ Hatályos: 2007. szeptember 1-től

10

Módosította: 19/2007.(VIII.24.) önkormányzati rendelet 3.§ Hatályos: 2007. szeptember 1-től

11

Módosította: 8/2012.(III.23.) önkormányzati rendelet 4.§ Hatályos: 2012. március 26-tól

12

Módosította: 8/2012.(III.23.) önkormányzati rendelet 5.§ Hatályos: 2012. március 26-tól

13

Beiktatta: 8/2012.(III.23.) önkormányzati rendelet 6.§ Hatályos: 2012. március 26-tól Módosította: 16/2014.(VIII.29.) önkormányzati rendelet 1.§ Hatályos: 2014. augusztus 31-től

14

Beiktatta: 16/2014.(VIII.29.) önkormányzati rendelet 2.§ Hatályos: 2014. augusztus 31-től

15

Beiktatta: 16/2014.(VIII.29.) önkormányzati rendelet 2.§ Hatályos: 2014. augusztus 31-től

16

Beiktatta: 16/2014.(VIII.29.) önkormányzati rendelet 2.§ Hatályos: 2014. augusztus 31-től

17

Módosította: 19/2007.(VIII.24.) önkormányzati rendelet 5.§ Hatályos: 2007. szeptember 1-től Módosította: 8/2012.(III.23.) önkormányzati rendelet 7.§ Hatályos: 2012. március 26-tól

18

Módosította: 19/2007.(VIII.24.) önkormányzati rendelet 6.§ Hatályos: 2007. szeptember 1-től

19

Módosította: 8/2012.(III.23.) önkormányzati rendelet 8.§ Hatályos: 2012. március 26-tól

20

Hatályon kívül helyezte: 18/2015.(XI.20.) önkormányzati rendelet Hatálytalan: 2015. november 21-től

21

Hatályon kívül helyezte: 19/2007.(VIII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ Hatálytalan: 2007. szeptember 1-től

22

Kiegészítette: 22/2009.(VIII.28.) önkormányzati rendelet 1.§ Hatályos: 2009. szeptember 1-től

23

Módosította: 21/2006.(V.19.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2006. május 19-től Módosította: 13/2007.(V.18.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2007. május 18-tól Módosította: 8/2008.(III.21.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2008. április 1-től Módosította: 22/2009.(VIII.28.) önkormányzati rendelet 2.§ Hatályos: 2009. szeptember 1-től Módosította: 6/2010.(III.25.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2010 április 1-től Módosította: 8/2012.(III.23.) önkormányzati rendelet 9.§ Hatályos: 2012. március 26-tól Módosította: 8/2013.(V.31.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2013. június 1-től Módosította: 11/2014.(V.23.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2014. június 1-től Módosította: 10/2015.(V.22.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2015. június 1-től Módosította: 15/2016.(VI.24.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2016. július 1-től Módosította: 12/2017.(V.19.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2017. június 1-től

24

Módosította: 21/2006.(V.19.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2006. május 19-től Módosította: 13/2007.(V.18.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2007. május 18-tól Módosította: 8/2008.(III.21.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2008. április 1-től Módosította: 22/2009.(VIII.28.) önkormányzati rendelet 2.§ Hatályos: 2009. szeptember 1-től Módosította: 6/2010.(III.25.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2010 április 1-től Módosította: 8/2012.(III.23.) önkormányzati rendelet 9.§ Hatályos: 2012. március 26-tól Módosította: 8/2013.(V.31.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2013. június 1-től Módosította: 11/2014.(V.23.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2014. június 1-től Módosította: 10/2015.(V.22.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2015. június 1-től Módosította: 15/2016.(VI.24.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2016. július 1-től Módosította: 12/2017.(V.19.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2017. június 1-től

25

Módosította: 21/2006.(V.19.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2006. május 19-től Módosította: 13/2007.(V.18.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2007. május 18-tól Módosította: 8/2008.(III.21.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2008. április 1-től Módosította: 22/2009.(VIII.28.) önkormányzati rendelet 2.§ Hatályos: 2009. szeptember 1-től Módosította: 6/2010.(III.25.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2010 április 1-től Módosította: 8/2012.(III.23.) önkormányzati rendelet 9.§ Hatályos: 2012. március 26-tól Módosította: 8/2013.(V.31.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2013. június 1-től Módosította: 11/2014.(V.23.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2014. június 1-től Módosította: 10/2015.(V.22.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2015. június 1-től Módosította: 15/2016.(VI.24.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2016. július 1-től Módosította: 12/2017.(V.19.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2017. június 1-től

26

Módosította: 21/2006.(V.19.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2006. május 19-től Módosította: 13/2007.(V.18.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2007. május 18-tól Módosította: 8/2008.(III.21.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2008. április 1-től Módosította: 22/2009.(VIII.28.) önkormányzati rendelet 2.§ Hatályos: 2009. szeptember 1-től Módosította: 6/2010.(III.25.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2010 április 1-től Módosította: 8/2012.(III.23.) önkormányzati rendelet 9.§ Hatályos: 2012. március 26-tól Módosította: 8/2013.(V.31.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2013. június 1-től Módosította: 11/2014.(V.23.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2014. június 1-től Módosította: 10/2015.(V.22.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2015. június 1-től Módosította: 15/2016.(VI.24.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2016. július 1-től Módosította: 12/2017.(V.19.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2017. június 1-től

27

Módosította: 22/2009.(VIII.28.) önkormányzati rendelet 2.§ Hatályos: 2009. szeptember 1-től Módosította: 8/2012.(III.23.) önkormányzati rendelet 9.§ Hatályos: 2012. március 26-tól

28

Beiktatta: 19/2007.(VIII.24.) önkormányzati rendelet 8.§ Hatályos: 2007. szeptember 1-től Módosította: 22/2009.(VIII.28.) önkormányzati rendelet 2.§ Hatályos: 2009. szeptember 1-től Módosította: 8/2012.(III.23.) önkormányzati rendelet 9.§ Hatályos: 2012. március 26-tól