1. § (1) A rendeletet Rábakecöl közigazgatási területén kell alkalmazni.

(2) A rendeletet alkalmazni kell valamennyi ingatlan tulajdonosára, birtokosára, használójára függetlenül attól, hogy a tulajdonos természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

2. § (1) A kerti hulladékot elsősorban hasznosítani szükséges.

(2) Amennyiben a kerti hulladékot házi komposztálással a helyszínen hasznosítani nem lehet, úgy a szervezett háztartási hulladékszállításba bekapcsolt területeken a kerti hulladék gyűjtése tároló edényben történik, és a továbbiakban háztartási hulladékként kezelendő. A fás szárú növények nyesedékeinek égetése – kiszárított állapotban – e rendelet szabályainak betartásával engedélyezett.

(3) A háztartási hulladékszállításba be nem kapcsolt ingatlanokon az avar és kerti hulladék kezeléséről a tulajdonos, illetve a használó köteles gondoskodni az e rendeletben leírt szabályok betartásával.

(4) A folyó- és állóvizek partján a kerti hulladék tárolása és égetése, valamint az avar- és kerti hulladék vízbe szórása tilos!

(5) A (2) és (3) bekezdés hatálya alá tartozó területeken a kiszárított kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad elégetni, ahol az égetés személyi biztonságot nem veszélyeztet, vagyoni és környezeti kárt nem okoz. Égetni a szomszédos telken lévő épületektől 10 m, saját telken lévő épülettől 5 m távolságon belül nem szabad. Égetni csak szélcsendes időben szabad, a keletkező hő és füst a környezetében lévő zöld növényeket, fákat, bokrokat nem károsíthatja, és nem jelenthet veszélyt az emberi tartózkodásra szolgáló épületekben, helyiségekben tartózkodókra, de ugyanúgy nem jelenthet veszélyt az állatok tartására szolgáló helyiségekre sem.

(6) Az égetést csak 18 éven felüli, cselekvőképes személy végezheti!

(7) Avart és kerti hulladékot magánszemélyek csak saját telkükön égethetnek. Közterületen égetni tilos!

(8) A tűz őrzéséről, veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző köteles gondoskodni. A parázslást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

(9)^[1] Az avar és kerti hulladék égetése március 1-től – május 31-ig, illetve szeptember 1-től – november 30-ig végezhető. Az égetést az esti talajközeli inverzió (levegőréteg hőmérsékleti változása) miatt 10,00 és 18,00 óra között lehet végezni szélcsendes időben.

3. § (1) Hatóságilag elrendelt általános tűzgyújtási tilalom alól e rendelet nem ad felmentést.

(2) A szabadban tűzet gyújtani csak úgy szabad, hogy a környezetre tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen.

(3) Egészségre káros anyagokat, ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket és egyéb különösen veszélyes hulladékot a szabadban égetni tilos.

(4) Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok) mentén – a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül – bármely növényzet égetése tilos. ( 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése)

(5) Lábon álló növényzet, tarló, illetve szántóföldi növénytermesztéssel összefüggésben keletkezet hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik. ( 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdése).

4. § (1) A 140 kW összteljesítmény alatti egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad égetni.

(2) A tüzelőanyag egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot, ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, különösen veszélyes hulladékot nem tartalmazhat. Háztartási energiatermelő berendezésekben vegyileg kezeletlen tűzifa, szén, földgáz, PB-gáz, fűtőolaj égethető csak el.

(3) A háztartásban kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető. ( 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés)

(4) Az égéstermék-elvezetővel rendelkező tüzelő- és fűtőberendezés csak a teljesítményének megfelelő, illetőleg arra méretezett kéményhez csatlakoztatható.

(5) Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, illetőleg használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást.

(6) Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad használni.

(7) A tüzelő- fűtőberendezés felügyeletét csak a berendezés működését ismerő, és arra alkalmas személyre szabad bízni.

(8) A szilád tüzelőanyag-üzemelésű tüzelő és fűtőberendezést csak szilád tüzelő- vagy engedélyezett begyújtó anyaggal szabad begyújtani és üzemeltetni.

(9) A tüzelő- és fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében lévő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, illetve olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt.

(10) A gyártó, illetve külföldi termékek esetében a fogalomba hozó a fogyasztók részére köteles meghatározni a tüzelő-, a fűtő- és a hozzá csatlakozó hőhasznosító berendezés használatára és karbantartására vonatkozó tűzvédelemi követelményeket, valamint – a (9) bekezdésre figyelemmel – a berendezéstől megtartandó távolságokat. Az üzemeltető, illetve a berendezés kezelésével megbízott köteles a használati (kezelési) utasításban foglaltakat megtartani, a berendezést annak megfelelően üzemeltetni.

(11) Éghető padozatú vagy padlóburkolatú helyiségben a szilád tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezés ajtaja elé olyan nem éghető anyagú parázsfelfogót kell elhelyezni, mely biztosítja, hogy a kihulló vagy kipattanó parázs (szikra) ne juthasson az éghető padozatra, illetőleg az a tüzelőberendezés környezetében elhelyezett éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen.

(12) Salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban, erre a célra szolgáló edénybe, vagy a kijelölt salaktárolóban, illetőleg a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni.

5. § Aki e rendelet 2. § (4), (7), (8), (9) bekezdésében, a 3. § (2), (3), (4), (5), továbbá a 4. § (1), (2) bekezdésében foglaltak megszegése – amennyiben súlyosabb megítélés alá nem esik – e rendelet szerint szabálysértésnek minősül, és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

6. § Aki e rendelet 2. § (5) bekezdésében, a 3. § (2), (6), (7) bekezdésében, valamint a 4. § (2), (4), (5), (6), (7), (8), (9), (10), (11), (12) bekezdésében foglaltak megszegése – amennyiben súlyosabb megítélés alá nem esik – e rendelet szerint szabálysértésnek minősül, és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

7. § E rendelet 2009. szeptember 17-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg Rábakecöl Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2008.(XI.03.) rendelete hatályát veszti.