1. § (1) A közterületet Dunaföldvár Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) a közösségi igények kielégítése érdekében, tulajdonosi jogainak érvényesítésével összhangban tartja fenn.

(2) A rendelet célja, hogy

• a) meghatározza a közterület rendeltetéstől eltérő diszkriminációmentes használatának rendjére vonatkozó szabályokat, figyelemmel a helyi adottságokra, a lakossági igényekre, a műemlékvédelmi, idegenforgalmi, közegészségügyi, köztisztasági, közlekedésbiztonsági valamint a városrendezési és településképi szempontokra;
• b) megakadályozza és szankcionálja az engedély nélküli, valamint az engedélytől eltérő közterület-használatot;
• c) megállapítsa a közterület-használati díj mértékét és fizetésének módját.

2. § (1) E rendelet területi hatálya Dunaföldvár Város közigazgatási területének valamennyi közterületére kiterjed.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya

• a) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvények közterület használatára,
• b) a törvényesen elismert egyházak és vallási tevékenységet végző szervezetek körmeneteire,
• c) az önkormányzat vagy megbízottja által tartott vásárokra és piacokra,
• d) a nem helyi közutak nem közlekedési célú igénybevételére.

(3) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden olyan magán és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, egyéb szervezetre aki (amely) e rendeletben foglaltak szerint közterületet rendeltetésétől eltérően használ.

3. § E rendelet alkalmazásában

• a) fiatalkorú: az a személy, aki tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizenhatodik még nem töltötte be;
• b) gyermek: az a kiskorú, aki 12. életévét még nem töltötte be;
• c) jármű tárolása: ha az érvényes forgalmi engedély nélküli jármű külön engedély nélkül közúton vagy egyéb közterületen várakozik;
• d) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pont szerinti közterület, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos vagy a használó (a továbbiakban együtt: tulajdonos) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat;
• e) mozgóárusítás: kereskedő vagy megbízottja által gyalogszerrel vagy mozgóboltnak nem minősülő eszköz segítségével szállítás közben történő vagy megkísérelt árusítás;
• f) mozgóbolt: önjáró vagy járművel vontatott, működési engedéllyel rendelkező árusítóhely;
• g) plakát (falragasz): olyan sajtótermék, amely engedély és bejelentés nélkül előállítható; a plakátra egyebekben a sajtóról szóló jogszabályokat kell alkalmazni;
• h) reklámberendezés: minden olyan eszköz, építmény, fixen rögzített vagy mozgó képi, hangeffektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására alkalmas berendezés, (függetlenül annak tartalmától, elhelyezkedésétől [hogy magán- vagy közterületen található]), amelyet a közterületről érzékelni lehet;
• i) reklámfelület: az a része a reklámhordozónak, illetve olyan eredetileg más funkcióra létrehozott objektumon (pl.: lámpaoszlop, házfal, buszváró) kialakított hely, vagy ahhoz rögzített tárgy, ami állandó vagy cserélhető hirdetmények elhelyezésére, megjelenítésére szolgál;
• j) reklámhordozó: minden olyan eszköz, (ideértve típusától, jellegétől, működésétől függetlenül a reklámberendezést és a reklámfelületet is), amelynek segítségével az emberi tudatra befolyást gyakorló információk vizuálisan, hallással, ízleléssel, illat-, szagérzékeléssel, tapintással, illetve ezek kombinációjával bármely természetes személy számára észlelhetővé válnak és képzettársításra ösztönöznek. Szerkezetileg több elemből álló reklámhordozó egynek számít.
• k) rendezvény: a külön jogszabályban meghatározott szabályok szerint tervezett vagy megtartott összejövetel, felvonulás és tüntetés;
• l) szabadtéri előadás, nyíltszíni rendezvény: olyan rendezvény, amelyet a közterületen tartanak és a rendezvény időtartama alatt várhatóan lesz olyan időpont, amelyen a résztvevők létszáma az 50 főt meghaladja.
• m) vásár és piac: kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben meghatározott fogalmak;
• n) zenés, táncos rendezvény: rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, nem zártkörű, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvény, amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni.

4. § (1) A közterületet, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően – állaguk sérelme nélkül, a forgalom akadályozásának veszélyeztetése nélkül, az általános magatartási szabályok és a hatályos jogszabályok betartásával – bárki ingyenesen használhatja.

(2) A közterület rendeltetésszerű használata nem járhat mások zavarásával és mások hasonló célú jogát nem csorbíthatja.

(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) – az e rendeletben meghatározott feltételek szerint kiadott – közterület-használati engedély szükséges.

(4) A játszóterek használati rendje, amelyet tábla formájában a játszótereken jól látható helyen el kell helyezni:

• a) a játszótéri kerítésen belüli részre háziállatokat még szájkosárral sem lehet bevinni.
• b) a játszótéri kerítésen belül kerékpárral, segédmotoros kerékpárral közlekedni tilos,
• c) a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2. § (1) bekezdés d) pont da) alponton meghatározott dohányzási tilalmon kívül a játszótéren alkoholt fogyasztani tilos,
• d) a játékokat csak 12 éven aluliak felügyelet mellett használhatják.
• e) a 12. életévüket betöltött gyermekek, illetve fiatalkorúak a játszótéri eszközöket a szülő felügyelete nélkül, de a szülök felelőssége mellett jogosultak használni.
• f) A játszótéri eszközöket tizenhat éven felüliek nem használhatják.
• g) A játszóteret mindenki saját felelősségére használhatja.
• h) a játékokat rongálni tilos.

5. § (1) A közterület-használattal kapcsolatos első fokú engedélyezési hatáskört a polgármester (továbbiakban: Hatóság) gyakorolja.

(2) Ha a közterület-használat építési (létesítési) engedélyhez kötött tevékenységgel kapcsolatban szükséges vagy a helyi közúthálózatot is érinti, úgy az építési engedéllyel egyidejűleg a közterület-használatot vagy a közútkezelői hozzájárulást is engedélyeztetni kell.

(3) A közterület használat iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti kérelem nyomtatványon kell benyújtani.

6. § (1) Nem kell közterület-használati engedély (a továbbiakban: engedély):

• a) a közterületnek az önkormányzat és szervei, valamint intézményei általi igénybevételéhez, kivéve zenés, táncos rendezvény, szabadtéri előadás illetve nyíltszíni rendezvény esetén,
• b) a fegyveres testületeknek és rendészeti szerveknek, valamint a mentőknek a feladatuk ellátásához szükséges mértékben,
• c) tüzelőanyag, építőanyag és törmelék 48 órát meg nem haladó időtartamú tárolásához, amennyiben az nem akadályozza vagy zavarja a közlekedést,
• d) telefonfülkék, út tartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez, hibaelhárítása érdekében a 72 órai időtartamot meg nem haladó munkák elvégzéséhez,
• e) a közterületen, az alatt vagy felett elhelyezett közművezetékek, kábelek hibaelhárítása érdekében végzett munkához, feltéve, hogy a munka nem jár együtt a burkolat stb. felbontásával,
• f) a közút, a járda és a zöldterület építésével, javításával és fenntartásával kapcsolatos 72 órai időtartamot meg nem haladó közterület-igénybevételhez,
• g) Az országgyűlési képviselő választás, az országos és helyi népszavazás, valamint a helyi képviselők és a polgármester választás idején a kihelyezett hirdető berendezésekre történő hirdetés elhelyezéshez,

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt közterület-használati engedély nélkül végezhető közterület-igénybevételt a Hatóságnak az igénybevétel megkezdése előtt legalább 8 nappal írásban a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon be kell jelenteni.

7. § (1) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

• a) közterületbe nyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, átfeszítő kötélen elhelyezett hirdetés, cég- és címtábla elhelyezéséhez, ha az több mint 10 cm-rel benyúlik a közterületbe,
• b) hirdető-berendezés és reklámhordozó elhelyezéséhez, továbbá a közterületre jogszerűen – hozzájárulás alapján – kihelyezett bármilyen építményre, vagy tárgyra, különösen pavilonra, nyílt szerkezetű elárusító pultra, vagy építési, illetve egyéb célt szolgáló állványzatra felszerelt reklám elhelyezéséhez,
• c) árusító és árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltató fülke, pavilon, üzlet, áruátadó szekrény létesítéséhez,
• d) a közút területén kívül gépjármű-várakozóhelyek létesítéséhez kizárólagos használat esetén,
• e) szobor, emlékmű, díszkút, medence és köztárgyak (pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák) elhelyezéséhez,
• f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (pl.: építési állványzat, munkaterület körülhatárolása, konténer és tartozékai stb.), valamint építmények és törmelékek nem közúton történő elhelyezéséhez, tárolásához,
• g) alkalmi és mozgó árusítás, valamint szolgáltató tevékenység végzéséhez, valamint portrérajzoláshoz,
• h) kiállítás, sport- és kulturális rendezvények, valamint az ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítéséhez,
• i) a közterület egyéb turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari hasznosításához (pl.: vendéglátó-ipari terasz, előkert),
• j) parkolóhely kialakításához – abban az esetben, amikor az építési telken végzendő építési tevékenységhez szükséges gépjárművek elhelyezése nem megoldott.
• k) utcazenélésnél használt hangszer és hangosító berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához.

(2) Közművek építményeit, vonalas létesítményeit, berendezéseit létesíteni, áthelyezni, üzemeltetni, fenntartani csak a tulajdonos az önkormányzattal kötött megállapodás alapján és a külön jogszabályokban rögzített kártalanítás megfizetésével lehet.

8. § (1) Nem adható közterület-használati engedély:

• a) tömegközlekedési járművek megállóiba, kivéve, ha a közterület igénybevétele az utasforgalom céljait, illetve az utasok ellátását, tájékoztatását szolgálja,
• b) olyan közterületre, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná,
• c) zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott levő növényállomány rongálásának, pusztításának, csonkításának, károsításának elkerülését, megelőzését nem biztosítja, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez nélkülözhetetlen munkálatokat,
• d) a közút és a járda felületének reklám – ideértve a politikai reklámot is – céljára történő használatához,
• e) közterületen nem árusítható termékek forgalmazására, üzleten kívüli (házaló) kereskedelemre és gyűjtésre,
• f) árusító, kereskedelmi és szolgáltató célokat szolgáló 12 négyzetméter alapterületet meghaladó nyílt szerkezetű pultok és állványok létesítéséhez,
• g) olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros hatással (zaj, szag, talajszennyezés) lenne, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné,
• h) olyan létesítmények és berendezések létesítésére, amelyek működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, csatorna vagy a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés és hulladéktárolás nem biztosítható, vagy a felhasználás mértéke nem állapítható meg,
• i) göngyöleg tárolására,
• j) olyan hirdető berendezés elhelyezésére, amely már meglévő hirdető tábla vagy berendezés tartalmával egyezik meg.
• k) A közterületen elhelyezett üzemképtelen járművek tárolására.

(2) Megtagadható a közterület-használati engedély kiadása, ha a kért közterület-használat:

• a) veszélyeztetné a közrendet, a közbiztonságot,
• b) a közterület rendeltetésszerű használatának indokolatlan mértékű zavarásával járna,
• c) gátolná a településképi követelmények érvényesülését,
• d) a természeti és az épített környezet túlzott megterhelésével járna,
• e) veszélyeztetné a közegészségügyi előírások érvényesülését,
• f) indokolatlanul korlátozná a település közlekedését.

9. § (1) Közterület felbontása esetén az engedélyező hatáskört a Hatóság gyakorolja.

(2) Közterületen bontási munkát a Hatóság hozzájárulásával lehet végezni. A hozzájárulásban a Hatóság feltételeket írhat elő. A hozzájárulást a felbontási munkák megkezdése előtt kell kérni.

(3) A közterület felbontási és felbontással járó egyéb munkák végzése során az engedélyesnek a közlekedés biztonságára és a közbiztonságra maximálisan figyelemmel kell lennie. A felbontás és helyreállítás során az engedélyben rögzítetteket be kell tartani.

(4) Téli időszakban (november 01.-március 31.) közterület felbontáshoz – a szükségszerű azonnali hibaelhárítás esetét kivéve – csak indokolt esetben (ingatlanok közművel való ellátása érdekében) adható engedély.

(5) A Hatóság engedélye nélkül közterület felbontása abban az esetben történhet (indokolt eset), ha a közmű, halasztást nem tűrő kijavítása szükséges. Az indokoltságot a Hatóság jogosult felülvizsgálni. Ebben az esetben a felbontás tényét annak megkezdésétől számított 24 órán belül a közmű kezelője köteles bejelenteni a Hatóságnak. A közterületet igénybe vevő köteles a szükséges biztonsági intézkedéseket megtenni, és az igénybevett közterületet a Hatóság előírásai szerint helyreállítani.

(6) Amennyiben az engedélyes a megállapított határidőt nem tartja be, úgy az engedélyező Hatóság a befejezéshez szükséges munkák engedélyes terhére (költségére) történő elvégeztetése végett megkeresi az útügyi hatóságot. E rendelkezés az üzemzavar elhárítási munkákra is vonatkozik.

(7) Ha a véglegesen helyreállított közterületen a munka nem megfelelő elvégzése miatt az átvételt követően süllyedés vagy hiba mutatkozik, az engedélyest kötelezni kell a hiba megszüntetésére. A hiba megszüntetéséig bekövetkező balesetekért, a balesetből származó károkért az engedélyest terheli a felelősség.

(8) Közterület felbontásához hozzájárulást új közmű létesítése, közmű rekonstrukciója esetén a beruházó vagy kivitelező kérelmére lehet kiadni.

(9) Közműjavítás esetén a bontási hozzájárulást a közmű kezelője is kérelmezheti.

(10) Az önkormányzat beruházásában történő átépítés, korszerűsítés és felújítás esetén a közmű tulajdonosa illetve üzemeltetője köteles az önkormányzattal megállapodást kötni.

• 1. Közterület felbontási kérelem és engedély

10. § (1) Közterület bontási hozzájárulás kiadására a 3. melléklet szerinti kérelem alapján kerül sor.

(2) A közterület bontásához szükséges hozzájárulás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

• a) a felbontást kérő nevét és címét,
• b) az igénybevétel céljának és módjának leírását,
• c) az igénybevett közterület jellegét (közút, járda, padka, zöldsáv, parkoló, stb),
• d) az elfoglalni kívánt terület pontos nagyságát m²-ben és fontos paramétereit (hosszúság, szélesség, mélység, stb.)
• e) az igénybevételért és szakszerű helyreállításért felelős személy nevét és címét,
• f) az igénybevétel időtartamát.

(3) Amennyiben technológiai okokból a munkavégzés szünetel, úgy a kérelemben ennek okát és időtartamát külön meg kell határozni.

11. § (1) Újonnan létesített út- vagy járdaburkolat elkészültétől számított 5 éven belül, illetve park- vagy zöldterület létesítésétől számított 2 éven belül közterület bontási hozzájárulás csak különösen indokolt esetben a Hatóság külön engedélye alapján adható. Ebben az általánosnál szigorúbb feltételeket szabhatók meg.

(2) Amennyiben az újonnan épített, vagy felújított burkolatot 5 éven belül hibaelhárítás céljából felbontják, úgy azt az engedélyes köteles helyreállítani e rendelet 3. sz. melléklete szerint.

(3) Amennyiben a kérelmező olyan mértékű közterületbontáshoz kér engedélyt, amelynek mértéke, vagy egyéb ok miatt a szakaszolás indokolt, a Hatóság a hozzájárulást – helyszíni bejárás alapján – szakaszolt közterületbontáshoz adja meg.

(4) Ha a körülmények indokolják, a Hatóság a hozzájárulásban a helyreállításra két határidőt állapíthat meg:

• a) az ideiglenes helyreállítás határidejét,
• b) a végleges helyreállítás határidejét.

(5) Az engedélyben forgalombiztonsági okok miatt előírható a közterület azonnali helyreállítása.

(6) Amennyiben a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő nyomvonal igénybevételére, vagy határidő módosításra van szükség, úgy a Hatóságtól azonnal hozzájárulást kell kérni.

(7) Az engedély megadásával egyidejűleg az engedélyező megállapodást köt a közműtulajdonossal, illetőleg kezelővel vagy üzemeltetővel az azonnali beszedési megbízás vagy azzal egyenértékű más beszedési mód érvényesíthetőségére vonatkozóan, az Építésügyi és Műszaki Iroda által a hozzájárulást kérő helyett esetlegesen elvégzett munkák költségeinek behajtására.

12. § (1) A felbontott közterületek helyreállításának folyamatos ellenőrzéséről a Dunaföldvári Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Műszaki Irodája (továbbiakban: Műszaki Iroda) gondoskodik.

(2) A beruházó vagy kivitelező köteles a felbontott közterületek helyreállítását az érvényben lévő műszaki szabványok és irányelvek figyelembevételével a (3) bekezdésben meghatározottak alapján kell elvégezni.

(3) A burkolat bontás utáni helyreállítását az alábbiak szerint kell végezni:

• a) A helyreállítást az eredetivel legalább azonos teherbírású és minőségű pályaszerkezet építésével kell végezni.
• b) Ha a bontással érintett út burkolatát sávban bontják fel, úgy a burkolatot a nyomvonal teljes hosszában félpályásan kell helyreállítani, úttengely felbontása esetén az út teljes szélességében helyreállítandó.
• c) Amennyiben az érintett út, vagy a 3,00 m-nél szélesebb járda területének 50 %-át felbontják, a beruházó köteles a felbontott burkolat kopórétegét teljes szélességében újraépíteni, szükség esetén a szegélyt megemelni.
• d) Ha az útburkolat 70 %-át felbontják, az út pályaszerkezetét teljes szélességében újra kell építeni.
• e) A 3,00 m , vagy annál keskenyebb járda esetében a beruházó köteles a járda burkolatát teljes szélességében újraépíteni, szükség esetén a szegélyt, és a burkolatban lévő szerelvényeket megemelni.
• f) Az aszfaltbeton és az öntött aszfalt szerkezetű közterületi burkolatok bontása során a technológiai előírásokat be kell tartani.
• g) A komplex közterület rehabilitációs programmal rendelkező városrészeken a helyreállításnak ezzel összhangban kell történnie.

(4) Amennyiben a burkolatbontással járó munkavégzés bármely ok miatt szünetel, úgy a kérelmező köteles azt a Hatóságnak bejelenteni. Ez esetben előírható a közterület azonnali helyreállítása.

(5) Ha a munkavégzés technológiai okok miatt határidőre nem fejeződött be, vagy egyéb okból 3 napnál tovább szünetel, a Hatóság jogosult a felbontott közterületet a kérelmező költségére helyreállítani.

13. § (1) A közterület e rendelet szerinti használatáért az igénybevevő a 4. mellékletben meghatározott mértékű közterület-használati díjat köteles fizetni. A mellékletben meghatározott díjakat általános forgalmi adó nélkül értendő.

(2) A díjat a jogosult a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül a közterület-használati engedélyben rögzített időtartamra és módon köteles megfizetni.

(3) A közterület-használati díj 4. mellékletben illetve az alapján számított mértékét a tárgyév március 01. napjától a KSH által közölt előző évi infláció mértékével azonosan kell emelni. Az így tárgyévre számított közterület használati díj mértékeket a kábeltévén, a városi honlapon és a helyi újságban nyilvánosságra kell hozni a tárgyév március 31. napjáig.

(4) A szokásostól eltérő rendkívüli közterület-igénybevétel esetén a használati díj mértékéről a Képviselő-testület dönt írásos előterjesztés alapján. Szokásostól eltérő rendkívüli közterület-igénybevételnek minősül az a közterület-használat, amely jelentős mértékű környezetterheléssel jár együtt.

(5) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterekben számított alapterületét vagy területét, továbbá a hozzá tartozó – az alapterületen túlnyúló – szerkezet (ponyva, tető stb.) területét együttesen kell figyelembe venni.

(6) Hirdetőtábla és hirdető berendezés esetén annak hirdetőfelületét kell számításba venni.

(7) A számítás szempontjából minden töredék négyzetméter egész négyzetméternek számít.

(8) A közterület-használati díjat a közterület-használat megkezdése előtt kell számla ellenében megfizetni az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára átutalás formájában megfizetni.

14. § (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

• a) a közterület-fenntartói szolgáltatást nyújtó szervezet által fenntartott létesítményekért,
• b) a közterületen kertészeti tevékenységet szolgáló létesítményekért,
• c) a közforgalmú közlekedési szolgáltatás ellátása céljából létesített állomáshelyekért és megállóhelyekért,
• d) a közterületi rendezvényeken egészségügyi és köztisztasági célokat szolgáló létesítményekért és tárgyakért,
• e) a szobrok, emlékművek, díszkutak, szökőkutak, vízmedencék és más köztárgyak elhelyezéséért,
• f) a fegyveres- és a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltóság és a vízügyi szolgálat közterületi létesítményeiért,
• g) azokért a létesítményekért, tárgyakért és eszközökért, amelyek közvetlen életveszély vagy balesetveszély elhárítását szolgálják a közterületen.
• h) Új lakás építése esetén az építési engedély jogerőre emelkedésétől számított 1 évig,
• i) Épületek utcafronti homlokzatának felújítása esetén a munkák megkezdésének bejelentésétől számított 3 hónapig,

(2) A közterület-használati díj mértéke korlátlanul csökkenthető illetve elengedhető:

• a) az önkormányzat érdekében végzett építési, felújítási munkálatok,
• b) humanitárius, egészségügyi és karitatív célok érdekében végzett tevékenység
• c) az önkormányzat saját intézményei által szervezett rendezvények esetében,
• d) a választási kampány idején a bejegyzett politikai és társadalmi szervezetek helyi csoportjai, egységei által szervezett rendezvények esetében.

15. § (1) A közterület-használati engedély tárgyában – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a polgármester dönt.

(2) A Képviselő-testület dönt a 13. § (4) bekezdésében foglaltakon túl az 5 évet meghaladó határozott időre szóló közterület-használati engedély tárgyában is.

(3) A közterület-használati engedély iránti kérelmet e rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, az abban felsorolt mellékletek csatolásával együtt.

(4) A közterület-használati engedélyt meghatározott időtartamra:

• a) egész évre,
• b) hónapra, és
• c) napra

lehet kiadni.

(5) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre – állvány, építőanyag, törmelék nem közúton történő elhelyezésére – közterület-használati engedély csak az építési munka végzésének tartamára adható.

(6) A közterület-használati engedély nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb – hatósági, illetve szakhatósági – engedélyek, illetve hozzájárulások beszerzését.

(7) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja (igénybevevő). Építési engedélyhez kötött építmény esetében az építtetőnek, az építési munkálatokkal összefüggő ideiglenes közterület-használat esetében pedig az építtetőnek vagy a kivitelezőnek kell a közterület-használati engedélyt beszereznie.

(8) Települési szilárd hulladék képződésével járó közterület-használathoz közterület-használati engedély kérelem alapján akkor adható, ha a kérelmező írásban igazolja, hogy a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást – ennek teljesítésére jogosult szolgáltató útján – igénybe veszi.

16. § (1) A közterület-használati engedélyezési eljárásban- figyelembe kell venni a település rendezésére irányuló terveket és szabályzatokat, a településképi előírásokat, és érvényesíteni kell a jogszabályok előírásait is.

(2) A reklám, illetve a hirdetés céljából engedélyezett közterület-használat nem akadályozhatja az állami és önkormányzati ünnepekkel, megemlékezésekkel és az állami és önkormányzati rendezvényekkel kapcsolatos lobogózási kötelezettségek teljesítését.

17. § (1) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell:

• a) a jogosult nevét és lakóhelyének, illetve székhelyének, telephelyének címét,
• b) a közterület-használat célját és időtartamát, illetve azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a hozzájárulás érvényes,
• c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását, különös tekintettel az esetlegesen keletkező hulladék szabályszerű elhelyezésének és annak igazolásának előírásait,
• d) a szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat és utalást arra, hogy az engedély csak a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes,
• e) az engedély érvényének megszűnése vagy annak visszavonása esetére az eredeti állapot – kártalanítási igény nélküli – helyreállításának kötelezettségét,
• f) közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját,
• g) a jogosult közterületet érintő tevékenységében részt vevő bejelentett családtagjainak, alkalmazottainak, illetve megbízottjának nevét és lakcímét,
• h) a közterület-használat jellegétől függően egyéb hatósági előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, a településképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást,
• i) a közterület-használattal járó járulékos költségek (energiadíj, vízdíj stb.) viselésének és megfizetésének módját,
• j) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását,

(2) A közterület-használati engedélyt meg kell küldeni:

• a) a kérelmezőnek,
• b) az eljárásban érintett hatóságoknak, szakhatóságoknak,
• c) a Dunaföldvári Polgármesteri Hivatal Adó és Pénzügyi Irodájának, mint a közterület-használati díj beszedésével megbízott szervnek,
• d) a közterület-felügyelőnek, és
• e) mindazoknak a felügyeleti, ellenőrző és rendészeti hatóságoknak, amelyek hatáskörét a közterület-használattal kapcsolatos tevékenység érinti.

(3) A közterület-használati engedély kiadásának megtagadását közölni kell:

• a) a kérelmezővel és
• b) a közterület-felügyelővel.

18. § E rendelet alkalmazása során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

19. § (1) A közterület-használati engedély megszűnik:

• a) az engedélyben meghatározott idő elteltével,
• b) az engedélyben meghatározott feltétel bekövetkeztével,
• c) a közterület használatát és rendjét érintő jogszabályok megváltozása miatti visszavonással, és
• d) az engedélyben vagy a közterület-használatra, illetve az ezzel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jogszabályokban foglaltak megsértése miatti rendkívüli visszavonással.

(2) Megszűnik a közterület-használati engedély akkor is, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik vagy a jogosult a tevékenység folytatására való jogosultságát egyébként elveszti.

(3) Megszűnik a közterület-használati engedély a jogosult halálával vagy – jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság esetén – jogutód nélküli megszűnésével.

(4) Megszűnik a közterület-használati engedély annak a tárgyhónapnak végével, amikor a jogosult bejelenti a tulajdonos önkormányzatnak, hogy a közterület használatával felhagy.

20. § (1) Ha a közterület-használati engedély megszűnik, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát – különösen annak tisztaságát – haladéktalanul helyreállítani.

(2) A hatóság az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítésére a közterület-használat jellegétől függő, de legfeljebb 15 napos halasztást adhat a jogosult kérelmére.

(3) A közterület-használattal járó kötelezettségek – így különösen a közterület-használati díj megfizetése – szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította.

(4) Arra az időtartamra, amely a közterület-használati engedély megszűnésétől a közterület eredeti állapotának helyreállításáig eltelik, az egyébként irányadó díjtétel kétszeresét kell megfizetni.

21. § (1) Gépjárműfenntartó, javító illetve forgalmazó tevékenységet, valamint közúti közlekedési szolgáltatást végző jogi és magánszemélyek, jogi személyiség nélküli társaságok és egyéni vállalkozók közúton vagy más közterületen a szolgáltatáshoz, vállalkozáshoz használt, illetve a nyújtott szolgáltatást igénybevevő járművekkel nem várakozhatnak, ezek elhelyezését saját tulajdonú, vagy használatú területen kell megoldani..

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell az autóbuszokra, tehergépkocsikra ( súlykorlátozás nélkül ) , mezőgazdasági gépekre és vontatókra, lassú járművekre és járműszerelvényekre, valamint ezek tartozékaira is.

(3) Dunaföldvár város közterületein bármilyen hulladék lerakása, tárolása tilos!

22. § (1) A Hatóság a közterület-felügyelő útján jogosult ellenőrizni a közterület-használati engedélyben foglaltak betartását.

(2) A közterület-használati engedély eredeti példányát, illetve annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult – (1) bekezdésben felsorol – személy felhívására felmutatni.

(3) A közterület-használati engedély alapján a közterületet a jogosult, valamint a 17. § (1) bekezdés g) pontjában felsoroltak használhatják.

23. § (1) Aki közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon, illetve azt meghaladó mértékben használ, köteles a Hatóság felhívására a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül kötelezhető a közterület eredeti állapotának helyreállítására. E kötelezettség elmulasztása esetén a Hatóság az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 8 napon belül nem tesz eleget.

(2) A hatóság az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja, ha az az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, illetve a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

(3) Aki közterületet engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően használ, azzal szemben – a ténylegesen használt időtartamra és területre számított – a rendes közterület-használati díj tízszerese is megállapítható a hatáskört gyakorló mérlegelési jogkörében.

24. § (1) A rendeletet a hatálybalépése előtt indult és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Hatályát veszti a közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló 21/2003.(XI.05.) önkormányzati rendelet.

25. § Ez a rendelet 2021. május 15-én lép hatályba.