Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 23/2021. (V.11.) önkormányzati rendelete
a települési támogatás keretében nyújtott szociális ellátásokról
Hatályos: 2021. 06. 01- 2022. 06. 30Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 23/2021. (V. 11.) önkormányzati rendelete
a települési támogatás keretében nyújtott szociális ellátásokról
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének hatáskörében eljáró Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzetben, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (1) bekezdésében és 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 1. § és a 2. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 6. § tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 142/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 10. § tekintetében a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 15. § tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/C. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 21. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 48. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § Hajléktalan személy esetében a gyógyszertámogatás és az időszakos létfenntartási gondra vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetre tekintettel benyújtott rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a hajléktalan ellátást biztosító intézmény javaslatát a támogatás megállapítására vonatkozóan.
2. § A kérelmezőnek nyilatkoznia kell családja – a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás és a lakossági szilárd hulladékkezelési közszolgáltatási díj esetében háztartása – jövedelmi viszonyairól és igazolnia kell azokat.
3. § (1) Környezettanulmányt kell készíteni – ide nem értve a lakásfenntartási támogatás, a lakbértámogatás, a lakossági szilárd hulladékkezelési közszolgáltatási díj támogatás, a szünidei gyermekétkeztetés, a helyi közösségi közlekedési szolgáltatás igénybe vételéhez nyújtott gyermekes bérlet, a beiskolázási költségekre tekintettel nyújtott települési támogatás, a haláleset bekövetkeztére tekintettel nyújtott települési támogatás és a köztemetés költségének megtérítése kapcsán benyújtott méltányossági kérelem ügyeket – a kérelmező lakásán, feltéve, hogy két éven belül a kérelmező ugyanazon lakásában nem készült környezettanulmány.
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni a hajléktalan személy által benyújtott kérelmek ügyében.
4. § (1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésére való kötelezés esetében engedélyezhető:
a) részletfizetés, ha a kötelezett egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg, vagy családjában – a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás és a lakossági szilárd hulladékkezelési közszolgáltatási díj támogatás esetében háztartásában – az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg,
b) csökkentés, ha a kötelezett egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, vagy családjában – a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás és a lakossági szilárd hulladékkezelési közszolgáltatási díj támogatás esetében háztartásában – az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg,
c) elengedés, ha a kötelezett egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, vagy családjában – a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás és a lakossági szilárd hulladékkezelési közszolgáltatási díj támogatás esetében háztartásában – az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a csökkentés mértéke nem haladhatja meg a fizetési kötelezettség 60 %-át.
5. § A pénzbeli támogatást a kérelmező lakcímére, hajléktalan személy esetében az általa megadott postacímre kell folyósítani.
6. § A pénzbeli és természetben nyújtott ellátások megállapításával, megszüntetésével, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésére kötelezésével, a megtérítési kötelezettség csökkentésével, elengedésével vagy annak részletekben történő megfizetésével kapcsolatos eljárásokban, valamint a köztemetés és a köztemetés költségének megtérítésére vonatkozó méltányossági ügyekben a Közgyűlés átruházza a hatáskörét a polgármesterre.
2. Rendszeres települési támogatások
7. § (1) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő személy esetében a 250 %-át, feltéve hogy a háztartás tagjai vagyonnal nem rendelkeznek.
(2) A lakásfenntartási támogatás összege havi 6.000 Ft.
(3) A lakásfenntartási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának 1. napjától kezdődően egy év időtartamra kell megállapítani.
(4) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg.
(5) A (4) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
(6) A lakásfenntartási támogatás ismételt megállapítása iránti kérelem legkorábban a jogosultság megszűnésének hónapjában nyújtható be. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő hónap 1. napjától kell megállapítani.
(7) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a lakáshasználat jogcíméről.
(8) A kérelemhez csatolni kell a lakásfenntartási támogatás iránti kérelemmel érintett lakásra vonatkozó:
a) a kérelmező vagy a kérelmező háztartása tagja nevére szóló távhő számlát távfűtéssel rendelkező lakás esetében,
b) a kérelmező vagy a kérelmező háztartása tagja nevére szóló villamosenergia, gáz vagy vízszámlát, ha a lakás távfűtéssel nem rendelkezik,
c) bérleti szerződést az önkormányzati bérlakásban, bérlakásban vagy albérletben élő személy esetében.
(9) Ha a kérelmező a lakást kizárólagosan, de szívességi lakóként használja, csatolnia kell az őt erre feljogosító lakáshasználati szerződést, amely alapján a lakásfenntartás költsége őt terheli.
(10) A (8) bekezdés a)-b) pontja szerint csatolt közüzemi számlával rendelkező vagy a (8) bekezdés c) pontja szerint önkormányzati bérlakásban élő kérelmező részére a lakásfenntartási támogatást természetbeni ellátásként kell megállapítani, és az 5. §-ban foglaltaktól eltérően az önkormányzati bérlakások működtetését végző szolgáltató (a továbbiakban: szolgáltató) részére kell folyósítani.
(11) Ha a lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme megváltozik, vagy a támogatással érintett ingatlanból kiköltözik, a lakcímváltozás vagy a kiköltözés hónapjára járó támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.
(12) A lakásfenntartási támogatásban részesülő személy halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.
8. § (1) Adósságcsökkentési támogatásra jogosult az a Veszprémi Családsegítő és Gyermekjóléti Integrált Intézmény (a továbbiakban: tanácsadó) által javasolt személy:
a) akinek
aa) valamely – legalább hat hónapja fennálló – adósságának összege meghaladja az 50.000 Ft-ot, de a fennálló adósságai együttes összege nem haladja meg a 400.000 forintot, vagy
ab) közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, és
b) akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át, és
c) akinek a háztartásában élő személyek egyike sem rendelkezik vagyonnal,
feltéve, hogy nyilatkozatban vállalja a kérelem benyújtását megelőzően két hónap időtartamban, majd a támogatás folyósításának időtartama alatt a tanácsadóval való együttműködést és az adósság és az adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését.
(2) Az adósságcsökkentési támogatás kizárólag a kérelmező által lakott, a lakások és helyiségek bérletéről szóló törvény szerint lakásnak vagy szükséglakásnak minősülő ingatlan fenntartásával kapcsolatban, és a kérelmező által felhalmozott adósság rendezéséhez nyújtható.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó:
a) közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díj tartozás),
b) közösköltség-hátralék, valamint az épület- és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátralék,
c) lakbérhátralék – ide nem értve a piaci alapon bérbe adott önkormányzati lakás bérleti díját,
d) az éves elszámoló számla meg nem fizetéséből származó hátralék, mely az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alkalmazásában tizenkét havi elmaradásnak minősül,
feltéve, hogy a követelés jogosultja az adósságcsökkentési támogatásra megállapodást köt az Önkormányzattal.
(4) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke:
a) az adósságcsökkentési támogatásba bevont adósság 75 %-a, ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő személy esetében a 200 %-át,
b) az adósságcsökkentési támogatásba bevont adósság 70 %-a, ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő személy esetében a 250 %-át.
(5) Az (1) bekezdés szerinti együttműködés keretében a kérelmező köteles:
a) hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,
b) a tanácsadóval aktívan közreműködni az adósság rendezésének feltételeit tartalmazó megállapodás kidolgozásában és a megállapodást megkötni,
c) a tanácsadót havonta legalább egy alkalommal személyesen felkeresni és tájékoztatni a megállapodásban foglaltak végrehajtásáról, valamint a tanácsadóval közösen meghatározott időpontig havonta igazolni, hogy a lakásfenntartási kiadásokkal és a támogatással érintett adóssággal kapcsolatos fizetési kötelezettségének eleget tett,
d) az adósságcsökkentési támogatásról szóló határozat véglegessé válását követő 5 napon belül a követelés jogosultjával tartozása megfizetéséről szerződést kötni.
(6) Ha a kérelmezőnek többféle (3) bekezdés szerinti adóssága van és az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek legalább egy adósság vonatkozásában fennállnak, egyidejűleg több adósságra is megállapítható az adósságcsökkentési támogatás. Ebben az esetben az adósságcsökkentési támogatást az adósságok arányának figyelembevételével kell meghatározni, és rendelkezni kell arról, hogy a támogatás mely adósságokra, és adósságonként mekkora összegben kerül megállapításra.
(7) Az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy nem kötelezhető olyan adósság visszafizetésére, amelyhez kapcsolódóan adósságcsökkentési támogatásban nem részesül.
(8) Az adósságcsökkentési támogatás folyósításának időtartama a megállapodásban foglalt legalább tíz hónap időtartam, de legfeljebb tizennyolc hónap lehet.
(9) Az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelmet személyesen a tanácsadónál lehet benyújtani.
(10) A kérelmet és annak mellékleteit a tanácsadó – javaslatával együtt – továbbítja Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatához mint eljáró hatósághoz.
(11) A kérelemhez csatolni kell:
a) a követelés jogosultja által kiállított iratot az adósság jogcíméről, keletkezésének időpontjáról és összegéről, vagy a közszolgáltatás kikapcsolásának tényéről,
b) a támogatással érintett ingatlan használati jogát igazoló iratot,
c) a kérelmező háztartásában élő cselekvőképes személyek egyetértő nyilatkozatát az adósságcsökkentési támogatás igénybe vételéről.
(12) Az adósságcsökkentési támogatást a követelés jogosultja részére az általa megjelölt számlára kell folyósítani.
9. § (1) Meg kell szüntetni az adósságcsökkentési támogatást, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult a 8. § (5) bekezdés c) pontjában foglalt fizetési kötelezettségének két hónap időtartamban nem tesz eleget.
(2) Meg kell szüntetni az adósságcsökkentési támogatást, ha a jogosult az 8. § (5) bekezdés d) pontjában foglalt kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget.
(3) Az adósságcsökkentési támogatás folyósításakor a 7. § (11)-(12) bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell.
(4) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságcsökkentési támogatás megszűnésétől számított 24 hónapon belül nem részesülhet adósságcsökkentési támogatásban.
(5) Az adósságcsökkentési támogatás (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.
(6) Az adósságcsökkentési támogatás visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatás folyósításra került.
10. § (1) Lakbértámogatásra jogosult a szociális alapon bérbe adott önkormányzati lakás bérlője, ha:
a) nyugdíjas, vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy
b) munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, ha legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50 %-os mértéket, vagy
c) saját háztartásában legalább 3 kiskorú vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytató és önálló jövedelemmel nem rendelkező nagykorú gyermeket tart el,
feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.
(2) A lakbértámogatás összege megegyezik a bérlő által fizetendő lakbér 10 %-ával.
(3) A lakbértámogatást havonta utólag, minden hónap 10. napjáig az 5. §-ban foglaltaktól eltérően a szolgáltató részére kell folyósítani.
(4) Ha a lakbér összege változik, a lakbértámogatást a változásnak megfelelő összegben a változást követő hónap első napjától kell folyósítani.
(5) Meg kell szüntetni a lakbértámogatást, ha a jogosult:
a) lakbérfizetési kötelezettségének két egymást követő hónapban nem tesz eleget, vagy
b) a felülvizsgálat alkalmával nem működik együtt az eljáró hatósággal.
(6) A lakbértámogatás folyósításakor a 7. § (11)-(12) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.
11. § (1) Bérleti támogatás állapítható meg a hallgatónak, ha az őt eltartó családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:
a) nem Veszprémben lévő felsőfokú oktatási intézménnyel áll nappali tagozaton államilag finanszírozott első alapképzésben hallgatói jogviszonyban,
b) 25. életévét nem töltötte be,
c) bérelt lakásban vagy albérletben él és
kérte kollégiumi felvételét és az elutasításra került.
(2) A bérleti támogatás összege havi 4.000 Ft, melyet utólag, a hónap 10. napjáig kell az 5. §-ban foglaltaktól eltérően a kérelmező bérleti címére utalni.
(3) A bérleti támogatás a hallgatót a kérelem benyújtása hónapjának első napjától a bérleti vagy albérleti szerződés érvényességének időtartamára, legfeljebb azonban a tanévre illeti meg.
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti valamely feltétel megszűnik, a bérleti támogatást a feltétel megszűnése hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(5) A kérelemhez csatolni kell a hallgató nevére szóló bérleti vagy albérleti szerződést és a kollégiumi felvétel elutasításáról szóló döntést.
12. § (1) Lakossági szilárd hulladékkezelési közszolgáltatási díj (a továbbiakban: közszolgáltatási díj) támogatást kell megállapítani annak a személynek, akinek háztartásában:
a) az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át és
b) a jövedelem kizárólag öregségi nyugdíjból, özvegyi nyugdíjból, rokkantsági ellátásból vagy rehabilitációs ellátásból származik.
(2) A közszolgáltatási díj támogatás összege havi 1.000 Ft.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl kérelemre egyszeri 3.000 Ft összegű támogatás állapítható meg annak a közszolgáltatási díj támogatásra jogosultnak, aki a nevére szóló három hónapnál nem régebbi keltezésű számlával igazoltan a 120 vagy 240 literes hulladékgyűjtő edényét zárt, szabványos 60 literes gyűjtőedényre cseréli.
(4) A közszolgáltatási díj támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kezdődően egy évre kell megállapítani.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott támogatás háztartásonként egy személy részére állapítható meg.
(6) A közszolgáltatási díj támogatás folyósításakor a 7. § (11)-(12) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.
13. § (1) Gyógyszertámogatás címén negyedévenként települési támogatásra jogosult az a közgyógyellátásban nem részesülő személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő személy esetén a 300 %-át, feltéve, hogy az igazolt havi rendszeres vényköteles gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át meghaladja.
(2) A gyógyszertámogatást naptári évre kell megállapítani.
(3) A gyógyszertámogatás összege negyedévenként 15.000 Ft, feltéve, hogy a kérelem március 31-ig benyújtásra kerül.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott időpont után benyújtott kérelem esetében az év hátralévő részében esedékes negyedévi támogatás illeti meg a jogosultat.
(5) A kérelemhez csatolni kell a háziorvos által leigazolt havi rendszerességgel szedett vényköteles gyógyszerek egy havi költségéről a gyógyszertár igazolását.
(6) A gyógyszertámogatást első alkalommal a kérelem benyújtását követően, majd a következő negyedév középső hónapjában kell folyósítani.
(7) A gyógyszertámogatás folyósítását a jogosult halála esetén meg kell szüntetni.
14. § (1) Intézményi gyermekétkeztetés térítési díjának kifizetéséhez települési támogatást kell természetbeni ellátásként megállapítani az adott tanév időtartamára annak a nappali rendszerű iskolai oktatásban részesülő tanulónak, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedülálló szülő vagy törvényes képviselő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, feltéve, hogy nem jogosult ingyenes intézményi gyermekétkeztetésre.
(2) A támogatás összege a ténylegesen igénybe vett étkezések után fizetendő térítési díj 50 %-a.
(3) Ha a jogosult a jogosultság időszaka alatt intézményt vált, jogosultsága az új intézményben változatlanul fennáll.
(4) Meg kell szüntetni az intézményi gyermekétkeztetés térítési díjának kifizetéséhez nyújtott települési támogatást, ha a gyermek az intézményi gyermekétkezetés ingyenes igénybe vételére szerez jogosultságot.
(5) A támogatást két részletben, utólag, az intézmény által közölt igénybevétel alapján kell folyósítani az 5. §-ban foglaltaktól eltérően az intézménynek vagy annak pénzügyeit bonyolító szervezetnek, az első részletet a december 23-ig terjedő időszakra, a második részletet a január 1-jétől a tanév végéig terjedő időszakra vonatkozóan.
15. § (1) Szünidei gyermekétkeztetésre ingyenesen jogosult a bölcsődés és az óvodás gyermek, továbbá az általános és középfokú nevelési-oktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultága a kérelem benyújtásának időpontjában fennáll.
(2) A szünidei gyermekétkeztetést
a) a bölcsődei ellátásban, vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek részére a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény vagy az óvoda zárva tartásának időtartama alatt valamennyi munkanapra,
b) a nappali tagozatos tanuló részére a nyári szünet időtartamában legfeljebb 43 munkanapra és az évközi szünet időtartamára eső valamennyi munkanapra
lehet igényelni, feltéve, hogy az a) pont szerinti gyermek a zárva tartás időtartama alatt nem veszi igénybe a bölcsődei gondozást, óvodai nevelést más, nyitva tartó intézményben.
(3) A szünidei gyermekétkeztetés igénylésének lehetőségéről és a kérelem benyújtásának határidejéről a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításával egyidejűleg tájékoztatni kell jogosultat.
(4) A szünidei gyermekétkeztetés iránti kérelmet
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a zárva tartás kezdő napját megelőző 8. munkanapig,
b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben
ba) a nyári szünet időtartamára vonatkozóan az adott évben május 1. és május 31. között,
bb) az évközi szünet időtartamára vonatkozóan az adott évközi szünetet megelőző hónap 1. napjától a hónap 20. napjáig
kell benyújtani.
16. § (1) A helyi közösségi közlekedési szolgáltatás igénybe vételéhez természetbeni ellátásként havi gyermekes bérlet váltására jogosult havonta egy alkalommal az a személy, aki:
a) várandós, vagy
b) 18 év alatti ápolt gyermekre tekintettel a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint folyósított ápolási díjban vagy gyermekek otthongondozási díjában részesül, vagy
c) gyermeknevelési támogatásban, csecsemőgondozási díjban, vagy gyermekgondozási díjban részesül, vagy
d) három év alatti gyermekre tekintettel folyósított gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, vagy
e) a családjában három év alatti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket nevel.
(2) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott személy a havi gyermekes bérletre térítésmentesen jogosult.
(3) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott gyermek jogán kizárólag egy személynek állapítható meg a jogosultság.
(4) A kérelemhez csatolni kell:
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a várandósság fennállásáról és a szülés várható időpontjáról orvosi vagy védőnői igazolást,
b) az (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti esetben az ellátásra való jogosultság fennállásáról a folyósító szerv 30 napnál nem régebben kiállított igazolását.
(5) A jogosultságot egy év időtartamra, de legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott feltétel fennállásáig kell megállapítani. Az ellátásra való jogosultság a megszűnését követően, amennyiben a jogosultsági feltételek valamelyike továbbra is fennáll, ismételten megállapítható.
(6) Meg kell szüntetni a jogosultságot, ha a jogosultsági feltételekben változás következik be. Ebben az esetben az ellátást a jogosultság megszűnése hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
3. Rendkívüli települési támogatások
17. § (1) Rendkívüli települési támogatásra jogosult az az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy, akinek családjában:
a) legfeljebb 4 személy él és az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át,
b) 4-nél több személy él és az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át,
feltéve, hogy nem minősül egyedül élőnek.
(2) Egyedül élő személy esetében a jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át.
(3) A rendkívüli települési támogatás összege
a) gyermeket nevelő család esetében alkalmanként és gyermekenként nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-nál és nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-nál,
b) gyermeket nem nevelő család esetében alkalmanként és személyenként nem lehet kevesebb 2.000 Ft-nál és nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 65 %-nál.
(4) Évente egy alkalommal, legfeljebb 30.000 Ft összegű rendkívüli települési támogatást lehet megállapítani, ha a kérelmező vagy a kérelmező családjában létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet áll elő.
(5) A (4) bekezdésében meghatározott létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha a kérelmező vagy a kérelmező családjában igazoltan:
a) betegség, baleset vagy orvosi kezelés miatt legalább 30 %-os jövedelem kiesés következett be, vagy egyszeri kiadásra kényszerülnek, vagy
b) elemi kár vagy baleset következett be, vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből, szabálysértésből anyagi kár keletkezett, vagy
c) legfeljebb 3 havi közüzemi díjhátralék, lakbérhátralék, közösköltség-tartozás halmozódott fel, melyet önerőből nem tud kiegyenlíteni, vagy
d) a nyugdíj vagy egyéb rendszeres pénzellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik.
(6) A (4) bekezdés szerint megállapított rendkívüli települési támogatás kérelemre az 5. §-ban foglaltaktól eltérően készpénzben is kifizethető.
18. § (1) Rendkívüli települési támogatást kell megállapítani a beiskolázás költségeire tekintettel a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeknek, fiatal felnőttnek, ha az őt eltartó családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedülálló szülő vagy törvényes képviselő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át.
(2) Az (1) bekezdés szerint támogatás:
a) az alapfokú nevelési-oktatási intézményben tanulót a 16. életévének betöltéséig,
b) a középiskolában vagy szakképző iskolában tanulót az érettségi vagy az első szakképesítés megszerzéséig, de legfeljebb 20. életévének betöltéséig
illeti meg.
(3) A támogatás összege:
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti jogosult esetében 10.000 Ft,
b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti jogosult esetében 12.000 Ft.
(4) A támogatás iránti kérelmet a szülőnek vagy törvényes képviselőnek, illetve a nagykorú jogosultnak minden év augusztus 1-je és szeptember 30-a között nyújthatja be.
(5) A kérelemhez csatolni kell a tanulói jogviszony fennállásáról az igazolást.
19. § (1) Krízis támogatásként 30.000 Ft összegű rendkívüli települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelettel vagy a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet időtartama alatt:
a) megszűnt a munkaviszonya és a kérelem benyújtásának időpontjában álláskeresőként regisztrált személy, vagy
b) munkaviszonyból vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelemmel nem rendelkezik,
feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő személy vagy egyedülálló szülő/törvényes képviselő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.
(2) Nem állapítható meg krízis támogatásként rendkívüli települési támogatás annak a személynek, akinek elhelyezése a családok átmeneti otthonában vagy ápolást, gondozást nyújtó szociális intézményben biztosított.
(3) A krízis támogatásként megállapított rendkívüli települési támogatás ugyanazon személynek naptári évente legfeljebb három alkalommal állapítható meg, és a támogatás ismételt megállapítása között legalább 30 napnak kell eltelnie.
(4) A kérelmező az (1) bekezdés szerinti jogosultságát:
a) a 2. § szerinti jövedelemigazolással, valamint
b) a fizetés nélküli szabadságot elrendelő vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony szüneteléséről szóló dokumentum csatolásával
köteles igazolni.
(5) A krízis támogatásként megállapított rendkívüli települési támogatás iránti kérelem elbírálásakor a 3. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni.
(6) A krízis támogatásként megállapított rendkívüli települési támogatás az 5. §-ban foglaltaktól eltérően számlaszámra is utalható.
20. § (1) Rendkívüli települési támogatást kell megállapítani haláleset bekövetkeztekor az eltemettetőnek, ha családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át.
(2) A rendkívüli települési támogatás összege koporsós temetés esetében 50.000 Ft, hamvasztás esetében 35.000 Ft.
(3) Nem állapítható meg rendkívüli települési támogatás az eltemettetőnek, ha az elhunyt olyan életbiztosítással rendelkezett, melynek kedvezményezettje az eltemettető, és a biztosítás összege meghaladja a temetés költségét.
(4) A haláleset bekövetkeztére tekintettel igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a halálesetet követő három hónapon belül kell benyújtani.
21. § A köztemetés költségének megtérítése kapcsán a kötelezett kérelmére méltányosságból engedélyezni kell:
a) a köztemetés költségének részben történő elengedését, ha a kötelezett
aa) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, vagy
ab) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg,
b) a köztemetés költségének elengedését, ha a kötelezett
ba) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, vagy
bb) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg.
c) a köztemetés költségének legfeljebb 4 havi részletben történő megtérítését, ha a kötelezett
ca) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg, vagy
cb) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg,
feltéve, hogy nincs olyan személy, aki az elhunyt személy eltemettetését szerződésben vállalta, vagy ha a hagyaték értéke meghaladja a temetés költségét.
4. Záró rendelkezések
22. § Ez a rendelet 2021. június 1-jén lép hatályba.
23. § Hatályát veszti:
1. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a települési támogatás keretében nyújtott szociális ellátásokról szóló 5/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete.
2. A rendelet 19. §-a a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I.29.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 90. napon.