Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2009. (XI.18.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról és az adózás rendjéről
Hatályos: 2021. 10. 20Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2009. (XI.18.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról és az adózás rendjéről
Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésben, valamint a helyi adókról szóló – többször módosított – 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § [2]
2. § Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a következőkre terjed ki:
- a) az ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra,
- b) az e rendeletben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására és
- c) nem állandó lakosként való tartózkodásra (továbbiakban együtt: adótárgy).
2/A. § [3] A Rendelet 1. Építményadó és 5. Telekadó alcímeiben rögzített kedvezmények és mentességek nem vonatkoznak a vállalkozó üzleti célt szolgáló építményére és telkére.
2/B. § [4] E rendelet alkalmazásában:
üzleti célt szolgáló építmény/telek: olyan épület, épületrész, illetve telek, amit a vállalkozó vagy vállalkozás bevétel-, nyereség-, jövedelemszerzése érdekében használja, vagy azzal kapcsolatosan költséget számol el.
II. FEJEZET Az egyes adókra vonatkozó külön rendelkezések
1. Építményadó
4. § [9]
5. § [10] Mentes az adó alól:
- a)
- b)
- c)
- d) a lakás vagy üdülés (pihenés) célját szolgáló épülethez tartozó garázs, a kiegészítő helyiségként szolgáló építmény,
- e)
- f)
6. § [11]
7. § Az adó alapja
- a) a 3. § a) pontja szerinti esetben az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete;
- b)[12] [13]
8. § [14] Az adó mértéke:
- a) nem lakás célú építmények esetében:
- aa) - a város egész területén az építéshatóság által műhelynek minősített építmény, valamint a város rendezési tervében Gip/1; Gip/2; Gip/3, továbbá a Vasúti villasor – Kőzúzó utca – Kőzúzó köz által határolt területen található Gksz besorolású övezetben elhelyezkedő, a kereskedelmi rendeltetésű építmények kivételével minden típusú építmény után: 235 Ft/ m2
- ab) - az e rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott belvárosi-idegenforgalmi övezetben: 1290 Ft/ m2
- ac) Szentendre Város helyi építési szabályzata szerint ÜH/1, ÜH/2 és ÜH/3-H jelű építési övezetben fekvő gazdasági épületeknél: 1165 Ft/ m2
- ad) az aa) - ac) pontok hatálya alá nem tartozó építmények esetén: 610 Ft/ m2
- b) lakás célú építmények esetében: 300 Ft/m²
- c) üdülők esetében: 1350 Ft/m2
- d)[15] [16]
9. § [17] (1) Ha magánszemély adózó a város közigazgatási területén belül:
- a)[18] gáz-, út- vagy szennyvízcsatorna társulásban beruházást hajt végre, vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít, a beruházás befejezésének évében a befizetés összegével a 9. § (3) bekezdésében meghatározott módon csökkenthető a szentendrei önkormányzat által megállapított lakás és üdülő után fizetendő építményadónak az adott évben esedékessé váló összege, kivéve a belterületbe vonással összefüggő közműberuházások. Útberuházásnak kell tekinteni a társulásban végzett legalább 100.000 Ft/ingatlan beruházási értéket elérő, valamint a teljesen önerőből megvalósuló legalább 200.000 Ft/ingatlan beruházási értéket elérő, vagy legalább 100 tagból álló társulás által végzett útjavítást, kátyúzást, járdaépítést. Csak akkor tekinthető teljesítettnek a vállalás, amennyiben a közútkezelővel kötött, a Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal városfejlesztési ügyekkel foglalkozó iroda vezetője (továbbiakban: irodavezető) által jóváhagyott írásbeli megállapodásban foglaltaknak megfelelő műszaki tartalom megvalósítására került sor és a közútkezelő, valamint az irodavezető a beruházást írásbeli átadás-átvételi jegyzőkönyvvel igazoltan átvette.[19]
- b)[20] játszótér építési illetve felújítási társulásban beruházást hajt végre, vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít, a beruházás befejezésének évében a befizetés összegével a 9. § (3) bekezdésében meghatározott módon csökkenthető a szentendrei önkormányzat által megállapított lakás és üdülő után fizetendő építményadónak az adott évben esedékessé váló összege. Játszótér beruházásnak kell tekinteni a társulásban végzett legalább 100.000 Ft/adózó beruházási értéket elérő, valamint a teljesen önerőből megvalósuló legalább 200.000 Ft/adózó beruházási értéket elérő, vagy legalább 100 tagból álló társulás által végzett – a Képviselő-testület által jóváhagyott – játszótér létesítést. Csak akkor tekinthető teljesítettnek a vállalás, amennyiben a közútkezelővel kötött, az irodavezető által jóváhagyott írásbeli megállapodásban foglaltaknak megfelelő műszaki tartalom megvalósítására került sor és a közútkezelő, valamint az irodavezető a beruházást írásbeli átadás-átvételi jegyzőkönyvvel igazoltan átvette.[21]
(1a)[22] Az (1) bekezdés a)-b) pontjában rögzített adókedvezmény igényelhető az önkormányzati támogatásban megvalósuló beruházások esetén is, ebben az esetben a kedvezmény mértéke a beruházás céljára teljesített adózói befizetés összegének 50 %-a.
(2)[23] Az érvényesített adócsökkentés mértéke nem haladhatja meg a fizetendő adó 100%-át, szennyvízcsatorna társulásban végrehajtott beruházás esetén a 10%-át.
(3) Ha a beruházás teljesítésének évében fizetendő építményadó összege nem éri el a magánszemély adózó által teljesített beruházási értéket, akkor az adócsökkentés a levonási jog megnyíltát követő legfeljebb négy naptári évben esedékes építményadóval szemben is érvényesíthető mindaddig, míg a teljes beruházási érték levonásra nem került, figyelemmel arra, hogy az adócsökkentés mértéke az adóévben nem haladhatja meg a fizetendő adó 100%-át , szennyvízcsatorna társulásban végrehajtott beruházás esetén a 10%-át.
(4) A magánszemélyek kommunális adójánál megnyílt és még érvényesíthető kedvezmények a lakások után fizetendő építményadó esetében is érvényesíthetőek a (2) és (3) bekezdés figyelembe vételével.
(5)[24] Az építésügyi hatóság által lakóházzá nem minősíthető üdülőépület esetében, amelyet a magánszemély adóalany az adóév első napján ténylegesen (életvitelszerűen) lakóhelyként használ, az adó mértéke megegyezik a lakás célú épület után megállapított építményadó mértékével.
(6)[25] Az (5) bekezdés szerinti üdülőépület akkor minősül e rendelet alkalmazásában életvitelszerű lakóhelyként, ha a magánszemély adóalany
- a) ténylegesen onnan szervezi életét,
- b) az életviteléhez szükséges tevékenységeket legjellemzőbben ott folytatja,
- c) az üdülőépület lakhelyéül, családi élete helyszínéül szolgál és
- d) elsődleges elérhetőségi címeként jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál.
(7)[26] Az (5) bekezdés szerinti adókedvezmény építményadó adatbejelentéssel, valamint az abban – a (6) bekezdés szerinti életvitelszerű lakóhely igazolására – tett írásbeli nyilatkozattal érvényesíthető. Az életvitelszerű használatot az adóalanynak kell hitelt érdemlően bizonyítania (pl. közüzemi számlákkal, lakcím/tartózkodási hely igazolással). Az adóhatóság vizsgálhatja a benyújtott nyilatkozat valóságtartalmát.
(8)[27] Az (5) bekezdés szerinti adatbejelentést és nyilatkozatot nem kell minden évben megismételni, de az adókötelezettségben bekövetkezett változást (pl. kedvezményre való jogosultság megszűnése) be kell jelenteni az adóhatósághoz.
(9)[28] Az (5) bekezdés szerinti üdülőépület tulajdonosai a Htv. 12. § (2) bekezdés szerint megállapodást köthetnek, amely esetében az (5) bekezdés szerinti kedvezmény számítása az egész ingatlan hasznos alapterülete után történik, függetlenül az adatbejelentést benyújtó tulajdoni hányadától.
2. Magánszemélyek kommunális adója
10. § [29] Adóköteles – a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 24. §-a alapján - az önkormányzat illetékességi területén lévő:
- a) magánszemély tulajdonában álló építmény,
- b) magánszemély tulajdonában álló telek,
- c) a nem magánszemély tulajdonában álló lakás lakásbérleti jogviszonya.
11. § [30]
12. § [31]
14. § [33] (1) Ha magánszemély adózó a város közigazgatási területén belül:
- a)[34] gáz-, út- vagy szennyvízcsatorna társulásban beruházást hajt végre, vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít, a beruházás befejezésének évében a befizetés összegével a 14. § (3) bekezdésében meghatározott módon csökkenthető a szentendrei önkormányzat által megállapított magánszemélyek kommunális adójának az adott évben esedékessé váló összege, kivéve a belterületbe vonással összefüggő közműberuházások. Útberuházásnak kell tekinteni a társulásban végzett legalább 100.000 Ft/ingatlan beruházási értéket elérő, valamint a teljesen önerőből megvalósuló legalább 200.000 Ft/ingatlan beruházási értéket elérő, vagy legalább 100 tagból álló társulás által végzett útjavítást, kátyúzást, járdaépítést. Csak akkor tekinthető teljesítettnek a vállalás, amennyiben a közútkezelővel kötött, az irodavezető által jóváhagyott írásbeli megállapodásban foglaltaknak megfelelő műszaki tartalom megvalósítására került sor és a közútkezelő, valamint az irodavezető a beruházást írásbeli átadás-átvételi jegyzőkönyvvel igazoltan átvette.[35]
- b)[36] játszótér építési illetve felújítási társulásban beruházást hajt végre, vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít, a beruházás befejezésének évében a befizetés összegével a 14. § (3) bekezdésében meghatározott módon csökkenthető a szentendrei önkormányzat által megállapított magánszemélyek kommunális adójának az adott évben esedékessé váló összege. Játszótér beruházásnak kell tekinteni a társulásban végzett legalább 100.000 Ft/adózó beruházási értéket elérő, valamint a teljesen önerőből megvalósuló legalább 200.000 Ft/adózó beruházási értéket elérő, vagy legalább 100 tagból álló társulás által végzett – a Képviselő-testület által jóváhagyott – játszótér létesítést. Csak akkor tekinthető teljesítettnek a vállalás, amennyiben a közútkezelővel kötött, az irodavezető által jóváhagyott írásbeli megállapodásban foglaltaknak megfelelő műszaki tartalom megvalósítására került sor és a közútkezelő, valamint az irodavezető a beruházást írásbeli átadás-átvételi jegyzőkönyvvel igazoltan átvette.[37]
(1a)[38] Az a)-b) pontban rögzített adókedvezmény nem igényelhető, amennyiben a beruházás megvalósítása önkormányzati támogatásban részesül.
(2)[39] Az érvényesített adócsökkentés mértéke nem haladhatja meg a fizetendő adó 100%-át, szennyvízcsatorna társulásban végrehajtott beruházás esetén a 10%-át.
(3) Ha a beruházás teljesítésének évében fizetendő magánszemélyek kommunális adója összege nem éri el a magánszemély adózó által teljesített beruházási értéket, akkor az adócsökkentés a levonási jog megnyíltát követő legfeljebb négy naptári évben esedékes magánszemélyek kommunális adójával szemben is érvényesíthető mindaddig, míg a teljes beruházási érték levonásra nem került, figyelemmel arra, hogy az adócsökkentés mértéke az adóévben nem haladhatja meg a fizetendő adó 100%-át, szennyvízcsatorna társulásban végrehajtott beruházás esetén a 10%-át.
(4)[40]
14/A. § [41] Mentes a magánszemélyek kommunális adója alól a hatályos helyi építési szabályzatban kötelező szabályozási elemmel – szabályozási vonallal – érintett közlekedési terület létrehozása érdekében telekalakítással kialakított, a közforgalom számára megnyitott, továbbá a közforgalom elől elzárt magánút.
14/B. § [42] Mentes a magánszemélyek kommunális adója alól a hatályos helyi építési szabályzat szerint úsztatóteleknek minősülő földterület.
14/C. § [43] Mentes a magánszemély kommunális adója alól a város külterületén lévő telek, valamint az a telek, amelyen építményadó köteles építmény található.
14/D. § [44] Mentes a magánszemély kommunális adója alól a Rendelet szerint építményadó kötelezettség alá tartozó építmény.
3. Idegenforgalmi adó
15. § [45] (1) Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt:
- a) aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt, továbbá
- b)
(2)
(3)
18. § [50] (1) Az adókötelezettség alól mentes:
- a)
- b)
- c)
- d)
- e) az a magánszemély, aki a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X.28.) Kormány rendelet szerint nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshelynek minősített és nyilvántartásba vett létesítményben vendégéjszakát tölt
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
19. § [51]
4. Helyi iparűzési adó
20. § [52] (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).
(2)
(3)
21. § [53]
22. § [54]
23. § [55] (1) Az adó mértéke az adóalap 2 %-a.
(2) Mentes a helyi iparűzési adó alól valamennyi háziorvos és védőnő, ha annak vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg.
(3) A 23. § (2) bekezdésben meghatározott adómentesség formájában nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013. 12.24. 1.o) (a továbbiakban 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.
(4) A kedvezményezett az adómentesség következtében megszerzett előnyt – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével – nem használhatja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.
(5) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. A nyilatkozat jelen rendelet 2. számú mellékletét képezi.
(6) A kedvezményezett és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.
(7) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.
(8) A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.
(9) A támogatást nyújtó (önkormányzat) írásban tájékoztatja a kedvezményezettet a támogatás bruttó támogatási egyenértékben kifejezett összegéről és arról, hogy az csekély összegűnek minősül. Az igazolás jelen rendelet 3. számú mellékletét képezi.
(10) A kedvezményezettnek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.
(11) Jelen rendelet alkalmazásában:
- a) állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti támogatás,
- b) egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás.
5. Telekadó[56]
23/A. § (1) Adóköteles a Szentendre Város közigazgatási területén lévő telek.
(2) A telekadó alapja a telek, vagy telekrész m2-ben számított területe.
(3) A telekadó évi mértéke a telek vagy telekrész m2-ben számított területe után: 200 Ft/m2.
(4) Mentes a telekadó alól a magánszemély tulajdonában álló telek, továbbá az a telek, melyen építményadó-köteles építmény található.
(5)[57] Mentes a telekadó alól a hatályos helyi építési szabályzatban kötelező szabályozási elemmel – szabályozási vonallal – érintett közlekedési terület létrehozása érdekében telekalakítással kialakított, a közforgalom számára megnyitott, továbbá a közforgalom elől elzárt magánút.
(6)[58] Mentes a telekadó alól a hatályos helyi építési szabályzat szerint úsztatóteleknek minősülő földterület.
(7)[59] Mentes a telekadó alól a város külterületén lévő telek.
III. FEJEZET Az adóelőleg és az adó megállapítása és megfizetése
24. § [60] (1)
(2) Ha az esedékesség időpontjáig az adókivetés nem történt meg, akkor az adófizetést az önkormányzat által meghatározott módon és időben kell teljesíteni.
(3)
IV. FEJEZET Az adóhátralék elengedése vagy mérséklése
25. § [61]
26. § (1) Helyi adó és adóhátralékok (továbbiakban adóhátralék) fizetési könnyítése tárgyában beadott (elengedés, mérséklés, részletfizetés, halasztás) kérelem érdemi elbírálását megelőzően az önkormányzati adóhatóság a felhozott indokok – adózó anyagi és jövedelmi viszonyainak – igazolására szólítja fel az adókötelezettet. A kérelmező által rendelkezésre bocsátott adatok ellenőrzése végett megkeresheti a szociálpolitikai feladatot ellátó szervezetet és kérheti annak javaslatát a kérelem érdemi elbírálásához.
(2) Az adóhátralék elengedése vagy mérséklése iránti méltányossági kérelemnek érdemi elbírálása során az önkormányzati adóhatóság fordítson különös figyelmet.
- a) a gyermekét egyedül eltartó,
- b) a 70 éven felüli minimális nyugdíjjal rendelkező,
- c) kettő vagy több gyermek eltartásáról gondoskodó,
- d) a 100 %-os csökkent munkaképességű,
- e) a kizárólag csak munkanélküli segélyre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre jogosult, valamint a lakással nem rendelkező pályakezdő fiatal házasok kérelmének méltányos elbírálására.
V. FEJEZET Hatályba léptető rendelkezések
27. § A helyi adóval és az önkormányzat költségvetése javára más jogszabályban megállapított minden adóval kapcsolatos eljárásban az e rendeletben és a helyi adókról szóló – többször módosított – 1990. évi C. törvényben, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
28. §
Záró rendelkezés
(1) Jelen rendelet 2010. január 1. napján lép hatályba és egyúttal hatályát veszti a helyi adókról és az adózás rendjéről szóló 64/2003. (XII.18.) Önk. sz. rendelete, valamint az azt módosító 39/2005. (X. 18.) Önk. sz., a 2/2006. (I. 31.) Önk. sz., a 11/2006. (III. 10.) Önk. sz., az 54/2006. (XII. 20.) Önk. sz., a 13/2007. (II. 28.) Önk. sz., a 31/2007. (VI.15.) Önk. sz., a 60/2007. (XII. 22.) Önk. sz., az 5/2008. (II. 18.) Önk. sz., a 24/2008. (VI. 23.) Önk. sz., valamint a 38/2008. (X. 31.) Önk. számú rendeletek.
(2) A 14/A. §-ban és a 23/A. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket 2016. január 1-től kell alkalmazni.
(3) A 14/B. §-ban foglalt rendelkezéseket 2012. január 1-től kell alkalmazni.
(4) A 23/A. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket 2013. január 1-től kell alkalmazni.
1. melléklet
E rendelet 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti belvárosi-idegenforgalmi övezetbe a következő utcák tartoznak:
Alkotmány utca,
Bercsényi utca,
Bogdányi utca,
Dumtsa J. utca,
Duna-korzó,
Fő tér,
Futó utca,
Görög utca,
Gőzhajó utca,
Jankó János utca,
Kossuth L. utca
Péter Pál utca,
Rév utca,
Városház tér.
2. melléklet
NYILATKOZAT
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.) szerinti csekély összegű (de minimis) támogatás esetén
1. Kedvezményezett adatai | |
|---|---|
Név: | |
Adószám: | |
Elérhetőség: | |
Aláírásra jogosult képviselő: | |
E-mail cím: | |
(jelölje X-szel ) | |
Egyesülés, szétválás ideje: |
|
Ezúton nyilatkozom, hogy a folyó pénzügyi évben és az azt megelőző két pénzügyi év során a kedvezményezett, továbbá az olyan vállalkozások, amelyekkel a kedvezményezett az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése alapján egy és ugyanazon vállalkozásnak minősül, Magyarországon a következő csekély összegű támogatás(ok)ban részesültek.
Nyilatkozatom arra is kiterjed, hogy a kedvezményezett, továbbá az olyan vállalkozások, amelyekkel a kedvezményezett egy és ugyanazon vállalkozásnak minősül, milyen csekély összegű támogatás(ok)ra nyújtottak be támogatási kérelmet (az elutasított kérelmekről nem kell nyilatkozni, csak azokról, amelyek elbírálása folyamatban van).
Nyilatkozatom a 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8)-(9) bekezdéseiben írtak betartásához szükséges adatokat is tartalmazza.[62]
2. Csekély összegű támogatások[63] | ||||||||||
Sorszám | Támogatás | Támogatást | Támogatás | A támogatást ellenszolgáltatás fejében | Kérelem | Odaítélés | Támogatás összege | Támogatás bruttó | ||
Euró | Euró | Forint | Forint | |||||||
| |
Nyilatkozom, hogy az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése értelmében a kedvezményezett az alábbi vállalkozásokkal minősül egy és ugyanazon vállalkozásnak. | |
Vállalkozás neve | Adószáma |
Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerint csekély összegű támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott állami támogatással vagy olyan kockázatfinanszírozási célú intézkedéssel, amelyhez a 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatást nyújtják, amennyiben az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság határozatában meghatározott maximális támogatási intenzitást vagy összeget. Ennek megfelelően a kedvezményezett vonatkozásában az alábbiakról nyilatkozom.[66]
Nyilatkozatom arra is kiterjed, hogy a kedvezményezett milyen, a jelen nyilatkozattal érintett csekély összegű támogatás elszámolható költségeivel azonos elszámolható költséget tartalmazó, vagy milyen kockázatfinanszírozási célú intézkedésre nyújtott be támogatási kérelmet, amelyhez a jelen nyilatkozattal érintett csekély összegű támogatást is kéri (az elutasított kérelmekről nem kell nyilatkozni, csak azokról, amelyek elbírálása folyamatban van).
4. Adatok az azonos elszámolható költségek vagy a csekély összegű támogatással azonos célú kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Sorszám | Támogatás jogalapja (uniós | Támogatást | Támogatási | Kérelem | Odaítélés | Azonos | Azonos | Maximális | ||
Forint | Euró | Forint | Euró[69] | |||||||
Nyilatkozom, hogy a kedvezményezett aláírásra jogosult képviselője vagyok, és a fent megadott adatok helyesek.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a fenti adatokat a tárgyban illetékes szerveknek az adatkezelő átadja.
Tudomásul veszem, hogy amennyiben a nyilatkozat kelte és a támogatás odaítélése [70] közötti időszakban egyéb csekély összegű vagy a támogatáshalmozás szempontjából figyelembe veendő más támogatást ítélnek oda a kedvezményezett számára, a kedvezményezett erről haladéktalanul – még a jelen nyilatkozat szerinti támogatás odaítélése előtt – értesíteni köteles a támogatást nyújtót, és köteles megfelelően módosított adattartalommal újból kiállítani a jelen nyilatkozatot.
Kelt:
…………………………….. Kedvezményezett
(aláírás, pecsét)
Útmutató
Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet [71] szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget [72] , figyelemmel az egyesülésre valamint a szétválásra vonatkozó szabályokra [73] is.
- Mi a bruttó támogatástartalom?
o A több részletben, éven átnyúlóan fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni az odaítélés idején érvényes referencia ráta alkalmazásával.
- Milyen esetekben tekintendő a támogatást igénylő egy másik vállalkozással egy és ugyanazon vállalkozásnak?
o Egyik a másikban a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségével rendelkezik, vagy
o Egyik a másik igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét jogosult kinevezni vagy elmozdítani, vagy
o Egyik a másik felett szerződés, vagy alapító okiratban vagy társasági szerződés alapján meghatározó befolyást gyakorolhat, vagy
o Egyik a másik részvényese vagy tagja, a többi részvényessel vagy taggal kötött megállapodás alapján egyedül birtokolja a szavazati jogok többségét
o Amennyiben a támogatást igénylő a fenti kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkezik, úgy azok vonatkozásában is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni.
- Milyen esetben kell alkalmazni a támogatást igénylőre az egyesülés, illetve a szétválás szabályait?
o Abban az esetben, ha az egyesülésre vagy szétválásra a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során került sor.
o Az egyesülés által érintett vállalkozásoknak nyújtott valamennyi korábbi csekély összegű támogatást bele kell számítani az egyesülés révén létrejövő, vagy jogutód támogatást igénylő csekély összegű támogatási keretébe. Az egyesülést megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás később is jogszerű marad.
o Ha egy vállalkozás két vagy több vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő azon vállalkozásnak kell betudni, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységet átvállalta. Ha ennek meghatározására nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást a saját tőkének a szétválás tényleges időpontjában érvényes könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani a szétválás által érintett vállalkozások között.
o Annak meghatározásához, hogy az újabb csekély összegű támogatás meghaladja-e az alkalmazandó felső határt, figyelembe kell venni az azon vállalkozások részére nyújtott csekély összegű támogatásokat is, amelyek a kedvezményezettel egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülnek.
Halmozódás:
- Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással [pl. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 9. o.) alapján nyújtott mezőgazdasági csekély összegű támogatással] az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben meghatározott 200.000 eurónak, a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszegig halmozható.
o Például:
Ha egy kizárólag mezőgazdasági és közúti árufuvarozási tevékenységet végző vállalkozás mezőgazdasági de minimis támogatásnak minősülő 15.000 euró támogatásban részesül, részére a közúti árufuvarozási tevékenységéhez az alacsonyabb 100.000 eurós értékhatárra figyelemmel, 85.000 euró támogatás nyújtható. Amennyiben ez a vállalkozás egyéb tevékenységet (pl. könyvvizsgálat) is végez, úgy rá, már az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 200.000 eurós értékhatára vonatkozik, így részére 185.000 euró de minimis támogatás nyújtható.
- Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114, 2012.4.26., 8-13. o.) (a továbbiakban: 360/2012/EU bizottsági rendelet) megfelelően nyújtott közszolgáltatási csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott 500.000 eurónak megfelelő forintösszegig halmozható.
- Amennyiben a halászati és akvakultúra-ágazatban működő valamely vállalkozás az 1407/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban vagy egyéb tevékenységi körökben is folytat tevékenységet, a halászati és akvakultúra-ágazatba tartozó tevékenységek tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra- ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendeletnek (HL L 190., 2014.06.28., 45.o.) megfelelően nyújtott halászati csekély összegű támogatás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben meghatározott 200.000 eurónak, a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszegig halmozható.
Ha létező támogatási program másként nem rendelkezik, az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításánál a támogatási döntés napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, két tizedes jegy pontossággal meghatározott devizaárfolyam alkalmazandó. [74]
A feleknek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizniük, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.
3. melléklet
Igazolás csekély összegű támogatásról
Alulírott … a … mint támogatást nyújtó képviseletében eljárva ezúton igazolom, hogy a … mint kedvezményezett …. bizottsági rendelet (HL …, dátum, oldal) (a továbbiakban: … bizottsági rendelet) alapján a következő csekély összegű támogatásban részesül:
Projekt megnevezése:
Támogatást nyújtó döntésének száma:
Támogatás odaítélésének időpontja:
A támogatás bruttó támogatástartalma jelenértéken:
A jelen támogatással érintett célra a(z) … bizottsági rendelet alapján …. eurónak megfelelő forintösszeg nyújtható.
Jelen igazolást a(z) … bizottsági rendelet 6. cikk (1) bekezdése alapján állítottam ki.
Kelt, …
………………………………………………………….. Támogatást nyújtó szervezet (aláírás, pecsét)