1. § A rendelet célja, hogy megállapítsa az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiségek) bérbeadásáról szóló törvényben (a továbbiakban: lakástörvény) nem szabályozott bérbeadásának részletes feltételeit és eljárási rendjét, biztosítva ezzel a lakásokkal és a helyiségekkel való eredményes gazdálkodást.

2. § ^[2] Jászberény Város Önkormányzatának tulajdonában álló és a Jászberényi Vagyonkezelő és Városüzemeltető Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: JVV NZrt.) üzemeltetésében lévő lakásokra és helyiségekre terjed ki.

3. § (1) A Képviselő-testület a lakástörvény, valamint e rendelet keretei között

• a) megállapítja a lakások és helyiségek bérbeadási jogcímét,
• b)^{[3] [4]} évente elfogadja a JVV NZrt. által készített, tárgy évre vonatkozó karbantartási és felújítási tervet, mely a 3. § (3) bekezdés f) pontja szerinti tájékoztató részét képezi,”
• c)^[3] megállapítja a lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjait.

^[3]

(2)^[5] A Humán, Jogi és Közrendi Bizottság (a továbbiakban: HJKB) lakástörvény, valamint e rendelet keretei között

• a) a közérdekből történő bérbeadás kivételével dönt a lakások szociális és költségalapon történő bérbeadásáról és a rendeletben foglaltak alkalmazásával meghatározza a bérleti jogviszony részletes feltételeit, dönt a bérlő személyéről,
• b) dönt a lakáscserére vonatkozó felajánlásról,
• c)^[6] 30 napon belül dönthet a JVV NZrt-nél a lakó által írásban kezdeményezett szociális alapon bérbe adott lakásbérleti díj tartozások elengedéséről bérlőnként és szerződési időszakonként, egyszeri 50.000 Ft értékhatárig.

^[6]

(3)^[7] A JVV NZrt. a rendelet keretei között

• a)^[8] nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő, és bérbeadás útján hasznosítható lakásokról, helyiségekről, bérlőkről, a befizetett lakbérekről, hátralékokról, és ezekről negyedévente tájékoztatást küld a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályának,
• b)^[8] köteles a rendeletben meghatározott feltételekkel és a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján bérbeadóként a saját nevében bérleti szerződést kötni a bérlőkkel, melyből egy példányt eljuttat a Polgármesteri Hivatal részére,
• c)^[8] ellátja azokat a feladatokat, amelyek lakáskezelési, fenntartási, üzemeltetési, hibaelhárítási, karbantartási és felújítási tevékenységgel, valamint a lakások
  rendeltetésszerű használatra átadásával, visszavételével, a lakbérek és egyéb
  szolgáltatási díjak közlésével, beszedésével (behajtásával) kapcsolatosak,
• d)^[8] a lakástörvényben meghatározott esetekben, az ott meghatározott határidőben kezdeményezi, a bérbeadó által történő aláírásra előkészíti, majd kibocsátja a lakástörvényben meghatározott figyelmeztetéseket, felhívásokat és felmondásokat,
• e)^[8] szükség szerint adatszolgáltatást, információt nyújt a Képviselő-testület, a bizottságok, valamint a polgármester részére a döntéshozatal elősegítése érdekében a megüresedő lakásokról és fizetési hátralékkal rendelkező bérlőkről,
• f)^[8] köteles a Képviselő-testület részére minden év február 15-éig tájékoztatót készíteni az üzemeltetésében lévő lakások és helyiségek esetében a bérbeadói jogok gyakorlásáról és a bérlőkre és a bérbeadóra háruló kötelezettségek teljesítéséről,
• g)^[8] évente karbantartási, felújítási tervet készít, és a Képviselő-testület előtt beszámol annak végrehajtásáról, valamint a lakbérek beszedéséről, felhasználásáról és a lakbérhátralékokról,
• h)^[8] tájékoztatja a Képviselő-testületet a lakások és helyiségek lebontásáról, átalakításáról, korszerűsítéséről,
• i)^[9] jogosult a rendelet által ráruházott feladatai kapcsán felmerülő költségeinek finanszírozása okán a lakások és helyiségek bérbeadásából származó – beszedett – bérleti díj összegének 30 %-ára, jelen rendelkezés nem vonatkozik a 26. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségekre,
• j)^[9] évente felülvizsgálja a bérleti díjakat, és február 15-ig javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a rendeletben szabályozott díjak módosítására,
• k)^{[10] [11]} köteles a helyiség kiürítése iránti eljárást megindítani a 100.000 Ft-ot, vagy 3 hónapot meghaladó bérleti, vagy közüzemi díj tartozás esetén, amennyiben a bérlő nem vesz részt a 19/A. § szerinti adósságrendezési eljárásban vagy 30 napot meghaladó jogcím nélküli használat esetén,
• l)^[12] a bérleti szerződés lejártát megelőzően köteles gondoskodni a bérlemény újbóli bérbeadása érdekében szükséges intézkedések megtételéről a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályának közreműködésével,
• m)^[13] jogosult a 19/A. § szerinti adósságrendezési eljárást lefolytatni,
• n)^[14] jogosult társasházi közgyűléseken a tulajdonos képviseletében eljárni.

^[14]

(4) Az önkormányzati tulajdonú, bérbeadás útján hasznosítható lakások és helyiségek bérbeadásával kapcsolatban a Polgármesteri Hivatal az alábbi feladatokat látja el:

• a)^[15] kezeli a JVV NZrt-től kapott szerződéseket és tájékoztatókat,
• b)^[16] a JVV NZrt. megkeresése alapján gondoskodik a bérlettel kapcsolatos pályázati felhívásoknak az önkormányzat lapjában történő megjelentetéséről,
• c)^[17] gondoskodik a JVV NZrt. által előterjesztett ügyeknek a hatáskörrel rendelkező szerv elé történő előterjesztéséről, közreműködik az éves karbantartási és felújítási terv elkészítésében,
• d)^[18] a gazdasági környezet változásaira tekintettel szükség szerint kezdeményezi az önkormányzati szabályozás és az üzemeltetési szerződés módosítását, illetve a vagyonelemek változása esetén kezdeményezi azok felülvizsgálatát,
• e)^[18] a (3) bekezdés l) pontja szerinti együttműködés keretében tájékoztatja a bérlőt és megkéri a jövedelemigazolásokat.

^[18]

(5)^{[19] [20] [21] [22]} A Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság (a továbbiakban: PGTB) a lakástörvény, valamint e rendelet keretei között dönt a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel pénzbeli térítés ellenében történő megszüntetéséről és a pénzbeli térítés mértékéről.

4. § A bérbeadó – a jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbe adói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.

5. § (1) Lakásbérleti szerződés – ha a lakástörvény vagy a rendelet másként nem rendeli – azzal a cselekvőképes természetes személlyel köthető, aki a (2) bekezdésben felsorolt jogcímek alapján önkormányzati bérlakásra jogosult.

(2) Lakás bérbe adható

• a) szociális alapon,
• b) költségelven,
• c) bérlőkijelölésre jogosult döntése alapján,
• d) törvényben előírt elhelyezési kötelezettség alapján,
• e) lakáscsere esetén,
• f) a rendeletben vállalt másik lakás bérbeadása alapján,
• g) a rendeletben meghatározott közérdekű célok – szakember ellátás – megvalósítása érdekében,
• h)^[23] öregségi nyugdíjban, rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesülő rászorulók, vagy fogyatékkal élők részére,
• i)^[24] rendkívüli szociális krízishelyzet alapján.
• j)^[25] veszélyhelyzet elhárításában, a védekezésben közreműködő, közfeladatot ellátó szervezet részére.

^[25]

(3)^[26] A lakásbérleti szerződés 5 év határozott időtartamra köthető, a 9. § (4)-(5) bekezdésében és a 10. § (2) és (6) bekezdésében, valamint a 20. § (8) bekezdésében foglalt kivételekkel.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott időtartammal egyező vagy annál rövidebb, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig kell szerződést kötni

• a) lakásfelújítás, karbantartás miatt történő átmeneti kiköltöztetés esetén,
• b) ha a lakás elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisült, illetve az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el, és a bérlő (használó) elhelyezéséről maga, vagy a lakással rendelkező szerv nem tud gondoskodni,
• c) bérlőkijelölési joggal rendelkező szerv döntése alapján,
• d) szükséglakás biztosítása esetén, legfeljebb 2 évre.

(5)^[27] A bérleti szerződést a szociális alapon bérbeadott lakások esetében közjegyzői okiratba kell foglalni, melynek költsége a bérbeadót terheli.

6. § ^[28] (1) Szociális alapon bérbe adható önkormányzati bérlakásnak minősül

• a) a 2. melléklet szerinti bérlakás
• b)^{[29] [30]} a 3. melléklet szerinti olyan költségelvű bérlakás, melyet a JVV NZrt. javaslatára – tekintettel annak leromlott vagy elavult állapotára – a HJKB a felújítás vagy korszerűsítés elvégzéséig szociálisan bérbeadhatónak minősített.

^[29]

(2)^{[31] [32]} A polgármester a megüresedő bérlakások bérbeadására pályázatot ír ki a jászberényi állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, települési szintű lakóhellyel rendelkező, vagy jászberényi székhelyű munkáltatónál legalább három éve foglalkoztatott szociálisan rászoruló személyek, családok részére.

(3)^[33] A szociális rászorultság alapján bérbe adható önkormányzati lakásra való jogosultságot a pályázó és a vele közös háztartásban együttlakó és költöző személyek jövedelmi és vagyoni viszonyainak, valamint szociális helyzetének vizsgálata alapján, a HJKB állapítja meg az 5. mellékletben szereplő pontrendszer alapján.

(4)^{[34] [35] [36]} Jövedelmi viszonyai szerint az a pályázó tekinthető rászorulónak, akinek esetében a vele együtt költöző személyeket számítva az egy főre jutó nettó átlagjövedelem nem haladja meg a mindenkori minimálbér nettó összegének 80%-át, egyedülálló esetében 110%-át.

(5)^[37] Az egy főre jutó átlagjövedelem számításánál a pályázat benyújtását megelőző hat hónapra vonatkozó nettó jövedelmet kell alapul venni, beleértve az együttköltöző személyek pályázat benyújtását megelőző hat hónapra vonatkozó jövedelmét is.

(6) A szociális helyzet alapján – az egy főre jutó jövedelemtől függetlenül – nem adható bérlakás annak, aki a vele együtt költöző személyeket is figyelembe véve

• a) a pályázat benyújtásakor és az azt megelőző 3 éven belül beköltözhető lakástulajdonnal, üdülővel, beépíthető lakótelekkel, vagy üdülőtelekkel, rendelkezik, vagy rendelkezett, és annak jelzálogjog által biztosított terhekkel csökkentett értéke meghaladja, illetve meghaladta a mindenkori nyugdíjminimum ötvenszeresét,
• b) a szokásos használati és lakásberendezési tárgyakon túl a nyugdíjminimum hetvenszeresét meghaladó forgalomképes vagyontárggyal rendelkezik, kivéve a mozgássérült gépkocsi tulajdonát és a kereső tevékenységet biztosító munkaeszközöket,
• c) bérlakás bérleti jogáról a pályázat benyújtását megelőző 10 éven belül mondott le pénzbeli térítés ellenében vagy hozzátartozója javára, tekintet nélkül arra, hogy ki volt a bérbeadó,
• d)^[38] a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül az önkormányzati bérlakásra fennálló bérleti jogviszonya alatt a bérlakással kapcsolatban három hónapot meghaladó hátralékot halmozott fel és bérleti jogviszonya ez okból került megszüntetésre, vagy bérleti jogviszonya ez okból nem került meghosszabbításra,
• e)^[38] a pályázat benyújtásakor önkormányzati bérlakásban lakik és azzal kapcsolatban hátraléka van,
• f)^[38] a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül az önkormányzati bérlakásra beadott pályázatában megtévesztő, félrevezető adatokat közölt.

^[38]

(7)^{[39] [40]} Az a pályázó, akinek esetében a vele együtt költöző személyeket is számítva az egy főre jutó nettó átlagjövedelem nem haladja meg a mindenkori minimálbér nettó összegének 35%-át, egyedülálló esetében a 60%-át, csak a 2. melléklet szerinti I-es számú kategóriába sorolt szociális alapon bérbeadható önkormányzati bérlakás vonatkozásában nyújthat be érvényes pályázatot.

7. § (1) A pályázati felhívást az önkormányzat lapjában és az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján az önkormányzat hivatalos lapjában történő megjelenést követő 15 napra ki kell függeszteni.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

• a) a meghirdetett lakás pontos címét - település, utca, házszám, lépcsőház, emelet, ajtószám,
• b) műszaki jellemzőit - szobaszám, alapterület, komfortfokozat, fűtési mód,
• c)^[41] a bérleti szerződés időtartamát, megkötésének módját,
• d)^[41] a lakbér összegét, a külön szolgáltatási díjakat,
• e)^[41] a lakbérkedvezményekre vonatkozó tájékoztatást,
• f)^[41] a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését és várható költségeit,
• g)^[41] a pályázni jogosultak körét,
• h)^[41] a pályázati ajánlat benyújtásának határidejét, helyét és módját.

^[41]

(3) A pályázati ajánlat benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és a pályázati ajánlat benyújtására megállapított időpont között legalább 15 nap különbség legyen.

8. § ^{[42] [43]}

(1) A pályázati ajánlatot zárt borítékban, írásban kell benyújtani a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon, amelyhez csatolni kell az egy főre jutó átlagjövedelem megállapításához szükséges igazolásokat.

(2) A pályázati ajánlat benyújtására rendelkezésre álló határidő leteltét követő 8 napon belül hiánypótlási eljárás lefolytatására egyszeri alkalommal van lehetőség, abban az esetben, amennyiben a Polgármesteri Hivatal pályázat bontására kijelölt köztisztviselői megállapítják, hogy a pályázati anyag hiányosan került kitöltésre, vagy a kötelezően előírt mellékletek hiányosan kerültek csatolásra.

(3)^[44] A hiánypótlás benyújtására rendelkezésre álló határidő lejártát követő rendes HJKB ülés napirendjei között szerepelnie kell a pályázati ajánlatok értékelésének.

(4) Érvénytelen az ajánlat, ha

• a) azt a benyújtására meghatározott határidő után nyújtották be,
• b) az nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek,
• c) az hiányos, mert adatokat nem közöl, a szociális rászorultság nem állapítható meg, a pályázó nem csatolta az előírt mellékleteket, vagy a pályázati ajánlat nem tartalmazza a szükséges nyilatkozatokat, aláírásokat,
• d) a pályázó a becsatolt jövedelemigazolások alapján folyamatos hat havi jövedelemmel nem rendelkezik
• e) a közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak.

(5)^[45] A zárt borítékban beérkezett pályázatokat a jegyző által kijelölt 2 köztisztviselő bontja fel a benyújtásra rendelkezésre álló határidő leteltét követő 5 napon belül, és indokolt esetben a jegyző hozzájárulásával környezettanulmány készítését rendelhetik el. A HJKB bármely pályázónál végeztethet környezettanulmányt.

(6)^[46] A HJKB környezettanulmány végzésének elrendelése esetén a tanulmány elkészítését követő 15 napon belüli ülésén dönt a bérlő vagy bérlők személyének kiválasztásáról. A pályázók besorolásánál az 5. mellékletben foglalt pontrendszer, valamint a környezettanulmány során szerzett tapasztalatok, adatok az irányadóak.

(7)^[47] A HJKB, amennyiben erre lehetősége van, a bérlőt, vagy bérlőket kiválasztó döntése során köteles legalább 1. és 2. helyezettet hirdetni. A HJKB döntése alapján a pályázat nyertesének nevét a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 15 napra ki kell függeszteni.

(8)^[48] A döntéssel kapcsolatban a kifüggesztés ideje alatt a jegyzőnél lehet észrevételt írásban benyújtani. Az észrevételeket a Polgármesteri Hivatal soron kívül kivizsgálja, s ennek eredményéről a jegyzőt, valamint a HJKB tagjait tájékoztatja.

(9)^[49] Ha az észrevétel alapos, a HJKB döntését felülvizsgálja. A HJKB a felülvizsgálat eredményétől függően döntését módosíthatja, vagy visszavonhatja. Módosításnak, visszavonásnak akkor van helye, ha a javaslatban szereplő pályázóról kiderül, hogy nem jogosult bérlakásra, vagy pályázatában megtévesztő, félrevezető adatokat közölt.

(10)^[50] Ha a HJKB bérlőt, vagy bérlőket kiválasztó döntésére észrevétel nem érkezik, a bérlővel a bérleti szerződés a kifüggesztést követő 16. naptól számított 10 munkanapon belül kerül megkötésre.

(11) Ha a meghirdetett lakásra érvényes pályázati ajánlat nem érkezik, a soron következő pályázati felhívás alkalmával kell a lakást ismételten meghirdetni.

9. § (1) A szociális helyzet alapján megkötött bérleti szerződés legfeljebb 5 évre megállapított határozott időre szólhat. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező bérlő lakáscseréjére.

(2) A bérlő a határozott idő lejártát megelőző 60 napig kérheti lakása további szociális alapon történő bérbeadását.

(3) Aki a (2) bekezdés alapján kéri bérleti szerződésének meghosszabbítását a határozott idő lejártát megelőző 30. napon belül meg kell állapítania a Polgármesteri Hivatalnak, hogy a bérlő a jövedelmi, vagyoni helyzete alapján változatlanul rászorulónak minősül-e.

(4)^{[51] [52] [53]} Szociális rászorultság változatlan fennállása esetén a lakásbérleti szerződést a bérlő kérelmére és a JVV NZrt. egyetértése valamint a (2)-(3) bekezdésekben szereplő feltételek fennállása esetén a HJKB döntése alapján további minimum 1, legfeljebb 3 évi időtartamra lehet újra megkötni, amennyiben

• a) a bérlő nem rendelkezik lakbér és közüzemi díj hátralékkal és
• b) bérleti jogviszonya keletkezése óta egyszer sem volt 3 havit elérő, vagy azt meghaladó mértékű lakbérhátraléka, vagy a 19/A. § szerinti adósságrendezésről szóló megállapodást kötött és teljesítette a számára abban előírtakat.

(5)^{[54] [55] [56] [57]} Ha a bérbeadó a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályának közreműködésével azt állapítja meg, hogy a bérlő szociális rászorultsága megszűnt, de lakás hiányában a bérlőnek nincs hová költöznie, úgy a bérlővel – kérésére, melyet a határozott idejű lakásbérleti szerződés lejártát megelőző 15. munkanapig be kell nyújtania bérbeadónak – a HJKB döntése alapján – 50 %-kal magasabb bérleti díj állapítandó meg 1 év időtartamra, mely időtartam különös méltánylást érdemlő esetben alkalmanként 1 éves időtartammal meghosszabbítható, amennyiben a bérlőnek nincs lakbér- és közüzemi díj tartozása. Ezt a bérleti szerződést a határozott idejű lakásbérleti szerződés lejárata utolsó napjáig meg kell kötnie szerződő feleknek.

(6)^[58] A bérlőnek a lakásbérleti szerződés időtartamának meghosszabbítására irányuló kérelme csak akkor teljesíthető, ha maradéktalanul eleget tett lakbér- és közüzemi díjfizetési kötelezettségeinek.

(7) Amennyiben a bérlő a bérleti szerződés lejártáig nem kéri a bérleti jogviszony folytatását, illetve (2)-(5) bekezdés szerinti kérelme elutasításra kerül a szerződés lejáratának napján bérleti jogviszonya megszűnik.

(8) Bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlőnek a bérlakásból a vele együtt lakó személyekkel együtt ki kell költöznie, azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az üzemeltetőnek át kell adnia. Ennek elmulasztása esetén jogcím nélküli lakáshasználóvá válik, és a jogcím nélküli lakáshasználattal érintett időszakra vonatkozóan használati díjfizetési kötelezettség terheli.

10. § (1) A közérdekű célból, szakember biztosítása érdekében bérbe adható lakások köre megegyezik a költségelvű lakásbérleti díj megfizetése mellett bérbe adható lakások körével.

(2) Jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetüktől függetlenül – 3 tagú bíráló munkacsoport javaslata alapján – a polgármester dönt arról, hogy meghatározott időre a közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, valamint munkaviszonyának fennállása alatt, de legfeljebb 10 év időtartamra lakásbérleti szerződést kell kötni

• a)^[59] az önkormányzat által ellátott feladatok ellátása érdekében foglalkoztatott felsőfokú végzettségű, vagy
• b)^[59] a város gazdasági életében fontos szerepet játszó gazdálkodó szervezeteknél, vagy más közérdekű feladat ellátása érdekében foglalkoztatott –felsőfokú végzettségű szakemberekkel.

^[59]

(3) A munkacsoport tagjait a polgármester kéri fel a Képviselő-testület a Jászberényi Gazdasági Tanács, a Jászsági Menedzser Klub tagjai, a Szent Erzsébet Kórház, Jászberényi Rendőrkapitányság vezetői és egyéb érintett szervezetek vezetői közül.

(4)^[60] A lakásbérleti szerződést, az elhelyezést szerv vagy szervezet által megnevezett személlyel kell megkötni. A szerződés időtartamát, az elhelyezést kérő szerv kérelmében foglaltak figyelembevételével a polgármester határozza meg. A bérlő kérelmére a feltételek további fennállása esetében a polgármester a bérleti szerződést alkalmanként legfeljebb 3 évvel meghosszabbíthatja, amennyiben a bérlőnek nincs lakbér- vagy közüzemi díj tartozása. A bérlet időtartama ebben az esetben sem haladhatja meg az (2) bekezdésben meghatározott maximális időkorlátot.

(5)^[61] A közérdekű célból bérbe adott lakások bérleti díja az 1. mellékletben megjelölt költségalapú négyzetméterenkénti díj alapterülettel szorzott összege.

(6)^[62] Ha a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony, vagy munkaviszony nyugdíjazás miatt szűnik meg, a bérleti jogviszony a (3) bekezdésben meghatározott munkacsoport javaslata alapján a polgármester döntésével legfeljebb egyszeri alkalommal 2 éves időtartamra meghosszabbítható. A bérlet időtartama ebben az esetben sem haladhatja meg az (2) bekezdésben meghatározott maximális időkorlátot.

(7) A (2) bekezdés a-b) pontjától eltérni csak a bíráló munkacsoport javaslata alapján lehet.

10/A. § (1) Jászberény Város közigazgatási területére kiterjedően kihirdetett veszélyhelyzet esetében a veszélyhelyzet elhárításában, a védekezésben közreműködő, közfeladatot ellátó átlátható szervezet részére, kérelmére a veszélyhelyzet fennállásának idejére a Képviselő-testület döntésével adható bérbe lakás.

(2) A lakás használatának jogát a bérlő szervezet a védekezéssel összefüggő munkakörben foglalkoztatott, vagy az általa biztosított közfeladat ellátása érdekében a hozzá átirányított, kirendelt szakemberek részére a bérbeadó hozzájárulása nélkül, utólagos tájékoztatása mellett átengedheti.

11. § ^[64] (1) A 4. mellékletében szereplő lakásokra jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére bérlőkijelölési jog biztosítható, mely legfeljebb háromszori alkalomra szólhat.

(2) A bérlőkijelölési jog biztosítása térítés ellenében, vagy térítésmentesen önkormányzati érdekből történhet.

(3) A pénzbeli térítés mértéke évi 100.000,-Ft/lakás, mely összeg minden évben 5000 Ft-tal emelkedik.

(4) A bérlőkijelölési jog biztosításáról kizárólag a Képviselő-testület dönthet.

(5) A bérlőkijelölési jog biztosítása – alkalmanként – 3-10 év időtartamra történhet.

(6) A bérlőkijelölési jog megváltása esetén a bérlőkijelölésre jogosult jelöli meg a bérlő személyét, akivel a polgármester a bérleti szerződést köteles megkötni a rendelet előírásainak megfelelően.

(7) Bérbeadó a felmondás jogát bérlőkijelölési jog esetén e jog jogosultjának kezdeményezése alapján, vagy – a jogosult egyidejű írásbeli értesítése mellett – önállóan is gyakorolhatja. Vétkes bérlői magatartásra alapított bérbeadói felmondás esetén a Képviselő-testület határozatában kimondhatja, hogy a bérlő kijelölési jog jogosultjának e jogát visszavonja. A bérlő által már megfizetett pénzbeli térítéssel az önkormányzat ez esetben elszámolni tartozik, a visszatérítendő összeg terhére azonban – biztosíték módjára – kielégítheti mindazon vagyoni kárigényét, amely felróható bérlői magatartással okozati összefüggésben keletkezett.

(8) A bérlő halála esetén a bérlőkijelölési joggal érintett lakás bérleti jogát a bérlőkijelölési jog jogosultja által meghatározott személy folytathatja.

(9) A bérbeadó lakás megüresedéséről és bérbe-adhatóságáról a jogosultat a megüresedéstől, illetve ha szükségessé vált, akkor a lakás rendbetételétől számított 5 munkanapon belül köteles értesíteni.

(10) Ha a bérlő kijelölésére megállapodás, vagy lakástörvény hatálybalépésekor jogszabály meghatározott szervezetet jogosít fel, a jogosult köteles a lakás bérbe-adhatóságáról szóló értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül közölni a bérbeadóval a bérlő személyét, a bérleti szerződés időtartamát és egyéb a rendelet szabályainak megfelelő feltételeit.

(11) Ha a bérlőkijelölési jog jogosultja – ide nem értve a térítésmentesen átadott bérlőkijelölési jog jogosultját – a (10) bekezdésben megjelölt határidőben az adatokat nem közli bérbeadóval, vagy az általa közölt adatok alapján a bérleti szerződés nem köthető meg, vagy nem gondoskodik a lakás bérlőjének kijelöléséről és a lakás üresen marad, az elmaradt bérleti díjat és a lakás fenntartásával járó valamennyi költséget köteles megfizetni.

(12) Egyszeres bérlőkijelölési jog esetén, ha a jogosult a bérlő kijelölésének jogával már élt, többé azt már nem gyakorolhatja.

(13) A bérlőkijelölési jog jogosultja, mint munkáltató a bérlői kötelezettségek teljesítésére vonatkozóan – a bérlő nem teljesítése esetén – készfizető kezességet vállal.

(14) Az (1) bekezdésben nevesített bérlőkijelölési joggal rendelkezőket a 4. melléklet tartalmazza.

12. § ^[65] (1) A költségelvű lakbérű megüresedő lakásokat a 3. melléklet I. Kategória táblázata tartalmazza. A költségelvű lakbérű lakásokra a polgármester a bérlakások megüresedésétől számított 15 munkanapon belül pályázatot ír ki a megüresedett lakások költségalapon meghatározott bérbeadására.

(2) A pályázati felhívást az önkormányzat lapjában és a városi honlapon kell közzétenni és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján az önkormányzat hivatalos lapjában történő megjelenést követő 15 napra kell kifüggeszteni.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

• a) a meghirdetett lakás pontos címét – település, utca, házszám, lépcsőház, emelet, ajtószám,
• b) műszaki jellemzőit – szobaszám, alapterület, komfortfokozat, fűtési módja,
• c) a bérleti szerződés időtartamát,
• d) a lakbér összegét, a külön szolgáltatási díjakat,
• e) a pályázni jogosultak körét,
• f) a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését és várható költségeit,
• g)^[66] hogy érvényesen az pályázhat, aki vállalja 2 havi, a pályázati kiírásban feltüntetett bérleti díjnak megfelelő összegű biztosíték egyösszegű megfizetését, mely összeg a szerződés lejáratának napján visszafizetésre kerül,
• h)^[67] tájékoztatást arról, hogy a pályázatot az nyeri, aki a pályázati kiírásban feltüntetett bérleti díj helyett a legmagasabb havi bérleti díj megfizetését vállalja, illetve azonos bérleti díj vállalása esetén, akinél az egy főre eső jövedelem a legmagasabb,
• i)^[67] a bérleti jogviszony idejét, amely maximum 5 év lehet,
• j)^{[68] [69]} tájékoztatás arról, hogy érvényesen azok nyújthatnak be pályázatot, akikre nézve az alábbi feltételek közül legalább az egyik teljesül: Jászberény közigazgatási területén
  • ja)^[68] 2 éve lakóhellyel rendelkeznek
  • jb)^[68] 2 éves munkaviszonnyal rendelkeznek,
  • jc)^[68] olyan fiatal házaspárok vagy élettársi kapcsolatban élők, akik közül legalább az egyik kérelmező a 40. életévét nem töltötte be,
• k)^[68] tájékoztatást arról, hogy a szerződésben meghatározott határidő elteltével minden elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni a lakást a vele ott élőkkel együtt,
• l)^[68] a pályázat benyújtásának határidejét, helyét és módját,
• m)^[70] tájékoztatás arról, hogy a pályázat benyújtását megelőző 6 hónap jövedelmét – beleértve az együtt költözők jövedelmét is – jövedelemigazolással igazolni szükséges.

^[70]

(4) A pályázati ajánlat benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlat benyújtására megállapított időpont között legalább 15 napnak el kell telnie.

(5) A pályázati ajánlatot zárt borítékban, írásban kell benyújtani a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon, amelyhez csatolni kell az egy főre jutó jövedelem megállapításához szükséges igazolásokat.

(6) A pályázatok bontása és a pályázatok értékelése a pályázati határidő lejártát követő munkanapon történik, a polgármesteri hivatal hivatalos helyiségében a jegyző által kijelölt 2 köztisztviselő – egy fő jegyzőkönyvvezető és egy fő ügyintéző – együttes jelenlétében, A pályázatok bontásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet minden jelenlévőnek alá kell írnia.

(6a)^[71] A pályázati ajánlat benyújtására rendelkezésre álló határidő leteltét követő 8 napon belül hiánypótlási eljárás lefolytatására egyszeri alkalommal van lehetőség, abban az esetben, amennyiben a Polgármesteri Hivatal pályázat bontására kijelölt köztisztviselői megállapítják, hogy a pályázati anyag hiányosan került kitöltésre, vagy a kötelezően előírt mellékletek hiányosan kerültek csatolásra.

(7) Érvénytelen az ajánlat, ha

• a) azt a benyújtására meghatározott határidő után nyújtották be,
• b) az nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek,
• c) hiányos – adatokat nem közöl, a pályázó nem csatolta az előírt mellékleteket, vagy a pályázat nem tartalmazza a szükséges nyilatkozatokat, aláírásokat,
• d) a közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak.

(8)^[72] A pályázatok elbírálása során előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki a pályázati kiírásban feltüntetett bérleti díj helyett a legmagasabb havi bérleti díj megfizetését vállalja, illetve azonos bérleti díj vállalása esetén, akinél az egy főre eső jövedelem a legmagasabb.

(9)^[73] A jegyzőkönyvet felvevő köztisztviselőknek előterjesztést kell készítenie – a jegyzőkönyvet az előterjesztéshez mellékelni kell – a HJKB részére a bontást követő soron következő bizottsági ülésre, mely alapján a HJKB kiválasztja a bérlőt vagy bérlőket. A HJKB, amennyiben erre lehetősége van, a bérlőt bérlőket kiválasztó döntése során köteles legalább 1. és 2. helyezettet hirdetni.

(10)^{[74] [75]} Nem biztosítható lakás annak a pályázónak, akinél a bérleti díj rendszeres megfizetése nem látszik biztosítottnak, vagy akinél az együtt költöző személyek jövedelmét is beleértve a folyamatos 6 hónapra leigazolt jövedelmek alapján megállapított egy főre jutó nettó átlagjövedelem nem éri el a mindenkori minimálbér nettó összegének 45%-át.

(11)^{[76] [77] [78] [79] [80] [81]}A költségelvű lakásbérleti szerződést – a bérlő kérelmére és a JVV NZrt. javaslatára – a HJKB döntése alapján pályáztatás nélkül – legfeljebb egyszeri alkalommal 5 évre újra meg lehet kötni, amennyiben a bérlő nem rendelkezik lakbér és közüzemi díj hátralékkal.

(12)^{[82] [83]} A korábban szociális alapon bérbeadott lakás esetén, a szociális rászorultság megszűnése okán megkötött költségelvű lakásbérleti szerződést a bérlő kérelmére és a JVV NZrt. javaslatára – a HJKB döntése alapján pályáztatás nélkül – minimum 1, legfeljebb 3 évi időtartamra újra meg lehet kötni, amennyiben a bérlő nem rendelkezik lakbér és közüzemi díj hátralékkal.

(13)^[84] Ha a meghirdetett lakásra érvényes pályázati ajánlat nem érkezik, a Polgármester dönt a meghirdetett lakás költségalapon meghatározott ismételt bérbeadásáról.

12/A. § ^[85] (1) A költségelvű lakbérű önkormányzati lakások kategórián belül a felújítandó önkormányzati lakásokat a 3. melléklet II. Kategória táblázata tartalmazza. A felújítandó lakásokra a polgármester pályázatot ír ki.

(2) A pályázati felhívást az önkormányzat lapjában és a városi honlapon kell közzétenni és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján az önkormányzat hivatalos lapjában történő megjelenést követő 15 napra kell kifüggeszteni.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

• a) a meghirdetett lakás pontos címét – település, utca, házszám, lépcsőház, emelet, ajtószám,
• b) műszaki jellemzőit – szobaszám, alapterület, komfortfokozat, fűtési módja,
• c) a bérleti szerződés időtartamát,
• d) a lakbér összegét, a külön szolgáltatási díjakat,
• e) a pályázni jogosultak körét,
• f) a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését,
• g)^[86] hogy érvényesen az pályázhat, aki vállalja 2 havi, a pályázati kiírásban feltüntetett lakbérnek megfelelő összegű biztosíték egyösszegű megfizetését, mely összeg a szerződés lejártának napján visszafizetésre kerül,
• h)^[87] tájékoztatás arról, hogy a pályázatot az nyeri, aki az Önkormányzat érdekeit szem előtt tartva az összességében legkedvezőbb – különös tekintettel az elvégzendő munkák tekintetében benyújtott árazott költségvetés tartalmára, illetve a pályázatában vállalt legmagasabb bérleti díjra – pályázati ajánlatot nyújtja be,
• i)^[87] a bérleti jogviszony idejét, amely maximum 5 év lehet,
• j)^[87] tájékoztatást arról, hogy a szerződésben meghatározott határidő elteltével minden elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni a lakást a vele ott élőkkel együtt,
• k)^[87] a pályázat benyújtásának határidejét, helyét és módját
• l)^[87] tájékoztatást arról, hogy az illetékes bizottság érvényesen benyújtott pályázatok beérkezése esetén is eredménytelenné nyilváníthatja a pályázatot.

^[87]

(4) A pályázati ajánlat benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlat benyújtására megállapított időpont között legalább 15 napnak el kell telnie.

(5) A pályázati ajánlatot zárt borítékban, írásban kell benyújtani a 9. melléklet szerinti formanyomtatványon, amelyhez csatolni kell az egy főre jutó jövedelem megállapításához szükséges igazolásokat.

(6)^[88] A pályázatok bontása a pályázati határidő lejártát követő munkanapon történik a polgármesteri hivatal hivatalos helyiségében a jegyző által kijelölt 2 köztisztviselő – egy fő jegyzőkönyvvezető és egy fő ügyintéző – együttes jelenlétében. A pályázatok bontásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet minden jelenlévőnek alá kell írnia. A pályázatok bontását követően a benyújtott pályázat műszaki tartalmát a JVV NZrt. véleményezi és írásbeli javaslatot tesz a legkedvezőbb műszaki tartalmú pályázat tekintetében.

(7) Érvénytelen az ajánlat, ha

• a) azt a benyújtására meghatározott határidő után nyújtották be,
• b) az nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek,
• c) hiányos – adatokat nem közöl, a pályázó nem csatolta az előírt mellékleteket, vagy a pályázat nem tartalmazza a szükséges nyilatkozatokat, aláírásokat,
• d) a közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak.

(8)^[89] A jegyzőkönyvet felvevő köztisztviselőknek előterjesztést kell készítenie – a jegyzőkönyvet az előterjesztéshez mellékelni kell – a HJKB részére, mely alapján a HJKB kiválasztja a bérlőt vagy bérlőket. A HJKB, amennyiben erre lehetősége van, a bérlőt bérlőket kiválasztó döntése során köteles legalább 1. és 2. helyezettet hirdetni.

(9)^[90] Nem biztosítható lakás annak a pályázónak, akinél a bérleti díj rendszeres megfizetése nem látszik biztosítottnak, vagy akinek az együtt költöző személyek jövedelmét is beleértve a folyamatos 6 hónapra leigazolt jövedelmek alapján megállapított egy főre jutó nettó átlagjövedelem a családban nem éri el a mindenkori minimálbér nettó összegének 45%-át.

(9a)^[91] A pályázatok elbírálása során előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki az Önkormányzat érdekeit szem előtt tartva az összességében legkedvezőbb – különös tekintettel az elvégzendő munkák tekintetében benyújtott árazott költségvetés tartalmára, illetve a pályázatában vállalt legmagasabb bérleti díjra – pályázati ajánlatot nyújtja be.

(10)^[92] Jelen szakasz tekintetében a rendelet 12. § (11) és (13) bekezdése alkalmazandó.

13. § ^[93] (1) Ha a házassági bontóperben meghozott jogerős bírói ítélet alapján a volt házastárs saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül az önkormányzati lakás elhagyására köteles, elhelyezésre tarthat igényt.

(2)^{[94] [95] [96]} A HJKB az elhelyezés során a volt házastárs részére – jogerős bírósági ítélet alapján – legfeljebb egy szobás másik önkormányzati lakást biztosíthat, amely a legszükségesebb bútorzatának és felszerelési tárgyainak elhelyezésére alkalmas.

(3)^{[97] [98]} A bérleti szerződést bérlő kérelmére a HJKB döntése alapján pályáztatás nélkül egyszeri alkalommal legfeljebb 3 évre újra meg lehet kötni, amennyiben a bérlő nem rendelkezik lakbér és közüzemi díj hátralékkal.”

13/A. § ^[99] (1) Különös méltánylást érdemlő helyzetben, a HJKB döntése alapján pályázati eljárás nélkül bérleti szerződés köthető öregségi nyugdíjban, rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesülő, vagy fogyatékkal élő igénylővel legfeljebb 5 éves időtartamra amennyiben a rászoruló igénylő lakhatását másképp megoldani nem tudja és megfelel a 6. § (3) – (6) bekezdéseiben foglalt feltételeknek.

(2) A bérlő a határozott idő lejártát megelőző 60 napig kérheti bérleti szerződése meghosszabbítását.

(3) Aki a (2) bekezdés alapján kéri bérleti szerződésének meghosszabbítását a határozott idő lejártát megelőző 30. napon belül meg kell állapítania a Polgármesteri Hivatalnak, hogy a bérlő a jövedelmi, vagyoni, egészségügyi helyzete alapján változatlanul rászorulónak minősül-e.

(4)^{[100] [101]} Szociális rászorultság változatlan fennállása esetén a lakásbérleti szerződést a bérlő kérelmére és a JVV NZrt. egyetérése valamint a (1)-(3) bekezdésekben szereplő feltételek fennállása esetén a HJKB döntésével legfeljebb 5 év időtartamra újra meg lehet kötni, amennyibe a bérlő nem rendelkezik lakbér és közüzemi díj hátralékkal.

13/B. § ^[102] (1) ^[103] A rendkívüli szociális krízishelyzetbe került Jászberényben lakó- vagy tartózkodási hellyel, települési szintű lakóhellyel rendelkező igénylő – amennyiben lakhatását másképp megoldani nem tudja és megfelel a 6. § (4) – (6) bekezdéseiben foglalt feltételeknek – elhelyezése iránt kérelemmel fordulhat a polgármesterhez.

(2) A kérelemről és a lakásbérleti szerződés megkötéséről – 3 tagú bíráló munkacsoport javaslata alapján – a polgármester dönt. A lakásbérleti szerződés a rendkívüli szociális krízishelyzet fennállásáig, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra köthető meg.

(3) A munkacsoport tagjait a polgármester kéri fel a Képviselő-testület és a Polgármesteri Hivatal munkatársai közül.

(4) A lakásbérleti szerződés időtartamát a polgármester határozza meg.

(5) A rendkívüli szociális krízishelyzet alapján bérbe adott lakások bérleti díja az 1. mellékletben 1. pontjában meghatározott díj alapterülettel szorzott összege.

(6) A bérleti szerződés rendkívüli szociális krízishelyzet fennállása esetén a polgármester egyedi döntése alapján legfeljebb 3 esetben alkalmanként 6 hónapos időtartamra meghosszabbítható.

(7)^[104] A (6) bekezdésben foglalt 3 esetben történő hosszabbítási lehetőség kimerítését követően a polgármester javaslata alapján a rendelet 9. § (4) bekezdése alkalmazható.

(8)^{[105] [106] [107] [108]} Amennyiben a kérelmező az (1) bekezdésben írt feltételeknek nem felel meg, különös méltánylást érdemlő esetben elhelyezése iránt egy alkalommal kérelemmel fordulhat a polgármesterhez, aki 3 tagú bíráló munkacsoport – társadalmi megbízatású alpolgármester, HJKB elnöke és Aljegyzői Osztály vezetője – javaslata alapján dönt. A kérelem benyújtásának előfeltétele, hogy a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül önkormányzati bérlakás tekintetében fennállt bérleti jogviszonya tekintetében hátralékkal nem rendelkezik. A lakásbérleti szerződés a rendkívüli szociális krízishelyzet fennállásáig, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra köthető meg. A kérelem elbírálására egyebekben a 13/B. § (4)-(7) bekezdéseit kell alkalmazni.

13/C. § (1) Az a szociális intézményből elbocsátott személy, aki a lakásbérleti jogviszonyáról az intézménybe utaláskor pénzbeli térítés nélkül mondott le, a lemondással érintett lakással megegyező bérbeadási jogcímen, ahhoz hasonló adottságú lakás bérleti jogára jogosult. Amennyiben ilyen lakást a bérbeadó átmenetileg felajánlani nem tud, úgy a szociális intézményből elbocsátott személy átmeneti lakásra jogosult.

(2) Az a szociális intézményből elbocsátott személy, aki a lakásbérleti jogviszonyáról az intézménybe utaláskor pénzbeli térítés ellenében mondott le, a jelen rendelet szabályai szerint juthat lakás bérleti jogához. Ebben az esetben a 6. § (6) bekezdés c) pontja nem alkalmazható.

14. § ^[110] (1) A bérbeadónak az önkormányzati lakás elcseréléséhez való hozzájárulása a lakástörvény alapján történhet.

(2)^{[111] [112] [113]} A JVV NZrt. javaslatára a HJKB döntésével, üresen álló önkormányzati lakás pályázati eljárás mellőzésével való bérbeadása történhet bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő kérelmére – közös megegyezéssel – legfeljebb a jogviszonyából hátralévő időtartamra történő új jogviszony létesítésével és a fennálló jogviszonya egyidejű megszüntetésével.

15. § (1) Szociális helyzet figyelembevételével legfeljebb az alábbi szobaszámú lakás adható bérbe:

16. § ^[114] (1) A bérbeadó írásbeli értesítésének kézhezvételét követő 15 napon belül a kijelölt bérlő köteles a bérbeadóval szerződést kötni.

(2) Ha a kijelölt bérlő mulasztása miatt a bérleti szerződés nem jön létre, a bérbeadó szerződéskötési kötelezettsége megszűnik. A bérbeadó erről a kijelölt bérlőt értesíti.

(3) Ha a bérlő a szerződésben megjelölt időpontban a lakást nem veszi birtokba, az a bérleti szerződéstől való elállásnak minősül. Ebben az esetben a bérbeadó a lakásra – a közérdekű elhelyezés, valamint bérlőkijelölési jog alapján biztosított lakást kivéve – más személlyel – a pályázat soron következő helyezettjével – köthet szerződést.

(4) A bérlő a lakbért a bérleti szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni. Ha a felek a lakbérfizetés időpontjában másként nem állapodtak meg, a bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni.

(5) Bérlő a bérleti szerződésben meghatározott idő elteltével – minden elhelyezési igény nélkül, a vele ott élőkkel együtt – köteles a lakást elhagyni, és a lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó birtokába visszaadni.

(6)^[115] A bérbe adott önkormányzati lakásba - a 10/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetet kivéve - a bérlő, házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, valamint szülője személyén kívül más személyt, csak a bérbeadó kifejezett írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. Amennyiben bérlő fenti rendelkezést megszegi, úgy ez a bérbeadó oldalán megalapozza a lakásbérleti szerződés rendkívüli felmondására vonatkozó jog gyakorlását.

(7) Bérlő a bérleti jogot nem ruházhatja át vagy terhelheti meg, így különösen nem cserélheti el – kivéve a 14. §-ban leírtakat, albérletbe nem adhatja.

(8)^{[116] [117] [118] [119]} A bérbeadót 15 napos felmondási idő illeti meg; ha bérlő a lakást fentiek ellenére albérletbe adja vagy a bérleti joggal egyébként a rendelet rendelkezéseibe ütköző módon rendelkezik; vagy 3 havi vagy ezt meghaladó mértékű bérleti, vagy közüzemi díj tartozását a JVV NZrt. írásbeli felszólítása ellenére sem rendezi és nem vesz részt a 19/A. § szerinti adósságrendezési eljárásban.

(9) A bérlő halála esetén a bérlőkijelölési joggal érintett lakásra vonatkozó bérleti jogviszonyt – az elhunyt bérlő egyetemleges jogutódaként – a bérleti jog jogosultja által meghatározott személy folytathatja.

(10)^[120] A bérbeadás további feltétele - a 10/A. § (1) bekezdésében meghatározott bérbeadás kivételével -, hogy bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt életvitelszerűen a lakásban lakjon. Bérlő a lakásból történő 2 hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban bejelenteni bérbeadó részére. A bérlő által bejelentett, méltányolható okból – különösen egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő – bekövetkezett távolléte alatt, a bérleti jogviszonyt a bérlői távollétre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést akkor sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okokból mulasztotta el, és erről a bérbeadót felhívásra, írásban tájékoztatja.

(11) Amennyiben a bérlő vagy a vele együtt költöző lakástulajdont szerez, úgy köteles azt 30 napon belül bejelenteni, a bejelentést követő legkésőbb 60. napon a lakásbérleti szerződés megszűnik. Amennyiben a lakást nem hagyja el úgy használati díjat köteles fizetni.

(12)^[121] A szociális helyzet vagy rendkívüli szociális krízishelyzet alapján megkötött bérleti szerződésben –amennyiben a bérlő és vele közös háztartásban élő személy valamelyike időskorúak járadékában, aktív korúak ellátásában, lakásfenntartási támogatásban, ápolási díjban, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül, nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, aki saját háztartásban neveli a gondozásába helyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyereket - rögzíteni kell, hogy a bérlő szociális helyzetére való tekintettel a közüzemi szolgáltatóknál villany és/vagy gáz szolgáltatás esetén előre fizetős mérőórát köteles igényelni, amennyiben a bérbe vett ingatlanra nincs ilyen mérőóra felszerelve és a helyi illetékes közüzemi szolgáltató előre fizetős mérőóra felszerelését lehetővé teszi. A bérlő az előre fizetős mérő igénylését és a mérőóra felszereltetését a bérbeadónál igazolni köteles.

17. § A bérleti szerződésnek legalább az alábbiakat tartalmaznia kell:

• a) a bérlet jogviszony időtartamát,
• b) a lakás azonosító adatait – címe, helyiségek felsorolása, alapterülete, komfortfokozata,
• c) a lakás helyiségeinek felszereltségét, berendezéseit,
• d) a bérlő vagy bérlőtársak személyazonosító adatait,
• e) a bérlővel együtt költöző személyek számát, személyazonosító adatait,
• f)^{[122] [123]} ha a lakás rendeltetésszerű használatához szükséges berendezések helyreállítását a bérlő vállalja, és írásban megállapodik a JVV NZrt-vel az ezzel összefüggő költségek beszámításáról, akkor ennek a bérleti díjba történő beszámítási módját
• g)^[122] a lakbér összegét és esedékességének időpontját, illetve az évenkénti valorizáció tényét,
• h)^[122] a birtokbaadás időpontját,
• i)^[122] a felek által szükségesnek tartott egyéb kikötéseket,
• j)^[124] szociális bérlakás esetén rendelkezést arról, hogy a bérleti szerződés lejárta előtt a bérlő köteles jövedelmi és vagyoni helyzetét igazoló okmányokat a Polgármesteri Hivatal illetékes osztálya rendelkezésére bocsátani, valamint a figyelmeztetést az ezzel összefüggő mulasztás jogkövetkezményeire,
• k)^[125] a 25. § (6) bekezdésében foglalt, bérlőt terhelő kötelezettségeket,
• l)^{[126] [127]} szociális rászorultság alapján létrejött bérleti jogviszony esetén a JVV NZrt. és a bérlő megállapodását, mely szerint a bérlő vállalja a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselését, melyeket a bérbeadó csak kivételesen méltányolható esetben vállal át.

^[126]

18. § (1) A lakbér az alábbi szolgáltatások ellenértékét tartalmazza:

• a) a lakás, a lakáshoz tartozó helyiségek, és a közös helyiségek és területek használata,
• b) a lakás és az épület felújítása, felújítási alap képzése,
• c) a bérleti szerződések keletkezésével, szüneteltetésével, megszűnésével összefüggő bérbeadói feladatok ellátása,az ingatlanok, a lakások nyilvántartása, a szervezési és adminisztratív feladatok ellátása,
• d) a lakbérek közlése és beszedése.

(2)^[128] A havi lakbérek mértékét az 1. melléklet tartalmazza. A lakbérek mértéke minden év március 31. napjáig a Képviselő-testület döntése alapján – legfeljebb KSH által közzétett infláció mértékével –emelhető.

(3)^{[129] [130]} A bérlő részére nyújtott külön szolgáltatásért a JVV NZrt-t külön díjazás – ide értendő a közös költség is – illeti meg, mely a lakbérrel együtt a bérleti szerződésben feltüntetett „összesen fizetendő díj” részét képezi. Minden, nem a bérbeadót terhelő üzemeltetési és egyéb kötelezettségek teljesítésére a lakásbérleti szerződés, társasházi közösség és az üzemeltető szervezet közötti külön megállapodás az irányadó.

(4) Külön szolgáltatásnak minősül különösen:

• a) a vízellátás és a csatornahasználat vagy a szennyvíz-elszállítás biztosítása,
• b) a központi fűtés és melegvíz-szolgáltatás,
• c) a szövetkezeti és társasházi lakások elfogadott, a lakások rendeltetésszerű használatával összefüggésben felmerült kiadások, a lakás m² -re vetített közös költsége, ide nem értve a felújítási alapot.

(5)^{[131] [132] [133]} A bérlő a közüzemi díjat a lakbérrel egy időben köteles megfizetni. Nem teljesítés esetén a jogkövetkezmények a lakbérfizetés elmaradásának jogkövetkezményeivel egyeznek meg. A bérlő köteles minden hónap 15. napjáig a közüzemi szolgáltatók felé fennálló aktuális folyószámla egyenlegét a JVV NZrt. részére igazolni.

(6) A lakbért a lakás teljes alapterületének figyelembevételével kell megállapítani.

(7)^[134] A lakbér közlése, beszedése valamint a kedvezményekről szóló tájékoztatás, továbbá a külön szolgáltatási díjak megállapítása és közlése a JVV NZrt. feladata.

19. § ^[135] (1) Lakbérkedvezmény adandó – a lakások szociális alapon történő bérbeadása kivételével – a következő esetekben:

• a) 5 % a 3. emeleti lakások és
• b) 10 % a 4. emelet vagy a feletti lakások esetén.

(2) Az (1) bekezdésben nevesített lakbérkedvezmény, akkor adandó amennyiben az épületben nincsen felvonó.

(3)^{[136] [137]} A közérdekből szakember biztosítás céljából bérbe adott lakások esetén, kérelemre a HJKB döntése alapján kedvezmény adható, melynek mértéke legalább 30 %, legfeljebb 50 %.

(4) Az (1) és a (3) bekezdésben szereplő kedvezmények együttesen nem alkalmazhatók.

(5)^[138] A 10/A. § (1) bekezdés alapján bérbe adott lakások esetén, kérelemre a Képviselő-testület döntése alapján bérleti díj kedvezmény adható, melynek mértéke a bérleti díj 100%-áig terjedhet. A Képviselő-testület dönthet a közüzemi költségek viselésének elengedéséről is.

19/A. § ^[139] (1) A háromhavi, vagy ezt meghaladó mértékű lakbérhátralékot felhalmozó bérlő kérelmére – a HJKB döntése alapján – adósságrendezési eljárásban jogosult részt venni.

(2) Az adósságrendezési eljárást csak az 5. § a), h) és i) pontjaiban foglaltak szerint megkötött bérleti szerződéssel rendelkező bérlő veheti igénybe.

(3) Az adósságrendezési eljárásban részt vevő bérlővel szemben a 16. § (8) bekezdése szerinti bérbeadói felmondási jog nem alkalmazható.

(4)^{[140] [141]} A bérlő kérelméről 15 napon belül a HJKB köteles döntést hozni. A HJKB a kérelemnek helyt adó döntésében felhatalmazza a JVV NZrt.-t, hogy a bérlővel legfeljebb 12 hónapra szóló adósságrendezési megállapodást kössön.

(5)^[142] A JVV NZrt. az adósságrendezésről szóló megállapodásban

• a) dönt a bérlő által lakbértartozásából visszafizetendő önrész mértékéről
• b) dönt az önrész legfeljebb 12 havi egyenlő nagyságú törlesztőrészleteiről
• c)^[143] meghatározza a HJKB által – a b) pont szerinti teljesítést követően – adható adósságrendezési kedvezmény mértékét, melynek maximális mértéke a lakbérhátralék 40 %-a.

^[143]

(6)^[144] Amennyiben a bérlő késedelem nélkül rendezte az adósságrendezésről szóló megállapodásban foglalt kötelezettségét a HJKB soron következő ülésén dönt az adható adósságrendezési kedvezmény odaítéléséről.

(7) A bérlő bérleti jogviszonya időtartama alatt 1 alkalommal jogosult adósságrendezési eljárásban részt venni.

(8)^[145] Amennyiben a bérlő az adósságrendezési eljárás során 30 napot meghaladó késedelembe esik lakbér, vagy adósságrendezésről szóló megállapodásba foglalt törlesztőrészlet fizetési kötelezettségével, az adósságrendezési eljárás megszűnik és a JVV NZrt. egy összegben köteles követelni a bérlő összes fennálló tartozását.

20. § (1) A lakásbérleti szerződés a lakástörvényben foglaltak szerint szűnik meg.

(2) A felmondásra alkalmazni kell a lakástörvényben foglaltakat.

(3) Ha a bérlő által a bérbeadó részére visszaszolgáltatott lakás nem alkalmas rendeltetésszerű használatra, a bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a szükséges munkákat, pótlást, cserét

• a) a bérlő új határidőre elvégzi, vagy
• b) a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözését követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti.

(5) Ha a bérlő a 6. § (3) bekezdése alapján rászoruló személynek minősül, akkor a költséget több – de legfeljebb 12 havi – részletben is megtérítheti. Ennek konkrét feltételeit a megállapodásban rögzíteni kell.

(6) Megállapodás hiányában a bérbeadó a lakás átadásának, illetve átvételének megkísérlését követően az általános elévülési időn belül bírói úton érvényesíti a bérlővel szembeni kártérítési igényét.

(7) A visszaadott lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha a lakás és a hozzá tartozó helyiségek, valamint udvara üres, tiszta, esztétikailag elfogadható, és a szokásos, illetve leltár szerinti berendezési tárgyaiban hiány nem tapasztalható, és azok üzemképesek.

(8)^[146] A 10/A. §-ban meghatározott esetben a bérleti szerződés - a Képviselő-testület eltérő döntése hiányában - a veszélyhelyzet megszűnésével szűnik meg.

20/A. § ^[149] (1) A felek a lakásra kötött szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik úgy, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést fizet. A másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítés is fizethető.

(2)^{[150] [151]} Ha bérlő a bérleti jogviszony megszüntetését kezdeményezi pénzbeli térítés ellenében, a kérelemről a PGTB dönt és döntésében az Önkormányzat hatályos költségvetési rendeletében a részére „Ingatlan vásárlás” címen nevesített előirányzat terhére – ingatlanforgalmi szakértő véleményének bekérését követően – megállapítja a pénzbeli térítés mértékét is.

(3) A másik lakás megfelelőségénél figyelembe kell venni mindkét önkormányzati lakás

• a) komfortfokozatát,
• b) alapterületét,
• c) műszaki állapotát,
• d) lakóhelyiségeinek számát,
• e) településen és épületen belüli fekvését,
• f) lakbérét.

(4) Ha a bérlő másik önkormányzati lakásként kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú lakás bérletét is elfogadja, úgy a pénzbeli térítés mértéke az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított összeg. Ha a bérlőnek másik önkormányzati lakásként nagyobb alapterületű, több szobaszámú, magasabb komfortfokozatú lakás bérletét ajánlja fel bérbeadó, és bérlő ezt elfogadja, úgy a bérlő a az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított összeget köteles bérbeadónak megfizetni.

(5) Ha a bérlő másik lakás helyett pénzbeli térítést fogad el, úgy a pénzbeli térítés mértéke az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított összeg.

(6) Pénzbeli térítés csak akkor fizethető ki, ha

• a) a bérlő a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozta, vagy hozzájárult ahhoz, hogy a fizetendő pénzbeli térítés összegéből ezen kiadásait a bérbeadó rendezze, így a pénzbeli térítés maradék összegére tarthat igényt, és
• b) a lakást kiürítve, kifestve és kitakarítva a bérbeadónak átadta.

(7) Épület felújítása, korszerűsítése, átalakítása, bontása miatti bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő a bérbeadónak a lakást helyreállítatlanul, berendezési tárgyait a leltárnak megfelelően adja vissza.

(8) A pénzbeli térítés összegéből le kell vonni a lakbérhátralékot, víz- és csatornahasználati díjtartozást, a települési szilárd hulladék elszállításának kötelező igénybevételével kapcsolatban felmerülő díjtartozást.

21. § A lakásbérleti jogviszony szünetelésének időtartama alatt megfelelően alkalmazandóak a lakásbérleti jogviszony folytatására, bérlőtársi jogviszony keletkezésére, lakáscserére, befogadásra, valamint a rendeltetésszerű használatra vonatkozó rendelkezések.

22. § (1) Az önkormányzati lakás bérlője köteles megfizetni:

• a) az általa bérelt önkormányzati lakásra 1. mellékletben megállapított lakbért, illetve annak 18. § (2) bekezdése szerinti emelt összegét,
• b) a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatás díját, amelyet önkormányzati rendelet, vagy más jogszabály keretei között a bérbeadó közöl.

(2) Az önkormányzati lakás bérlője a külön szolgáltatások körébe tartozó szolgáltatásokért – különösen, ha a szolgáltatást a bérbeadó harmadik személytől veszi igénybe, vagy harmadik személy közreműködésével nyújtja – köteles megtéríteni azt a díjat, amelyet az adott szolgáltatás nyújtása ellenértékeként a bérbeadó az önkormányzati lakás vonatkozásában a szolgáltatás nyújtójának megfizetett, illetőleg megfizetni lenne köteles. Ha a bérbeadó a szolgáltatást más jogalany közreműködésével nyújtja, a szolgáltatást nyújtóval úgy is megállapodhat, hogy a szolgáltatást nyújtó a szolgáltatásért esedékes díjat közvetlenül az önkormányzati lakás bérlőjétől szedheti be. E megállapodás hatálya – a bérlő erről szóló, a bérbeadó általi értesítését követően kiterjed a bérlőre.

23. § (1) Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kezdeményezhetik a bérbeadónál.

(2) Bérlőtársi szerződést kell kötni – a házastárs önkormányzati lakásba történt beköltözésének időpontjától függetlenül – a bérlő és a vele együtt lakó házastársa közös kérelmére.

(3) Bérlőtársi szerződés köthető azzal a személlyel, aki

• a) a bérlő gyermeke, örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája, valamint szülője, örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülője és
• b) a bérlővel legalább egy éve életvitelszerűen együtt lakik.

23/A. § (1) Lakásban lévő társbérleti lakrészre új társbérleti szerződést kötni nem lehet.

(2) A megüresedő társbérleti lakrészt a lakásban maradó társbérlőnek fel kell ajánlani a már meglévő lakásbérleti szerződésének feltételeivel - kivéve a bérleti díj és a külön szolgáltatási díjak összegét - úgy, hogy az egész lakásra önálló bérleti jog keletkezzen.

(3) Amennyiben a társbérlő az egész lakás bérleti jogára nem tart igényt, a megüresedett társbérleti lakrész akkor sem adható ki önálló bérletként.”

24. § ^[153] (1) Az önkormányzati lakásba a bérlő - a 10/A. § (2) bekezdésében meghatározott eset kivételével - házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, valamint szülője személyén kívül más személyt – az e rendelet tiltó szabályait is figyelembe véve – csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban kell benyújtani.

(3) A kérelemhez csatolni kell:

• a) a bérlő nyilatkozatát, hogy a befogadott személyt az önkormányzati lakásba 3 napon belül bejelenti, és ezt a bérbeadó felé igazolja és,
• b) a befogadott személy arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a bérlő és a bérbeadó között létrejött bérleti szerződés megszűnésekor az önkormányzati lakást 3 napon belül elhagyja.

(4) A 15. § alapján előírtak szerint, a jogos lakásigény mértékét meghaladó befogadáshoz, albérletbe adásához nem adható bérbeadói hozzájárulás.

(5)^[154] Bérlő kérelmére akkor adható hozzájárulás, ha:

• a) legalább egy lakószoba a bérlő használatában maradt, és a lakásba költözők, valamint a lakásban jogszerűen lakók számát figyelembe véve a lakás egy használójára legalább 6 m2-es lakószobarész jut,
• b) bérlő a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt befogadott elhelyezésére kötelezettséget vállal.

25. § (1) A bérbeadó és a bérlő a lakásbérleti szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. Az írásbeli megállapodásnak tartalmaznia kell a lakás helyreállításának költségeit, a munkálatok elvégzésének határidejét, a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját.

(2) Az (1) bekezdésben említett munkák számlákkal igazolt ellenértékét – a lakás műszaki átvételét követő 30 napon belül –az Önkormányzatnak egy összegben kell a bérlő részére megfizetni.

(3) Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költségeket meghaladják, a bérlő a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges indokolt többletkiadásainak megtérítésére tarthat igényt.

(4) A bérbeadó a munkálatok elvégzésének határidejét – a bérlő kérésére – indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb további 30 nappal meghosszabbíthatja.

(5) Ha a bérlő a munkálatokat saját hibájából a külön megállapodásban meghatározott, vagy a (4) bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül bármely okból nem végzi el, a bérbeadó a szerződést – a lakástörvény alapján – felmondhatja.

(6)^[155] A bérlő köteles:

• a) a lakás burkolatait, ajtóit, ablakait és berendezéseit karbantartani,
• b) tartózkodni az épületen és a lakáson belüli berendezések rongálásától,
• c) a lakást és az ahhoz tartozó helyiségeket járvány és közegészségügyi szempontoknak is megfelelően tisztántartani,
• d) a szükséges rovar és rágcsálóirtást rendszeresen elvégezni,
• e) az épületre vonatkozó házirendet betartani,
• f) az együttélés szabályait betartani,
• g) a közüzemi szolgáltatókkal a szolgáltatási szerződéseket megkötni,
• h) a közüzemi szolgáltatókkal kötött szerződéseket maradéktalanul betartani,
• i) tartózkodni a jogtalan energiavételezéstől,
• j) a bérlemény e rendelet szabályai szerint előírt bérbeadói ellenőrzését tűrni,
• k) a bérleményt életvitelszerű lakás céljára használni, ezzel összefüggésben a 2 hónapot meghaladó távollét tényét és a távollét időtartamát a bérbeadó felé bejelenteni,
• l) megakadályozni, hogy a lakásban a jogszabályi rendelkezések alapján befogadott és bejelentkezett személyeken túlmenően más személy életvitelszerűen tartózkodjon,
• m) az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt keletkezett kár esetén a hibát kijavítani, vagy az okozott kárt a bérbeadó részére megtéríteni.

(7)^[156] A (6) bekezdésben felsorolt kötelezettségek bármelyikének be nem tartása megalapozza a bérbeadó részéről a bérleti jogviszony rendkívüli felmondásának jogát.

26. § (1) A bérbeadó a bérleti díj ellenében köteles gondoskodni:

• a) az épület karbantartásáról,
• b) az épület központi berendezéseinek a állandó, üzemképes állapotáról,
• c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről,
• d) a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek pótlásáról és cseréjéről, amennyiben ezek nem használhatók eredeti funkciójuknak megfelelően.

(2) Az épülettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő – nem a bérbeadót terhelő – minden üzemeltetési és egyéb kötelezettség teljesítéséről a lakásbérleti szerződésben kell rendelkezni. A társasházi közösség és az üzemeltető szervezet közötti jogviszonyt külön megállapodás szabályozza.

(3)^[157] Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerinti szerződéseket a JVV NZrt. vezérigazgatója köti meg.

(4) A lakbér összege a bérlő által átvállalt kötelező bérbeadói feladatok elvégzésének költségeivel csökkenthető.

(5) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek finanszírozásáról az Önkormányzat éves költségvetésében rendelkezik.

27. § ^[158] (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti a HJKB előzetes döntése alapján. A bérlő által megállapodás hiányában végzett bármilyen átalakítás vagy korszerűsítés ellenértéknek utólagos megtérítésére vagy bérleti díjként történő elszámolására a bérbeadó nem köteles.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák:

• a) konkrét megnevezését,
• b) befejezésének határidejét,
• c) a költségeit és azok megfizetésének feltételeit, módját, valamint azt, hogy a megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt – amennyiben jogszabály alapján kötelező – a bérlő köteles megkérni.

(3) A bérbeadó – a bérlő kérésére – csak a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételhez szükséges mértéket meg nem haladó költségek megfizetését vállalja.

(4) A bérbeadó a (3) bekezdésben foglaltak alapján a számlákkal igazolt költségeket – a munkák befejezését követő 30 napon belül – egy összegben köteles a bérlő részére megfizetni.

(5) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban is, hogy a lakás felújítása, átalakítása, korszerűsítése költségeinek összegét, a bérbeadó a lakbérbe való beszámítással is kiegyenlítheti.

(6) A bérbeadó a munkálatok elvégzésének határidejét – a bérlő kérésére – indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatja.

(7) A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott, és a munkák költségeit a bérbeadó viseli, vagy bérbeszámítással elismeri a bérlő által elvégzett felújítást.

28. § (1) Az a személy, aki az önkormányzati tulajdonú bérlakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakás vonatkozásában irányadó lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó – az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 3. hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig – emelt összegű használati díjat akkor köteles fizetni, ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata, vagy a lakástörvény rendelkezései alapján elhelyezésre nem tarthat igényt.

(3)^{[159] [160]} A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 4. hónaptól a lakás lakbérének 1,5-szerese.

(4)^[161] Ha a jogcím nélküli lakáshasználónak – a vele együtt lakókra tekintettel meghatározott – egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, továbbá a létfenntartáshoz szükséges mértéken felüli ingó-, valamint forgalomképes ingatlanvagyonnal nem rendelkezik, kérésére a használati díj mértékét csökkenteni lehet. A csökkentett használati díj sem lehet azonban kevesebb a lakás lakbérének kétszeres összegénél. A használati díj csökkentéséről a HJKB jogosult dönteni.

(5) A bérbeadó a (2) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználatról való tudomásszerzésétől számított 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti eljárást megindítani.

29. § ^[163] (1) A JVV NZrt. és a Polgármesteri Hivatal a rendeltetésszerű lakáshasználatot, valamint a bérleti jogviszonyból fakadó bérlői kötelezettségek teljesítését – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – önállóan is jogosultak ellenőrizni. Ha nem állapítható meg rendeltetésellenes lakáshasználat és nem merül fel mulasztás a bérlői kötelezettségek teljesítése körében sem, az adott évben legfeljebb 2 alkalommal tartható ellenőrzés. Rendszeresen tartható bérleményellenőrzés, ha alapos okkal a rendeltetésellenes lakáshasználat tényére, vagy a bérlői kötelezettségek elmulasztására lehet következtetni.

(2) A bérlő a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.

(3)^[164] Amennyiben a bérlő a lakásba történő bejutást, a 3. leegyeztetett alkalommal sem teszi lehetővé, a bérleti szerződés felmondásra kerül.

30. § (1) Önkormányzati tulajdonú üres helyiséget elsősorban pályázat útján kell hasznosítani.

(2) Üres helyiségnek minősül a helyiség, ha a helyiség bérletére kötött határozott idejű bérleti jogviszony időtartama lejárt, illetve a határozatlan idejű bérleti jogviszonyt valamely szerződő fél rendes vagy rendkívüli felmondással felmondta, avagy a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésében a felek megállapodnak, és a szerződés megszűnéséig kevesebb, mint 2 hónap van hátra.

(3) Bérleti jogviszony megszűnése esetén az ingatlanból a bérlőnek a megszűnés napjáig ki kell költöznie, azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az üzemeltetőnek át kell adnia. Ennek elmulasztása esetén jogcím nélküli használóvá válik, és a jogcím nélküli használattal érintett időszakra vonatkozóan használati díjfizetési kötelezettség terheli.

31. § ^[165] (1) A pályázatot a JVV NZrt. írja ki a polgármester jóváhagyását követően, melyet az önkormányzat lapjában, a város honlapján és Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján az önkormányzat hivatalos lapjában történő megjelenést követő 15 napi kifüggesztés útján közzé kell tenni.

(2) A pályázati kiírásnak legalább tartalmaznia kell:

• a) a meghirdetett ingatlan pontos címét,
• b)^[166] a JVV NZrt. által meghatározott pályázati feltételeket és az előre egy összegben megfizetendő, 3 havi bérleti díjnak megfelelő összegű biztosíték mértékét,
• c)^[166] a meghirdetett helyiség műszaki állapotát, felszereltségét, és egyéb lényeges jellemzőit,
• d)^[166] a bérleti szerződés időtartamát,
• e)^[166] a pályázat benyújtásának, és elbírálásának határidejét,
• f)^[166] pályázati indulóárat,
• g)^[166] a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett ingatlan esetén az elvégzendő munkák megjelölését és várható költségeinek a bérleti díjba történő beszámítás módját,
• h)^[166] az egyéb pályázati feltételeket, mely során jelezni kell azt, hogy a pályázat kiírója jogosult eredménytelennek nyilvánítani a pályázati eljárást.

^[166]

(3) A pályázati eljárás során biztosítani kell, hogy a pályázók a bérbeadás jogi feltételeiről részletes tájékoztatást kapjanak.

(4)^[167] A pályázatokat a JVV NZrt. részére postai úton, vagy személyesen zárt borítékban, 2 példányban írásban és 1 példányban CD-n kell eljuttatni.

32. § ^[168] (1) A pályázati ajánlat érvényességének feltétele, hogy a pályázó a pályázati kiírásban meghatározott összegű biztosíték 20 %-nak megfelelő összeget a JVV NZrt. által a pályázati kiírásban megjelölt számlára befizet és annak pályázati díjként történő befizetését igazolja.

(2)^[169] Azoknak a pályázóknak, akik a bérleti szerződés megkötésére jogosultságot nem szereztek, a pályázati eljárás lezárását követően 15 napon belül a pályázati díjat a JVV NZrt-nek vissza kell téríteni. A pályázat nyertese által befizetett pályázati díjat a 31. § (2) bekezdés b) pontja szerinti biztosítékba be kell számítani.

(3)^{[170] [171] [172]}A PGTB az eljárást lezáró döntése során –amennyiben arra lehetősége van – második helyezettet is köteles megjelölni.

(4)^[173] A JVV NZrt. írásbeli értesítésének kézhezvételét követő 8 napon belül a pályázat nyertese köteles a bérleti szerződést kötni.

(5)^[174] Ha a pályázat nyertesének mulasztása miatt a bérleti szerződés nem jön létre, a JVV NZrt. szerződéskötési kötelezettsége megszűnik.

(6)^[175] Ha a pályázat nyertese a szerződésben megjelölt időpontban az ingatlant nem veszi birtokba, az a bérleti szerződéstől való elállásnak minősül. Ebben az esetben a JVV NZrt. a pályázat soron következő helyezettjével köthet szerződést.

(7)^[176] A pályázat nyertese a bérleti díjat a bérleti szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni. A bérleti díj havonta előre egy összegben a JVV NZrt. által kiállított számla alapján, legkésőbb a tárgyhó 15. napjáig esedékes.

33. § ^[177] (1) ^{[178] [179] [180]} A beérkezett pályázati ajánlatokat a JVV NZrt. által készített előterjesztés alapján a PGTB bírálja el.

(2)^[181] Eredménytelen pályázat esetén a JVV NZrt. új pályázatot írhat ki.

34. § ^[182] (1) ^{[183] [184]} A helyiség pályázati kiírás nélkül is bérbe adható a PGTB döntésével, ha:

• a) a határozott időre kötött bérleti szerződés megszűnése után a helyiséget az eredeti célra ugyanannak az érdekeltnek célszerű bérbe adni,
• b) a helyiségre az önkormányzat hivatalának, vagy intézményének, vagy gazdasági társaságának van szüksége,
• c) a korábban hatályos jogszabályok szerint kötött szerződés értelmében a bérlőnek előbérleti joga van,
• d) arra közérdekből, a lakosság szélesebb körét érintő, a helyi közszolgáltatás érdekeit szolgáló, illetve kötelező elhelyezési feladat megoldásához van szükség.

(2) Helyiség ingyenes használatba adásáról kizárólag a Képviselő-testület dönthet.

(3)^{[185] [186] [187]} Helyiség alkalmai célra történő, 30 napot el nem érő használatba- vagy bérbeadására, a PGTB döntése és az általa meghatározott eseti igénybevételi feltételek alapján kerülhet sor.

35. § (1) A helyiség bérletére vonatkozó szerződést azzal kell megkötni:

• a) akinek a helyiségre előbérleti joga van,
• b) aki a helyiség bérletére a bérbeadóval kötött, másik helyiség biztosítására vonatkozó megállapodás alapján jogosult, vagy egyébként a lakástörvény rendelkezései alapján cserehelyiségre jogosult,
• c) aki a bérleti jogot pályázati úton nyerte el,
• d)^{[188] [189] [190]} aki számára a PGTB az újbóli bérbevételt lehetővé teszi,
• e)^{[191] [192] [193]} akit a PGTB eredménytelen pályázat esetén, vagy pályázat nélkül kiválaszt,
• f)^[191] akinek javára az ingyenes használatba adásról a Képviselő-testület határozott.

^[191]

(2) A bérleti szerződésben bérlő részére maximum egyszeri alkalommal előbérleti jog biztosítható, mely időtartama nem lehet hosszabb, mint a határozott időre szóló bérleti szerződés eredeti időtartama.

(3) A (2) bekezdés felhatalmazása alapján előbérleti jog akkor biztosítható, ha bérlő olyan beruházás – bérleti szerződés megkötését követő 1 éven belüli – megvalósítását vállalja, mely előbérleti jog biztosítása nélkül tőle nem lenne elvárható. Különös tekintettel azon beruházások esete, amikor a havonta fizetendő bérleti díj összegének tizenkétszerese nem fedezi a megvalósítani tervezett – épület értékét növelő – számlával igazolt beruházás összköltségének 50 %-át.

(4) Biztosíték fizetésére kötelezettel a bérleti szerződés, csak a biztosíték teljes összege befizetésének igazolása után köthető meg.

36. § ^[194] (1) ^{[195] [196] [197]} Helyiség legfeljebb 15 év határozott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig adható bérbe. A határozott idő mértékéről a JVV NZrt. javaslatára a PGTB dönt.

(2) Bérleti szerződés feltétel bekövetkeztéig akkor köthető, ha

• a) a helyiség rendeltetése részletes rendezési terv miatt megváltozna, vagy az ingatlan bontását, felújítását, korszerűsítését határozták el, de ennek időpontja nem ismert, vagy
• b) a helyiségre az önkormányzat hivatalának, intézményének, gazdasági társaságának van szüksége, de az igény teljesítésének időpontja a szerződés megkötésekor nem határozható meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérni a Képviselő-testület egyedi döntése alapján, a bejegyzett és Jászberényben tevékenységet végző társadalmi szervezeteknek történő bérbeadás esetén lehet.

37. § A bérleti jogot pályázat útján megszerző bérlővel a pályázati ajánlatában szereplő bérleti díj összegével lehet megkötni a szerződést.

38. § (1) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon átalakítsa, felszerelje, vagy berendezze.

(2) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek birtokba adni, melynek időpontját a bérleti szerződésben rögzíteni kell.

(3) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor – kifejezett eltérő megállapodás hiányában – az átadáskori állapotban és felszereltséggel köteles visszaadni.

(4) A bérlet tartama alatt a bérbeadó gondoskodik a bérlő tűrési kötelezettsége mellett,

• a) a lakástörvényben foglaltakról,
• b) az életveszélyt okozó, az ingatlan állagát veszélyeztető, a helyiség rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibák kijavításáról.

(5) A bérlet tartama alatt a bérlő köteles gondoskodni

• a) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról, megvilágításáról, a tevékenységével kapcsolatban keletkező kommunális hulladék elszállításáról,
• b) a helyiségben lévő, leltárban rögzített felszerelések felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről,
• c) az épület és a bérlő által kizárólagosan használt, illetve üzemben tartott központi berendezésének karbantartásáról,
• d) a helyiség nyílászáróinak, burkolatainak felújításáról, pótlásáról, cseréjéről,
• e) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény védő- (elő-) tető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról.

39. § A helyiségbérlet megszűnésére a lakástörvénynek a lakásbérlet, továbbá a helyiségbérlet megszűnésére vonatkozó szabályait egyaránt alkalmazni kell.

40. § (1) A bérlő részére más személynek a helyiségbe történő befogadásához akkor adható hozzájárulás, ha:

• a) bérlő által végzett és befogadni kívánt személy tevékenysége együttes gyakorlását jogszabály nem tiltja,
• b) befogadott személy vállalja, hogy a bérlő szerződésének megszűnésének esetén cserehelyiségre nem tart igényt,
• c) befogadott személy tevékenysége a bérlő tevékenységével összefügg, azt kiegészítő tevékenység.

(2)^[198] A bérbeadói hozzájárulást írásban kell megadni. A hozzájárulás feltétele, hogy a bérbeadó és a bérlő a bérleti szerződést közös megegyezéssel módosítsa. A szerződés módosításakor a bérleti díj 25 %-os megemelésében kell megállapodni, és rögzíteni kell, hogy a befogadott személy a bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult, illetve cserehelyiségre való igény nélkül köteles a helyiséget elhagyni. A bérbeadói hozzájárulás megadására a JVV NZrt. jogosult.

(3) Albérletbe adás esetében a befogadás szabályait kell alkalmazni az (1) bekezdés c) pontjának kivételével.

41. § ^[199] (1) A bérlő az önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogát – kizárólag a JVV NZrt. írásos hozzájárulása alapján a Képviselő-testület döntését követően – írásba foglalt megállapodás alapján másra átruházhatja, vagy elcserélheti.

(2) A bérlő a bérleti jog átruházására, vagy cseréjére irányuló megállapodást az annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadói hozzájárulás teljesítése céljából a bérbeadónak megküldeni. A bérbeadói hozzájárulást írásban kell megadni.

(3) A bérleti jog átruházására, vagy cseréjére vonatkozó megállapodás tartalmazza

• a) a helyiség fekvési helyét (település, helyrajzi szám, utca, házszám), alapterületét, az addig fizetett bérleti díjat,
• b) a bérleti jogot megszerző által folytatni kívánt tevékenység megjelölését,
• c) a bérleti jogot megszerző nyilatkozatát arról, hogy az átruházás vagy csere ellenértékeként az e rendeletben meghatározott díj (átruházási díj) megfizetését vállalja.

(4) A bérbeadói hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a bérleti jog átvevője által a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet jogszabály ne tiltsa, ne álljon ellentétben a helyiség hasznosításának céljával, továbbá, hogy a bérleti jog átvevője a helyiség forgalmi értékének 40 %-át megfizesse az Önkormányzat részére.

42. § (1) A belváros esetében a fejezetet az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)^[200] E szakasz alkalmazásában belváros: a Jászberény Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 4/2017. (II. 20.) önkormányzati rendelet 44. §-a szerinti Belvárosi településközpont vegyes építési övezetbe (a továbbiakban: Vtk.) tartozó, Vtk. övezeti jellel jelölt ingatlanok.

(3) A belvárosban található üzlethelység esetén a pályázati kiírásnak a rendelet 31. § (2) bekezdésén túl tartalmaznia kell a végezni kívánt tevékenység, illetve a forgalmazni kívánt árucikkek körét részletesen bemutató szöveges és grafikus tájékoztató benyújtási kötelezettségét, melynek az üzletberendezésen túl ki kell terjednie a kirakatra, a portálra és a homlokzati, reklám megjelenésre is.

(4) A pályázatnak tartalmaznia kell:

• a) a pályázóra vonatkozó információkat,
• b) a pályázathoz szükséges becsatolni jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, melyben a cég főtevékenysége megfelel az üzlethelyiségben végzendő profilnak, referenciát az eddigi tevékenységről,
• c) pénzügyi háttér igazolását, a pályázó előző évre vonatkozó gazdasági adatai alapján (amennyiben rendelkezik a pályázati ajánlat benyújtója azzal)
• d) nyilatkozatot a pontozásra kerülő vállalások betartásáról, a pályázatban szereplő adatok valódiságáról.

(5)^{[201] [202] [203] [204]} A PGTB a belvárosban a 8. mellékletben szereplő pontozási rendszer alapján választja ki a nyertes ajánlattevőt a JVV NZrt. javaslatára. A pályázati ajánlatok benyújtói közül az összeségében legelőnyösebb ajánlatot tevővel – aki a legmagasabb összesen pontszámot éri el – kell szerződést kötni. Visszalépése esetén a második helyezettel. A pályázat kiírója fenntartja a jogot a pályázat eredménytelenné nyilvánítására.

(6)^{[205] [206] [207] [208]} A pályázati ajánlatban vállalt és a bérleti szerződésben is rögzített pontozás szerinti feltételek szerződéskötést követő megváltoztatása megalapozza a bérleti szerződés azonnali hatályú felmondásának jogát. Ettől eltérni csak a 2-es és 4-es sorszámú értékelési szempont esetén lehet. Ez esetben az eltérés a JVV NZrt. javaslatát követően a PGTB döntése alapján történhet meg.

(7) Amennyiben a 2.a) értékelési szempont alapján plusz pontszámot kapott a szerződő fél és a vállalt nyitva tartástól (minden hétköznapon 19:00 órát elérő és minden hétvégi napon 18:00 órát elérő) lefelé eltér, úgy a bérleti díj automatikusan 10 %-al emelkedik.

(8) Amennyiben a 2.b) értékelési szempont alapján plusz pontszámot kapott a szerződő fél és a vállalt nyitva tartástól (minden hétköznapon 21:00 órát elérő és minden hétvégi napon 20:00 órát elérő) lefelé eltér,úgy a bérleti díj automatikusan 20 %-al emelkedik.

(9) Amennyiben a 4.a) értékelési szempont alapján plusz pontszámot kapott a szerződő fél és az általa használt közterület 20 m² alá csökken úgy a bérleti díj automatikusan 20 %-al emelkedik.

(10) Amennyiben a 4.b) értékelési szempont alapján plusz pontszámot kapott a szerződő fél és az általa használt közterület 40 és 20 m² közé csökken úgy a bérleti díj automatikusan 30 %-al emelkedik, amennyiben 20 m² alá csökken úgy a bérleti díj automatikusan 40 %-al emelkedik.

(11) Pontszám azonosság esetén a nyertes pályázó a magasabb bérleti díjra ajánlatot tevő.

(12) Amennyiben a belvárosban a bérlő beruházást vállal úgy a beruházás megkezdését követően legfeljebb 30 napra jogosult térítésmentesen használni a helyiséget.

43. § ^[209] (1) Az a jogi vagy természetes személy, aki az önkormányzati tulajdonú helyiséget jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől az üzlet vonatkozásában használati díjat köteles minden hónapban fizetni a JVV NZrt. részére.

(2)^[210] Az (1) bekezdésben foglaltak alapján a használati díj mértéke a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 1 hónap türelmi időt követő:

• a) 1. hónap végéig a piaci alapon meghatározott helyiség bérleti díj ötszörös összege,
• b) a 2. hónaptól kezdve a piaci alapon meghatározott helyiség bérleti díj tízszeres összege.

44. § ^[211] (1) A bérlők a JVV NZrt. javaslatára a polgármester előzetes írásbeli hozzájárulásával a bérbevett ingatlanon felújítást, beruházást végezhetnek. A helyiség értékét növelő beruházás igazolt költségei összegének 50 %-át – mely nem lehet több, mint az előzetes írásbeli hozzájárulásban megállapított összeg – a bérbeadó a bérleti díjba beszámítja. A beszámítás havi mértéke nem lehet több, mint a havonta fizetendő bérleti díj 50 %-a. Amennyiben a bérleti szerződés lejártáig nem kerül sor a teljes beruházási összeg 50 %-ának beszámítására, úgy a különbözet megtérítésére az Önkormányzat nem kötelezhető.

(2)^{[212] [213] [214] [215] [216]} A helyiségek esetében lehetőség van legfeljebb 12 havi időtartamra, legfeljebb 30 %-os bérleti díj csökkentésre, mely hozzájárulás a PGTB állásfoglalását követően a JVV NZrt. hatásköre.

45. § ^[217] (1) A JVV NZrt. önállóan vagy a Polgármesteri Hivatallal közösen a rendeltetésszerű használatot, valamint a bérleti jogviszonyból fakadó bérlői kötelezettségek teljesítését – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrizheti. Ha a bérlemény ellenőrzés során nem állapítanak meg rendeltetésellenes használatot és nem merül fel mulasztás a bérlői kötelezettségek teljesítése körében sem, úgy éven belül legfeljebb 2 alkalommal tartható ellenőrzés. Ha a bérlemény ellenőrzés során rendeltetésellenes használatot vagy a bérlői kötelezettségek elmulasztását állapítják meg, havonta lehet bérleményellenőrzést tartani.

(2) A bérlő az ingatlanba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.

(3)^[218] Amennyiben a bérlő a helyiségbe történő bejutást, a 3. leegyeztetett alkalommal sem teszi lehetővé, a bérleti szerződés felmondásra kerül.

46. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

47. § A rendelet hatályba lépését megelőzően kötött bérleti szerződések esetében az 1. mellékletben meghatározott bérleti díjakat 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

47/A. § ^[219] E rendeletnek az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének szabályairól, a lakbérek mértékének megállapításáról szóló 22/2011. (VI. 9.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 29/2018. (XII. 13.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Ör.) megállapított rendelkezéseit az Ör. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

48. § A rendeletet a Jászberény Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2007. (XI. 5.) önkormányzati rendelet 22. § (9)-(10) bekezdései alapján kell kihirdetni és közzétenni.